Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

V 1915. október L • PETŐFI NÉPE • S A megzenésített képernyő Ne az adatok bűvöletében Előzetes a tv negyedik negyedévi műsoráról Vége a nyárnak, a külföldi utazásoknak, kezdődik a vissza­emlékezés, amelyhez a tévé ak­tuális politikai és ismeretterjesz-. tó műsorai is segítséget kívánnak nyújtani. A Bulgáriáról terve­zett fórum, — folytatva a tele­vízió külpolitikai rovatának új hagyományait ’•«— ezúttal a Bol­gár Népköztársaságot mutatja be. A Szovjetunió déli kapuja — c. film az ogyesszai kikötő életé, bfil ad ízelítőt. A december utol­sói napjaira tervezett év végi kül_ politikai összefoglaló, az idei esztendő legfontosabb nemzetközi ejeményeit ( taglalja. Az október második felére, il­letve novemberré tervezett há­romrészes, külpolitikái vetélkedő részint á régi hagyományok fel­elevenítésére, részint új megol­dásokra törekszik. ..Újdonság a generációk szerepeltetése: az el­ső részben egyetemista fiatalok, a másodikban idősebbek vesznek részt, majd a két generáció a döntőben méri össze az erejét. Termel: 1875-ben. Ezzel a cím­mel több, egymást kővető adás­ban mutatják be az ország leg­nagyobb beruházásait. A Zöld utat — c. helyszíni közvetíté­sekben pedig a gyorsított beru­házásokról tudósítanak. Így: a Dunai Kőolajipari Vállalatról, az Ózdi Kohászati- Üzemek acélmű­véről, valamint a Dunaújvárosi Hullámpapírgyárról. Az Egyesült szövetkezetek — c. műsorban az elmúlt két évben összevont mezőgazdasági gazda­ságok tagjai, vezetői, valamint országos vezetők szólalnak meg Beszámolnak : életűkről és arról, miként tudták kamatoztatni a nagyobb területet, a koncentrá­ciót, a társulásokat, az integrá­ciót? A családi kapcsolatok bonyo­lult világába ad betekintést a „Válik? Majd elválik...” — c. vitaműsor, amelyben maguk a nézők mondanak véleményt a vi­tára bocsátott. „családmodellről.” Egy másik műsorban — „A gyer­meknek semmi se jó?” — szem­besítik egymással a fiatalokat és a szülőket, valamint a szocioló­gusok és a pedagógusok megfigye­léseit December 1-én lesz 50 éve, hogy megkezdőd töt a Magyar Rádió rendszeres adásai. Az év­forduló alkalmából egyórás do­kumentumaimét mutatnak be. Ugyancsak dokumentumfilmmel emlékeznek meg Munkácsy Mi­hály halálának 75. évfordulójá­ról. Film készül az íróként és politikusként egyaránt kiváló Sza­bó Pálról halálának évforduló­jára. A filmben vallomások se­gítségével követhetjük végig m • Részlet Ordőgh Szilveszter: Advent öröme c. elbeszélésé­nek tévéfflmváltozatábél. A két főszereplő: Nagy Anna és Molnár Tibor. (Fotó: Varga Zoltán) gazdag életútját, szülőfalujában és Budapesten. Még egy jubileumi műsorra hívjuk fel a figyelmet. A film, a kortársak szavaiból, emlékeiből építi fel Landler Jenő, a Magyar Tanácsköztársaság belügyi nép­biztosának életútját, születésének 100. évfordulóján. A jövő építészete — címmel sugárzott adásban azt vizsgálják, hogyan alakul az építészek sze­repe a jövőben, ' munkájukban hogyan tudják követni a rendkí­vül gyors technológiai és szer­kezeti változásokat? A sportrajongók örömére, ok­tóber 1-én közvetítik az ÚEFA Kupa labdarúgómérkőzést, majd a lengyel—magyar, csehszlovák— magyar és a. magyar—luxemburgi mérkőzést .láthatják a nézők. Át­veszik és közvetítik október vé­gén a Csehszlovákia—Anglia EB selejtező-mérkőzést, Belgirádból a női és férfi röplabda EB-dön- tőt, Londonból pedig a tornász Világ Kupa eseményeit. Decem­berben a jégkorong Izvesztyija Kupa és a női kézilabda VB-t közvetítik a Szovjetunióból. A drámai műsorok közül em­lítésre méltó a kitűnő szovjet író, Szimonov 60.. születésnapjá­ra készített tévéjáték, az Öt nap háború nélkül. Galgóczi Erzsé­bet „szocialista krimije”, a Fér­fiak, akiket nem szeretnek. Szá­raz 'György: A Rókus, templom harangjai — c. művének tévé­film-változata, amely Batsányi : János fiatal éveit idézi. Mint érdekességet említjük meg, hogy a fiatal költők bemutatásához hasonlóan, a fiatal prózaírókát is megismertetik a közönséggel. A sört, Ördögh Szilveszter Jó­zsef Attila-díjas író nyitja meg, áz Advent öröme — c. tévéfilm­mel, amely a harmincas évek végén játszódik és egy parasztcsa­lád sorsának drámáját ábrázolja. Nem véletlenül utaltunk már a címben, a megzenésített képer­nyőre, mivel az év utolsó ne­gyedéve ugyancsak nem szűköl­ködik zenés művekben. Elkészült Farkas Ferenc Bűvös szekrényé­nek tévéváltozata, képernyőn lát­hatjuk, hallhatjuk Puccini Gian­ni Schlecht c. operáját, zenés ka­landfilmet is találunk Itt járt Mátyás király — címmel, amely Mikszáth: Szelistyei asszonyok c. kisregényéből meríti témáját. Bartók Béla halálának 30. év­fordulójára, háromrészes filmso- . rozat készült, a Mikrokozmosz. Egy másik műsorban Bartókra emlékezik Gertler Endre hege­dűművész, majd Benny Good- mann, a jazz világhírű művésze nyilatkozik Bartók Béláról. Cigányzene címmel Sárosi Bá­lint könyvének televíziós adap­tációját is bemutatják 13 rész­ben. Megalakult a Televízió Fol­klór-klubja, és a következő té­mákban kíván segítséget nyújta­ni a népszerű pávaköröknek, táncházaknak: népi társastánc, hangszeres népzene, ifjú népmű­vészek, szomszéd népek zenéje, városi népzene és végül egy sci- fi: folklór 2075. Október 11-én, a Hercegszántói Délszláv Népi Együttes műsorának bemutatásá­val emlékeznek meg a Magyar- országi Délszláv Szövetség meg­alakulásának 30. évfordulójáról. Annak idején nem jutott el hozzánk az 1959-es év nagy ame­rikai filmje: az Anna Frank naplója, amely a világhírű könyv filmváltozata — most ezt is lát­hatjuk majd a képernyőn. A filmműsorok között szerepel még a Hedda Gabler, Ibsen drámájá­nak angol tévéfilmváltozata, a főszerepben Ingrid Bergmannal és Michael Redrage-vei, Az aranycsempész —• c, francia film, Belmondóval és Lope de Vega színművének spanyol filmválto­zata: A hős falu. A folytatások kedvelőinek ajánljuk A harma­dik határ — című nyolcrészes magyar—lengyel kooprodukciós filmet, amely a Magyarországra menekült lengyel katonákról, il­letve a lengyel ellenállás Ma­gyarországon átvezető útjáról szól. V. Zs. Délelőtt közepén köreäem a kiskunhalasi járási népfrontbi­zottság titkárát Zárt ajtó. Míg téhlábolok, megérkezik a': postás;, is. Az ilyen esetekre megbeszélt helyre teszi a leveleket Míg pár szót váltunk, felfedezzük az elő­tér asztalkáján féhérlő papírla­pot. Rajta — nagy, ceruzás be­tűkkel ez áll: „Kunfehértón, a sportüdülőben vagyunk.” Gyönyörű idő van. Jó nekik... • Ebéd után megyei népfronto­sokkal találkozom. Hol jártok erre? Kunfehértóról jövünk. Járási elnökségi ülést tartot­tak. Ami — ilyen forróságban — nem lehetett éppen üdülés — üdülőben sem. > — Akkor Tóth 'elvtárs is visz­szajött veletek. Mégiscsak talál­kozhatunk. ' — ö másik kocsival jött. Utá­nunk indult Lehet megérkezett már. Kétszer fordulok a főtér meg a titkársági épület között, mire meglátom Tóth Ferencet Har- ^minc-negyven méterre van már a háztól, de még Ott is megállí­totta „egy szóra” valaki. Lelkes aktíva lehet, csupa tűzzel magya­ráz a népfronttitkárnak. Alighogy végez, itt vagyok én, az újságíró. Szabadkozom is. Nem akarom sokáig feltartani, de ha már itt vagyok, nem kerülőm el a házuktáját. — Érdekes téma volt napiren­den — céloz a délelőtti ülésre. A meghívóra pillant: Az üzemek­ben, tsz-ekben működó szocialis­ta brigádok kulturális tevékeny­ségéről készült felmérés előter­jesztése, s a népfrontmozgalom további feladatai ezen a terüle­ten. Szép hosszú tárgy-meghatáro­zás. Mintha ez is jelezné, hogy — népfrontmunkában — újdonság ez a vizsgálódás. (Azért részletes a cím.) — Brigádok kulturális tevé­kenységéről ... — ismétlem fél­hangosan a lényeget, és kissé ta­lán csodálkozva is. t Tóth Ferenc kiérzi gondolato­mat. — Igen, bennem is megfor­dult, mielőtt a művelődési mun­kaközösséggel, tsz-szövetséggel közösen elkezdtük: Mi közünk ehhez? A. mi „profilunk” ez? De éppen az élet bizonyítja ma már, hogy a társadalom felemelkedésé­nek szolgálata az a pólus, ahol a népfront és a szocialista brigá­dok szerepe összetalálkozik. Már is a délelőtti tanácskozás légkörébe éli bele magát a já­rási népfronttitkár. Érvelését a legkézzelfoghatóbb és legismer­tebb példával kezdi. Amikor par­kot rendezünk, iskolát bővítünk, Jó ütemben halad a szüret - javul a minőség A termés 40 százalékát leszedték Űj műsorrend a Magyar Rádióban óvodákat építünk, rendezünk be, játszótérre libikókát, mászókát csináltatunk —, mindenekelőtt a szocialista brigádokhoz fordu­lunk. Nem kevésszer szintén őket kérjük meg, hogy hozzák rendbe ' művüket, miután lelkiismeretlen rongálók unalmukban kárt tettek benne. • — Általában meg is köszön­jük fáradozásukat, de nem egy­szer megmaradunk a sablonos el­ismerő szavaknál. Kérünk, meg­csinálják, köszönjük. Esetleg bő­vül a „skála” egy levéllel. Ami már több a puszta szónál, a bri­gád megőrzi, beragasztja a napló­ba... Apropó, brigádnapló. A múltkor kint vagyok egy község­ben, a vezető szobájában beszél­getünk. Egyszercsak benyit egy fiatal nő, hóna alatt a bordó fe­delű brigádnapló: „Elnök elvtárs, kérjük, írjon bele valamit... Itt voltunk társadalmi munká­ban ...” Az elnök népszerű, barátságos ember, örömmel teljesítette a ké­rést ... A jövőben, egészen biz­tos, magától is megteszi. S ha a brigádvezető nem megy el hozzá? Meg sok más illetékes­hez, aki olyan magátólértetődő- nek veszi, mikor a szocialista brigádok „vállalják, felajánlják”. Egy kis fantázia, szívből jövő öt­let a „köszönöm” erejét is meg­hatványozza. Szocialista brigádok dolgában időnként (talán túl szemérmes ide ez a szó) a számok, adatok bűvölnek bennünket. „Míg Í965- ben ennyi, 1975-ben már emeny- nyi a számuk” — „A bázis idő­szakhoz viszonyítva, számuk amannyival emelkedett”. S ezzel elvagyunk; megy a dolog, „előre­lépésről adhatunk számot”. Hol­ott. A halasi járásbeliek búvárko­dása — Tóth Ferenc mondja, hogy „ilyen mélyre eddig még nem mentek” — több helyütt de­rített fényt „fehér foltokra”. Ilye­nekre. Akadnak még szép szám­mal tsz-ek, ahol nincs szocialis­ta brigád. A meglevőknek meg jobbára csak a gazdasági ered­ményekért, termelési produktu­mokért jut társadalmi elismerés. Amit művelődésükért, kultúrált- ságukért tesznek, kiesik a gazda­sági vezetők értékeléséből. Ter­mészetesen a termelési sikerek az elsődlegesek, de korunkban válik mind világosabbá, hogy a művel­tebb ember fejlettebb munkain­telligenciával dolgozik. Többre képes... Amikor tehát a szocia­lista brigádok kulturális „teljesí­téseit” pontozzák, ne tegyék ezt olyan fukaron, ami inkább lebe­csülést fejez ki. A járás tsz-einek kulturális alapja 6 millió ^ forint évente. Nem arról van szó, hogy „rossz helyre” költik el ezt okosabban gazdálkodnak vele, mint régeb­ben, de a célszerű hovafordítá- son még sok a javítanivaló. Apró nüansz, finom árnyalat, de árul­kodó: amikor valakit szakmai tanfolyamra küldenek, nem az ágazat, a gazdálkodás költségén teszik ezt, hanem kikanyarintják a kulturális alapból. S úgylehet, járatlanságból. Ami — sok hasonló tapasztalat mel­lett— olyan következtetésre ve­zette a tanulmányozókat, hogy a szocialista brigádok segítésében, nagyobb összhangra van szükség, a tanács, a népfront, a KISZ, s a művelődési házak munkájában­Tájékozatlanságot, járatlansá­got említettünk. Van közéleti já­ratlanság, a társadalmi „forgoló- dásban” való tanácstalanság is. Sőt, adódnak lépések, amikor a „leleplezéskor” jövünk rá, milyen régi, előítéletes beidegzettségek szunnyadnak bennünk. Szinte ön­kritikaként mesélte el egyik szo- cialistabrigád-vezető a művelődé­si munkaközösség egyik ^ ülésén, hogy amikor az első közös szín­házlátogatást megszervezték, úgy határoztak: kizárólag csak fér-, fiák utaznak be Mélykútiról Bács­almásra, a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek elő­adására. — Képzelhetik, mit kaptunk az asszonyoktól, mikor kitudódott... De igazuk volt. Több évtizedes hagyománya van már a munkás-paraszt talál­kozóknak. Úgy vagyunk vele, , „rutinmunka”, csak hozzá kell fogni. S akkor feláll az említett megbeszélésen Hurtony Lajos — szintén a mélykúti Béke Tsz bri­gádvezetője. — Adjanak tanácsot az elv­társak, hogy lehetne munkás-pa­raszt találkozót szervezni. Na­gyon szeretnénk. Tóth Ferenc alaposan meglepő­dött, de énről nem szólt. Inkább elmondta. Rá egy-két napra hív­ják telefonon Mélykútiról. • — A tagság nevében nagyon szépen megkérem, segítsen ösz- szehozni még a mezőgazdasági kiállítás ideje alatt egy találko­zót valamelyik pesti üzem mun­kásaival. A naptár erősen sürgetett. Meg­beszélés a megyei titkársággal. Polgár István vonatra ül. s a népfront országos központjában konzultál Fábián LászlóvaL Min­taszerű gyors szervezés. A telefonhívás hétfőn történt, s pénteken délelőtt fél 10-kor már a népfront-központ Belgrád rakparti székháza előtt várták a Ganz-MÁVAG képviselői, s a népfrontosok a mélykúti Béke Tsz Április 4 és Latinka Sán­dor brigádjának 35 tagját. Utána irány a Ganz-MÁVAG, ahol a Rá­kóczi Ferenc és Csokonai szocia­lista és kiváló brigádok vendé­gei. Ismerkedés, körülnézés a gi­gantikus csarnokban, mozdonyok, felvonók, turbinák „szülőhelyén”. A mélykútiak friss cipó aján­déka mellé egy meghívás. — Szívesen és feltétlenül el­várjuk kedves barátainkat a mostani szüretre. Látták a ív­ben a mélykúti lovasnapokat;: most személyesen részesei lesz­nek. — Köszönjük, ott leszünk. Tóth István Napról napra javulnak a szü­reti kilátások; harmadik hete tart a kedvező száraz-napsütéses időjárás. A szőlőtermelő gazda­ságokban most már a tavalyinál jobb termésben reménykednek. Nem volt mindig ilyen, arány­lag kedvező a helyzet. A szüret első időszakában aggasztó jelen­ségek érkeztek a nagyüzemi gaz­daságokból: a nagy esőzések miatt rothadásnak indult a termés és olyan nagymérvű volt a .minőségi romlás, hogy a szüretelést sokfe­lé idő előtt és haladéktalanul meg kellett kezdeni, holott a szőlőnek még további érésre lett ' volna szüksége. A barforgalmi vállala­tok ezt a termést is átvették, al­kalmazkodva a kialakult hely­zethez. Jelentős fordulatot hozott • szeptemberi napsütés, a hónap második felében a szőlő rothadá­sa megállt, legalábbis .lefékező­dött és ez a minőség lassú javu­lását eredményezi. Számos nagy­üzemben ezért nem is sietnek a Sokféle élelmiszert és gyógy­szert csomagolnak fémdobozba, ■melynek belső falát műanyagfó­liával vonják be. A fólia meg­bízható védelmet nyújt arra, hogy • becsomagolt anyag ne érint­kezzék a fémmel. Ahhoz azon­ban, hogy a baktériumfertőzést megakadályozzuk, . sterilizálni szükséges a fólia felületét. Itt nehézségekkel kell számolni, A gőzzel és forró vízzel végzett ha­gyományos sterilizálási eljárás a műanyagfóliáknál nem alkalmaz­hatók; a kémiai módszerek meg­támadják a fóliát, vagy sok an- tlszeptikus szer felhasználását Igénylik. A nagyfrekvenciás szürettel, különösen Badacsonyban és a Balaton-felvidéki szőlőkben. Országosan a szüret jó ütem­ben halad, a termés mintegy 40 százalékát szedték le eddig. Leg­előbbre tart a nagy munka az Alföldön, ahol teljes erővel dol­goznak a szőlőskertekben. Vár­hatóan itt készülnek el leghama­rabb a nagy őszi munkával. Né­mileg hátrább vannak szedéssel a dunántúli gazdaságokban. A pincészetekben, az átvevőhe­lyeken fennakadás nélkül fogad­ják a must- és szőlőszállítmá­nyokat. Az állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyéni termelők országosan összesen 3 ezer érvényben levő szerződés alapján alakítottak ki kapcsolatot a pincegazdaságok­kal. A szüret október közepére az ország legnagyobb területein be­fejeződik. A szakemberek remé­lik, hogy a terv megvalósításába nem szól bele az időjárás. árammal végzett sterilizálás szin­tén felhevíti a fóliát. A fólia csí­rátlanításához magas térerősségű és alacsony frekvenciájú elektro­mos felület létrehozása bizonyult a legalkalmasabb módszernek. A Szovjetunióban végzett kí­sérletek eredményeként megálla­pították, hogy a nagyobb frek­venciájú elektromos rezgések, el­pusztítják a rothadást okozó bak­tériumokat és gombákat, ha a felületet 12—15 000 V feszültség alatt tartják. Az ezzel az eljá­rással végzett sterilizálás a fólia kémiai és mechanikai tulajdon­ságait nem károsítja. Október 6-tól új műsorrend lép életbe a Magyar Rádióban. A változásokról és a készülő mű­sortervekről tájékoztatta kedden az újságírókat dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese. Elmondta, a műsorreform fő cél­ja az adások hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy a rádió politikai, kulturális, tár­sadalmi feladatainak még ered­ményesebben tehessen eleget. Az életszínvonal emelkedése, a több szabad idő, továbbá a televízió rohamos fejlődése fokozta a tö­megkommunikációs eszközök kö­zötti válogatás lehetőségét. A la­kosság nagyobbik részének az esti időszakban már nem a rá­dió jelenti az esődleges tájéko­zódó, ismeretszerző és szórakoz­tató forrást. Ugyanakkor a rádió szerepe megnövekedett a többi napszakban és általában az em­berek hétköznapjaiban. Az ér­deklődés tehát nem -csökkent, amit az is igazol, hogy évente mintegy félmillió rádiókészüléket vásárolnak hazánkban. Becslések szerint összesen körülbelül ötmillió készülék van a lakosság birtoká­ban. A felmérések szerint nőtt a rádióhallgatásra fordított idó, ugyanakkor a rádiózási szokások valamelyest megváltoztak. Mind­ezek alapján a Magyar Rádió ve­zetősége alkalmazkodni kíván a változásokhoz, t Az új rendszerben heti 24 órá­val nö a műsoridő mennyisége. Hétfőtől péntekig a III. adó a jelenlegi 18 óra helyett 14 órá­tól, szombaton pedig 12 óra he­lyett reggel 8 órától sugároz mű­sort. Ez lehetóvé teszi a három adó műsorainak jobb összehan­golását, a műsorválaszték továb­bi bővítését. A Kossuth-adó hangban, tar­talomban — a magyar rádiózás legjobb hagyományait továbbvivő országos fő adó. Feladata az atapos részletes informálás és az oktatás. Itt hangzanak el a rádió „napi”- és „hetilapjai”, „folyóiratai", va­lamint a legrangosabb művészi műsorok. A Petőfi-adó feladata a gyors hírközlés, emellett min­den napszakban számos szóra­koztató irodalmi és könnyűzenei műsort hallhatunk majd itt. A harmadik adón elsősorban a na­gyobb terjedelmű zenei és prózai műsorokat sugározzák majd. Lényegesen növekszik a hír­adások száma. Október 6-tól a Kossuthon 16-szor, a Petőfin 21- szer, a III adón pedig ötször mondanak hireket. Változatlanul tovább jelentkezik a reggeli kró­nika három kiadása és a déli krónika. Az Esti krónika utódja lesz az Esti magazin, amely ko­rábbi időpontban, meghosszabbí­tott műsoridővel jelentkezik. Hét­főtől péntekig a Kossuth-adón hallhatjuk 18.30-tól 19.15-ig az új politikai magazint, amely a jelenlegi rövid tudósításokon és riportokon túlmenően a napi események hátterét és összefüg­géseit igyekszik majd elemzőb­ben, színes és változatos formák­ban magyarázni. A délutáni Kos­suth műsorban minden nap 20— 25 percben, 17 és 18 óra között egy-egy gazdaságpolitikai, belpo­litikai, művelődéspolitikai, illet­ve tudományos ismeretterjesztő műsor kerül a hallgatók elé. Külön gonddal szerkesztik a péntek esti és a hétvégi napok műsorát. A péntek esti program — a szabad szombat miatt — részben átveszi a korábbi szom­bat esték szerepét. Ezért itt le­hetőség lesz akár az éjszakába is belenyúló gazdag esti programok szerkesztésére. Az új műsorstruk­túra nagyobb teret biztosít az ifjúság adásoknak és arra is le­hetőségeket teremt, hogy a jövő­ben több speciális adás készüljön a nőknek, nyugdíjasoknak, a vál­tott műszakban dolgozó munká­soknak. (MTI) Sterilizálás - elektromos árammal Azt mondta egy társaságban legutóbb valaki: „Hej, ezek a halasiak, de ügyesen is csi­nálják! Mindig felhívják ma­gukra valamivel a figyelmet! Most például egyszerre három képzőművészeti kiállítást is rendeztek egy időben! Ez igen!” Egy olyan fővárosi mű­vész dicsérte eképpen a kis­kunhalasi közművelődést, aki mostanában valamennyi kép­zőművészeti kiállítás megte­kintésére elutazik Halasra. Akkor jutottak eszembe ezek. a mondatok, a amikor pénte­ken reggel a postás meghozta . a Halasi Műsorkalauz októbe­ri számát; s miután hamarjá­ban fellapoztam azt. Egyrészt örültem, hogy végre e város példát mutat abban is, miként lehet idejében eljuttatni az érdeklődőkhöz a kicsiny köny­vecskét, másrészt például szol­gálhat a füzet tartalma is. Az októberi változatos kulturális programok közül megemlítünk néhány olyat, mely szerintünk megérdemli a figyelmet. A tudományos-technikai for­radalom korszakában csak he­lyeselni tudjuk azt a törek­vést, hogy a természettudomá­nyokra igyekeznek irányítani a figyelmet. A Gőzön István művelődési központban Amit a csillagokról ' tudni kell cím­mel tartanak előadást. A For­rás ifjúsági klubban a tele­pátiáról. A honismereti klub tagjai a város környéki nö­vény- és madárvilággal ismer­kedhetnek majd. Változatos a művészeti prog­ram is. Megrendezik a fiatal Soproni Ágnes önálló estjét. Közönség elé lép az ötven ta­gú Wolfisi kórus. Előadást tar­tanak a rajzfilmkészítésről. S tartanák bábelőadást is. A képzőművészet barátai tovább­ra is megtekinthetik a Szilády Galériában a Kossuth-díjas Somogyi József szobrait és Czinke Ferenc Munkácsy-díjas grafikáit. Október 13-a és 21-e között bonyolítják le a KPVDSZ kul- tartanak bábelőadást is. A szervezésében. Ennek kereté­ben több iró-olvasó találkozó­ra is sor kerül. Szakonyi Ká­roly, Fábián Zoltán és Ker­tész Ákos látogat el Halasra. S végül íme, ízelítőnek egy­néhány érdekesség a havi mű­sorfüzetből: előadás az indiai szokásokról és szertartásokról; beszámoló a helybeli utcanév­gyűjtésről; megemlékezés az ENSZ 30. évfordulóján; dia­bemutató Szimferopolról és Bahcsiszerájról; az irodalmi politikai színpad bemutatko­zása; előadás a pedagógusok és a szülők kapcsolatáról stb. Mit is tehetnénk még hozzá a fentiekhez annak hangsúlyo­zása mellett, hogy nagyob örü­lünk az ilyen információknak? Varga Mihály MAI TÉMÁNK „Hej, ezek a halasiak!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom