Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

4

PETŐFI NÉPE • m:«. febraát 11

jllliliMMIMIMiiliilllIM

A gyermekélelmezéssel foglalkozó SZMT elnökségi ülésről közölt tudósításunkban a legfontosabb tények, adatok ismer' tetősével röviden bemutattuk, hogy az eltelt két és fél-három évtized eredményekben és problémákban is gazdag. Pár mondattal érzékeltettük azt a — mondhatni erélyes — határozottságot is, mellyel az elnökség, a téma kritikus és őszintén tárgyszerű megvitatásának összegezéseként leszögezte: erőteljes változásra van szükség a gyermekélelmezésben. Mert az elismerésre méltó eredmények ellenére lemaradtunk a fejlődés országos átlagától, és több, hasonló adottságú megyéhez képest is. Bár — ismételjük —, nem kis áldozat- vállalással, s zömmel megyei, helyi tanácsi erőforrásból történt az élelmezést nyújtó konyhák kialakítása, felszerelése.

Márki Kálmán és Csukás Ferenc szerelők, a Kun Béla kétszeres szocialista brigád tagjai, hidraulikus emelők előszerelését végzik.

(Opauszky László felvételei)

:j z igények és kö- ;> vei élmények, vala- mint a mostani adott- íj ságok — konyhaka- j:j:j:j:j:j:j:j:j:j:j:j paci tás, felszereltség,

I • • SZemélyi feltételek

kozott már nyugtalanító feszültség van. Több más jelenség mellett olyan tapasztalat, hogy amikor főként városi-nagyközségi, viszonylatban megépül az óvoda, megvalósul a napközi, velük párhuzamosan új konyha nem létesül, — jelez valamit. Azt. hogy helyenként és esetenként mégiscsak a figyelem perifériájára szorul a gyermekélelmezés.

Ezért is történt, hogy a kérdés, a helyzet alapos elemzése után. a továbblépést segítő javaslatok megfogalmazásában is konkrét, kézzelfogható, pontos meghatározásokra hívta fel az elnökség a szakreferensek figyelmét. Tehát, hogy például nem mintegy „óhajként’* kell felvetni meglevő és továbbüzemeltetésére alkalmas konyhák felállítását és korszerűsítését az V. ötéves tervben, hanem időpontot, intézkedést slb. megjelölő fontos társadalompolitikai feladatként. Mind a tanácsok s érintett intézmények számúra. mind pedig a szakszervezeteknek — mint az érdekvédelem

pességéből bizonyára jut majd erre a célra is. Szólt a Fémmunkás ún. 55-ös konyhájáról, melyet, véleménye szerint, kár volna még szanálni — ha új épület is —, hiszen 5—-8 évig alkalmas még funkciójára. Kecskemét sincs még olyan helyzetben, hogy ekkora konyhakapacitá&ról olyan könnyen lemondhatna.

Sok szó esett a tanácskozáson a konyhák felszereltségének korszerűtlenségéről, valamint arról, hogy a konyhák dolgozói köz.t -sok a szakképzetlen ember. Halász József szerint a háladás döntő feltétele a szakképzés korszerűsítése. Utaltunk már rá, hogy megnőtt az igény a kecskeméti konyhák főztje iránt egyetlen év alatt. Nem kis része van ebben annak, hogy az átvételt követően nyomban tanfolyamra vonta be a vállalat az iskolai konyhák szakácsait. Mint másutt is, itt is tapasztalható, hogy szinte ugyan« az a gárda mekkorát lendít az étkeztetés színvonalán, miután addig is megvolt a főzési készségét, ügyességét korszerű táplálkozástudományi ismeretekkel, szervezési. vezetési tudnivalók- kai I ua/dagi-totta.

efejezésül megerősí« :j: tette Halász József, hogy amennyire 3 vállalat személyi és tárgyi lehetőségeiéi telik, messzemenő készséggel hajlandók további nagyobb, városi konyhák kezelésbe vételére. Ugyanígy tanfolyamok szervezésére, illetve ezek segítésére konyhai személyzet továbbképzésére, élelmezésvezelők részére a korszerű étkeztetési formák, menük tervezésének elsajátítására. Várják, ugyanakkor ők is kérik az erre vonatkozó igények bejelentését, a kölcsönös megbeszélések indulását.

Tóth István

szőr 1972-ben rendelt ilyen berendezést s abban az évben 1000 darabot készítettek neki. Elégedettségüket bizonyítja, hogy tavaly már 4 ezer munkahengerre volt szükségük és ebből 1100 két új típíust képviselt. Ebben az évben a tervek szerint 5500 munkahengert gyártanak, a második félévben pedig megkezdik egy újabb típus null-szériájának az elkészítését.

A belföldi megrendelők között a Mezőgép több gyáregységét találhatjuk. Eljutnak a Kecskeméten gyártott hidraulikus munkahengerek Szombathelyre, Kaposvárra és az ország több más városába is. Számottevő mennyiségű hidraulikus lengéscsillapítót kap innen az Ikarusz-gyár is.

O. L.

1

MEGÉRETT Ä MÚZEUMRA

Képeink, ha gépet áh. rázolnak, általában a korszerűséget igazol, ják. Ennek a felvető- gépnek azonban az életkorában rejlik a nevezetessége. A gépmatuzsálemet 1887. ben gyártotta egy zürichi cég, mint a ti. pus második példa, nyát. Az öreg gép most Dccsről. a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet clőkészitőmíí helyéből a Textilipari Múzeumba kerül.

(MTl-fótó — Gotivald Károly felv. — KS)

Kulcsszerepben, a külkereskedelem

Nem zárt könnyű évet külkereskedelmünk, s a következő évek feladatai sem lesznek könnyűek. Tavaly a szocialista országokba irányuló export 6—7 százalékkal, az import pe- dig 17—18 százalékkal nőtt az előző évekhez képest. Ez nagy- jában-egészében meg is felelt célkitűzéseinknek, igaz, a kivitel valamelyest meghaladta az előirányzatot, a forgalom Összességében mégis tervszerűen alakult.

Egy hadnagy Zaporozsjéből

Ötvennyolc évvel ezelőtt, február 23-án Pszkov—Narva térségében élet-halálharcot folytatott az l alakulóban levő Vörös Hadsereg a német imperialista betolakodókkal. Ez a nap lett a Vörös Hadsereg születésnapja« s azóta évente ezen a napon ünnepeljük a szovjet fegyveres erők napját, azokét a harcosokét, akik 1945-ben népünknek is meghozták a. szabadságot.

A szóbanforgá hadnagy Csi- ** zsik Jurij Romanovics, a szovjet hadsereg tisztikarának legfiatalabb gárdájához tartozik, 24 éves, s bár zaporozsjei, nem kozák, s egy gépesített lövészszakasz parancsnoka. Két

évvel ezelőtt, amikor az omszki katonai főiskolán tisztté avatták, meg sem fordult gondolatai között az a lehetőség, hogy Magyarországon kezdi meg ^tiszti pályafutását. Ám jött á parancs, s a hadnagy átvette a szakaszát a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulatnál. Életútja nem bonyolult, sőt nagyon is egyszerű. Az apa — Csi- zSik Román Prokopjevics, aki törzsőrmesterként részt vett hazánk felszabadításában — azt javasolta Jurijnak. hogy a család három gyermeke közül. ő legyen katona. Jurij hajlott a szóra, a katonai középiskolát, majd a főiskolát kiváló eredménnyel végezte el, s ezért már 1972-ben felvették a pártba. Megnősült, van egy két és fél éves fia, aki nagyapja nevét viseli, Románnak hívják.

Mindezt szinte távirati stílusban tudtam .meg Jurij Romano- vicstól, akit egy páncélkocsi parancsnoki üléséből szállítottak ki, ugyanis a szakasz éppen gyakorlatra indult. Nem csoda, hát, hogy a hadnagy kissé izgatottan válaszolgatott, mért fél füllel a motorok zajában az indulási parancsra figyelt.

— Szakaszom a legmodernebb ■ technikai eszközökkel és fegyverzettel van felszerelve. Katonáim jól képzettek, hiszen ember nélkül még a legmodernebb haditechnika sem működtethető. Valamennyi beosztottam középfokú műszaki képzettséggel vonult be a hadseregbe, s így két- két és fél hónap alatt tökéletesen megismerik a fegyverek, a technika kezelését. Igen, én személyesen foglalkozom a katonák nevelésével, oktatásával, s bár otthon . nem próbáltam, de itt nyilván nehezebb a dolgom. Baráti országban élünk, dolgozunk, s itt^ a katonának még inkább példát kell mutania, mert itt a Szovjetuniót képviseljük.

os, Jurij Romanovicsnak és szakaszának nincs mit szégyellnie, sőt! Az egységben úgy tartják számon őket, hogy mindenben kiválóak, a politikai; a szakmai kiképzésben, a lövészetben. S hogy ez mennyire így van, arra példa néhány katona a szakaszból: Csabatár Alekszand- rov Vladimirovlcs mindössze húszéves, de már főtörzsőrmester és kiváló rajparancsnok. Gajlik Nyikoláj Petrovics harcos kiváló irányzó, minden célt első lövésre eltalál géppuskával és ágyúval egyaránt. Emlnov Szultán Alijevics a kézi páncéltörő kezelője, „takarékos” fiú, ugyanis elég számára egyetlen gránát a cél megsemmisítéséhez. Panyiko Alekszandr Sztyepano- vics páncélkocsivezető minden alkalommal kifog a stopperórán, ugyanis az akadálypályán fele idő alatt teljesíti feladatát. Az sem volt vitás már a kezdet kezdetén, amikor a Déli Hadseregcsoportnál a katonai háromtusaversenyt meghirdették, ki lesz az első. A hadnagy szakaN'

szát úgy is ismerik, mint kom- szomolista és sportszakaszt. Nem ok nélkül, hiszen a hadnagy első osztályú atléta, síelő, s most á katonai háromtusában szeretné megszerezni a mester címet. Talán ennek is köszönhető, hogy szakaszában minden második katona aktív sportoló.

f emcsak ebben jeleskedtek, de a múlt év őszén, amikor segíteni kellett nálunk a mezőgazdasági munkában, két hónapot dolgoztak, s a szakasz katonáiról olyan véleményt mondtak a gazdaság vezetői, hogy a parancsnok megdicsérte őket.

— A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusára felajánlottuk — folytatta Jurij Roman'ovics nagyon szerényen —, hogy az. egész szakasz kiváló lesz. Ezt sikerült elérnünk, s- most a konkrét harcfeladatínl bíró gyakorlaton is jól szeretnénk dolgozni, hogy ezzel feltegyük a koronát az eddig elért eredményekre. Fiatal vagyok, s természetesen' tele tenniakarás- sal. Az a célom, hogy, minél több olyan kiváló katonát neveljek, oktassak, akik egész életükben jól tudják hasznosítani az itt tanultakat, hazánk javán munkálkodjanak. Ez természetesen még nem elég. A katonának tudnia kell, hogy miért fontos kiváló szinten teljesíteni feladatait. A proletár internacionalizmus a humanitás, a békéért való tevékenykedés mind-mind olyan tulajdonság, amely ma nélkülözhetetlen, s én akárcsak többi tiszttársam, erre is nevelem katonáimat ... A fiam? Még kicsi, de olyan embert szeretnék belőle nevelni, aki a hazát, népünket szolgálja...

Megérkezett az indulási parancs! Jurij Romanovics elköszönt.

Csizsik Jurij Romanovics hadnagy, ez a fiatal kiváló tiszt egy a sok közül, aki a hős elődök, apja példáján nevelődve vallja ma is: a háborús 'gyújtogatok, a népekre támadók, az elnyomók ellen csak úgy lehet eredményesén küzdeni, a békét, az egész emberiség ügyét védelmezni, ha a szovjet hadsereg erős, s elrettenti a kalandorokat.

Cl a hadnagy Zaporozsjé- •*-' bői nemcsak; érti, de érzi is: tettéi, szakaszának kiváló eredményei a világbéke, a kommunizmus győzelmények ügyét szolgálják.

Gémes Gábor

Korántsem mondható el ugyanez a dollárelszámolású kivitelünkről. A terv tavaly mintegy 15 százalékos exportnövekedéssel számolt, árualap hiá- nvában. valamint a vártnál alas'onyabb piaci árak következtében a kivitel nem érte el a tervezett- szintet, az export csupán kismértékben emelkedett. Az áruforgalom passzívuma 1975- ben ugyan kisebb volt, mint

1974-ben, de még így is meghaladta a tervezettet.

Az export növekedése

A szocialista és a nem szocialista áruforgalmat összesítő számok egyszersmind az idei esztendő, s az ötödik ötéves tervidőszak feladatait is meghatározzák. Ebben a tervperiódusban áruforgalmunkat a szocialista országokba 40 százalékkal növeljük. Ugyanebben az időszakban a dollárelszámolású kivitel — I972-es áron — 60—65 százalékos emelkedésével számolunk, s ez annyit jelent, hogy folyó áron, 1980-ig megduplázódik nem szocialista exportunk, a gépipari kivitel pedig csaknem háromszorosára emelkedik. Eközben a behozatal 36— 40 százalékkal bővülhet. A számok alátámasztják: az ötödik ötéves terv külgazdasági követelményeinek teljesítése gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele.

A külgazdasági egyensúly megszilárdítása persze nemcsak a külkereskedelem, hanem az egész népgazdaság feladata. A terv a termelés növekedését, a reálisnak ítélt felső határon irányozza elő. A termelés ennél gyorsabban csak akkor emelkedhet, ha a növekmény tőkés exportra kerül. Jelenleg a 100 forint értékű termelés több mint egyharmados arányban tartalmaz importot, s ebben az egy- harmad részben is jelentős a tőkés behozatal aránya.

Tervfegyelem

Érthető tehát, hogy a tervtől eltérő termelésnövelés könnyen tovább ronthatja a népgazdaság egyensúlyát. Éppen ezért ma az a legfontosabb feladat, hogy a központi irányítást erősítve külkereskedelmünk a népgazdaság érdekeinek megfelelően alakítsa forgalmunkat. E ebben nemcsak az üzletkötőkre, a külkereskedelmi vezetőkre hárul nagy felelősség, hanem a funkcionális és á központi irányító szervekre is. Abban például, hogy hiteleket. támogatásokat csak a központi célok elérése érdekében adjanak.

Mindebből az is következik, hogy a jelenlegi tervidőszakban az eddiginél nagyobb súlyt kapnak az éves tervek. Kialakításukban pedig kétségkívül nagyobb szerepet játszhatnak és kell is játszaniuk a külkereskedőknek. A megvalósítás ugyanis nemcsak a termelési eredményektől függ. hanem attól is, hogy a külkeréskedők az elképzeléseknek megfelelő irányban

tudják-e terelni az értékesítést.

A szocialista országokkal folytatott forgalomban a fő feladat, hogy az egyeztetett kivitel és behozatal tervszerűen valósuljon meg. Emellett nagy figyelmet kell fordítanunk az energia- és nyersanyagtermelő kapacitások fejlesztésével 1 összefüggő kötelezettségeink ' teljesítésére.

A cserearányok javítása

A nem szocialista országokba irányuló kivitelünket az idén legalább 19—12 százalékkal kell növelni, ugyanakkor az import csupán 7—8 százalékkal emelkedhet. fa értékesítés és a beszerzés jó időzítésével, a kivitel szerkezetének javításával, az ármunka fejlesztésével az idén a tavalyihoz képest a külkereskedelmi cserearányok 6—7 százalékos javítását tervezzük.

A feladatok megkövetelik — s a külkereskedelmi miniszter minapi sajtóté jékoztat óján erről is. beszélt —. hogy gyors intézkedéseket tegyenek a minisztérium irányitó munkájának fejlesztésére. ' A következő hónapokban a tárcánál — különböző szinten — figyelemmel kísérik á tervben kitűzött feladatok megvalósításának menetét, s igyekeznek olyan operatív szervezetet kiépíteni, amely, ha szükséges, közreműködik a nehézségek leküzdésében.

K. Ny. J. ,

# A termékek minősége nem utolsósorban á forgácsoló szakmunkásoknak is köszönhető, akik közfii mintegy húszán nők. Felvételünkön Békési Lajosné maróst látjuk egy Volvd-munkaheng«? megmunkálása közben.

Egy lépéssel előbbre

Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti telepének nemcsak a termelése növekszik évről évre; egyéb irányú fejlődéséről is számot adhatunk. Az előrelépés újabb bizonyossága a mintegy 300 dolgozót foglalkoztató munkahelyen, hogy január elsejétől megkapták a gyáregység címet.

Hamarosan megkezdődik a t gyáregységben 12 millió forint

„elköltése”.

Ennyibe kerül

ugyanis az az 1200 négyzetméter alapterületű új műhelycsarnok, amelynek építéséhez most kezdték az előkészületeket, de az év végén már itt szeretnék elhelyezni a szerszámműhelyt és a tmk-t.

A múlt évi munkájukat értékelve jelentős termelés-növekedésről beszélhetünk. Tavaly 68 millió forint volt a termélépi érték. emellett mintegy 18 millió forintot érő munkát végeztek ú pesti gyáruk részére. Idei készáru tervük 70,5 millió forint, a fővárosi gyártól viszont 30 millió forint értékű munkát vállaltak.

Egyik fontos gyártmányuk a svéd Volvo cég részére készített kettős működésű munkahenger, amelyeket gépjárművek és különböző útgépek szervokormányához használnak. A svéd cég előigen lényeges kötelezettségét.. Hiszen mindannyiunk gyerekéiről van szó!

Ilyen értelemben szerepel határozott célkitűzésként, hogy „Az oktatáspolitikai határozat végrehajtását rögzítő „Intézkedési terv”-nelc megfelelően az V. ötéves tervben . 4000—5000 adagos konyhát kell létesíteni Kecskeméten. Baján és Kiskunfélegyházán”. Vagy, hogy „Városi, nagyközségi viszonylatban tovább kell fejleszteni a konyháknak a Du- navidéki Vendéglátó Vállalat kezelésbe adását. Ki kell dolgozni az átvétel, a fejlesztés és a léte- säfSes feltételeit”.

z. elnökségi ülésen meghívott vendégként — s mint a gyermekélelmezésben egyre jelentősebb mértékben közreműködő vállalat, képviselője — részt, vett Hidász József, a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese is. Ottani felszólalását személyes beszélgetéssel is kiegészítve kértünk tőle véleményt a kérdéssel s vállalatuk szerepével kapcsolatban.

Elmondotta, hoey 6 megyében nyújt szolgáltatási a. Dunavidéki

Vendéglátó Vállalat, ebből háromban — köztük Bács-Kiskun megyében — a gyermekélelmezésben is. összesen 24 000 gyereket, diákot étkeztetnek. Megyénkben Kecskeméten és Kiskörösön, — az utóbbi városban 1972 óta. Kecskeméten 1975. január 1-ével vette át a tanács saját kezelésében volt 5 konyhát, ahol 5300 gyermek, óvodás és általános iskolás Oil ' "-tt.

x-x-x-x-xv: inden bizonnyal az vllátás minőségének jxíj-wljX;:; i avulását is jelzi, hogy egy esztendőéi. •SS::-:;:;:::;:; teltével több mint 1000-rel nőtt e konyhák igénybevétele, sőt további 500 tanulót látnak el a Kodály Zoltán Ének-Zenei és Mátyás téri áltálé, nos iskolából, 1976 januárjáig tehát 30—35 százalékkal emelkedett az étkeztetésbe bevont gyermekek száma Kecskeméten.

Elismeréssel szólt Halász * József arról a mély tájékozottságon alapuló ügyszeretetről, amellyel a Szakszervezetek Bács-Kiskun me. gyei Tanácsa — a működési területükre eső 6 megye közül — elsőnek tűzte napirendjére ezt az igen fontos társadalompolitikai és érdekvédelmi kérdést.

Még közelebbről megismerve a megye gyermekétkeztetési gond jait, mint az elnökségi ülésen, fez úttal *is utalt arra a gazdasági bizottsági döntésre, melynek értelmében a vállalatoknak is a közösség rendelkezésére kell bo- csátaniok konyháik szabad kapacitását. Amikor tetemes összegeket juttat az állam ilyen célokra, méltányos, hogy lehetőségeik szerint így is járuljanák hozzá a gyermekétkeztetési gondok enyhítéséhez. Említette a kereskedelmi igazgatóhelyettes például a BÁCSÉP épülő több ezer adagos konyháját, amelynek 'teljesítőké-