Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-25 / 276. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 25. Egymillió kilométer baleset nélkül (III.) Nemek szerint vizsgálva az aktív keresők népgazdasági ágankénti megoszlását, az állapítható meg, hogy a legutóbbi két népszámlálás között a mezőgazdaság kivételével valamennyi egyéb területen jelentős mértékben nőtt a női aktív keresők száma és aránya. A csaladok megoszlása család1960 és 1970 között Kecskeméten 21 százalékkal nőtt az aktív keresők száma, de ezen belül a férfiaké csak 8, míg a nőké 42 százalékkal. Legnagyobb mértékű volt az aktív kereső nők számának emelkedése ay. iparban és az építőiparban, legalacsonyabb a nem termelő „egyéb" ágazatokban, míg a mezőgazdaságban 39 százlékkal csökkent. Valamennyi népgazdasági ágban a férfiakét lényegesen meghaladó mértékben nőtt a női aktív keresők száma. A számszerű növekedés melleit az arányokat tekintve is jelentős az eltolódás a nők javára, különösen az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, azaz „egyéb” ágakban. Az aktív keresők között egyre növekszik a szellemi foglalkozásúak száma és aránya. 1960- ban száz aktív keresőből még csak húsz volt szellemi dolgozó, 1970-ben mór 31, de ebből csak öt a műszaki, hét az egészség- ügyi és kulturális foglalkozású, a többiek irodai, számviteli, államigazgatási és gazdasági munkakörökben dolgoztak. Kétségtelen, hogy a tudományok és a technika fejlődése, az egészség- ügyi és kulturális színvonal emelkedése egyre több és jól képzett szellemi foglalkozású szakembert igényel, de a növekvő számok az anminisztratív munkahelyek nem minden esetben indokolt gyarapodását is mutatják. A foglalkoztatottsági struktúra vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagyni a/, úgynevezett inaktív keresőket s< m. akiknek zömét a nyugdíjasok, járadékosok és 1967. év óta a gyermekgondozási segélyben (GYES) részesülő anyák képezik. Kecskeméten 1949—1970. között 6400 fővel nőtt az inaktív keresők száma, ebből 2300 a férfi és 4100 a nő. A férfiaknál a növekedést szinte kizárólag a nyugdíjasok és a járadékosok számának emelkedése okozta, míg az inaktív kereső nők számának növekedéséből közel 1300 fő a GYES-en levő anyákra jutott. A két időpont között az inaktív kereső férfiak száma a 3,3-szere- sére, a nőké ötszörösére emelkedett. 1970. január 1-én egyébként Kecskeméten 7100 nyugdíjas és járadékos élt, ebből 3200 volt a férfi és 3900 a nő. Az 1970-es népszámlálás idején Kecskemét lakosságának 84 százaléka családokban élt. A családban élők aránya tíz év alatt alig változott, 1960-ban 85 százalék volt. Ebben az évtizedben 21 százalékkal nőtt a családok, 16 százalékkal pedig a családokban élők száma. Ennek következtében míg 1960-bah 319 személy élt átlagosan száz családban, 1970-ben csak 305. Az átlagos családnagyság csökkenésében a kisebb szaládok számának növekedése és a nagyobb csalódok számának csökkenése tükröződik. Míg 1960-ban a családok 63 százaléka 2—3 tagú volt, 1970-ben az ilyen családok aránya 70 százalék fölé emelkedett. Az, öt és annál több tagból álló, úgynevezett nagy családok száma i 100- zal, Arányuk 16 százalékra, 8 százalékra csökkent. nagyság szerint, % Családnagyság 1960 1970 2 családtag 34.0 38,0 3 családtag 29,4 32,2 4 családtag 20.4 21,5 5 családtag 9,4 5,5 6 — x családtag 6.8 2,8 összesen: 100,0 100,0 A családok taglétszám szerinti összetételének ilyen alakúlását elsősorban az idézte elő, A „Vezess balesetmentesen” jelszóval indult országos mozgalomban évről évre eredményesen vesznek részt az ÉPSZEIt Vállalat gépkocsivezetői. Az idén november 7-én az ötventagú sofőrgárdából öten vehették át kifogástalan vezetésért a magas szakmai kitüntetést. hogy jelentősen csökkenj a osa- ládokban élő gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő, valamint az egy- és kétgyermekes családok aránya (ezen utóbbiaké csak mérsékelten), az ennél több gyermekeseké már lényegesen alacsonyabb volt, mint az előző népszámláláskor. A négy és több gyermekeseit aránya az 1960: évinek a felét sem érte el. A családok megoszlása a gyermekek száma szerint, % Gyermekszám I960 1970 Nincs gyermek 28.7 30,8 l gyermek van 34,5 37,0 2 gyermek van 22.0 23,3 3 gyermek van 8,7 6,0 4 gyermek van 6.1 1,8 5 — x gyermek van 1,1 összesen: 100,0 100.0 Száz családra 1960-ban 133, 1970-ben 115 gyermek jutott. Ezen utóbbi szám még a gyermekes családokra számítva is családonként átlagosan csak 1,7 gyermeket jelent, lehát nem biztosítja a gyermekes házaspárok utánpótlását sem! A családokban élő gyermekeknek 1960-ban 69, 1970-ben 64 százaléka volt 15 evésnél fiatalabb. A gyermekes családok 29 százalékában 1970. január t-én nem volt 15 éven aluli gyermek, 44 százalékában egy, 22 százalékában kettő, 5 százalékéiban három és több ilyen korú gyermek élt. Kóczián Zoltán I Folytatjuk) A legszebb eredményt közülük Sándor Imre kiskunhalasi gépkocsivezető mondhatja a magáénak. Egymillió kilométert vezetett balesetmentesen. — A vállalatnál már tizenhét éve dolgozom — mondja büszkén. Ez a negyedik kitüntetésem, valamennyit itt szereztem. Az én célom most már. hogy erre a fokozatra — ami a legmagasabb — még ráhúzzak 250 ezer kilométert. Ebből is mögöttem van már közel 30 ezer, úgy gondolom, a nyugdíjig ezt is túlteljesítem. Sándor Imre hosszabb ideje mikrobuszt vezet. Menetrendszerűen szállítja a munkásokat Kiskunhalas, Szeged, s a közbeeső községek között. Korábban végigpróbált már szinte minden gépkocsitípust. Munkájáról, melyet — feladatánál fogva — elsőként kezd kora reggel, s az utolsóként fejez be este, sok szeretettel beszél. Más szakmája is van. mégis ennél ragadt meg, mert ezt tartja a leginkább sokoldalúnak, változatosnak. A kitüntetettek rangidőse Hajdú András dunavecsei gépkocsi- vezető. ö is a személyszállításban teljesít szolgálatot. Az idén lépte túl a 750 ezer kilométeres határt a balesetmentes vezetésben. — Huszonegy éve vagyok sofőr — mondja Hajdú András. — Az ÉPSZER-nél 1961 óta dolgozom. Vezettem már mindenféle jármű" vet, hét éven keresztül autóbuszt is. Pártoltam mindig a nagy kocsit. Engem nem zavar, ha a rakomány szélesebb, hosszabb a megszokottnál. Hajdú bácsit akkurátus embernek tartják nem halogatja a kocsi javítását és elképzelhetetlen, hogy az ő járata késsen. Az indulásnál pontos, nem vár senkire. Azt vallja, hogy akinek az elintéznivalója sürgős, az ne az úton siessen, hanem az indulásnál. A napi munkája neki is közel 15 órányi és ritkán van alkalma napközben pihenni. A mikrobusz univerzális jármű, de mindig adódnak sürgős szállítási munkák. Így előfordul, hogy egy* egy nap 600-nól is többet mutat a kilométerórája. Hajdú András mégsem fáradt, úgy tartja, hogv ha a kocsi jó. nem is lehet vezetés közben elfáradni. Két kecskeméti gépkocsivezető kapott kitüntetést 500 ezer kilométer balesetmentes vezetésért. Mindketten kilenc éve dolgoznak az ÉPSZER Vállalatnál. Kovács Zoltán korábbi munkahelyén — a Betonútépítő Vállalatnál — sokat, járta az országot. Az ÉPSZER-nél is része van ebben. — A mozgalmassága miatt szeretem a munkámat. És jó érzés az is, hogy beletartozom a gépkocsivezetők nagy kollektívájába. Ha elakadok az úton, akkor épD- úgy segítenek a szerelésben, ahogyan én is mindig megállók segíteni a kollégáknak. Kalló József, a másik „500 ezres” sofőr elmondja, hogy amikor megszerezte a jogosítványt, még sokáig nem tudta rászánni magát a gépkocsivezetésre. A mostani kitüntetése azonban végleg rácáfolt a kezdeti bizonytalanságára. — Nagyon megszerettem a szakmámat. Ebben nagy szerepe volt a kollektívának, amelyik befogadott, Sokat tanultam a régi sofőröktől. Azt mondom, nem szégyen az senkinek sem. ha megfogadja a másik tanácsát. Az ötödik kitüntetett Mikose- vics Antal, bajai sofőr, ö újonc ebben a gárdában, az idén tette meg baleset nélkül a 250 ezredik kilométert. Mikosevics Antal a vállalat „neveltje”. Rakodóként kezdett dolgozni, itt szerezte meg a jogosítványát. Az ÉPSZER Vállalat gépkocsivezetői valóban erős, megbízható gárdát alkotnak. Rendszeres oktatásukat, ellenőrzésüket a vállalat vezetői elsődleges feladatnak tekintik. Ezért mondják, hogy a tőlük búcsút mondott gépkocsivezetők máshol is megállják a helvüket. Zs. A. Számítógép a fogyókúrázók szolgálatában KENDŐZETLENÜL Apfelbaum professzor vezetésével a Bichat kórházban most próbálnak ki egy számítógépet, amely a fogyókúrázók dolgát hivatott megkönnyíteni. A számítógépbe betáplálják a fogyni kívánó páciens táplálkozási szokásait. családi és szakmai körülményeit. pszichoszomat ikus egyensúlyára vonatkozó adatokat, orvosi leleteinek részleteit, kedvenc ételeit és azokat az ételféleségeket, amelyeket nem szeret. A számítógép rövid időn belül kidob egy kartont, amelyen feltünteti a páciens „testére szabott" fogyókúrás étrendet. Százharmincezer facsemete exportra • Csomagoljak a/, almalacsemetókcl a szovjet exportra. Kitermelés után és sz.állitás előtt átmenetileg földréteggel védik a csemetéket a kiszáradástól. A faiskolákban ezekben a hetekben végzik a szaporítóanyagok kitermelését és elszállítását. Amíg az időjárás engedi, a mezőgazdasági üzemekben megtörténik a telepítés. Az ország legnagyobb állami gazdasági faiskolája a Kecs- kemét-szikrai AG kezelésében van. 'Itt nemcsak gyümölcsfa szaporítóanyagának előállításával foglalkoznak, hanem dísznövényekkel. díszcserjékkel is. Az idén 700 ezer facsemetét szállítanak az ország minden részébe, a 24 lerakathoz. valamint a mezőgazdasági nagyüzemekbe es a háztáji gazdasagokba. Exportra is kerül innen szaporítóanyag. A Szovjetunióba l.i0 ezer alma- tncsemetet szállna nak.. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Gazdasági bírság út Az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervek tevékenységének értékelésénél a nyereség fontos szempont. Ha a vállalat nyereséggel zárta az évet. azt mondják, hogy a kollektíva jól dolgozott, ha pedig negatív előjelű a mérleg, elmarasztaló kritikára kerül sor. Érthető tehát, hogy a vállalatok és szövetkezetek fő törekvése a nyereség elérésére, illetve fokozására irányul. Ezeknek az erőfeszítéseknek azonban csak annyiban és addig van létjogosultságuk, amennyiben és amíg a gazdasági élet jogi és erkölcsi normáival nem kerülnek szembe. Előfordul ugyanis, hogy egyes vállalatok vagy szövetkezetek nemcsak az elfogadott közgazdasági eszközök alkalmazásával. a gazdálkodást javító különböző intézkedések megtételével. hanem akarva-akarat- lanul a társadalmi érdekkel ellentétes eszközök igénybevételével próbálnak nagyobb bevételre szeri tenni. kezelnek 1 millió forint, jogtalan haszna származott, ugyanis ezért a pénzért semmilyen munkát nem végzet I. 9 Szabó Judit kertészmérnök ellenőrzi a szállítást és a rakodási. Sajnos, az utóbbi időben megyénkben is több esetben előfordult. hogy a gazdálkodó szervek — a vezetők és más felelős beosztású dolgozók közreműködésével — tisztességtelen úton jutottak jelentős anyagi előnyhöz. A különböző — pénzügyi, árhatósági stb. — ellenőrzések ezeket a/ „ügyeskedéseket" felderítik, és a következmények sem maradnak el. így történt ez a jánoshalmi építőipari szövetkezet esetében is. amely a következőképpen próbált anyagi helyzetén lendíteni. r Egyik mezőgazdasági termelő- szövetkezettel ' kötött szerződés alapján elvállalta a tsz területén építendő, 450 férőhelyes szakosított -sertéstelep 42 millió forint összeget kitevő építési és technológiai szerelési munkáit. Ezeknek azonban csak egy részét végezte el ugvanis a termelőszövetkezettel később alvállalkozói szerződést kötött, s ez. alapján a munkák zömét a tsz. építőipari részlege kivitelezte. A tsz. mint alvállalkozó az. általata végzett munkákat az. ipari szövetkezeinek számlázta. e szövetkezet pedig, mint fővállalkozó a termelőszövetkezethez számlázta vissza ugyanezeket a teljesítményeket. E ..bűvös kör" értelmét a számlák összegének különbözete adja. ugyanis a fővállalkozó, tehát az. ipari szövetkezet 1 millió 444 ezer forinttal nagyobb összegű számlát érvényesített a tsz-szel szemben. Ebbőt az. összegből — mint azt r. későbbi szakértői vizsgálat is megállapította — az. ipari szövet A tisztességtelen jövedelemszerzés azonban leggyakrabban az ipari termékek vagy szolgáltatások árának megállapításánál fordul elő. Az ilyen jellegű manipulációk különösen azért veszélyesek. mert az ármegállapítások helyessége kívülállók, azaz, a vásárlók részéről szinte ellenőrizhetetlen. Az egyre hatékonyabbá váló árhatósági ellenőrzések azonban e vonatkozásban valamennyiünk számára megfelelő garanciát jelentenek. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya az egyik bajai szövetkezetnél tartott árhatósági ellenőrzés során például megállapította hogy a szövetkezet — bá r az érvényes árképzési előírásokat ismerte — a közületi szervek részére végzett gépkocsijavítások- hoz. felhasznált különféle anyagok után 20 százalék forgalmi adót is felszámított, s ezzel 817 ezer forint jogtalan haszonra lett szert’. Az árhatósági ellenőrzések hatékonyságát bizonyítja a Kiskun- majsai Vegyes- és Építőipari Szövetkezetnél feltárt szabálytalanság is. Az eset nem a jogtalanul elért nyereség nagysága miatt — ez ugyanis „csak” 101 ezer forint volt — hanem egyéb -okból érdeme! figyelmet. A szövetkezet 11 hónap alatl 2735 darab propán-bután gázpalackzáró csapmenet felújítási munkáit végezte el. Ez. a munka az. úgynevezett szabad árformába tartozik, azonban az árhatósági rendelkezés értelmében az árvetést ez, esetben is a ténylegesen felmerült és elszámolt munkabér figyelembe vételével kell elkészíteni. Megállapítást nyert, hogy a szövetkezet a megrendelőknek darabonként 12 forint 60 fillér bérköltséget számított fel. dolgozói részére viszont csak 4 forintot fizetett ki darabjáért. sági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon — különösen árdrágítással, tisztességtelen haszonszerzéssel — jelentős anyagi előnyre tesz szert. ~ A Kecskeméti Megyei Bíróság két év leforgása alatt 9 esetben összesen 2 millió 700 ezer forint gazdasági bírságot szabott ki. Többek között a Jánoshalmi Bácska Építő és Ipari Szövetkezetét 1 millió 100 ezer. a Bajai Vases Fémipari Szövetkezetét 850 ezer. a Kiskun maisai Vegyes- és Építőipari Szövetkezetét pedig 110 ezer forint gazdasági bírsággal sújtotta. A gazdasági bírság olyan anyagi jellegű hátrány. szankció, amely a szerv nyereségét érinti, s ennél fogva mindazokra hatást gyakorol, akik a nyereség elérésében közreműködtek. A dolgozok egész kollektívájára kihaló gazdasági bírság azonban nem mentesíti a bírságért közvetlenül felelős személyeket a felelősség alól. Ezzel összefüggésben ugyanis a minisztertanácsi rendelet előírja, hogy a megbírságolt szerv, illetve felügyeleti szerve köteles a hatáskörébe tartozó személyek felelősségre Vonásáról gondoskodni. E vonatkozásban a megyei főügyészség nemrég egv felmérést végzett, s ennek leglényegesebb megállapítása az volt. hogy a személyi felelősség érvénvesítése ma még nem következetes. Ennek oka elsősorban a téves szemléletben keresendő. A gazdasági bírságot ugyanis sok helyen nem kárként fogják fel, hanem úgy tekintik, mintha az a termelés velejárója lenne. De nem ritka, az olyan vélemény sem. amely szerint a bírságért felelős személyek nem érdemelnek elmarasztalást, hiszen amit tettek, azt a vállalat, vagy a szövetkezet nagyobb nyeresége érdekében tették. Az ilyen és ehhez hasonló törekvések visszaszorításé ia megfelelő jogi eszközök állnak rendelkezésre. amelyek közül elsősorban a gazdasági bírságról szóló 20 1973. MT. sz. rendeletet kell kiemelni. A minisztertanácsi rendelet értelmében gazdasági bírságot kell kiszabni többek közölt azzal az állami, vagy szövetkezeti gazdálkodó szervvel szemben, amely a jogszabályba vagy hatóA fenti esetek ismeretében úgy gondolom, nem szükséges ennek ellenkezőjét bizonygatni. Ezzel kapcsolatban igen helyesen mutatott rá a kiskunmaisai községi pártszervezet képviselője a helyi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet azon közgyűlésén, amelyen a 110 ezer forint gazdasági bírság miatt a személyi felelősség tekintetében kellett dönteni, hogy a személyi felelősségrevonástól nem lehet eltekinteni, mert a szövetkezet kollektíváját mindenképpen kár érte. Arról nem beszélve, hogy a szocializmus viszonyai között a gazdasági élet tisztasága ugyanolyan alapvető követelmény, mint a közélet tisztasága. I)r. Bódog János csoportvezető íig> esz Baj van a csomagok kézbesítésével A csaknem kilencvenezer lakosú mégyeszékhely belterületi utjain járva gyakran találkozunk olyanokkal, akik a kezükben, a hátukon, vagy legjobb esetben kerekpáron viszik haza a postán kapott csomagjaikat. Láttunk mar nagyméretű, de könnyű küldeményeket és táskányi terjedelműeket. melyek súlya talán a húsz kilót is meghaladta. A kérdés óhatatlanul felmerül: a címzettek egy részé vajon miért ci- pekedik, fuvarozik'! Egyszerű a válasz: a posta nem mindenhová szállítja ki a csomagot. Tudnunk kell, hogy a postán a Kecskemétre érkezett csomagokat először szétosztják a rendeltetési hely — városrész, utca — szerint, majd a küldemény bizonyos mennyisége a házhoz szállító gépkocsiba kerül. A többi pedig az l-es számú postahivatalba, ahol átvehető a szállítólevél ellenében. A tapasztalat szerint az érdekeltek általában időben jelentkeznek a csomagért, de gyakran előfordul, hogy azok egy részét hivatalból küldik vissza a feladónak. Mikor erről tudomást szereznek a címzettek. bosszúsak lesznek. Utóbbiak közül sokan panaszkodtak már szerkesztőségünkben. s elmondották. hogy nehéz csomagjukat a megfelelő szállítóeszköz hiányában voltak kénytelenek hazavinni. Aztán megjegyezték, érthetetlen, hogy a környékükre miért nem jár n csomagszállító postakocsi, hiszen arrafelé már régen kiépített az út. Utánanéztünk a dolgoknak, s arra a következtetésre jutottunk, hogy olvasóink jogosan háborog- nak. Mert mi is a jelenlegi gyakorlat? A 2-es számú városi postahivatal a csomagügy gazdája. Itt ta- . lálhato az a nyilvántartás is, amely a gépjárművel történő csomagkézbesítés útvonalát tar- tamazza. •Értesülésünk szerint a leírtaknak maradéktalanul eleget is tesznek a postások. A baj csak az. hogy a település örvendetes ütemű fejlődésével nem tar- tanaks lépést. A portalanitott — ktiburkolalú. aszfaltozott utak száma ugyanis jelentősen gyarapodott az utóbbi években. A postakocsik e területre mégsem juthatnak el. mert a vezérlésük alapjául szolgáló listáról hiányoznak az említett útvonalak, melyeket még mindig földesnek, alig járhatónak vél a posta. Ügy tudjuk, az ügyben már nemegyszer reklamáltak a kecskemétiek. de hiába. n\ert a régi túravonalakat újakkal nem óhajtják kiegészíteni az illetékesek. Tekintettel arra. hogy a közérdekű probléma helyileg történő rendezésének kicsi a valószínűsége — talán jogkör hiányában is —, ezért javasoljuk a Szegedi Postaigazgatóságnak, vizsgálja felül a kecskeméti csomagkézbesi- tés jelenlegi rendszerét, s a lehetőség szerint intézkedjen, hogy autó szállítsa e küldeményeket mindazon utcákba, melyek alkalmasak a zavartalan jármüközle- kedésre! Velkei Árpád
