Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 22. A nők helyzete Bács-Kiskun megyében ül. Bérek és átlagbérek Az azonos munkakört betöltő férfiak és nők közötti egyenlő bérezés érvényesülésével kapcsolatban a Í23 ezer aktív kereső nő jövedelmi helyzetét csak a rendelkezésre álló megyeszékhelyű ipar adatai alapján tudjuk bemutatni, a mintegy 20 ezer, iparban foglalkoztatott nő jövedelmének reprezentatív megfigyelésével. 1974-ben a megyei székhelyű szocialista iparban a nők aránya megközelítette az 50 százalékot. Vezetői szintek, illetve beosztás szerint azonban igen eltérő a kép. a felsővezetők között a nők aránya nem érte el a 20 százalékot, a középvezetők és érdemi ügyintézőknél az ' egyharmadot, ugyanakkor az összes többi munkakörben dolgozók mintegy fele nő. E körülmények is tükröződnek az alacsony női átlagbérekben, illetve átlagkeresetekben. Bács-Kiskun megyében 1974- ben a megyei székhelyű iparban a nők egy főre jutó havi átlagos bére (1962 forint) nem érte el a férfidolgozók bérének háromnegyedét. Jellemző, hogy ez az arány felsővezetői szinten a legkedvezőbb, meghaladta a 80 százalékot. A nődolgozók havi átlagbére a legjobb volt a minisztériumi iparban; (2079 forint), amely a férfiak átlagbérének négyötöde, ugyanakkor a tanácsi és a szövetkezeti iparban ez az arány nem érte el a kétharmadot. Munkakörök szerint legkedvezőbb: 80 százalékos szinttel, ezzel szemben a tanácsi és a szövetkezeti iparban a nők átlagbére a férfi átlagbérnek mindössze kétharmada volt. , Elgondolkoztató, hogy míg az ipar átlagánál számottevően magasabb a nők aránya a tanácsi iparban, majdnem 54 százalék, s ennél is nagyobb a különbség a nők javára a középvezetői és érdemi ügyintézői munkakörben, addig a felsővezetői munkakörökben itt a legalacsonyabb a nők aránya: 14 százalék. Ugyanakkor ellenkező irányú az eltérés a nők egy főre jutó havi átlagbérének tekintetében. Az egy főre jutó havi átlagbéreknél is kedvezőtlenebb a nők egy főre jutó havi keresetének alakulása a férfiakéhoz viszonyítva Tehát a havi béreknél is kisebb arányban részesedtek a nők a béren felüli jövedelmekből, mint a férfiak. Kivételt gépez a szövetkezeti ipar, ahol valamennyi megfigyelt munkakörben a részesedési alap terhére történt kifizetések csökkentették a nők jövedelmének különbségét a férfiakéhoz képest. A megyei székhelyű ipar átlagánál lényegesen kisebb arányban foglalkoztatott nőket a nehézipar: az összes dolgozónak nem egészen egynegyedét. Ezen belül: minden negyedik nődolgozó a legalacsonyabb, főként beosztotti munkakörben dolgozott, minden ötödik középvezető és érdemi ügyintéző volt, s csak minden tizedik felsővezető! A nehéziparban az 1885 forintos női átlagbér az ipari átlagnál kisebb volt, kivéve a felsővezetői munkakört, ahol a nők átlagbére megközelítette a férfiak bérének 90 százalékát. Egyébként a nők bérszínvonala a nehéziparban együttesen nem éri el a férfiakénak a 70 százalékát. A középvezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben a tanácsi szektorokban dolgozó nők helyzete a legrosszabb: havi átlagbérük alig több mint kétharmada a férfiakénak. A tanácsi nehéziparban a felsővezető nőket kirívóan kevéssé (70 százalék) fizették meg mint a férfiakat, s ez még fokozottabban érvényesült a részesedési alap teihére történő kifizetéseknél! A nők döntő többségét foglalkoztató — nem érdemi munkakörökben — a szövetkezeti ipar nődplgozóinak bére a férfiakénak még kétharmadát sem érte el. A nők 1873 forintos havi átlagbére a férfiakéhoz viszonyítva a megyei székhelyű ioar átlagánál is naavobb különbségeket jelez a könnvűiD'rban. aho1 pedig közel 70 százalékot képviselnek a nők. Feltűnően rossz az aránv a ta- ná'’si ioarban. ahol a nők bére a férfiakénak már 60 százalékát sem érte el 1974-beh. s kétharmad »latt maradt a szövetkezeti inarban is. A felsővezető nők bérében legnagyobb az eltérés a minisztériumi könnyűiparban, ahol a nők bére alig' haladta meg a férfiak bérének 70 százalékát. A középvezetői és érdemi- ügyintézői munkakörökben pedig a nők átlagbére a férfiakénak az 50 szá- zalékánál alig több a tanácsi szektorban. A nem érdemi ügyintézői munkakörökben sem sokkal jobb a nők bérszínvonala. A tanácsi könnyűiparban az arány 60 százalék, de éppen kétharmad a szövetkezeti iparban is. ösz- szességében a minisztériumi szektorban dolgozó nők bérhelyzete a legjobb. A megyei székhelyű élelmiszeriparban a nők 2176 forintos havi átlagbére nem érte el a férfiak bérének 80 százalékát. Rendkívül alacsony volt az arány, alig haladta meg az 50. illetve 60 százalékot a szövetkezeti, illetve a tanácsi élelmiszeriparban. A nem érdemi ügyintézői munkakörökben dolgozó nők bére a szövetkezeti szektorban nem érte el a férfiak bérének felét sem. A béren felüli jövedelmek* — egy-két kivételtől eltekintve — tovább fokozták a nők jövedelmi különbségét a férfiakéhoz viszonyítva. ' Az azonos munkakört betöltő férfiak és nők egyenlő bérezéséről szóló elv tehát még korántsem valósult meg teljesen. Jóllehet, a bérkülönbségekben közrejátszanak objektív okok is — szakképzettség. szolgálati időbeli különbségek stb. — de közismert, hogy a különbségek jórészt szemléletbeli, a nőkkel kapcsolatos hátrányos előítéletekből erednek. További feladat a sok esetben indokolatlan megkülönböztetéseknek, ha nem is máról holnapra, de fokozatos megszüntetése. Az ismertetett problémák arra intenek, hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell szentelni a nőkérdés iránt, különösképpen a nők szakképzettségi színvonalának és struktúrájának javítására, ami az ellentmondások végső objektív oka. Emellett pedig továbbra is indolkolt a nőkkel kapcsolatos — sok esetben konzervatív — szemlélet átalakítása, amire a tömegkommunikációs eszközök adnak lehetőséget. Végül, fokozottabb társadalmi elismerésben kell részesíteni az igényes szellemi és fizikai munkát. Wolfárt Mária, a KSH közgazdásza „Háztáji” tömörítőgép Jóval kevesebb sarat kellene dagasztaniuk a falvakban, községekben élő embereknek, ha sok helyütt rendelkezésre állna valami olyanféle tömörítőgép, amilyen a képen látható. Erre azonban még várni kell egy ideig, egyelőre ugyanis csupán Svédországban gyártják a „Dynapac" elnevezésű vibrációs tömörítőt. Súlya 72 kilogramm, négyütemű benzinmotorja percenként 3500- as fordulatszám mellett 2,5 lóerő teljesítményt szolgáltat. Az excenteres megoldással létesített vibrációs frekvencia 5000/perc. A kis „háztáji"’ gép kiválóan alkalmas kisebb útjavítási, karbantartási célokra. Víztartállyal, vezetékkel és oldalperemmel kiegészítve aszfalttömöritésre is használható. Működési sávszélessége 400 mm, oldalperemekkel ellátva 540 mm. Hazai viszonyok között jól megfelelne a salak- vagy kavicsborításnak a talajfelszínbe való bedolgozására is. Háziépítésnél is jó hasznát lehetne venni egy effajta kis gépnek. Paprikaszedő kombájn A „Marica" Konyhakertészeti Intézet tudományos munkatársai és szakemberei a plovdlvi „Trácla” agráripari komplexum dolgozóival együtt egy lépegető paprikaszedő kombájnt konstruáltak. Az új, gép segítségével óránként tíz tonna termés takarítható be ipari feldolgozásra. A kombájn köny- nyen kormányozható és zöldborsó szedésére is alkalmas. Egyszerre több hangszeren Az ÉDOSZ megyei bizottsága a közelmúltban tett jelentést az SZMT Elnökségének arról, hogy a jelentősebb élelmezésipari vállalatoknál hogyan segítették a szakszervezeti szervek az MSZMP KB 1974. december 5-i határozat végrehajtásának helyi tennivalóit. A vizsgált üzemek között volt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és annak kiskunhalasi gyára is. A takarékossági tervek teljesítésének első félévi értékelése szerint a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál 8 millió 900 ezer forint, tehát jelentős megtakarítást értek el. A szóban forgó, s népgazdaságunk fejlődése szempontjából igen fontos határozat végrehajtása azonban —' s ezt nem győzzük elégszer hangsúlyozni — nem szűkíthető le a takarékosság különböző módozatainak keresésére, felderítésére. Éppen ellenkezőleg: a gazdasági tevékenység színvonalának emelésében a sokoldalúságot hangsúlyozza. Tehát a takarékos gaz. dálkodás nem választható külön a hatékonyság fokozásától, a tartalékok fetárására és hasznosítására, a munkaidő és a termelési eszközök teljesebb kihasználására való törekvéstől, a termékek minőségének megtartásától, illetve javításától. A szocialista munkaversenyt is e feladatok megoldása szolgálatába kell állítani. Az élet diktálja Így „hozza ezt ki” az élet, a gyakorlat is. Jól érzékeltetik ezt a további eredmények, melyeket a példánkul vett vállalatnál is a központi bizottsági határozat helyes értelmezésével, az összetettség, sok-szem- pontúság figyelembevételével valósítottak meg. Az áru minőségének megóvása és a feldolgozás fokozása céljából üzem- és munkaszervezést is hajtottak végre. A nagyabb teljesítésű pályák jobb kihasználása végeit megváltoztatták a munkaidőrendet.. A ter- melőberendezések . célszerűbb kihasználása révén, a nagy tömeget képviselő csirke- és pecsenyekacsa-feldolgozásban mintegy 10 százalékkal javult a termelékenység. Munkatanulmányokkal, munkanap-fényképezésekkel egybevetve végeztek normakarbantartást, ami technológiai változással vagy gépbeállítással járt együtt. Ez a munkaidő jobb kihasználását segítette. Folyik az új hulladékfeldolgozó üzemrész tervezése, ami ugyancsak tartalékíeltárást ' szolgál. Kihasználva a baromfiértékesítésben kínálkozó kedvezd világpiaci helyzetet, ez a vállalat jelentős mértékben — 40 százalékos növekedéssel — tudta túlteljesíteni tőkés exportját. S mint más vállalatoknál, a szocialista brigádok itt is döntő szerepet töltöttek be a termelési feladatok, a központi bizottsági határozatra épülő intéz, kedési, takarékossági tervek valóra váltásával. Ahol minden eldől Az imént szemléltetett módszerekkel, intézkedésekkel elért eredményekben — úgymond — eléggé „globálisan” fejeztük ki egy tekintélyes vállalat erőfeszítéseinek, törekvéseinek sikerességét. £ Hogy gyakorlatilag szinte min- , den „lent”, a munkahelyeken, az üzemrészekben, a szocialista, s hagyományos, meg komplex brigádoknál dől el, arról egy olyan versenytáhlászemle is meggyőzi az embert, amit akár várakozás közben is elvégezhet. Mint jómagam a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyárának folyosóján. Több mint tucatnyi gépelt papíroldalon mind a vállalat egészének, mind a felszabadulási munkaversenyben részt vevő szocialista brigádoknak első - félévi teljesítései tanulmányozhatók. Tömören, a szakmabelieknek világosan érthető rövidítésekkel. számadatokkal, mutatókkal. Szembesítve egymással TERV és TELJESÍTÉS. Egy tanácskozás végének kivárása után kértem meg Cza- gány Istvánná alapszervezeti párttitkárt — szb-tagot — és Csényi József szb-titkárt, segítsenek „életközeibe” hozni, laikus számára is érthető példákkal szemléltetni ilyen tételt, hogy: „Feldolgozási veszteség csökkentése terén 480 ezer forint az éves terv, ezzel szemben az I. félévi teljesítés 1 millió 150 ezer forint.” — Először is: mi van amö- gött, hogy „feldolgozási veszteség csökkentése”? — Ebből derül ki,- hogyan gazdálkodunk az alapanyaggal, azaz egy kilogramm élő baromfiból mennyi készáru értékesíthető. — Mit tettek ezért? — Pontosabban betartják munkásaink a technológiai műveleteket. Csak annyit vágnak le, tépnek ki a belsőségek közül, amit a norma előír... Láncszemekként Körülbelül így kezdődött a határozat helyi tennivalóinak „lefordítása” a kívülálló számára. A továbbiakban lépten-nyo- mon a brigádteljesítések — vállalások — papírjaihoz folyamodtunk. Ez is bizonyította, hogy a vállalati mutatók alakulása a műhelyekben dől el. Az intézkedési .tervek is úgy „öltöttek testet”, hogy saját területükre való alkalmazásával tettek vállalásokat a szocialista brigádok. Mint — nézzék el, hogy nem soroljuk fel valamennyit — a Május 1., József Attila, Petőfi, Kállai Éva, Kossuth, Dózsa György szocialista brigád is. S megmutatkozott az a sokoldalúság is, ami a határozat (a gazdaságos termelés, a takarékos gazdálkodás, a hatékonyság, a tartalékok feltárása), az intézkedési tervek megvalósítását kísérte. Hogy már a felvásárlók, átvevők tettek ezért valamit, amikor visszamértek, levontak az áru súlyából, ha az állat elszállítás előtt „túletetett” volt, azaz begyének teletömöttségével emelte volna a termelő az élősúlyt. Számítsuk csak 1000 baromfira a differenciát! Céltudatos normákarbantartás eredménye, is, hogy a feldolgozók személyenként és óránként 46 baromfi helyett 47,4 állatot képesek bontani. A daraboló Petőfi szocialista brigád pedig ötletes újítással érte el, hogy a vállalt 3 százalékos termelékenységnövelést további 20 százalék, kai megfejelte, s így az eddigi 17 helyett 23 csirkét tudnak feldarabolni óránként. Okos szervezés hozta szinkronba a feldolgozást és csomagolást. Míg ez nem volt, gyakran kellett hűtőbe tenni a feldolgozott árut — csomagolásig. 1—2 százalék hűtési veszteség az árut is érte, amellett maga a hűtés is energiát emésztett. S ez a veszteség már 1000 baromfinál ! lényeges volt... Csak szemelvényeket ragadtunk ki abból a sok-sok brigádteljesítményből, ami a KB-hatá- rozat helyi valóraváltásából adódott, illetve összeadódott gyári összteljesítménnyé. Nem szóltunk olyan jelentős eredményről, mint a víztakarékosság, s a szállításokkal összefüggő energia-, s egyéb költségcsökkentések, vagy a létszám-, munkabérgazdálkodás sikerei. Célunk az volt, hogy pár gyakorlati példán láthatóvá tegyük: tennivalóink sokirányúak a decemberi határozat héfyi megvalósításában is. Ha sántít is a .kép, mint mondani szokták, egyszerre több hangszeren is kell játszanunk. Tőth István A PETŐFI NEPE ^KRESZ ISKOLÁJA ^SZERKESZTI GÉMES GÁBOR ELŐZÉS (24.) Az előzési tilalmakról esett szó ezt megelőző KRESZ-iskolánkban. A gyalogos átkelőhelyen, vagy közvetlenül előtte nemcsak a járművek, de a villamos sem haladhat gyorsabban. A tilalom a nem látható — lekopott, havas — zebra ellenére is fennáll, ugyanis itt elhelyezik az új gyalogátkelőhely-táblát, s ennek ottléte folytán a gyalogosok áthaladására kell számítani. Szeretnénk fel. hívni a figyelmet, hogy a be nem látható útkanyarban az elöl haladó és a belátást takaró nagy terjedelmű jármű vezetője által udvariasan jobbra adott irányjelzés á beláthatóságot nem pótolja. Éppen ezért nem szükséges ezt igénybe venni, de nem 'mos az előzés onnan kezdve, ahonnan a csatlakozó útrész már akadálytalanul belátható, akkor sem, ha az előzésbe kezdő jármű még a kanyarban halad. A vasúti átjáróban történő előzés továbbra is tilos, a közvetlenül kitételt azonban úgy kell értelmezni. hogy nemcsak az előzést és a biztonságos megállást kell befejezni az átjáró elérése előtt, hanem a járművezető csak akkor előzhet a vasúti átjáró előtt, ha ezzel sem önmagát, sem a közlekedés más résztvevőit nem akadályozza a vonat kellő időben történő észlelésében. A vasúti átjáró kezdete jelzőtábla előtt (András-kereszt) mindenképpen be kell fejezni az előzést. 1. ábra. Az útkereszteződésben történő előzés esetében ha a jelzés az útkereszteződés előtt megállítja a járműveket, azok álló helyzetből indulnak, a jobbról álló és egyenes irányban továbbhaladó jobbról is elhagyhatja a tőle balra álló járművet. Haladó járművek, nél azonban tilos a jobbról előzés. Ezt jutatja be az 1. ábránk, ahol is az A jármű szabálytalanul jobbról előz. Amennyiben a lámpa tilos jelzése miatt egymás mellett állna a két jármű, az A jármű indulásakor gyorsabb elhaladása nem szabályszegő, ám a besorolásnál a jobbkézszabályt kell alkalmazni. Lényeges újítás, hogy a menetirány szerinti bal oldal igénybevételével is szabad előzni olyan útkereszteződésben, amelyben bármelyik irányban érkező más járművel szemben elsőbbsége van. Földút és kövesút kereszteződésénél a kövesúton haladó előzhet, ha tudja, hogy földutat keresztez. Tévedés esetében ő a felelős. Megengedett az előzés természetesen olyan bal oldalról jövő úttorkolatnál, ahol a jobbkézszabály folytán elsőbbsége van. A körforgalomban haladó jármű részére is lehetőség van az előzésre, miután a jövőben a körforgalom csak külön jelzés esetében rendelkezik elsőbbséggel. Jelzés hiányában azonban fez előzés különös óvatosságot igényel. A körforgalomba jobbról behaladónak az előzést végző járművel is elsőbbséget kell adni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előzés lehetősége a körforgalom elhagyásánál nem mentesít a besorolási kötelezettség alól. Ezt 2. ábránkon illusztráljuk, amikoris az A jármű szabálytalanul előz. Villamosra az előzési tilalmik nem vonatkoznak,. tehát a villamos korlátlanul előzhet. „(9) Az előzési, tilalmak közül a vasúti átjáró, illetve útkereszteződés esetében nem vonatkoznak a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros-kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.” Ezzel kapcsolatosan szeretnénk nyomatékosan kiemelni: csak akkor lehet gépjárművek által az egy nyomon haladó járművöknek az útkereszteződésben történő előzését végrehajtani, ha az nem jár a menetirány szerinti bal oldal igénybevételével. Az új KRESZ lehetővé teszi két esetben a harmadikként való előzést. Az egyik eset. amikor a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten három-, vagy több forgalmi sáv van. (Párhuzamos közlekedés.) Másik eset, amikor az úttest nem alkalmas párhuzamos közlekedésre és az előzés a. menetirány szerinti bal oldal igénybevételével veszélytelenül végrehajtható. (Két egymást előző kerékpáros biztonságos megelőzése.) Végezetül szeretnénk rögzíteni, hogy az előzésnél a hangjelzés nem kötelező, de • jelzés elmulasztása adott esetben kimerítheti a veszélyeztetés, fogalmát (dülöngélő kerékpáros megelőzése esetében). Óriásturbina a Tiszai Hőerőműnek 8 t • A Láng Gépgyár turbinaszereldéjében 1971 óta gyártják sorozatban az óriásturblnákat. Hamarosan elkészül a kilencedik 220 megawattos turbina, amely a Tiszai Hőerőműben, Leninvárosban működik majd. (MTI-fotó — Bara István felv. — KS.)
