Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
XXXI. évf. 36. szám Ára: 90 fillér 1976. február 12., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János fogadta ' B. P. Ivanov vezérezredest és F. F. Krivda altábornagyot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Lázár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a kormány elnökének társaságában szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Borisz Petrovics Ivanov vezérezredest és Fedor Fir lipovics Krivda altábornagyot, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport távozó és új parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Czinege Lajos vezérezredes, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter. Jelen volt Vlagyimir Jakov- levies Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar—szovjet fegyverbarátság ápolásában szerzett érdemei elismeréseképpen Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki B. P. Ivanov vezérezredest. A kitüntetést Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Orskágházban. Jelen volt Czinege Lajos, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, V. J. Pavlov és F. F. Krivda. Czinege Lajos vezérezredes a magyar néphadsereg központi klubjában ebédet adott B. P. Ivanov vezérezredes, és F. F. Krivda altábornagy tiszteletére. Részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János miniszterelnök-helyettes, Benkei András belügyminiszter, Rácz Sándor, Marjai József külügyi államtitkár és Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. Jelen volt V. J. Pavlov, a Varsói Szerződés tagállamainak katonai attaséi, valamint a magyar néphadsereg és a fegyveres testületek több vezető beosztású parancsnoka. (MTI) DR. BÍRÓ JÓZSEF SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Külkereskedelmünk helyzete és feladatai Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerda délelőtt a Parlamentben tájékoztatta az újságíró, kát külkereskedelmünk helyzetéről és feladatairól. A behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelni a kivitelt Dimitri* Biciosz Budapesten Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dimitri Biciosz görög külügyminiszter. Kíséretében van a görög külügyminisztérium több vezető munkatársa. A görög külügyminisztert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt a fogadtatásnál Géorges Kalitsou- nakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete és Ágoston Béla, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete is. (MTI) Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett az orenburgi gázvezeték építésében együttműködő KGST-országok kormányközi bizottságának ülésén. Az elmúlt év tapasztalatait összegezve rámutatott: a megváltozott világgazdasági helyzet szembetűnőbbé tette gazdasági munkánk hiányosságait, mindenekelőtt azt, hogy a szükségesnél és lehetőségeinknél is lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése, az exportképes gazdaságos termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket, s nem igazodik megfelelően a világpiac megváltozott követelményeihez. Ezért az V. ötéves tervben igen fontos feladat a termelési struktúra korszerűsítése, a kivitel áruszerkezetének fejlesztése, a piacok stabilizálása, és új piacok szerzése, a külkereskedelmi hiányok csökkentése. Sokoldalú intézkedés szükséges ahhoz, hogy mérsékelhessük a tőkéspiaci ingadozások, árváltozások számunkra kedvezőtlen hatását. A rubelelszámolású országokkal legalább 40 százalékkal kell növelni öt év alatt az áruforgalmat, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál valamivel dinamikusabban bővüljön. Fokozott erőfeszítést kell tenni a nem rubelelszámolású áruforgalom hiányának mérséklésére. A kivitelt legalább 60—65 százalékkal kell növelni, ez esetben a behozatal 36—40 százalékkal emelkedhet. Különösen gyors ütemben kell növelni* a feldolgozóipari termékek, ezenkívül a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek exportját. 1976-ban fontos feladat, hogy a kivitel a behozatalnál számottevően gyorsabb ütemben emelkedjék. Rubelelszámolású viszonylatban gondoskodni kell az egyeztetett kivitel és behozatal tervszerű megvalósításáról, különös figyelmet fordítva—az—energia- és nyersanyagtermelő kapacitások fejlesztésével összefüggő kötelezettségeink teljesítésére. A dollárelszámolású forgalomban a kivitelnek legalább 10—12 százalékkal kell növekednie. a behozatal legföljebb 7—8 százalékkal emelkedhet. Forgalmunk terv szerinti lebonyolítását a szocialista országokkal megalapozzák a közelmúltban aláírt 1976. évi, illetve 1976—1980. évi árucsereforgalmi megállapodások. Különösen nagy a jelentősége a magyar— szovjet áruforgalomnak, amely sok év átlagában a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 35—37 százalékát alkotja, mégpedig a tervszerűség, a stabilitás és a kölcsönös előnyök alapján. A miniszter rámutatott, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium lényegesen fejleszti irányító munkáját, ezzel is segítve a nagy mértékben , megnövekedett feladatok teljesítését Gondoskodnak arról, hogy a vállalati középtávú és éves tervek szoros ösz- hangbän legyenek a népgazdasági tervvel, fokozottan ellenőrzik valamennyi vállalat piaci és ármunkáját, egyben újabb kezdeményezésekre ösztönzik a vállalatokat, hogy termékeiknek megfelelő piacokat keressenek, az iparral pedig fokozzák együttműködésüket gazdaságosan értékesíthető termékek exportjára. A legkényesebb igényeknek is meg kell felelni 1973-ban „ízlelték” meg először az Egyesült Államokban a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat paprikáját. Ügy látszik, ínyükre valónak találták az amerikai fogyasztók ezt a speciális magyar élelmicikket. mert a mostani szezonban — tehát a legújabb termésből készült paprikából — 60 vagonnal vásároltak a kalocsaiaktól. Szeptember óta 28 vagonnyi ízes-nemes vörösaraniy „kelt át” az óceánon, a többi szállítmány is folyamatosan megy. A kalocsai üzem teljes paprikaexportja az idén 450 vagon lesz; s ennek 80 százaléka nyugati vásárlóknak. Az export 50 vagonos emelkedése nemcsak annak bizonyítéka. hogy ezt a magyar élelmiszeripari különlegességet egyre jobban megkedvelik külföldön, hanem dicséri a kalocsai üzem gyors alkalmazkodó képességét is, amely- lyel kielégíti a nemzetközi piac igen érzékenyen változó igényeit. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy rendkívül kényes igényekről van szó, hiszen mind az amerikai, mind a többi üzleti partner egészen különleges feltételeket támaszt. Vonatkoznak ezek az ízlésbeli követelményektől a higiéniai előírásokon át a festéktartalom arányáig egész sor kritériumra. Hiszen még a sárga vagy piros színeken belül is megköveteli a vevő az általa kikötött árnyalatú paprika szállítását. Egyformán szerepe van ebben a paprikaföldeken dolgozók, a molnárok vagy laboratóriumi kutatók mind korszerűbb felkészültségének, s a piaci viszonyokat érzékeny figyelemmel kísérők tehetségének. 0 Tóth Lajos, az Export szocialista brigád tagja fémzárral látja el az Amerikába induló paprika zsákjait. Hírnevet szerzett magának a kalocsai üzem másik termékével, a száraztésztával ip. Ebből tavaly 710 vagonnal gyártottak. Jóllehet. már ez a mennyiség is „feszített” munkával, azaz az eredeti terv túlszárnyalásával állt elő — ebben az évben ezt la megtetézik; mintegy 20 vagonnal. Mindezt minden beruházás vagy létszámnövelés nélkül^ egyedül a termelékenység emelésével érik el. Újdonság náluk ebben a profilban, hogy ők készítik a tésztát a debreceni konzervgyár NASTLE- típusú levesporainak gyártásához is. Az idén mintegy 50 vagonnyit. Különleges minőségi követelmény — többek közt — a rendkívül alacsony nedvességtartalom. 9 Naponta — 3 műszakban — 100 vagon száraztésztát csomagol u automata. Feltétlenül meg kell említeni, hogy ez évben már | Kner Nyomda által előállított, s az olasz csomagolóanyaggal egyen^ ■ értékű matériát használnak csomagolásra, ami 10—15 százalék dfla vizamegtakarítást jelent. (Pásztor Zoltán felvételei.) A tavalyinál is több baromfihús és tojás A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál Arató Sándor mezőgazdasági főosztályvezetővel arról beszélgettünk a minap, hogy milyen eredményeket értek el a múlt évben, s vajon várható-e további fejlődés az idén. — Fő feladatunk az idén is a belföldi igények .» maradéktalan kielégítése, a vásárlók megfelelő választékú baromfihússal való ellátása — mondotta Arató Sándor. — A múlt évben a tervezett 4150 vagon baromfi helyett 4236 vagonnal vásároltunk fel. Idei tervünk 4550 vagon. Egyik nagy eredményünk, hogy az áru 70 százalékát már a megyéből vásároljuk fel, az előző évi 62 százalékkal szemben. Ez jelentősen csökkenti a szállítási költségeket. Szeretnénk tovább fokozni a tojás felvásárlását, bízunk abban, hogy a tavalyi 119 millióval szemben) az év végéig „befut” a tervezett 145 millió. A pecsenyeliba iránti kereslet egyre növekszik, ezért a múlt évi 119 vagon — 300 ezer darab — helyett az idén szeretnénk 140 vagonnal felvásárolni, illetve feldolgozni; ez 350 ezer szárnyast jelent. A pecsenyelibanevelésben élenjár a kiskunhalasi Vörös Október és Vörös Szikra, a kelebiai Rákóczi Csillaga, a bátmonostori Kossuth, a bócsai Petőfi Tsz, valamint a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben eredményes kísérleteket folytatnak a naposliba szezonális jellegének megszüntetéséért. Ez a gazdaság az idén összesen 80 ezer libát értékesít, ebből 40 ezer lesz pecsenyének- való. Az idei fejlődés leginkább a pecsenyecsibe-nevelésben várható. A kunfehértói Előre Tsz például a tavalyi 350 ezer helyett az idén 1,2 millió csibét nevel. A kelebiai Rákóczi Csillaga Tsz is 350 ezerről fejleszti az értékesítést 1 millióra. A rémi Dózsa Tsz telepét évente 12 millió csibe hagyja el. ennek 90 százaléka a mi feldolgozó gépsorainkon válik konyhakész áruvá. O. L. 0 Forgács János művezető az új holland zslgerelő gépsor vezérlő berendezésénél. A február végéig esedékes beszámoló taggyűlések több helyen még ezután kerülnek sorra, de a megye pártalap- szervezeteinek jelentős többségében megtörténtek már és figyelemre méltó tapasztalatokkal szolgáltak. Ha arra emlékeztetünk, hogy a kommunisták e számvetései a XI. pártkongresszust megelőző pár hónap, illetve az azt követő első időszak munkáját mérlegelik, úgy a tapasztalatok alapján elöljáróban is leszögezhető: a megye pártalap- szervezetei — híven a kongresszus szelleméhez, útmutatásához — felelősségteljes munkát végeztek. Mire alapozódik ez a megállapítás. Napjainkig a pártszervezetek mintegy 90 százalékában megtartott taggyűléseket szinte kivétel nélkül a gondos előkészítés, következésképpen a párttagság aktív részvétele, s alkotó, jó politikai légkör jellemezte. A beszámolók többségében a pártvezetöségek az elvégzett munka összegezése mellett a tennivalókra irányítva a figyelmet, igen gondosan taglalták, elemezték az adott terület gazdasági, termelési kérdéseit, értékelték a párttag_ ság magatartását, példamutatását. a pártmegbízatások teljesítését. Nem mellőzték ennbk során az elismerést, a kritikát, de az önbirálatot sem. Nem kis mértékben éppen a beszámolók konkrétsága, nyílt, őszinte, segítő szándékú hangvétele ösztönözte-erjesztette a párttagság aktivitását, a taggyűlések tartalmas vitáit. Számos felszólaló nyugtázta megelégedéssel, hogy javult, rendszeressé, és tartalmasabbá lett a pártszervezeti élet, a párt- csoportok munkája, a tagság pártmegbizatásokkal való ellátása. Épp így azonban a vezetőséget elmarasztalón tették szóvá itt-ott a taggyűlések összehívásának elmulasztását, vagy a pártmegbizatás hiányát, bíráltak meg egyes párttagokat passzivitásukért, a munkában, magatartásban észlelt fogyatékosságért, gyarlóságért. Némelyütt, ahol még hiányoznak, szorgalmazták a pártcsoportok létrehozását és működését, másutt a pártmegbízatások arányosabb elosztását, vagy éppen a politikai oktatás gondosabb megszervezését. Miként a pártvezetőségek beszámolóiban, ugyanúgy az azok feletti vitákban is napú teret és figyelmet kaptak az adott területen a gazdasági, termelő munkával összefüggő kérdések. Nem egy helyen elismeréssel méltatták a gazdaságirányításban végzett eredt ményes pártmunkát, a gazdasági vezetés és a pártvezetőség gyümölcsöző együttműködését. S a hozzászólásokból egyértelműen kicsendült: gazdasági életünket tárgyilagosan és derülátón ítélik meg a kommunisták. A felszólalók szinte kivétel nélkül hangot adtak annak a véleményüknek, hogy az előttünk álló feladatok teljesíthetőek, hogy helyeslik és bíznak a párt politikájában; tagjainak cselekvési egységére bizton számíthat a párt. Lényegében ez az optimista szemlélet nyivánut meg abban a sok-sok javaslatban, amelyekkel a tennivalók jobb végrehajtása érdekében kiegészítették, gazdagították a pártvezetöségek elképzeléseit, > az idei feladatterveket. S ugyanez jutott kifejezésre a nem egyszer szenvedélyes bírálatokban is, amelyekkel az egyes gazdasági vezetőket illették, szorgalmazva a párthatározatok következetesebb és gyorsabb ütemű végrehajtását. A gazdasági egységek párt- alapszervezeti taggyűlésein talán a legtöbbször a munkafegyelem került szóba, hangoztatva: hatékonyabb intézkedést kérnek, várnak; a termelési feladatok fegyelmezettebb végrehajtását a vezetőktől és beosztottaktól egyaránt. Helyenként a vezetők jobb példaadására apellálva emlékeztettek rá, hogy a párt normái függetlenül a beosztására, a párt minden tagjára egyformán érvényesek. Kalocsa egyik üzemében — és nemcsak ott — konkrét példákkal támasztották alá, hogy a munkafegyelem lazasága, a munkaszervezés fogyatékosságai legtöbbször a munkásra ütnek visszg, rendszerint a zsebén érzi meg. Vagy megesik, hogy az előre nem látó szervezés, s így esetenként munka híján szabadságra küldik _ a dolgozókat, majd túlóráztatással próbálják a termeléskiesést pótoltatni. Az ésszerű takarékosság, az üzem-i és munkaszervezés, az üzemi demokrácia, a munkahelyi légkör •— ezekkel kapcsolatosan szintén számtalan megszívlelendő észrevétel, kritika hangzott el. Kiskunhalas egyik üzemének párttaggyűlésén például a vezetőség beszámolója mint jelentős eredményről, több tízezer forintos megtakarításról tett említést. A felszólalók viszont hozzátették: hát még ha meghallgatnák és figyelembe is vennék a dolgozók véleményét! Bizonyos, hogy százezres nagyságrendű %megtakaritást is elérhetett volna az üzem. p Ugyanígy Baja, Kecskemét, s más helységek üzemeiben is t, nem egyszer elhangzott — példákkal is alátámasztva —, hogy nagyon sok még a tartalék, csak oda kellene figyelni a munkások véleményére. Helyenként kifogásolták a kommunisták az üzemi demokrácia fejlődésének lassú ütemét, a semmivel nem indokolható útkeresést, aminek nem utolsósorban a munkahelyi légkör látja kárát. Néhány helyen az egyes gazdasági vezetők, középvezetők gorombaságát, durva hangnemét ítélték el a felszólalók. Arra is akad példa, hogy a beszámoló taggyűlés előkészítésének időszakában, a pártcsoport kezdeményezésére művezetőt váltottak le ilyen emberi gyarlóság miatt. A beszámoló taggyűlések fentebb említett, s megannyi hasonló tapasztalata alapján alighanem megalapozott a következtetés: a párttagságnak ez a tárgyilagos, kritikus szemlélete, cselekvő optimizmusa, vagy ha úgy tetszik: türelmetlensége ígéretes a jövőre, az előttünk álló feladatok mind sikeresebb teljesítésére nézve. Hamarosan minden párt- alapszervezetben elvégezve az éves számvetést, a kommunisták figyelme — magasabb mérce szerint — az előttünk álló feladatok: a párt politikájának, gazdaságpolitikájának helyi végrehajtására összpontosul, ide értve természetesen a taggyűléseken szorgalmazott és meghatározott tennivaló következetes számonkérését is. És bizonyosra vehető, hogy a párttagsági könyvek _ cseréjét megelőző elvtársi beszélgetések külön erőt, további lendületet adnak a pártéletnek, amelynek hatása minden bizonnyal valamennyi munkaterületen kamatozik. ígéretes számvetések
