Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 25. \ Ketten a háromezerből Tizenketten képviselik a megye háromezer úttörovezetőjét a Dunaújvárosban rendezett országos konferencián. Közülük mutatjuk be Sulyok József tompái csapatvezetőt, es Hordós- né Dankó Klárát, aki Kiskecskeméten tanít, és tagja az országos kisdobos szakbizottságnak. Mindketten tapasztalt pedagógusok, több úttörőérem tulajdonosai. Munkájuk folyamatosan hozzájárul a mozgalmi munka érdekessé, emlékezetessé tételéhez, egész hazánkban. Sulyok József — Apróságnak tűnik, mégis ez keltette fel a figyelmem az úttörőmozgalom iránt, — kezdi a beszélgetést Sulyok József. Nagykőrösön végeztem a tanítóképzőt. 1947-ben. Nehéz időszak volt A képzős évek alatt csak egyszer voltunk kirándulni. Amikor azt hallottam, hogy az úttörőmozgalom egyik célja az országjárás, nyomban bekapcsolódtam a munkába. Pécelen 1947 szeptemberében én alakítottam meg az úttörőcsapatot. Az igazi munkát azonhan 1962- ben kezdtem el, Tompán. Több mint ötszáz gyermek figyelte az előkészületeket. Az első tevékenységem az volt, hogy őrsvezetőképző tanfolyamot szerveztem. Nem telt bele két év, megalakítottuk az úttörőtanácsot és az úttörő-ihatárőrszakaszt! Mindkettő első volt az országban! Közben, hogy megkedveljék a pajtások a táborozást, a közeli, Szabadkai úti iskolában hétvégi táborozást szerveztünk. Szombaton kivonultunk, tábortüzet raktunk, énekeltünk. Másnap gyűjtöttünk növényeket, bogarakat, ismerkedtünk a környékkel. Munkánknak híre kelt, meglátogatott bennünket Szabó Ferenc, az akkori főtitkár. Már dolgozott a „nagytanács”, havonta ülésezett a hetvennyolc gyerek, és a „kis- tanács”, ahol tizenhármán hetenként hoztak döntéseket. — Minden nagyszerű itt, Tompán — mondta a vendégünk — de kár, hogy nincs úttörőpark. Később úgy dolgoztunk, hogy még szabadtéri színpadot is készítettünk, a 22 játék mellé. A csapat ekkor kapta meg először A KISZ KB vörös selyem vándorzászlaját. A következő évben csapatotthont avattunk, azután fúvószenekart alakítottunk. Persze, a pajtások folyton cserélődnek, kezdők felett is hamar eltelik a zenekarban töltött néhány év. 1971-ben kiadtuk a csapatkrónikát. Negyedszázad — ezt a címet adtuk neki. Egy hónap alatt készült el, hála a pesti Pátria Nyomda vezetőinek, nyomdászainak! Ebben az évben — az országban elsőként — a vörös selyemzászló megint a miénk lett. Örömünk nagy volt és újabb munkára buzdított: sportpályát építettünk! Most is vannak terveink. Vörös Nyakkendő — ez lesz a csapatújságunk címe. A jövő hónapban jelenik meg az első szám. A másik terv is „sí- sen” van. Uszodát építünk, jövőre, május 9-én avatjuk. * Ami a beszámolóból kimaradt: Sulyok József három országos szakbizottságnak tagja, kitüntetései között úttörő-, KISZ- és honvédelmi munkáért kapottak sorakoznak. Hordóstté Dankó Klára A halk, nagyon szerény asz- szony a különböző úttörőrendezvényeken egyenruhában jelenik meg, akár a többi pedagógus. Rangját jelölő váll-lapja azonban piros, ami azt jelenti, hogy az országos vezetők közé tartozik. Mit csinált, mivel tűnt ki a kis- kecskeméti iskolában évtizedek óta betűvetést oktató Hordós Ká- rolyné, kisdobosvezető, hogy rendszeresen tarthat — felnőtteknek — eladást Csillebércen, a vezetőképző táborban? * — Amikor a tanítást választottam hivatásnak, még semmit sem tudtam erről a nehéz, csodálatos pályáról. 1952-t írtunk, amikor Kisfáiban tanítani kezdtem. És foglalkozni a kisdobosokkal, ami ebben az időben még csak közös nagy játékokat jelentett. Két esztendő múlva kerültem Kiskecskemétre, lettem csapatvezető. Hamarosan rájöttem, hogy a mozgalmi életre nevelést a még csak kisdobosjelölt elsősök között kell kezdeni, — szeptember 1-én. Az én gyermekeim nem járnak óvodába, előkészítőt tartok nekik, hogy amikor a betűkét alakítjuk, már ne sétáljanak ki a teremből. ... Azt hiszem ez, a már megteremtett nyugodt légkör adta az ötletet: minden betű kapcsán a mozgalmi életről mondok el nekik valami foltosat. így fokozatosan felkeltem figyelmüket, készítem fel őket a kisdoboséletire. Az így nyert tapasztalatokat rendszereztem néhány évvel ezelőtt, készítettem el a kisdobosőrsvezetők módszertani füzetét. Ezt a kecskeméti úttörőházban hasznosítottuk — a tanfolyamokon — majd elküldtük Budapestre, 1967-ben. Ezután nagy öröm ért: Szabó Ferenc, — az üttörőszövetség akkori főtitkára — meghívott az Országos Nevelési Tanácsba, majd onnan az országos kisdobos szakbizottságba. Miért is tagadnám, nagyon büszke vagyok, mert úgy hiszem, az én munkám is hozzájárult ahhoz, hogy a kecskeméti úttörőházat jelöljék ki a kisdobos őrsvezetőképzés országos központjának. Évenként új programot készítek, a már kikísérletezett módszerek felhasználásával — most éppen a negyediket dolgoztam ki. A kisdobos-zsebkönyv ötlete is tőlem származik. Most került ki a nyomdából a második szám. Most a konferenciára is viszek ötletet. Mivel a kisdobosjelöltség megtiszteltetés minden elsősnek, aki méltó erre a köpenye felső zsebe felett féltenyérnyi, háromszögletű kék nyakkendőt viselhet. Ezt ,ha nem tanul, vagy rossz; magaviseletű, meghatározott időre bevonnánk, sohasem tévesztve szem elől, hogy mozgalmunk tömegmozgalom, s benne minden gyermeknek helye van! Kigondoltam a próbázást is. Azt hiszem, csillagpróbának kellene nevezni. Röviden: aki megismerkedik az alapvető tudnivalókkal, csillagot varrhat a kisnyakkendő közepébe, s ez azt jelentené, méltó a tagságra. Hát így, a tanítást, nevelést együtt a mozgalmi munkával, így lehet, így érdemes csinálni! És mindezt azért csinálom ilyen konok hittel, mert tudom, a KISZ-életre nevelést nálunk az első osztályban kell elkezdeni... Selmeci Katalin Éves tervének túlteljesítésére törekszik a félegyházi fémipari szövetkezet A Kiskunfélegyházi Vas- Fémipari és Gépjavító Ipari Szövetkezet 45 millió forintos terv teljesítését határozta meg erre az évre. Az év első kilenc hónapjában ebből már 37,9 millió forintot teljesítettek s minden jel arra mutat, hogy december végéig elérik a 2 millió forintos túlteljesítést. A szövetkezet 243 dolgozója Í5 millió forint értékű különböző berendezést ad át az idén a Chinoin gyógyszergyárnak, 8 millió forintot érnek a konzervgyárak részére gyártott készülékek, s jelentős az exporttevékenységük is. Egy NDK gyár részére az idén 6 millió forintért készítenek cukorrépakombájnhoz markolóhengert, valamint ekéhez hátsó keréktámasztókat. Ennél is jelentősebb a Szovjetunióba kerülő gyártmányok értéke,, eléri a 10 millió forintot. Megrendelőjük egyebek mellett a kámai autógyár, ahová alkatrészmosó berendezéseket készítenek, illetve szállftannir A tervek teljesítésében jelentős része van a szövetkezetnél működő 9 szocialista brigád 110 tagjának, s nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy az anyagtakarékosságban 600 ezer forintos eredményt tudnak felmutatni. Felvételeink a szövetkezet két gyártmányát, illetve készítőit ábrázolják. • Pallagi Mihály egy konzervgyári szállítmányt, t levespor- szárító kocsit — ellenőriz szállítás előtt, t László István ésU Kovács Sándor lakatosok a kámai autógyár részére készülő alkatrészmosó berendezésen dolgoznak. A PETŐFI NEPE ,S%KRESZ ISKOLÁJA V SZERKESZTI GÉMES GÁBOR BESOROLÁS ÚTKERESZTEZŐDÉS ELŐTT (27.) Nyitott ajtó Mióta az öreg nyugdíjba ment, megváltozott a légkör, megszűnt a családiasság — hal- lottam nemrég egy gépgyárban. Az „öreg", a régi igazgató. Szeretettel beszéltek róla munkások és műszakiak, idősek és fiatalok. Mindenki ismerte, min- di nyitva állt az ajtaja, bárki bemehetett hozzá, bármilyen ügyben — mondták jellemzésként. És egy kis sajnálkozással. Az új igazgató másfajta ember. Mindent maga szeret kézben tartani, percre beosztott a napja, a nagy ügyek között néni jut ideje csip-csup dolgokra. Égy ember ügye, legyen bármennyire fontos, valóban mindenkor apróság egy vállalat bonyolult működéséhez viszonyítva. Magánügyünk, ha gyengélkedik a gyerek, ha megint vé- szekszik a főbérlő, ránk tartozik a csőrepedés, a hivatalos idézés, a magas vérnyomás, a családi perpatvar. Ránk tartozik, de mégsem csupán• ránk van hatással. Ügyeinket, bajainkat magunkkal visszük munkahelyünkre is, közérzetünk, hangulatunk munkánkra is rányomja bélyegét. Magánügyünk rögtön közügy lesz, amint ide. gességünkben selejtet gyártunk,, elrontjuk a szerszámot, vagy a kimutatást, netán rQripdkodunk munkatársunkra, beosztottunkra. Hol a határ? Egyáltalán, szabad-e, lehet-e éles határt vonni magán- és közügyeink közé? A gépgyár régi igazgatójának az volt a véleménye, hogy nem. A nyitott ajtó a bizalom jele. Fontosnak tartotta, hogy az emberek tudják, nem zárkózik el problémáik elől. Bölcsen számolt vele, hogy többnyire úgyis végső esetben fordulnak hozzá, nem tartott attól, hogy szobája panaszirodává alakul. Meghallgatta az embereket, bár gyakran csak tanáccsal, jó szóval tudott segíteni. A hivatalos ügyek kibogozására a vállalati jogtanácsoshoz küldte a látogatókat, a lakásta- lanokat kitartásra biztatta. Az új igazgatónak erre nem jutott az idejéből. A kinevezése utáni évben *piszont megszerveztette a gyár saját, kedvező feltételű lakásépítési akcióját, az első lakók azóta már be is költöztek. A jogtanácsos mellé két másik jogászt alkalmazott, kifejezetten azzal a feladattal, hogy a dolgozók helyett ők, a szakemberek járjanak el a rájuk bízott hivatalos • ügyekben. A két igazgató más-más módszerrel, de hasonló szemléletet képvisel. A régi igazgató maga beszélgetett az emberekkel, az új létrehozta azt a szervezetet, amely érdemben foglalkozik dolgaikkal. A sajnálkozással emlegetett nyitott ajtó mégis azt jelzi, hogy a megértés, a }6 szó értéke magasabb, mint gondolnánk. A bizalmat nem pótolhatja hivatalos szervezet. A bizalom nyitott ajtói, a megértés, munkahelyünk emberi légköre sokszor fontosabb, mint a magasabb fizetés, a kiemelt jutalom V. E. A besorolás a szabályszerű kanyarodásnak előfeltétele, amelyet a bekanyarodás szabályai írnak elő. A besorolás kötelező minden olyan helyen, amikor az útkereszteződés előtt legalább két jármű egymás mellett megállhat. A gyalogosoknak és bármilyen járművet toló személyeknek nem kell besorolniok, azonban a kerékpárján ülő és lábát letéve a bekanyarodás lehetőségére váró személy nem gyalogos, s így be kell sorolnia. A besorolás rendjére — amennyiben azok fel vannak festve — az útburkolati jelek az irányadóak. Amerre a nyilak mutatnak, a továbbhaladást engedélyezik, egyben erre kötelező a továbbhaladás, a nyilak által mutatott irányokba való továbbhaladás attól függetlenül kötelező, hogy meg kell-e állnia a járműveknek az útkereszteződés előtt, vagy sem. 1. ábra Ahol a jobb szélső útburkolati jelekkel a jobbra kanyarodók számára kijelölt besorolási hely elegendő szélességű két gépkocsi egymás melletti megállásához, a szorosan a járda mellé állót a beljebb megállt jármű továbbhaladásánál nem veszélyeztetheti. Ha azonban' a bekanyarodás után eltérő forgalmi irányok követhetők, az eredetileg egymás melle besorolt járművek által egymás haladási irányának keresztezése tisztázatlan forgalmi helyzetet eredményez. Az 1. ábrán látható helyzetekben elvileg valamennyi jármű szabályosan sorolt be. Más azonban, hogy Ilyen forgalmi helyzeteket létrehozni súlyos forgalmi szervezési hiba. A B jármű továbbhaladáskor nem veszélyeztetheti az Ä járművet, még akkor sem, ha az később állt oda. A C és a D jármű szándékolt, továbbhaladása esetén egyik sein haladhat tovább csak akkor, ha megegyeznek a továbbhaladás sorrendjében. Útburkolati jelek hiányában csak egy sorban szabad bekanyarodni. Balra kanyarodás előtt a felezővonal mentén az útkereszteződés középvonaláig lehet behajtani, ha ez a kereszt- irányú forgalmat nem zavarja. Aki nem sorol szorosan a felezővonal mellé, az nem veszélyeztetheti a mögöttes forgalmat még akkor sem, ha szabálytalanul előzik. 2. ábránk mutatja, hogy az A és a B jármű sorolt be szabályosan. A felezővonallal kapcsolatban írottak értelemszerűen vonatkoznak az osztottpályás és az egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére. A besorolás akkor történik kel-' lő távolságban, ha az sem közeli, sem távoli az útkereszteződés előtt. A késve történő besorolás miatt a mögöttes forgalom akadályozása indokolatlan lehet, ez pedig szabályszegő magatartás. A jogszabály külön ugyan néni említi, de nyilvánvaló, hogy az egyenesen továbbhaladni szándékost jármű az útkereszteződés előtt-— ha nincsenek felfestve útburkolati jelek — bármelyik helyen megállhat. Ha azonban nem kell megállni a kereszteződés előtt és párhuzamos közlekedés nem alakul ki, a kereszteződésben egymás mellett folyamatosan történd áthaladás előzésnek számít. Amennyiben a besorolás rendje, illetve az utána történő továbbhaladás iránya pontosan nem állapíthatók meg, tisztázatlan forgalmi helyzet jön létre. A bekanyarodási szándék jelzését írja elő a jogszabály, ezért irányjelzést kellő időben és az előírt módón akkor is adni kell, ha a besorolás nem jár irány- változtatással. Ha viszont a bekanyarodás és se besorolás nem jár irányváltoztatással, nem kell irányjelzést alkalmazni. A besorolás szabályai természetesen nem vonatkoznak a villamosra. Tilos az egy nyomon haladó jármű* vekkel (szóló motorkerékpár) a besorolt járművek között szabadon maradó útfelületen előrehajtani, vagy más jármű mellé a gyorsabb előrejutás érdekében besorolni. Ha az útburkolati jelek kötelezik a járműveket a villamossínen való besorolásra, akkor ez a művelet a villamosforgalom zavarása esetén is szabályos. Útburkolati jelek hiányában a villamossín mellé kell besorolni úgy, hogy az űrszelvényt a villamos odaérkezéséig el lehessen hagyni. A JELENTKEZŐKET KELEMEN LÁSZLÓHOZ IRÁNYÍTOTTÁK Az első hivatásos magyar színtársulatról Száznyolcvanöt évvel ezelőtt, 1790. október 25-én mutatkozott be az első hivatásos magyar szín- társulat Budán, a Várszínházban. A nézőtéren szép számmal megjelentek az akkor épp ott ülésező országgyűlés követei is és a közönség nagy lelkesedéssel tapsolta meg az előadás szereplőit. A premieren „magyarított” darabot mutattak be. Brühl „Igazházi, egy kegyes jó atya” című német eredetű művét Simái Kristóf. a magyar nyelv ügyét pártoló piarista tanár fordította le és a kor szokásainak megfelelően hazai környezetbe ültette át a játék cselekményét. A várszínházi és a két nappal későbbi, a pesti Rondellában megtartott előadáson a kor, s egyben a magyar színésztörténet legnagyobb alakjai működtek közre. A társulat egykori színlapjain ott találhatók Megyeri Károly. Egressy Gábor, a Lend- vay házaspár, Szentpéteryi, Zsig- mond neve és Déryné is hosszabb időn át véndégeskedett az együttesnél. Az első magyar hivatásos szín- társulat létrejötte a diákszínjátszás hagyományait folytatva szervesen illeszkedett be a nemzeti függetlenségért és az anyanyelv használatának jogáért megindult törekvések közé. A felvilágosodás eszmei áramlatának legnagyobb hazai képviselői; Kazinczy Ferenc. Bessenyei György és társat korán felismerték a színpad adta lehetőségeket a nemzeti nyelvhasználat elterjesztésére. PestBudán már 1774-től kezdve játszott rendszeresen német társulat. A magyar színház megalakulásával nemcsak üzleti vetély- társa. hanem modem szóhasználattal élve politikai ellenfele is keletkezett. A Várszínház színpadán fellépő együttes bemutatkozását hosszas szervező munka előzte meg. Folyóiratok. röpiratok felhívásait követően „egy hazafi” jutalmat tűzött ki Kazinczy Hamlet-fordí- tásának előadására „anyanyelvűnk gyarapodását előmozdítani óhajtván”. Felszólította mindazokat. akik az előadásban részt akarnak venni, illetve „szerződig kívánnak”;' jelentkezzenek Budán a haladó nézetű Strohmayer könyvkereskedő üzletében. A közreműködőket azután a társulat szervezőjéhez, a kecskeméti származású Kelemen Lászlóhoz irányították, akiknek neve a hazai színjátszás létrejöttével forrt elválaszthatatlanúl egybe. A Hamlet, amely egyébként nem Shakespeare, hanem egy német színész, Schröder az eredetit nem tisztelő átdolgozott szövegével került Magyarországra, túlságosan sok előkészületet igényelt volna. Így esett a kis számú, de lelkes közösség választása az Igazházira. A darab utolsó jelenete egyébként korszerű mondanivalót fogalmazott meg: a három rend, a nemesség, a polgárság és a nép összefogásának gondolatát hirdette. Az első két előadást azonban # Ismeretlen művész rajza Kelemen Lászlóról. másfél évig tartó szünet követte, színházhelyiség hiányában a társulat nem tudott fellépni. Kelemen László társulata csak hosz- szas kérvényezés után 1792 tavaszán kezdhette meg rendszeres működését a Duna-parton. a deszkából készült, nyári helyiségben. Áz együttes számos nehézség közepette négy éven át játszott a fővárosban. Shakes- peare-darabokat, vígjátékokat, zenés színműveket és német romantikus tragédiákat mutatott be a közönségnek magyar nyelven és ezzel a nemzeti színjátszás mindmáig ható iskoláját teremtette meg. ’ P. M,
