Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

1975. október 30. • PETŐFI NEi Z • 5 Múzeumi örömök, gondok ;t |ük- jondo- ti Jl4ú­Múzumügyünket élénkülő vita övezi, ami főként azt rözi, hogy az intézményhálózat gyors fejlődése újabb goij kát, feladatokat vetett fel. Dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti zeum főigazgatója írta: „Múzeumainkat mi félkarú óriások­nak szoktuk nevezni, mert igen nagy munkával és költséggel megteremtjük egyik karjukat: olyan kiállításokat rendezünk, amelyek európai szinten is megállják a helyüket, de utána semmit sem teszünk propagálásukra ... a közművelődés szá­mára való kiaknázásukra; a másik karjukra már sajnáljuk a pénzt.” 197 múzeum országszerte Ha értelmezést adunk a íenti hasonlatnak, az „óriás1” szó a 30 éves fejlődést is jelentheti. Mű­velődési szerepét tekintve mú­zeumaink — az UNESCO kimu­tatása szerint is — a világ élme­zőnyébe. tartoznak. Hazánkban 1945-ig 50 múzeum létesült. A háborús pusztításból kimentett kincsekkel ez volt az örökségünk. Ma 197 különböző múzeum van országszerte. Olyan városok, köz­ségek jutottak új múzeumokhoz, ahol korábban nem volt ilyen in­tézmény. Sok épület, gyűjtemény kapott múzeumi védettséget. Ezek pusztulása, elkallódása nem­zeti kultúránkat szegény ítette volna. Tavaly 6 millió 300 ezer egye­di műtárgyat, a különböző gyűj­teményekben pedig további 25 milliónyi tárgyat őriztek. Nem­csak több múzeumunk van te­hát, hanem azok sokkal gazda­gabbak is. Oj múzeumot kapott Nyíregyháza. Befejeződött a mis­kolci Herman Ottó Múzeum tel­jes rekonstrukciója, Salgótarján­ban munkásmozgalmi múzeum létesült. A Debreceni Déry Mú­zeum jelentősen bővül. Szolno­kon új megyei könyvtár építésé­vel tehermentesítik a múzeum- épületet. Kaposvár megyei kép­tárat kapott, Miskolcon önálló képtár alakult. Zalaegerszeg mú­zeuma is új, Győrött találjuk a legszebb vidéki múzeumot. A fő­várost illetően elég. ha csak a legfontosabbat, a budavári palo­takomplexum átadását említjük. Négy-öt éve még elérhetetlen­nek látszott: j tavaly 10,5 millió ember fordult meg az ország mú­zeumaiban, kiállítótermeiben. Mintha minden egyes lakos egy­szer az év folyamán megnézett volna egy kiállítást. Mintha egy­szerre mindenkiben felébredt vol­na a kíváncsiság történelmünk, kultúránk, képzőművészetünk iránt. A számszerű eredményekkel akár elégedettek is lehetnénk. Miért hát a vita? Miért, Ihogy egyre több múzeumbarát a közművelődés mind több felelős munkása — ad hangot aggodal­mának múzeumügyünk jeleiKt és jövőjét illetően? A gondok oka: a növekedés Nézzünk szembe a tényekkel! A KNEB hét megye múzeumai­ban folytatott vizsgálatánakjmeg- állapításait bízvást általánosít­hatjuk, mivel Baranya, £ács- Kiskun, Békés, Fejér, Szabolcs, Vas és Veszprém megyében i64-et találunk a 197 múzeum közül. Az első következtetés: bármily örvendetes is a fejlődés, a; mú­zeumügy egésze szempontjából új gondok jelentkeztek, a növeke­dés nehézségei. Az utóbbi tik év­ben 3,5 millió műtárggyal! gaz­dagodtak a gyűjtemények, a! mú­zeumépületek száma viszont eh­hez képest alig változott. Sokszor a raktározás is megoldhatatlan problémát jelent, s kevés a res­taurátor, Számos megyében] 10— 18 év kell a meglevő anyad res­taurálásához. De mi lesz később? Hiszen a tervszerű feltáró jnun- ka mellett — a nagyméretű! épít­kezések következtében — xnind több lelet kerül véletlenül is fel­színre. Míg a korszerű múzeumépüle­tek a szükségesnél lassabban, a kisebb múzeumok és emlékszo­bák viszont a kelleténél gyor­sabban szaporodnak. A HNEB vizsgálata szerint legélesebben az emlékszobákkal kapcsolatban ve­tődik fel a probléma: „Életkép­telen. a hazai turizmustól is él­zárt. ritkán látogatott, szegénye­sen berendezett emlékmúzeumok xmsl pxlL, ddo • A híres kunbábonyi avar fejedelmi sír feltárásánál. H. Tóth i Elvira i tudományos főmunkatárs Benedek i István professzorral, aki tévé- i műsort készített , a helyszínen. Az Izsák-Balázspusztán feltárt honfoglaláskor! nyereg. is létrejöttek.” Vidéki múzeu­maink nagy részének nincs egyé­ni arculata. Mindent gyűjtenek, a szakágazatok mindegyikét mű­velni akarják, függetlenül attól, hogy a szükséges szakerő ren­delkezésre áll-e vagy sem. Pedig a sajátos profil kialakítására előbb-utóbb minden múzeum rá­kényszerül. Másként nem lesz úr­rá a raktárgondokon, nem tudja megoldani a műtrágyák restaurá­lását, tudományos feldolgozását. A leltározatlan tárgyak hatal­mas és növekvő mennyisége nem kamatozódik sem tudományos, sem közművelődési szempontból. A múzeumoknak segítségre van tehát szükségük, de amíg azt ki­zárólag hivatalos köröktől vár­ják, aligha találnak megfelelő megoldást. Jobban ki kellene használniuk a honismereti moz­galomban rejlő lehetőségeket, a múzeológia iránt érdeklődő tár­sadalmi érdeklődést. A nyári ré­gészeti diáktáborok például bevál­tották a reményeket. A társadalmi összefogást a mú­zeumi propagandában is jobban lehetne gyümölcsöztetni. Sok vá­rosban történtek már jó kezde­ményezések közös propagandaki­adványok megjelentetésére a népfront, a szakszervezetek, a tanácsok, közművelődési intéz­mények összefogásával. Hasznos lehetne az idegenforgalmi és más propagandaszervek eszközei­nek, lehetőségeinek a jobb kiak­názása is. Sok még a tennivaló ahhoz, hogy mú^umajn,k kétkarú , óriúT, sokká váljanak, s az egész .köz. művelődés ügyét szolgálják. Tárgyi és személyi gondok Bács-Kiskunban Az örömökben-gondokban Bács. Kiskun megye is osztozik. Hor­váth Attila megyei múzeúmigaz- gató elmondta: örvendetes, hogy a megye múzeumhálózata is je­lentősen bűvült, korszerűsödött, jelentős összegeket költöttek fel­újításukra. Sajnálatos tény vi. szont, hogy épp a megyeszékhely múzeumi helyzete igen rossz. Hiányzik a megfelelő épület, ke­vés a kiállítóterem. Az Okollégium épületének mű. zeumi célra történő átalakítására — az eredeti elgondolásokkal el- lentétben — a következő öt év­ben sem kerülhet sor. Ugyanak­kor a kecskeméti múzeum vasút- kerti épületében, az alagsori ta­lajvíz miatt mind több termet kell raktárrá átalakítani, azért is, mert egyre szaporodnak a gyűjtemények. Ez az egyik oka annak, hogy I960 óta nem nőtt a kiállítások látogatottsága. Csak időszaki tár­latokat rendezhetnek, azokat is rövid időre, pedig sok bemutató két-három hónap nyjtvatartást is megérdemelne. A másik nagy gond a szakem­berhiány. Példaként említette Za­laegerszeget, ahol ugyanannyi tu­dományos munkatárs dolgozik, mint Kecskeméten, pedig ott nincs is múzeumi gyűjtemény, csak egy skanzen van. A kecs­keméti múzeum szakember-ellá­tottsága országosan az egyik leg­rosszabb, a megyei intézményhá­lózaté összességében is csak kö­zepes, a megosztottságot tekintve viszont ennél rosszabb. Csak a megyei'múzeumnak néprajzosra, legújabbkori történészre, grafi­kusra, népművelőre és irodalom- történészre lenne szüksége, hogy mind teljesebben betölthesse köz- művelődési szerepét. A megye múzeumai is valóban „félkarú óriások”. A rendezvé­nyek nem megfelelő propagan­dájának viszont egyre inkább anyagi okai vannak. Kevesebb meghívót nyomtatnak, mert drá­gább a papír. Megpróbálták bő­víteni a meghívottak- iistá ját^ cte ez mintegy 100 ezer forint“ költ ségtöbblettel járt volna. Az emlékszobagond Bács-Kis­kunban többszörösen értendő. Egy részük nem tartozik a mú­zeumi szervezetbe. így, bármily értékesek és szükségesek is ezek, szakmai irányításuk, közönség elé tárásuk megoldatlan. Így van ez egyelőre Móra Ferenc kiskunfélegyházi szülőházával, g2 aposlagi Nagy Lajos, gyűjtemény­nyel. a szabadszállási Józset Attila-emlékházzal, a kiskőrösi úttörténeti múzeummal. Áldatlan állapot, amelyen egye­lőre csak vitatkoznak. Ha szűk. ség van rájuk, kívánatos, hogy a múzeumi hálózat keretében mű. ködjenek. Azt viszont alkalmas­sá kell tenni erre, anyagilag Is. H. E.—R. M. W „GYORSULÓ IDŐ” KÖNYVEI A közművelődés szolgálatában A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésé­nek a közművelődéssel foglalkozó napirendje n^ghatározta azokat a feladatokat, amelyek megoldása magasabb szintre emeli a művelő­A Magvető Kiadó e nemes fel­adatnak igyekszik eleget tenni az. zal, hogy az év elején útjára bo­csátotta a „Gyorsuló idő” soroza­tát. A közművelődést szolgáló, a gyors fejlődés kínálta informá­ciókat közvetítő könyvek nagy sikere is hizonyítja, hogy az ol­vasási kedv nem csökkent az utóbbi időben áem. Az év első félében, olcsó áron, ízléses külső­vel megjelent kötetek napok alatt elfogytak. A marxista filozófus Lukács György két tanumányát éppúgy örömmel fogadta a kö­zönség, mint Illyés Gyula remek írásait anyanyelvűnkről. Szent- Györgyi Alberttól „Az élet jelle­ge” címen látott napvilágot egy értő válogatás, Fülep Lajos a ma­gyar képzőművészet három nagy alakját, Rippl-Rónait, Csontváryt, és Derkovitsot ismertette meg az olvasóval úgy, hogy általános ér­vényű esztétikai kérdésekre is válaszolt. Marx György írásainak egy része „KimeWthetetlen anyag” ebnen hagyta el a nyomdáit — bizonyítva, hogy a bonyolult természettudományos témákról is lehet izgalmas közérthetőséggel ír­ni, Honti János neves mesekuta­tónkat pedig „A mese világa” című könyvével emelte ki a ki­adó a feledés homályából, és tette közkinccsé a harminq éve meghalt tudós munkássággá egy részét. Ű 1 □ A sorozat eddig zöméber azt a célt szolgálja, hogy még jcbban megismerjük kulturális értékein­ket, nemzeti múltunkat. A ma­gyar történelem sokat vitatott, izgalmas időszakával foglal cozik a legutóbb megjelent „az or­szágút szélére vetett ország? is. Perjés Géza a magyar állam fennmaradásának kérdését jvizs- gálja a Mohácstól Buda elitéig tartó időben. Abból indul ki — amit sok kutató figyelmei kívül hagyott —, hogy 1526 utánjSzu- lejmán kezdetben az országát ré­gi állapotában akarta hagyni. Csupán két feltételt szabott ^egy­részt azt, hogy külpolitikáik tö­rökbarát, azaz Habsburg-ellenes legyen, másrészt azt. hogy [Ma­gyarországon nem választhatnak Habsburg-házból uralkodót. [Arra a szerző nem ad választ, hdgy a magyar uralkodó osztály miért nem fogadta el Szulejmán aján­latát. de az tény, hogy a nemes­ség elfordult a török orientáció­tól, és nem foglalt egységesen ál­lást a Habsburgok mellett sem. Az izgalmas történelmi okmányo­zás eddig kevésbé hangsúlyozott \ eredményre vezet. Bizonyítja: az uralkodó osztály felismerte, hogy biztosítani kell a magyar állami­ság fennmaradását, és meg kell őrizni az ország állami és terü­leti egységét. A kialakult gazda­sági és katonai helyzet azonban elkerülhetetlenné tette az ország bukását. A nyugati világ és - az oszmán birodalom küzdelme ha­zánk területén jutott holtpontra. Jellemző, hogy „csak mi része­sültünk abban a megtiszteltetés­ben, hogy — a török krónikaíró szavait használva — az iszlám védőbástyája is lehettünk". A magyar diplomácia tehetet­lenségének. a hadszíntéren élők szenvedéseinek és a mérhetetlen háborús pusztításnak a bemuta­tása után a Mohács utáni Ma­gyarország szellemi erőinek is emléket állít a tanulmány. A szerző vissza-vissza,térően szól a szülőföldjéhez ragaszkodó, nemzetfenntartó erőről — a nép­ről. A befejező rész kapcsolódik az utóbbi évek egyik legizgalmasabb történész-eszmecseréhez, a Kecs­keméthez annyi szállal kötődő. Molnár Erik által kezdeményezett és vezetett „nacionalizmus-vitá­hoz”. Perjés Géza megkérdőjelezi a vita és Szűcs Jenő eredmé­nyeit, mindenekelőtt azt, hogy a parasztság teljes egészében a ne­mességtől kölcsönözte volna a haza és a nemzet fogalmát. A fej­tegetések és a kérdésfeltevések a vita és az újabb könyvek tanul­mányozására ösztönözhetik az ol­vasót. □ □ 3 A „Gyorsuló idő” sorozat jeles darabja Perjés Géza munkája, méltó az előtte megjelentekhez.. A sorozat folytatásaként érdek­lődéssel várjuk R. Várkonyi Ág. nes:. Törökvilág és magyar kül­politika, Horányi özséb: Jel, je­lentés. információ című munká­ját, Bóka László József Attila esszéjét és vallomását, valamint a Radnótiról szóló köteteket. Jó lenne ha emelkedne a példány- szám, hogy még többen ismerked­hessenek meg az értékes kezde­ményezés, a máris népszerű soro­zat jövőben megjelenő köteleivel. Komáromi Attila VENDÉGÜNK VOLT Banner Zoltán Banner Zoltán, erdélyi magyar író és előadóművész az elmúlt hetekben három helyütt lépett fel hazánkban — három különböző műsorral. Pécsére Bartók Béla emlék-összeállítását hozta el, La- josmizsére a Petőfi a hídon című sorozatát mutatta be, Kecskemé­ten pedig a szellemi ínyencségeik­kel szolgáló „Lakoma” előadóest­jére került sor. Négy évvel ezelőtt Pomogáts Bélának „A kolozsvári Utunk”-ról szóló tanulmánya úgy Hivatko­zott Banner Zoltánra, mint aki a hetilap hasábjain ad tájékoz­tatást a romániai magyar művé­szet eseményeiről. Ezt megelőző­en, 1968-tÓl már megjelentek a könyvei. Monográfiát írt Papp Aurél szatmári festőről és az eu­rópai avantgárd Kassák melletti alakjáról: Mattis-Teutsch János­ról. Az erdélyi népi hagyományo­kat térképezte föl a Csillagfara­gók, nálunk is jól ismert köteté­ben. Három esztendeje pedig út., nak indította válogatásával, elő-i szavaival és eligazító jegyzetei­vel a Dacia Kiadónál „Az önélet- író erdélyi művészek” elnevezésű sorozatot, amely eddig Mikola András, Szolnay Sándor és Nagy Albert hagyatékát, leveleit, valló, másait tartalmazza. A Szervá- tiusz Jenőről szóló monográfiája nyomdában van. Miközben szerkesztői és művé­szetírói munkáját végzi, sokan tapsolnak vers- és prózamondá­sainak is. A Bartalis János köl­tészetéből válogatott „Életem a versben” című 1964-es összeállí­tása az első önálló előadóestét jelentette a felszabadulás után Erdély magyarlakta területein. — Hogyan egyezteti össze a két hivatást? — Az alkotó emberért érzett felelősségérzet találkozott a tár­sadalmi igénnyel. Manapság ugyanis nem elég csak egyvalami­hez érteni. Az erdélyi értelmisé­író és előadóművész Kolozsvárról giek különösen érzik ezt a szük­ségletet. A mai ember életfor­mája olyan, hogy nincs sok ideje elmerülni a legkülönfélébb szak­területek egyre finomodó részle­teiben, s ezért a művészetek szin­tézise lehet az egyik megoldás. Az irodalom, a képzőművészet, zene és mozgáskultúra egységé legteljesebben a pódiumon való­sul meg. Ez vonz, ezért léptem föL évi harmincöt-negyven alka. lommal •— a nyolcszáz lelkes faL vakban és kétszázezer lakosú vá­rosokban. Nem utasítok vissza egyetlen meghívást sem, hiszen ha egy faluban irodalmi estet igényelnek, az már a szerzőkkel való találkozásokra ébrészt igényt. — Mégis, melyik tevékenységét érzi fontosabbnak? — A művészeti írás és az elő-'3' adóművészet teljes mértékben ki-]' egészíti egymást. Természetes,; hogy amikor valamelyik könyve-1, men dolgozom, nem vágok bele7 egyidejűleg új mjűSpr összeállttá- 19 Sába is. S a személyes megjelenést • némileg pótolhatja, hogy például a T Petőfi-műsorom részeteit tizenöt­ezer példányban adta ki a buka­resti hanglemezgyár. Minden péL1 dány elkelt, a lemezt újra prése, lik. Banner Zoltánt művészeti tár- - gyú írásaiban főleg a történeti összefüggések foglalkoztatják. Nem használ tolvajnyelvet, nem csak a szakmához szól. Előadóművész­ként a költő-művészsors létkérdé­seit emeli ki. Gyermekkora óta mond verseket, a kolozsvári Utunknak pedig szinte indulása óta munkatársa. Magyarországi előadóútján is a XX. századi al. kotó ember helyzetéről vallott, amely az egyik legnagyobb át­alakuláson ment át. s amelyért sohasem késő felébreszteni mind­nyájunk felelősségérzetét. Halász Ferenc Társasági táncok versenye1’'1 ** A közelmúltban tartották meg Moszkvában a társasági táncok, zenei együttesek és táncmesterek össz-oroSzországi versenyét. Az OSZSZSZK tánciskoláinak és táncstúdióinak több mint 3000 résztvevője fél évig versenyzett a fővárosban megrendezendő döntőbe jutásért. A zsűri a leg­jobb nyolcvan táncospárt, 12 együttest, 8 zenekart, és 12 tánc­mestert jelölt a döntőbe. Az OSZSZSZK-ban hagyomá­nyossá váltak a társasági táncver­senyek, amelyek népszerűsítik a táncművészeiét, és segítik a fia­talok esztétikai nevelését. • A táncverseny bemutatóján. (APN-fotó: V. Rogylonov felvétele — KS) CÁ ^Báes-ÍKl&kjtm mjuppei JftüÁ%el&dhl DC&zpűni november 2-től 8-ig Novetmber 2-án, vasárnap 10 óra­kor a színházteremben és mese­szobában : Rajz- és mesefilmek vetítése gyerekeknek. November 3-án, hétfőn 17 óra­kor a folyóiratolvasóban: Jogi tanácsadás. Lakásügyek. November 3-án, hétfőn 18 órakor a művészklubban Collegium Ar- tium i— képzőművészeti tagozat. ' Mit játszunk, amikor játszunk? (belépődíjas). November 4-én, kedden 19 órakor a színházteremben és ifjúsági klubban: Az ANONYMUS Ifjú­sági Klub nyílt klubnapja a Szovjet Kultúra Hete alkalmából. November 5-én. csütörtökön. 19.30-kor az emeleti előcsarnok- ft ban: TÁNCHÁZ.* November 8-án, szombaton 15 órakor a színházteremben: Fel­nőtt Filmklub — francia filmsn- ; rozat 4. vetítése (bérletes). 1713 > Az UNIVER Szövetkezet kertészeti telepén (Felsőcsalános 50. 1-es autóbusz végállomása) örökzöld díszcserje megrendelhető. Faiskolai lerakatunkat november 6-tól megnyitjuk. 1071 o \ désügyi inunkát. Ezen — egyebek között — hangsúlyozták, hogy az értékes kultúra ter­jesztése Ja szocialista fejlődés parancsoló kö­vetelménye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom