Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

lűÜVELŐDÉS» IRODALOM »MŰVÉSZET »IRODALOM • MŰVÉSZET JÓZSEF ATTILA Betlehem A gyolcs ködökbe puha retjük ülnek, csüggedt borokán fészkel a homály. Tömpe szobácska vert földjére dúlnék Két botos pásztor és három király. Az asszony leszáll a kamrai létrán. — Mennyből az angyal! — zeng öt atyafi. Az öreg kapás az ólban panel hány. kántálra sírnak lompos tyúkjai. Fagyos szalmában sáros krumpli gubbaszt, borostás állal komorul a zsupp s fodor leveske szaga áraszt vigaszt, mely a danával, mennyezetbe fut. Jézus, kinek szállása sarga irka. heverő papírbanmok közi örül s a tűz fényénél a jámborok mintha ugrándoznának a jászol körül. De ez nem igaz. Zsellér-szalmát hajszol az úri szél és gözlik a magyar s a két pásztor fonott kalácsot majszol s a három király pálinkát nyakai. WEÖRES SÁNDOR Tündérkert Tündérkertben jártam, körülveszi bodza, kerítése kristály, mint jég behat'azva. egy napi járóföld minden szélle-hossza. nem is tudom kié, nincsen benne gazda. Bent magas fenyőfák gyantát illatoznak, sövények, bozótok szépen virágoznák, nagy fűben fácánok, özek játszadoznak, fölöttük madarak égen sátoroznak. Közepében fakad tiszta forrás habja., árjának sudarát négyfelé fölcsapja, majd tizenkét ágra bomlik áradatja, mely az egész kertel harmattal itatja. llizony nem is tudom, hogy kerüliejn ide, hol minden napsütött, mégis habtöl üde. hol ijedtség nélkül sétálgat a csibe, kár. hogy el kell mennem ií föld közepi hr Ar ünnep estéjén a tegnapi árnyak levett kalappal némán álldogálnult Üzentek telük nyirkos hajnalok es roggyant-derekú keserű napon lók. Az öröm óráin ha a harangok inegkondulnak. bébocsatast kérneI, a tegnapi árnyak. Terített asztalunkéul ha meghalljuk a kopogást, táljuk ki sarkig az ajtót. • Goór Imre «■InUniolszíle • Lisztes Cser Éva rajza SZÉKELY DEZSŐ A hírlapárus panasza — Horzaszto: senkit meg nem öltek, nincs államcsíny, blokád, nem inarkecoltak ledér hölgyek. nem rún'r.k szét hókéit. nem dőlt össze egy épület sem, nem gázolt a vonat, nem tévedt meg a föpenztáros, jégeső sem szakadt .. . Látja, aram, a szenzáció naponta fogyni kezd. es egyre több a biztatóbb hir de ki oleassa ezt'.’! Egyszeri kaland Raffai Sarolta bizonyítékai • Kloss> Irén: I.»Limas zk-^zk.zií.zie.zie.zií.^í.^zk.zk.zk.zk.A.^^^e. »jV »I» »p »JV »I» •§» »p /p ép ^1* ^1* *1* VARGA MIHÁLY' Az ünnep estéjén A. kecskeméti kiadású, néhány éve létező Forrás Könyvek leg­újabb termékeként került az üz­letekbe Raffai Sarolta Egyszeri kaland című novel láskötete, amely természetesen nem tévesz­tendő össze Dénes Zsófia 1964- ben megjelent, ugyancsak Egy­szeri kaland című regényével. A Kalocsán élő, országos közéleti szerepet is betöltő írónő köny­vei eddig kivétel nélkül a Mag­vetőnél jelentek meg, s valószí­nűleg a továbbiak is ott látnak napvilágot a szerződések szerint. Miféle vonzódás hozta hát létre ezt az „egyszeri kaland'-ot. amelyből a Forrás-sorozat leg­újabb darabja született? Alighanem a hasonló című fo­lyóirat valóságtel táró program- vállalása és a szerkesztésben egyébként is közreműködő Raffai Sarolta társadalmi érzéken vsóge találkozott. Hogy kinek volt in­kább kire szüksége ebben az esetben, az eléggé nyilvánvaló­nak tűnik az életmű ismeretében, ív sokkal izgalmasabb és kevés- in személyes dolog mindaz, ami . •.-égül is elősegítette a közös ügyet. Először is közös a művészeti szándék. Az Egyszál magam író­ja. amióta tollat fogott a kezébe, szünet nélkül n jelenről beszél pontosságra törekvő, realisztikus kifejezésmódban. Még a szerep­lők rövid, alkalmankénti vissza­emlékezései sem nyúlnak túl messzire az időben. Szó sincs a gyerekkorról a cselekvések valamiféle mélylélektani befo­lyásoltságáról. traumákról, vagy a háborúról, amit a megidézett, zömében negyven-ötven éves nők és férfiak bizony még nem fe­lejthettek el. Nem, a szerző egv pillanatra sem engedi elterelni a figyelmet a friss társadalmi fo­lyamatokról és emberi viszony­latokról. Lényeges tehát a jelen idő ami körülbelül a hetvenes éveket fog­ja át. Legtöbbször egy Duna par­ti kisváros jelenik meg helyszín­ként. máskor faluban vagy ta­nyán játszódik a cselekmény. Nyomasztó életterek. Egyszer a sustorgás, pletyka, valamiféle kö­zépkori erkölcs, méltatlan „kon- fliktuskák" sora akadályozza meg a tiszta érzelmek kiteljesedését, máskor a fizikai magány, lég­üres tér tartja- fogva az embert Ebből kellene kitörni a felemelő társas kapcsolatok segítségével. A szereplők egy részével: gyár­igazgatókkal. szövetkezeti veze­tőkkel, tanácselnökkel akár az újságok hasábjain is találkozhat­nánk. annyira mai figurák. Lé­teznek. itt élnek velünk. Még a megnevezések is a valóságra utalnak. Az egyik üzem például a Kismotor- és Gépgyár, a má­sik pedig a Posztógyár nevet vi­seli Akárcsak az élet Íren, De a környezet rajz már nem azokra a városokra utal. ahol ezeket az üzmoket ténylegesen fölépítették. Miért , yan. szükség az ilyenféle áttételekre? Mert Raffai elvonat­koztat több mindenkinek a jel­lemvonásaiból gyúr össze egy- egy embert. És nem árt ha olyas­mit is megtudunk némely a lés/. és tanácselnökről, igazgatóról, amit saját jószántukból sosehr beszélnének ki. Az idegen kél- (lésekre, faggatózásokra nem tá­rulnának fel. Az írói képzeletben kell összerakni az alakjukat és szóra bírni őket. Ily módon gyü­lekeznek Raffai Sarolta bizonyí­tékai. Azt bizonyítja, hogy nem élünk elég szépen. Igen. ha nem dolgozná fel, magánügy maradhatna, ami ott­hon. a lakás falai között törté­nik a haldokló apával, vagy ami egy futó. kölcsönös megaláztata sokkai járó kapcsolat közben esik meg. De az sem árt. ha ma­guk a szereplők is jobban me. ismerik magukat, környezetüket Alighanem mélyebb önismereti- lenne szüksége annak a Volga- utazgató főnöknek is. aid a so Pórtól éppen most tudta meg, hogv 10 napja híre-hamva sincs annak a lánynak, akit ő látott utoljára az „egyszeri kaland’ után ■ ,,S bár egész testében érez­te az egyszeri, hasonlíthatatlan reszketést, mereven ült. kemé­nyen elszántan s előre nézett — időnként lassan, megfontoltan emelve ajkához egyenletesen, hi­bátlanul elfüstölgő cigarettáját.” A múlt le van zárva, a lövő nvirott. de nem mindenki számá­ra. Az írónő kiválaszt egv-egy helyzetet, amelyben felülkere­kednek vagy alulmaradnak u hősei. Legkedvesebb teremtmé­nyei a főnöki, szülői vagy hiva­tali tekintélyuralommal küszkö­dő szakmunkástanulók, az önálló életüket éppen csak megkezdő fiatalok, akiket olyan szeretet­tel vesz körül, mint senki más az irodalomban. Ez derül ki a legutóbbi. Morzsahegyek című kisregényéből is. Körülbelül azt a véleményt fejezik ki a sorok, hogv mindenkinek meg kell adni az Indulás méltányos, egyenlő szep esélyét. Többnyire azonban azoknak a magatartását és indulatait vizsgálja Raflai Sarolta, akik már , túljutottak az élei delén”, s eljátszották Vagy, kénytelenek voltak eljátszani indulási elő­nyeiket. Öregedő színésznő és orvosfeleség, özvegy és háziasz- szonv jelenik meg egymás után a színen. Az elnehezedő test és a széteső vonások rendszerint csak külső jelei a lelki elneheze- désnek. Ezek az asszonyok ki­szolgáltatottak a férjüknek, fér­fiaknak. vagy azok nekik, ami­től még nem lesznek boldogab­bak. Kicsinyes életek x vonulnak fel — félreértések között, hatal­mi kényszerek alatt. Feltárulnak a kiszolgáltatottság különböző helyzetei: „Kel napig lakásából sem mozdult ki. szenvedett. Ki­szolgáltatottságának tudata, s > délutáni látogatások hiánya ál­matlanságra ítélte — a kialvat­lanságai! szédelegve és zaklatot­tan —. képtelen terveket forgatott a fejében." De az ifjabbak sem kivételek. A szemelvtelen, hiva­tali hanghordozású vizsgabizott­ság! elnök irgalmatlanul levá­gatja a fodrásztanuló Kati. dús hajkoronáját. Magdolnát pedig új érzései zavarják meg: ..... Az Kai lai Sarolta Egyszeri kaland érzékeny, finom barna ujjúkat nézte, hogy feszülnek és ellazul­nak. majd a meleg szempár mé­lyét csengve, mintegy mentege­tőzve a kiszolgáltatottak és gyá­moltalan esitrik sajátos alázatá ­val." Megbántások ütközések zajla­nak le. és a kitörés nem mindig sikerül. Legkinzóbb talán épp az őrök kívülmaradás tudata, ami­nek két oka van. Vagy azok kö­zelednek a hősökhöz, akiktől ezt megalázóinak érzi. illetve már ö maga sein képes’ igazi kapcsolatra. Nincsenek külön vesztesek és külön győztesek. A kötet világá­ból hiányzik a kedvelem és a könyörülni. Mintha libikókán ül­nének a figurák. Kgvszer fent. másszor lent látszanak, de végül a középső, bizonytalan síkban állapodnak meg. Elég nehéz művészi feladató kát választott Raflai. Bárkinek becsületére szolgai, aki megpró­bálja mozgásban megjeleníteni a valóságát, s nem éri be egv-egv kihasítod életszclettel. aki a’/, em pereket jó es rossz tulajdon­ságaikkal együtt fogadja el. Hon­nan hát. a kötet némileg furcsa, kesernyés íze, vegyessége •’ Igen. időnként valamiféle ve- gy esség.' Az igazi novelláiéinak mellett vannak olyanok, amelyen nem azok. (Nagyközségi szinten). Gyakran egymásba játszik a Hol- tói és epikai stilus a tárgyilagos leírás és a lírai kép. Egyazon rö­vid elbeszélésén belül ritkán il­leszkedik szerves egységbe a ko­mikum és a megejtő bensoseges- ség (Magdolna megtérése). Mai- mar erőszakosan törnek az olva­sóra a felfokozott hatasu nyik- kan. cikkan. vizslat, döbbeneté­ben huppan, pintyerít. lépcsős szájú rénseg és a hasonló Ki fejezesek. De az is igaz hogy jlven sajátosságok nélkül aligha lenne hamisítatlan Raffai-kon.vy az Egyszeri kaland, amely a teli könyvvásárra megjelent Ne U-lő­ne félj! című verseskötettel es a közeljövőben várható folytatással együtt egy eredményes, termékein életpályáról ad jelzést. Halász Ferenc I* # ###*#**#*#*****##*#### ******* *###########*#*## **^********************* DEMES > OTTO Kelj fel öreg, kelj fel! Megálltunk a '/.ontbui utca sarkán a; öreg evangélikus iskola előtt és tanakodni kezdtünk, hogy — merre tovább’.’ Ha a I.other utcám kerítünk sort. ott laknak a falit legnagyobb gazdai. a nyolcvan-, száz-, szazát cen- huldasnk, utcára nyíló, nagyabla kos kőhazaikban. — Ott aztaii van pénz dugig — röhögte átszellemültélt Kovák Gí, zi, de Kálmán letorkollta: — Csak nem neked! Jól tudta. O mit közöttünk az egyetlen profi. ,-1 betlehemet is o készítette, s tide tanultuk meg a 12—I.í perces, remek dramatur­giai érzékkel megszerkesztett já­tékot is. S mert ö így találta jobbnak, a Szőlő-köz apró házai felé indultunk el. ahonnan hal kahb. de biztonságosabb fények csalogattak. A betlehemet két elesztőslada--. bot eszkáháltuk össze, s ahogy ma císsZÜCntlékszein ra, négy oldal­ra tűzött kartontornyaival a pécsi székesegyházra hasonlított l.gyif olilalat nyílni hagylak, azon ke­resztül leheteti belátni a\ mar­mar iparművészeti tökéllyel bo­ri ndezett ujlalos istállóim. I'iilia_ tóból fa rágtál: ,i jászolt, nővé­réin kaucsukhalwja roll a Jézus ka: igazi színűiből roll megvet­ve az agyú. Körülötte álltuk. Maria. József, a három királyok, kissé hátrébb u pásztorok, de a In. a lelten és a számár közvei lenül a jászol mögött, meri ne­kik nagy feladat jutóit ezen a: estén — ők fújtál, a melegét, hogy a kis újszülött meg ne fagy jón. Hízóiig, ma mai nehéz rolnii meghatározni. hogy e hajdani játékban mennyi volt a: ahitat. s mennyi u józanul mérlegéit) l>énzkeresesi színidéi:, de giindo- lom. hogy u keltő e: ecetben jót kiegészítette egyutást. Hiszen a Szóló-köz ugró )tinainak szegeiig lakói na'gyou örüllek jelente lünknek, s meg olyan ház is akadt, ahonnan átmentek. a szomszédokért, hogy a nagyobb közönség elolt míg at gyen il produkció. ami hiak szerint zajlott le. Kálnnin. a suba: 0reg illőbb Je- ti bejarai idolt, s Imi javai az alab- amelyre regi pénzekéi szógeltüiil: —, elkezdett dörömbölni az aj megállt resti. A bot zörgött. de muzsikált is egyszerre, s a két angyal, akt a betlehemet vitte, a Mennyből az angyalt énekelte. Ha az ajtó, vagy az ablak megnyílt, ez a kerdés következett: — Jó estét és karácsonyi bé­kességét a ház minden lakója mik! lie szabad-e vinni a betle­hemet? /I rendszerint beleegyező ra laszra Kalman bclc]>ctt az ajtóin. In íjával negyszer-ótször meg ütögette a szoon padlóját — n gyázva arra is, hogy ha mázas a padié), valahogy föl ne sértse s aztán se szó. se beszéd, maga alu kanyuritoUu a subáját es rá­feküdt. A kel angyal ezután el kezdte énekelni a Csordapászto­rok midőn Hetlehemben kezdem óalt, s amikor a regere érték, megszólalt a kispasztor: - Kelj lel öreg. kelj fel! Most rövid, humoros inizako dás kezdődött a nagyothalló öreg. s a buzgó kispasztor közölt, 'amelynek végen az öreg ru- oisudra a pillanat fenségére, gyorsan fölugrott, s elindult a betlehem felé, meglátni a kis Je, .ust. Mecset gyújtottunk es csil • lagszórót, s a háziaknak is meg mutáltuk a templom belsejét, majd vidám kerepelő rigmusba kezdtünk, ami így végződött: — Adjon u gnzdasszony szive es tehetsege szerint, hogy a sze geny bctlchcincsck uj mécsest vehessenek a kis Jczuskának! Olyan gyorsan pergő, szép és vi­dám roll az egész: sokért nem adnám, hu ma végignézhetnem Ilii újra latnam egykori magun­kat. széltől kicserepesedet t ke ziinket, mázas orrunkat, s a Szó ló-köz saruban ea futta ázott, dróttal megféredt bakancsain kai. Ilii kutyák ugatása kísérne utunkat a léckerítések menten. \ ha az utcasarok lámpája aluli újra számolhatnánk a bevételt: a sárga két filléresek között megbu, jo ritka nikkel ti. es kúszfiUc leseket. Ilii meg egyszer betekinthetnék annak a hajdani szegénységnek a lényégébe, amelynek — szí regesére — "tűr olyan regen vé­gi szakadt. I)e már csak torokszorító em­lékei lappangónak bennem, hogy időnként föltámailva egybemos sírnak kint es örömöt, didergetö fagyot, s az ünnep belső forró sagát. S Iódba tudom, hogy ke­serves volt. mégis valami meg vattásfélét sugall felém múltam­ból a: a naiv betlehem. u/c ti earosi összkomfortba, ahol kará­csony este majd a lisztes ..bő­ség". s a kölcsönös ajándékozá­sok légkörében a leven nézhe­tem, vagy rádióból hallgathatom Dach karácsonyi oratóriumát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom