Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
/ litt, febrsár ML • PETŐFI KEPE • • A haladó emberiség ügye # február 24-én kezdődik Moszkvában a Szovjetunió Kom* munista Pártjának XXV. kong* resszusa. Túlzás nélkül mondhatni: csakúgy, mint a szovjet kommunisták megelőző kongresszusait, ezt is hallatlanul nagy osztatlan érdeklődésesl várja a nemzetközi közvélemény. A közvélemény — ez természetesen olyan fogalom, amely nehezen határolható körül pontosan. Ebbe a kategóriába sokszor. beleszámítják azokat a'tényezőket ij, amelyek a tömegeket inkább manipulálni kívánják, mintsem véleményüket —• nem is az érdekeiket — tükrözni, azokat a nyugati lapokat és tv-, rádióállomásokat, amelyek a maguk módján "„készülnek” a szovjet kommunisták kongresz- szusára. Ezekre nem odafigyelni hiba lenne, de legalább ekkora baklövés volna túlbecsülni lehetőségeiket. Végtére is 1975 nem 1950, és az ákkor is hamis dallamok némileg újabb hangsze- Telésben is nagyon di^atjamúl- tan csengenek. Ma elmondhatjuk, hogy a nemzetközi közvéleményen belül mind nagyobb súlyt jelentenek a haladó szervezetek és csoportok, ök a tőkés Európában is, az Egyesült Államokban is és azokban az országokban is, amelyeket a „harmadik világba” sorolnak, azzal a várakozással tekintenek Moszkvára, hogy a Kongresszusi Palotában kezdődő nagy tanácskozás saját életükre, sorsukra, az ő holnapjukra is hat. • Túlzott megállapítás? Nem hisszük, hogy az lenne. Ha igaz — és a történelem tanúsítja —, hogy a kommunista mozgalom korunk legnagyobb történelemformáló ereje, akkor igaz az is, hogy a történelem alakításában a Lenin alapította párt különösen gazdag tapasztalatokra tett szert. Hadd hivatkozzunk csak három dátumra: 1917-re, amikor ez a párt győzelemre vitte a forradalmat. 1945-re, amikor e párt vezetése alatt a Szovjetunió volt a fő ereje az emberiséget végpusztulással fenyegető fasizmus teljes szétzúzásának. És végül 1971 tavaszára, amijcor a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának szónoki emelvényéről ismertették azt a béke- programot, amelynek következetes végrehajtása visszofordítha- tatlaná teheti földünkön az enyhülést. ’ 11 Amit a történelmi tapasztalat tanúsít, azt napjaink gyakorlata újra. sokoldalúan alátámasztja. A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunista építés vezető ereje. Ez az óriási építőmunka különös figyelmet kelt mindazokban. akik készek tárgyilagosan, elfogultság nélkül tanulmányozni a létező izocializmus mérlegét. A mérleg pedig azt tanúsítja, hogy a szocializmus nemcsak a gazdasági növekedés ütemében bizonyítja fölényét a tőkés renddel szemben, hanem a „mutatók” sokkal szélesebb körét tekintve is. Biztosítja minden nép és nemzet egyenjogúságát, az egyéniség szabad fejlődését minden ember számára. A tudomány és technika vívmányait az ember szolgálatába állítja, és az igazi kultúra kincseit teszi hozzáférhetővé olyan milliók számára, akiknek ősei számolatlan századokon át éltek hideg sötétségben. Az a párt, amely új számvetésre1 ül össze e hónapban, nagyobb tömegek sorsának gyökeres fordulatát érte el, mint amekkoráról a leglángolóbb fantáziájú utópisták valaha is álmodtak. • És akkar meg csak azokról' beszéltünk, akiknek sorsát az SZKP politikája a legközvetlenebbül érintette és érinti: a szovjet emberekről. De a lenini párt nemcsak a kommunista épí- tomunka lendítő ereje, hanem a világpolitika kulcstényezője is. Végtére is a szovjet diplomácia az SZKP iránymutatásait ülteti át az állami politika síkjára; ezt alkalmazza a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban, bizonyítván, hogy az a tevékenység, amely a békét szilárdítja, kedvezőbbé teszi a haladás és a forradalom híveinek lehetőségeit. Megnehezíti viszont azoknak a dolgát, akik bármikor készen állnak az ellenforradalom exportjára. És amikor az SZKP politikájának nemzetközi hatásairól szólunk, persze még sokkal többről is van szó, mint a szovjet diplomácia tevékenysége, s még többről, mint az SZKP-nak más pártokkal és forradalmi szervezetekkel fenntartott kapcsolatai. Joggal mondotta Kádár János a február 4-i budapesti pártaktíván. hogy nagyon sokat várhatunk e kongresszustól „a kommunista mozgalom és a proletár internacionalizmus szempontjából”. Másszóval: az SZKP helyzetértékelései >s a helyzetből leszűrt tiszta marxista—leninista következtetések elvi megalapozottságukkal. el nem avuló osztályszemléletükkel, azzal az internacionalista megközelítéssel, amely aktualitását nem veszti el. erőt adnak a haladás, a demokrácia és a szocializmus híveinek — minden égtájon, valamennyi kontinensen. 9 Ezért nés az egész haladó emberiség megalapozott optimizmussal, jó reményekkel a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa elé. v 1 V. P. A környékbeliek színvonalán (Folytatás az 1. oldalról.) Igaz,- lehetett volna több is, ha 300 milliméterrel nem több az eső, ha a belvíz jelentős területen nem semmisíti meg a termést, ha a. szőlőben, gyümölcsösben nincs a hatszori jégverés, ha a cukorrépát, a gabonát, a dohányt és a dinnyét nem há- nyadolja. meg a kedvezőtlen időjárás. A károk mellett azonban elsősorban az eredmények szem- betűnőek. Az ezerdarabos szarvasmarha-állomány teljes egészében tbc-mentes. Ebben az évben elkészül • a több mint kétszáz férőhelyes marhaistáHó. A növénytermesztési ágazat kettős feladatot ■ h-i’ioti vérre. M?toldotta az állattenyésztés takarmányellátását, s egyre nagyoob mértékben vesz részt az árutermelésben. .Ez annak révén sikerült, hogy jobbak az átlagtermések. Búzából ugyan gyöngébb, mint az elmúlt évben 30,3 mázsa hektáronként, kukoricából azonban szembetűnő a növekedés 46,5 mázsa az átlagtermés. Cukorrépából pedig csaknem száz mázsával többet takarítottak be hektáronként, mint az elmúlt esztendőben. Mindez annak köszönhető, hogy emelkedett a gépesítés színvonala és szinte valamennyi növény termesztése gépesített. A szőlőtermesztésben is hasonló Jellegű a fejlődés, de a gyümölcstermesztésről már nem sok jót lehet elmondani. Az elnöki beszámoló Végkövetkeztetése az, hogy a termelő, szövetkezet — alaposan megdolgozva érte — elérte a környékbeli szövetkezetek gazdálkodásának színvonalát. Mindez nagy erőfeszítésekre késztette a szövetkezet gazdáit, a különböző termelési ágazatokban dolgozókat. A közgyűlés munkájának egy közös jellemzője volt: az V. ötéves tervben ja hatékonyság általános növelése, a tartalékok feltárása és a- takarékos gazdálkodás. A gazdaság továbbfejlődésének érdekében nagy figyelmet fordítanak az ésszerű takarékosságra. a műtrágyák, növényvédő szerek, a takarmányok, az üzemanyagok ésszerű felhasználására. az állóeszköz-állomány tartalékainak erőteljesebb kiaknázására. Ennek jelentőségét főként az adja, hogy az elmúlt öthat évben az állóeszközök állománya nagvmértékben bővült, és a kihasználás minimális javulása is sok előnyt biztosít a szövetkezet számára. A közgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta meg az ellenőrző bizottság jelentését. Az utána következő vitában elsősorban a háztáji gazdálkodás különféle kérdéseiről szóltak és elsősorban az ellátás (pl. fóliák nehézségeivel foglalkoztak. A közgyűlés elismeréssel _fogadta a szocialista brigádok kitüntetésével kapcsolatos bejelentést. Közművelődési nap Jászszentlászlón A jászszentlászlói községi művelődési házban ma egész napos rendezvénysorozattal igyekeznek a lakosság figyelmét a művelődésre, a kulturális életre irányítani. Az iskolával s a szülői munka- közösséggel közösen közművelődési nyíltnapot tartanak. Ebből az alkalomból kiállításokkal és bemutató jellegű foglalkozásokkal szerepelnek a. közönség előtt a szakkörök és művészeti csoportok. A rajz, eszperantó és rádió szakkör tagjai ismertetik az érdeklődőkkel a munkájukat, s többek között az énekkar, a citera zei-ekar és a néptánccsoport is bemutatja műsorát. A szülők ez- alkalommal résztvehetnek szak- i/cc-ri foglalkozásokon is, hogy közelről lássák, mi mindent' csinálnak azokban gyermekeik. ÚJ SOROZAT INDUL Hazánk jellegzetes vidékei a képernyőn Február 25-én, szerdán este új filmsorozat vetítését kezdi pieg a televízió „Hazai tájak” címmel. A hétrészes művet Rockenbauer Pál és Lengyel Gyula szerkeszti: „feltárják” hazánk fontosabb táj-, egységeit, vizsgálják, hogy a táj kialakulása milyen lehetőségeket nyújtott az emberi tevékenységre, és azt is, hogyan használják ki ma ezeket a lehetőségeket. A sorozat tematikáját 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia ( Földrajzi Intézetének munkatársaival közösen állították össze a tv.sek, A válogatásnál arra törekednék, hogy országunk valamennyi jellegzetes vidéke képér. nyóre kerüljön, az országrészeket a Földrajzi Intézet gondozásában készülő „Magyar tájak” című kiadvány alapján jelölték ki. A 13 részesre tervezett sorozatból egyelőre hetet tekinthetnek meg a következő hetekben- hónapokban a nézők. Elsőként a „Hortobágy és környéke” című részt vetítik, amelyben megismerkedhetünk a hazai természetvédelem egyik legjelentősebb rezervátumával, majd a tatabányai medencét bemutató film következik. Az Alpok aljára, a Kőszegi-hegységbe kalauzol egy másik film, egyetlen olyan hazai tájunkra, ahol — ha nem is túlságosan erősen — már alpesi hatások érvényesülnek. Hazai 'dombvidékünk legjellegzetesebb képviselője, a tolnai dombvidék. Egész arculatát meghatározza, hogy az országban itt a legerősebb a talajpusztulás, az erózió. A film beszámol arról, hogy az itteni, elzárt kis falvak miként kapcsolódnak be a környék életébe. A továbbiakban fii. «leket láthatunk a Balatonról, majd a Kiskunságról. (MTI) E gy éve ezen a napon ült össze a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei értekezlete. A ötévenkénti tanácskozás az írásos és szóbeli beszámoló alapján, két napon át feltárta azokat az eredmé- ket, amelyeket addig elértünk és. vitatta, majd elhatározta a jövőbe indulás módját. Lényegében a IV. ötéves terv teljesítésével foglalkozott, a befejező esztendő még szükséges tennivalóival és mindazokkal a feladátokkal, amelyek a helyzet reális megítélése alapján ugyancsak reálisan következtek. A megyei pártértekezlet munkájának vázát a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, _a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslat és a párt programjának megvitatása határozta meg. Tehát jelentős állomás volt a megye politikai 'életében már annál is inkább, mert az egy hónappal később összeült XI. kongresszus teljes egészében megtestesítette magában a megyei pártértekezlet elemzését, elképzeléseit és ajánlásait. A megyei pártértekezlet — most, egy év múltán talán még jobban látjuk — nagyon határozott fogalmazásban tömörítette azokat a társadalmi viszonyokat, amelyekben élünk, meghatározta az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, egymáshoz való kapcsolatát. Jelentős megállapítása volt, hogy a munkásosztály már számszerű többségben is érvényesíti vezető szerepét, de az is, hogy a szövetkezeti parasztság —r mivel az országban a legnagyobb arányt képviseli — a munkásosztály erős szövetségese, illetve a munkás-paraszt szövetség naponkénti ápolása, izmosítása a megye politikai életének állandó előterében kell legyen. A megyei pártértekezlet, illetve á kongresszus előkészítésének időszakában rendkívül élénk volt a politikai mozgás és egész népünk körében nagy érdeklődést keltett fel a kongresszus, mint a szocialista társadalom belpolitikai életének legjelentősebb állomása. A politikai vitalitás úgyszólván mit- sem változott a kongresszus befejezése óta. A valamivel később következő országgyűlési képviselőválasztások előkészítése, lezajlása ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy az ország és a megye népében nagy. figyelem szunnyad, s egyben bontakozik is ki, ha fontos, és az ország sorsát érintő politikai kérdésekről van szó. Az országgyűlési képviselő- választások időszakában megtartott jelölő, majd az utána következő politikai gyűléseken szinte minden állampolgár ismét számba vehette az eddigi időszak eredményeit, eseményeit, felidézhette a pártpolitika egyenes irányát és további törekvéseit. A képviselőválasztás nemcsak személyekre szóló szavazat volt, szavazat volt az a pártpolitikára és az ebből a politikából következő és az egész nemzeti egységet és egyetértést szolgáló népfronpolitikára is. I dőközben természetesen nem feledkezhettünk meg a megyei , pártértekezlet, majd a XI. kongresszus legfőbb döntéseivel kapcsolatosan arról sem, bogy a politikai érdeklődés legyen párhuzamos a gazdasági célkitűzések megvalósulásával. Egyszóval az egész nemzet politikai helytállása, a gazdasági eredményekben tükröződjék. Időközben jelentős politikai fórumokon vették számba az ország gazdasági helyzetét. A ^Központi Bizottság elmúlt év novemberi,' a megyei pártbizottság ez év Januári ülése elsősorban azzal foglalkozott, hogy miként áll az ország, a megye gazdasági ténykedése, miként teljesítettük a IV. ötéves, illetve az 1975-ös tervet és mit kell tegyünk az V. ötéves terv, illetve az 1976-oe terv érdekében. Ami az 1975- ös, és az egész IV. ötéves^ tervet MetF, a teljesítés egyértelmű: az elképzelések teljesültek. Erre a megvalósult tervciklusra reálisan épülő távlati célkitűzések megvalósíthatók. egyértelműen a fejlődést, a ritmikus előrelépés! szolgálják. Háttérbe szorultak a baljósok és a kishitűek, akik valamiféle szűk esztendőkről suttognak^ Az új ötéves tervben — megfelelően a megyei pártérte- kezlet elképzeléseinek — a megye 28 milliárd forintot ruházhat be. A tanácsi gazdálkodás ötgVés kerete több mint ötmilliárd forintot tesz ki, ami pontosan a duplája az elmúlt tervciklus ösz- szegének. Soha sem épült még annyi tanácsi lakás a megyében néhány esztendő alatt, mint amennyi épülni fog a követke* ző öt évben. Tehát kedvező feltételeknek vagyunk birtokában, amely jó lehetőségeket biztosit, csupán 'élnünk kell vele. A U politikai pezsgés szinte permanens. A még_ zajló- beszámoló párttaggyűlések, a zárszámadó közgyűlések, a közvélemény érdeklődését és hangulatát jól tükröző pártnapok mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberek, a közvélemény alkotó egyetértése lelkes és jószán- tíékú minden eddigi célkitűzésükkel és ha lehet, még határozottabb is lesz az elkövetkező időszakban. Építsünk erre a jelentős meghatározó erőre és teljesítsük mindenekelőtt, az ez esztendőre eső feladatokat. Egy éve Eredményesen zárult a IV. ötéves tervidőszak (Folytatás az 1. oldalról.) rint volt, ami 8 százalékkal haladta meg az éves előirányzatot. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 565 olyan létesítmény munkálatait kezdték el, amelyek egyedi költsége 100 ezer forint fölött van. Az év végén folyamatban levő építkezések száma 262 volt. A megye építőipari szervezeteiben tavaly 13 százalékkal növekedett a létszám, s a foglalkoztatottak száma év végén ismét meghaladta a 12 eíret. (Öt évvel korábban ugyanennyi volt az építőipar létszáma.) Megkezdődött tehát a dolgozók építőiparba való visszaáramlása. így adódott, hogy a szocialista építőipar 1974-ig teljes egészében a termelékenység emelésével növelte termelését, 1975-ben azonban a többlet termelés felét a létszám növeléséből fedezte. • A BRG kecskeméti gyárában megkezdték * • Tavaly adták át Baján a Bácska Aruházat. a sztereomagnetofonok gyártását. Mezőgazdaság A mezőgazdaság 1975. évi termelése' a szélsőséges időjárás következtében néhány fontos ágazatban kedvezőtlenül alakult. Ennek ellenére az 1971—75 között előirányzott évi 3 százalékos termelésnöveléssel szemben évi 4,2 százalékot ért el. Részben a vetésterület csökkenése, részben az alacsonyabb hozamok miatt tavaly a megtermelt kenyérgabona mennyisége 13 százalékkal, a kalászos takarmányoké 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1974-ben. ’ Számottevően növekedett viszont a kukoricatermelés. Ebből a növényféleségből a nagyüzemek termésátlaga elérte a 60 mázsát hektáronként. A szövetkezeti közös gazdaságok terméseredményei alig maradtak el az állami gazdaságoké mögött. Hét bázisgazdaságban folyamatban van a burgonyatermelés korszerűsítése is. Ezekben a gazdaságokban 1975-ben hektáron'' ként 193 mázsás termésátlagot értek el. Az utóbbi években — a rostkender és a/dohány kivételével — emelkedett az ipari növények vetésterülete. A Bajai Kukorica- termesztést Rendszer ágazat-tár- sítássai meghonosította a megyében a szóját. 1975-ben már 11 | üzemben termelték és 17 mázsás termésátlagot értek el belőle hek. táronként. A szálas- és tömegtakarmányok vetésterülete csökkent, és a termékátlagok sem javultak lényegesen. A kertészeti ágazatok fejlődése az 1970-es években megtorpant, és csak, -1974-ben kezdődött meg a zöldség-gyümölcs- és szőlőtermelés korszerűsítése a bázisgazdaságok, ban, valamint az ilyen jelleggel létrehozott termelési rendszerekben. Az állattenyésztési főágazat jelentősen fejlődött 1974-ig. 1975- ben a szarvasmarha-tenyésztésben visszaesés következett be. xAz 1974. évi minisztertanácsi határozatot követően erőteljesebbé vált hí szarvasmarha-tenyésztés húifirányú szakosodása, ugyajv akkor azonban ■ a tejtermelés 1975. első felében az állami gazdaságokban hét, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 13 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. F oglalkozta tottság A -megye lakosságának foglalkoztatottsági szerkezete 1971 és 1975 között jelentősen változott. Az ipa--i foglalkoztatottak száma 10 százalékkal nőtt, s 1975-ben meghaladta a 69 ezret. A legdinamikusabban — mintegy 20— 25 százalékkal — emelkedett a szolgáltatásban, a szállítás, hírközlésben, valamint a kereskede. lemben foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdasági aktív keresők száma 7 százalékkal csökkent, s jelenleg már nem éri el a 80 ez. rét sem. Az építőiparban foglalkoztatott 12 ezer dolgozó — a tervezett 16 százalékos növekedéssel szemben — csak 1 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A lakosság életkörülményei A megye lakosságának kész- pénzbevétele 1975-ben 9 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A pénzbeni társadalmi juttatások 17 százalékkal emelkedtek, ezen belül a családi pótlék 19 százalékkal. 1975 végén a megye lakosságának 4345 millió forint takarékbetét-állománya volt, 16 százalékkal több, mint az év ele-' jén. A betétállomány öt év alatt több, mint kétszeresére növekedett. a lakosság hitelállománya- december 31-én meghaladta a 2553 millió forihtot. A megye kiskereskedelme 1975- ben csaknem 11 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ami 13 százalékkal haladta meg) az előző évit cs 65 százalékkal az öt évvel. korábbit. A megyében 955 orvos dolgozik, ebből 226 körzeti orvosi feladatokat lát el. Öt év alatt 12 ál. talános és 11 gyermekorvosi körzettel bővült a megye egészség- ügyi hálózata. A rendelőintézetek forgalma 1975-ben tovább növekedett A szakrendelési órák száma ötven, illetve harminc százalékkal emelkedett Kiskőrösön. TCiskunhalason és Kiskun- félegyázán, az új rendelőintézetek üzembe helyezése folytán. A kórházi ágyak száma 1970 óta csaknem négyszázzal gyarapodott Leginkább a belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és nő- gyógyászati osztályok igénybevétele növekedett. A megye bölcsődéiben 1975 végén 1725 gyermeket gondoztak, | százalékkal többet, mint amennyit erre az időszakra előirányoztak. A megyében a bölcsődei 'ellátottság jelenleg 6,4 százalékos. A gyermekgondozási segélyt igénybevevő anyák száma öt év alatt csaknem megkétszereződött. Az óvodai helyek száma 1975- ben 16,5 ezer volt 9 százalékkal több, az előző évinél. A IV. ötéves tervidőszakban 4600 új óvodai hely létesült. E?í több, mint kétszerese a . tervezettnek. Az óvodás gyermekekkel ezer óvónő foglalkozik. négyszázzal több, mint 1970-ben. Oktatás, közművelődés A megyében az általános iskolai diákotthoni helyek száma 1746, ami másfélszerese az öt évvel korábbinak és 10 százalékkal több a tervezettnél. Az általános ■ iskolai tanulók egynegyede — az igénylők 92 százaléka —. részesül jelenleg napközis ellátásban. A középiskolai tanulók száma 1975—76-ban nappali tagozaton meghaladta a 8300-at, az esti. levelező tagozaton pedig ■ a 7700-at. A nappali tagozatos középiskolai tanulók 62 százaléka fizikái dolgozók gyermeke, ez az arány öt évvel korábban 57 százalék volt. A tanulók több, mint 20 százaléka kollégiumi eilatásban részesül. A szakmunkástanulók , száma az 1975—76-os tanévben 9133, alig 80 százaléka a/., ö. évvel ezelőttinek, a tanülóotthon- ban elhelyezett ipari tanulók számra 1213, ötveneggyel több, mint 1972-ben volt. A megye felsőoktatási intézményeiben az 1975—76-os tanévben 3700 nappali tagozatos és több, mint 1800 esti levelező tagozatos hallgató végzi tanulmányait. Ez 11, illetve 24 százalékkal több az égy évvel korábbinál. .Több, mint másfélszeresére nőtt a hallgatók száma a Kecskeméti Óvónőképző Idézetben, ugyanakkor némileg csökkent a műszaki főiskolai hallgatóké. 1975-ben a filmszínházak előadásainak száma megközelítette az előző évi 36 ezret A Katona József Színház 350 előadást, tartott a megyében, '6 százalékkal többet, mint 1974-ben. Lakás Tavaly. 5172 űj otthon készült el, csaknem 6 százalékkal több, mint 1974-ben. Az 1971 óta átadott lakások száma — az előirányzott 20 ezerrel szemben — meghaladja a 22 ezret. Ugyanakkor folytatódott a már elavult lakások szanálása. Tavaly 660. öt év alatt pedig összesen 4750 életveszélyessé vált régi lakást kellett lebontani'. * Gyors ütemben növekedett a közúti személy- -és áruszállítás. Az autóbuszon közlekedő utasok száma az 1970. évi 30 millióval szemben 1975-ben már megközelítette a 45 milliót. A személy- forgalmat elsősorban - a megyei székhelyű 9-es számú Volán Vállalat bonyolította le. A vállalat autóbusz-álfománya 5 év alatt 66-tal gyarapodott, ennél azonban lényegesen többre lett volna szükség.
