Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

1976. február 3. 1 1ATÖF1 NÉPE © 3 A hatékonyság 'ínyege Kevesebb utas, több áru A vasút idei tervei Nyiigodtabb körülmények kö­zött — hosszú idő óta először — torlódás, kapkodás nélkül fejezte be az évet tavaly a MÁV, amely jóval túlteljesítette a IV. ötéves térvben. előírt áruszállítási fel­adatait is. A vasút idei legfontosabb ten­nivalója a népgazdasági szállítá­sok zavartalan gyors és biztonsá­gos lebonyolítása a meglevő gé­pek és berendezések jobb, cél­szerűbb kihasználásával, korsze­rű munkaerő-gazdálkodással. Ebben az évben a közúti köz­lekedés fejlődése nyomán 1—2 százalékkal tovább csökken a vasút személyszállítási teljesítmé­nye, 338 millió utassal — ezen belül azonban a nemzetközi for­galom növekedésével számolnak. A személyszállításban elsősorban a kulturált utazás feltételeit, az utazás szolgáltatásait javítják. Az áruszállítási terv a tavalyi 131 millió tDnnás teljesítményt alsó határként szabta meg, felső határként összesen 134 millió tonna áru elfuvarozását írta elő. Az export és a1 tranzitforgalom S—6 százalékkal, az import kö­rülbelül 4 százalékkal emelkedik. Azon túlmenően, hogy a vasút minden felkínált árut elvisz, igyekszik jobban alkalmazkodni a mindenkori viszonyokhoz, a fu­varoztatók igényeihez, továbbfej­leszti a korszerű szállítástechni­kái módszereket, fokozza a ra­kodás, a mérlegelés gépesítését. Az idén valamivel több mint 7 milliárd forintot fordítanak a vasút fejlesztésére. 3,3 milliárdot költenek hálózatfejlesztésre első­sorban a pályák korszerűsítésére, mintegy 320 kilométer vasútvonal átépítésére. A beruházási prog­ram fontos célja a vasúti közle­kedés biztonságának növelése. Ennek érdekében csaknem 300 millió forintot fordítanak egye­bek között a Hatvan—Újszász, a Hatvan—Miskolc, a Cegléd—Sze­ged, a Székesfehérvár—Celldö- rnölk, a Porpác—Hegyeshalom közötti vonalon korszerű biztosító berendezés felszerelésére. A vasúti csomópontok és ál­lomások korszerűsítése során megkezdődik a kelenföldi pálya­udvar rekonstrukciója. A jármű- fejlesztési programban 45 villa­mos- és Diesel-mozdonyt,-90 sze- • mélykocsit és ■ 2300 tehervagont szerez be az idén a vasút. Szo­ciális beruházásokra 97 millió fo­rintot fordítanak. A technikai fejlesztéshez vi­szonylag megfelelő eszközök áll­nak a MÁV rendelkezésére, "na­gyobb gond a személyi feltételek megteremtése. Elengedhetetlen az, olyan kulcsfontosságú munkakö­rökben — mint például a kocsi- rendező, a váltókezelő, a vonat­kísérő stb. — a • létszámhiány megszüntetése. Miután a szüksé­ges létszám új munkaerő* bevo­násával már egyre nehezebben biztosítható, ezért „házon belül” a MÁV különféle tervszerű in­tézkedésekkel segít a gondon. Egyebek közt a párhuzamos mun­kák megszüntetésével csoportosí­tanak át dolgozókat munkaerő­hiányos területre. (MTI) Üzemi énekkar Nincs messze az az idő, amikor a Kecskeméti Konzervgyárat nemcsak termékeiről; kórusáról is isme-rik. Alig több mint egyéves fenn­állásuk alatt kivívták a szakem­berek elismerését. Legutóbb Vá- várhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagy nyilatkozott kulturált éneklésükről, Ordasi Péter kórus­vezető tehetségéről. Sikerük titka? I Néhányan benső ösztönzésből határozták el, hogy énekkart szerveznek. Senki sem utasította őket, sohasem hallottak a városi tanács által tíz esztendeje meg­fogalmazott ajánlásokról. (Akko­riban fogalmazódott meg az az elgondolás, hogy minden kecske­méti nagyüzem tartson fenn leg­alább egy jól működő amatőr csoportot. A javaslat még idő­szerű.) Siker csak ott várható, ahol a „központi” szándék helyi igény­nyel, érdekkel szövetkezik. Mint a Kecskeméti Konzervgyárban. Itt Egyházi László, és Dávid Be- nedekné érezte először szüksé­gét, ’ hogy hetente jó közösségben énekelhessen. Szóltak ennek, "annak. Tudták, kinek van szép hangja, ld érdek­lődik a muzsika iránt. Szerencséjük volt: az össze­gyűlt kis társaság fiatal, képzett, jó pedagógiai érzékkel bíró kar­nagyot kapott. Ordasi Péter azzal kezdte, hogy elmélyült munkát kért a tagok­tól. Az éneklés szép és hasznos időtöltés, de még kellemesebben telik az idő, ha mindenki a tőle telhető maximumot adja. A si­kerélmény köti össze majd igazán a társaságot — így vélekedett a karnagy. Természetesen nem a dijakban, oklevelekben megnyil­vánuló eredményekre gondolt el­sősorban: egy-egy feladatmegol­dás felemelő örömében, a szép hangzás gyönyörűségében, az ön­magukkal való elégedettségben kifejeződő sikerekre. A szereplés ezért csak másod­lagos fontosságú számukra, egye­lőre. Akkor lépnek a közönség elé, ámikor önmaguk elégedettek a számmal. Magasra helyezték a mércét. Tudják, odafigyelnek az üzemi kórusra. Nekik kell példát mu- tatniok és adják is a példát. "A viszonylag kis létszám elle­nére árnyaltan, kiegyensúlyozot­tan dalolnak a szólamok, tisztán ejtik a szöveget, érzik, kifejezik a dallamíveket, kibontják a vá­lasztott művek színeit. Fizikai és szellemi dolgozók egy sorban hir­detik, hogy „az éneklés szebbé teszi az életet”. Varga Ilona szin­te a kezdettől tagja a kórusnak. A konzervüzem dolgozója egyike a leglelkesebbeknek. Máté Erzsé­betre is számíthat mindig a kö­zösség, meg Varga Terézre, a már említett alapítókra szintúgy. A Kecskeméti Konzervgyár kó­rusa újabb színfalt — régóta hi­ányzó színfolt, — megyénk kultu­rális életében. Együttérző figye­lemmel kísérjük további műkö­désüket. Holtai Nándor Paprika — méretre A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a világ minden tájára szállít, Amerikától a Közép-Ke­leten át Japánig. A Vállalat szak- emberei igyekeznek minden vi­lágrész, minden nép • ízlésének megfelelő őrleményt készíteni: egyik helyre a púdernál is fino­mabbat szállítanak; máshova — például ürücomb-ízesítésre — da­ra formájút küldenek, további megrendelők pedig még nagyobb szemcséjűt kívánnak, s oda külön granuláló berendezéssel „hizlal­ják" meg a paprikaszemeket.-Az idelegújabb kívánság a Táíiol- Kcletrál érkezett: eszerint az őr­leményt meg kell olajozni. A vállalat szakemberei kikísérle­tezték bizonyos fajta étkezési olajak megfelelő arányú bekeve­rését, s ettől a paprika különle­ges, mélypiros színárnyalatot ka­pott. Az ötezer kilós próbaszál­lítmány annyira megnyerte a külföldi kereskedők, illetve fo­gyasztók tetszését, hogy máris további jelentős tételre ' adtak megrendelést. (MTI) 9 Nagyon egyszerű ez: miné’ kedvezőbb arányt, különbség«-. mutat valamilyen gazdasági cél elérésekor a ráfordítások és a hozamok összevetésé, természe­tesen a hozamok javára, annál hatékonyabb valamilyen tevé­kenység. Nagyon bonyolult ez: a termelés nem duryán kovácsolt láncszemek egybeillesztése, ha­nem finom selyemszálak sűrű fo­nata. Sokszor úgy tűnik, e szá­lak nem hasonlíthatók egymás­hoz, más esetben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel. el­téréseik. Hagyjuk a képletessé­get: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a legtöbbet vi­tatott közgazdasági kérdéseknek világszerte. Ennek ellenére — a szükségszerűségnek " engedve — minden ország elemzi gazdasági hatékonyságát, s ezt teszik a kü­lönböző ipari, mezőgazdasági, szállítási, kereskedelmi stb. vál­lalatok is. A háziasszonynak nem kell magyarázni hogy pocsékol, ha túl vastagon ' hámozza a burgo­nyát, ha oly sokat főz, hogy az étel felét végül kiöntik. A gyár, a szövetkezet „háziasszonyainak” tekintete már könnyebben elsik- lik az ilyesmi fölött. Megnyug­tatja őket, hogy a tervezettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelmezőség. Ezért azután el­sikkad, mit lehetett volna elérni a rendelkezésre álló emberekkel, anyagokkal, eszközökkel, ha szervezettebb a munka, ha ta­karékosabb a felhasználás. Engedjük meg a leegyszerűsí­tést: ha száz forint ráfordítás fejében száztíz forintot kapok a termékért — avagy az árujelle- gű szolgáltatásért.—, akkor ha­tékonyabban dolgoztam, mint azok, akik csak százöt forintot érnek el. Azoknál igen. Ám má­soktól elmaradtam, mert ők — azonos feltételek mellett — száz forint fejében száztizenötöt te­hettek a pénztárba. S azért, mert vették a fáradságot ahhoz, hogy az addig forgácsolással előállí­tott alkatrészeket sajtológépen, h á romszoros termelékenységgel készítsék. Mert nem voltak res­tek. s fölkutatták azt a festési technológiát, amely azonos minő­ségű bevonat mellett a korábbi festékmennyiségnek csupán fe­lét igényli;- mert hozzányúltak tartalékaikhoz, javították mun­kájuk hatékonyságát. 9 A tartalékok kínálják, tehát a megoldást? Sok. más mellett. Hiszen hatékonyabbá válik a ápunka akkor is, ha a meglevő termelöberendezéseket jobban .ki­használják. ha az "addig gyártott terméket korszerűbbel, előnyö­sebb áron értékesíthetővel vált­ják fel, ha csökkentik az egység­nyi árura jutó munkaidő-iáfor- dítást. S ez még mindig csak egyebek közötti tényezők soro­lása. Akkor viszont égy tűnhet, hogy lényegében minden kap­csolódik a hatékonysághoz, vagy mégsem? A gazdálkodás eredményessé­gének lemérése más utakon, módszerekkel történik a népgaz­daság egészében, s megint más formában a különböző termelői egységeknél. Ez utóbbiak szá­mára a hatékonyság alapvető feltételeit a gazdaságpolitika ha­tározza meg, egyrészt kötelező előírásokkal — például at ár­képzés módjának meghatározá­sával —másrészt ösztönzések­kel, így hitelek nyújtásával, fej­lesztési hozzájárulásokkal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken belül miként hasznosítja forrásait: ala­csony, közepes vagy jó< hatékony­sággal. Húzzuk alá mégegyszer az adott kereteket, hiszen a gazdasági életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem léphe­ti. 9 Jó néhány feltétel befolyásold ja tehát a vállalati munka haté­konyságát — ahogy a népgazda­sági hatékonyságot szintén, első­ként a rendelkezésre álló terme­lőerők színvonala —, ám leg­alább ugyanennyi tényezőnél szabad a pálya, s az dönt, Iá- igyekezett a legésszerűbben a cél felé. Napjainkban sajnos nem mondhatjuk el általános érvény­nyel, hogy e szabad pályákon hatalmas lenne a tülekedés. A termelők ’magatartásának gyako­ri jellemzője, hogy külső okok­ban, akádályokban vélik meg­találni a lehetségesnél kisebb ha­tékonyság magyarázatát, s - a megoldást is kapun kívülről vár­ják. Túl nagy figyelem terelődött a fejlesztési lehetőségekre, s ezért alig valami marad a már megle­vő adottságok hasznosítására. Oktalanság lenne tagadni, hogy a hatékonyság javításához olykor elengedhetetlenek a beruházások — sőt, sok esetben éppen a nagy összegek ésszerű befektetése nö­veli a népgazdasági és vállalati méretű hatékonyságot, elég utal­ni az ún. olefin-programra, a közúti járműgyártásra —de azt sem lehet vitatni, hogy a ren­delkezésre álló anyagok, eszkö­zök felhasználása távolról sincs az optimum" közelében. S hason­ló a helyzet a szervezéssel, . a munkaerő foglalkoztatásával, a nemzetközi munkamegosztással. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény ki­mondja: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi terme­lés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdeké­ben gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, job­ban ki kell használni az álló- és forgóalapokat s a felhalmozási eszközöket, fokozottan’ kell ta­karékoskodni az energiával és a termelés" anyagi ráfordításaival.” A hatékonyság lényege nem ab- bar. van, hogy rr>it óhajtanánk elérni, megvalósítani, hanem ab­ban. mi az, amit szükségleteink­kel összhangban megtehetünk, amihez az eszközök rendelkezés­re állnak. 9 S ha mindazt megvalósított tűk, amire módunk nyílott, ami forrásainkat a legcélszerűbben hasznosította, nos akkor szavaink a tettek révén megkapják arany- fedezetüket. M. O. Téli munka a csátaljai határban I Kihasználva a szép téli időt, folytatják a kalászosok fejtrágyázását az Üj Tavasz .Termelő- szövetkezet gazdái. A csátaljai határt csupán néhány centiméteres hótakaró borítja, a munkát így semnii sem akadályozza. Talpai Mihály traktoros naponta 35—40 hektárt szór meg pétisóval a több mint 1100 hektáros gabona- területből. (Pásztor Zoltán felvétele) Merre tart az oktatásügy? a sárközi népviseletben Mit tartogat az V. ötéves terv első esztendeje a hazai ok­tatásügy számára? A következő hónapok lehetőségeiről, el­gondolásairól az Oktatási Minisztérium tervezési főosztályá­Jel és jelentés A fenti címmel nyílt kiállítás február 1-én a bajai Türr István Múzeumban, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum anyagá­nak bajai bemutatóján dr. Szilá­gyi Miklós, a Tolna megyei mú­zeumok igazgatója mondott meg­nyitót. Hangsúlyozta, hogy vala­mikor a népviselet egy-egy táj hagyományainak őrzője, hirdető­je volt, s ma már inkább mú­zeumi látványosság az idegenfor­galom és természetesen a hazai közönség részére is. . Egykor a népviseletbe öltözött falusi emberek öltözékükkel is kimutatták hovatartozásukat, amelyet szívesen vállaltak is. Napjainkban viszont már fel akarnak oldódni a konfekcióte­remtette divatban. Sárközben va­lamikor az;ünneplő ruhában is a vászonviselet dominált, A kiál­lítás jól példázza az állandó és változó népviseletet. A .bevezető után -a kiállítás rendezője, G. Vámos Mária tájé­koztatta a közönséget a sárközi nép hagyományőrzéséről az egyes remekbeszabott ruhák jelentősé­géről. A kiállítás a múzeum föld­szinti termében tekinthető meg, március 21-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. 9. Sárközi fiatalasszony, a har­mincas esztendőkből. nak vezetői adtak tájékoztatást. A tervek józanok, figyelembe veszik a realitást, és hangsúlyom zottag a legfontosabb feladatok megvalósítására.’ fordítják a leg­jelentősebb , anyagi eszközöket. Általában az oktatásra az ál­lami költségvetés erre az eszten­dőre Ifi 291 millió forintot irá­nyoz elő, és ez 1040 millióval több, mint ami a tavalyi, vár­ható teljesítés. Mind.ezen belül 12 910 millió jut a tanácsi és 3381 millió a központi irányítás alatt álló oktatási intézményekre, illetve az ottani feladatok reali­zálására. Ezen felül az általános iskolai taneszközellátást további 60 millió forint szolgálja. A költségvetés természetesen politikumot takar: differenciált lesz tehát a felhasználása. A tár­sadalom számára — igényekben is megfogalmazótlan — az egyik legfontosabb az óvodahálózat bő­vítése. De az átlagot meghaladja a növekedés az általános iskolák, továbbá a szakmunkásképzés te­rületén is. Sokat igényel az óvijdák fenn­tartása, működtetési költsége: er­re 1961 millió áll rendelkezésre, ami Hifi millióval több, mint a tavalyi. A területi tanácsok eb­ben az évben zömében beruhá­zásból mintegy 15 000 óvodai hely megvalósításával számolnak. A korábbi évekhez hasonlóan to­vábbra is feltételezik a társada­lom hathatós segítségét éppen az elhelyezési lehetőség folytonos ja. vitása érdekében. Ha mind ez megvalósul: 1976. decemberében már. minden 100 kisfiú és kisle­ány közül 80 járhat óvodába. Az általános iskolában a diá­kok össziétszáma a következő tanévben 13 ezerrel tovább gya­rapodik. A szakrendszerű okta­tásban a 'felső tagozatosok ará­nya az eddigi" évekénél szerényeb­ben javul, és várhatóan megha­ladja a 98 százalékos arányt. Az idén mintegy ezer új diákotthoni helyet teremtenek meg, ám ezen túlmenően tovább javítják a kör­zeti iskolákban történő minden­napos bejárás feltételeit is. Az általános iskolai" hálózat fejleszté­sét mintegy 630 új -tanterem meg­építése szolgálja, és ei elsősorban az új lakótelepek igényét elégíti ki. Az elmúlt esztendőkhöz hason­lóan a következő tanévben is je­lentősen fejlesztik az általános iskolai napközis hálózatot. A ta­nácsok csaknem 700 új napközis csoport megszervezésével kíván­nak javítani a jelenlegi helyze­ten, elsősorban az ipari jellegű városokban, illetve a nagyobb városok ipari körzeteiben. Főleg az alsótagozatos kicsinyek napkö­zis foglalkoztatási arányú javul. Az alsófokú oktatási intézmé­nyekre az idén — az előirányza­tok szerint — 5618 milliót fordí­tanak, ami 431 millióval több a tavalyinál, A tanácsok hangsú­lyozottan támogatják a gyermek­intézmények hálózatának bővíté­sét, és ez szemmel látható lesz a tanulószobai, a diákotthoni, to. vábhá a napköziotthoni előirány­zatok növekedésében is. A szakmunkástanulók oktatásá­ra előirányzott összeg 1725 millió forint. A vállalatoknál folyó gya­korlati oktatás korszerűsítésére 350 millió forintnyi Összeget je­lent" majd a szakmunkásképzési alap anyagi forrása. A tanulólét- szána a jelenlegi esztendőben majd tovább csökken, a szak­munkástanulók 162 ezren lesznek, ezen belül az elsősök ezren. Kisebb hányadban tovább emel­kedik a leány • szakmunkásta­nulók aránya. A középiskolák első osztályaiba valamivel több mint 52 ezer diá­kot vesznek föl. Az összes közép- iskolások száma mintegy 3300-zal csökken, és tovább javul a kö­zépiskolai oktatás szerkezete is. A szakközépiskolások aránya az el­ső évfolyamon várhatóan 51.1-re emelkedik a gimnazistákéval szemben. Még az idén 53 osztály­terem, 24 műhelyt ere ni és 2200 kollégiumi hely létesül. A költ­ségvetés természetesen ebben ax- eszlendőben is hangsúlyozottan fordít figyelmet a munkásszülök gyermekeinek továbbtanulására, illetve a feltételek javítására, és a felnőttoktatás lehetőségeinek további szélesítésére is. Az 1976—77-es tanévben a fel­sőoktatási intézmények nappali .tagozatainak első évfolyamaira- várhatóan mintegy 16 ezer fiatalt vesznek fel, és ezzel a nappali tagozatosak létszáma meghaladja a 64 ezret. Az egyes felsőoktatási intézménytípusok felvételi keret­számainak aránya folyamatosan, módosul. A népgazdaság távlati szakemberszükségletének megfe­lelően a felvétel tovább emelke­dik a pedagógusképző intézmé­nyekben, csökken az agrártudo­mányi egyetemeken és a mező- gazdasági főiskolákon. (MTI) 9 Dr. Szilágyi Miklós mondta a megnyitói. (Szilágyi Mihály felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom