Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
■í t PETŐFI NEPE # 1976. január 1, Hogyan tovább az Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben A párt- és gazdaságvezetés értékeli termelőszövetkezetünk nagy családjához tartozó dolgozótársaink szorgalmát, munkáját, becsületes helytállását. Bízunk abban, hogy az elért sikerek további ösztönzést adnak mindannyiunk számára és a megtett út tapasztalataival gazdagodva tervezhetjük 1976*. évi munkánkat, életünket, a társadalom, a szövetkezet és a magunk javára. Ezt olvashatjuk többek között a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet üzemi híradójának új évi köszöntőjében, amely minden szövetkezeti gazdához eljut. Az év vége az összegezések és a tervezés ideje. Hartán is készülnek a zárszámadásra, de egyúttal előre is tekintenek. Hegedűs Lajos elnökhelyettessel az 1975- ös eredményekről, gondokról, a tervekről beszélgetünk. Az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet másfél évvel ezelőtt egyesült az Üj Élettel, és azóta meggyorsult a fejlődés. Már az első fél esztendő bizonyította a döntés helyességét. 1973-ban 'a két termelőszövetkezet árbevétele 111 millió forint volt. Az egyesülés évét 130 millió forinttal zárták. 1975-ben pedig 150 millió forint volt az árbevétel — Termelőszövetkezetünk jelenleg 5400 hektáron gazdálkodik. a tagok száma 1200. Az alkalmazottakkal együtt 1313 a létszámunk, 337 nyugdíjasunk és járadékosunk van — tájékoztat az elnökhelyettes. A gazdaság eredményeiről, illetve a további tervekről Szólva elmondja: — Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Megállapítottuk a legutóbbi vezetőségi értékelés során^ hogy az egyesülés tette lehetővé azokat a fontos beruházásokat, amelyeket sikerült megvalósítanunk másfél év alatt. Ezeket' kü- lön-külön nem tudtuk volna megoldani. Gondolok itt elsősorban a baromfitenyésztésre. Éppen a napokban adtunk át egy új épületet az 1. számú telepen. A bővítések és a felújítások lehetővé teszik, hogy jövőre száz vagonnal több pecsenyecsirkét értékesítsünk. Az állattenyésztés többi ágazata is fontos számunkra. A sertéstenyésztés részben a hagyományos telepen folyik, részben pedig korszerű kombinátban. Tagjai vagyunk ugyanis a oo- jári téeszközi vállalkozásnak, amely -évente 13—14 ezer hízott sertést produkál. A legnagyobb bérű házás link. — mint a későbbiekben hangoztatja az elnökhelyettes, — a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével függ össze. Huszonnégymillió forintot költenek egy szakosított tehenészeti telep létrehozására a következő. három esztendőben. Ide tartozik a rét- és legelőfelújítás is, majd 1979-re a jelenlegi magyartarka-állományt hols- tein-frizre cserélik. Az állattenyésztést segíti a saját takarmány-előállítás megoldása. ' Az ehhez szükséges berendezések beszerzése, az üzem megépítése is a tervek között szerepel. Mindent összevetve: a jelenlegi 40 százalékról 55—60 százalékra emelkedik az állattenyésztés részaránya a termelésben. — A Központi Bizottság határozatainak megfelelően igyekszünk a gazdálkodás hatékonyságút növelni, javítani az üzem- és munkaszervezést, megvalósítani a termelés minden területén áz észszerű takarékosságot. Például a nemrég üzembe helyezett új baromfiéiban a Bábolnai Állami Gazdaság által kezdeményezett, úgynevezett légbefúvásos fűtési módszert alkalmazunk, amely jóval kevesebb olajat fogyaszt. Hasonló takarékossági intézkedéseket megvalósítottunk másutt is. Fontos beruházásnak tekintik 9 A község egyik új házsora. Az előtérben három szövetkezeti szolgálati lakás. az új üzemi étkezde építését, amelyet a község másik termelő- szövetkezetével. a Leninnel és a helyi fogyasztási szövetkezettel együtt építenek. Ez enyhíti majd Hartán a dolgozó asszonyok fő. zési gondjait Okét segíti az is, hogy a meglevő két házi.tészta- készí tő-üzem mellé még egyet építenek. Itt ismét harminc- negyveh nő jut állandó keresethez. Íme, nagy vonalakban a következő esztendők tervei. Az előzetes számítások szerint az V. ötéves terv időszakában körülbelül 80 millió forint értékű beruházást valósítanak meg a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. K. S. 9 Wolf Imre szerelő a szövetkezet gépműhelyében éppen egy Zetor javítását végzi. (Szilágyi Mihály felvételei) A PÉKEK KORÁN KELNEK Kenyér, rétes, sütemény Dunavecsén Reggel hét óra. de mór forgalmas a dunavecsei kenyérbolt kör. nyéke. A decemberi hidegben fázósan sietnek felnőttek, iskolás gyermekek, hogy mielőbb a boltajtón belül kerülhessenek. Bizony ilyenkor várni kell égy kicsit a kiszolgálásra. Itt egyszerűen csak kenyérboltnak mondják a sütőüzem üzletét, pedig a rangos, kivilágítható cégtábla a mindennapi kenyéren felül egyebet is ígér: kenyér, rétes, sütemény — hirdeti a felírás. A reggeliző asztaloknál — nem sok van belőlük — iskolások, munkába igyekvő felnőttek fogyasztják a kávét, vagy kakaót ropogós péksüteménnyel, foszlós kaláccsal; mások meg éppen korai feketéjüket isszák. Az épület belső, nagyobb részét elfoglaló termelő üzem adja a/ árut. Kenyérből napi 15—18 mázsát, munkaszüneti és ünnepnap előtt 30 mázsát vagy annál többet is sütnek. A kenyér 80 százalékát saját boltjuk adja el, a többit az ÁFÉSZ-üzletek. Kenyér 6—8 változatban készül, de 14 féle péksüteményt és 16 féle cukrászsüteményt is előállítanak, Illetve forgalmaznak. Utóbbiak egy részét más termelő üzemből szállítják ide. Meglehetősen gazdag ez a választék. A minőségre sem lehet panasz. Délutánra gyakran el is fogv a sütemény. Hogy süthetnének többet is? Igaz. Kenyérről — szükség esetén — pótsütéssel is gondoskodnak. vagy szomszédos, község üze. méből szállítanak át Vecsére. Ha nincs túlórázó dolgozó, mint ahogyan ez előfordult a közelmúltban is. munkába állt a dagasztó gépnél az adminisztrátor és i bevető lapátot az üzemvezető kezelte! Vasárnap reggelre friss kenyérrel várták a vásárlókat. Süteményből nagyobb rendeléseket is tudnak teljesíteni, de a mindennapi termelés mértéke a tapasztalt fogyasztás alapján alakult ki. A minőséget a vevők eléggé kritikusan-figyelik, de rajta taxája szemét a tanács is. A tanácsüléseken, így a legutóbbin is, hangzott el vélemény a kenyérel- latasról. a sütőüzem munkájáról; hallottunk kifogást, de szóltak mellette is. Általában elégedettség tapasztalható. Az üzemen belül azonban a munkaei'ő-ellátoltság. a szakképzettség és a munkafeltételek tekintetében volna javítani való. Szakképzettséggel csupán a vezető .rendelkezik, a többi pedig átképzett. illetve betanított és segédmunkás. ,A hosszabb gyakorlattal rendelkezők képesek jó mi_ nőségű munkát végezni, s éppen ennek alapján kapta az egyik dolgozó az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntető címet. Az ő feladatuk a legtöbb szakismeretet kívánó előkészítés és feldolgozás. A kenyérnél férfiak, a sütemények készítésénél nők dolgoznak. Ez a beosztás a munka nehézsé- ségi foka miatt helvés. A munkafeltételek korszerűsítésre szorulnának. Gépi munka a kenyérnél csupán a szitálás és a dagasztás, de a többit mind emberi erővel végzik. Még a tüzelőolaj szivattyúzását is A zsemle és kifli készítése szintén csak részben gépesített. A kalácsfélék. í'étesek. külön helyiségben készülnek. A Végzendő munkához viszonyítva a helyiség szűk. Az itt elhelyezett fai'ű- léses kemence sem korszerű, a nem is egészen higiénikus, mert például a tészta készítőjének kell rakni a tüzet és itt. a feldolgozóban tárolják a napi tűzifát. A gázsütő kapacitása kicsi, | a gázpalack elhelyezése nem mindenben felel meg a munkavédelmi előőíi'ásoknak. A nyei'sanyag, a Készítmények tárolása megoldott, a szocális helyiségek megfelelőek, az elárusító üzlet tiszta, de a reggeliztetésnél nem eléggé tágas már. s néha nem jut ülőhely mindenkinek. Ez a helyzet a közelmúltban kialakult ki. amióta a megszüntetett ÁFÉSZ-tejbolt egykori töi'zs- vendégei is itt reggelizne^. A gyakorta munkaerő-gondok? kai küzdő üzem a nehéz körül»- ménvek ellenére kenyérből jó, süteményfélékből nagyon jó ellátást nyújt és külön érdeme,, hogy egyedüli í'eggeliztetpként többlet- munkát is vállalt. Dolgozói egy része hosszabb ideje kitart ezen a munkahelyen, ami a további fejlődés lehetőségét is magában rejti éppen a több gyakorlat megszerzése révén! Csupán a teljesség kedvéért kell megjegyezni, hogy a sütőüzem nem önálló egység, hanem a Kalocsai Sütőipari Vállalathoz tartozik a helyben működő tész- üzémmel együtt Tudjuk, hogy a sütőipar dolgozói korán kelő emberek. Hajnali négy órakor kezdik a munkát a forró kemencék előtt, hogy reggelizőasztalunkra tehessék a friss süteményt, a puha cipót. Gondoljunk néha erre is! Naszály Sándor Szerencsés találkozás Lombikok és különféle üvegedények között nők serénykednek a Közép-magyarországi Pincegazdaság laboratóri urnában. Vizsgálják a boi'ok alkoholfokát, szárazanyagtartalmát, kéntartalmát stb. Léhi Erzsébet a pálinka- mintákat minősíti nagy szakértelemmel, egy erre a célra készített üvegezett fülkében. — Mióta dolgozik itt? — Az idén kezdtem, miután befejeztem tanulmányaimat a kecskeméti Kertészeti Főiskola szőlőtermesztési szakán — Ügy tudom vörös oklevéllel. — Igen. — válaszol kissé félénken, látszik rajta, nem tartozik a dicsekvő nagyhangúak közé. — ön honnét tudja ezt? — A megyei KISZ-bizottságon tájékoztattak, és a nívódíjról is. mért kaptam, amit a főiskola elküldött egy megyei pályázatra. — Mi volt a téma? ' — Ez utóbbit a szakdolgozato— Különböző szőlőművelésmódok összehasonlítása, a költségek és jövedelmezőség szempontjából — Most is foglalkozik tudományos munkával? — Jelenles nem. de a gyakoi’- noki jdő lejái'tával egy tanulmánytervet készítek. Addigi'a remélem, megismerem a borgazda— -.iGMakorlaíbatói ir.in.,m,nrim — Igen. Nem lesz itt állandóan — üti fel kamaszos gyorsasággal fejét titrálás közben. — Végig kell mjg járnom a vállalat ösz- szes pincéit, ami a megyében található. — Hol fog lakni? — A lakást a vállalat biztosít, ja, de egyébként sem vagyok kecskeméti. Jászapátiból kerültem ide és a nővéremmel lakom Cegléden. — A gyakornoki idó után,...? — Oda megyek dolgozni, S ahová helyeznek. Legszívesebben azonban itt maradnék A kollégák na. gvon rendesek, a főnököm pedig mindenben segít. Ezt jó ■ munkával szeretném meghálálni. Kérésünkre a labor vezetője íg.v nyilatkozott: — Erzsikét nagyon megszerettük, mert munkáját lelkiismeretesen elvégzi és a vártnál gyorsabban beilleszkedett a közösségbe. Tudásának gyai'a- pítására azonban a • boi-pincékhez is ki fogjuk küldeni de visszavárjuk ide a laborba. Mit lehet ex-re mondani? Minden kommentár nélkül csak any- nyit, hogy egy tehetséges fiatal lány tudása és tenniakarása szerencsésen találkozott a munkahe_ lyi vezetők megértésével, elképzeléseivel. ’ Bóna Zoltán (35.) — Ha egy lakásban nincs rendetlenség, könnyű rendet rakni. Szerencsére ebben a házban csak én szoktam szerteszét hagyni a cuccaimat. Ti rendesek vagytok, mert a katonaságnál megtanultátok ... — Ha engem a nagymama nem tanított volna rendre, Bogár, a katonaság nem segített volna rajtam. Amit én a katonaságnál tanultam, iparkodtam minél gyorsabban elfelejteni. Már amit elfelejteni lehetett. — Még sohasem volt rá időm és alkalmam, hogy megkérdezzelek, kinek jutott eszébe, hogy katonaszökevények legyetek, Artúr bácsinak vagy neked? — Annának. — Hogy férjül vehesse Artúr bácsit. — Nincs érzéked a romantikához, Bogár. — Romantika! Dermesztő szövegeid vannak. Szerény véleményem szerint Anna néni már az első perctől tudta, hogy mit akar. Mon Dieu, ha beleszédülök az ötletembe, hogy Anna néni téged vett volna el... — Akkor ma én nem vagyok a te apád és te nem vagy az én lányom. — Oké, hiányoznék neked. De Anna néni gyűjtött volna vagyont neked. — Téves a kiindulási pont. Ahhoz Artúr kellett, hogy így alakuljon az anyagi helyzetük. Artúrra rá lehetett kényszeríteni... — Sajnálom az öregfiút. Hord a nyakában egy csajt feleség gyanánt, Anna néni pedig akkor sarkantyút visel, mint a Zorro a tévében. — Ne ítéld meg egyoldalúan Annát. Miért éppen tőle kellene elvárni, hogy kibújjon a bőréből? Annak idején... Hol a pipaszur- kálóm? — Itt van.Ml volt annakidején... — Annak idején, a szocializmus építésének kezdetén, ahogy a történelemkönyvből tanultad, az ötvenes évek első felében, amikor nem illett pénzről beszélni, annál inkább illett játszani az Öntudatos embert, aki fütyül a jelenre, csakis a jövővel törődik, a jövőért él... annakidején Anna volt a legpuritánabb, legalábbis egyike a legpuritáxpbbaknak, akik nem akceptáltak semmiféle gondot, nehézséget, feltéve, hogy az a gond és nehézség a másé volt. Tudod, Bogár, régi igazság, hogy az egyik ember akkor mutatja ki a foga fehérét, amikor hatalmat kap a kezébe. A másik akkor, ha meggazdagszik. A hatalom is, a pénz is egzakt próbája a jellemnek. Egyes emberekről meglepő gyorsan pereg le a smink, amit eddig éjjelre se mostak le magukról, a szépítő máz, ami idáig eltakarta az igazi egyéniségüket. Anna például ... ■ — Miért folyton róla beszélsz? — Folyton? Elnézést. Tudod, éppen ő jutott eszembe. Csupán példaképpen. Mit várhatunk Annától mást, mint azt, hogy imádja a pénzt, ha végre újra imádhatja? Gyere onnan az ablaktól, huzat van. — Nincs huzat. Minden beteg kiült a klinikakertbe. Ne zavartasd magad, folytasd csak, amit Anna néniről akartál. f. — Annáról... persze. Olyasmit akartam mondani, hogy Annát így kell elfogadni, amilyen. Jóindulattal elviselni, amíg csak bizonyos korlátokon belül ugrál. Ez utóbbit nem Annára értettem, Ő nem az a fajta, aki tisztességtelen eszközökhöz nyúlna, pénz miatt. 0 csak annyit tesz, hogy engedelmeskedik egy életforma írat. lan törvényeinek. Bonyolult szerkezet az élet, Bogár, emberek kapcsolatai... Apu., valid be tiszta szívedből .. te már régen . lazítottál volna ezen a kapcsolaton Anna néniékkel... taccsra tetted volna a bridzspartikat, a vacsorákat, kiiktattad volna őket az életrendedből, ha nem vagy tekintettel arra, hogy én meg Tamás... o Nem vettem észre, mikor ment ki a szobából. Álltam itt az ablaknál, háttal feléje, mondtam a magamét, Ő meg közben nesztelenül itthagyott. Jobb is így. Szabályszerűbb. Az lett volna a nem szabályszerű, ha megtárgyaljuk, hogy Tamás meg én ... Itthagyott magamra a szövegemmel. Mint a megtestesült tapintat. Tapintat... Az ő tapintata több mint egyszerű tartózkodás az apró megbántásoktól is. Több, mint az óvakodás attól, hogy ne programozzon bele szabályokat az életembe. Csak egyszer, egyetlen egyszer éreztette velem, hogy bátorkodik ellenezni, amit csinálok. Egyetlen egyszer. Én Krisztina svéd királynő méltóságával utasítottam vissza, amit megjegyezni merészelt. A hangsúlyommal éreztettem, hogy illetéktelen beavatkozásnak tekintem a kísérletét. önérzetesen közöltem, hogy a legtudatosabb mértékben szerelmes .vagyok, szeretem Tamást, és az őszinteségem meggyőző erejével én programoztam be az apu fejébe, hogy köztünk nincs semmi szex. Megerőltetés nélkül lehettem őszinte. Tamás akkor még meg se csókolt. Pedig késő tavasz volt vagy kora nyár. Mindegy. Később már nem lett volna sikeres az alakításom, ha szóba keí'ült volna, hogy továbbra sincs-e szex közöttünk. De ez a kérdés nem került műsorra. Énnekem okom volt rá, hogy ne adjak ziccert a témához. Az apu tapintatból hallgatott Tamásról. A feltételezés pedig, hogy talán mégis több már ez a szerelem befejez- hetetlen szövegeléseknél és legalább annyii-a befejezhetetlen ideges csókolózásoknál, nem jutott eszébe. Vagy ha mégis eszébe jutott, szülői félelemmel társította hozzá késedelem nélkül, hogy tilos ingerelni a teenagerlélekben szunnyadó vadállatot. Akkoriban maradt ki a suliból Bence Ibi, mert miután a szülei eltiltották a fiújától, megtorlás gyanánt egy világjáró külföldi diók szerepét alakító hapsival olajra lépett. Az apu nem tételezte fel rólam,^hogy képes volnék ilyen jellegű őrültségre, de nem óhajtott nekem esélyt adni alacsonyabb színvonalú lázadásra sem. Most itt ülök a szőnyegen, és talán attól keletkezett bennem kétség az apu abszolút hiszékenységét illetően, hogy rosszul helyezkedtem el és a parketta a vastag szőnyegen át is nyomja a fenekemet. Igazán nem gyanakodott volna az apu, hogy ama nevezetes balatoni víkend keretében történelmi változások következtek be a lánya állagában? Nem. Nem gyanakodott. Abszolút kényszerképzet hatására bízott bennem, fenntartás nélkül hitte, amit én egyszer kimondtam, tovább álmodta, hogy az áruló jelek tökéletes hiánya egyet jelent a Szex hiányával. Én pedig meggyőzően alakítottam a szűzlányt. Nem gondoltam át előre a szpi'epet, ösztönösen játszottam el többször is, amikor Tamás késő este hozott haza és az apu kétségtelenül ott állt az erkélyen, hogy ideges vagyok. Az apu pedig folyamatosan hitte, hiszen akai'ta is hinni, hogy azért vagyok ideges, mert a szex hiányzik a sei'dülő szervezetemnek. Vagy mégse hitte volna százszázalékosan? Egyszer, egyetlen egyszer megborzongatott, a kétség. Tavaly tavasszal. Mintha sokkal régebben lett volna ... Délután ijesztő balhét robbantottam, hogy totál kikészítsem Tamás idegeit, mert az együtt töltött óráink már veszélyesen kezdtek hasonlítani a nemek békés együttéléséhez, ami pedig a történelem tanúsága szei'int nyílegyenes út a szenvedélyek álom- kórja felé. Már ott voltunk a nagybátyja agglegénylakásán, ami alkalmankint száz forintba került. (Nyugdíjkiegészítés az öi'eg naplopónak — ezt mondta Tamás, amikor hetekkel előbb kiszúrtam, hogy mielőtt távozunk, az asztal sarkán a hamutartó alá dugja a százast.) Másnapra vártam a menzeszt, sistergett bennem az idegesség, mint ilyenkor mindig, tehetetlenségemben, hogy hiába szedem mindannyiszor a görcsoldókat, úgyse tudom soha kivédeni a fájdalmakat. Tamással abban maradtam előző este, hogy másnap fél négykor a pályaudvarral szemben találkozzunk. Késett. Ketten leszólítottak. Az egyik hapsi egész közelről. Bűz- lött belőle a szesz és a savanyú izzadtság. (Folytatjuk.) 4 9 A napokban átadott új baromfitenyésztő épületbe megérkeztek az első naposcsibék. Képünkön Enisz Mihályné és Müller Jánosné gondozónők. Életkora: 18
