Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 2. Jelölik a halakat KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (3) Van egy varázsige Felsőruházati holmijaink forgalmából a kötöttáruk 1970- ben 28,7, 1974-ben 36,6 százalékkal részesedtek. A vevők által keresett, a gyárakban gazdaságosan előállítható áruk eladása nem gond. Ám mi történt volna akkor, ha néhány esztendeje nem ismerik fel a vállalatok bizonyos termékeik — pl. a kártolt anyagok — népszerűségének rohamos csökkenését, a kötött, hurkolt cikkek keresettségének gyarapodását? E szónokinak tűnő kérdéssel azt kívánjuk érzékeltetni, hiba, ha a vállalat pusztán a már gyártott termékek gazdaságosságát vizsgálja, s azt nem, hogy a készített áru helyett mire lenne szükség, mind a piaci igények alapján, mind a vállalati hatékonyság javítása érdekében. Ezt a hibát még ma is sokan, sokszor elkövetik. Létezik az örökmozgó Az örökmozgó — technikai képtelenség. A termékszerkezetnél — valóság. Nincs ugyanis olyan termékösszetétel — s gazdasági szerkezet sem —, melyet egyszer kialakítottak, s attól kezdve véglegesen stabil. A technika haladása, új szükségletek kialakulása stb., magával hozza, hogy a termékszerkezetnek változnia kell, mert az csak akkor nevezhető jónak, ha hatékony munkát tesz lehetővé. A munka pedig akkor hatékony, ha a legkisebb fajlagos ráfordítással a legnagyobb egységnyi eredményt éri el. Kedvező irányban változhat úgy is a termékszerkezet, ha a meglevő termékeket folyamatosan tökéletesítik, fajlagos költségeit csökkentik, a gazdaságos termékek arányát növelik a teljes árukibocsátáson belül. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a fejlesztésnek állandó tényezője legyen a szelektálás, a régóta gyártott, korszerűtlenné vált, mind kisebb hatékonysággal előállítható cikkek felváltása a friss kutatási, technológiai, vagy divat stb. változást megtestesítőkkel. Ez olykor sokba kerül. A Doliorooilén például rendkívül változatos célokra felhasználható műanyag. Az 1978-ra elkészülő, évi 40 ezer tonna polipropilént előállító gyár azonban — Leninvárosban — 4,2 milliárd forintos beruházást követel. Ilyen döntést aligha hozhat egy vállalat, ha minden tekiji. tetben nem érzi a népgazdaság cselekvő egyetértését. Kimondták a nemet Van ma egy varázsige a vállalatoknál, s így hangzik: „majd ha odafent döntöttek”. Arra utalnak ezzel, hogy a termék- szerkezet változtatása felsőbb döntések függvénye. Csakhogy: a motorkerékpárok, a tengeri hajók, a tv-képcsövek, az orsós magnetofonok, a zsebrádiók előállításának megszüntetését — gazdaságtalanságuk miatt —. a normál tehergépkocsik kibocsátásának mérséklését, azonos okból, eldönthetik-e kizárólag „odafent”? Hiszen valamennyiről — bár olykor megkésve — a vállalatok mondták ki az ítéletet, mert közvetlenül érzékelhették a piac elutasító magatartását. Ahogy a piaci értékelés, s a nemzetközi együttműködés teszi gazdaságossá olyan termékek előállítását, mint a színes televízió, a festőberendezések, a daruk stb. Nyugodtan leírhatjuk az ismert, de sajnos, nem eléggé értett törvényszerűséget: az ipar ágazati szerkezetét, s vele a termékszerkezet bizonyos körét a központi fejlesztési programok, valamint az egyedi nagyberuházások lényegesen befolyásolják. A gyártmányszerkezet folyamatos alakítása azonban csakis vállalati körben mehet végbe, a központi akarat — az előbb jelzett módokon — csupán az irányt mutathatja, a lehetőségeket bővítheti, de nem tehet meg semmit a vállalatok helyett. Kinek fontos ? Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, a kormány munkaprogramját előterjesztve, megállapította: „A minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztése és termelésének növelése (...) a legcélravezetőbb és úgyszólván egyedül járható útja annak, hogy ellensúlyozni tudjuk a megváltozott árarányok hátrányos következményeit és a szükségleteknek megfelelően bővíthessük behozatalunkat.” Magyarázatot nem igénylő válasz ez arra a sűrűn elhangzott kérdésre, hogy miért, s kinek ennyire fontos, sőt, elsőrangú, a termékszerkezet korszerűsítése. Az ötödik ötéves terv előzetes vállalati előirányzatai azt mutatják, hogy most már világosabb a fölismerés — mindannyi, unknak fontos —. mint volt korábban. A súlypontot áthelyezik Ezt bizonyítja, hogy előtérbe kerültek az ún. progresszív termékcsoportok — a hosszú távon is fejlesztésre érdemesek —, egyebek között az energetikai gépgyártás több terméktípusa, az automata megmunkáló berendezések, a szerelési munkák gépei, a professzionális híradástechnikai eszközök, a számítástechnikai cikkek stb. Eddig a haladás forrása jórészt a központi, kormányzati döntések köre volt. A vállalatok elsősorban külső tényezőkben — pl. árproblémákban stb. — keresték a gazdaságtalan termelés okait, s erőfeszítéseik külső intézkedések kikényszerítésére irányultak. Az előbbiekben jelzett előirányzatok azzal biztatnak, hogy végre a súlypontot eltolják a vállalatok: mások sürgetése helyett maguk látnak a cselekvéshez. M. O. (Következik: Szellemi és anyagi erővel). • A Horgász Szövetség az idén 300 mázsa pontyot telepít a Velencei-tóba. Az átlagosan harminc dekás halak közül hatezret pontosan lemérnek, kartotékolnak, s számmal megjelölve engedik a tóba. Ha majd horogra akadnak, pontosan megállapíthatják, menynyit fejlődtek a behelyezés óta. (MTI-fotó: Jászai Csaba felvétele — K8) Új ausztráliai szőlőfajták Az elmúlt tíz év alatt az ausztráliai kutatók 10 000 új szőlőfajtát kísérleteztek ki Ezek közül négy érdemel különösen figyelmet sajátos tulajdonságai miatt. A Tennango szőlőből készült vörösbor speciális íze föleq új- bor korában érvényesül. A Co- yura és a Tulillah szőlő száraz fehér bort ad. Ami vedig az aprószemű mag nélküli Carina feketeszőlőt illeti, kiválóan alkalmas mazsolakészitésre. Az új fajtákat a növények mesterséges megtermékenyítése révén sikerült kikísérletezni. A kísérleti szőlő magját elültetik, egy hónapig hibernálják. majd a melegházban mesterséges fényhatásokkal szimulálják az évszakok változását. Ezzel a módszerrel sikerült elérni, hogy az ültetéstől számított három éven belül szüreteljenek a tőről. Sökösdi brigád a Duna-ártéri erdőben Tizennégy esztendős volt akkor Török Imre, amikor Sükös- dön először ült be egy ladikba, hogy átevezzen a Dunán és megközelítse leendő munkahelyét, Fekete erdőt. A Fekete erdő Gemenc szíve, területileg már a szekszárdi erdészethez tartozik, de a Duna bal partján élő embereknek mindig jelentős kenyérkereső munkahelye volt, és ma is az. Az iskolapadból a csónakba, a csónakból a munkahelyre. Nem gondolta akkor Török Imre, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Munka- Érdemrendes fakitermelő munkása, hogy ennyire meghatározó szerepe lesz életében az erdőnek. — Ültettünk, kapáltunk, fát vágtunk keresztvágó fűrésszel, fejszével, ami jött. — így emlékszik vissza azokra az időkre. — A felszabadulás után már motorfűrésszel döntöttünk, villanyfűrésszel daraboltunk. Roppant érdekeltek mindig a gépek. Azért jelentkeztem már meglett / férfikorban Sárvárra az Erdészeti Szakmunkásképző Iskolába. Csaknem négy hónapos bentlakásos tanfolyam, utána két évi tanulás és sikeres vizsga. Most harminchetedik évében van Török Imre, aki annak ellenére ragaszkodik az erdei munkahelyhez, hogy motorfűrészt legalább is egy időre nem kezelhet. Amikor még kevés volt az erdészeti szakmunkás és nem akadt a munka közben váltási lehetőség, azokban az időkben 8—10 óra hosszat egyfolytában berregett kezében a motorfűrész. Jelentkeztek a vibrációs ártalom tünetei. — Ma más a helyzet — magyarázza —, a rendszeres váltást szigorúan betartják a munkahelyen. A mi szocialista brigádunkban jelenleg négy személy kezelhet motorfűrészt, és egyórás váltással, naponta két-há- rom óránál hosszabb ideig senki sem dönt, vagy darabol. Csak így lehet elkerülni az egészség- károsodást. Amióta megszületett a szocialista brigádmozgalom, azóta Török Imre is tagja. Az előző év volt az eddigi csúcs a brigád életében. — Tavaly nagyszerűen ment nálunk a dolog — emlékszik a közelmúltra Török Imre. Az erdészet szétosztotta a tennivalókat a brigádok között. Tudtuk, hogy a pártkongresszusi versenyben hány köbméter fakitermelést, kérgezést kell teljesíteni, és mi megvitattuk, hogyan tudnánk még annál is többet tenni. A jól szervezett munkaversenynek meglett az eredménye, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdészete, mint termelő egység az élvonalban haladt és felfigyeltek legjobb dolgozóira is. így kapta meg Török Imre a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Ebben a magas kitüntetésben benne volt az 1974-es esztendő kiváló termelési eredményének és Török Imre több, mint húsz esztendős helytállásának az elismerése. — Árvíz volt az idén. A Duna menti erdőkben majdnem két hónap kiesett a termelő munkából. Szeptember végén közöltük az erdészettel, hogy többre vagyunk képesek, mint amit eddig tettünk. Kétezer köbméter fát termeltünk nyolc hónap alatt, de meg tudnánk kétszerezni az eredményt, ha szükség van rá. így került be a brigádnaplóba az utolsó, negyedév elején, hogy • Török Imre. év végéig elérjük a négyezer köbméteres fakitermelést, lekér- gezünk 700 köbméter papírfát, s továbbítunk ezer köbméter faanyagot. Török Imre tavalyi keresete meghaladta a 60 ezer forintot, igaz, sokat dolgozott. Volt olyan nap, amikor 45 köbméter papírfáról távolította el a kérget. — Szeretem az erdészeti munkát, 17 éves fiam is erdészeti pályára készül, bár még nem döntött véglegesen, a kisebbik fiam még csak 3 éves. Érthető ezek után, hogy Török Imre a Sükösdön lakó munkatársaival együtt minden nap igyekszik haza a családjához. Van egy csónakjuk a Dunán, gz- zal reggel átkelnek, este visszatérnek. A Duna-parton motorra ülnek, s így indulnak haza a faluba. Jó lenne, ha az erdészet a motorkerékpároknak építene egy zárható helyiséget, mert néha meglepetések érik a hazatérőket. Aztán, ha beáll a tél, megszűnik a mindennapi hazajárás. Munkásszálláson laknak majd a sükösdi fakitermelők. Maguk főznek, takarítanak ideiglenes otthonukban. Ezt is megszokták. Arra a Sükösdről átjáró munkacsoportra, amelynek Török Imre a tagja, mindig számít a szekszárdi erdészet. Vállalták az erdei munkával együttjáró viszontagságokat. Jöhet a vihar, eső, szél, Sükösdön az 1292-es folyamkilométemél naponta munkába indul öt férfival a csónak. Gulyás Jenő wr A PETŐFI NEPE ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR ELSŐBBSÉG AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN (34.) „(3) Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.” Az elmondottakból következik, hogy olyan egyenrangú útkereszteződést. ahol jobbról is jöhetnek járművek és minden táblával védett útkereszteződést is csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy ha elsőbbséggel rendelkező jármű érkezik, számára azt biztonságosan és annak megtévesztése nélkül meg lehessen adni. Szabálytalan az útkereszteződéseknek olyan sebességgel történő megközelítése, amely nem teszi lehetővé az elsőbbség megadását, amennyiben az alárendelt útról érkező jármű vezetője nem győződhetett meg arról, hogy elsőbbséggel rendelkező jármű közeledik-e. Az elsőbbséggel rendelkező jármű hirtelen féke- ■/ -'VszeMése mindig egyértelmű az elsőbbség meg nem adásával. A menetirány szerinti bal oldalra történő áttérésre kényszerítés mindig szabálytalan, akár hirtelen irányváltoztatással kénytelen azt az elsőbbséggel rendelkező jármű végrehajtani, akár nem. Ik 113—► ? 033 2. ábra A 2. ábrán látható helyzetben az A jármű vezetőjének lemondása esetén a B jármű nem haladhat tovább, mert C járművet a_ lemondás nem kötelezi és elsőbbségével élve szabályszerűen továbbhaladhat. Ez ugyan C részéről nem udvarias magatartás, de nem szabálytalan. 1 ~l-»grT°]*t31 Cl '>"t3< I ci -sm n 3. ábra Az áthaladási elsőbbség olyan jogosultság, amelynek megadásában a bizalmi elv alapján bízni lehet, de megadását kikényszeríteni soha sem szabad. Ha az elsőbbséggel rendelkező járművezető kellő időben észleli, hogy az elsőbbséget nem adják meg, köteles mindent megtenni az összeütközés elhárítása érdekében. Mint jogosultságról, az áthaladási elsőbbségről le is lehet mondani. Ezt azonban félreérthetetlenül az elsőbbségadásra kötelezett tudomására kell hozni kézjelzéssel, intéssel és lassítással, megállással. A megállás önmagában nem elég, a fényjelzés adása pedig balesetveszélyes. Az elsőbbségről való lemondást minden egyes jármű részére külön kell jelezni. A lemondás jelzése csak azt a járművezetőt kötelezi, aki a jelzést ténylegesen adta, ám ebből nem következik, hogy az elsőbbségről a mögötte, vagy mellett haladó jármű vezetője is le fog mondani. Ebben tehát az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője nem bízhatik. Az 1. ábrán látható forgalmi helyzetben a D jármű vezetőjének lemondás esetében az E jármű továbbhaladhat, mert a D lemondása a többi járművek számára a továbbhaladást lehetetlenné teszi. EAz előzékenységből következik, hogy bizonyos helyzetekben indokolt lemondani az elsőbbségről. (Autópályára rásorolás lehetővé tétele, balra kanyarodás lehetőségére váró elengedése stb.) Ezért a 3. ábrán látható forgalmi helyzetben a zárt oszlopban haladó B jármű csak akkor folytathatja útját, ha az A jármű vezetője lemond az elsőbbségről. Az A jármű vezetőjének lemondása ilyenkor elvárható udvariasság. A----I Ml OY 4. ábra Az elsőbbségről más esetben is le lehet mondani, így rendőri jelzés hiányában is. Az elsőbbséggel rendelkező köteles az útkereszteződés előtt megállni, ha a behaladás előtt nyilvánvaló, hogy forgalmi okból kénytelen less annak elhagyása előtt megállni és így akadályozni fogja a keresztirányú forgalmat. Ilyen esetben az elsőbbségről való lemondás indokolt. Erre utal 4. ábránk, amikor az A jármű nem hajt be a kereszteződésbe, mert látja, hogy az útkereszteződésen áthaladó járműsor vége — torlódás miatt — az útkereszteződés után közvetlenül megáll. Az elsőbbségről való lemondás jelzése a B járműnek ilyenkor elvárható magatartás. A kísérlet igazolta feltevéseinket TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK a nagybaracskai Haladás, az idén kísérletezett azzal, hogy mennyi az egy hektár területről nyert kukorica takarmányértéke, csak a szemtermés, illete a szem- és szártermés együttes betakarításakor. Célunk az. hogy megmentsük azt a jelentős értéket, amely a kukoricaszárban van és jelenleg, mint melléktermék veszendőbe megy. Nagy teljesítményű MA—60 típusú szálastakarmány-szárítóval, és egy Droninborg betakarítógéppel rendelkezünk. A kísérletet egy 35 hektáros táblán végeztük, ahol a tőszám 50 ezer darab volt hektáronként. Egy hektárról 72,4 mázsa szemtermést takarítottunk be májusi morzsoltban számítva. Laboratóriumi vizsgálat alapján megállapítottuk a nyersfehérje és a keményítőértéket. Az összes termésre vetítve hektáronként 825 kilogramm nyersfehérjét és 5379 kilogramm keményítőértéket mutatott a vizsgálat. A SZEM- ÉS SZARTERMÉS egy menetben történő betakarításával egv hektárra vetítve 148,5 mázsa szárítmányt készítettünk. Ennek beltartalmi értéke összesen 1218 kilogramm nyersfehérje és 7692 kilogramm keményítőérték. Ha összehasonlítjuk a ' két mennyiséget, akkor kitűnik, hogy sokkal gazdaságosabb a szem- és szártermés együttes betakarítása és szárítmánnyá történő feldolgozása. Nyersfehérjéből 47,6. keményítőértékből pedig 43 százalék a többlet. Ha ezt májusi mor- zsoltra számoljuk át. akkor e 2 32,6 mázsával több termést jelent hektáronként, vagyis a vizsgált terület átlagát figyelembe véve 72,4 mázsa helyett 105 mázsát. A KÍSÉRLET TEHÄT igazolta feltevéseinket, még csupán azt kívánom megjegyezni, hogy aszem- és a kukoricaszárból készített szárítmány elsősorban szarvasmarha-takarmány. Etetésére is kísérletet végzünk, biztató eredménnyel. Amennyiben a továbbiakban is pozitív lesz a takarmányozás hatása, akkor a jövőben több. mint ezer darabos szarvasmarha-állományunk etetését ezzel oldjuk meg Ez a kísérlet beleillik abi a programba, amelynek célja, hí minden belső tartalékot fel tájunk a gazdálkodás hatékonyabbá tételére. Sebestyén Tibor főagronómus • Dunai uszályba rakodik a brigád. • Az alsó képen: kézifűresszel döntik a fát a szekszárdi erdészetben.
