Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
4 • PETŐFI NEPE • 197«. Január 20. '•*Äziiäj.' v- ■ kecskeméti planetárium. Okosan takarékoskodnak ( Lenti képünk: a mukerti szolgál. . tatóház. (Tóth Tamás tervező rajza) Egymillió • Ma tényként Írhatjuk le azt, ami 1961-ben, a párt Központi Bizottsága ösztönzése nyomán összeállított tizenöt éves laikás- építési terv végrehajtásának kezdetekor, merész cél volt csupán: másfél évtized alatt felépült egy. millió új lakás. A valóságot kifejező tömör számadat mögött persze nagy különbségek rejlenek. A tízemeletes paneltüske nem hasonlítható a falu új telepén emelt családi otthonokhoz, s a szalagéi sávházak csak távoli rokonságot éreznek a községközpontnak friss vonásokat adó egyemeletes, négylakásos épületekkel. Az egymillión belül lelhetünk csúf építményeket éppúgy, mint tájjal, környezettel harmonizálókat. Minden komforttal felszerelteket, s vezetékes víz, járda után áhí. tozókat. - Városközpontban csillogókat, s a falu szélére szorultakat. Nagy küszködéssel, téglaként összerakottakat és a gépek serege által könnyedén emelteket. Azt azonban szerénytelenség nélkül legnagyobb társadalmi, gazdasági sikereinkhez sorolhatjuk, hogy az 1961 és 1975 közötti esztendőkben több, mint három és fél millió ember költözött új otthonba. Kevesebb ÁBC-áruház. vendéglő lenne Bács-Kiskun megyében, ha a fogyasztási és értékesítő sző. vetkezetek az országos átlagnak megfelelő költségekkel építkeznek. Az olcsóbb ..beruházás” révén számításaim szerint legalább ötven-hatvanmillió forinttal több értéket állíthattak elő. Okosan takarékoskodtak az előkészítés, a tervezés, a megvalósítás szakaszában Bármilyen igényt, beruházási programot vizsgáltak. azt kérdezték először: mi. ként lehet az indokolt kívánságokat minél olcsóbban teljesíteni. Az eredményekért elsősorban a Szövetkezeti Tervező. Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat Bács- Kiskun megyei Irodáját és néhány szövetkezet házi építőrészlegét illeti elismerés. Az idők • folyamán, jó együttműködés alakult ki közöttük. A SZÖVTERV tudja, hogy mire képesek a kivitelezők. A-brigádok nem zárkóznak el eddig szokatlan technológia alkalmazásától, vállalják az új begyakorlásának a fáradságát. A MÉSZÖV vezetői dicsérően szóltak a Garzó József irányításával dolgozó iroda tecvezőcéazle-; géröl. Mind többet hallani róluk, szakmai körökben egvre nagyobb a tekintélyük, noha viszonylag kevesen vannak. Min dolgoznak jelenleg, ezt tudakoltuk először. Tóth Tamás osztályvezető-mérnök most készült el a kecskeméti Május 1. teret nyugat felől lezáró épület tanulmánytervével. Kialakítása során figyelemmel volt a mögötte meghúzódó műemlékház, a leendő múzeum láttatására. Most a termálfürdő befedéséhez készít munkatársaival terveket. Szentesi Zoltán mérnök átadta az új planetárium kivitelezési rajzait: Elegáns munka, mégis fanyalogva nézegetem. A véleményem szerint elhibázott helykijelölés. miatt csökken a parkosított terület, költségesebb a munka, a fenntartás. A SZÖVTERV a megrendelő kívánságára hivatkozik. A kollektíva segíti, befolyásolja a megyeszékhely fejlődését. Palkó Péter tervezte a Hunyadivárosba szánt bölcsődét. Még ebben az évben átadják a műkerti szolgáltatóházat. A földszinten Gelka -szaküzlet, vegytisztító-felvevő és férfifodrászat működik előreláthatóan a nyár végétől. Az emeleten párt-. KISZ- és lakásszövetkezeti iroda, klubhelyiség és a megyeszékhely első újonnan épített fiókkönyvtára kap helyet. A megyét járva sűrűn találkozunk tevékenységük nyomaival. Az irattárban, a rajzasztalon kivitelezésre vár^’jtervek. Lajosmi- zsén. Hajóson’íí—4 tantermet és egy-egv tornatermet. Solton 25 lakást építenek a kecskeméti SZÖVTERV elgondolásai szerint. Kalocsán tetszetős házsor bizonyítja tehetségüket. A teljesség igénye nélküli felsorolás is jelzi sok irányú munkálkodásukat. Ideje azonban, hogy a milliós spórolásokat eredményező módszerekről szóljunk. Megnyugtatnak: fontosnak tekintik az általuk tervezett épület jó funkcinálását. tetszetős megjelenését, ezért nem hajlandók a minőség, a szépség rovására takarékoskodni. Véleményük szerint nem mindig a drágább a jobb. a szebb. Alaposan tanulmányozzák megbízóik kívánságát és már a beruházási program készítésekor igyekeznek tisztázni a később vitássá válható, újratervezést, módosítást követelő bizonytalanságokat. Ha egy mód van rá, csak akkor ülnek a rajzasztalhoz, ha ..minden tiszta”. A legkorszerűbb nem mindig a leggazdaságosabb. Tóth Tamásék keresik a különféle igények, lehetőségek közös nevezőjét. Szívesen vállalják a szokatlant is. ha milliókkal csökkentik egy-egy új létesítmény árát. Jó partnerei voltak például a kezdeményező Univer Szövetkezetnek, amikor elhatározták, hogy a városligeti kiállítás három csarnokát áttelepítik Kecskemétre. Olcsón megevettek ; a szerkezeteket. Ezekből jkés^ültf ‘—j’S.ípntesi , Zoltán, tervei 'szeriHt1 tapif'Műszakifiák épül a hetényegyházi és a hunyadivárosi ABC. A tehénistállókhoz szánt fémszerkezeti anyagokat más épületeknél is felhasználják. Jól szigetelő, könnyű, duzzasztott perlitet alkalmaztak a vaskútj. a bácsalmási. üzletháznál, az ágasegyházi élelmiszerboltnál, a fülöpszállási ABC-nél. a császártöltési borozónál. Sok fantáziát látnak a mélykúti ipari szövetkezet és egy olasz cég között kialakult együttműködésben. Az Itáliából szállított könnyű fémszerkezet közé a bácskai nagyközségben gyártanak tetszetős, olcsó alumíniumpaneleket. Az új épületek ezzel a módszerrel gyorsan összerelhetők. A tervek kidolgozásában Varga Györgyné szerzett érdemeket. A SZÖVTERV törekvései követésre ajánlhatók. Heltai Nándor • Szóljanak tovább a számok. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült. A negyedik ötéves tervben 430 ezer. A száz lakásra jutó népesség száma 361 volt 1960-ban, s 302 idén. Ügy tűnik, a számokkal mindent kifejezhetünk. Azt, hogy a komfortos otthonok aránya ma megközelíti a negyven százalékot — az 1949-es népszámláláskor száz lakásból kilenc komfortos—, s a legutóbbi esz. tendőkben ezer új lakásból átlagként csak 100 olyan akadt, amelyhez valamilyen formában az állam nem nyújtott segítséget. A számok jó támaszok, de képtelenek annak érzékeltetésére, hogy mi ment végbe azokban, akik odahagyhatták a régi, dohos, vizes lyukakat, a napfényt kirekesztő apró ablakokat, a más családokkal közösen használt mellékhelyiségeket, s beköltözhettek a csu- paablak világos szobákba, a beépített bútorú konyhába, birtokukba vehették a fürdőszobát, a gázt, a központi fűtést. Semmiféle számadat nem tud hű képet adni arról, hogy 1974-ben pélŰj lengyel tejkombinát Varsó Wola kerületében tavaly decemberben indult meg a termelés Lengyelország legmodernebb és egyben legnagyobb- tej- feldolgozó üzemében. Az üzem teljesen automatizált, naponta 620 ezer liter tej feldolgozására képes. A lengyel mezőgazdaság és élelmiszeripar különösen az utóbbi években ért el jelentős eredményeket, amelyek az 1971-ben megkezdett új beruházási politikával függnek össze. Azóta Lengyelországban szinte hetenként helyeznek üzembe új, vagy korszerűsített élelmiszeripari gyárat. A tejfeldolgozó üzemeken kívül különböző hús. és gabonafeldolgozó gyárak is létesülnek. Az életfenntartáshoz és a munkavégzéshez szükséges tápanyagokat biztosító táplálkozás, mindennapi életünknek ez a legtermészetesebb velejárója, gyakorta kórokozó tényezővé is válik. Korunkban a táplálkozás kórokozó szerepe kettős formában jelentkezik, az egyik oldalon a hiányos táplálkozás és az éhség következményei, a másik oldalon a túltáplál- kozás következtében kifejlődő betegségek. A kalorikus alultápláltság az emberiség felét sújtja: a minőségi éhezés ennél is szomorúbb képet nyújt. Az emberiségnek majd kétharmad része fehérjeéhségben szenved. Ugyanakkor jól ismert tényező a világ népességének rohamos emelkedése. Századunkban kb. egymilliard fővel szaporodott az emberiség, és várható, hogy _ kétezerre eléri a hat-hétmilliárdot Vajon mit hoz a kétezredik év? — Sikerül-e megsokszorozni az élelmiszerek termelését és világméretben is elérni jó elosztását, vagy a nagy éhínségek problémájával kell számolni? A kérdés tovább súlyosbodik azáltal, hogy a fejlődő országokban a legnagyobb a népszaporulat A kérdés egészének tárgyalásához helyes a világ népeinek táplálkozását feltérképezni. A menyn.viségi ellátottságot az egy országra vagy világrészre jutó kalóriafogyasztásban szokás kifejezni. A kalóriafogyasztást több tényező befolyásolja: a kor, a nem. a munkavégzés, az éghajlat, de ezek is csak egy bizonyos határig. Az élettanilag szükséges kalorikus tápanyagigényt is megszabja a szervezet fenntartásához szükséges kalóriamennyiség, amely a szervezet fejlődését, fizikai és szellemi alkotóképességét biztosítja. Az emberiség táplálkozásának feltérképezése változatos képet mutat. A felmérések azt bizonyítják. hogy a Távol-Kelet. Közel- Kelet. Latin-Amerika és Afrika népeinek csekély kalóriafogyasztása semmiképp sem az igénytelenség és ennek megfelelően a minimális szükséglet, hanem a rendkívül alacsony élelmiszerellátási színvonal kifejezője A teljes értékű élelmezés ideális aránya az állati eredetű táplálékból 37 kalória százalék, a gabonafélékből ugyancsak 37 százalék, és az egvébb eredetű élelmiszerekből 26 kalória százalék. Ezek alapján érthető, hogy a fejlődő országokban a mennyiségi táplálkozás hiánya adja a legsúlyosabb egészségügyi problémákat. A gyermekek fejlődésében való elmaradottsága, a magas gyermekkori halandóság, a hiánybetegségek, a vérszegénység, a fertőző betegségek nagy száma és súlyos formája jellemző képét mutatja a hiányos táplálkozásnak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon évente 35—^0 millió ember hal meg táplálékhiány miatt, nagy részük gyermekkorban. Jogos a kérdés, hogy miképp sikerül a világ népessége szempontjából ezt a mennyiségi és sokoldalú minőségi kérdést megoldani? Alapvető probléma a fejlődő országok demográfiai túlsza- porodása és a fejlett országok túltermelése következtében megbomlott egyensúly helyreállítása. Ebből következik az az ellentmondás, hogy míg az egyik országban éhenhalnak az emberek, a másik országban a bőség válságával küzdenek. Egyszerre és egymás mellett kell tehát beszélni az éhezés és a túltáplálás problémájáról. A gazdaságilag fejlett országok lakossága a túltáplálás gondjaival küzd. A túl táplálkozás ugyancsak kórokozó tényező, de ellenkező előjellel jelentkezik. Ezekben az országokban egyre inkább növeke- szik azoknak a betegségeknek a száma, amelyek keletkezésében a túlzott táplálkozás játszik szerepet. A megfigyelések nagy száma bizonyítja, hogy az elhízottak között tekintélyes számú cukorbeteg, érelmeszesedésben, magas vérnyomásban, epekőbetegségben szenvedő ember található. Mindezek az életkor alakulását is kedvezőtlenül befolyásolják. E bonyolult kérdések sorában mi a teendő? Mit kell tenni, hogy az éhség, az emberiség réme megszűnjön és egészségesebb táplálkozás alakuljon ki? Mindenekelőtt szükség van a mezőgazdaságilag elmaradt államok mezőgazdaságának a fejlesztésére.» a kereskedelem és az elosztás javítására és a jobb nemzetközi koordinációra. A világ táplálkozásának mennyiségi és minőségi kielégítése a cél. hogy egészségesebb legyen az elkövetkezendő nemzedék, hogy megszűnjék az éhség réme. és ne váljék kórokozó tényezővé az egészségtelen, túlzott táplálkozás. Egyformán érdeklik ezek a kérdések a laboratóriumok kutatóit, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar prognóziskészítőit. Ez azonban még nem elég. Az egészség ges táplálkozás szabályait minden embernek ismernie kell. hogy a családok egészséges étkezése megvalósulják. család új otthona dául minden száz új lakásból 89,2 mosdóhelyiséggel épült, 99,4- ben villany, 87,3-ben vízvezeték található — a költözőkben, hogyan változtatták meg a minőségében más körülmények életmódjuk minőségét, milyen szokásaik alakultak, alakulnak ki, mennyiben válhatott életük, tartalmasabbá, emberibbé? # Ezekre, és a hasonló kérdésekre ugyan választ keresnek a szakemberek — tervezők, szociológusok, építészek —, de a teljes bizonyosság aligha érhető el. Hiszen akad, aki az új házban is csaknem úgy él, ahogyan a régiben megszokta — a konyhában zsúfolódik a család —, s van, aki csak a legszemélyesebb holmijait vitte magával, minden máson túladott, amikor költözött, s frissen vásárolt bútorokkal, más eszközökkel rendezkedett be. Voltak, akik sírva hagyták el megszokott otthonukat, mások szinte repültek. Sokaknak segített az egész rokonság, a munkahely, a munkatársak közössége, az építkezésben, s jónéhány családot szigorú takarékosságra szorít az adósság. A fiatalok alig berendezkedve ezer szükséges holmit nélkülözve is a csodák birodalmának tartják új, saját, önálló otthonukat, s megtörténik, hogy —! egyre több ilyen esetet ismernek a tanácsok — a várakozó az ötödik felkínált lakást sem fogadja el. Magunkat csapnánk be, ha azt gondolnánk, hogy az egymillió új lakás csupán építőipari — s kapcsolódva sok más iparterületi — teljesítmény. Mozgatója ez a népesség vándorlásának — az ún migrációnak —, befolyásolója a népszaporulatnak, lényeges tényezője a kereskedelmi forgalomnak. (Bútort 1960-ban 1,6 milliárdért, tavaly 6,5 milliárd forintért vásároltak az országban.) S persze, döntő eleme az egyéni sorsoknak, életutak alakulásának is. Mert sűrű eset, például, hogy a tanácsnak szanáláskor egy lakás fejében hármat kell adnia; az addig együttélő három család, szülők és gyermekek, a maguk útját akarják járni Az sem mellékes, hogy a frissen felhúzott falak hol magasodnak, mert hisz’ — a fővárostól ■ eltekintve — először csak 1973- ban épült több lakás a városokban, mint a községekben. Szólni kell arról is, hogy a lakásépítés belső szerkezete, az állami és magánépítkezések aránya eltért a tervezettől, s bár a magánépítőket jelentősen segíti az állam — tavaly nyolcmilliárd forintot fizettek ki lakásépítési kölcsönként — ezen a módon nem ugyanazok jutnak lakáshoz, mint a tanácsi éS tanácsi értéke- sítésű otthonok elosztásakor. Az öröm és a tanulságok, tapasztalatok levonása nem ellentétes. Arra emlékeztetni, hogy az utolsó békeévben, 1938-ban 23 350 lakás épült fel az országban, sokak számára úgy hat — hazánk népességének több, mint a fele 1945 után született! —, akár a régmúltról szóló mese. S ők már azt sem tudják kellően érzékelni, hogy Magyarországon a bombázások és a hadműveletek következtében 360 ezer lakás pusztult el, vagy sérült meg. Mégis, utalni kell mindezekre, mert nagyon messziről indult az út, s azt a természetes igényt, hogy minden családnak önálló otthona legyen, a társadalom nem puszta akarata, hanem erőforrásainak, lehetőségeinek bővülése arányában tudja csak kielégíteni. C Mivel mélyről kezdtük, először a mennyiség döntött. Moät. jutunk el addig, hogy fokozatosan a lakások minőségére — felszereltségére, alapterületére stb. — helyeződik át a figyelem, fenntartva a lakásépítés magas, nemzetközileg is az élmezőnyben helyet adó szintjét. Ezt igazolja az az elhatározás, hogy az ötödik ötéves tervben — ismert gazdasági gondjaink ellenére is — 420—440 ezer lakás kerüljön tető alá, s ebből az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. Ez újabb másfél millió embernek teremt jobb életkörülményeket, azaz 1980-ban majd elmondhatjuk: az ország minden második: lakosa a legutóbbi húsz esztendőben épült új falak között rendezkedhetett be! Nincs szó ajándékról. Egy egész ország dolgozott, dolgozik meg keményen ezért és így az öröm is mindannyiunké. . M. O. Lépjen előre mindenki Mit vár 1976-tól a szocialista brigád vezetője? S. Tóth István brigádvezető a Fémmunkás kecskeméti gyárában. A tizenegy tagú kollektíva nyolc éve a szocialista cím birtokosa. Megkérdeztük S. Tóth Istvánt, ő mit vár a "következő tizenkét hónaptól a gyár és brigádja számára. — Hasonló eredményeket, mint a tavalyi évtől. A vállalat és a kecskeméti gyár teljesítette termelési tervét. A gazdaságossági mutatók kedvezőek. Eredményesen dolgozott a mi műhelyünk — a négyes — is. Elégedettek lehetünk a termeléssel és a keresetekkel egyaránt. Nekem, szémély szerint, igen jó esztendő volt 1975, vállalati tanácstag lettem és a gyári pártvezetőség tagja. Ettől az évtől mégis többet várok, mit a tavalyitól. Elsősorban a munkaszervezés javulásában, Szeretnénk ebben az évben folyamatosan dolgozni. Ha a rajzot kézbekapjuk, akkor mindig rögtön hozzá is kezdhessünk a szerkezet elkészítéséhez. Ne kelljen az anyagra, a darabolásra, a préselésre várakozni. A feladatokban is lesz változás. A gyár termelése az 1975-ös, közel 450 millióról további 50 millióval növekszik. A mi műhelyünkben is hozzákezdünk a könnyűszerkezetek sorozatgyártásához. Ettől valamennyi munkatársammal együtt a termelékeny, ség emelkedését várom. A termelés terén általában minél több, nagyobb volumenű munkát szeretnénk. Több sorozatban készülő terméket, mert ezzel jobban haladunk. Nekem is könnyebb irányítanom a brigádtagok munkáját, ha az nincs elaprózva. A brigád számára is hoz újat az év. Hárman közülünk intenzív szakmunkásképzésben vesznek részt. Remélem, hogy az eddigiekhez hasonlóan, ők is megszerzik majd a képesítést. A szervezettség javítását természetesen nemcsak a műszaki vezetőktől várjuk. Magunk is hosszabb ideje töprengünk azon, hogyan tudnánk a munkaidőt jobban kihasználni. Mert ha mi elvárjuk a feltételek javítását, akkor nekünk is többet kell adnunk. Es-ez a „több” a jó munkaidő-kihasználás. Kis dolgok ezek — de a végösszegük már tekintélyes szám. Azt mondtam az előbb, hogy eredményes évre számítok. Ennek legfontosabb feltétele a szervezettség javulása. Ha ebben mindenki előrelép az idén, akkor nem marad el az eredmény sem. Zs. A. „Holdbéli tájak” — átalakítása A Szovjetunióban körülbelül 100 ezer hektár, az „ipari agresz- szió” áldozatául esett földet juttattak már vissza a mezőgazdaságnak. A földhasznosítási törvényben előírt újrahasznosítást tudományos alapon, állami erőből végzik. Azokat, az úgynevezett „holdbéli tájakat”, amelyek a bányanyitásnál keletkeznek nagy teljesítményű gépekkel alakítják i vissza a mezőgazdaságban hasznosítható területté. Ahol szántók kialakítása nem megoldható, erdőket, gyümölcsösöket telepítenek, vagy vízmedencéket lé- tesítenek. A világon első ízben a Szovjetunióban készítettek országos méretű, 10—15 éves földhasznosítási tervet. (APN) ' , ~ ■ • • ,..«psn LÁTOGATÁS A SZOVTERV-NÉL
