Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

1975. október 1JL • PETŐFI NEPE • 3 A munkásművelődés új formáit kutatják A szocialista brigádok műve­lődési rendszerének kialakításá­ra folytat kísérletet a Kulturális Minisztérium, a SZOT és a Nép­művelési Intézet. Huszonkét üzem — köztük a Csepel Vés­és Fémművek, az Ózdi Kohásza­ti Művek, a Jászberényi Hűtő­gépgyár — félezer brigádjában próbálják ki azokat a módszere­ket, amelyek az eddigieknél ha­tékonyabban szolgálják mintegy másfél millió brigádtag művelő­dését. Előzőleg — mint a Nép­művelési Intézet szakemberei az MTI munkatársának elmondot­ták — fővárosi és Szolnok, Bor­sod, Győr-Sopron megyei üzemek 3000 brigádjában két évig vizs­gálták a brigádtagok életmódját, a közösségek kialakulásának kö­rülményeit, érdeklődési körét, azt. hogy miként művelődnek, mivel töltik szabad idejüket a brigádtagok. . A felmérés során megállapí­tották, hogy némelyik brigádban élénk, színvonalas a művelődési tevékenység. A közösség . szerve­zi, serkenti, megköveteli és se­gíti az egyéni művelődést, ugyanakkor kialakította a közös művelődés általánosan igényelt formáit. A szervezettebb kollek­tívákban sok munkás tanult to­vább, szerzett magasabb képzett­ségeit. A kezdeti igyekezet azon­ban lanyhult' a brigádok több­ségében a művelődés háttérbe szorult. Ezért olyan művelődési rend­szert dolgoztak ki, amely lehe­tővé teszi mind a szakmai, po­litikai, mind az általános, mű­veltség fejlesztését, a tudatos és rendszeres ismerkedést a művé­szettel, az igényes szórakozást, az olvasás-szokás, a kulturált életmód, a szocialista magatar­tás kialakítását. A kísérletbe bekapcsolódott üzemekben új gyakorlat szerint á vállalati vezetés tájékoztatja a szocialista brigádokat a gaz­dasági feladatokon kívül a szak­mai és politikai képzési, művé- lődési tervekről, s a brigádok ézeket figyelembe véve készítik el évi vállalásaikat. Elsősorban az egyéni tevékenységet, az ak­tív közösségi művelődést hang­súlyozzák. A gazdasági vezetés, a mozgalmi szervek, művelődési intézmények pedig terveik elké­szítésekor figyelembe veszik a brigádvállalásokat, s megjelölik: miként segítik a vállalások tel­jesítését. Az irányító szervek nyomon kísérik a vállalások tel­jesítését. g a' művelődés hatását az életmódra, ,a_ termelésre. a brigádok 'pedig maguk is elem­eik kulturális tevékenységüket, j A kísérletek eredményéről a jövő év első felében számolnak be és országszerte alkalmazzák majd a beváló formákat, mód­szereket. (MTI) Egy kis séta Kiskőrösön Állok a kiskőrösi posta előtt, figyelem a hétköznapi nyüzsgést. A dolguk után siető gyalogosokat és az ugyancsak élénk gépjárm- forgalmat. Eközben — ki tudja hányadszor már — újra felfede­zem a megújhodott, megszépült városközpontot. Es megpróbálom felidézni magamnak a 10—15 év­ivel ezelőtti Kiskőrös centrumát. Mi tagadás, nem könnyű az emlékezet dolga, csak halványan rémlik fel a hajdani kép: a föld­höz lapuló öreg házak, köpött ke­rítések, nedves falú presszó, zöld­ségbolt ... Hirtelen felébred bennem a kí­váncsiság aziránt, ami nem .tá­rulkozik a városon átutazó elé S máris felfedezésre indulok, azt szemrevételezni, mi van a tágas, szépen gondozott mai központ hátterében, miíyen a Petőfi Mú­zeum, az áruház, a szolgáltatóház mögötti városrész. Nos, alighogy elindul az ember, az új mögött a régit találja. Kis családi házakat, amelyek előtt — ahol van — őszies színekét öltöt­tek a virágágyások; falusias ut­caképet. Hamarosan azonban fel­fedezi a tágabb értelemben vett városközpont újjászületését is; épülő és immár lakott több szin­tes házak egész sorát. ^ Bocsásson . meg, egy pilla­natra .. .. — szólítok meg. az Ár­pád és Ligeti Károly utca sarkán egy középkorú asszonyt, s a la­kásépítés jellege felől érdeklődöm, ö pedig bárátkozásra készen má­ris magyarázza: — Itt, a Ligeti utcában 1972- ben kezdődött az OTPLlakások építése. Ugye, szép házak? Ügy látom, az ötödik épületnek ma van a műszaki átadása. Legalábbis «re következtetek a sok kerék­párról ott, az utca végén, a körül állványozott ház mellett. Hama­rosan az is beköltözhető lesz. Egészen ügyesek a Vegyes Ktsz építői. Tudpmásom szerint jövőre a Ligeti utca másik oldalán két újabb OTP-s ház építése is meg­kezdődik. Emitt pedig, a központ felé haladva, honvédségi és ta­nácsi lakások épülnek... — Ezt nevezem .tájékozottság­nak! — jegyzem meg elismerő­en alkalmi informátoromnak,. s nem állhatom meg kérdés nélkül: hogy hívják, hol dolgozik? Mire ő: — Farkas Péterné vagyok, s a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat dolgozója. Hogyne tudnám, mi történik a városomban, elvégre itteni születésű vagyok és igazán érdekel Kiskőrös fejlődése. A röpke interjú után, mint kedves új ismerőstől köszöntem el Farkas Péternétől. S a tőle szerzett értesülésekhez a városi tanácsnál még a következőket si­került megtudnom: A végéhez közeledő negyedik ötéves tervidőszakban Kiskőrös mintegy 850 új lakással gyarapo­dott, gyarapszik. E lakásoknak kö­rülbelül 50 százaléka többszintes épületben van. A 84 tanácsi la­kás mellett 126 létesült, illetve létesül az OTP beruházásában. Kereslet az utóbbiak iránt olyan nagy, hogy kétszer ennyinek 'is nyomban lenne gazdája. A Ligeti utcai házakat kivite­lező Kiskőrösi Vegyes Ktsz-t az építés jó üteméért, s a munka minőségéért egyaránt dicsérettel említették a tanácsnál. Hozzátet­ték azonban: jó lenne, ha min­den elvállalt feladata teljesítésé­ben ugyanez jellemezné a szö­vetkezetét. Az érdekeltek nyilván tudják, miért. A Szarvas mellet­ti lakásépítés határidőre történő befejezését illetően viszont ag­godalmat éreztem kicsendülni a városi tanácsnál elhangzottak­ból... Perny Irén Vetőmag 3600 hektárról a szójatermesztéshez Már ötven gazdaság termeli iparszeriien Hazánk szántóföldi növényter­mesztésében zárt rendszert ka­pott a szója is. A hét termelési rendszeren kívül, ahol társnö­vényként foglalkoznak vele, ötven mezőgazdasági üzem termeli már önálló ágazatként. A 25 000 hektá­ros termőterületen befejeződött a szójabab aratása, s Magyarorszá­gon először csépeltek hektáron­ként 16—17 mázsa hozamot. A nagy szójatermelő államok, mint például Kanada, USA, 18—20 mázsás hektáronkénti átlaggal vezetnek a világranglistán. Nálunk, a kukoricához hasonló gyors ütemű fejlődést a zárt rendszerek kialakítása, a korsze­rű technológia alkalmazása, vala­mint a fajtaváltás eredményezte. Ennék rendszerét a Bólyi Állami Gazdaság dolgozta ki, sj irányí­tásával történik a fontos fehérjét adó növény termelésfejlesztése. A szójaprogram elsősorban a hazai fehérjeszükséglet kielégítését sz„ ­gálja. Cél az önellátás a sokol­dalúan felhasználható szójabab­ból, ami 'alapanyaga az olívaolaj­nak, az édest és kozmetikai ipar­nak, a takarmánykeverékeknek. A szakemberek véleménye sze­rint a szójababból nyert fehérje minden más, szántóföldi takar­mánynövénynél gazdaságosabban termeszthető. Napfényes hazai tá­jainkon jól. beérik, s a búzához hasonlóan egy menetben takarít­hatják be a kombájnok a magtár­száraz magot. A rendszer tovább­fejlesztéséről, a magellátásról pe­dig gondoskodik a Bólyi Állami Gazdaság, ahol az idén is 3600 hektáron termesztettek elit vető­magot. A fajtaválasztékhoz pedig a gazdaság kísérleti • parcelláin biztatóan vizsgáztak a hazai és külföldi hibridek, s közülük a leg­ígéretesebbek a hektáronként 30 —36 mázsa termést adó fajták. V. E. A szuhumi dzsungel laboratóriumaiban ‘ A világ egyik elismert tudomá­nyos központjává vált a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának kísérleti patológiai és terápiái in­tézete, amely Szuhumiban, Grú­zia Fekete-tenger menti városá­ban működik. A kísérleteket majmokkal végzik. A számos sú­lyos betegség kutatása a „szuhu­mi dzsungel” laboratóriumaiban folyik, ahol csaknem 3 ezer ma­jom él. Az intézetnek széles körű kap­csolatai vannak a hasonló külföl­di tudományos kutatóintézetekkel. Ebben az évben a munkatársak közös kutatásokat folytatnak a külföldi tudósokkal. A kutatóin­tézet tájékoztató központja köz­reműködésével lát napvilágot a Washingtoni Egyetem kiadásában á világ egyetlen — kéthetenként megjelenő — orvosi bulletinje, amely a modern majom-kutatá­sokkal foglalkozik. Nemrégiben került megrendezésre Szuhumi­ban az Egészségügyi Világszerve­zet kezdeményezésére szervezett nemzetközi szimpózium. KÜLTERÜLETI GYEREKEK AGGODALMA Ismét a bócsai kollégiumról A közelmúltban foglalkoztunk lapunk hasáhjain a Bócsa kör­nyéki általános iskolai tanulók hétközi otthonával. Elmondtuk, hogy a kollégiumnak tavaly szep­temberre el kellett volna készül­nie, de már a közhelyszámba me­nő építőipari bonyodalmak követ­keztében gz átadási határidő egy évet csúszott Ez a csúszás azután tovább növekedett, mert az idei tanévkezdésre a diákotthon épü­letét még mindig nem adták át. A biztató előjelekben remény­kedve a nyáron az illetékesek megszüntették a külterületi isko­lák felső tagozatait. Amikor ki­derült, hogy a hétközi otthont Bócsán a tanulók mégsem vehetik használatba, az intézmény veze­tőségének nem volt mit tennie, társadalmi segítségért folyamod­tak. Kérésükre a környék terme­lőszövetkezetei vállalták, hogy a távoli tanyaközpontokban tanuló­kat átmenetileg gépkocsikon be­szállítják az iskolába. Idestova október közepét írunk, a kollégium azonban szemmel lát­hatólag még „messze áll” a hasz­nosíthatóságtól, és jogos aggoda­lomra ad jokot a jelenlegi, no­vember 7-;i határidőre tervezett elkészülése. Hogy miért tételezzük fel az átadás további késlekedését? Va­lóságos és elkedvetlenítő jelek késztetnek a bizalmatlanságra. A Kiskunhalasi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat festő' és mázoló részlege több mint egy hónap óta csak két-három szak­emberrel „képviselteti” magát .az épületben. Ezzel a tempóval még januárban is bőven lesz munká­juk. Nem kevésbé nyugtalanító, hogy a bajai lakberendezési szö­vetkezet emeletes faágyai az ígér­getések ellenére még mindig nem érkeztek meg az intézménybe. Az idő sürget. Az őszi esők igen könnyen járhatatlanná tehetik a tanyák bekötő földútjait, és akkor a negyven tanuló iskola nélkül marad. A csaknem hárommillió forint értékű beruházás nagy részét a megyei kollégiumi alapból fede­zik. Mint tudjuk, ezek az anyagi­ak jórészt társadalmi áldozatvál­lalás eredményeként jöttek létre. Szocialista brigádok, intézmények, munkahelyi "közösségek által fel­ajánlott pénzösszegek tették le­hetővé. a.BácsrKiskun.megyei kör­zetesítést program meggyorsító-1 Sát. Lfe — ísisBrrrrrfí iwhnJ -rÁvaw A kérdésünk az, nem érzik-e kétszeresen is lelkiismeretlenség­nek hanyag munkájukat azok az üzemek, vállalatok, akik egyre húzzák-halasztják a szerződések­ben vállalt kötelezettségeik telje­sítését? .. Pavlovits Miklós A fejlődés ma; • IEgy-egy közgazdász vagy politikus kivételével igazán rit­kán gondolunk arra— hisz nem a mi munkánk —^ hogy számba vegyük az ország vagyonát, las­súbb vagy gyorsabb gyarapodá­sát. Ezért bizony ritkán is fe­dezzük fel a folyamatos változá­sok eredményének, hatásának összességét, a fejlődés egyenle­gét, vagyis annak valamennyi következményét munkánkra és életünkre. A kormány közelmúlt­ban nyilvánosságra hozott mun­kaprogramja — sok más fontos tényező mellett — hangsúlyozot­tan felhívja az állampolgárok fi­gyelmét az efajta értékelésre is, amikor a mai feladatokról szólva utal arra, hogy azok nemcsak a külgazdasági feltételekben bekö­vetkezett változásokból adódnak, hanem — és ez a fontosabb, az állandóbb — a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés magasabb fokán a gondok is bonyolultabbá vál­nak. 0 Nézzünk néhány példát a gazdaság méreteinek alakulásá­ról, mit is jelent hazánk eseté­ben a „fejlettség magasabb fo­ka”. A nemzeti -jövedelem 1950- től napjainkig pl. csaknem a négyszeresére nőtt. Változatlan áron 85 milliárdról több, mint 332 milliárdra. A bruttó hazai termelés értéke, amely a termelő ágazatokon kívüli valamenyi más tevékenység értékét is tar­talmazza, háromszorosára emel­kedett 25 év alatt — ma meg­közelíti az 1000 milliárdot éven­te. Ezek már akkora nagyság­rendek, ahol egyik évről a másik­ra az 1—2 százalékos többlet vágy veszteség hatalmas összegeket tesz ki. Itt már a jó terveken, a hatékonyabb gazdálkodáson nem pár százezer vagy millió forint, hanem milliárdos értékek sorsa függ. Az épületek, gépek, utak, járművek állományának bruttó értéke megközelítően 1700 milliárd forint. Ez az érték az utóbbi 15 évben duplázódott meg. Az iparban pl. a felszerelt erő­gépek és villamos motorok telje­sítőképessége több mint a kétsze­resére emelkedett . e másfél év­tized alatt. A beruházási munka méreteinek változását jelzi, hogy amíg 1950-ben egy év alatt mind­össze 11 milliárdot ruháztak be — ma ennek több mint tizen­egyszeresét költjük évente be- ruházásokrax • Az erőművek kapacitása 15 év alatt megháromszorozódott. Az ipar eszközértéké 150 milli­árdról több mint 400 millfárd- ra emelkedett. Ennek a fele gép és berendelés'. Az építőipar esz­közállománya meghatszorozó­dott, a szállításé megduplázódott, a mezőgazdaságé csaknem há­romszorosára nőtt. Pl. az egy traktoregységre jutó mezőgazda- sági terület 149 hektárról 50 hek­tárra csökkent, a traktorok szá­gasabb fokán mának és teljesítőképességének gyarapodásával. Az ipari termelés 1950-től meghétszereződött. Az iparban foglalkoztatottak száma viszont csak valamivel több mint a dup­lájára emelkedett: megközelí­tően 1,8 millióra. E két adat ösz_ szevetése is a technikai színvonal jelentős emelkedésére utal. 0 A termelés és az eszközál­lomány dinamikus bővülésével együtt természetesen növekedett a fogyasztás, a felhasználás szint­je is: anyagban, energiában. Kő­olajból pl. napjainkban négyszer annyi kell mint 15 évvel ezelőtt, (megközelítően 10 millió tonna) földgázból ötször és benzinből is ötször annyi. Cementből ugyan­csak ötszörte több fogy a 15 év­vel. ezelőttinél/ acélból, rézből a duplája,/ horganyból a három­szorosa/ Mindenből sokkal több kell, mert mindenből sokkal több van: gépből, rendelésből, szük­ségletekből, termelésből. A tekintélyes anyagfelhaszná­lás mellett természetes, hogy akárcsak egy százaléknyi selejt — hiszen jóval nagyobb anyag- ! mennyiség egy százalékáról van I sző — sokkalta nagyobb össze- I gű kár, mint pl. a 60-as évek elején. Az anyagok nagy része ugyan­akkor importból származik, vagy­is az anyagfelhasználás növe­kedésével párhuzamosan nő az ország behozatala. Az importot pedig csak az exporttal fedezhet­jük. Ezért létfontosságú prog­ram a korszerű, versenyképes gyártmányok arányának növelé­se, az anyag- és időveszteségek csökkentése: jobb szervezéssel, I ésszerűbb adminisztrációval, fe­gyelmezettebb munkával, ponto­sabb normákkal. • Belátható tehát, hogy azzal a hatalmas társadalmi vagyon­nal (méreteit a fenti példák ta­lán valamelyest érzékeltették), amelyet megteremtettünk, már valóban egészen másképp, más eszközökkel, módszerekkel és sokkalta nagyobb felelősséggel kell gazdálkodni, mint a szocia­lizmus építésének kezdetén. Ak­kor — ha szabad így egyszerű­síteni — a felelősséget főképp a „vagyon’? előteremtéséért visel­tük: ma a fenntartásáért, okos hasznosításáért és a gyarapításá­ért. A mai feladatok annyiban mindenképp nehezebbnek is tűn­nek, hogy gyorsan változnak, gyakran újak: megoldásukhoz te­hát rugalmas alkalmazkodás kell, amihez a tegnapi recept és a’ ru­tin már nem elég. Az ismeretek, [ megoldások „élettartama” szeríe a világban igen alacsonyra szállt, ezért nálunk is szüntelen ké­szenlét, erőfeszítés szükséges, megújulási készség az irányítás és végrehajtás valamennyi szint-' jén. G. F. Takarékoskodni többféleképpen lehet A szállítóeszközök hiánya min­dig sok gondot jelent a mező- gazdasági üzemekben. Ezért fel­merül a kérdés, hogyan lehetne ezen a legkisebb beruházással és gyorsan segíteni. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat mérnökei is ezen törték a fejüket, és talál­tak megoldást. Az AGROMAS- EXPŐ ’75 kiállításán az általuk tervezett GSF cserélhető felépít­ménycsalád, (amihez nagy re­ményeket fűznek) ezüstérmes lett, Mi is ez tulajdonképpen? A kérdésre a MEZŐGÉP Válla­lat kerekegyházi gyáregységének vézetőjétől, Barócsy Györgytől kaptunk Választ. A tervek alap­ján ugyanis ott készítették el az IFA-alvázra szerelhető te- herplatót és az emberek szállí­tására alkalmas fülkét. A szerkezet érdekessége, hoigy a hazánkban is igen elterjedt IFA tehergépkocsikról leszerelik az ere­deti platót, és az alvázra négy hidraulikus berendezést erősíte­nek. Ez megemeli az felépítményt, amit így tetszés szerint lehet cse­rélni attól függően, hogy embe­rek vagy . teher szállítására kí­vánják alkalmazni. Mi ennek a jelentőségé? Lassan a mezőgaz­daságban is megszűnik a lovas kocsival, vagy nyitott tehergép­• A személy- és teherszállítmányra alkalmas felépítmények leszerelt állapotban. Az alumíniumvázból, műanyag­panelekből elkészített felépítmény most vizsgázik a közutakon, ahol különböző terhelésnek vetik alá. Ha a KPM a KRESZ előírásai­nak megfelelően is jónak találja az átalakítást, akkor valószínű, hogy a kerekegyházi gyáregység jövőre már 50 darabot készít be­lőle. Sorozatgyártásra a piacfel­mérés után az igényeknek meg- I felelően kezdődik meg. B. Z. • A hidraulika megemeli a fűikét, így csak 10 percet vesz igénybe az átalakítás. kocsin'történő személyszállítás. A termelés fejlődésével együtt kell járni a mezőgazdasági dolgozók munkakörülményei javulásának is. Ha például egy gyümölcsszü­ret alkalmával valamely gazda­ság saját autóbuszával viszi ;,ki dolgozóit a munkahelyre, a sze­mélyek szállítására alkalmas jár­mű másra nem használható, egész nap áll. Ezzel szemben, ha a le­írtak szerint átalakítják az IFA tehergépkocsit, utána a teherautó egész nap részt vehet a fuvaro­zásban. Az átszerelés csak mint­egy 10 percet vesz igénybe. Elő­nye még az is, hogy öltözőt, für­dőt is ki lehet alakítani benne, sőt akár egy lakókocsi-rendszer is összeállítható belőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom