Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 275. szám Ara: 90 fillér 1975. november 23. vasárnap Program az együttműködésre A francia vendégek búcsúztatása Amint, arról már beszámoltunk olvasóinknak, egy héten át Kecskeméten tartózkodott a francia- országi Arcueil város tanácsá- nagy négytagú küldöttsége. A látogatás fő célja volt a két település közti testvérvárosi kapcsolat kiépítése, a további közös programok megbeszélése. Tegnap délelőtt a városi tanács üléstermében került sor árra a záró tanácskozásra, amelyen közösen kidolgozták a további együttműködés tervét. A küldöttség vezetője, Marcel Trigon polgármester köszönő szavak kíséretében kiemelte, hogy a fokozódó anyagi jólét jeleinek tapasztalása mellett különösen nagy hatással volt rájuk mindaz, amit Kecskemét kulturális fejlődéséről, sokoldalú szellemi arculatáról megtudtak. A két város vezetősége megállapodott abban, 'hogy a kecskeméti delegáció a jövő év májusában viszonozza majd a francia vendégek látogatását. Ekkor kerül sor Arcueilben a részletesen kidolgozott, véglegesen meg fogalmazott közös megállapodás ünnepélyes aláírására. A látogatás végén, a kölcsönös jókívánságok kíséretében a vá ros vezetői ajándékokat nyújtottak át a vendégeknek. Jelképe sen adták ajándékul többek között Bozsó János Kecskeméti látkép című olajfestményét. A francia vendégek a megbeszélés után dr. Kőrös Gáspár első titkár és Gádor József tanácselnök kíséretében a Szikrai ÁUami Gazdaságba látogattak, s ma reggel repülőgépen hazautaztak Franciaországba KÉTMILLIÁRD FORINT ÉRTÉKŰ ÁRU Túlteljesíti tervét a megye baromfiipara *77? \ Kecskeméti Harm111 i 1 ddóigo/ii Villlalat kél gyárát ái és s/anios telepévé! megtelik legnag tolj!) termelő egysegei köze larlo/ik. s átlag ‘5 ezer dolgozat toglalko/int. \ vállalat idei termelési I rrlékr v«irh;i!ó«m eléri. ;i 2 milü.írd fi#nulis!. Gulyás Gyulai loköattelo es 1 akars ! .ás/lo. ; i vállalat lerv-is/talvanak vezetője a ii apók oa ii tájékoz latot! arról, hogy mi tette lehelöté ennek <i h;it;i!m is nxs/cuü termelési értéknek :»/ deresét. • Munkában a pántológép. amely tíz munkást pótol. • Az új feldolgozó gépsor belsöség-kiemelö berendezésének munka, jut ellenőrzik a szakemberek a pénteki üzemi próba alkalmával. — Azt, hogy a tavalyinál 130 millió forint értékű áruval többet szállítunk a kül- és belkereskedelemnek és december végéig elérjük a 2 milliárd forintos termelési értéket, az évek óta tartó egyenletes fejlődésnek köszönhetjük — mondotta a főkönyvelő. Idei tervünkben 4150 vagon baromfi, 101 millió tojás, 396 vagon nyúl, 267 vagon toll értékesítése szerepel. Most, egy hónappal az év vége előtt, már tudjuk, hogy baromfiból 4300 vagonnyi, a tojásból pedig 119 millió darab hagyja el üzemeinket. Hiába volna azonban nagy kapacitású, jól felszerelt üzemünk, ha nem lenne mit felvásárolni, illetve feldolgozni. Vállalatunk fejlődését nem utolsósorban az teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb gondot fordítanak a baromfitenyésztés fejlesztésére. Gyors ütemben alakítják ki a nagyüzemi baromfitartás feltételeit, szigorúan betartják az állategészségügyi előírásokat, takarmánykeverőket létesítenek, helyenként pedig több gazdaság egymással társulva állítja elő a tápot. — Nemcsak a minőség javítását, hanem a mennyiség növelését is szem előtt tartják — veszi át a szót Takács László /termelési osztályvezető. — A szanki Haladás Tsz például tavaly 400 ezer, az idén 800 ezer, jövőre pedig már egymillió csibét nevel. A kiskunfélegyházi Petőfi Tsz 1974-ben 400 ezer, 1975-ben pedig 500 ezer csibét értékesített, jövőre pedig a tervek szerint újabb 100 ezerrel növelik ezt a mennyiséget. A bócsai 'Petőfi Tsz az idén kezdte a pecsemyeliba-nevelést és 47 ezer darabra kötött szerződést, de már jelezték, hogy 60 ezer libát adnak le. A kecskeméti Kossuth Tsz a pulyka nevelésében jeleskedik. Tavaly 30 ezret adtak át, jövőre pedig már 100 ezer pulykát hoznak, a több évre kötött szerződés szerint. — Mindent el kell követnünk tehát azért, hogy győzzük kapacitással a feldolgozást — mondja a főkönyvelő. — Belső átszervezésekkel, a szocialista brigádok segítségével, új gépek beállításával tudunk lépést tartani a követelményekkel. Az idei jelentősebb beruházások között szerepel a gépkocsipark felújítása. Hatvan Skoda és IFA tehergépkocsink fuvarozza a felvásárolt árut, harminc pedig — közülük 12 hűtőkocsi — a készáru kiszállítását végzi. Májusban vettünk használatba a csomagolásnál egy pántológépet s ez tíz ember munkáját helyettesíti. Pénteken volt az üzemi próbája annak a korszerű holland feldolgozó gépsornak, amelynek óránként 5 ezer csibe a kapacitása és 12,5 millió forintba került. Ezen több olyan új berendezés van — belsőségkiemeló stb. —, amely lehetővé teszi, hogy harminc munkásnőt másutt foglalkoztassunk. Igen nagyszabású rekonstrukció kezdődött 147 millió forintos beruházással tavaly a kiskunhalasi gyárunkban is. A befejezés 1982-re várható, s akkor a gyár kapacitása a mostaninál évente 600 vagonnal magasabb lesz. O. L. Ezt követően került sor a további kétoldalú kapcsolat programjának összeállítására. A polgármester bejelentette, hogy városukban máris készülnek a magyar hét megszervezésére. Ennek keretében elsősorban a hírős várost akarják bemutatni kiállításon és előadásokon. Különösen nagy gondot fordítanak majd arra, hogy a franciak ízelítőt kapjanak a Kecskemét környéki népművészetből, folklórból. Mindkét fél törekszik a kap csolatok szélesítésére, s kiterjesztik azokat az üzemekre és intézményekre is. Megegyeztek, hogy ezentúl évente kölcsönösen hivatalos delegáció látogat a testvérvárosba. A megbeszélésen részletesen foglalkoztak azzal, hogy a két város ifjúsága miként kerülhetne közelebb egymáshoz Szó esett a szakemberek rendszeres cseréjéről is. a közös program alapján jövőre sor kerül majd Arceuilben egy nagyobb szabású Kodály-hangversenyre • Búcsúzás a hírős várostól. (Tóth Sándor felvétele) Gazdasági feladatok A hét közepén megtartott megyei gazdasági aktíván elhangzott beszámoló mindösz- sze néhány mondat erejeig említette, hogy a tőkés világban végbemenő válságjelenségek kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra is. Ezt követően pedig órákon keresztül arról volt szó, hegy nekünk itt, Bács-Kiskun megye üzemeiben, szövetkezeteiben, gazdaságaiban mit kell tennünk ' a gazdasági nehézségek ellensúlyozására. Az akti- raülés ezzel kapcsolatos fő feladatunkat tömören igy fogalmazta meg, hogy: a belső tartalékok feltárása lesz legnagyobb erőforrása fejlődésünknek az elkövetkező években. Mitagadás, ilyen tartalékaink bőségesen vannak. S hogy vannak, az nem érdem, inkább hiba. Mert mi abban az érdem, hogy korábban a még nagyobb eredmények elérését az üzemen, gazdaságon belüli magas selejtszázalék, gondatlanság. a megfelelő munka- szervezés hiánya, helyenként az anyaggal való pazarlás stb. akadályozta. A saját hibáinkon kell tehát először árra lenni, saját *munkánkon ja vita ni. s ez vonatkozik a vezetőkre, munkásokra egyaránt. Van ugyanis még mit javita ni a munkafegyelmen, de a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodáson is. S ha már a hatékonyságnál tartunk, ide sorolhatjuk a beruházásokat, a termelés, s a gazdasági élet minden területét. Erre csupán a legjellemzőbb példát hadd idézzem, amit a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója mondott el az aktívan. Az üzem vasszerkezeteket gyárt az ország nagy beruházásaira. Mint megtudtuk, ta valy 1600 féle típusban nyílászáró szerkezeteket kellett készíteniük. Ezek mindegyikénél szükség volt gyartáselökészi- tésre, felszerszámozásra, nem beszélve az anyagbeszerzési es munkaszervezési gondokról. Mindez pedig azért, mert a tervezők nem veszik figyelembe a gazdaságossági szempontokat. Az üzem — nagyon helyesen, a gazdaságos tér mékszerkezet kialakitása. a nagy sorozatban való gyártás érdekében — jövőre már csak 50 típust hajlandó gyártani az említett nyílászáró szerkezetekből, s ha tetszik, ha nem. a tervezők és beru házók ezt kénytelenek lesz nek figyelembe venni. Vegyünk egy másik példát a mezőgazdaságból. Köztudott, hogy a háztáji gazdaságok jelentős mennyiségű áruval já minők hozza a lakosság ellátásához. Bács-Kiskun megyenek pedig — jellegénél fogva — ebben döntő szerepe van. ,i szövetkezeti és tanácsi vezetők egy része azonban erről megfeledkezett, emiatt jelentősen csökkent a háztájiban többek között az anyakocaál lor ány. Egyes tanácsok merev adóztatási módszereikkel idézték ezt elő, a szövetkezeti vezetők pedig azzal, hogy nem látva túl a közös mesgyéjén, megfeledkeztek a háztáji segítéséről. Pedig ezeknek az apró parcelláknak árúterme, lése is népgazdasági érdek, amivel minden állami és gazdasági vezetőnek számolni kell. A gazdasági aktíván kevés szc esett az eredményekről, pedig, ha az a téma, azokat is órákon át lehetett volna sorolni. Végső soron — előirányzatainkat túlteljesítve — sikerrel fejezzük be az érés. sőt a IV. ötéves tervet is. A cél azonban az, hogy felelősséggel készüljünk fel a népünk jólétét tovább növelő V. ötéves tervidőszakra. Ebben pedig számíthatunk a dolgozók széles tömegeire, mert amint Király András, a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának szocialistabrigád- rezetője felszólalásában hangsúlyozta: ... mi érezzük, hogy támaszkodnak munkánkra. Többet kell kérni a brigádoktól. mert többre vagyunk képesek. Csakhogy akkor nagyobb szervezettségre is van szükség. N. O. Éjszakánként fagypont alá száll a hőmérséklet, de november vé- gén ennél jobb időre nem lehet számítani. Mégis sok termény, szántóföldi, kertészeti termék maradt szedetlen. vagy a szabadban kitéve az időjárás viszontagságainak. Baján, Mélykúton és a többi vasúti rakodóhelyen. Hajóson, Sükösdön. Csátalján a cukorrépatermesztő gazdaságok közelében, a kövesutak mentén cukorrépahegyek sorakoznak. A bácskai szövetkezetekben nyolcezer tonna répa várja, hogy eljusson a szolnoki gyárba, beutazva az egész Duna—Tisza közét, a teherszerelvényekkel zsúfolt állomásokon. Tavaly még január közepén is voltak cukorre- pahalmok a bácskai körzetben, kilométerekre árasztva a megfagyott és romlásnak indult termék „illatát”. Az idén sem lesz másképp, hiszen a Szolnoki Cukorgyár gépeinek teljesítőképességét figyelembe véve. a megnövekedett termőterület miatt 140 napig eltart a mostani cukorrépakampány. Ugyan mivé válik addigra, a magas víztartalmú cukorrépa kint a szabadban, és lesz-e egyáltalán édesítőszer belőle? Ez a kérdés erősen foglalkoztatja a bácskai répatermesztőket. A szomszédos Baranyában már megtalálták a választ. Az AGRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közvetítésevei bérmunka-szerződést kötöttek a szomszédos jugoszláviai cukorgyárakkal. Mielőtt még a fagy tönkre tenné, szállítják a réoát a határhoz közeli Bélmonostorra és más feldolgozó üzembe Jugoszláviába. A közelmúltban a két ország között megkötött gazdasági megállapodás erre lehetőséget teremt. A bajai járás cukorrépa- termesztő gazdaságaihoz a jugoszláviai Cservenkán van a szolnokinál jóval nagyobb teljesítményű feldolgozó üzem. amelynek kapacitása nincsen eléggé kihasználva. A Baranya megyeihez hasonló kishatárforgalmi együttműködés lehetővé tenné, hogy a cukorrépa csupán 35—45 kilométert utazzon a feldolgozó üzembe a bácskai és a Duna menti gazdaságokból és veszteségmentesen jusson el a gyárba. 9 Ságodi Lajos nagy teljesítményű traktorral szánt a borotai határ, ban. Az eke 32 centi melyen forgatja a talajt. • Salátahajtatásra készítik elő a fóliasátrakat Kecskeméten az UNIVER Szövetkezet bemutatótelepén. A kiskunhalasi és a kalocsai járásban mindössze néhánv hektár cukorrépa termését kell még felszedni. A gépek többsége a talajmunkát végzi. Borotán a mezőgazdasági termelőszövetkezet tizenkét tagú traktoros szocialista brigádja, amelyet Hudi József vezet, versenyt hirdetett a mélyszántás mielőbbi befejezésére. A traktorosbrigád rászolgált a szocialista címre, kiváló minőségű talajmunkát végez a borotai Tsz II. számú üzemegységében. December első napjaira a több ezer hektáros szövetkezet arra alkalmas területén előkészítik a tavaszi növények magágyát. A gondos talajmunka, talajorőpótlás. szakszerű növényvédelem folytán ez. évben a megyei átlagot meghaladó mennyiségű kukorica termett a borotai termelőszövetkezetbén. K. A. r A © © #'Y.- Jrv fc'r'VliT ^FW|r|r/ T T y U TV jf X3 §-* isLJft ff ;i}» |?| ÉLJI19 nH 9 JLJI’BS' Wií ffiwÄ gwfas. Jtifr Rj »§ ,««&> mjp yajj m || M m Bff
