Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

1975. október 29. • PETŐFI NEPE • % AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE Az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott határozatok végrehajtásáról, a további feladatokról I. Az oktatás és a nevelés fejlődése a megye közoktatásában O Az MSZMP KB 1972. jú­niusi döntése alapján az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága 1972. október 17-i ülésén határozatot hozott az ál- . lami oktatás fejlesztésének fel­adattervére. A pártbizottsági ülés alapján kiadvány készült, ami el­jutott a feladatterv végrehajtá­sában érdekeltekhez. Eredménye­sen járult hozzá az egységes szemlélet kialakításához a me­gyei kommunista aktíva. Az MSZMP városi, járási, köz- ] ségi bizottságai1 saját teendőik Végrehajtására ugyancsak fel­adattervet készítettek. Á pedagógus pártalapszerveze- tek intézkedési tervbe foglalták iskolájuk gondjait és a megoldás módját. A tervek általában ma­gukban foglaljak a legfontosabb helyi tennivalókat. Az iskolaügy az érdeklődés középpontjába került. A megye pártszervezetei és kommunistái a megyei pártbizottság felhívá­sára széles körben ismertették a -párthatározatot. Nagy a szerepük abban a társadalmi összefogás­ban, ámely jelentős segítséget nyújt a közoktatás fejlesztésé­hez. Az üzemek, vállalatok, me­zőgazdasági szövetkezetek, álla­mi' gazdaságok, a szülők, az egész társadalom felsorakozott a hatá­rozat végrehajtására. Megyénk lakossága nemcsak a vitákban vett részt, hanem cselekvő mó­don is segíti a célok megvalósí­tását. A párthatározatnak megfelelő­en a megyei tanács az állami ok­tatás fejlesztésére rövid-, közép- és hosszú távú tervet dolgozott ki. Ennek alapján határozták meg feladataikat a járási, városi és községi tanácsok. Az iskolákban tantestületi ér­tekezleteken vitatták meg a ten­nivalókat. Ezeken az értekezlete­ken részt vettek a KISZ és a szü­lői munkaközösségek képviselői is. A pedagógusok hozzászólásai ^«ít>*BH08félék, IWSgy a többség 'jól -’fféladatokat-' -kell ’ megoldani. Sokan elmondták azt is, milyen módszerekkel kíván­ják elérni a kitűzött célokat. Általános megértésre talált, hogy megyénkben a figyelmet kiemelten az óvodák, általános iskolák és szakmunkásképzők fejlesztésére irányítjuk. O Az egész oktató-nevelő munkánk legfontosabb te­endője az oktatás vala­mennyi területén: a minőségi színvonal emelése. Ezt szolgálják a megtett intézkedések. 1973. szeptemberétől az általá- - nos és középiskolák csökkentett tantervi anyag alapján dolgoz­nak. Az új tantervet a pedagógu­sok időszerűnek és szükségesnek , tartották. Egészséges a vélemény, hogy a módosítások jobb feltéte­leket teremtettek az oktató-ne­velő munkához. Ugyanakkor szükség van a tanórai munka jel­legének megváltoztatására. Elő­térbe kell helyezni a tanulói ak­tivitást kibontakoztató, munkál­tató órát, a differenciált órave­zetést. A testnevelési órák számát a tanmenet módosításával heti há­romra emeltük. A feltételek ja­vítására az elmúlt időszakban .sok jó kezdeményezés történt, de a létesítmények, valamint a test­nevelő tanárok hiánya komoly gondot jelent. Több helyen még nem veszik igénybe ilyen célra a művelődési házak nagytermeit. Kedvezőeri hat megyénk szak­munkásképzésére is az intézkedé­sek érvényesülése. Emelkedik a képzés színvonala, a tárgyi és személyi feltételek javításától függően. Ennek eredményekép­pen térhettünk át — a jelenlegi tanévben — az egységes szak­munkásképzésre. A tanulói teljesítmények ellen­őrzésére, értékelésére, az osztá­lyozás korszerűsítésére tett in­tézkedések mindegyike nem vál­totta ki az érdekeltek egyetérté- , Bét. A korábbi érettségi minősí­tési rendszerre vissza kellett tér­id. A vonatkozó intézkedések végrehajtása gyakran formális, csak néhány helyen jutottak el a tanulók személyiségének átfo= góbb megismeréséhez. Az új rendtartás bevezetésével tantestületi értekezleteken fog­lalkoztak iskoláink. Hatására az Iskolák egy részében erősödik az Iskolai demokratizmus, jó együtt­működés alakul ki az állami ve­zetés, a pártalapszervezet, a szak. szervezet, a KISZ- (úttörő) szer­vezet és a szülői munkaközössé­gek között. Jelentős azoknak az Iskoláknak a száma, ahol az em­lített szervezetek formálisan él­nek jogaikkál. Az elkészült házirendek, a magatartás és szorgalmi minősí­tések vegyes képet mutatnak. A jogok és kötelességek aránya nem mindig megfelelő, gyakran a régi rendtartás normái érvé­nyesülnek. Az igazgatók ciklikus megbí­zatásnak kezdeti hatása kedvező a testületi' demokratizmus fejlő­désére. © Legerőteljesebben a megye óvodai hálózata fejlődött. Az óvodába járó gyerme­kek aránya az 1972. évi 54,6 száj zalékrói várhatóan ,75 százalékra emelkedik az év végére — to­vábbra is magas helykihasznált- sági fokkal —, ami eléri az 1985- re kitűzött céljainkat. Az iskola­előkészítő tanfolyamokon éven­ként 1500 óvodáskorú vesz részt. A számottevő változást mutatja, hogy kilenc község kivételével mindenütt van óvoda. A városok közül legjobb a helyzet Baján és Kalocsán, a jelentős fejlesztés el­lenére a legrosszabb Kecskemé­ten. A városi, különösen lakóte­lepi óvodákban nagy a zsúfolt­ság. A férőhelyek számának nö­vekedésével az óvónőképzés nem tud lépést tartani, emiatt sok a képesítés nélküli óvónő. Az óvó­nőhiány csökkentése érdekében az óvónőképző emelt létszámmal dolgozik, elindult az esti tagoza­tos képzés kihelyezett csopor­tokkal, Kalocsán megkezdődött a középfokú óvónőképzés. A párthatározat lendületet adott az általános iskolák fej­lesztéséhek, a körzetesítésnek. Az általános iskolákat elláttuk az oktatáshoz szükséges leglényege­sebb eszközökkel. A szakrendsze­rű oktatásban részesülők aránya az 1972-e§ 90.9 százalékról 1975- re 93,2 százalékra növekedett. Az órák 68 százalékát a tantárgynak megfelelő, képesítéssel rendelke­ző pedagógusok tartják. Iskolá­ink. erőfeszítéseinek i .eredményét bizonyítja, hogy- a bukott tanu­lók-' száma csökkent.' a -jelzett időszakban 4,2 százalékról 2,6 százalékra. Egyre többen végzik el 16 éves korukra az általános iskola 8. osztályát. Ugyanezt a célt szol­gálják a létrehozott korrekciós osztályok, kisegítő és gyógypeda­gógiai csoportok. Napközi otthonos ellátási fej­lesztést a megye IV. ötéves ter­ve nem tartalmaz. Helyi erőfor­rásokból 7 százalékos növekedést értünk el, jelenlegi ellátottsá­gunk 22 százalékos. Az óvodai hálózat mellett a napközis ellá­tás terén tapasztalható továbbra is feszültség, főképpen a váro­sokban. Általános iskoláinkban a ké­pesítés nélküli nevelők száma to­vább emelkedett, nincs meg a biztosítéka annak, hogy a terve­zett időre ezt megoldjuk. Kiemelt feladatként jelölte meg a párthatározat az alsófokú oktatás fejlesztése mellett a szakmunkásképzést. Demográfiai tényezők miatt az általános isko­lát végzett fiatalok száma egyenletesen csökkent, a tovább nem tanulók, a szakmunkáskép­ző“'intézetek tanulóinak a száma is. Az 1971—72-es tanévben a szakmunkásképző intézeteinkbe 3936 fiatal iratkozott be. az 1975—76-os tanévben pedig 3088. Ugyanakkor lényegében megálla. podott a megye középiskoláiban tanulók száma. Megyénk helyze­téből adódóan a szakmunkások létszámának emelése igen fontos. Alapvető gond, hogy néhány szakmára kevés a jelentkező. Ipa­ri szakmunkásképző intézeteink minőségben igazodnak a megye ipara; és iparosodó mezőgazdasá­ga igényeinek kielégítéséhez. A párthatározatnak megfelelő­en a középiskolákon belül nőtt a szakközépiskolások aránya. A tár. gyi feltételek javultak, főleg a szakközépiskolákban. Középisko. Iáink egyre jobban készítik fal tanulóikat az egyetemekre és a főiskolákra. Ezt mutatja a to­vábbtanulók számának növeke­dése. Egyre több gimnáziumban vezetik be a fakultatív tantárgy­csoportos oktatást. Ez a forma ségíti azoknak a fiataloknak a munkába állását, akik a középis­kola elvégzése után nem tanul­nak tovább. Mind több gond ke­letkezik a beiskolázási problé­mákkal küzdő kisgimnáziumaink munkájában. © A párthatározat végrehaj­tása során elért eredmé­nyek pedagógusaink mun­káját mutatják. Ezzel összhang­ban nőtt a pedagógusok társa­dalmi megbecsülése. Igazolja ezt, hogy egyre többen részesülnek állami kitüntetésben. Munkájuk elismeréseként növekvő számban kapták meg a „Kiváló tanár”, il­letve „Az oktatásügy kiváló dol­gozója” kitüntető címet. Többszö­rösre nőtt a pedagógusok átla­gon felüli munkáját elismerő ju­talmazások száma és összege. Megyénkben is jelentős össze­geket takarítottak meg a bérgaz­dálkodók .-a pedagógusok béré­ből. Azon túl, hogy ez a megta­karítás az oktatás színvonalát csökkentette, kedvezőtlen hatást váltott ki a pedagógusokból. A 3 százalékos bérfejlesztés nem va­lósult meg. A munkakörülmények javul­tak. de a régi épületek korsze­rűtlensége és a zsúfoltság még mindig gondot jelent. A pedagó­gusok óraszámának csökkentése növelte a pedagógusok jövedel­mét, a túlterhelést azonban nem kisebbítette, a rendelkezés kap­csán feszültség keletkezett az ál­talános iskolai tantestületekben, mivel a tanítók óraszáma nem csökkent. A pedagógusok lakás- helyzete javult, de ma sem kielé. j gítő. , r-vánriD i A pedagógus7 münka .megítélé- . sében .teleptfegshek. problémák az iskolán belül is. Erre mutat, hogy néhány iskola évek óta egyetlen nevelőjét sem tartja alkalmas­nak kitüntetésre. Az oktató-nevelő munkával szemben egyre nagyobbak a kö­vetelmények. Kiemelten fontos a szerepe a pedagógusok képzésé­nek, továbbképzésének és az ön­képzésnek. Sokféle továbbképzési forma alakult ki, azonban a hely­zet ma sém megnyugtató. További tervszerű fejlesztés szükséges, hogy a pedagógusok felkészülhessenek az évtized vé­gén bekövetkező változásokra, az újabb feladatokra. © Megyénk felsőfokú oktatá­si intézményeiben a legfon. tosabb feladat a tartalmi munka javítása. Ennek megoldá­sára az utóbbi években felgyor­sult a tartalmi és szervezeti kor­szerűsítés folyamata. A marxizmus—leninizmus okta­tása során egyre inkább háttér­be szorul a túlzott elvontság, jobban érzékelhető az elmélet és a gyakorlat egysége. A marxiz­mus—leninizmus oktatása job­ban figyelembe Veszi az adott intézmény jellegét. Ennek nyo­mán a hallgatók érdeklődése fo­kozódott az eszrhei-politikai, vi­lágnézeti kérdések iránt. A pedagógusképző intézetek­ben bevezetett új tantervek és programok összességében jól szolgálják szakemberképzési cél­jainkat. A műszaki felsőoktatásban is újrafogalmazták a képzési célo­kat, tantervi irányelveket, tan­terveket, a követelményrend. szert. Ennek során jobban érvé­nyesülnek a szakterületek igé­nyei, a szaktudományok ered­ményei, a társadalom követelmé­nyei. Az oktató-nevelő munka szemé­lyi, tárgyi feltételei jelentősen javultak, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Emelke­dett a tudományosan képzett ok­tatók száma is. Megyénk felső- oktatási intézményeinek tárgyi, személyi adottságai továbbra sem kielégítőek, bár jelentős fejlődé­sen mentek . át. Ezek fokozatos javítását kell továbbra is szorgal­maznunk. Elégtelenebb a fejlő­dés a Műszaki Egyetem Vízgaz­dálkodási Főiskolai Karán. Akar vezetői nem fejtettek ki különö­sebb erőfeszítést az oktató-neve­lő munka feltételeinek fejlesz­téséért. © Nevelési célkitűzéseinket a vonatkozó párthatározatok megjelölték. Ennek elérését szolgálja az iskolai nevelés, az oktatási intézmények tantárgyi rendszere, az ifjúsági szerveze­tek munkája, a család, . A pártszervek, a kommunisták részéről nagy hangsúlyt kap: az oktatás minden szakaszában elő kell segíteni, hogy tanuló ifjú. ságunk marxista—leninista szem­léletet sajátítson el, a tananyag­ban levő világnézeti összefüggé­sek feltárásával. A nevelésben léptünk előre, azonban további ■erőfeszítésekre -i van > .szükség, (mindenekelőtt a szemlélet for­málásában. A helyzet- egyenet­len; tantárgyanként, iskolán­ként, és pedagógusként válto­zó. .A nevelők jelentős része nem tesz eleget a szaktárgyban levő világnézeti kérdések kibonta­koztatásának. Felsőfokú taninté­zeteinkben ezt egyes szakcso­portok, tanszékek a marxista— leninista tantárgy hatáskörébe utalják. A középiskoláinkban általáno­san bevezetett világnézetünk alap­jai tantárgy jelentős lépés a neve­lés útján. Ahol már korábban ok­tatták, lemérhető annak kedvező hatása a szocializmus melletti tu­datosabb elkötelezettségben. Ál­talában a szaktanároknak több segítséget kell adniok a tudomá­nyos világnézet oktatásához. A tanulók jelentős részét ér­deklik az eszmei-politikai kérdé­sek. Őszintén és szenvedélyesen vitatkoznak, ismereteik szintjén önállóan véleményt alkotnak. To­vábbi teendőnk, hogy a tanulók­ban alakuljon ki reális kép a téves és ellenséges ideológiai né­zetekről. Ifjúsági szervezeteink a közéleti, közösségi magatartás fejlesztői, formálói. Az általános iskola pe­dagógiai tevékenységébe szerve­sen illeszkedik az úttörőcsapat, raj, őrs munkája. Az úttörőmoz. galom keretein belül működő szakkörök az egyéni érdeklődés és hajlam fejlesztése szempontjá­ból igen fontos formák. A vertikális szervezeti formára való áttérés óta színesebb lett a KISZ-élet. Néhány 'helyen túl sokat foglalkoztak a szervezeti forma körüli kérdésekkel, a tar­talmi munka rovására. Az egyéni vállalások rendszere bevált, ko­moly tervezésre és munkára ösz­tönöz. O A fizikai dolgozók gyerme­keinek segítése szervezett ten, jól folytatódik. Iskolaelőkészítő tanfolyamok működnek olyan helyeken, ahol óvoda nincs. A tanyai általános iskolák alsó tagozataiban audio­vizuális oktatást vezettünk be, csökkentve az itt tanulók hátrá­nyait. Az általános iskolákban a tanév végén pótló foglalkozáso­kat tartanak a lemorzsolódás csökkentésére. A középiskolára előkészítő tanfolyamok és a résztvevő tanulók száma növeke­dett. Több középiskolában a tanév beindulása előtt felzárkóztató tanfolyamokat szerveznek hátrá­nyos helyzetű elsőseik számára. Az említettek hatása lemérhető abban is, hogy négy év alatt kö­9 „Magnós tanító néni” vezeti az órát, s késztet mindenkit együtt­dolgozásra a Kecskemét­hez tartozó külterületi, Ballószög-y Korhánközi úti iskola alsó tagozatában. zépiskoláinkban 51,3 százalékról 63,6 százalékra nőtt a fizikai dol­gozók gyermekeinek aránya. Az első osztályosok számára felzár­kóztató korrepetálásokat szervez, nek. Kollégiumi, illetve tanuló- szobás menzai ellátásban elsősor­ban a fizikai dolgozók gyerme­kei részesülnek. A tehetséges ta­nulók tanulmányi ösztöndíjai kapnak, 1972-ben 120 volt a szá­muk, 1975-ben pedig 786. Évente 1200 tanuló vesz részt a középiskolákban szervezett egye­temi előkészítő tanfolyamokon. Jelentős segítséget nyújtanak ezen a területen az egyetemi, fő­iskolai KISZ-szervezetek. Mind­ezek eredménye a növekvő egyetemi, főiskolai felvételekben mutatkozik meg. Az óvodai ellátottság tekinteté­ben a IV. ötéves terv időszaká­ban jelentős a fejlődés. A terve­zett 1490 helyett várhatóan 4881 férőhely létesül. A túlteljesítés­ben meghatározó szerepük van a helyi tanácsoknak, üzemeknek, vállalatoknak és munkahelyi kö­zösségeknek. Általános iskolai tantearemfej- lesztés a IV. ötéves tervben 124 -volt, amelyet 155 tanteremre tel­jesítünk. Ugyanakkor ebben_ jjz időszakban 112 tanterem szűnik meg. Tanulólétszám-növekedés, szükségtanterem-elavulás miatt a legnehezebb a helyzet Baján és Kiskőrösön. Általános iskolai napközis fog­lalkoztató terem 2ß épült, ugyan­akkor 9 terem megszűnt. Ez a helyzet megyénk valamennyi vá­rosát sújtja. A tervidőszakban felépült 80 tornaszoba, építés alatt áll 5 tornaterem, illetve tornacsarnok. Az általános iskolák hiányzó szemléltető eszközeinek pótlásá­ra fordította megyénk a 40 mil­lió forintos központi szint javító keretet. Jelentős eredményt értünk el azzal, hogy a tanácsi és társadal­mi erőforrásokból 81 tanyai is­kolát 12 millió forintos ráfordí­tással villamosítottunk. Az ösz- szevont alsó tagozatos tanulók ré­szére 134 külterületi általános is­kolában vezettük be az audio­vizuális oktatást. Ennek kiszol­gálására megszerveztük az okta­tástechnikai stúdiót. A felső tagozatos tanyai álta­lános iskolások szakrendszerű ok. A párt megyei végrehajtó bizott­sága folyamatosan ellenőrizte a határozat egyes részterületeinek időarányos végrehajtását: a ta­nyai diákotthoni férőhelyfejlesz­tést, az új rendtartás bevezetésé­nek tapasztalatait, a közoktatási beruházások kivitelezésének hely­zetét. A járási, városi pártbizottsá­gok a párthatározatok végrehaj­tása során ugyancsak többször visszatértek testületi üléseiken egy-egy részterület elemzésére. A járási pártbizottságok beszámol­tatták a községi pártvezetősége­ket feladatterveik időarányos vég­rehajtásáról. A községi pártszervezetek az oktatás tárgyi és személyi felté­teleinek javításáért sokat tettek. Ma még azonban keveset foglal­koznak testületi üléseiken az ok­tatás tartalmi kérdéseivel, az is­kolai és iskolán kívüli nevelő­munka hatékonyságával, milyen­ségével, az iskolai demokratiz­mus fejlesztésével. Az iskolai pártalapszervezetek, a kommunista pedagógusok nagy feladatokat oldottak meg a párt- határozat egységes értelmezéséért és a végrehajtásáért egyaránt. Kezdeményeznek, a határozat végrehajtásában példát mutat­nak. Az iskolák vezetőit a párt­További fejlődés várható a korszerű oktatási módszerek el­terjedésétől, a többi iskolánkban jó eredményeket felmutató dif­ferenciált foglalkozástól. O Az oktatáspolitikai határo­zatot követően a dolgozók általános iskoláiban tanu­lók létszáma évről évre növeke­dett. A növekedő számok azt is mutatják, hogy egyre inkább tudatosul a felnőttoktatás me­gyénk fejlődésében játszott szere­pe. Különösen nagy szükség van képzett szakmunkásokra, ezért a nappali tagozatos szakmunkás- képzésen túl a felnőttoktatásban is hangsúlyt kap a szakmunkás- képzés. A fiatal szakmunkások munkástovábbképzési bázisa lett: a szakmunkások esti középisko­lája és a kétéves esti szakközép- iskola. Az üzemek, vállalatok egyre sokoldalúbban segítik továbbta­nuló dolgozóikat, iskoláink pedig igyekeznek alkalmazkodni' a dol­gozók kéréseihez. Az egyéni ta­nulási formát választók jobb fel­készülését a művelődési házak­ban működő előkészítő tanfolya­mok segítik. A felnőttoktatásban az ismeret, átadó szerep helyét egyre in­kább fel kell, hogy váltsa az önképzés, továbbképzés, a folya­matos tanulás megalapozása, az erre való felkészítés és ösztönzés. n. A közoktatás anyagi feltételeinek alakulása a IV. ötéves terv időszakában III. A közoktatás irányítása tatására kollégiumi akció indult. Ennek nyomán az eredetileg tér. vezett 424 helyett 646 férőhely épül fel a IV. ötéves tervben, ha­táridők eltolódásával. Ebben a tervciklusban nem valósul meg kivitelezési gondok miatt a la- josmizsei 272 személyes kollé­gium. Szakmunkásképző intézeteink tanterem, tanműhely, diákottho­ni férőhelyfejlesztése a IV. öt­éves tervnek megfelelően alakul. Ezen túl nem épül fel kiviteli gondok miatt a kecskeméti 623- as- számú intézet és diákotthona. A középiskolai kollégiumi ter­vezett férőhely nem valósul meg profilmódosulás és építőipari ka­pacitás hiánya miatt Baján és Kecskeméten. Ugyancsak kapa­citás hiánya miatt nem készül el a tervidőszakban a német nyelvű gimnázium nyolc tanterme, az óvónőképző intézet 3üi) személyes kollégiuma. A IV. ötéves terv a kulturális ágazat beruházását 306.8 millió forintban állapította meg, ezt 500 millió forintra teljesítjük. E jelentős emelkedés nem csökken­tette a feszültségeket, amelyek az áremelkedésekkel függnek ösz- sze. A többletköltségek kiegyen­lítésére sem került sor. A több­letkiadásokat 'a szakmai felada­tok terhére oldották meg a tan­intézetek. ■ További gona az intézmények karbantartására és felújítására tervezhető és felhasználható esz­közök elégtelensége, a kivitelező hiánya. alapszervezetek beszámoltatják, sokszor azonban megelégednek ennyivel, nem hoznak határozatot az észlelt hibák kijavítására, az újabb feladatok megoldására." A megyei tanács a párthatáro­zattal összhangban készítette el terveit. Kiemelt feladatként je­lentkezett az óvoda és általános iskola fejlesztése, további problé­mát jelentett a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek irá­nyításának átvétele. A városi tanácsoknál előfor­dult. hogy a párthatározatot szinte szó szerint átvették, így el. maradt a megoldás részletes ki. munkálása. A megyei tanács já­rási hivatalainak és a városi ta­nácsoknak a lehetőségek határain belül az eddigieknél többet kell tenni a pedagógusok élet- ém. munkakörülményeinek javítá­sáért. Gondot jelent a nagyközségek esetében is az oktatás irányítása megfeleld szakember alkalmazása nélkül. A községi tanácsok ha­táskörébe tartozik az igazgatók minősítése. A minősítéseket né­hány helyen a személyes. kap­csolatok határozták r. Nehe­zen küzdenek meg ezzel a..iel|adatt tal, a vonatkozó előírások betartá­sával, amelyeket ajánlatos volna módosítani. • Átadás előtt a kiskunfélegyházi ipari szakmunkásképző intézet impozáns diákotthona.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom