Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

1975. október 14. • PETŐFI NEPE • 3 Az egészségügyi alapellátás fejlődése, gondjai Interjú Gyapái Józseffel, a Kecskeméti Városi Tanács elnökhelyettesével A különböző egészségügyi statisztikák erről szólnak, hogy országosan egy körzeti orvosra átlagban 2632 felnőtt lakos jut, Kecskeméten 2900, de vannak túlzsúfolt körzetek, ahol 3—6 ezer fő is. Tudjuk, különösen gond ez a Széchenyivá- rosban, a Hunyadivárosban és a szalagházhoz tartozó város­központi körzetben. Lapunk munkatársa az egészségügyi alapellátás fejlődéséről, gondjairól készített interjút a városi tapács illetékes elnökhelyettesével. KÉRDÉS: Az egészségügyi ellá­tás' színvonalát meghatározó alap­ellátás — körzeti, általános or­vosi, gyermekorvosi, üzemorvosi hálózat — fejlődése összhangban van-.e a lakosság számának nö­vekedésével, s az ebből fakadó új igényekkel? VALASZ: A város lakóinak száma évről évre növekszik, az idei esztendőben túlhaladta a 89 ezer főt. a növekedés üteme évenként 1200—1500. Nagy a va­lószínűleg annak, hogy 1980 végére elérjük, vagy túl is ha­ladjak a százezres lélekszámot. Változik a lakosság kor szerinti összetétele és foglalkoztatottsági szerkezete is. Erőteljesen növek­szik a gyermekek számaránya, és nem kis mértékben az egész­ségügyi ellátás javulása miatt az idős korú népesség aránya is. A lakosság egészén belül a gyerme­kek száma 14 éves korig, ma 17 900 és öt év múlva eléri a 19 ezer 900-at; a hatvanöt éven fe- lüieké 10100-ról 10300-ra növek­szik. A város termelési szerkeze­tének átalakulásával .függ ősszé, hogyan alakul a különböző mun­kahelyek, foglalkozási ágak dol­gozóinak száma. Az iparban és az építőiparban fog dolgozni a ke­resőképes felnőtt lakosság 53,1 százaléka. (Ma 49,9 százalék). Nö­vekedni fog a közlekedésben és kereskedelemben, és csökkenni a mezőgazdaságban és egyéb ágaza7 tokban dolgozók száma. Az egész­ségügyi alapellátásnak a Város valamennyi lakójára ki kell ter­jednie, tehát, fejlesztésénél a fent említett változásokkal kell szá- , molni. Az alapellátás hármas tagoló­dásán belül bizonyos értelemben új jelenségként vehetők számí­tásba az üzem- és iskolaorvosi szolgáltatások. A városfejlesztés ötéves, terveinek kidolgozásakor az egészségügyi alapellátást biz­tosító intézmények a központi normák szerint szerepelnek a ter­vekben. Más kérdés az, hogy ezek a műszaki-pénzügyi normák bizo­nyos értelemben elavultak, nem illeszkednek a családok nagysá­gához és az emberek igényeinek változásához. Mondok egy példát: Ma a tervezők ezer lakáshoz már kétezer négyzetméter területű egészségügyi központot tartanak szükségesnek. Ezzel szemben a műszaki-pénzügyi normák csak 120 négyzetméter megépítésére adnak lehetőséget. Ebből is lát­ható, hogy a kérdésben megfo­galmazott összhang ellentmondá­sos. Az Egészségügyi Minisztéri­um irányelvei szerint az optimá­lis az, ha egy felnőtt körzéti or­vosra 2500, egy körzeti gyermek- orvosra 1500 gyermeklakos jut. Nálunk jelenleg a felnőtt körze­tekhez 2900, a gyermekorvosi kör­zetekhez 1500 tartozik. Ez az arány természetesen városi átlag. 1963-ban tizenhét általános orvosi körzet volt és ekkor egy körzet­re 3820 lakos jutott. Tizenkét év­vel ezelőtt hat körzeti gyermek- orvos működött, ma tizenkettő. KÉRDÉS: A nagy lélekszámú körzetekben (például hunyadivá­rosi) zsúfoltak a rendelők, emel­lett pedig még vannak helyettesí­téssel működő orvosi körzetek is. Milyen intézkedésekkel Mván a tanács ezen a helyzeten változ­tatni? Azzal javulnak-e az alap­ellátás feltételei? VÁLASZ: A városban működő 24 felnőtt körzet kiterjed a tel­jes közigazgatási területre. Attól függően, hogy az egyes körzetek­ben hogyan változik a lakosság száma, az ottani lakásépítések függvényében az orvosi körzetek határai is módosulnak. Mi a fi­gyelmünket és anyagi. erőinket elsősorban azokra a városré­szekre fordítjuk, ahol kiemelt állami lakásépítkezések' vannak; ugyanis, ezekhez a lakásokhoz központi normák szerint előírás az orvosi rendelő építése. Az el­múlt években elsősorban a Szé­chenyi- és Hunyadiváros volt ilyen. Ez utóbbiban — ha némi késéssel is —. korszerű orvosi rendelőt és'-gyógyszertárat hoz­tunk létre. Ennek ellenére a zsú­foltság mégis megmaradt. Az a tervünk, hogy mindkét városrész­ben még az idén új körzeti orvosi állásokkal enyhítsük a gondokat. — Ritkán adódik olyan idő­szak, hogy valamennyi körzeti orvosi álláshelyünk betöltött le­gyen. Körzeti orvosaink döntő többsége élethivatásának tekinti munkáját, feladatát dicséretesen ellátja. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azonban, hogy a kör­zeti orvos ma még nem kapja meg minden tekintetben az öt megillető szakmai és erkölcsi el­ismerést Emiatt nehéz egy meg­ürülő állásra új jelentkezőt ta­lálni. A városi tanács a körzeti orvosoknak lakást is biztosít má­sodállást engedélyez, ennek elle­nére most is vannak olyan kör­zetek, ahol a rendelést helyet­tesítő orvosok látják el. Árrá tö­rekszünk, hogy ezek megszűnje­nek, minden körzetben állandó orvos legyen. — Az V. ötéves tervben min­denekelőtt az alapellátás színvo­nalát szeretnénk Javítani. Növel­ni szeretnénk a felnőtt és gyer­mekorvosi körzetek számát, módosítani a körzetek határait, a lakásépítkezésekkel együtt új or­vosi rendelőket nyitni, több és jobb műszert adni, növelni a védőnők létszámát. Egyszerűsíte­ni szeretnénk az adminisztrációt és javítani a megyei egésZségügyi intézményekkel az együttműkö­dést, fokozni az egészségügyi fel- világosító munkát. Meggyőződé­sem, ha ezek sikerülnek, jelen­tősen javul a város egészségügyi alapellátása. KÉRDÉS: Az elmúlt évtized­ben erősen iparosodott Kecske­méten is szükség volt az üzemor­vosi hálózat megszervezésére. Je­lenleg ez milyen szinten áll, s mint az alapellátás bővítésére hivatott intézmény, betölti-e fel­adatát? Az elkövetkező években ezen a téren milyen fejlődés vár­ható? VÁLASZ: Valóban Kecskemét 1964 és 75 között ipari agrárjel­legű város lett. Ez jelentős for­dulat. Csak megemlítem, hogy jelenleg majdnem hatvan válla­lat, gyár, gyáregység, vagy üzem működik itt 102 telephellyé!. Eb­ből kitűnik az is, hogy az ipar még nem kellően koncentrált. Mindössze hét vállalat van, ahol ezernél többen dolgoznak és csak három, ahol az évi termelési ér­ték eléri az egymilliárd forintot. Az üzemorvosi hálózat fejleszté­se közvetlen termelési érdekként- jelentkezik, mert a gyárakban, üzemekben dolgozók egészségé­nek . megóvására, a munkaártal­mak és üzemi balesetek számá­nak csökkentésére, az általános egészségügyi nevelés kiterjeszté­sére hivatottak, s ez mind-mind e hálózat fejlesztését indokolja. Ezzel már azt is jeleztem, hogy a jelenlegi helyzet nem megfe­lelő, gyorsabb fejlődésre van szükség. 1973 végéig napi 36 üzemorvosi óra szolgálta ezt a célt, tavaly már 62. — Az idén október 1-től össze­vonással 8 órás főfoglalkozású üzemorvosi állásokat szerveztünk a BÁÉV-nél és a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál. A konzervgyárral együtt már há­rom vállalatnál lesz függetlení­tett üzemorvos, a- város nagyobb ipari és mezőgazdasági üzemei­ben napi 2—4 órában részfoglal­kozású orvosok látják cl az üzem­egészségügyi teendőket, de az igé­nyek itt iá gyorsabban változnak, mint a kielégítésük feltételei. A fejlesztés kellő körültekintést és megalapozottságot igényel: a tár­gyi és személyi feltételek megte­remtésében továbbra is együtt­működünk a munkahelyekkel, de vigyázunk arra, hogy a törvény alapján járjunk el. A kormány és az Egészségügyi Minisztérium döntései lehetővé teszik, hogy mi is segítsünk betölteni az új üzem­orvosi állásokat. Ha egy üzemor­vos komolyan veszi feladatát, következetesen törekszik arra, hogy tevékenységét ne -szorítsák bizonyos rutinmunkák elvégzésé­re, és mindezekhez megkapja a kellő üzemi támogatást, akkor munkája valóban az egészségügyi alapellátás bővítését szolgálja. Nekünk most az a feladatunk, hogy lépésről lépésre javítsuk az üzemorvosi munka feltételét, bő­vítsük ’ hatáskörét, segítsük meg­felelő kapcsolatrendszerének ki­alakítását. KÉRDÉS: A megyei egészség- ügyi intézmények i kórház, rendelőintézet — és az alapellá­tást végző hálózat együttműkö­dése milyen fejlődés előtt áll? VÁLASZ: Mondhatom, hogy ez alapvető kérdés. Kecskemét me­gyeszékhely, itt együtt van az egészségügyi szervezet három fon­tos intézménytípusa, a körzeti or­vosi hálózat, a szakrendeléseket ellátó rendelőintézet és a kórház. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy közöttük a kapcsolat fej­lesztése elsőrendű városi érdek. Együttes munkájuknak .az ered­ménye az, hogy Kecskemét ma a hozzá hasonló városok kőzett az egészségügyi ellátás szempontjá­ból viszonylag kedvező helyen áll. Figyelemmel a jövő felada­taira -r az egészségügyi ellátás minden lakosra kiterjed — az együttdolgozás fejlesztését szük­ségesnek tartjuk. — Elképzeléseink szerint; to­vább kell lépni a körzeti orvosok képzésében és továbbképzésében, egymás kölcsönös támogatásában, az alapellátás szakmai fejleszté­se irányainak közös kidolgozásá­ban, terveink összehangolásában, a felvilágosítás és egészségvéde­lem kérdéseiben, de a helyette­sítésekben is. Tervezzük, hogy mindezeket együttműködési meg­állapodásba foglaljuk, végrehaj­tásukért közösen vállalunk fele­lősséget. Hangsúlyozom, hogy a megyei intézményekben dolgozók e^ddig is sok segítséget adtak a városnak, és minden feltétéi megvan arra, hogy a közös fel­adatainkat együtt oldjuk meg. — Köszönjük az interjút. Csató Károly Munkástanfolyamok, politika} vitakörök a Hazafias A Hazafias Népfrontnál jól be­vált továbbképző formává fejlőd, tek a tömegpropagandára felkészí­tésben azok a munkástanfolya­mok, amelyeket a SZOT-tal közö­sen rendeznek a népfront társa, dalmi és függetlenített -tisztségvi­selői részére. A mostani tanfolya. mok különösen jelentősek a Ha­zafias Népfront VI. országos — a jövő év tavaszán esedések — kongresszusára való felkészülés­ben. A -HNF Országos Titkárságától kapott tájékoztatása szerint a leg­utóbbi kongresszus óta a mozga­lom- bizottságai minden vonatko­zásban eredményesen dolgoztak a tömegpropaganda fejlesztésén, a népfront oktató-nevelő munkája tovább fejlődött nemcsak szer­vezettségében, hanem tartalmában is. A mostani őszi politikai isme­retterjesztő éyadra annak jegyé­ben készültek fel, hogy jó össz­hangot — ‘megfelelő arányokat — alakítsanak ki a belpolitikai és a nemzetközi témájú propaganda között. Több megyéből arról érke­zett híradás, hogy újszerű, mind hatékonyabb politikai oktatási for­mák bevezetésével kísérleteznek, 8 a munka színvonalának fejlesz- tésével egyidejűleg rendszeresen értékelik az eredményességet is. Kedvező tapasztalatokat hozott — mondták a HNF Országos Tit­kárságán. hogy több megyében a népfrontbizottságok az előadók munkájának megkönnyítésére fel­használták a pórt „politikai vita- körmeinek anyagát, sőt, számos helyen külön vitaköröket is szer­veztek. Igen hathatós képzési for­ma ez az írásos és szóbeli tájé­koztatás a legfontosabb témákról. Az idén is mód nyílik erre, s az a törekvés, hogy a pártbizottsá­gokkal egyetértésben a népfront­szervek minél több helyen bekap­csolódjanak e hasznos tömegpro- paganda-fórumok folyamatos szer­vezésébe. Elsősorban arról van szó. hogy a mozgalom községi, vá­roskörzeti bizottságai is indítanak „politikai vitaköröket”. ­A jelenlegi politikai képzési évadban a népfront tömégpropa- ganda-munkájában a legfontosabb cél a XI. pártkongresszus határa­A Magyar Nemzeti Galéria új otthona Vasárnap délután ünnepélyes külsőségek között nyílt meg új otthonában, a Budavári-palotá­ban a Magyar Nemzeti Galéria. Az ünnepségen Pogány ö. Gábor főigazgató üdvözölte a vendége­ket. Jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP 'Politikai Bizottságának tagja. Katona Imre. a budapesti pártbizottság első titkára, Tóth Dezső, az MSZMP KB oszály- vezető-helyettese. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi állam­titkár, Szépvölgyi Zoltán Buda­pest Főváros Tanácsának elnöke, politikai, társadalmi, művészeti életünk több számos képviselője, több budapesti nagykövetség ve- zetője. Kállai Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke mopdott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta: szocia­lizmust építő népünk történel­mének szép szimbóluma, hogy ma az egykori királyi palotában a kultúra fellegvárát teremtet­ték meg. Elsőként a több év­tizede tartó helyreállítási mun­kák eredményeként a Budapesti Történeti Múzeum fogadhatta a közönséget, majd hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum nyitotta meg kapuit. Most a palota központi részét avatják fel, amely a Ma­gyar Nemzeti Galériának ad im­már végleges otthont. Az új kö­rülmények között a magyar kép­zőművészeti kultúra ügyét. szol­gáló múzeum méltó környezet­ben, sokoldalúbban szolgálhatja nemzeti kultúránk ügyét, ismer­tetheti meg itthoni és külföldi lá­togatókkal a magyar képzőmű­vészet történetét, nevesebb alko- óit. Most első ízben mód nyílik arra is, hogy nemésak a magyar középkor, nemcsak a XIX—XX. század gazdag anyaga, de a kor­társ alktítók munkáinak java is helyet kapjon a termekben. Bár sokminden még nem ke­rülhetett végleges helyére a Nemzeti Galéria termeiben, a Kulturális Minisztérium, a nagy érdeklődésre tekintettel úgy dön­tött, hogy a kiállítás egy részét már most megnyitják majd a következő másfél évben fokoza­tosan minden anyag megtekinté­séré lehetőséget biztosítanak. Kállai Gyula beszéde végén az MSZMP Központi Bizottsága, kormányunk és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa nevében mondott köszönetét mindazok­nak, akik szellemi és fizikai erő­feszítésükkel létrehozták ezt a nagyszerű művet, a magyar szo­cialista kultúra, a magyar köz- művelődés méltó otthonát. (MTI) Könyvbarátok klubja Lakiteleken Átadták az őszi BNV díjait Hétfőn a Gellért Szállóban Ke­lemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese átadta az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár díjait. Az eseményen megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter és Földi László könnyűipari minisztériu­mi államtitkár. Kelemen Lajos hangsúlyozta: a vásárdíjak odaítélésénél a bi­zottság a nemzetközi színvonal elérése mellett elsősorban az ex­portképességet, illetve az import­megtakarítás lehetőségét, vala­mint a gyártási kapacitást és a várható igényt vette figyelembe. A bíráló bizottság számos olyan terméket talált, melyek, konst­rukciójukban elérik a nemzet­közi színvonalat, s várhatóan meg­állják a helyüket a világpiacon is. Ez annál is fontosabb, mert nemzeti jövedelmünk 40 száza­léka a külkereskedelemben rea­lizálódik, s bár exporttermékeink fő piaca a KGST, kivitelünket bővítenünk - kell a tőkés és a fejlődő világ országaiba is. A vásárdíj-bizottság a zsűri javaslata alapján hét terméknek ítélte oda a nagydíjat. A bi­zottság további 51 terméket BNV-díjjal jutalmazott. A díjak átadása után a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese kö­szönetét fejezte ki a termékek al­kotóinak, előállítóinak. Az őszi BNV nagydíjait az alábbi termékek kapták: „Mini-Vidi” hordozható televí­zió (Videoton). „Extra” csaptelep-család (Mo­sonmagyaróvári fémszerelvény- gyár). Ojtott Danamid-fonal (Magyar /Viscosagyár). Nyírott plüss kelme (Békéscsa­bai Kötöttárugyár). Bútorszövet-család (Lakástextil Vállalat). Antisztatikus szőnyegpadlók (Soproni Szőnyeggyár). „Crabinor” lapfólia és „Crabi- neí” élfólia (Graboplast) (MTI) Oszi-téli program összeállította őszi—téli kulturá­lis programját a kecskeméti Ka­tona József Társaság elnöksége. Érdekesnek ígérkezik a helytörté­neti témákról rendezett beszélge­tés-sorozat, melyekre a művelő­dési központ értelmiségi klubjá­ban kerül majd sor. November 11-én — a hagyományoknak meg­felelően — emlékeznek meg a nagy magyar drámaíróról, Kato­na Józsefről. December elején pe­dig Vörösmarty Mihály emlékes­tet tartanak. A társaság közgyűlé­sét .januárra készítik elő. Népfrontnál zatának feldolgozása, elemzése és _ a népfront VI. kongresszusára va- " ló felkészülés. Ennek érdekében — a pártkongresszus anyagainak, határozatának és a párt program- nyilatkozatának felhasználásával — az előadássorozatokon és más oktatási fórumokon foglalkoznak a szocialista társadalom jellemző vonósaival és távlataival: a szo­cialista állam fejlődésével és az állampolgárok jógáival, kötelessé­geivel; a szocialista gazdaság tervszerű, kiegyensúlyozott fej­lesztésének követelményeivel, a gazdasági építő- és termelőmunka feladataival; a szocialista kultúra kérdéseivel; a nemzetközi politi­ka fő tendenciáival és szocialista fejlődésünk nemzetközi feltételei­vel. 0RT) Laki teleken, ahol évek óta rendszeresen terjesztik az irodal­mi kultúrát, ismereteket, s ahol következetesen igyekeznek átte­kintést nyújtani előadások, talál­kozók, ankétok segítségével a környező szocialista országok ma­gyar irodalmáról és művészetéről, tegnap létrejött a könyvbarátok klubja. A művelődési házban havonta két alkalommal rendeznek irodal­Valóban mindenki kedvére ál­lította össze a hét végi műsorter­vét a Magyar Televízió. Új soro­zat indult a felnőtteknek (Rette­gett Iván), s a gyerekeknek (A svédcsavar), gondoskodtak a labdarúgás kedvelőiről közvetí­téssel, sugároztak több ismeret- terjeszőt kisfilmet a művelődni vágyók számára, változatos szom­bat esti öszeállítással kedvesked­tek, előkerestek egy 1958-ban ké­szült művészfilmet (Fejjel a falnak), hogy kicsjt felborzolják az idegeket, nevettettek rajzfilm­mel stb. Bács-Kiskun, illetve Ba­ja több alkalommal is a képer­nyőre került. Láthattuk a her­cegszántói együttest, a, bajai dél­szláv jubileumi ünnepséget, va­lamint a Bajai SK kosárlabda- csapatát. S hogy teljesebb legyen a kép, megemlítjük: befejeződött végre a Csempészek című dán krimi-sorozat. Olyan, vontatott, unalmas, túlbonyolított volt, hogy -felsóhajtottak sokan bizonyára, amikor a bűnösök bűnhődésével lepergett a legutolsó filmkocka is. Reméljük, nem fogják megis­mételni. Nemzetközi munkásmozgalom Ismét jó szívvel szólunk A hét legújabb számáról. Rangos riporterek kalauzolásával elláto­gathattunk a Közel-Keletre, és egy párizsi beszélgetés-sorozat se­gítségével képet kaptunk a mai fasiszta Spanyolország ellentmon­dásos, forradalmat érlelő világá­ról. S közben osztoztunk a nyi­latkozó hazafiak optimizmusában. Érdeklődéssel hallgattuk köz­ben Tyimofejev szovjet akadémi­kus tájékoztatóját a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi hely­zetéről. Ebben a Budapesten le­folytatott beszélgetésben különö­sen az ragadott meg, hogy a vi­lágszerte ismert tudós az 1929— 1933-as gazdasági világválság idő­szakát hasonlította össze napjaink történetével, s kiemelte az alap­vető különbséget: azt, hogy ma a nemzetközi munkásmozgalom sokszorosan erősebb és ütőképe­sebb, mint az akkori. Ez meghar tározza egyrészt a feladatokat, másrészt bizakodóbbá tehet ben­nünket. A portugál, spanyol, olasz, fran­cia és más példák után rangos vendégünk kijelentette: „A mun­kásosztály mostani harcával a kapitalizmus létét fenyegeti”. Ugyanakkor arra biztatott min­denkit, hogy nézzünk szembe az emberiség életének reális tényéi- vel. A brigádönkormányzat példája Az egyik elgondolkoztató ri­port követésre méltó példát mu­tatott be a nézőknek. A Békés­csabai Ingatlankezelő Vállalatnál már korábban elhatározták, hogy három brigádjuknak nagyobb ön­állóságot adnak. A kísérlet bevált, s ma már az önkormányzattal dolgozó brgódok száma tizenegy. mi összejövetelt. Az első alkalom-, mai Buda- Ferenc költőt és Sza- kolczay Lajos kritikust hívták meg 'szereplésre. Megnyitották az esemény alkalmával Csáky Lajos grafikus kiállítását is. Tervbe vet­ték, hogy a következő hónapokban vendégül látják Hatvani Dániel költőt, Raffai Sarolta és Moldova György ífót, valamint Sugár And­rás riportert és Vass Lajos kar­nagyot. Öröm vojt hallgatni azokat a dolgozókat, akik az új rendszerű munkaszervezés mellett szólották, miközben a megnövekedett fele­lősségüket is aláhúzták valgmeny- nyien. E brigádok képviselői teljes jogú tagként vesznek részt : az igazgató tanács ülésein, kinyilvá­nítják véleményüket,- hallat­ják hangjukat a döntések megho­zatala előtt, a vállalati törekvé­sek egészét áttekintve, előre el­készítik a tervüket, döntenek a brigádtagok felvételéről, illetve elbocsátásáról stb. Ki ne örült volna az ilyen mon­datok haUátán: „Eltanácsoltunk egy brigádtagot, mert a többszö­ri. figyelmeztetésre sem úgy állt hozzá a munkához, ahogyan kel­lett volna. Vagy: „Azért vagyunK a vállalatnál, hogy dolgozzuuk!” Ezekhez kiegészítésül idézzük a riporter Balogh Mária értő mon­datát: „A bizalmat a tisztessé­ges ember kamatostól adja visz- sza.” Reméljük, hogy a békéscsa­baiak bevált módszere szélesebb körben is elterjed. Az iskolai osztályzásról Hosszú esztendők óta újra és újra fellángol a vita: legyen vagy ne legyen osztályozás az iskolai órákon? Ügy látszik — erről győ­zött meg a vasárnap este látott riport , hogy á számok alapján történő értékelés ellenzői kere­kedtek felül napjainkra. Ezt csak­is helyeselhetjük. Hiszen nem az egyes, ötös, négyes, kettes, hár­mas beírása, hanem az élő, elem­ző, tágabban értelmezett valós ér­tékelés ad több kedvet a tanulás­hoz, s az nyugtathatja meg a pedagógust is jobban, hogy -he­lyesen bírálta-e el tanítványai szerepléseit, értékeit. Kiderült, hogy nem csak a lá­tott és hallott dorogi középisko­lások, hanem az ország minden részén az osztályozás merev rend­szere ellen szólnak a fiatalok. S az ő határozott véleményüket erősítette meg az Oktatási Mi­nisztérium osztályvezetője is, amikor elmondta, hogy már száz­hetven gimnáziumban és huszon­öt szakközépiskolában bevezették az új módszert, néhány tantárgy­ban. Megütötte a fülünket, hogy mi­vel évszázados szokásról, gyakor­latról, beidegződésről van szó, a pedagógusok egy jelentős része ma is ragaszkodik a régihez. (Te­gyük hozzá: az elavulthoz!) Ne­héz ezt a túlzott és merev ra­gaszkodást ma már megérteni, bevallom. S elfogadni egyáltalán nem lehet. Az viszont igaz, hogy nem rendeleti űtqn kell az ide- genkedőkre rátukmálni az újat, a haladóbbat. Azt várjuk, hogy Hiinden érdekelt értse meg vég­re, hogy a nevelőknek nem cél­juk az osztályozás, hanem csak eszközük. Ezért, ha egy jobb módszerre találnak, el kell dobni a régit.-Igaz, hogy akinek a gon­dolkozásában a tanuló áll a kö­zéppontban, az csak helyeselni tudja az osztályzás eltörlését. Varga Mihály HH1 Mindenki kedvére *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom