Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1975. október 22. • PETŐFI NEPE • 2 A BIZALOM LÉPCSŐFOKAI... Húsz év a tanácsi munkában Avadásztársaságok Az olvasó népért o Nem kell bizonygatni, hogy ahol a vezető megte­remti a biza­lom légkörét, ott jobban megy a mun­ka, hiszen az alkotó kedv, a segítő szándé­kú javaslatok megsokszoroz­zák az erőket. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a napokban egy órát töltöttem dr. Orha Ist­vánnál, a bajai járási hivatal elnökhelyettesénél. Húsz év a tanácsi apparátusban... A közigazgatási munkában a kezdő lépéseket 1955-ben Her­cegszántón tette meg, ahová a községi tanács titkárává nevez­ték ki éppen az esküvője nap­ján. A magyar és délszláv nyel­vű községben első és legfonto­sabb feladata a lakosság össz­hangjának megteremtése volt. Ebben az időben ritkán lehetett őt a tanácsházán találni, de. an­nál többször az emberek között. Utcán vágy az otthonukban ér­deklődött a gondok iránt. A panasz érzékeny iránytű volt számára, hiszen amíg a panasz el nem intéződik, addig az érin­tetteknek kévés ideje jut másra. Később már elvárták, hogy a titkár megtisztelje jelenlétével egy-egy család házi ünnepét, la­kodalmát vagy névadóját. Az is­meretség, sőt sok esetben barát­ság egyre szélesebb körben ' bon­takozott ki. Ebben az időben új fogalom volt a községfejlesztés. Külön gondot jelentett az 50 fo­rintos községfejlesztési hozzájá­rulás elfogadtatása. Orha István ekkor már nem állt egyedül ez­zel a feladattal. A községi ta­nács az első falugyűlésen nem 50, hanem 100 forintos hozzá­járulást köhyvélhetett el. Itt ad­ta első kézzelfogható jelét a la­kosság annak, hogy községéért hajlandó anyagiakat is áldozni. A közóhaj az vblt, hogy az el­ső községfejlesztési pénzből mo­zit építsenek. A kívánság termé­szetesen teljesült. Ha lassú lép­tekkel is, de előre lódult a fej­lődés. Alig egy lélegzetvételnyi idő és újabb létesítmények. A lakosság már nemcsak kért, de adott is pénzt, és ha ez kevés volt, két keze munkáját. Az emberek bíztak Orha Ist­vánban, aki nem ígért, hanem a lakossággal közösen tervezett és a terveket együtt valósították meg. Az általa kitaposott úton csak három évig járhatott. Her­cegszántó után 1958-ban Felső- szentivánra szólította a köteles­ség, ahol tanácselnöknek válasz­tották. A hároméves tapasztala­tok, a lakossággal való szót ér­tés jól bevált módszereit itt tud­ta még tovább kamatoztatni. Felsőszentiván ebben az időben azok közé a községek közé tar­tozott, ahol nem nagy lekesedés- sel fogadták az „idegent” még akkor sem, ha az vezető beosz­tásba jött Itt mint új ember­nek, elölről kellett kezdeni azt, amit Hercegszántón már elért: meg kellett nyerni a lakosság bizalmát, támogatását, segítsé­gét. Nehéz volt. Két-három év telt el, mire az emberek ki­mondták: a mi elnökünk. Tizenhárom év%t töltött Pelső- szentivánon, s ez alatt új műve­lődési ház, vízműhálózat, közel 6 kilométeres kövesút, gyer­mekotthon és még sók egyéb épült lakossági összefogással. Tizenhá­rom év múltán Bajára került — akkor még — a járási tanács elnökhelyettesének, öt éve, hogy a járási hivatal elnökhelyéttese, de itt már csak hónapokra volt szükség a teljes bizalom légköré­nek kialakításához, pedig 21 község gondjait kell sokadmagá­val megoldani..-. Kitüntetések, oklevelek és húszéves törzsgárda-emléklap tanúskodik róla, hogy a biza­lom lépcsőfokait soha nem vé­tette el dr. Orha István Sz. F. őszi mérlege • Jól megférnek egymás mellett. Magyarország apróvadállomá­nya az elsők között áll Európá­ban. Hazánkba szívesen jönnek a külföldi vadászok is, hogy itt töltsék el szabad idejüket. A vadakért értékes valutát fizetnek. Az élőnyúl darabjáért 22—24, a fogolyért 7—9. az őzhús kilójáért 2 dollárt kapunk. A 39 területbérlő és a 3 bérki­lövő vadásztársaság csaknem 1800 tagja jó munkát végez a megyé­ben. Előnyúlból több, mint 10 ezret, fácánból 3 ezret, fogolyból 2500-at értékesítenek az idén, lőtt őzből pedig szintén 3 ezer kerül a külföldi piacokra. Az idei nyúl- szaporulat kiváló, megfelelően alakult az őz és a szarvas, vá­rakozáson alul a fácánok és a foglyok száma. A mutatkozó hiányt mesterséges keltetéssel próbálták ellensúlyozni a vadász- társaságok. Nyolchetes korukban Az angol úr A bácsszentgyörgyi határőr-őrs katonái a fegy­veres erők napjára készültek. A parancsnok a szol­gálati szobában ellenőrzött, az. ifjúsági vezetők a klubszobát díszítették. Gesztesi József —j az őrs szakácsa — pedig az ünnepi ebédet főzte. S közben a szolgálatba vezényelt járőrök a határt vigyázták, mert bármilyen nagy ünnep is van az őrsön, a vé­geken mindig éberen kell őrködni. A frissen sült bácskai rizses- és véreshurka, az ízletesen fűszere­zett gyulai kolbász és a cigánypecsenye kellemes illata a hálószobákban pihenő határőröket is ébre­désre késztette. Tizenegy órakor minden őrsön tar­tózkodó katona az ünnepség színhelyén volt. A szigorú terv azt parancsol­ta, hogy az ünnepség után dísz­ebéd következik. A kezdés , előre meghatározott idejétől azonban öt-, tíz-, tizenöt perc is eltelt már, de a parancsnok még mindig a szolgálati szobában tartózkodott. Az ünneplők egymás között izga­tottan találgatták, miért is ké­sik. A 16. percben a klubszo­ba ajtaja kivágódott, s az őrs- parancsnok daliás termete he­lyett a vékonydongájú ügyeletes jelent meg. — Egy helyi lakos határsértőt kísért az őrsre — mondta a hírt az . ügyeletes a határőröknek, akik mi tagadás, az első pillanatban kételkedve fogadták a tájékozta­tást, de amikor az őrsparancsnok az egyik katonának parancsot adott a bekísért személy őrzésé­re, a legkisebb kételyek is elosz­lottak. S hogy valójában mi is történt, még az ünnepi beszéd elhangzása előtt az őrsparancs­noktól, majd ebéd közben Tala- bér István helyi lakostól tudták meg a határőrök. Pista bácsit, ^ Bajai Állami Gazdaság mezőőrét személyesen ismerik a katonák. S jól tudják azt is,' ahol Talabér István csősz- ködik, ott nem szükséges a ha­• Talabér István mezőőr. tárőröknek is őrködni, mert a mezőőr pontosan ismeri az ál­lampolgári kötelességét, amit a fegyveres erők napján is bizonyí­tott. A határsértő elfogásának történetét Pista bácsi természe­tesen örömmel és büszkeséggel mondta el a fiúknak a disznóto­ros ebéd közben? — A letört tengerit őriztem, amikor az Igari csatorna partján egy fürdőzőre lettem figyelmes — kezdte a történet elbeszélését a mezőőr. — Első látásra arra következtette!«, hogy valamelyik falusi öblögeti magát a patakban. S csak akkor lett gyanús a für- dőző, amikor a ruházatát a ke­zében tartva átgázolt a derékig érő vízben. A kukoricatáblában elébe kerültem azl idegennek és köszöntöttem. A jövevény ango­lul viszonozta a köszönésemet, de aztán kiderült, hogy az angol úr magyarul is tud. * — Hová, I merre? — kérdez­tem az érkezőt. — Nyugatra szeretnék szökni — válaszolta határozottan. Hogy­hogy szökni? — töprengtem ma­gamban, majd azt ajánlottam ne­ki, hogy elkísérem a határig. A csavargó nagyon megörülhetett az ajánlatomnak, mert. rögvest a markomba nyomott égy bank­jegyet. S. annál csalódottabbnak látszott viszont, amikor a kukori­catáblából kilépve az őrs mellett álltunk. Később a határőrök a mező­őrrel együtt azt is megtudták, hogy a tiltott határátlépést meg­kísérlő Polturák László 1956-ban disszidált Angliába. Néhány évig az egyik gyárban gépészmérnök volt, de züllött életmódja miatt az utcára került. Második fele­ségétől is elvált, I mivel nem kapott munkát, tavaly Magyar- országra kérte a visszatelepülést. A „megtért” disszidensnek azon­ban idehaza sem volt ínyére ’ a munkai S néhány hónapja az osztrák határon kísérletezett a szökéssel, amiért eljárás folyik ellene, legutóbb pedig a déli ha­táron keresztül Jugoszláviába, majd Angliába akart szökni. Gazsó Béla 38 ezer fácánt bocsátottak ki a földekre. Ennél azonban többet is el tudna tartani a határ. A vaddisznóállományt viszont a me­zőgazdaságnak okozott károk miatt visszafejlesztik, a tervek szerint az idén mintegy 80-at sze­retnének puskavégre kapni a val dászok. Augusztus elején megkezdődött a vadkacsa- októberben pedig a vadliba vadászata a megyében, de nem lehet minden fajtát elej­teni. A nyári ludat természetvé­delmi szempontból nem szabad háborgatni, ugyanakkor a kacsák­ból is a tőkés, a csörgő, a barát, a böjti és a fütyülő récéket sza­bad csak lőni a vadászoknak. Természetesen a védett területe­ken kívül. A túzok vadászata továbbra is tilos, elejtésük szigo­rú büntetést von maga után. A vadásztársaságok már ké­szülnek a télre, a vadak részére jelentős mennyiségű takarmányt tárolnak és megkezdték az ete­tők rendbehozását, valamint újak építését is. A munkát a hivatásos vadászok irányítják, ; akiknek legtöbbjét a megyében képezték ki. A vadászati tanfolyamnak je­lenleg is száz hallgatója van és megkezdődött egy úgynevezett -őzselejtező tanfolyam is, ahol a szakszerű vadgazdálkodásra ta. nítják meg a jelölteket. B. Z. • KÉT ESZTENDEJE múlt a nyáron, hogy az Olvasó népért mozgalom első országos tanács­kozását megrendezték Nyíregy­házán. A vitaindítót még a moz­galom lelkes híve és elindítója, Darvas József tartotta. Szavai, a dolog lényegét kutató gon­dolatai ma is időszerűek. Arról beszélt, hogy a vágyainkat nem szabad öszetéveszteni a valóság­gal. Be kell látnunk, az elért fejlődés ellenére, hogy nem va­gyunk olvasó nép. A felnőtt la­kosságnak alig egynegyede a rendszeres olvasó, körülbelül ugyanennyi az alkalmi olvasó, s mi tagadás, a lakosság fele egy­általán nem, vagy csak alig-alig olvas. Annak ellenére, hogy a nemzetközi összehasonlító sta­tisztikában — az Egyesült Ál­lamokat és Franciaországot is megelőzve — nem állunk rosz- szul, de ez a „jó helyezés” még sok nevatívumot is takar. Ezen a helyzeten csak évekre, sőt évtizedekre tervezett alapos munkával lehet változtatni. Te­hát az olvasómozgalom nem kampány és nem egyszeri ne­kilendülés, annál is inkább, mert nem egyszerűen csak az ol­vasók számának növeléséről van szó, hanem az olvasás színvona­lának emeléséről, a minőségről is. Tehát nemcsak az a fontos, hogy egyáltalán olvasnak az em­berek — bar napjainkban még ez is elsődleges szempont —, ha­nem az is, hogy mit olvasnak, hogyan olvasnak. Fel tudják-e fogni az olvasott mű lényegét, erkölcsi mondanivalóját. 9 AZT IS HANGSÚLYOZ­TÁK a mozgalom elindítói, hogy nemcsak a szépirodalom * propa­gálására kell törekedni, hanem a szakirodalom, az újságolvasás, a folyóirat-olvasás és az olvasá­si kultúra mindenfajta területé­nek fejlesztésére. Az is nyilván­való, hogy maga az olvasás fel­tárja és fejleszti a kulturális érdeklődés mjis területeit is. Szoros kapcsolata van például a szép magyar beszéd ápolásával, az énekkel és zenével, a rádió- hallgatással és televíziónézéssel, de a különféle művészeti ágak megismerésének is legjobb útja az olvasás. Az olvasómozgalom — az új­rakezdését számítva — alig hat- esztendős múltra tekint vissza. Azóta a Magyar írószövetség nagyszerű kezdeményezése kite­rebélyesedett és a Hazafias Nép- Ufront által felkarolt széles körű társadalmi üggyé vált. Azok az ajánlások, melyeket a tovább­fejlesztés érdekében a nyíregy­házi konferencia megfogalma­zott, ma is érvényesek. Ezek közül is hadd említsük az első megállapítást: Az olvasásra, a tájékozódást segítő . könyvek munkaeszközként való használa­tára nevelésnek, végső soron az önművelést, önnevelési igények' felébresztésének az ifjúság kö­rében kell elkezdődnie. Szerepel ebben a fedadatkije- lölésben az iskolai könyvtárak (megteremtésének szükségessége, a gyermek- és ifjúsági művelő­dési könyvtárak és klubok mun­kájának felkarolása, a rendha­gyó irodalmi órák kifejlesztése, az olvasótáborok megrendezése és így tovább.. Külön fejezetet kapott a mun­kások műveltségének emelései célzó feladat is, beleértve a szo­cialista brigádok, a bejáró mun­kások igényeinek növelését. • DE TALÁN ennyi is élég emlékeztetőül annak felidézése­re, amit a konferencia elhatáro­zott. Azért szükséges erre újból és újból felhívni a figyelmet, mert még mindig kísért a kam­pányokra való figyelés szelleme, az egy-egy könyvnétre és más akciókra irányuló munka mel­lett az állandóság és folyamatos­ság elhanyagolása. Ma is akadnak még községek, ahol „elfelejtik” elkölteni a könyvvásárlásra szánt összege­ket, az állománygyarapítás igen sok helyen csak véletlenszerű, esetleges. Az iskolai könyvtárak kialakítása, fejlesztése csak von­tatottan halapi, s különösen bán­tó az, hogy ennek nem is min­dig anyagi okai vannak, hanem gyakran a személyi feltételek hiányoznak. • NAGYON SOK a tennivaló még az olvasói igények fejlesz­tése tekintetében. Néhol a köny­vesboltokból is hiányoznak a lel­kiismeretes. és nevelésre, útba­igazításra is kész eladók. A könyvkiadás kritikája is, hogy sok a raktáron heverő mű, s még több a hiába keresett könyv, folyton hiányoznak a klasszikus szerzők,, nincs a boltokban Jó­zsef Attila- és Petőfi-kötet, stb., s az iskolai kötelező és ajánlott irodalom egy része is állandóan a hiánycikkek listáján szerepel. De ne folytassuk a kívánságok felsorolását. Az Olvasó népért mozgalom feladatairól mindenki sokat tudna mondani. Tenni ér­te annál nehezebb. T. P. Bútoripari szakmai nap - pályadíjak kiosztása a BN V-n A BNV-n a szakmai ngpok keddi sorozatában a bútoripar és a kereskedelem vezető szakembe­reinek találkozói álltak előtérben. Dobrotka László könnyűipari és dr. Juhár Zoltán Jbelkereskedelmi miniszterhelyettesek vezetésével a szakemberek a gyártmányfejlesztés, az áruellátás, az értékesítés színvonalával kapcsolatos eredményeket, problémá­kat és javaslatokat vitatták meg annak érdekében, hogy a javuló ellátáson belül a vásárló közönség választékigényeit is ki tudják elégíteni. A szak­mai napon osztották ki a Könnyűipari Miniszté­rium bútoriparának díjait és hirdették ki a Kiváló Aruk Fórumán a megkülönböztető minőségű jelzés . viselésére újabban jogosult lakberendezési tárgyak" listáját. Ugyanezen a napon sajtótájékoztatót tartott a Soproni Szőnyeggyár, amely egyebek között bemu­tatja a vásári nagydíjat nyert termékét, az anti^ sztatikus szőnyegpadlót is. * Szép otthon — a vásáron Egy fiatalasszony mesélte: Nagy bajban lenne, ha a vásáron bemutatott bútorok, háztartási eszközök az üzletekben is kap­hatók lennének, mert nem tudna választani! Sajnos, egyelőre csak nézőként gyönyörködhettünk a szebbnél szebb berendezési tár­gyakban, amelyektől mégis azzal a reménnyel búcsúztunk: „A mi­előbbi viszontlátásra a boltokban. Es utána természetesen otthon, hálunk!” 9 Örömmel nézegettük a kereke­ken gördíthető, Tutaj elneve­zésű garnitúrát. A formai megoldás ötletessége nemcsak vonalvezetésben, hanem hasz­nálhatóságban is újat hozott. A kanapénak csak le kell hajtani a peremét és francia­ágy lesz belőle, a két fotel is fekhellyé alakítható. ŐSZI—TÉLI NÉPFRONT-PROPAGANDA Állampolgári ismeretek, közösségi magatartás Több új kezdeményezést valósít meg a Hazafias Népfront abból a társadalmi, politikai feladatból adódóan, hogy a mozgalomnak minél több fizikai dolgozót, fia­talt és nőt kell felkészítenie a közéleti cselekvésre. A népfrontmozgalom — együtt­működve a szakszervezetekkel — ezekben a hetekben megrendezte a lakóterületi népfrontaktivisták továbbképző tanfplyamát, a moz­galom választott helyi testületéi­ben tevékenykedő fizikai munká­sok számára. Tíz ilyen munkás- tanfolyamot szerveztek az őszi program során. Egy másik ígé­retes vállalkozás, hogy a nép­frontmozgalom az őszi-téli idő­szakban 40 vidéki városunkban megszervezi az állampolgári is­meretek tömegméretű terjeszté­sét, elsősorban előadásqk formá­jában, jogászokat kérnek fel a közreműködésre. Társadalmi. életünk nem egy' gondjának a gyakorlati megoldá­sa jelentette már népfront-viták tárgyát — például a környezeti ártalmak elkerülésének lehetősé­geitől a csajád szocialista értel­mezéséig, s más fontos témákig.- A HNF Országos Elnökségének elméleti munkaközössége most új akcióba kezd: a helyes emberi magatartás normáinak tudatosí­tása érdekében. Elsősorban a népfrontklubokban indítanak vi­tákat a közösségi magatartásról, a munkaerkölcsről, áz emberi együttélés szocialista szabályai­ról. A viták kellő megalapozott­sága érdekében tanulmányokat bocsátanak rendelkezésre. Az akció azt a célt szolgálja, hogy társadalmi méretekben szó legyen — eszmecsere bontakoz­zék ki — a helyes közösségi ma­gatartásról, ?• értékes emberi tulajdonságokról, 0 a viták nyo­mán a valóban helyes, igazán ér­tékes emberi viselkedés kapjon méltó megbecsülést társadal­munkban. (MTI) 9 Ilyen fürdőszobát csak filmekben láttunk! Nem valószínű, hogy a házgyári lakásokban találkozni fogunk vele, már csak a hely miatt sem. Legfel­jebb arra lehetünk büszkék, hogy ezt az álom­szép fürdőszobát nálunk készítették. (Vadas Zsuzsa— Tóth Sándor) 9 Itt aztán mindenki tadna kedvére való «rfi- lárt választani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom