Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. október t MI VÁRHATÓ 1980-IG Zöldségtermesztés és -ellátás Kecskeméten Több párt- és kormányhatározat atal arra* hogy megoldandó feladat a biztonságosabb zöldségtermelés, illetve -ellátás. A téma fon­tosságát szem előtt tartva, foglalkozik a kecs­keméti városi tanács az ezzel kapcsolatos gondokkal.. Még az elmúlt év február végén előzetes tanácsi határozat alapján napirendre tűzte a helyzet megvitatását. A megbeszélésen részt vettek az érdekelt termelő, forgalma­zó és irányító szervek mellett a társadalmi intézmények képviselői is. Már itt kialakult az az általános vélemény, hogy a termelés mennyiségi és minőségi javítása mellett el­sősorban a forgalmazási gondok széles körű megoldására szükséges a figyelmet fordítani. A város vezetése állást foglalt abban, hogy a zöldségellátás ja­vítása érdekében olyan távlati terv kidolgozása szükséges, amely elősegíti a termelés szervezését, a forgalmazás fejlesztését, ezzel együtt az ellátás javítását. A városi tanács — az említett értekezlet állásfoglalása alapján ‘ — a kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutatóintézetet bízta meg a távlati elképzelések kidolgozásá­val. A kutatók az ökonómiai osz­tály irányításával társadalmi munkában elkészítették a ter­vet. Ennek alapján készült el az az elóterjésztés, amelyet nemrég a városi tanács végrehajtó bi­zottsága megtárgyalt. A jelentés és egyúttal a vita is foglalkozott azzal, hogy az utób­bi években a zöldségtermő terü­let csökkent a városban. 1970-től 1974-ig 1281 hektárról 1074, hek­tárra. Örvendetes viszont, hogy a megtermelt zöldségfélék meny- nyisége folyamatosan növekedett a területcsökkenés ellenére. Ez az emelkédés viszonylag nem jelentős, de figyelemre méltó. A zöldségtermesztés 90 százalékban a szövetkezeti gazdaságokban ala­kult ki. Az utóbbi időben a ház­táji és a kisegítő gazdaságokban valamint * a hobby-kertekben is egyre jobban foglalkoznak a zöld­ségfélék termesztésével. Nem elég megtermelni a zöld­ségféléket, hanem gondoskodni. kell a forgalmazásról, a lakosság megfelelő ellátásáról is. Ebben meghatározó szerepe van a ME- ZÖTERMÉK Szövetkezeti Válla­lat árukínálatának. A városban levő 70 üzletből ugyanis 29-et tart fenn, a tavalyi zöldségfo­gyasztás 41 százalékáról ez a vállalat gondoskodott. A statisz­tika szerint jelentős szerepe van • A MEZO- TERMEK Kecskemét, Nagykőrösi úti zöldség-gyü- mölcsárusító szaküzlete. az ellátásban a kistermelőknek is. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy Kecskeméten a zöldségfor­galomban kialakult árak kedve­zőbbek az országos átlagnál. A megyeszékhely minden lakója évente 85 kilogramm vegyes zöld. séget fogyaszt, ami az országos átlaghoz hasonló. A távlati terv számol az üze­mekben jelentkező szakosodással. Egy-egy mezőgazdasági nagyüzem a legkorszerűbb termelési eljá­rások alkalmazásával igyekszik a lehető legjobb eredményeket el­érni. A gépesítés mértéke jelen­tősen növekedik. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet pél­dául megvalósította az iparszerű burgonyatermesztést A Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet teljesen gépesítette, más közös gazdaságokhoz hasonlóan, a konzervipari célokra termelt borsó betakarítását, illetve meg­művelését. i A szakosodás és a gépesítés elősegíti majd a termelés további fejlődését, azonban az ellátás jobb megszervezése érdekében növelni kell a mennyiségét és a választékot. Az új lakótelepek ellátása még akadozik. Tervezik jövőre újabb zöldség- és gyü­mölcselárusító helyék létesítését. A legnagyobb elárusítóhely, a kecskeméti piac, már elöregedett. Elkészült az 5 ezer négyzetmé­teres fedett csarnok terve. Rö­videsen megtörténik a piac át­telepítése a közvetlen környékre. Az építkezés valószínűlég csak jövő tavasszal indul. Az elkép­zelések szerint talán 1977-ben adják át rendeltetésének az or­szág egyik legkorszerűbb piaci csarnokát. Az építkezés 'ideje alatt bizony még sok gonddal kell megküzdeni. A városi ta­nács vézetői azon igyekeznek, hogy ne okozzon az ellátásban gondot a piac áttelepítése. Ez nem lesz könnyű feladat. . Vi­szont megéri az áldozatot, mert ha elkészül az új létesítmény, sokkal kulturáltabb körülmé­nyek között történik az árusí­tás. A forgalmazásban döntő sze­repet betöltő MEZOTERMEK 1980-ig csaknem 1000 négyzet- méterrel növeli az eladóteret. Jelenlegi bolthálózatát tovább korszerűsíti. Javítani kívánja a primőrellátást, és az ellátás ja­vítására, a választék bővítésére jobban támaszkodik a kisgaz­daságokra is. A következő ötéves tervidő­szak alatt mintegy 10 ezerrel nő a megyeszékhely lakosainak szá­ma. Azt is figyelembe véve, hogy az égy személyre jutó zöld­ségfogyasztás a jelenlegi 85 ki­logrammról várhatóan 100-ra növekszik, Kecskemét igénye 1980-ra megközelítően évi ezer vagonra emelkedik. Ezeket a változásokat kell elő­relátóan számításba venni mind a termelés, mind a forgalmazás megszervezésénél. K. S. Miről írnak megyei laptársaink? 22 milliós újítás a Volánnál A nagy teherbírású gépjármű­vek tengelykapcsolóinak szege­cselt betétje hagyományos mű­szaki megoldásnak minősül. Meg sajnos az a gyakorlat is hagyo­mány számba megy, hogy a sze­gecs fejének lekopása után hasz­nálhatatlan a betét,. pedig az anyag, a súrlódó felület kéthar­mada még nem kopott .el. Mi­vel az emiatti alkatrészcsere igen, gyakori és költséges, ezért. a Vo- lán 7-es számú Vállalat szolno­ki telepének mérnökei — Nagy .György, Friedrich József és Sza­bó Balázs — olyan kísérletbe kezdtek, amely a betét tartós­ságának növelését eredményez­heti. Vállalkozásukat siker koro­názta. Részleteket a> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP-ból tudunk meg. Kiderül az írásból, hogy a szakemberek s svájciak módsze­rét vették alapul, akik immár húsz éve rögzítik REDUX-ra- gasztóval a személyautók súrló­dó betéteit. Lényegében ezen el­járásból kiindulva dolgozták ld a betétragasztás új technoló­giáját, mely a tehergépkocsik­nál és az autóbuszoknál alkal- mazható. Es a gyakorlatban nyert bizonyítást, hogy a ra­gasztott betét az anyag végko­pásáig — teljes elhasználódásáig — biztonságot nyújt, még lefe­szíteni sem lehet Az ország járműparkjának 17 százalékát magáénak mondható VOLÁN Tröszt illetékesei már kiszámították, hogy az újítás al­kalmazása évi 22 millió forin­tos megtakarítást jelent csak en­nél a trösztnél. Különben a Nemzetközi Műszaki Tudomá­nyos Együttműködési Iroda, a/ TESCO is érdeklődik a szolno­kiak technológiája iránt De je­lentkeztek már szovjet NDK- beli, svájci, jugoszláv, amerikai, \ nyugatnémet és holland szak­emberek és cégek is. Valameny- nyien örömmel vennék át e módszert Veiket Árpád A világ legidősebb fája A född minden bizonnyal legidősebb élő organizmusa egy hatalmas fenyő, amely feltehetőleg akkor bújt ki a földből, amikor az egyiptomiak még hozzá sem kezdtek a piramisok épí­téséhez. A famatuzsálem' törzsének kerülete több mint tíz méter. Az 5 000 évnéfli Idősebb fára E. Schuknan amerikai természettudós bukkant rá Kaliforniában a halálvölgy északi részében. MEGALAPOZOTT HELYI POLITIKA Van-e helyi politika? Mi­ben valósul meg? A dönté­sekben miként tükröződik a lakosság igé­nye? A helyi adottságok és tervek összhang-t ja hogyan határozza meg a fejlődés folya­matosságát? Az élet szülte ellentmondások feloldása miért igény és feladat is együtt?... Ezekről a témákról beszélgettünk Kiskun- máj sán Kalmár Pállal, a pártbizottság tit­kárával és Osupity Istvánnal, a tanács el­nökével. Adottságok és lehetőségek Kiskunmajsán Kinőtte az élet — A negyedik ötéves terv mondhatjuk így: „lefutott”. A tervek új létesítményekben való­sággá váltak; használják őket az emberek, a hétköznapi élet 'ré­szei lettek. Inkább azokról a feladatokról, gondokról beszél­nénk, amelyek a helyi politikát és döntéseket a jövőben majd alapvetően meghatározzák. A Járási pártértekezlet fő feladat­ként a kommunális ellátás javí­tását jelölte meg. Hogy érzékel­tessem, ez mennyire valóságos feladat, vagyük a törpe /vízmű példáját. Tíz évvel ezelőtt a víz­hálózati nagy minőségi változást Jelentett, csakhogy tíz év alatt Kiskunmajsán 630 új lakás épült; kinőttük a vízmüvet. A nagyköz­ség ellátottsága ezen a területen mindössze 50 százalékos. A to­vábbi' fejlődés érdekében a kö­vetkező őt. évben 12 milliót kell költeni a községnek a vízháló­zat bővítésére, 5 milliót pedig az Eszak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat ad— mondta a ta­nácselnök.-—Erre azért van szükség — kapcsolódott a beszélgetésbe Kal­már Pál '—, hogy a korábbi fej­lődésből. most ne visszafejlődés, lemaradás legyen. Úgy foglal­hatnám össze, hogy a gyarapo­dás minden foka új feladatokat is támaszt elénk, és ezeket össze kell haiígolni. — Itt van a, tanyát kollégiu­munk — fotytatta a párttitkár —' aminek nagyon örülünk, mert szakrendszerű oktatásban vehet­nek részt a tanyai gyerekek. Más vonatkozásban viszont sürgető, hogy a tenteremgandokat elhá­rítsuk. Nyolc tantermet • kell épí­tenünk; hogy fogadni tudjuk a külterületieket, de' a belterületen • Tanyai kollégium s „Nyolc tantermet kell épfteni, hogy fogadni tudjuk a kül­területieket ...” Is egyre több gyerek lesz iskolás­korú. Tizenkét tanterem kellene tulajdonképpen, nem nyolc, de az már meghaladja lehetőségein­ket. Két év múlva csak elsőben öt párhuzamos osztályt kell in­dítanunk, mert 180 gyereket vá­runk az előzetes számítások sze­rint. Fejlődés az egyik oldalon; és új igények jelentkezése, új sürgető feladatok megoldása a másik oldalon. A helyi politi­kának itt van nagy feladata... Az iparosodás következményűi Majsa is iparosodó nagyközsé­geink egyike. Éppen ezért a foglalkoztatottság elterjedése meghátározza az alapvető társa­dalmi mozgást, amely az életfor­maváltásban, a jövedelmi viszo­nyok megváltozásában jelentke­zik. A szaporodó új munkahelyek várják a fiatalokat, a nőket.. Az alkalmazással együtt a családi viszonyok is átalakulnak, az új helyzethez igazodnak. A helyi po­litikának pedig mindezekkel lé­pést kell tartania. — Égető gondunk lett az idén az óvoda. Fejlesztési elképzelése­inket emiatt jócskán meg kellett változtatni — mondta a nagy­községi tanács elnöke és felváltva a párttitkárral sorolják az érve­ket. Kiskunmajsán ugyanis, a munkaalkalmak megszaparodásá­val az a helyzet állt elő az ipari üzemekben, telepeken, hogy munkaerőhiány okoz gondokat a termelésben. Alapvető érdek az óvodai csoportok számának nö­velése azért, hogy emiatt kis­gyermekes anyák ne lépjenek ki a termelésből, kényszerűségből ne maradjanak otthon gyerme­kükkel. — Társadalmi összefogásra volt szükség, hogy ezt a feladatot el tudjuk végezni. Ä; dolgozók fel­ajánlották. egynapi keresetüket és 230 ezer forinttal segítették a ta­nácsot — mondta Kalmár Pál.-T Ehhez pótoltunk a 'fejleszté­si alapból — folytatta tanácsel­nök — és három -új Óvodai cso­portnak lett helye. Az iparosodás -természetesen nemcsak óvodai gondokkal jár, hanem másokkal is, mert meg­élénkül a betelepülés, ahhoz pe­dig újabb telkek kellenek, vil­lanyhálózat kell, iskolai hely és még sok minden, amit megköve­tel a fejlődő élet, Huszonegy lakás a központban Mint minden helyi, politikai döntés közvetlen Vagy közvetet­ten érinti á lakosságot, a közvé­lemény pedig valamilyen formá­ban reagál rá. Az egyikre erőseb­ben a másikra gyengébben.. Ez sok mindentől függ. A helyi politika kialakításában is — sokszor a feladatok végre­hajtásának sikere függ tőle — a közvéleményre van szükség. Ezzel hogyan élnek ;itt Kis­kunmajsán? Sok fontos teendő körvonalazódik a tanácstagi be­számolókon, a tanácstagok inter­pellációiban, de a társadalmi- és a tömegszervezetek rendezvénye-' in is; akárcsalca szövetkezeti köz­gyűléseken. vagy termelési ta­nácskozásokon az üzemekben. Az ott elhangzottak később elkép­zelések, esetleg tervek, vagy konkrét testületi döntések formá­jában fogalmazódnak meg újra; magasabb, általánosabb szinten, amelyre ismét reagál a közvéle­mény. ' — Van-e, vagy várható-e olyan intézkedés, amely előrelát­hatólag élénken foglalkoztatja majd a közvéleményt? — kérde­zem a nagyközség vezetőitől. — Van — válaszolja Csupity István —, mégpedig a huszonegy lakás itt a központban, az áru­ház fölött. Bizonyára, nehezen fogják megérteni az emberek, hogy mlndannylunk általános ér­deke; a megtelepedett iparhoz, annak Intenzív fejlődéséhez szak­embereket kell ide hozni. Ehhez pedig legkevesebb a lakás. Hogy erre most kell áldoznunk, azt majd a jövő eredményéi1 igazol­ják. A közvélemény ezzel nem számol. Ebben az esetben talán úgy kell az emberek érdekelt képviselnünk, hogy sokan nenj értenek velünk egyet, vagy ellen­érzéssel fogadják a döntéseket. — Ilyen esetekben — folytatja a párttitkár — az embereket ' még kell győzni a társadalmi és tömegszervezetek útján és más politikai eszközökkel. Segíteni kell, hogy az összefüggéseket meglássák,- s abban saját érde­keiket is felismerjék. Ez is a he­lyi politika egyik igen fontos -feladata. Talán úgy tudnám más. kent megfogalmazni, hogy állan­dó befogadóképességre, nyitott­ságra van szükség. Ezzel érhető el, hogy az emberek szemlélete, álláspontja megváltozzon a kö­zösségi, a társadalmi érdek irá­nyába. Csaté Károly A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KÖZÜTI JELZŐTÁBLÁK 6. 1. ábra & ábra 1 Tájékoztatást adó jelzőtáblák. Ezeknek a száma is több lesz mint jelenleg. Ezek közül az alábbiakra szükséges felhívni a figyelmet: a Kijelölt gyalogos át­kelőhely (1. ábra) már ma is meglévő gyakorlatot vesz át. A tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jeliéi ki­jelölt gyalogos átkelőhely keresz­tezi. Lényeges, hogy a tábla ak­kor is jelzi a kijelölt gyalogos átkelőhelyet, ha ott az útburko­lati jel valamilyen oknál fogva nem .látható. Ez az egyetlen ki­vétel az alól a ma is élő állás­pont alól, hogy az útburkolati tel csak akkor joghatályos, ha lát­ható, felismerhető, tehát nincs sem lekopott, sem lefedett átlag­pontban. A Zsákutca táblája (2. ábra) módosult; 3. ábra 4. ábra i 1 IS m£sja 5. ábra 6. ábra 8, ábra ÚJ jelzőtáb­lát kapnak az Autóbus i mag- Ulóhely, a Tta- UbuszmegáUé- hely és a VIDa- mosmegáUé" hely (3., 4., 5. ábra). Ezek a táblák a me­netrend szerint közlekedő autóbusz-, trolibusz-, illetőleg villamosjárat megállóhelyét jel­zik. Felmerülhet — erre még ké­sőbb visszatérünk — hogy tilos előzni a villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az út­testről, illetve az úttestre törté­nik. Ilyen helyeken célszerű a megállóhely előjelzése. Erre al­kalmas: az Egyéb veszélyt jelző tábla az alatta levő, a villamosra fel-és leszállást ábrázoló kiegé­szítő táblával. -z tábla (8. ábra) jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várako­zást ellenőrző óra működtetése kötelező. Kiegészítő tábla jelez­heti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig, vagy a jármű szélvédő üvege, mögött elhelyezett tárcsán jelzett Ideig szabad. (9. ábra). A tájékozta­tást adó jelző­táblák köre bővült a Turis­ta tájékoztató Iroda, Szállo­da, Étterem, Büfé, Múzeum, Műemlék, Für­dőhely, Tábo­rozásra, illető­leg lakókocsik részére kijelölt i 3 . 0 m M. ábra hely táblákkal. A Besorolás rend­jét jelző tábla (10. ábra) azt lelzi. hogy az Útkereszteződés előtt — a továbbhaladási iránytól függő­en — melyik forgalmi sávbe kell besorolni. 1L ábra 12. ábra 7. ábra i A Várakozóhely tábla a Jármű­vek kijelölt várakozóhelyét jelzi. A tábla alatt elhelyezett kiegé­szítő tábla jelezheti a várakozó- helyen kötelező elhelyezkedés módját. Például: a Jobb oldali ke-» rekekkel a Járdára állva kell vá­rakozni (6. ábra), illetve azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos. gépjárművek (például csak személygépkocsik) (7. ábra) részére van fenntartva. 9. ábra Ahol a várakozást ellenőrző órap (parkométer) van, kiegészítő A giröbusz előnyei Az új, lend kerekes akkumulátorral hajtott szállítóeszköz egyre jobban terjed, minthogy, semmi! élje káros melléktermékkel bent szennyezi a le­vegőt. Ezenkívül szinte hangtalanul pnüködlk, igen gazdaságost rendid vili tartós; és minimális műszaki kasbsn­13. ábra Útburkolati jelek. Ezek. »közül is csupán azokat soroljuk fel, amelyek újak a közlekedésben. A megállás helyét jelző vonal <11. ábra) szaggatott vagy foly- • tonos keresztirányú vonal, amely azt á helyet jelzi, ahol a jármű­vel — a megállást az elsőbbség megadása, a vasúti jármű átha­ladásának biztosítása, illetőleg fényjelző készülék, vagy vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés jelzése szükségessé teszi — meg kell állni. Ha az elsőbbségadási kötelezettség Elsőbbségadás köte­lező jelzőtábla jelzéséből követ­kezik, erre a vonal előtt levő há­romszög alakú útburkolati jel hívhatja fel a figyelmet. A kö­telező megállás helyét jelző vo­nal (12. ábra) azt a helyet jelzi, ahol az Állj! Elsőbbségadás köte­lező jelzőtábla jelzése folytán meg kell állni. A megállóhely (18. ábra) menetrend szerint köz­lekedő autóbusz- vagy trolibusz* járat megállóhelyét Illetőleg taxi­állomásét jelzi. A jel kiegészít­hető megfelelő járműre utaljS',fel­irattal. Az útburkolati jelekkel kapcso­latosan le kell szögeznünk, hogy .záróvonal és terelővonal együt­tes alkalmazása esetéh azokat a terelővonal felől átlépő, szabályo­sán előző Jármű nem követ' el szabálysértést, ha az előzés befe­jezése után a záróvonal átlépésé­vel tér vissza a megelőzött jár­mű elé. Á záróvonal egyéb ese­tékben csak végszükség! hely­zetben léphető át,.ilyenkor Is ter­mészetesen a megfelelő biztonsági Intézkedések (például alkalmi Jelzőőr állítása) mellett, a szem­bejövő forgalom veszélyeztetése nélkül. Az tehát, ha a kezdő ve­zető motorja lefullad és ezért kényszerül állni, nem jogosítja fel a mögötte levő jármű veze­tőjét, hogy a záróvonalat átlépve kerülje ki. tartást Igényes. Ezek a tulajdonságai teszik az úgynevezett glrobuszt igen perspektivikus közlekedési esz közzé a városi közlekedésben. Az Ausztriában gyártott glrobuse egy töltéssel több mint Já kilométer­nyi utat képes megtenni. £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom