Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

Megemlékezés a tanácsok negyedszázados évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) let) mindvégig a lakosság igényeinek kielégítését tar­totta elsődlegesnek a ke­reskedelmi vállalatok és szövet­ä kezetek munkájában. A közvet­len célok azonban időiről időre módosultak, finomodtak. így az 1950-es évek első felében azélel- miszerfélék, a napi iparcikkek, mezőgazdasági eszközök szűkös készletei helyes és igazságos el­osztásának megszervezése volt a legfőbb feladat. Az ellenforradalmat követő három-négy év munkája arra irányult, hogy a korábbi ellátási korlátozásokat fokozatosan fel­számoljuk, az elosztási gyakor­latot felváltsuk a kereskedelmi módszerekkel, meghonosítsuk a korszerűbb eladási formákat. Az utóbbi 15 évre már az jellemző, hogy több mint háromszorosára nőtt megyénk kiskereskedelmi forgalma. Kereskedelmünk tehát már egészen más, mint a 25 év előt­ti ■ volt. De egészen más a la­kosság fogyasztása is. Emlékez­zünk > csak: üzleteink 1954-ben árultak először mosógépet és csak ezt követően ismertük még a televíziót, amely a váro­sokban, községekben ma már szinte minden lakásban megta­lálható, vagy a zsebrádiót, mely­ből évenként 20—25 ezret adnak el megyénkben. A 60-as évektől vásárolhatunk nagyobb arány­ban szintetikus alapanyagú ru­házati cikkeket, személygépko­csit, és azóta került be a pa­lackos gáz is a lakások kéthar­madába. A korábban luxuscikk­nek számító 'kávé fogyasztása ma ötvenszerese a 25 év előtti­nek. De folytathatjuk a sort a korszerűsödő élelmiszerekkel* építőanyagokkal, mind gyakorib, bá váló külföldi utazásokkal, melyekre a korábbinál sokkal többet költ a lakosság. Az eredményeinket sommázva megállapíthatjuk, hogy me­gyénkben az idei, várható 19 Izer forintos egy , lakosra jutó kiskereskedelmi értékesítés meg­közelíti az országost, eléri, sőt kissé meg is haladja a vidéki szintet. 59 ezer új lakás Az elmúlt 25 év településfej­lesztésének Bács-Kiskunban is legmarkánsabban kirajzolódó jel­lemzője az urbanizáció. A vá­rosiasodás folyamatát jelzi a többi között, hogy az elmúlt ne­gyed szájad alatt több mint 50 ezer fővel nőtt á városokban la­kók száma, s ma már a lakosság közel 40 százaléka a megye hat városában él. Egészségesen vál­tozott a kül- és belterületi né­pesség aránya is, míg 1950-ben a lakosság 41,8 százaléka élt kül­területen, ma ez az arány 2(1 százalék Megyénk negyedszázados fej­lődésében az életkörülmények változását jól érzékelteti a la­kásviszonyok javulása és a mai értelemben vett kommunális el­látás megteremtése, mennyiségi és színvonalbeli fejlesztése. Bács. Kiskun megye lakásállománya a felszabadulás időszakában mai szemmel döbbenetes képet mu­tatott. A lakások 98 százaléka földszintes, 93 százaléka vályog- és sárfalazatú, többségében ala­pozás nélküli, és a lakások 37 százaléka tanyai lakás volt. Több mint 70 százalékuk egyszobás, vagy szoba nélküli. A • közmű­ves vízellátás, csatornázás isme­retlen volt még városainkban is. A lakásépítés minden tervidő­szakban dinamikusan emelke­dett. Segítették ezt jelentős la­kásépítési akciók is, köztük olya­nok, mint a Bajáról elindult és országossá nőtt KlSZ-lakásépí- tés, vagy a kecskeméti félkész- lakás-építési akció, 1950-től nap­jainkig 59 ezer új lakás épült fel a megyében. Életünket, fejlődésünket állan­dóan kísérő gond még ma is, hogy alacsony az állami lakás­építés aránya és kevés az épí­tőipari kapacitás. Ezt enyhítik részben a meghonosodott kor­szerű technológiák, a jövő la­kásépítési programját pedig az évi 2500 lakás megépítésére ké­pes kecskeméti házgyár alapoz­za meg. Jó ivóvíz, villany... A megye a felszabadulást kö­vető időszakban a kommunális ellátás terén az ország legelma­radottabb vidékei közé tarto­zott. A katasztrofális ivóvízel­látást jelzi, hogy a felszabadu­lást követő időben a lakosság­nak csak 12 százaléka kapott egészséges ivóvizet. A negyedik ötéves terv végére már 94 tele­pülés közműves vízellátása biz­tosított. Az ötödik ötéves terv célkitűzései között szerepel a még hátralevő települések köz­műves vízellátása. A felszabadulás idején a me­gye öt városában és 45 közsé­gében összesen 37 ezer lakás­ban volt villany, ami 24 száza­lékos ellátást jelentett. A me­gye településeinek közel két­• Képviselők és tanácstagok az filés szünetében. harmadában a felszabadulás után gyulladt ki a fény. Ma a lakások 80 százaléka villamosí­tott. Jelentősek a tanyavillamo. sítás eddigi eredményei is. Ez az akció7 a tartósan megmaradó tanyás területeken tovább foly­tatódik. A megye településfejlesztésé­ben, az életkörülmények tervsze­rű javításában továbbra is jelen­tős gondunk a nagy kiterjedésű tanyavilág. A tanyán élők élet- körülményeinek korszerűsítése érdekében elsősorban a villamo­sítás, a közlekedés, a palackos- gáz-ellátás, a hírközlés, a keres­kedelmi, egészségügyi, kulturális ellátás javítását szorgalmazzuk a megyei pártbizottság és megyei tanács együttes határozatának megfelelően. A szocialista egészségügy vívmányai Szinte már közhelyszerűen is­métlődik, de így igaz ezen a te­rületen is, hogy Bács-Kiskun megye egészségügye a felszaba­dulás előtt alacsony színvonalú és elmaradott volt. Kezdetlege­sek voltak a közegészségügyi vi­szonyok, a társadalombiztosítás is csak a lakosság töredékére ter­jedt ki. Pusztított a „morbus hungaricus”, nagy számmal szed­ték áldozataikat a fertőző beteg­ségek, igen magas volt .a cse­csemőhalandóság. Felgyorsult a fejlődés, amikor az egészségügyi ellátás tanácsi feladattá vált. Az 1950-es évek elején már 380 orvos gyógyított a megyében, de még mindig csak két szakorvosi rendelőintézet fo­gadta a járóbetegeket. A megyé­ben végbemenő társadalmi átala­kulás — az iparfejlesztés és a szocialista mezőgazdaság megte­remtése — hatására a társada­lombiztosítás jelentős mértékben kibővült. Erre az időszakra tehe­tő a tbc elleni küzdelem foko­zása. a tüdőgondozó intézeti há­lózat teljes kiépítése, a modern kalocsai tüdőosztály létrehozása. 1950-től 1960-ig a járóbeteg-ellá­tás lehetőségeit is szerény körül­mények között, de megteremtet­tük. 1970-ig a megye minden városában és járási székhelyén jelentős beruházásokat valósítot­tunk meg. Ebben az időben a lát­ványos fejlődés ellenére. Bács- Kiskun egészségügyi ellátása nem érte el az országos vidéki . átlagszintet. A negyedik ötéves terv elké­szítésekor azt a célt - tűztük ki, hogy csökkentsük a lemaradást és lépjünk előbbre az" ellátásban. A legjelentősebb beruházás a 600 ágyas kiskunhalasi Semmelweis- kórház volt. A kórházzal együtt- 17 munkahelyes rendelőintézet is épült. Baján menthálhygénés központ, Kiskunfélegyházán 10 munkahelyes, korszerű rendelő­intézel létesült. Kiskőrösön in­tézményt alakítottunk ki a járó- beteg-ellátás megoldása érdeké­ben. Fő. feladatunk az áthúzódó beruházások befejezése, az ötödik tervciklusban pedig a 680 ágyas megyei kórház megépítése Kecs­keméten, "a kiskunfélegyházi kór­ház bővítése, kórházaink és in­tézményeink szükséges rekonst­rukciója. Céltudatos munka eredménye, hogy a lakosság egészségének vé­delmét az egészségügyi ágazat­ban dolgozó közel hétezer embet — orvos, gyógyszerész, szakkép­zett középkáder, gazdasági, mű­szaki és kisegítő dolgozó — vég­zi. A lakosság alapellátásában 1975-ben 214 körzeti orvos dol­gozik, az egy körzetre jutó átla­gos lakosságszám 2600. A társa­dalmi összefogás, a helyi kezde­ményezés, a községi tanácsok szervező munkája és anyagi ál­dozatvállalása igen fontos szere­pet játszik az alapellátás lehető^' ségeinek megteremtésében és bő­vítésében. Célunk, hogy megteremtsük, a lakosság magasabb szintű, szo­cialista egészségügyi ellátását. Meg kell valósítani, hogy az ingyenes, egyenlő, korszerű ellátás minden ember számára elérhető, gyakor­latban is érvényesülő jog legyen. A kulturális élet kiteljesedése A felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig eltelt idő politi­kailag jól előkészítette .a taná­csok kulturális tevékenységének megvalósításához szükséges tár­sadalmi közhangulatot. Tudato­sult a társadalom minden réte­gében, hogy a letűnt rendszer a közoktatás é$ a közművelődés területén is kegyetlenül elnyomta a munkásságot és a dolgozó pa­rasztságot. Közismertté vált az a történelmi tény, hogy a megyét jellemző analfabétizmus, az ala­csony általános iskolai arány, a * szinte számot sem tevő középis­kolai és egyetemi végzettség nem a szellemi tevékenység hiányából fakadt, hanem a tudatos, népel­nyomó politika szörnyű követ­kezménye volt. Ugyanakkor vi­lágossá vált az is. hogy csak az új társadalmi rend lesz képes ezen a művelődési elmaradottsá­gon , változtatni, ha a fejlődést mozdító intézkedések után — mint amilyen az általános isko­la megteremtése, az iskolák ál­lamosítása, az egységes közép­iskolai rendszer kialakítása volt — a nép létrehozza e nagyszerű törekvések megvalósítását szol­gáló állami szervezetét: a taná­csokat. Ez a társadalompolitikai törekvés és elismertség segítette a 25 évvel ezelőtt megalakult ta­nácsaink munkáját a művelődés- ügyi célok megvalósításában. Az évforduló megünneplése­kor semmiképpen sem megelége­dettséggel, de azért büszkén ál­lapíthatjuk meg, hogy 1050-hez viszonyítva 5864-ről 17 ezerre emelkedett az óvodába járó gyer­mekek száma. Általános iskoláink számszerű csökkenése mellett (hiszen 220 tanyai iskola meg­szűnt), magasabb szervezettség­gel, jobb színvonallal egyre in­kább megfelelnek a szakrend­szerű oktatás igényeinek. Azt hiszem, mint fejlődésünket alapvetően és pozitív módon be­folyásoló eredményt nyugtázhat­juk azt a tényt, hogy az általá­nos iskolát 14 éves korban befe­jezők aránya az 1950. évi 30 szá­zalékról 93 százalékra nőtt. Ezek az eredmények teremtik meg a lehetőségét annak, hogy" “rohamo­san és intenzív módon fejlődő gazdasági életünk szakemberszük­ségletét egyre jobban kielégít­sük. Az alapfokú oktatás fejlesz­tésének következménye az is, hogy a megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban ma több mint nyolcezren tanulnak. Na­gyobb részük biztos forrása a középkáder-utánpótlásnak, kisebb részük az ország egyetemein, fő-’ iskoláin és immár Bács-Kiskun öt felsőfokú oktatási intézményé­ben szerezhet diplomát és dolgoz­hat, irányíthat a megye életének különböző területein. A közoktatás fejlődését jól szolgálják a közművelődés intéz­ményei is. Létrehozásuk döntő többségükben a tanácsaink jó munkáját, a vállalatok, üzemek áldozatvállalását, erejének moz­gósítását, segitőkészségéhek ha­tékony együttműködését dicséri. Pezsgőbbé vált az élet. Az évenkénti 106 ezer könyvtári ol­vasó, a 205 ezer színházlátogató, a 3 millió 800 ezer mozinéző fé­nyesen bizonyítja, hogy népünk elementáris erejű igénye a mű­velődés. az önképzés. Ezt igazolja az is, hogy a közművelődési te­vékenység hatására felgyorsult .a tudományos élet és egyre gazda­gabban bontakozik ki a művésze­ti és irodalmi tevékenység. A huszonötödik évforduló fe­lelősséggel kötelez arra, hogy számot adjunk önmagunknak, s annak a barátságnak, mely a szovjet nép erejével,1 rengeteg Vérrel, tragédiával, viruló életek százezreivel áldozott szabadsá­gunkért. és azóta sem ^űnt meg sokoldalúan támogatni ' szocializ­must építő munkánkat. Nos. a számvetés, a felemelkedésben munkált 25 esztendő egyértel­műen azt bizonyítja, hogy tud­tunk élni a szabadsággal, a régen várt történelmi lehetőséggel. Né­pünk végre ura lett sorsának, a kommunisták irányításával, a munkásosztály vezetésével, a ta­nácsok közreműködésével a ro­mokból magának építette újjá, széppé ezt az országot. Egy ilyen évforduló jóízű sza­vakat ad az ember szájába és a köszönet melegíti a szíveket. Kö­szönettel kell szólnunk a megye lakosságáról, mely az évforduló­val zárt időszak alatt jó helyt­állással, társadalmi munkával, egyre inkább érzékeny, lüktető közélettel vett részt a tanácsok munkájában, és eredményekre váltotta meghirdetett és elfoga­dott programjait, akcióit. Nagy szeretettel köszöntjük azokat a közéleti' munkásokat, akik az elmúlt 25 év alatt kiváló hozzáértéssel és önfeláldozó erő­feszítésekkel kovácsolták sikerei­ket. ' Köszönetét mondunk azoknak a tanácstagoknak, tanácsi dolgozók­nak, akik az elmúlt negyed szá­zadban erőt, fáradságot nem kí­mélve munkálkodtak a megye társadalrhi, gazdasági, egészség- ügyi, kulturális felemelkedéséért Emlékezzünk soha nem felejt­ve és nagy tisztelettel azokra, akik együtt dolgoztak velünk és ma nem lehetnek közöttünk. Tisztelt elvtársak! A 25 év fejlődéséről a tények, az eredmények reálisan vallanak. A történelem — meggyőződésem — jó bizonyítványt állít ki róla. Ez a 25 év valóban jó alap ahhoz, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését a párt irányí­tásával megvalósító népünk mun­kájában a tanácsok úgy vegyenek részt, hogy az, állampolgárok bizalmát felelősséggel viszonoz­zák. A tanácsrendszer fejlődésé­nek új, gazdag lehetőségeit vált­sák valóra az államigazgatási munkában a népképviselet, az önkormányzat elveinek érvénye­sítésével. Szolgálják az embereket és a fejlődés ügyét, mozgósítsák megyénk lakosságát a pártkong­resszus és a megyei pártértekez­let által meghatározott, nagysze­rű célok elérésére — fejezte be ünnepi megemlékező beszédét dr.' Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. * Az ünnepi beszéd után került sor a tanácsok fennállásának 25. évfordulója alkalmából adomá­nyozott kitüntetések átadására. A megyei tanács elnöke a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozatát ad­ta át Imre Gábor nyugdíj ásnák, a Kecskeméti Városi Tanács tagjának, Máthé Gézánénak, a megyei tanács kalocsai járási hivatala főelőadójának, dr. Ve­réb János megyei tanácstagnak, a bácsalmási állatkórház vezető állatorvosának.­A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta: dr. Kamarás Gé­zánál, a Kiskunfélegyházi Váro­si Tanács tagja, a tüdőgondozó intézet vezető főorvosa, * Saiga Mihályné, a Kunpeszéri Közsé­gi Tanács vb-titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben része­sült Dusnoki László, a Kalocsai Városi Tanács tagja, dr. Hege­dűs János, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának főelőadója, Kupa Antal, a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának művelődésügyi osztályvezetője, dr. Ligeti Antal, a Bajai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályá­nak vezetője, Szabó Júlia, a Kecskeméti Városi Tanács tagja, a MÉSZÖV oktatási szaktanács- adója. Ketten, mint arról már korábban hírt adtunk, ' október 22-én a parlamenti ünnepségen vették át kitüntetésüket. A megyei tanács elnöke ez­után „25 éves tanácsi munkáért” kitüntető jelvényeket adott át a tanácsi apparátusban, negyed- százada tevékenykedő dolgozók­nak, nyugdíjasoknak. Az elis­merésért Fülöp Gyula, a Közal­kalmazottak . Szakszervezetének megyei titkára mondott köszö­netét. A tanácsülés ünnepi része után szünet következett, majd a meghatározott napirend szerint folytatódott a tanácsülés mun­kája. Az ügyrendi bizottság te. vékenységéről szóló beszámolót dr. Posváncz László, a bizottság elnöke terjesztette elő. Az ülés e szakaszában megjelent és az elnökségben is helyet foglalt Péteri István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettese. A napirendhez dr. Dobos Ferenc, a bizottság tagja, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács elnöke szólt hozzá és ki­egészítést fűzött az előterjesztés­hez. A megyei tanács az ügy­rendi bizottság munkájáról szóló beszámolót elfogadta. A megyei tanács a továbbiak­ban bejelentéseket tárgyalt és személyi kérdésekben döntött. Dr. Csenki Ferenc vb-titkárt, nyugállományba vonulása alkal mából, érdemei elismerése mel­lett, felmentette tisztségéből. Dr.' Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhe­lyettese tolmácsolta a tanács­ülésnek szóló jókívánságokat, majd, a Minisztertanács dönté­se' alapján javaslatot tett arra, hogy a megyei tanács titkára dr. Árvay Árpád legyen. A tanács­ülés egyhangú szavazata alapján dr. Árvay Árpádot nevezte ki a megyei tanács új titkárává, aki a tanács előtt letette hivata­li esküjét. Dr. Dábrónaky Gyula, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága együttes ja­vaslatára, a megyei tanács Mik­lós Zoltánt, a NEB megyei el­nökhelyettesét, eddigi tisztségé­ből felmentve, megválasztotta a Bács-Kiskun megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökévé. A me­gyei NEB új elnöke a tanács előtt letette hivatali esküjét. A tanácsülés végezetül elfő- j. gadta a korábbi ülésen elhang­zott interpellációkra adott vála­szokat, s tudomásul vette, hogy ezen az ülésen Havasi Lászlóné és Marűsa Józséfné tanácstagok nyújtottak be interpellációt, me­lyekre a szakigazgatási szervek a törvényben előírt határidőn belül kötelesek választ adni. Ez­zel a tanácsülés befejezte mun­káját. T. P. Dr. Árvay Árpád 1933-ban szü­letett. Az állam- és jogtudományi egyetemet Szegeden végezte el, s 1957-től 1969-ig az ügyészi ap­parátusban dolgozott, majd a kecskeméti városi pártbizottság osztályvezetője volt. Moszkvában, a Társadalomtudományi Akadé­mia Állam- és Jogelméleti Tan­székén 1975-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Mos­tani kinevezése előtt a megyei pártbizottság párt jés tömegszer­vezetek osztályának vezető­helyettese volt. Miklós Zoltán 1932-ben szüle­tett. Közgazdasági egyetemet vég­zett. Az egyetem elvégzése után 1955-től a kecskeméti járási be­gyűjtési hivatal dolgozója, majd 1957-től a megyei tanács vb ipari főelőadója. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ságnak 1959-től főrevizora, majd 1967-től elnökhelyettese volt. Terven felül A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyárában a szocialista brigádok vállalták, hogy az NDK részére még ebben az évben {erven felül 1551 darab elektromos meghajtású vasúti váRtóhajtóművet ké­szítenek. Augusztusban az első darabok elhagyták a gyárat és év vé­gére átadják valamennyit. Ez a terven felül vállalt munka a gyárnak mintegy 30 millió főj rint termelésiérték-növekedést jelent. Felvételünkön szalagszerűen szerelik az Elektromos meghajtású váltóhajtóműveket. Rendelésfelvétel Wartburgra A MERKUR és a MOGÜRT az őszi BNV-n fejezte be tárgyalá­sait NDK-beli partnereivel. A megállapodás értelmében jövőre összesen 28 000 személygépkocsit kapunk a baráti országbóL A szerződésben 16 000 Trabant és 12 000 Wartburg szállítását rög- zítették A MERKUR-nál az MTI mun­katársának elmondották, hogy a korábbi Wartburg-megrendelése- ket a vállalat az idén teljesíti. Ez, s a kedvező ellátási helyzet lehe­tővé tette, hogy több mint há-' rom és fél éves kényszerszünet után ismét vegyenek fel előjegy­zéseket a kedvelt kocsikra. A MERKUR október 27-től, hétfőtől megrendelést fogad el 1976-ban kezdődő szállításra a Wartburg Limousine-ra, a de Luxe-ra és a Touristra, valamint a Limousine és a de Luxe toló­tetős változatára. Az igény va­lamennyi típusra egységesen 16 000 forint előleg egyidejű be­fizetésével jelenthető be az is­mert módon, ajánlott levélben az OTP-nél és a takarékszövetkeze­teknél kapható személygépkocsi­megrendelő lapon. Bármilyen más típusú személygépkocsira érvé­nyes megrendelés is módosítható a Wartburgokra. A megrendelése­ket a beérkezés sorrendjében ve­szik nyilvántartásba. A sorszám­ról és a szállítási határidőről a várható nagy érdeklődés miatt — a korábbiaktól eltérően — csak 60 napon belül tudja értesíteni a vásárlókat a Merkur. Közölték azt is. hogy Trabanf 601. Combi 1976. évi szállítására típusmódosítást fogadnak el azok­tól, akiknek Trabant Limousine vagy Speciál típusra jövő év vé­géig szóló visszaigazolt megren­delésük van. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom