Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-23 / 275. szám
— •1 • PETŐFI NEPE • 1915. november 23. statisztika tckkébk.n. 1 Kj 1 r <*• • Kecskemét sajátosságai (II.) A városok gazdasági, társadalmi, szervező és irányító szerepét nagymértékben meghatározza a népesség körében felhalmozódott szellemi érték, a tudás, amely kifejezésre jut a lakosság műveltségének, iskolázottságának színvonalában. Brigádok az erdőben Nincs szomorúbb látvány, mint amikor faanyagmozgatásban foglalkoztatott, üzemképes tehergépkocsik esős időben állni kényszerülnek. Az ilyen helyzetnél csak az a szomorúbb — vagy inkább bosszantóbb — amikor napsütéses, szép őszi napokon már a kora délutáni órákban leáll egyik-másik gépkocsi: letelt a nyolc óra — vagy inkább csak a hét óra — ... egy fordulóval se többet, mint amennyit feltétlenül muszáj — jelszóval. — Miért csinálják ezt így jó né• November végi szürkület az ártéri erdőben. Kecskeméten a lakosság iskolázottsága a megyeszékhelyek között egyike a legkedvezőtlenebbeknek, alacsonyabb a városok átlagánál, annak ellenére, hogy a népesség iskolai végzettségi szintje erőteljesen javult és ez a folyamat állandóan tart napjainkban is. A kedvezőtlen összkép kialakulásában nagy szerepe van a jelentős számú és arányú külterületi népesség alacsony iskolázottsági színvonalának. A legutóbbi népszámlálás szerint minden száz 15 éves és idősebb külterületi lakosból csak 38 végezte el legalább az általános iskola nyolc osztályát, míg belterületen 63. Az iskolai végzettség színvonalát tekintve számottevő a különbség a férfiak javára. 1970. január 1-én a száz megfelelő korú és nemű népességből a nőknél 10 százalékkal több férfi végezte el legalább tíz általános iskola nyolc osztályát, 24 százalékkal több férfi legalább érettségizett és 158 százalékkal több férfi szerzett felsőfokú oklevelet. A felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzett férfiaknak 21 százaléka műszaki, 20 mezőgazasági, 19 pedagógiai, 16 százaléka .jogi végzettségű, míg a nők 60 százaléka pedagógiai, 13 százaléka pedig egészségügyi képesítéssel rendelkezik. Keresők és eltartottuk A népesség számának keresők és eltartottak szerinti összetétele tükrözi a foglalkoztatottsági arányokat. Az 1949—1970. évi nép- számlálás közötti két évtizedben a keresők számának és arányának növekedése elsősorban a városokban volt jelentős. Kecskemét aktív kereső népességének 1970. évi aránya azért érdemel figyelmet, mert nemcsak az országos arányt, hanem a vidéki városok átlagos mutatóját is felülmúlja. A foglalkoztatottsági színvonal igen gyors emelkedését jelzi a száz aktív keresőre jutó eltartottak számának 44 százalékos csökkenése. Az aktív keresők számának és arányának jelentős mértékű növekedése mind országosan, mind a vidéki városokban a munkahelyek számának gyors emelkedése mellett, a nők fokozottabb munkavállalásával magyarázható. Kecskeméten 1949-ben még csak 8200 nő vállalt munkát, 1970-ben mór 18 ezer. Az aktív kereső férfiak számának növekedése ugyanezen idő alatt 42 százalékos volt. N Bár a női aktív keresők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké, a különbség fokozatosan csökkent és 1970-ben már közelebb állt a férfiakéhoz, mint korábban bármikor. Korcsoportonként vizsgálva az 1970. évi kereső-eltartott arányt, azt tapasztaljuk, hogy a 40—49 éves férfiak gyakorlatilag mind aktív keresők voltak, de az ebbe a korcsoportba tartozó nők háromnegyede is az aktív keresők közé tartozott. Igen magas a 15—39 éves nők foglalkoztatottsági színvonala is, annak ellenére, hogy ez a korcsoport foglalja magában a középiskolai és a szakmunkástanulókat. valamint az egyetemi és főiskolai hallgatókat. Szembetűnő, hogy a nyugdíjkorhatárt elért férfiak több mint kétszer olyan arányban (33 százalék) maradtak aktív keresők, mint a nők (16 százalék). Kecskemét munkaképes korú férfilakosságának 88 százaléka, a munkaképes korú női lakosságnak pedig 74 százaléka volt 1970. január 1-én aktív kereső, ami egészen magas foglalkoztatottsági szintet mutat. Mezőgazdaságtól az iparhoz A felszabadulást követő hatalmas .méretű társadalmi átalakulás nyomon követhető az aktív keresők számának és arányának az egyes népgazdasági ágak közötti változásával. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az erőteljes iparosítási program végrehajtása során nagy tömegek mozdultak meg és változtattak lakó- és munkahelyet. A mezőgazdaságban felszabadult munkaerő jelentős része városlakó lett és urbánus jellegű foglalkozást választott, zömmel ipari és építőipari munkássá vált. Kecskemét igen hosszú időn keresztül egyoldalúan • mezőgazdasági arculatú város volt. Ezt mutatták az 1949. évi népszámlálás adatai is, amikor az aktív keresőknek 42 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban és csak 18 százaléka az iparban. Ez az arány két évtized alatt gyakorlatilag megfordult és 1970-ben már 39 százalékos volt az ipari és mindössze 15 százalékos a mezőgazdasági keresők aránya. A szolgáltató ágazatban dolgozók számának és arányának növekedése lassú és nem éri el a kívánt szintet. Kóczián Zoltán (Folytatjuk.) hányán? — kérdezem Schmidt Jánostól. a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság bátaszéki erdészetének tehergépkocsi-vezetőjétől. aki csaknem harminc éve ebben a munkakörben dolgozik. Az erdé^ szét szállítási szocialista brigádvezetője. A faanyagmozgatás, a gépkocsi-karbantartás szakmai fo. gásait éppolv jól ismeri, mint a ..pilóták” gondolkodásmódját. — Szállítottam faanyagot az alföldi akácosokban, az ártéri nyár- jasokban és most a hegyvidéki bükkösökben szállítok — válaszol Schmidt. János, akit Bács-Kiskun megyében sokan inkább Dzsoni néven ismernek. Ezt a nevet vagy huszonöt évvel ezelőtt kapta munkatársaitól. — Láttam, mint pusztulnak el nagy értékek csak azért, mert nem idejében szállították ki a különböző méretű és minőségű faanyagokat... Ha rajtam múlna. végigvinném azokat a fiatal tehergépkocsifvezetőket az erdőn, akik most kerültek volán mellé. Megmutatnám nekik, hogy menynyi faanyagot kell — mondjuk negyedéves távlatban — elszállítaniuk. Aki csak azt az erdőrészt látja, ahová éppen beállították, az azt hiszi, hogy van ideje várni. Elszalasztja a jó időt. az anyag meg marad, minősége romlik'. Rendben van. A teljes feladatot kell tehát egyszer valamilyen formában megmutatni. És aztán? — A mi szocialista brigádunkban tizenketten dolgoznak, négy gépkocsivezető és nyolc rakodó- munkás. Egymásra vagyunk utalva ... ha a rakodó nem igyekszik és a több kereset sem érdekli, akkor a gépkocsivezető megfeszülhet, akkor se lesz meg a havi hat száz köbméter, amelynek a szállítását gépkocsinként éves állagban vállaltuk. n ü. Ili A bátaszéki szállító brigád darus ZIL tehergépkocsikkal dolgozik. Cseppet sem jobbak az útviszonyaik. mint a közismerten nehéz ártéri terep. Elég egy éjszakai eső és napokra megbénul minden jármű a dombvidéken éppúgy, mint az ártéren. — Legalább öt forduló naponta gépkocsinként — folytatja a brigádvezető —. ha ez nem volna meg. akkor a havi és az éves vállalásunk is veszélybe kerül. Ez a mércénk mindig pontosan jelzi, hol tartunk ... Napi öt forduló .. . amíg ez nines meg, senki sem fejezheti be a munkát . . Mondanom sem kell. sohasem terünk be le a nvolc órába .. • Ipari célra előkészített farakás a Gemenci Erdő- és Vadgaz- daság üzemében. • Műszak után. Nézem a 47 éves gépkocsivezető idei menetleveleit. Februárban 499 köbméter a legkisebb és a június havi 918 köbméter a legnagyobb teljesítmény ... bőven kijönne már a 600 köbméteres havi átlag — vagy inkább a 700 köbméteres. — De most év vége közeledik, és sok fa van az erdőben — szólal meg a brigádvezető. — Amíg nem esik. el kell érni az ezer köbméteres havi átlagot... — És a rakodók is vállalják?. — kérdezem. — Vállalják, mert ha dolgozunk, keresünk is. Fülöp Imre az egyik állandó felterhelő munkás a gépkocsimnál. Tizennyolc éve dolgozunk együtt... Tavaly öt vennégyezer forintot keresett — az én évi keresetem négyezerrel haladta meg az. övét. A másik fel- terhelő Sípos Sándor. Huszonhét éves fiatalember, két gyereke van. Az ö ötvenegyezer forintos évi keresete is jónak mondható. . . Igaz. hogy tizenhét vasárnapunk is benne volt a munkában ... de ha az erdészei közli velünk a meteorológiai előrejelzést, hogy hétfőn, kedden eső várható, akkor nincs szabad szombat, de még vasárnap se .. . megy az egész brigád. — A fiatalok is? — Miért ne... Persze, ha nn- gvon kell nekik a szabad idő. ak kor engedünk ... Sípos Sanyit, biztattam: fejezze be az általános iskolát ... most jár hetedikbe. Amikor iskolába kell mennie, akkor váltásról is gondoskodunk. □ □ □ “Schmidt János — akinek kél egyetemet végzett és egy szakmunkásfia van — mint pártvezetőségi tag szervezte meg. hogy a rakodómunkás Sípos Sándor hetenként kétszer, délután 3 órakoi elmehessen tanulni. Egy másik szocialista brigád tagjaival egyezett meg, hogy ilyenkor a hátralevő időre mindig „beugrik” valaki Sípost helyettesíteni. A gépkocsi nem állhat... Íratlan törvény volt ez már húsz évvel ezelőtt is. az igazi, hivatás- tudattól fűtött erdészeti szállító munkásoknál. Schmidt Jánosnál és társainál, akik akkor a szegedi szállítási központtól járták az egész megye erdészeteit és sokszor hóból ásták ki az elakadt gépkocsit. Ennek magam is szemtanúja. sokszor cselekvő részese voltam. — Jobb híján az erdészeti irodában elhelyezett szalmazsákon aludtak. De szállítottak, ha kellett —. s mindig kellett — tűzifát a lakosságnak, bányászati anyagot, fűrészrönköt az iparnak ... A szocialista brigádmozgalom kibontakozásakor ezek az íratlan törvények írásban megfogalmazódtak. A vállalások teljesítéséért ma is erőfeszítéseket kell tenni. Mondják, hogy Schmidt János is nekigvürkőzik a tűzfarakodás- nak — pedig nem volna munkaköri kötelessége'... Vitatkoznak vele néha a munkatársai, ha egv- egy szabad szombaton be kell menni rugót cserélni, hogy hétfőn simán, üzembiztosán és időben indulhasson minden gépkocsi. Vitatkoznak. de mindig bemennek ... — Vitatkozni lehet... — zárja a ^beszélgetést a brigádvezető, de valamit tudomásul kell vennünk: a mi üzemünk is olyan, mint a mezőgazdaság. Akkor kell igyekezni. amikor kedvező az időjárás és jók az útviszonyok — mert földutakon dolgozunk ... D I■ f. j Ezt a roppant egyszerű dolgot kell megértenie annak, aki hosz- szú időn át erdészeti volán mellett akar maradni ... Schmidt Já- nős igazát ez a fény is fémjelzi, hogy három évtizedes erdészeti szolgálatának minden évtizedére int egv Kiváló dolgozó kitüntetés. Nem ok nélkül kapta. Gulyás Jenő Önkiszolgáló rendszerű üzletek a szovjet nagyvárosokban Szociológiai felmérés szerint egy átlagos család évente körülbelül 600 órát tölt vásárlással. Az ónkiszolgáló rendszer bevezetése felére csökkentette ezt az időt. A Szovjetunióban a mi ABC-áruhá- zainkhoz hasonló ..Unyiverszam" elválaszthatatlanul összefügg a modern város életével. Csupán Moszkvában 25 ilyen bevásárlóközpont működik. Egyik közülük a főváros sűrűn lakott kerületében épült, és számos apró .szaküzletet helyettesít. Itt a vásárlók minimális időráfordítással .szerezhetik be a szükséges termékeket. A kenveret. tejet tejterméket. zöldségféléket árusító kisebb szakűzletek- kel együtt az új típusú bevásárlóközpontok a modern város kényelmes, szerteágazó kereskedelmi hálózatát teremtik meg a vásárlók számára. APN—KS (6.) Hagyni kell a dolgozókat, hadd kínlódjanak önállóan a személyiségük kibontakoztatásán, bízzuk i újuk az önmegvalósítást leg alább addig, amíg tehetik, később a társadalom úgyis szorgalmasan beleköpköd alakuló életünk fortyogó levesébe. Persze, a bátyáméba nehezen, mert ő fedő alatt tartja az önmegvalósítását. Akkora energia van Irénné, mint egy népes tevecsordában. Hajnaliján elhúzza itthonról a csíkot. )e- melózza a nyolc óráját és egv csomószor a túlórákat a magyar híradástechnikai ipar fellegvárában. aztán ahogy kilép a gyárkapun, beáll nála az ötven■v.ázalekos személyiségváltozás: estig ugyanúgy Kozári Imre néven. tévéműszerész kisiparos. Amikor kiváltotta a másodállásos iparengedélyét, napokig cukkoltam a drámát, hogy ne nagyzoljon. ne etesse magát a hiú reménnyel, hogy éppen öt fogják üldözni a szerencsétlen tv-tulajdonosok. Nyugalommal tűrte a szövegemet, mint egv ülőlüntetés résztvevői a rendőrség zaklatásait, és viszontválasz helyett akkor is csak körül vigyorgott engem, amikor csekély néhány hét alatt igenis betört a piacra, és emiatt nekem mar egy hónap múlva elkezdett latva maradni a szám. illetve naponta egy óra hosszat becsukni se volt időm. mivel a testvéri szerződésünk értelmében délután kettőtől háromig én tartok telefonügyeletet. én írom lel egyik címet a másik után. ahová javítani Jiívják. Havi kétszázért adom a telefonügyeidet szombat kivételével naponta egy óra hosszat, és a fizetésemeléstől eleve elzárkózik. hiába nevezem vérszopó kapitalistának és hiába osztály - harcolok. hogy a munkaköri kötelességeim közé nem vettük be e lebeszélő szolgálatot, a havi kétszáz silány éhbér ahhoz, hogv amikor összecsapnak a feje fölött a meló hullámai, én tanácsoljam el udvariasan az ügyfelet, ha az illető nem törzs-kuncsaft. Egyszer értékelte komolynak fellépésemet a kizsákmányolás ellen, akkor is én égtem le. miután végighallgattam a felvilágosítást, miszerint ő azért hajt és azért gyarapítja a takarékban a dohányt, hogy ha meg fog nősülni, ne az apu nyakára és főleg ne az én nyakamra hozza a leendő nejét, és szíves tudomásomra adta. hogy már be is iratkozott az ifjúsági lakásépítési akcióba, és két év múlva, vagy három múlva meglesz a saját kéglije. Romokban hevert az öntudatom. Es azóta azt is kifigyeltem, hogy zsugori lett. mint Harpagon. És saját maga előtt, valahányszor igénybe veszi az apu piakészletét, mert rühelli. hogy az alkoholutánpótláshoz sohase járul hozzá. Nekem rohadt nézni, ahányszor légicsatát vív a lelkében a régi gavallérsága és az újkeletű fukarsága. és szenved, hogy mindig a fukar énje nyeri a meccset. Ötször annyi hívást vállalhatna. ha győzné, mert a kuncsaftjai jobbra-balra reklámozzák a minőségét. Egy év alatt megvette a csotrogányt, amely ugyan Közép- Európa legkopottabb motorkerékpárja. de műszakilag mindig tökéletes. és a legpuccosabb Jávákat is megelőzi a balatoni sztrádán. Pedig ö nem is krakéler a forgalomban, egyszer se kaptam frászt mögötte az ülésen, amit tyúkrázdának hív. A csotrogányon mindig biztonságban éreztem magam. Tamás mellett periig sohase, pedig az ő Volkswagenjének négy kereke van és az üzembiztonsága iránt se leheltek soha kétségeim, mert mindeddig Imre tartotta karban. Utálattal csinálta, ha fékpofákat cserélt, vagy a kormány- szerkezeten igazított, de csinálta, és csinálta újra. A morgáshoz pedig joga Volt. — Melyik marha vállalná, hogy karbantartja a fiúd kocsiját is?!,, Nem a Pubi két ábrándos szeméért. nem is azért a százasért, amit esetenként leblaltol nekem, ennyi idő alatt háromszázat is összebütykölnék. Ne ess tévedésbe. Bogár, nem őmiatta talajgyakorlatozok a kocsija alatt. Miattad csinálom. Hogy annak a rohadt kocsinak mindig oké legyen a fékje, a kormánya, az irány jelzője, minden szar oké legyen rajta. nehogy neked valami bajod essen, ha már élvezed, hogv téged fuvaroz a Pubi. Pubi . . . Nem is utálattal, hanem gyűlölettel ejtette ki mindig Tamás gyerekkori becenevét, amiből az iskolában gúnynév lett, és ettől a szótól, hogy Pubi. Imre szája mindig elveszti a vigyorgás jellegét. — Két dolgot nem értek ezen a világon. Egv a szeplőtelen fogantatást. Kettő: téged. Bogár, hogy miért hazudsz magadnak. Én meg őt nem értettem, és meg is akartam érdeklődni, hogy mivel és miért is hazudnék. Egyszer ki is szúrta a szememben a kérdésemet, és láttam rajta, hogy szétrobbanna, ha nem lenne elég erős a karosszériája. — Igenis, hazudsz magadnak. Két ember, akik ennyire különböző gvártmányok. mint te meg a Pubi . . . Nvert. neki lett igaza. Mindég.'.-. o — Apu? — Tessék ... — Hány óra? — Fel hat. Abbahagyhatnád mára ... — Magamat kapcsoljam ki. vagy a magnót? — Próbáld kikapcsolni mind a kettőt. Mindenesetre hálás lennék. ha legalább lehalkítanád ezt az üvöltést. Tudom, hogy a beat nyolcvan decibel alatt nem az igazi . . — Ez rock. nem beat, hadd tájékoztassalak. — És ez is csak üvölt ve igazi • . Ha valamivel idősebb leszel. Bogár, meg fogsz lepődni. Az egész nemzedéked meg fog lepődni. Süketek lesztek, legalábbis nagyothallók. — Már ki is kapcsoltam. Előbb is szólhattál volna, hogy zavar. Ha már nem jutott el a tudatomig. hogy dolgozol. — Nem dolgoztam. Téged figyeltelek és arról elmélkedtem, hogy valóságos csoda, amit csinálsz. Angol beat-et hallgatsz, vagyis rock-ot. közben pedig francia szöveget olvasol. Ha én így tudnám szakosítani az. agysejtjei- rnet . . . Napóleoni teljesítmény. — Tessék? — Napóleonról maradt fenn. hogv képes volt egyszerre négv-öt levelet diktálni. — Magnifique. Csakhogy én a zenére egyáltalán nem figyelek oda. — Ha nem figyeled. minek bömbölteted? Elnéztelek. hogy ülsz a szőnyegen, jár a szemed a könyvben, belelapozol néha a szótárba, felírsz valamit, közben időnként ritmusra riszálod a válladat. Tehát oizonvos agvtekervénytid mégis odafigyelnek i magnóra. — Azt én nem veszem észre. Te feketét iszol, ha azt akarod, hogy huzamosan friss legyen az agyad, engem ez a ritmus tart frissen. Világos, nem? — Világos. Ilyen élvezetes csendben megért hetővé válnak a leghihetetlenebb jelenségek is. Gyere estik ide .. Agyon (“árasztottad a szemed. — Eg egy kicsit. Azért akarom pihentetni. Mindjárt fel is Öltözők. Elmegyek, kis/ellózletem a fejem. — Randevú? — Nem. Elszaladok Gézához. — Nem tegnap voltál nála? — Tegnap kellett volna, de nem volt hangulatom. Pékh Jutka ment helvettem. Ma én megyék őhelyette... Mi jutott eszedbe? Látom a szemedben. — Semmi különös. — Engem akarsz átdobni, apu? Mire gondoltál? — Arra. hogy vajon meddig fog tartani bennetek ez. az imponáló lelkesedés. — Már két éve. ha nem vetted volna észre. — Észrevettem. Eddig egyszerű is volt a dolog. Iskolások voltatok. kollektiven észben tartottátok. hogy ma iksz a soros, holnap ipszilon. ésatöboi. De most szétrepültök. Egyik dolgozni megy. a másik egvetemre. Előbb az egyiknek jön 'közije vala ni. aztán a másik nem ér rá . . . Elképzelhető? Most én látom a szemedben. hogy ez már neked is eszedbe jutott. Igaz? (Folytat ju k.)
