Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

■í t PETŐFI NEPE # 1976. január 1, Hogyan tovább az Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben A párt- és gazdaságvezetés értékeli termelőszövetkezetünk nagy családjához tartozó dolgozótársaink szorgalmát, mun­káját, becsületes helytállását. Bízunk abban, hogy az elért sikerek további ösztönzést adnak mindannyiunk számára és a megtett út tapasztalataival gazdagodva tervezhetjük 1976*. évi munkánkat, életünket, a társadalom, a szövetkezet és a magunk javára. Ezt olvashatjuk többek között a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet üzemi híradójának új évi köszöntőjében, amely min­den szövetkezeti gazdához eljut. Az év vége az összegezések és a tervezés ideje. Hartán is ké­szülnek a zárszámadásra, de egy­úttal előre is tekintenek. Hegedűs Lajos elnökhelyettessel az 1975- ös eredményekről, gondokról, a tervekről beszélgetünk. Az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet más­fél évvel ezelőtt egyesült az Üj Élettel, és azóta meggyorsult a fejlődés. Már az első fél eszten­dő bizonyította a döntés helyes­ségét. 1973-ban 'a két termelőszö­vetkezet árbevétele 111 millió fo­rint volt. Az egyesülés évét 130 millió forinttal zárták. 1975-ben pedig 150 millió forint volt az árbevétel — Termelőszövetkezetünk je­lenleg 5400 hektáron gazdálko­dik. a tagok száma 1200. Az al­kalmazottakkal együtt 1313 a lét­számunk, 337 nyugdíjasunk és járadékosunk van — tájékoztat az elnökhelyettes. A gazdaság eredményeiről, il­letve a további tervekről Szólva elmondja: — Az eddigi tapasztalatok ked­vezőek. Megállapítottuk a leg­utóbbi vezetőségi értékelés során^ hogy az egyesülés tette lehetővé azokat a fontos beruházásokat, amelyeket sikerült megvalósíta­nunk másfél év alatt. Ezeket' kü- lön-külön nem tudtuk volna meg­oldani. Gondolok itt elsősorban a baromfitenyésztésre. Éppen a napokban adtunk át egy új épü­letet az 1. számú telepen. A bő­vítések és a felújítások lehetővé teszik, hogy jövőre száz vagon­nal több pecsenyecsirkét értéke­sítsünk. Az állattenyésztés többi ágaza­ta is fontos számunkra. A ser­téstenyésztés részben a hagyo­mányos telepen folyik, részben pedig korszerű kombinátban. Tagjai vagyunk ugyanis a oo- jári téeszközi vállalkozásnak, amely -évente 13—14 ezer hízott sertést produkál. A legnagyobb bérű házás link. — mint a későbbiekben hangoztatja az elnökhelyettes, — a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésével függ össze. Huszonnégymillió forintot költenek egy szakosított tehenészeti telep létrehozására a következő. három esztendőben. Ide tartozik a rét- és legelőfel­újítás is, majd 1979-re a jelen­legi magyartarka-állományt hols- tein-frizre cserélik. Az állattenyésztést segíti a sa­ját takarmány-előállítás megol­dása. ' Az ehhez szükséges beren­dezések beszerzése, az üzem meg­építése is a tervek között sze­repel. Mindent összevetve: a jelenle­gi 40 százalékról 55—60 százalék­ra emelkedik az állattenyésztés részaránya a termelésben. — A Központi Bizottság hatá­rozatainak megfelelően igyek­szünk a gazdálkodás hatékonysá­gút növelni, javítani az üzem- és munkaszervezést, megvalósítani a termelés minden területén áz ész­szerű takarékosságot. Például a nemrég üzembe helyezett új ba­romfiéiban a Bábolnai Állami Gazdaság által kezdeményezett, úgynevezett légbefúvásos fűtési módszert alkalmazunk, amely jó­val kevesebb olajat fogyaszt. Ha­sonló takarékossági intézkedése­ket megvalósítottunk másutt is. Fontos beruházásnak tekintik 9 A község egyik új házsora. Az előtérben három szövetkezeti szolgálati lakás. az új üzemi étkezde építését, amelyet a község másik termelő- szövetkezetével. a Leninnel és a helyi fogyasztási szövetkezettel együtt építenek. Ez enyhíti majd Hartán a dolgozó asszonyok fő. zési gondjait Okét segíti az is, hogy a meglevő két házi.tészta- készí tő-üzem mellé még egyet építenek. Itt ismét harminc- negyveh nő jut állandó kereset­hez. Íme, nagy vonalakban a követ­kező esztendők tervei. Az előze­tes számítások szerint az V. öt­éves terv időszakában körülbelül 80 millió forint értékű beruhá­zást valósítanak meg a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet­ben. K. S. 9 Wolf Imre szerelő a szövetkezet gépműhelyében éppen egy Zetor javítását végzi. (Szilágyi Mihály felvételei) A PÉKEK KORÁN KELNEK Kenyér, rétes, sütemény Dunavecsén Reggel hét óra. de mór forgal­mas a dunavecsei kenyérbolt kör. nyéke. A decemberi hidegben fá­zósan sietnek felnőttek, iskolás gyermekek, hogy mielőbb a bolt­ajtón belül kerülhessenek. Bi­zony ilyenkor várni kell égy ki­csit a kiszolgálásra. Itt egyszerűen csak kenyérbolt­nak mondják a sütőüzem üzletét, pedig a rangos, kivilágítható cég­tábla a mindennapi kenyéren fe­lül egyebet is ígér: kenyér, rétes, sütemény — hirdeti a felírás. A reggeliző asztaloknál — nem sok van belőlük — iskolások, munkába igyekvő felnőttek fo­gyasztják a kávét, vagy kakaót ropogós péksüteménnyel, foszlós kaláccsal; mások meg éppen ko­rai feketéjüket isszák. Az épület belső, nagyobb ré­szét elfoglaló termelő üzem adja a/ árut. Kenyérből napi 15—18 mázsát, munkaszüneti és ünnep­nap előtt 30 mázsát vagy annál többet is sütnek. A kenyér 80 szá­zalékát saját boltjuk adja el, a többit az ÁFÉSZ-üzletek. Ke­nyér 6—8 változatban készül, de 14 féle péksüteményt és 16 féle cukrászsüteményt is előállítanak, Illetve forgalmaznak. Utóbbiak egy részét más termelő üzemből szállítják ide. Meglehetősen gazdag ez a vá­laszték. A minőségre sem lehet panasz. Délutánra gyakran el is fogv a sütemény. Hogy süthetnének többet is? Igaz. Kenyérről — szükség ese­tén — pótsütéssel is gondoskod­nak. vagy szomszédos, község üze. méből szállítanak át Vecsére. Ha nincs túlórázó dolgozó, mint ahogyan ez előfordult a közel­múltban is. munkába állt a da­gasztó gépnél az adminisztrátor és i bevető lapátot az üzemveze­tő kezelte! Vasárnap reggelre friss kenyérrel várták a vásárló­kat. Süteményből nagyobb rendelé­seket is tudnak teljesíteni, de a mindennapi termelés mértéke a tapasztalt fogyasztás alapján ala­kult ki. A minőséget a vevők eléggé kritikusan-figyelik, de rajta taxá­ja szemét a tanács is. A tanács­üléseken, így a legutóbbin is, hangzott el vélemény a kenyérel- latasról. a sütőüzem munkájáról; hallottunk kifogást, de szóltak mellette is. Általában elégedett­ség tapasztalható. Az üzemen belül azonban a munkaei'ő-ellátoltság. a szakkép­zettség és a munkafeltételek te­kintetében volna javítani való. Szakképzettséggel csupán a ve­zető .rendelkezik, a többi pedig átképzett. illetve betanított és se­gédmunkás. ,A hosszabb gyakor­lattal rendelkezők képesek jó mi_ nőségű munkát végezni, s éppen ennek alapján kapta az egyik dolgozó az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntető címet. Az ő feladatuk a legtöbb szakismeretet kívánó előkészítés és feldolgozás. A kenyérnél férfiak, a sütemé­nyek készítésénél nők dolgoznak. Ez a beosztás a munka nehézsé- ségi foka miatt helvés. A munkafeltételek korszerűsí­tésre szorulnának. Gépi munka a kenyérnél csupán a szitálás és a dagasztás, de a többit mind em­beri erővel végzik. Még a tüze­lőolaj szivattyúzását is A zsemle és kifli készítése szintén csak részben gépesített. A kalácsfélék. í'étesek. külön helyiségben készülnek. A Végzen­dő munkához viszonyítva a helyi­ség szűk. Az itt elhelyezett fai'ű- léses kemence sem korszerű, a nem is egészen higiénikus, mert például a tészta készítőjének kell rakni a tüzet és itt. a feldolgo­zóban tárolják a napi tűzifát. A gázsütő kapacitása kicsi, | a gáz­palack elhelyezése nem minden­ben felel meg a munkavédelmi előőíi'ásoknak. A nyei'sanyag, a Készítmények tárolása megoldott, a szocális he­lyiségek megfelelőek, az elárusí­tó üzlet tiszta, de a reggeliztetés­nél nem eléggé tágas már. s né­ha nem jut ülőhely mindenkinek. Ez a helyzet a közelmúltban ki­alakult ki. amióta a megszünte­tett ÁFÉSZ-tejbolt egykori töi'zs- vendégei is itt reggelizne^. A gyakorta munkaerő-gondok? kai küzdő üzem a nehéz körül»- ménvek ellenére kenyérből jó, sü­teményfélékből nagyon jó ellátást nyújt és külön érdeme,, hogy egyedüli í'eggeliztetpként többlet- munkát is vállalt. Dolgozói egy része hosszabb ideje kitart ezen a munkahelyen, ami a további fejlődés lehetősé­gét is magában rejti éppen a több gyakorlat megszerzése révén! Csupán a teljesség kedvéért kell megjegyezni, hogy a sütő­üzem nem önálló egység, hanem a Kalocsai Sütőipari Vállalathoz tartozik a helyben működő tész- üzémmel együtt Tudjuk, hogy a sütőipar dol­gozói korán kelő emberek. Haj­nali négy órakor kezdik a mun­kát a forró kemencék előtt, hogy reggelizőasztalunkra tehessék a friss süteményt, a puha cipót. Gondoljunk néha erre is! Naszály Sándor Szerencsés találkozás Lombikok és különféle üveg­edények között nők serényked­nek a Közép-magyarországi Pin­cegazdaság laboratóri urnában. Vizsgálják a boi'ok alkoholfokát, szárazanyagtartalmát, kéntartal­mát stb. Léhi Erzsébet a pálinka- mintákat minősíti nagy szakérte­lemmel, egy erre a célra készí­tett üvegezett fülkében. — Mióta dolgozik itt? — Az idén kezdtem, miután befejeztem tanulmányaimat a kecskeméti Kertészeti Főiskola szőlőtermesztési szakán — Ügy tudom vörös oklevéllel. — Igen. — válaszol kissé fé­lénken, látszik rajta, nem tarto­zik a dicsekvő nagyhangúak közé. — ön honnét tudja ezt? — A megyei KISZ-bizottságon tájékoztattak, és a nívódíjról is. mért kaptam, amit a főiskola el­küldött egy megyei pályázatra. — Mi volt a téma? ' — Ez utóbbit a szakdolgozato­— Különböző szőlőművelésmó­dok összehasonlítása, a költségek és jövedelmezőség szempontjából — Most is foglalkozik tudomá­nyos munkával? — Jelenles nem. de a gyakoi’- noki jdő lejái'tával egy tanul­mánytervet készítek. Addigi'a re­mélem, megismerem a borgazda­— -.iGMakorlaíbatói ir.in.,m,nrim — Igen. Nem lesz itt állandóan — üti fel kamaszos gyorsasággal fejét titrálás közben. — Végig kell mjg járnom a vállalat ösz- szes pincéit, ami a megyében ta­lálható. — Hol fog lakni? — A lakást a vállalat biztosít, ja, de egyébként sem vagyok kecskeméti. Jászapátiból kerültem ide és a nővéremmel lakom Ceg­léden. — A gyakornoki idó után,...? — Oda megyek dolgozni, S ahová helyeznek. Legszívesebben azon­ban itt maradnék A kollégák na. gvon rendesek, a főnököm pedig mindenben segít. Ezt jó ■ munká­val szeretném meghálálni. Kérésünkre a labor vezetője íg.v nyilatkozott: — Erzsikét na­gyon megszerettük, mert munká­ját lelkiismeretesen elvégzi és a vártnál gyorsabban beilleszkedett a közösségbe. Tudásának gyai'a- pítására azonban a • boi-pincékhez is ki fogjuk küldeni de vissza­várjuk ide a laborba. Mit lehet ex-re mondani? Min­den kommentár nélkül csak any- nyit, hogy egy tehetséges fiatal lány tudása és tenniakarása sze­rencsésen találkozott a munkahe_ lyi vezetők megértésével, elkép­zeléseivel. ’ Bóna Zoltán (35.) — Ha egy lakásban nincs ren­detlenség, könnyű rendet rakni. Szerencsére ebben a házban csak én szoktam szerteszét hagyni a cuccaimat. Ti rendesek vagytok, mert a katonaságnál megtanul­tátok ... — Ha engem a nagymama nem tanított volna rendre, Bogár, a katonaság nem segített volna raj­tam. Amit én a katonaságnál ta­nultam, iparkodtam minél gyor­sabban elfelejteni. Már amit el­felejteni lehetett. — Még sohasem volt rá időm és alkalmam, hogy megkérdezze­lek, kinek jutott eszébe, hogy ka­tonaszökevények legyetek, Artúr bácsinak vagy neked? — Annának. — Hogy férjül vehesse Artúr bácsit. — Nincs érzéked a romantiká­hoz, Bogár. — Romantika! Dermesztő szö­vegeid vannak. Szerény vélemé­nyem szerint Anna néni már az első perctől tudta, hogy mit akar. Mon Dieu, ha beleszédülök az öt­letembe, hogy Anna néni téged vett volna el... — Akkor ma én nem vagyok a te apád és te nem vagy az én lányom. — Oké, hiányoznék neked. De Anna néni gyűjtött volna va­gyont neked. — Téves a kiindulási pont. Ah­hoz Artúr kellett, hogy így ala­kuljon az anyagi helyzetük. Ar­túrra rá lehetett kényszeríteni... — Sajnálom az öregfiút. Hord a nyakában egy csajt feleség gya­nánt, Anna néni pedig akkor sar­kantyút visel, mint a Zorro a té­vében. — Ne ítéld meg egyoldalúan Annát. Miért éppen tőle kellene elvárni, hogy kibújjon a bőréből? Annak idején... Hol a pipaszur- kálóm? — Itt van.Ml volt annakide­jén... — Annak idején, a szocializmus építésének kezdetén, ahogy a tör­ténelemkönyvből tanultad, az öt­venes évek első felében, amikor nem illett pénzről beszélni, annál inkább illett játszani az Öntuda­tos embert, aki fütyül a jelenre, csakis a jövővel törődik, a jövő­ért él... annakidején Anna volt a legpuritánabb, legalábbis egyike a legpuritáxpbbaknak, akik nem akceptáltak semmiféle gondot, ne­hézséget, feltéve, hogy az a gond és nehézség a másé volt. Tudod, Bogár, régi igazság, hogy az egyik ember akkor mutatja ki a foga fehérét, amikor hatalmat kap a kezébe. A másik akkor, ha meg­gazdagszik. A hatalom is, a pénz is egzakt próbája a jellemnek. Egyes emberekről meglepő gyor­san pereg le a smink, amit eddig éjjelre se mostak le magukról, a szépítő máz, ami idáig eltakarta az igazi egyéniségüket. Anna pél­dául ... ■ — Miért folyton róla beszélsz? — Folyton? Elnézést. Tudod, éppen ő jutott eszembe. Csupán példaképpen. Mit várhatunk An­nától mást, mint azt, hogy imádja a pénzt, ha végre újra imádhat­ja? Gyere onnan az ablaktól, hu­zat van. — Nincs huzat. Minden beteg kiült a klinikakertbe. Ne zavar­tasd magad, folytasd csak, amit Anna néniről akartál. f. — Annáról... persze. Olyasmit akartam mondani, hogy Annát így kell elfogadni, amilyen. Jóin­dulattal elviselni, amíg csak bi­zonyos korlátokon belül ugrál. Ez utóbbit nem Annára értettem, Ő nem az a fajta, aki tisztességte­len eszközökhöz nyúlna, pénz mi­att. 0 csak annyit tesz, hogy en­gedelmeskedik egy életforma írat. lan törvényeinek. Bonyolult szer­kezet az élet, Bogár, emberek kapcsolatai... Apu., valid be tiszta szíved­ből .. te már régen . lazítottál volna ezen a kapcsolaton Anna néniékkel... taccsra tetted vol­na a bridzspartikat, a vacsorákat, kiiktattad volna őket az életren­dedből, ha nem vagy tekintettel arra, hogy én meg Tamás... o Nem vettem észre, mikor ment ki a szobából. Álltam itt az ab­laknál, háttal feléje, mondtam a magamét, Ő meg közben neszte­lenül itthagyott. Jobb is így. Sza­bályszerűbb. Az lett volna a nem szabályszerű, ha megtárgyaljuk, hogy Tamás meg én ... Itthagyott magamra a szövegemmel. Mint a megtestesült tapintat. Tapintat... Az ő tapintata több mint egyszerű tartózkodás az ap­ró megbántásoktól is. Több, mint az óvakodás attól, hogy ne prog­ramozzon bele szabályokat az éle­tembe. Csak egyszer, egyetlen egyszer éreztette velem, hogy bá­torkodik ellenezni, amit csinálok. Egyetlen egyszer. Én Krisztina svéd királynő méltóságával uta­sítottam vissza, amit megjegyezni merészelt. A hangsúlyommal éreztettem, hogy illetéktelen be­avatkozásnak tekintem a kísér­letét. önérzetesen közöltem, hogy a legtudatosabb mértékben sze­relmes .vagyok, szeretem Tamást, és az őszinteségem meggyőző ere­jével én programoztam be az apu fejébe, hogy köztünk nincs semmi szex. Megerőltetés nélkül lehettem őszinte. Tamás akkor még meg se csókolt. Pedig késő tavasz volt vagy kora nyár. Mind­egy. Később már nem lett volna si­keres az alakításom, ha szóba ke­í'ült volna, hogy továbbra sincs-e szex közöttünk. De ez a kérdés nem került műsorra. Énnekem okom volt rá, hogy ne adjak zic­cert a témához. Az apu tapintat­ból hallgatott Tamásról. A felté­telezés pedig, hogy talán mégis több már ez a szerelem befejez- hetetlen szövegeléseknél és leg­alább annyii-a befejezhetetlen ide­ges csókolózásoknál, nem jutott eszébe. Vagy ha mégis eszébe ju­tott, szülői félelemmel társította hozzá késedelem nélkül, hogy ti­los ingerelni a teenagerlélekben szunnyadó vadállatot. Akkoriban maradt ki a suliból Bence Ibi, mert miután a szülei eltiltották a fiújától, megtorlás gyanánt egy világjáró külföldi diók szerepét alakító hapsival olajra lépett. Az apu nem tételezte fel rólam,^hogy képes volnék ilyen jellegű őrült­ségre, de nem óhajtott nekem esélyt adni alacsonyabb színvona­lú lázadásra sem. Most itt ülök a szőnyegen, és talán attól keletkezett bennem kétség az apu abszolút hiszé­kenységét illetően, hogy rosszul helyezkedtem el és a parketta a vastag szőnyegen át is nyomja a fenekemet. Igazán nem gyanako­dott volna az apu, hogy ama ne­vezetes balatoni víkend keretében történelmi változások következtek be a lánya állagában? Nem. Nem gyanakodott. Abszolút kényszer­képzet hatására bízott bennem, fenntartás nélkül hitte, amit én egyszer kimondtam, tovább ál­modta, hogy az áruló jelek töké­letes hiánya egyet jelent a Szex hiányával. Én pedig meggyőzően alakítottam a szűzlányt. Nem gondoltam át előre a szpi'epet, ösztönösen játszottam el többször is, amikor Tamás késő este ho­zott haza és az apu kétségtelenül ott állt az erkélyen, hogy ideges vagyok. Az apu pedig folyamato­san hitte, hiszen akai'ta is hinni, hogy azért vagyok ideges, mert a szex hiányzik a sei'dülő szerve­zetemnek. Vagy mégse hitte vol­na százszázalékosan? Egyszer, egyetlen egyszer megborzongatott, a kétség. Tavaly tavasszal. Mint­ha sokkal régebben lett volna ... Délután ijesztő balhét robban­tottam, hogy totál kikészítsem Ta­más idegeit, mert az együtt töl­tött óráink már veszélyesen kezd­tek hasonlítani a nemek békés együttéléséhez, ami pedig a tör­ténelem tanúsága szei'int nyíl­egyenes út a szenvedélyek álom- kórja felé. Már ott voltunk a nagybátyja agglegénylakásán, ami alkalmankint száz forintba ke­rült. (Nyugdíjkiegészítés az öi'eg naplopónak — ezt mondta Ta­más, amikor hetekkel előbb ki­szúrtam, hogy mielőtt távozunk, az asztal sarkán a hamutartó alá dugja a százast.) Másnapra vár­tam a menzeszt, sistergett bennem az idegesség, mint ilyenkor min­dig, tehetetlenségemben, hogy hiába szedem mindannyiszor a görcsoldókat, úgyse tudom soha kivédeni a fájdalmakat. Tamással abban maradtam előző este, hogy másnap fél négykor a pályaud­varral szemben találkozzunk. Ké­sett. Ketten leszólítottak. Az egyik hapsi egész közelről. Bűz- lött belőle a szesz és a savanyú izzadtság. (Folytatjuk.) 4 9 A napokban átadott új baromfitenyésztő épületbe megérkeztek az első naposcsibék. Képünkön Enisz Mihályné és Müller Jánosné gondozónők. Életkora: 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom