Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-11 / 239. szám

* • PETŐFI NEPE • 1915. október 1L \ SZÁRÍTÓT ÉPÍTENEK A FŰSZERNÖVÉNYT TERMELŐ GAZDASÁGOK Bővítik a kalocsai paprikamalmot Ot év alatt — 1970 Óta — átlagosan 18 mázsával nőtt Ka­locsa--vidékén a fűszerpaprika hektáronkénti hozama, amit az ágazat szakosításával, új termesztési rendszer kidolgozásá­val értek el. A híres tájkörzet az idén — a belvízkárok ellenére — a korábbi éveknél többet, 3200 vagon őrle­ménynek valót ad az iparnak. Ez a mennyiség már többnyire leköti a kalocsai paprikám alom kapaci­tását, ami régebben, főleg a 70- es -években, nem volt teljesen ki­használva. A továbbiakban, a nyersárutermelés növekedésével bővíteni kell a feldolgozó vona­lat, ahol jelenleg naponta 220— 240 mázsa paprikát porítanak fi­nomra a hengerszékek. Így a Ka­locsai Fűszerpaprika és Konzerv­ipari Vállalat újabb őrlőberende­zést helyez majd üzembe, és ez­zel 33 százalékkal növelik a ka­pacitást. Ehhez a termelő gazda­ságok garantálják az árumennyi­séget : a mostaninál 13 mázsával termelnek több paprikát hektá­ronként, ugyanakkor bővítik a te­rületet is. 1980-ig teljesen gépesítik a fű­szernövény termesztését, s az ipart őrlésre kész, szárított pap­rikával látják el a bázisgazdásá- gok. Közülük már nyolc most is íélkészterméket értékesít, s újabb szárítók építésével növelik a' he­lyi feldolgozást. A bátyai és a miskei közös gazdaságok együt­tesen, a dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet pedig önálló­an létesít szárítóüzemet, ahol naponta 8-—10 vagon paprikát, il­letve egyéb gyógyfüvet készítenek elő ipari feldolgozásra. A külföl­di rendszerű szárító berendezések beszerzését megkezdték, s előre­láthatóan tavaszra üzembe helye­zik. V. E. Társadalmi munkája: kulturális és sportfelelős Bács-Kiskun megyében a MEDOSZ-nak huszonötezer tag­ja van. A mezőgazdasági üze­mek, erdőgazdaságok, vízügyi igazgatóságok és társulatok szervezett dolgozóit tömöríti so­rába. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának szeptember- 27-i küldöttértekezletén huszonnyol­cán képviselték a MEDOSZ tag­ságát. A küldöttek egyike volt Nyitrai Péter, a Kalocsai Álla­mi Gazdaság szakszervezeti bi­zottságának kulturális és sport­felelőse. Ötödik éve dolgozik az állami -gazdaság kalocsai kerületének gépműhelyében. Szakmája vas­esztergályos, de társaival együtt minden olyan munkát elvégez, ami a vasas szakmához tartozik. Huszonhét traktor, kilenc kom­bájn, továbbá a fűszerpaprika­termesztő és -betakarító gépsor a terményszárító karbantartása, üzemeltetése és az autószerviz a kerületi gépműhely dolgozóira hárul. Amióta ilyen — enyhén szólva hiányos — a gépalkat­rész-ellátás, mint manapság, ren­geteg csavart, sokszor pár fillér értékű alkatrészt kell házilag a gépműhelyben elkészíteni. Költ­séges ez az eljárás, de még na­gyobb veszteséget okoz. ha a gép félnapokat állni kényszerül épp a betakarítás, szántás vagy más időszerű munka közben. Elérkezett a kukorica- és a fű­szerpaprikaszedés ideje a Kalo­csai Állami Gazdaságban. Nyit­rai Péter Körösi Jánossal, Kilvács Tiborral, Bolvári Lajos­sal együtt heteken át azon szor­goskodott, hogy a munka kezdeté­re minden a helyén legyen a be­takarító- és szállítóeszközökön. Az állami gazdaság évek óta eredményesen kísérletezik a fű- szerpaprika iparszerű termeszté­sének a megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági nágyüzemben korszerű fajtákat termesztenek, palántázás helyett vetéssel, szak­szerű talajerő-gazdálkodással, nö­vényvédelemmel, s a termést fű­• Nyitrai Péter a kombájnra szerelt kukoricabetakaríté adaptert ja­vítja a Kalocsai Állami Gazdaságban. szerpaprika-kombájnnal gyűjtik össze. A termesztő gépsor kialakí­tásában, a kisegítő berendezések elkészítésében tevékenyen részt vettek a kerületi gépműhely dol­gozói. A gazdaságban második éve alkalmazzák a paprikanövény lombtalanítására a gázfűtéses hő­kezelő gépet, amelyet szintén a műhely dolgozói gyártottak. Nyitrai Péter, tíz éven keresztül egy vasipari szövetkezetben dol­gozott, mielőtt a Kalocsai Állami Gazdaságban munkát vállalt. A mezőgazdasági nagyüzemben — mint mondotta — végleg megta­lálta a számítását. Szépen keres. Az állami gazdaság segítségével családi otthont épített Kalocsán nem mes’sze a munkahelyétől. így a mindennapi munkája; mellett a társadalmi tevékenységre is‘"több ideje van. A szakszervezeti bizott­ság most készíti elő az őszi, téli oktatást, az állami gazdaság ál­landó dolgozóinak politikai és szakmai továbbképzését. Részt vesz ebben a felelősségteljes mun­kában. Emellett rendszeresen sportol és maga is közreműködik abban, hogy minél többen vá­lasszák az állami gazdaság dol­gozói közül az egészséges tested­zést. K. A. ÚJ KÖNYVEKRŐL — NÉHÁNY SORBAN Kossuth-kiadvány ok Közelednek az idei téli politikai könyvnapok. Ezért is tartjuk idő­szerűnek, hogy felhívjuk olva­sóink figyelmét néhány újabb kötetre. Erich Honecker: Az internacionalizmus zászlaja alatt A Német Szocialista Egység- párt első számú vezetője a kü­lönböző helyeken és alkalmakkor elmondott beszédeit gyűjtötte egybe a Kossuth Kiadó e szép kiállítású kötetben. A szakszer­vezeti és ifjúsági munkáról, az NDK nemzetközi helyzetének megszilárdulásáról, és az átala­kuló paraszti világról olvasha­tunk elgondolkoztató írásokat a könyvben. Az öreg (Emlékezések Landler Jenőről) Szabó Ágnes és Gadanecz Béla összeállításában jelent meg az a kétszáz oldalas válogatás, amely a Landler Jenőre való kortársi visszaemlékezéseket tartalmazza. Alt emlékezők közt olyan neve­ket találunk, mint Lukács György, illés Béla, Hidas Antal, Kun Béla és Révai József. A munkásmozgalom kitűnő harcosa száz évvel ezelőtt született. Eb­ből az alkalomból látott napvi­lágot a könyv. Ligeti László: Múltakra emlékezve... A magyar munkásmozgalom egyik harcosának emlékezéseit olvashatjuk e dokumentum érté­kű kötet oldalain. A szabolcsi származású férfi a harmincas esztendőkben aktívan részt vett a forradalmi mozgalmakban, s ezeket az élményeit írja le, olvas­mányosan. A felszabadulást meg­előző tizenöt évről sok apró rész­letet tudunk meg, melyek kiegé­szítik a Horthy-rendszerröl való ismereteinket. Kazakevics: Két ember a sztyeppén A fiatalon elhunyt kitűnő szovjet író négy kisregényét ta­láljuk a könyvben. Ebből három a háborús élményeket mutatja be művészien és hatásosan. A kez­deti visszavonulás és a diadal­mas előrenyomulás egyaránt élet- re kel a művekben, amelyekben az író azoknak az egyszerű haza­fiaknak állít emléket, akikben a haza iránti olthatatlan szeretet élt. Memento (Magyarország 1944) A Horthy-rendszer* legutolsó — és leggyászosabb, legtragikusabb — időszakát eleveníti fel a gyűj­temény. Költők, írók, politikusok és publicisták mondják el vé-> töményüket azokkal a szomorú időkkel kapcsolatosan. A végze­tes esztendőről versben, széppró­zában című fejezetben többek között Kassák Lajos, Zelk Zol­tán, Illyés Gyula, Vas István és Pilinszky János írásait olvashat­juk, V. M. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Ifjúság elleni bűntett NAGYON NEHÉZ indulatok nélkül beszélni olyan bűncse­lekményekről, amelynek szenve­dő alanya a gyerek, az alig né­hány éves kiskorú. Különösen akkor nehéz fékezni az indula­tokat, ha a bűncselekményt ép­pen a szülő követi el, az a fel­nőtt, akinek jog- és természet szerinti kötelessége volna lehető, ségei és képességei szerint a leg­jobban gondoskodni gyermeké­ről. A szülő és a gyermek kö­zötti kapcsolat érzelmi oldalát természetesen nem lehet törvé­nyekkel, jogszabályokkal mégha, tározni, nem lehet a kötelezővé tenni bizonyos érzelmi normák betartását. Amikor a törvényhozó megalkotta az ifjúság elleni bűn­tett fogalmát elsősorban a kisko­rúak testi, erkölcsi és anyagi nevelését szándékozott védeni. / Talán megütötte az olvasó fü­lét az a kifejezés, hogy védeni. Kitől és miért kell védeni a kis­korút, a gyereket? Nos — amint később kiderül — éppen néhány szülőtől, azok felháborító közö­nyétől, durvaságától kell eseten­ként megvédelmezni a jobb sors­ra érdemes gyerekeket. Mert, sajnos, vannak olyan emberek, akik csupán biológiai értelemben nevezhetők szülőknek. A kalocsai járásbíróság a kö­zelmúltban' két embert ítélt el ifjúság elleni bűntett miatt. Puszta véletlen, csupán, hogy mindkét vádlott 1941-ben szüle­tett, mint ahogyan az is vélet­len. hogy mindkettőjüknek négy kiskorú gyermeké van. a két ügynek természetesen nincs köze egymáshoz, a két vádlott nem ismeri egymást. Ha mégis egy cikkben írunk róluk, azt az álta­luk elkövetett bűncselekmények hasonlósága, már-már azonos­sága indokolja. Apostagon, a Dózsa György ut­ca 64. szám alatt lakik Béres János alkalmi' munkás. Fóglal- kozásának ez a megjelölése nem jelent mást, mint azt, hogy csu­pán akkor néz valami munka után, ha inni akar, s ahhoz pénzt akar szerezni. Eddig két alka­lommal volt büntetve ifjúság el­leni bűntett miatt, s a börtön­ből az elmúlt év júliusában sza­badult, feltételesen — két hó­nappal korábban engedték ki. De még le sem telt a két hónap, amikor Béres János ismét ifjú­ság elleni bűncselekményt köve­tett el négy kiskorú gyerekével szemben. Az eddigiekből már sej­teni lehet, hogy milyen emberről van szó, de nem árt, ha kicsit közelebbről is megnézzük ezt az 8pát’\ IDÉZZÜNK néhány szót a bíró­sági iratokból: „Béres János rendszeresen és mértéktelenül fogyaszt szeszes italt, szinte na­ponta lerészegedik...., jelenleg is idült alkoholista...” Béresék a községi tanács által rendelkezé. sükre bocsátott szükséglakásban laknak, egyetlen helyiségben há­tán. De a férj ittas állapotban kiverte az ablakokat, megrongál­ta az ajtót, s azok újságpapírral vannak befedve. A helyiség rendkívül szennyes, egészségte­len. Béres egyáltalán nem gon­doskodik a. berendezési tárgyak­ról. féleségét hetenként több al­kalommal is bántalmazta, elker­gette otthonról. A tettlegesség gyakran a gyerekeket is sújtot­ta. Hétéves kisfiát rendszeresen verte, a kisebbeket felrúgta, fél- , relökte, ha az útjában voltak. Ez év februárjában még az otthoni kevés élelmet is eladta, s a pénzt italra költötte. Egyedül az asszony keresetéből élnek, de a férj nem egyszer még ezt a pénzt is elvette és elitta. Valamenyi gyerek ideges, ingerlékeny ter­mészetű, félnek, rettegnek az ap­juktól. Ilyen körülmények kö­zött érthető, ha a feleség négy apró gyermekével együtt elköltö­zött az említett lakásból. A bíróság Béres Jánost egy év két hónapi szigorított börtönre ítélte, megszüntette a feltételes szabadságot és kényszerelvonó kezelésre kötelezte a vádlottat. Ezenkívül egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kir mondta, hogy feltételes szabad­ságra nem bocsájtható. HASONLÓ bűncselekményt kö­vetett el Asztalos Ferencné, aki Dunapatajon, a Damjanich utca 38. szám alatt lakik, amint em­lítettük, neki is négy kiskorú gyermeke van. Az asszony része­ges, alkoholista. Egy alkalommal, 1973-ban már volt elvonókúrán, de azt követően is ivott. Férjétől elvált, s egy ideig egyedül lakott, majd a múlt évben több alka­lommal is férfiakat fogadott la­kásán és gyerekei szeme láttára ittasodott le alkalmi ismerősei­vel együtt. Aztán hazahívta a fér­jét, de csak azért, hogy ő szaba­don járhasson. Gyakran előfor­dult, hogy olyan részegen ment haza, hogy képtelen volt a gye­rekeket ellátni. Az sem tartozott a ritkaságok közé, hogy haza se ment. Szerencsére a községi ta­nács a gyerekeket napközi ott­honban helyezte el, így azok nem szenvedtek éhségtől, de amit „édesanyjuktól” láttak, az er­kölcsi fejlődésüket' károsan be­folyásolta. Nem volt ismeretlen a helyi tanács előtt Asztalos Ferencné, született Pusztai Julianna maga­tartása. Tudtak viselt dolgairól, s aggódva figyelték a gyerekek sorsának alakulását, sőt több­ször figyelmeztették is a részeges anyát, hogy sürgősen változtas­son magatartásán, mert szomorú vége lesz kicsapongásainak. Ez­zel az asszony mitsem törődött, sőt előfordult, hogy gyerekeit is magával vitte italozó kőrútjára. A községi tanács azonban közbe­lépett és elrendelte a gyerekek állami gondozásba vételét, a leg­nagyobb, a 16 éves fiú kivételé­vel. Ugyanakkor büntető feljelen­tést tettek az anya ellen. A bíróság Asztalos Ferencnét ifjúság elleni bűntett elkövetése miatt hét hónapi szigorított bör­tönre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyektől, kényszer el vonó ke­zelésre kötelezte, és elrendelte a korábban lopás miatt kiszabott, de feltételesen három évi próba­időre felfüggesztett három hónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Kimondta a bíróság, hogy Asz- talosné feltételes szabadságra nem bocsájtható. Az ítélet jog­erős. Befejezésül és tanulságként egy évekkel ezelőtt lezajlott bírósá­gi per jut eszembe: a hatvan éven felüli anya szülőtartásért perelte fiát és lányát. A bíró­ság az asszony keresetét elutasí­totta. A „gyerekek” ugyanis pa­pírokkal, jó néhány évvel ko­rábbi bírósági ítélettel bizonyí­tották, hogy anyjuk egyáltalán nem törődött velük, napokig ma­gukra hagyta őket, enni nem adott nekik, csupán a szomszé­doknak köszönhették, hogy nem haltak éhen. Aztán állami gondo­zásba kerültek, ahol anyjuk, tíz év alatt egyszer sem látogatta meg őket, levelükre nem is FELNŐNEK Béres János és Asztalos Ferencné gyerekei is. Az állam, a nagy közösség nem hagyja elveszni őket. S felnőtt fejjel meg tudják majd ítélni szüleiket... Gál Sándor A PETŐFI NEPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR ___________ P ÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉS (15.) ♦ A párhuza­mos közieke-! déssel kapcso­latos alapvető tudnivalókat két ábrával sze­retnénk szem­léltetni. Az 1. ábrán levő 1. személygép­kocsi szabályo­san megkezdte a tehergépkocsi előzését. Ennek a járműnek két lehetősége var' ha hátulró- gyorsabb gép­jármű közeledik és ha a személygépkocsi nem közlekedik a megengedett maxi­mális sebességgel, köteles sza­bályosan visszasorolni a megelő­zött tehergépkocsi elé. Amennyi­ben hátulról gyorsabb jármű nem közeledik, a személygépkocsi a belső sávban továbbhaladhat, a többi járművek megelőzése cél­jából. Ugyanezt teheti a 2. szá­mú személygépkocsi is. A 2. ábrán az A jelzésű jármű tulaj­donképpen már párhuzamosan közlekedik, de a külső sávba nem tud visszatérni. A B jelzést vi-' seíő tehergépkocsi ebben a hely7 zetben előzésbe akkor sem kezd­hetne, ha a személygépkocsi a belső sávon nem közlekedhetne, mert nem látja a visszasorolás lehetőségét, s ezért ezt a műve­letet már az előzés szabályai tiltják számára. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a veszélymen­tes közlekedésnek is egyik leg­alapvetőbb tétele a tükör-jelzés- manőver hármas szabálya, a mö­göttes forgalom, állandó és gon­dos figyelése. „(3) A párhuzamos közlekedés­re alkalmas olyan úttesten ame­lyen az azonos Irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a korábban ismertetett rendelkezéseket kell értelemsze­rűen alkalmazni. Ilyen úttesten azonban a második forgalmi sáv­ban bármely járművel szabad közlekedni; a harmadik és továb­bi forgalmi sávokra — a balra bekanyarodás esetét kivéve — ráhajtani csak személygépkocsi­val szabad.” Ehhez nem kell külön magya­rázat, inkább térjünk • rá a kö­vetkező szakaszra: „(4) Lakott területen levő, párhuzamos közlekedésre alkal­mas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jellel meg vannak jelölve, személy- gépkocsival a «belső forgalmi sávban (sávokban) folyamatosan is szabad haladni, feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyor­sabban haladó járművek közle­kedését nem akadályozza. A forgalmi sávokat azonban — a gyorsabb előrehaladás érdekében — kis távolságon belül Ismétel­ten változtatni tilos.” m­Lényeges, hogy a párhuzamos közlekedés esetén éppen a gyor­sabb előrehaladás érdekében, kis távolságon belül a forgalmi sávokat még akkor sem- szabad változtatni, ha a jármű vezető­je a szabályokat megtartaná. Ti­los tehát a „szlalomozás”. Sza­bálytalanul közlekedik a 3. áb­rán, az A jelzésű jármű, amely a belső sávon utolért járművet sávot változtatva, jobbról előzi. A B jármű is. ami az előtte ha­ladó jármű megelőzése céljából jobbra vált forgalmi sávot, s így halad el a lassúbb jármű mel­lett. A külső sávban, sávváltoz­tatás nélkül folyamatosan közle­kedő jármű sem lakott területeit, sem azon kívül nem előz szabály­talanul, ha átmenetileg gyorsab­ban ,halad, mint a belső sávban balra konyarodási lehetőségibe várás miatt lassító jármű vagy járműsor. „(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban ösz- szefüggő járműoszlopok alakul­tak ki. forgalmi sávot változtat­ni csak abban az esetben sza­bad. ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészül- nL” . Olyan úttesten, amely alkal­mas párhuzamos közlekedésre, az „Előzni tilos!” táblát,, általá­ban nem alkalmazzák, kívétéle- 1 sen azonban az, útszűkület jelzé­sével együtt alkalmazásra ke­rülhet. Erre azért van szükség, hogy átmenetileg egy forgalmi sávba tereljék á járműveket. Az Előzni Tilos! ebben az esetben tehát azt jelenti, hogv előzés céljára forgalmi sávot változtat­ni nem szabad és a belső sáv­ban folyamatosan haladó Jármű­nek, amint az lehetséges, visz- sza kell térnie a külső forgalmi sávba. Ha ez az útszűkület elé­réséig nem lehetséges, mert a külső sávban folyamatos a for­galom, a belső forgalmi sávban a tábla után nem szabad gyor­sabban haladni, mint a külsőben. Az útszűkület elérésekor, pedig az idevonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelyre később visz- szatérünk. A „Tehergépkocsival előzni tilos” tábla párhuzamos közlekedés esetén azt jelenti, hogy előzés céljára forgalrni sá­vot változtatni tilos 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb összsú­lyú tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lass.ú járművel. z. aura Megkezdődött a Nyugati átépítése 9 A Nyugati-pályaudvar csarnokát — amely Eiffel francia,, építési tervei alapján 1877-ben készült — alaposan megviselte a múló idő. Az építők megkezdték a csarnok felújítását. (MTI-fotó — Danis Barna felvétele — KS.) {-

Next

/
Oldalképek
Tartalom