Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 21. szám Ára: 90 fillér 1976. Január 25. vasárnap Púja Frigyes külügyminiszter hivatalos baráti látogatásra Hanoiba érkezett HANOI Szombaton hivatalos baráti lá­togatásra Hanoiba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter Nguyen Duy Trinh-nek, a VDK minisz­terelnök-helyettesének és külügy­miniszterének a meghívására. A magyar külügyminisztert a repülőtéren Nguyen Duy Trinh és a VDK külügyminisztériumá­nak vezető munkatársai fogad­ták. Az érkezésnél jelen volt Karsai Lajos hanoi magyar nagykövet, valamint Hanoiban akkreditált külképviseletek számos vezetője. Ütban Hanoi felé Púja Frigyest a laoszi főváros repülőterén Phoun Siphraseuth miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter üdvözölte, jelen volt Bényei Bé­la, vientianei magyar nagykövet is. (MTI) A SZOMSZÉDBAN TÖBB TÉRMETT, MINT NÁLUNK A zöldségtermesztés eredményei, gondjai Az egészségesebb táplálkozásra törekvés jelét lehet észlelni. A felvilágosító munka nem volt hiábavaló, hi­szen nagyobb a zöldség, gyümölcs, valamint a baromfi iránti kereslet, mint néhány esztendővel ezelőtt. 1970. óta .személyenként 5 kilogrammal nőtt a zöldségfélék fogyasztása a megyében. $ Mindezek ellenére sem érjük el a 87 kilogramm országos átlagot, ami egyébként sem magas, hi­szen Lengyelország, Csehszlová­kia és több más ország megelőz bennünket. Tőlünk északabbra pedig kedvezőtlenebb az éghaj­lat, kevesebb a napsütéses órák száma, mint hazánkban. Ezekben az országokban főként a hajti- tásos, üvegházi termesztéssel egé­szítik ki -a rövidebb nyár szeré­nyebb zóldárü kínálatát. Így egész éven át egyenletesebb a fogyasz­tás. Bács-Kiskun megyében is meg­jelent a korai zöldhagyma, a hó­napos retek, a paradicsom, a zöldpaprika az élelmiszerboltok­ban. A primőrárut a bajai, a ti- szakécskei, a szentesi tsz-ek és a Zöldségtermesztési Kutató Inté­zet kecskeméti üvegházaiban, fű­tött fóliasátraiban termesztették. A legtöbbet eddig a C-songrád megyeiek szállítottak az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalatnak és a MEZÖTERMÉK-nek. A Bács- Kiskunnal szomszédos megyében ugyanis előbb fogtak hozzá a Nagyalföld melegvíz kincsének a hasznosításához, mint nálunk. Dicséretes kezdeményezés Bács- Kiskun megyében is van, hiszen a Tisza menti termelőszövetkeze­tek öntözőtelepet létesítettek, ku­takat fúrattak, fóliasátrakat, üvegházakat építettek a feltárt hévíz hőenergiájának a haszno­sítására. Kár, hogy a megyében másutt még nem aknázzák ki a szénhidrogén kutatása közben ta­lált melegvizet. A kunszállási és kiskunfélegy­házi termelőszövetkezetek háztá­ji gazdaságaiban sok helyen szállításra kész a hónapos retek. Korábban a megyeszékhelyen és közvetlen környékén is sokat fog­lalkoztak fóliás zöldségtermesz- téssel a háztáji és # kisegítő gazdaságokban. Az'idén viszont'a kecskeméti, a hetényegyházi, a bugaci határban felkeresett nyolc­van háztáji termelő közül csupán hat vállalkozott arra, hogy szál­lít a MEZÖTERMÉK-nek zöld­árut. Sokan megöregedtek és abba­hagyták ezt a nehéz munkát, vagy szállítóeszközök hiánya aka­dályozza őket abban, hogy a sa­ját szükségletükön felül is ter­messzenek. Másokat a zöldségter­mesztés növekvő anyagköltségeit alig érzékelő pénzügyi szervek intézkedései tartanak vissza a fólia alatti termesztéstől, de leg­főképpen a szerződéskötéstől. In­kább eladják az árut a megyén kívül készpénzért, amiről nem tanúskodik semmiféle bizonylat. Más években ilyenkor már be­fejeződött a zöldségtermesztési és -értékesítési szerződések kötése a megyében. A Kecskeméti Kon. zérvgyár pár nappal előbb még nem érte el a 80 százalékot. A mezőgazdasági üzemek a tavalyi gyenge terméseredmény, az ala­csony színvonalú növényvédelem okozta veszteségek miatt elsősor. ban a zöldborsó és a paradicsom vetésterületét akarják csökken­teni. Szó van arról, hogy 197&- ban már tíz növényre terjed majd ki a MÉM növényvédelmi szolgálatának előrejelzése, s ezek között kes'tészeti növények is lesznek. Ez nyilván valamit eny­hít a. termesztők gondjain. Még nagyobb eredmény vár­ható akkor, ha a mezőgazdasági üzemek nagyüzemi módon, kor­szerű technológiával termesztik a zöldségféléket. Jó példa erre a szomszédos Fest megyében az abonyi Űj Világ Tsz, amely 1972- ig nem termesztett paradicsomot. Akkor a gazdaság a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet segítsé­gét kérte az ágazat megteremté­séhez. A kecskeméti kutatók dol­gozták ki a technológiát, szakta­nácsot, megfelelő1 hazai és kül­földi paradicsomfajtákat adtak az Űj Világ Tsz-nek. 1972-ben 72 hektáron átlagosan 362 má­zsa paradicsom termett az abonyi határban, amelynek talajadottsá­gai alig különböznek a kecske­méti határ borbási területétől. 1974-ben már 200 hektár volt a paradicsom vetésterülete a szö­vetkezetben és 385 mázsa az át­lagtermés. Tavaly pedig 300 hek­tárról -szedték a paradicsomot az Űj Világ Tsz gazdái, s hektá­ronként 353 mázsa termést taka­rítottak be. Bács-Kiskun megyében viszont más technológiát alkalmaztak, mint Abonyban, s mindössze 145 mázsa lett a paradicsom megyei átlagtermése a tavalyi mostoha időjárási körülmények között. Mivel a hektáronként 250 mázsás termés alatt a paradicsom ter­mesztése nem kifizetődő, a gaz­daságosabb termesztés érdekében nem árt a szomszédok jó mód­szereit itthon megfelelően alkal­mazni. K. A. Korszerűbb családi házak épülnek Megvalósul a megyei akcióprogram Az országban épülő lakásoknak évtizedek óta mintegy fele családi ház. Az alföldi tanyás megyékben — így Bács-Kis- kunban is — az űj otthonoknak több, mint fele családi ház. A városokban is igen nagy arányt képvisel ez az építési mód. a községekben pedig szinte kizárólagos forma. Jelentősége a mennyiségi lakáshiány csökkenése szempontjából igen nagy. A lakosság építkező kedve kü­lönösen az utóbbi tíz évben nö­vekedett meg. Az egyre nagyobb igények, és a növekvő számban épülő új otthonok azonban fel­színre hoztak nem egy társadal­mi méretű gondot, feszültséget Településfejlesztési, építészeti és szociális aggályok egyaránt han­got kaptak. Felmérések tanúsít­ják, hogy az új családi házak zö­me a múlt igényeinek felel meg, a tulajdonosok rosszul hasznosít­ják a telket, és gazdaságtalan az építőanyag-felhasználás. Az igé­nyekhez képest kevés a közműve­sített telek. Az építőanyagok^ egy része rendszertelenül kapható. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az építési igények és le­hetőségek közti feszültség felszá­molására 1972 tavaszán akcióprog­ramot állított össze. Ez átfogóan vizsgálta a magánerős lakásépítés szervezett támogatásának lehető­ségeit. Tanácsi feladatként jelölte meg az előkészítő és szervező munka színvonalának emelését. Az építkezők segítségére építési szolgálat létrehozásáról határo­zott. Igen lényeges változásokat sürgetett a telekellátás javításá­nak érdekében, szorgalmazta az építőanyag-kínálat bővítését. Mindezek általában megvalósul­tak, az építkezések előkészítése szervezettebbé, gyorsabbá vált. Ugyanakkor javult az építőanyag- ellátás. A közízlés formálására tett erő­feszítések jegyében adtak ki két tervkatalógust. A bennük levő harmincnégy terv forgalma ör­vendetesen magas, eddig csaknem 9 ezer vásárlójuk volt, közülük több mint kétezren Bács megyei­ek. A tervek azon túl, hogy kor­szerű, a mezőgazdasági lakosság­nak is megfelelő épületek válasz­tékát kínálják, olcsóbbak is. mint az egyedileg készítettek. A házak 5—10 százaléka már ezek nyo­mán épül. Szintén a program keretében adtak ki az építkezőknek részle­tes tájékoztató füzetet, és ennek keretében rendeztek népszerűsítő, ismertető célú kiállításokat a me­gye területén. A fentiek természetesen az ak­cióprogramnak csak néhány pont­jával, azaz eredményével foglal­koznak. Egészében úgy jellemez­hető a magánerős építkezés hely­zete. hogy jelentős javulás ment végbe. Az építkezők támogatására megkezdődött a megyében a tár­sadalmi összefogás, amit a -prog­ram elsődleges célul tűzött ki. Az eredményeket bizonyítja, hogy az elmúlt öt évben a terve­zettnél lényegesen több, összesen. 13 200 ésaládi otthon épült, az új lakásoknak ez több mint fele. Évente átlagosan megközelítőleg 1900 családi ház készül OTP-köl- csőn felhasználásával, és 800 anélkül. A következő öt évben arányá­ban már csökken, de számában tovább nő a magánerős lakásépí­tés. A tervezett 13 500 új családi ház felépítéséhez a lehetőségek biztosítottak. A jelenlegi helyzet kedvezőbb az 1971-esnél. A válto­zás nem kis részben az akcíóDrog. ram eredménye. Az értékesíthető telkek száma a községekben ele­gendő lesz. a városokban r? el­sősorban Kecskeméten — azonban az óriásj igényekhez képest vi­szonylag kevés terület áll rendel­kezésre. Ezen enyhítenek a kiala­kítás alatt levő kertvárosok, ahol jók az építési feltételek. Az előnyösebbé vált OTP-kől- csön, a magasabb összeg és a hosszabb törlesztési idő anyagi ol­dalról könnyíti meg a következő években építeni szándékozók le­hetőségeit. A típustervek válasz­téka több korszerű családiház» tervet tartalmaz. Népszerűségüket a változó igények mellett a jövő­ben a megkülönböztetett építési hitelfeltételek is fokozzák. Zs. A. A huszadik hétközi diákotthon Kollégiumot avattak Bócsán Tegnap délelőtt hangulatos ün­nepségen adták át lakóinak — a negyven, tanván nevelkedő tanu­lónak — a bócsai hétközi diákott­hont. A meghívott vendégeket, gyerekeket, szülőket, kivitelező­ket és az építkezésen közremű­ködő társadalmi munkásokat Molnár Ferenc, a községi tanács elnöke köszöntötte. Ünnepi be­szédében Farkas József, a Haza­fias Népfront Bács-Kiskun me­gyei bizottságának titkára mél­tatta az új intézmény jelentősé­gét. Az eseményen megjelent Né­meth Ferenc, a megyei párt-vég­rehajtóbizottság tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, dr. Papp Géza, a megyei tanács já­rási hivatalának elnöke, dr. Kálmán György, az Oktatási Mi­nisztérium főosztályvezetője. Az 1970-es évek elején indult meg a tanyai diákság tanulási körülményeinek megjavítása cél­jából szervezett társadalmi moz­galom. Vállalatok, intézmények és magánosok fizettek be kisebb- nagyobb összegeket a kollégiumi alap számlájára. A gyűjtéssel egyidőben megkezdődött az épít­kezések szervezése is, amelynek eredményeképpen ötödiknek a bócsai gyermekek otthona ké­szült el. Az eltelt idő során négy­százzal nőtt azoknak a külterületi tanulóknak a száma, akik kor­szerű oktatásban részesülnek. gSM’. gjgü iüHH ü§ IBI 9 Az újdonsült lakók birtokba vették második otthonukat Megyénkben ezzel együtt már húsz általános iskolai kollégium működik és nyújt hétfőtől szom­batig otthonos környezetet ezer- hétszáz fiatalnak. A bócsai diákotthont — mi ta­gadás — több mint egy évvel ez­előtt kellett volna használatba venni. A negyven Bócsa környéki felsőtagozatos diák azonban hosz- szas huzavona után csak 1978. (Folytatás a 2. oldalon.) • A kollégiumot egybeépítették az általános Iskolával. ■■SaggSHSK Éjiben 'iv/.' évben Aiúr ite’c'ffl- s/eruen bezellék hie)' 200 V)j dolfío’tií lie (an t­‘-^íiakísty körö tt - ilrin'rar*5 ban- ’-.\ •-henvré- Vr-lien atr , adott -Tv rÁ'nrnók- ' í íT.'/l »rri béji> ü.i iyiiktár­: léííi : ■ 'ItörkCin- • • ; Jíépejv. liíaf ,v''J(>Verek VábiV»- ^ .'anyai'nit >yy^TÍ«l(ák. ^Jl’ászlor; BéfófMblí'ieJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom