Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 14.

A kovácsok művezetője Lehetös%ek

Talán kevesen tudják, hogy a Kéziszerszámgyár kecskeméti geszelógyárában milyen fontos szerepük van a kovácsoknak. Szinte nincs is olyan gyártmány, iamefynek megmunkálása nem náluk kezdődne. Hatalmas csarnokban, 1 izzószájú kemencék között dolgoznak, s szakavatott mozdulatokkal kezelik a sok mázsás gépkalapácsokat, melyek földet rázó ütéséi alatt formálódik a pirosra hevített vas. i .A fülsiketítő zajban nagyon néhéz szót váltani Krámli Józseffel, a kovácsok .művezetőjével, aki 33 esztendővel ezelőtt kapta meg a reszelőkovács szakiba elsajátításról szóló bizonyítványt. ./ ?

— Talán már közhelynek hangzik, ha azt mohdom, hogy a mai 'fiataloknak mennyivel Jobb — • válaszolja, amikor , a múltról, fiatalságáról érdeklődöm -i- A Kender- és Jutagyárban tudtam elhelyezkedni 1936-ban, ott yoltam három évig segédmun. Jcas. A gyár Újpesten volt én pedig Rákospalotán laktam. Nem vqlt könnyű a hat kilométeres távot legyalogolni mindennap. De, muszáj volt. Végre, 1939-ben Sikerült elhelyezkedni tanulónak a Vértes és. Dóra Reszelőgyárban. Nagyon megszerettem a szakmát, s bizony nem volt nálam boldogabb, amikor 1942-ben megkaptam a reszelőkovács szakmunkás-bizonyítványt. Ennek ' azonban, „nem sokáig ' örülhettem, mert behívtak katonának, és 1946 nyarán tértem haza a fogságból. ti

Visszamentem a gyárba, amelyet azután 1948-ban államosították-. Evek teltek el szorgos munkával és 'megbecsülés egyik Jelének vettem, amikor 1957-ben művezetői beosztásba helyeztek.

— Hogyan került Kecskemétre?

■—- Amikor megkezdődött a fővárosból az üzemek egy részének kitelepítése, a vidék iparosítása, a reszelőgyár is „készülődni” kezdett. Az 1960-as évek elején először nyolcán jártak fel hozzánk szakmát tanulni, majd megkezdődött a költözködés. Ha jól emlékszem. 1962-től kezdve nem Kecskemétről jártak lel, hanem én kezdtem el a lejárást Nem volt könnyű egész héten távol a családtól. Végre 1964-ben két szoba összkomfortos lakást kaptunk. Lehívtam a feleségemet, megnéztük a lakást, s bizony nagyon- megtetszett mindkettőnknek. Végre ismét együtt lehet a család és főleg végre fürdőszobás lakáshoz jutottunk.

• Ifjabb Krámllné gépe mellett, a férj és az após, mint „minőségi ellenőrök".

• Á kovácsműhelyben nők Is dolgoznak.

Krámli Jőzsef szakmai tanácsod ad Gngonyl Józsefnének — akinek a férje Is Itt dolgozik.

Kecskemétet azelőtt nem ismertem, sohasem jártam* erre. Ez az alig több mint egy évtized bőven elég volt ahhoz, hogy nagyon megszeressem a várost és „őslakónak” mondjarh magam. Kislányom itt fejezte be az iskoláit, a megyei kórházban műtősnő, férje a MEZÖGÉP-nél üzemmór. nők. Jóska fiam másodéves esztergályos-tanulóként jött le, jelenleg már üzemünk - egyik csoportvezetője. Itt ismerkedett meg a feleségével, s azóta is itt dolgozunk mindhárman.

— Elégedett?

— Igen. Jövőre lesz meg a negyvenéves munkaviszonyom, amiből kereken 35 esztendőt ennél a vállalatnál töltöttem. Mun. kám szeretem és azt hiszem meg is kaptam eddig a megbecsülést. Három sztahanovista oklevelem van, három kiváló mű-T-, ...V ,

A jövedelmek fedezete

. A szokvány kérdést, melyet oly’ szívesen feltesznek egymásnak az ismerősek — „mennyit keresel?” — mielőbb ki kellene bővítenünk. Azzal, hogy mit, s mennyit dolgozol? Mert sajnos a kettő, munka és jövedelem nincs mindig arányban egymással, márpedig megbomló összhangjukat, eltorzult viszonyukat az egész társadalom kényszerűen nyögi. A tényleges munkával meg nem szolgált pénzek valahol, valakik zsebéből hiányoznak. Vagy úgy, hogy társadalmilag hasznos tevékenységükért nem kapták kézhez a kellő javadalmazást, vagy úgy, hogy jövedelmük értékét mérsékli a mások besö- .pörte forint.

• Tíz év alatt havi kilencszáz forinttal nőtt a lakosság egy főre számított névleges jövedelme, s ezen belül például a társadalmi juttatások megkétszereződtek. Semmi gond, ha a gyarapodás tervszerűen megy végbe. Ebben az esetben a megteremtett fedezet — áruban vagy szolgáltatásokban — biztosítja a forint vásárlóerejének megőrzését. Az azonban nem járható út, hogy gyorsan emelkednek a jövedelmek, de a kivitelben visszaesés tapasztalható, a vállalatok fenntartják a gazdaságtalan termelést, a beruházások elhúzódása szinte természetesnek számít. S persze, nemcsak a közvetlen termelők lazaságai, fegyelemsértései értendők Ide.

öt esztendeje, 1970-ben a munkások havi átlagbére a szocialista iparban 2015, 1974-ben 2572 forln- tót tett ki. Idén júliusban 2738 forint volt. Nincs bajunk az átlaggal. Azzal annál inkább, hogy á Vállalatok — tisztelet a kivételnek — lezserül eltekintenek a bérek és teljesítmények szoros ösz- szekötésétől. Növelik a jövedelmekét akkor is, amikor pusztán arról van szó, hogy megtartsák a munkaerőt — bár hatékonyan foglalkoztatni nem tudják! —, amikor a szervezetlenség szülte állásidőket mérhetetlen túlórázással „egyenlítik ki” s így tovább. Aigha állíthatja bárki, hogy mindez csak a fizikai dolgozók esetében érvényes.

• Az idén Január és július kö- ' zött —i- a tavalyi hasonló Időszakhoz mérten — a lakosság pénzbevételei 11,3 százalékkal, a tervezettnél — 8,5 százalék — jóval gyorsabban növekedtek. Különösem szembetűnően bővültek —19,2 százalékkal — a pénzben! társadalmi juttatások. Az említett hét hónapban 140,6 milliárd forint került kifizetésre a lakosság kezéhez, s ez az összeg akkora, mint

1969-ben az egész évi pénzbevétel. Azt vallja a hétköznapi bölcsesség, hogy senkitől nem szabad sajhálni a pénzt, ha megdolgozott érte. Ám azon, nagyon is lehet és kell töprengeni, hogy a jövedelmek ilyen gyors iramú gyarapodása közepette miért nem hasonló léptékű a hatékonyság javulása, az árukibocsátás és a szükségletek jobb összhangjának megteremtése?

. Hosszú távra érvényes útmutatásként állapította meg a párt XI. kongresszusának határozata: „A jövőben az életszívonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot”. Azaz mindenütt és mindenkinek, ha bérről, jövedelem-növekédésről dönt, azt kell alapul vennie, hogy a munka társadalmi hasznossága arányban álljon a jövedelemmel.

• A névleges bér növelése — ha nincs megfelelő árufedezete, ide értve a megvásárló szolgáltatásokat is — nem jár ténylges életszínvonal-emelkedéssel. A több pénzért ilyen esetben ugyanannyi árut. árujellegű szolgáltatást vásárolhatunk meg, mint korábban. Tehát „többet” • keresünk, de változattad értéket képvisel a „több” pénzünk. Ez nyilvánvalóan értelmetlen, önámítás. Szerény, de minden oldalról' megalapozott — munkával és áruval egyaránt fedezett — jövedelem- és életszínvonal-emelkedésre sokkal inkább igent mondhatunk, mint a névleges bérek egyéni és vállalati teljesítménytől független növelésére. M. O.

vezető jelvényem és egyszer a Gépipar kiváló dolgozója kitüntetést is megkaptam. Huszonnyolc éve vagyok tagja a pártnak, és voltam már öthónapos pártiskolán is.

Mint melegüzemi dolgozónak korkedvezmény jár a nyugdíjba vonulásnál, de azt hiszem, hogy 1977-ben még nem veszem igény, be. Nem is tudnék meglenni a gyár, a szakmám nélkül. Ha majd valamikor mégis nyugdíjas leszek, akkor sem hagyom itt a munkatársaimat. Nagyon jó a kollektíva, de kevesen vagyunk. Legalább nyolc-tíz újabb koyács kellene. Mert — teszi hozzá elgondolkodva — nagyon meg lehet szeretni ezt a szakmát. Annak idején nyolcán (jártak fel szakmát tanulni és közülük hatan még' most is itt dolgoznak...

O. L.

Bűvöléssel” a dohányzás ellen

Minden héten szerdától vasárnapig „Antinikotin-express” feliratú autóbuszok állnak meg Zürichben a Hohlstrasse 25. szám 'alatt. Egy-egy autóbuszból 30 személy száll ki, valamennyiük szájúiban cigaretta ég. Állítólag ez az utolsó cigaretta, amit elszívnak életükben. A dohányzás szenvedélyétől Albert Polidova szabadítja meg őket, aki Keleten sajátította el a dohányzás szenvedélyének leküzdésére szol. gál titokzatos módszert. Egyszerű kézrátétellel Palidova kikapcsolja pácienseinek idegközpontját. A kezelés után elegendő, ha valaki megérint egy cigarettát és máris áramütést érez.

és feladatok

A szellemileg károsodott fiatalok foglalkoztatása

A gyárak, üzemek bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblák a naplés hetilapok munkavállalókat kereső hirdetéseivel együtt tanúsítják, hogy a népgazdaságnak mind több dolgozóra van szüksége. Szakképzett, betanított és segédmunkásokra. Olyanokra is, akik egyszerű,. például ritmikus munkafolyamatok elvégzésére képeSek.

Háromezer munkáskéz

Megyénkben csaknem háromezer szellemileg károsult fiatal vár munkaalkalomra, közülük számosán alkalmasak hasznos munkavégzésre. Beilleszkedésük a már dolgozó fiatalok sorába egyéni és társadalmi érdek

A Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársainak felmérései, valamint az országos vizsgálatok tapasztalatai nyomán három különböző lehetőség kínálkozik megoldásként.

Az egyik ilyen forma — minden bizonnyal ez lenne a leghamarabb alkalmazható. — az úgynevezett „családi hátterű” védőmunkahely. Ebben az esetben a fiatalok otthon laknak, naponta bejárnak 6—8 órára dolgozni a számukra létesített üzembe. A feladat lehet középesen munkaigényes. Ragaszthatnak borítékot, ta- s aktit, zacskót, csomagolhatnak kisebb tárgyakat.

Várja őket a mezőgazdaság

A munkaalkalomra váró flata, lók a könnyebb mezőgazdasági munkát is jól el tudják végezni. Elnéptelenedést tanyai iskolákból munkásszállásokat lehetne kialakítani. amelyeknek a lakóit állami gazdaságok, zöldség- és gyümölcstermesztő szövetkezetek foglalkoztathatnák.

A harmadikként számon tartott lehetőség 1— a súlyosabban károsodott fiataloknak — az intézeten belüli munka. Itt csak köny- nyebb, egyszerűbb feladatok elvégzése lenne a feladatuk.

A munkaalkalmak megteremtésével néhány vállalat, gazdaság vezetősége már foglalkozik. Ezeken a helyeken a vezetők belátták. hogy a szellemi károsodottaknak munkalehetőséget — ezzel önbecsülést, sikerélményt kell nyújtani.

A jó példák' már sorakoznak. Budapesten, a Ráday utcában javában dolgoznak —. napi hat órán át — a családjukkal lakó. onnan naponta munkába járó ifú emberek. A Balaton közelében, a polgáréi termelőszövetkezetben bentlakásos munkahelyet alakítottak ki részükre.

Minden üzem tehet valamit

A továbbiakban — ahogyan ezt kormányrendelet is előírja — minden vállalatnak, gyárnak, üzemnek számba kellene - venni, hogy hol tudnak védőmunkahelyet, foglalkoztatót teremteni, ahol hiánycikként számon tartott apróságokat is gyárthatnak.

A vállalatoknál, gyárakban, üzemekben dolgozó KlSZ-fiatalok- ra is számítanak ebben a munkában azok a pedagógusok és pszichológusok, akik a fiatalok elhelyezését szorgálmazzák Kecskeméten. a Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél.

S. K.

A PETŐFI NÉPE

KRESZ ISKOLÁJA

SZERKESZTI GÉMES GÁBOR

KÖZLEKEDÉS

' VILLAMOSPÄLYAVAL ELLÁTOTT ÚTTESTEN (17.)

A villamos éppen műszaki paramétereiből következően sokkal nagyobb távolságon képes megállni. mint más azonos sebességű gépjámjű. Nagyobb a féktávolsága, ezért a villamosvágányokra való ráhajtás nagyobb figyelmet igényel a gépjárművezetőktől. Ep. pen ezért írja elő az új KRESZ a következőket:

„(1) Villamospályára más járművel ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságban való észlelésében, és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja."

Az általános szabály alól — 'a korábbiaknak megfelelően — kivételek is vannak, természetesen a fentiek figyelembevételével. Egyenrangú utak kereszteződésében akár Jobbról, akár balról, érkezik, a villamosnak van elsőbbsége. ugyanígy a körforgalmat keresztező villamosnak is. A mellékútvonalról érkező villamos azonban a főútvonalon haladó jármű részére köteles elsőbbségei adni. tehát ilyen esetben a villamos akadályozásával is ráhajthatunk a villamosvágányra.

„(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak * ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati Jellel jelölve vannak, a villamospályára, egyéb úttesten az ellentétes Irányú villamosforgalom részére szol. gáló villamosvágányra a bekanya- rodás és megfordulás esetét kivéve ráhajtani nem szabad.”

Az útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közötti viszonyában a korábbi szabállyal ellentétes az új szabályozás. Ezekre az esetekre az új KRESZ az

Ezt illusztrálja az 1. és 2. ábra, amikoris a villamos irányt változtat, de a gépjármű • irányváltoztatás nélkül halad tovább. Az ilyen esetekben nyilvánvalóan a gépjárműnek lesz áthaladási elsőbbsége.

A villamos — kötött pályája miatt — nem tud eleget tenni a bekanyarodás - előtti besorolás szabályainak. Ezért a rendelkezés egy újabb szabállyal egészül ki: a kanyarodó villamos köteles elsőbbséget adni. Előfordul ugyanis, hógy áz eddig a járművekkel párhuzamosan közlekedő villamos jobbra kanyarodik, s keresztezi az egyenesen haladó járművek útját. (3. ábra).

A jogalkotók ebben az esetben a kanyarodó jármű hátrányának általános elvéből indultak ki. Ez a szabály természetesen vonatkozik a balra kanyarodó villamos esetére is.

Kivétel azonban az útszűkület esete: ha útszűkületben két szemben érkező jármű közül az egyik villamos, akkor a villamosnak van elsőbbsége, függetlenül attól, hogy a szemben haladó járművek közül melyik halad egye^ nesen, illetve változtat irányt.

mzL

i

i i i

t i 1J-t4, 11J J-LI

:^rm _rro _ rna_ in- - r ni r~\z

np • r

4. ábra

általános kanyarodási és irányváltoztatási szabályokat rendeli el. Ezekben az esetekben teljesen közömbös, hogy az egyik jármű villamos.

„(5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabály alkalmazása .szempontjából az úttestnek a villamospálya által blfoglal? része nem minősül forgalmi sávnak.”

Ezt a szabályt illusztrálja 4. ábránk, ugyanis párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a for- ’ gaími sávokat útburkolati jellel jelölték nemcsak az ellenkező irányú, de az azonos irányú, villamosvágányokra sem szabad rá- hajtáni, az nem szolgálja a párhuzamos közlekedés célját. Nem új szabály a menetirány szerinti bal oldali vágányra való ráhajtás'tilalma. amely lényegében az úttest felezővonalának átlépését tiltja.

m************************************

YA

Ya

Fodor László:

Homoki herkulesek

(H.)

Cok személyes port, . nem

J nyújthatunk e homoki kisemberekről. A régi századok helyett premier-planba hozható e homoki hősök egyike, aki valóságos talajklinikus volt, Foglalkozása szerint falusi patikus. Nem volt udvarháza, se vagyona. Csak patikája és igen bőviben — futóhomokja! Az ember mellett a homokot is olybá vette, mint az eleven szervezetet, de az ember érdekében — annyi régi példa nyomán — már teljesen korszerű tudományos módszerességgel kísérletezett ezzel a remény- vesztett, szélvésztől „függő” talajjal. Erre valóban rászorult.

Köztudott, hogy amikor hazánkban a filoxéra betört, az a hegyi talajon termelt szőlőknek nagy pusztulást okozott. Viszont a homok — bebizonyosodott — a filoxérával szemben immunis! Toka] ugyan a filoxéra pusztítása után is Tokaj marad és általában a hegyi borok fénye éppen csak megsápadt valamit! Viszont a szőlőkultúra az új helyzet következményeképpen a hegyekről a lapályo- sabb tájakra, az Alföldre is átterjedt. 1890-től kezdve, lassanként már fogalommá vált — annyi küzdelem után — a homoki szőlő és a könnyebb, nem testes, üdítő homoki bor, mint kereskedelmi áru kapott rangot a világpiacon is.

A homokos határú falvak, me. zővárosok, tanyák kisemberei, írástudó értelmiségiéi, kántorok, iskolai pedellusok, csizmadiák, kötélfonók, ütött-kopott altisztek sem papjukhoz, sem istenükhöz, sem uralkodójukhoz nem érézték alárendeltnek magukat. A megbukott negyvennyolc-negyvenki- lences forradalom után a homoki paraszt sem istenét, sem királyát nem kereste tovább támaszul: a homoki munka „szent igéjével” nem tudott versenyezni sem a prédikátori, sem a kortesi igen. Hittek abban, hogy a homok megnyerésével megnyerik, amire szükségük vart...

/.*

Közülük emelkedett ki a legszívósabb homoki kísérletező, ez a fent már említett patikus, Kostka László, aki az Izsáki perzselő homokvilágban hosszú és fáradhatatlan kísérletezés után egy holdon 160 hektó bortermést ért el:

De hogyan? Tények és okok láncolatán keresztül. Úgy élt ebben a kis faluban, mint egy kemény remete: idegein a társadalom bajainak sok-sok megoldatlansága is átrezgett. Laboratóriumába vonult, mint patikus, s a beteg szegények medicináit tudós precizitással állította össze, s gyógyította a homokihegyek közé szorult Thagya- rokat. És amikor a patika laboratóriumából kiszállt a homok perzselő hőségébe, az orvosságos pipetták és kémcsövek helyett a metszőkést vette kézbe. Azzal a forró homok alatt vágta le a szőlő csapjait a felszín alatt öt centire. így telente a hótakaró védte tőkefej kedvezőbb helyzetbe jutott élettanilag, mint azelőtt.'Kostka László differenciál, tabb vizsgálódással vette számba ember és táj gondjait. .

A természet és munka összefüggéseit egybelátta, akár csak századok óta a homoki kisemberek, csak éppen a közben eltelt történelem tudományos fejlődésének eredményellt is felhasználta. Például a szálvesszős vagy bakművélés során századok óta, egészen a patikus meglátásáig. felfedezéséig — a homoki szőlő elég gyorsan tönkrement. Tehát ő fogta magát és a homokéi védett tőkefelen a fattyú- vesszőkből metszett csapon .termelt. (Fattyúvessző a tőkefejből kitörő egynyarú vessző.) Az egy

évet megért csapot a következő gazdasági évben akkor hagyta meg újra, ha a frissen hajtott fatjíyúvesszőből nem tudta a tőkét a kívánatos mértékig terméssel megterhelni,, s a szőlőbogyók nem mindig voltak elég húsosak, épek, bőlevűek! A tőkefejeken nem okozott nagy .sebeket. A régi metszés után ugyanis a nagyobb sebhelyek miatt a tőkefej egyes részei elpusztultak. A homoktakaró Védte sebhelyek a patikus megoldása után a homok burka alatt begyógyultak.

Csak annyit még tudós alapos, ságáról' és módszerességéről, hogy — bár értelmiségi volt — lényegében ■ az egykori Kecskemét környéki parasztok százados megfigyeléseit összegezte, akik a történelem feszült szorgalmassá- < gában vakondkéntt ásták magukat a homok mélyébe. De a patt. kus már magába szívott egy könyvtárnyi szőlőművelési tudományt az időváltozásról; a naphőtől kapott venyigeváltozást figyelte meg, s a szövetek nedvké. ringését úgy ismerte fel, hogy rájött: mégsem mindent szabad., megengednünk a természetnek! A napfény életet is adhat — ölhet is. Magasztos örömmel észlelte a homok burka alatt meggyógyult, szőlővessző új állapotát. Bora neve ma: „Mátyás király teje”...

(Folytatjuk.)

WÁ