Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 29. zárnak Dávodon A közteslapszegező Szemben dolgozik a Petőfi szocialista brigád. A terven felül készített 200 ezer darab kőzteslapon túl év végéig újabb 20 ezer darab elkészítését vállalták mintegy 800 ezer forint értékben. A brigád egy része munka közben. • Munkában az új csehszlovák gyapotvágó gép. A Dózsa szocialista brigád, két géppel évente mintegy 250 vagon gyapotot készít. Képünkön Vöő Istvánná és Eszenyi Józsefné munka közben. A PETŐFI NEPE ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR Sikeres évet Dávodon, a Ferenc-csatorna partján zúgó gépek. árukkal megrakott kocsik jelzik, hogy itt ■van a Termelőszövetkezetek Kö­zös Ipari Vállalkozása. Tárnái János igazgató tájékoz­tat bennünket az üzem változa­tos munkájáról. Mint mondotta, az idei tervük 16 millió 747 ezer forint, amelyet 135 dolgozó állít elő. Jelenleg két szocialis­ta brigád és három e címért küzdő brigád segíti az üzem tervének teljesítését. A legfőbb profiljuk a fagyapot gyártása, amelyet az ipar főként üvegek csomagolására használ. De megtalálható a csomagolás célját szolgáló ládagyártás, a közteslap éppúgy, mint a gumi­szövet készítése. A MEZŐGÉP részére az idén 5 millió forint értékű láda készül, de gyárta­nak egyszintű ketreceket is to­jóház részére. Ebben az évben új termékük az Orosházi ■ Sík­üveggyár részére közteslap, amelyből 8 millió forint érték­ben, mintegy 200 ezer darab készül terven felül. ■ Az ipari vállalkozás a III. ne­gyedév végére teljesítette egész éves árbevételi és eredményter­vét is. A Petőfi szocialista bri­gád a terven felüli 200 ezer darab közteslap elkészítésén túl még újabb mennyiséget vállalt. Év végére előreláthatóan mint­egy 20' millió forinttal teljesítik túl árbevételi tervüket. Számí­tások szerint egy hónapi fize­tésnek megfelelő nyereséget tud. nak fizetni dolgozóiknak Az idén vezették be a szabad szombatokat, amelyet nagy öröm­mel fogadtak a dolgozók. Ugyan­csak ebben az évben vásároltak 400 ezer forintért egy csehszlo­vák gyártmányú gyapottépőgé­pet, amelynek teljesítménye mű­szakonként 25—30 mázsa fagya­pot. Igen eredményesen műkö­dik az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezet is. Jó az üzemi lég­kör. Az idén a dolgozók egy csoportja a tengerparton üdült, A versenyképesség növelésének egyik ; módja, feltétlenül, a ■ gyártmányválaszték korszerűsíté­se. A legtöbb vállalatnál hozzá is láttak már ehhez a munkához. Ennek első, az állampénztár ál­tal is jól 'érzékelhető eredményei azonban 2—3 évnél hamarabb aligha könyvelhetők el. A ver­senyképesség javításának viszont léteznek más eszközei is. Mi több egyetlen módszer nem is hozhat­ja meg a kívánt eredményt: csak. is egy komplex intézkezdéssoro zat. Követve a legfejlettebbeket Száinításba kell venni pl, azt, hogy a versenyképesség nemcsak a konstrukció színvonalán múlik, hiszen rendkívül döntő az is, hogy mennyibe kerül a termelés, mekkorák a költségek. Sőt: az ipar valóságos népgazdasági ho­zama szempontjából ez áll az első helyen. Induljunk ki abból ugyanis, hogy hazánk nem mű­szaki nagyhatalom. Fejlesztésben, kutatásban csak egy-egy részterü­leten veheti fel a versenyt a leg- jobbakkal. Termékeink túlnyo­mó többsége úgynevezett „köve­tő” gyártmány és ez — adottsá­gaink folytán — holnap sem lesz másképpen. A termékszerkezet­váltással nekünk a legfejletteb­bek szoros követését lehet elérni. ? Eléjük nem. illetve csak 1—2 gyártmánnyal kerülhetünk, és ez is szép eredmény... Mindebből az következik, hofey extra árbevételre a világpiacról termékeink zöménél nem számít­hatunk. Többnyire a mások által kialakított árakhoz kell igazod­nunk, szolid haszonra kalku­lálva. Alku önmagunkkal A „szolid hasznot” itthon kell „kialkudnunk” saját magunktól, azzal, hogy a termelési költsége­ket a lehető legalacsonyabbra szorítjuk. A haszon ugyanis kétfé­le módon keletkezik: vagy olyan az ár, hogy a költségek belefér­nek, vagy olyanok a költségek, hogy nem „lógnak ki”, az elérhe­tő árból. Nekünk, miután több­nyire csak á saját költségeinkre lehet százszázalékos befolyásunk — erre az utóbbira' kell töreked­ni. Tavaly — sajnos — egy, az országgyűlésén megismert adat szerint, a 100 forint termelési tavaly 5 napot töltöttek Bécs- ben. Az üzem egyik érdekessége a szövőüzem. Az orsózó- és szövő­gépek a Finomposztó Vállalatra emlékeztetnek bennünket, de itt egész más célt szolgálnak. Oszt­rák importból származó műszál­ból szállító-gumiszalaghoz mű. szaki szövetet gyártanak. Ugyan­értékre számított költségek szint­je csak fél százalékkal csökkent 1973-hoz képest. Űj berendezés, és még valami Vagy pl. vessük össze a kö­vetkező két adatot: 197D—1974 között 40 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra számított, ipari termelés. Pontosan ennyivel emelkedett azonban az egy fog­lalkoztatottra jutó gépek és esz­közök értéke is. Ez így jelentős népgazdasági veszteséget takar. Ha ugyanis a termelés növeke­dését — globálisan 1— csak beru­házásokkal érik el á vállalatok, akkor a termelés költségei, vagy­is a termékek árai soha sem lesznek versenyképesek. A kor­szerű termelés ugyanis rendkívül eszközigényes, az új berendezé­sek nagyon drágák, tehát, ha ezek teljesítményéhez a saját lelemé­nyességünkből. szorgalmunkból, tudásunkból nem teszünk hoz­zá eleget, akkor a fejlődés talán legértékesebb forrásáról mon­dunk le, Fejlődésünk képlete ■ Gépek és emberek munkájának hatásfokát egyszerre kellene ja! vítani. Az ember j nem „bújhat” a gép mögé. Ha a saját munka­idejét nem használja fel mara! déktalanul, a gépet sem használ­ja ki megfelelően. A jobb gép­es munkaidő-kihasználás (amel­lett. hogy újabb beruházásokat tesz feleslegessé) közvetlenül csökkenti a termelés egy gyárt­mányra jutó költségeit, pusztán azzal, ha egy műszak alatt több termék készül el. A villanyszám­la, a fejlesztés, a piaci munka, a szükséges adminisztráció költsé­gei ugyanis nem emelkednek egyenes arányban a termékek számával. A költségcsökkentés haszna már a termékszerkezet-váltás be­fejezése előtt emelhetné a válla­latok és az ország tiszta jövedel­mét. De mindenképpen: sok kor­szerű gyártmány, versenyképes önköltséggel a biztos alap a nép­gazdaság további megfelelő fej­lődéséhez. Csak az egyik, vagy csak a másik — egymajgában — nem hozhatja meg a teljes és szükséges eredményt. Értékesebb termék — olcsóbb termelés, e’z a fejlődésünk kér’ 1 G. F. csak műszaki szövetet tkészítenek autó- és kerékpárgumikhoz is, amit a Taurus Gumigyár dolgoz fel. Hat évvel ezelőtt 700 ezer fo­rint indulótőkével kezdték a munkát, ebben az évben előre­láthatóan elérik az 5 millió fo­rintot. • Szabó Ferenc Mióta kvarcórák és egyéb be­rendezések állnak rendelkezé­sünkre az idő rendkívül pontos megmérésére, azóta ismeretessé vált;'‘hogy a ' Föld 'tengely körtill forgása v nem5r:történik teljesen egyenlétes | sebességgel, hanem külső okok hatása alatt csekély mértékű felgyorsulások és lelas­sulások követkéznek be a "ten­gelyforgásban. Az egyik ilyen ok meteoroló­giai természetű. Amikor a Föld felszínén az évszakok váltakozása folvmán nagykobb légtömeg-áthe­lyeződések történnek, akkor an­nak hatására a tengelyforgás se­bessége kimutatható változáso­kat szenved. Egy másik ok szintén az évsza­kok alakulásával áll kapcsolat­ban. A Földnek azon a félgömb­A komló 25—30 évig él, ezért a terület gondos kiválasztása mellett fontos a talaj előkészítése is. Az ország egyetlen termelő- szövetkezete, amely termesztésé­vel foglalkozik: a Sükösdi Május 1. A termelési elnökhelyettessel Gruber Györggyel e fontos nö- vény hasznosságáról beszélge­tünk. — Az országban eddig 12 ál­lami gazdaság és mi foglalkoz­tunk komlóval. A megye állami gazdaságai közül a hosszúhegyi termesztette, de az idén felszá­molja. Hasonlóképpen három más állami gazdaság is meg­szünteti a termesztését. Jövőre tehát velünk együtt kilenc mező- gazdasági nagyüzemben lesz komlóültetvény, de az eddiginél háromszor nagyobb területen. Mi is ültetünk még az ősszel. Ez év december 31-ig 50 hektár­ra emelkedik' a komlóültetvé­nyünk területe. A telepítéshez 50 százalékos állami támogatást ka­punk, és 20 százalékkal besegít Kerekeken gördülő városok A sivatagok és sztyeppék átala­kításán fáradozó emberek — a csatornák építői, gázvezeték-fek­tetők. olajkitermelők és geológu­sok kerekeken gördülő városok­ban élnek. Haladnak előre a még lakatlan területeken, és velük együtt változtatják helyüket e furcsa városkák is. Az Usztyurt fennsík olajkutatói, nak lakóhelye, Kanszu is ilyen városka. A Kaszpi-tengertől ke­letre húzódó településen minden rendkívüli: házak helyett gépko­csik rakterére emelt lakóvágonok sorakoznak itt. Némelyikben ad­minisztratív és termelési részleg kapott helyet, másutt otthonos kényelem fogadja a látogatót, mégint másutt kulturális és szol­gáltató „létesítmények” működ­nek. A mozgó áramfejlesztőtől hú­zódó vezetékek messze a homok­buckák mögé vezetnek: éjjel a fúrótornyok lámpái hasítják a sötétséget. Este a városka meg­élénkül: hazatérnek napi mun­kájukból az olajbányászok, akiket az étkezővagonban /vacsora vár. A konyhában palackos gáz­rezsók. hűtőgépek, az élelmisze­rek feldolgozásához és a moso­gatáshoz szükséges kellékek. Kü­lön fürdővagon áll a munkások rendelkezésére. A pihenés óráiban többen a klubvagonban berendezett jól felszerelt könyvtárba, vagy mo­ziba mennek. s A mozgó lakókocsikat úgy ter­vezték, hogy a messzi vidékeken, szülőhelyüktől távol dolgozó em­berek a nehéz sivatagi viszonyok között is kényelmesen élhessenek. Kazahsztánban az utóbbi évek­ben körülbelül 700 különböző rendeltetésű mozgó házat készí­tettek. Belőlük alakították ki a kerekeken gördülő városkákat. Revmira Voscsenko (APN — KS) jén, ahol éppen tavasz van, a növényzet növekedése és a nö­vényi szervek vízzel való teleszí- vódása következtében olyan tö-r megáíKeiyeződés' ínégy ' Végbe,’ amely megnöveli a JFöldnpk a te­hetetlenségi nyomatúkat és ezál. tál csökkenti a tengelyforgás se­bességét. Mivel az északi fél­gömbön sokkal több a szárazföld és a növényzettel borított terület, mint a másik félgömbön, azért ez a jelenség elsősorban a mi tava­szunk idején jelentkezik. Legújabban azt is kimutatták, hogy a naptevékenységnek is be-, folyása van a Föld forgássebes­ségére, amennyiben fokozott nap- tevékenység idején a Föld forgá­sában bizonyos periodikus válto­zások mutathatók ki, amelyeknek periódusideje \egy esztendő kö­zelében van. a söripar is. Érthető, hiszen ér­demes törődni a hazai termesz­tés fejlesztésével. A sörgyártás alapanyagát ugyanis 70 százalék­ban importáljuk. A szaporítás gyökeres dugvá­nyokkal történik, és ezeket rész­ben magunk állítottuk elő, rész­ben a Bikali Állami Gazdaságtól kapjuk. Termelését egyébként ‘szinte teljesen gépesítettük. Két szedőgépünk van és egy Binder- típusú, szárítónk. Október 10-re fejeztük be a komló szüretelését. Mintegy tíz mázsát termeltünk hektáronként. Ez közepes ter­mésnek számít. Igen szigorú mi­nőségi követelmények szerint ve­szik át a tobozokat, öt osztályba sorolják a minőséget, a mienk másodosztályú lett az idén. így is jól járunk. A magas átvételi ár következtében gazdaságos a termelés. ,A termesztésnek immár másfél évtizedes hagyománya van Sü- kösdön. Céltudatosabban azon­ban csak az utóbbi három évben- BEKANYARODÄS (30.) n ¥ 1. ábra. Az egyenrangú útkereszteződé­sekben hármas találkozás ese­tében tisztázatlan forgalmi ^hely­zet jön létre s a továbbhaladás sorrendjében — ha szükséges megállás után — a járművek vezetőinek meg kell állapodni­uk. Az 1. ábrán látható forgalmi helyzetben egyik járműnek sincs elsőbbsége ugyanúgy, mintha négy különböző irányból egye­nesen továbbhaladni kívánó négy jármű érkezett volna egyszerre. Amennyiben az útkereszteződés elég széles, a balra bekanyarod­ni kívánó húzódhalik középre, hogy ezzel a neki balról jövő jármű a háta mögött elhalad­hasson, s így a továbbhaladás sorrendje már egyértelművé válik. 2. ábra. Ezt mutatja 2. ábránkon be­mutatott forgalmi helyzet. Ha a 2. számmal jelzett jármű veze­tője azt látná, hogy az 1-es jár­mű mögött további járművek is jönnek, nyilván el fogja engedni maga előtt a bekanyarodásra vá­ró 3-as járművet. A 3-as jármű vezetője azonban kifejezett jel­0 Kovács András a komlóágazat vezetője a szárítóból kikerült tobozok minőségét vizsgálja. foglalkoznak a komlóval. A termelés fejlesztését a gépesítés tette lehetővé. Egy szedőgép 250 kézimunkást helyettesít. Jövőre továbblépnek a technológia fej­lesztésében. A növényvédelmet helikopterrel szeretnék elvégez­tetni. K. S. zés hiányában nem, kanyarod- hatik be, az ebből származó balesetért ő a felelős. A teljesség kedvéért említjük, hogy forgalomirányítás esetén itt is a kapott jelzések az irány­adók, de az egymással szemben haladó járműveknél a mind­kettőnek szóló, nem nyíl alakú zöld fényre a balra' bekanyarodó elsőbbségadási kötelezettségén nem változtat. Amennyiben nyíl alakú zöld fényre valaki balra kanyarodik, az tudja, hogy a ve­le szemben jövő tilos jelzést kap, s nem kell elsőbbséget adnia. „(6) A balra' bekanyarodó jár­mű vezetője párhuzamos közle­kedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajtja vég­re, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének1 előzé­sét vagy kikerülését másik jár­mű nem kezdte meg.” Ez az előírás az egyik leg- balesetveszélyesebb forgalmi helyzetben kettős biztosítékot nyújt a veszélyhelyzet elkerülé­sére. A balra bekanyarodó jármű vezetője először a szabályszerű besoroláshoz szükséges balra hú­zódás megkezdése előtt köteles hátranézni és meggyőződni, hogy ez a forgalmi manőver mást nem veszélyeztet. (Tükör-jelzés-manő- ver) Másodszor újra köteles hát­ranézni a bekanyarodás tényle­ges elvégzése előtt, akár álló helyzetből indul, akár halad. Amennyiben holttér keletkezik, s a tükörberendezés nem elegen­dő, az ablakon vagy ajtón kell kihajolni, így győződni meg a mögöttes forgalomról. A másodszori hátranézés alól egyetlen kivétel van, nem köte­les erre a párhuzamos közleke­désre alkalmas úton a szabályo. san besorolt jármű vezetője, akár jelölve vannak a forgalmi sávok, akár nem. Ezt azzal indo­kolnám, hogy a párhuzamos köz­lekedésre alkalmas úton a sza­bályosan besorolt járművet vagy fizikailag nem lehet, vagy csak durva módon lehetne balról sza­bálytalanul megelőzni, vagy ki­kerülni. Ilyen úton általában zá­róvonal szegélyezi báTt'ór^á beso-J_’ rolási sávot. A jogszabály ihtéZkédikfHáá kereszteződésen kívüli bekanya­rodás szabályairól is. Útkereszte­ződésen kívül kanyarodik be az, aki az úttestről balra vagy jobb­ra az útmenti ingatlanra, garázs­ba, kapubejáratba, parkolóhely­re kanyarodik be. Ilyen manőver esetén a kanyarodás általános szabályait kell alkalmazni, ame­lyet már a korábbiakban ismer! tettünk. Szeretnénk felhívni a fi­gyelmet, hogy a balra kányaro- dás szabályai értelemszerűen vonatkoznak az úttesten vissza­kanyarodó (U-kanyart végrehaj­tó) járművekre is. Vidramenyét- tenyészetek a Szovjetunióban A vidramenyét-tenyésztést te­kintve*, a Szovjetunió előkelő 'helyet foglal el világviszonylat­ban. Az Észak-Kaukázusban működő Majszkij nevű tenyész- gazdaság az ország. egyik legna­gyobb ilyen telepe. A gazdaság 3000 hektárnyi te­rületet foglal el, és Majszkij va­lamennyi objektumát a minősé­gi prémek folyamatos előállítás jegyében alakították ki. A pré­mes vadakat speciális, berende­zések etetik, itatják és tartják tisztán. E nagy és bonyolult gazdaságot rádió és televízió se­gítségével irányítják. A mesterségesen tenyésztett vidramenyétek prémjeit, ame­lyek sok országban igen kere­settek, a Szojuzpusnyina Szovjet Külkereskedelmi Vállalat rend­szeresen értékesíti a leningrádi és a londoni szőrmeaukciókon. Majszkij divatos, kék, pasztell és sötétbarna színű vidramenyétek tenyésztésére szakosodott. 1 Csupán exportra, évente mint­egy {50 000 darab prémet küld a gazdaság, s ezt a számot az-ei- következő években jelentősen növelni akarja. 1974-ben a 22 000 nőstény több mint 100 000 utó. dot hozott a világra. Majszkij tapasztalata sok vad- tenyésztő figyelmét felkeltette. Külföldi szakemberek is nagyra értékelik az itt folyó munkát. (BUDAPRESS—APN) Hogyan lehet az ipar nemzetközi versenyképességét gyor­sabb ütemben fejleszteni? Ez a következő ötéves .tervidőszak,, egyik alapvető kérdése. Ä legutóbbi országgyűlés — a kor­mány munkaprogramja, a tavalyi év zárszámadása — erre figyelmeztetett mindenkit a vállalati gazdálkodás irányító és végrehajtó posztjain is egyaránt. A Föld tengelyforgásának sebessége és a naptevékenység KOMLÓÜLTETVÉNY ÖTVEN HEKTÁRON Megyénkben csak Sükösdön termesztik A komló a sörgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga! A benne levő lupulin, illóolaj-, gyanta- és keserűsav-tartalom adja a sör ízét és egyúttal tartósítását is segíti. Egy hektoliter ital főzéséhez tizenkettő— harminc dekagramm komlóra van szükség. Növényből idegcsillapító gyógyszert is készítenek. A szárban levő rost durva zsákszövet és zsineg gyártására alkalmas. Mellékterméke a szilázsként felhasz­nálható szár és levél. AfeíiMésforiásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom