Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

/ 1975. szeptember 30. O PETŐFI NEPE t 3 KÉPERN Egy igen és egy nem Ha szavazásra tennék fel a kérdést: folytassák-e a tévében A hét című hetenként ismétlődő műsort, igent mondanék rá. Amikor a szignál kíséretében újra és újra olvashatjuk a tele­vízió A hét című műsorának tar­talomjegyzékét, felcsillan a sze­münk: mindig találunk olyasmit,^ ami mindnyájónkat érdekel, ami mellett közömbösen nem mehe­tünk el. Ilyen volt többek között vasár­nap este a szakmunkásképzéssel kapcsolatos riport. Újfajta, új­szerű szakmunkásképzésünk hu­szonötödik évfordulóját ország­szerte ünnepeljük. Különös ér­deklődéssel ültünk hát a képer­nyő előtt. „Húsba-vérbe marko­ló”, valós tényeket, reális helyze­tet tükröző, a súlyos gondokat sem elhallgató és mélységesei rádöbbentő, elgondolkoztató mű­sort nyújtottak át nekünk. A szakma szenetetére nevelt a ri­port. A rokonszenves és értelmes fiatalok vallomásai kedvet igye­keztek kelteni a szakmunkás élet­hez. S hogyne lenne erre szük­ség éppen most, amikor „egyes szülők helytelen nézete és hiá­nyos informáltsága” is akadályo­zó. tényező? S amikor — a ri­porter szavaival — bizony „nem nagyon tülekednek” a fiatalok a szakmunkásképző intézetekbe? Űgyannyira, hogy például Csepe­len, mint láttuk, elhagyatottan, magányosan állnak a korszerű munkapadok! Sajnos, az „inasnak adlak”, és a hasonlóan lebecsülő kifejezések még mindig el-elhangzanak. Sok szülőben él az előítélet a számá­ra ellenszenves „inasélet” iránt: nem tudják megérteni, képtele­nek felfogni a hatalmas méretű, alapvető változásokat. Szakmun­kástanulónak lenni ma nem hogy szégyen, hanem sok szép örömet tartogató-ígérő foglalatosság. Er­ről a riport is meggyőzhetett bár­kit. Ha megkérdeznék, hogy aka­rom-e sorozatban az olyasfajta átdolgozásokat, mint a Lila ákác, nagy gyorsasággal felelném: nem Nem a regények megfilmesítése ellen szólok. Ha színvonalasan csinálják — akad rá példa, ha kevés is —, akkor lehet létjogo­sultsága az- ilyesfajta törekvés­nek. Azt kifogásolom, ha ma már áporodott levegőjű, kedvesen bo- hókás, kesernyésen rezignált mű­vet próbálnak a mai nézővel meg­szerettetni. Szép Ernő a huszadik századi magyar irodalom rokonszenves alakja. Az élet múlandóságán me­ditáló, eltűnődő írásait a maga korában sokan szerették. S ha a főleg fiatalabb olvasókhoz már nem is képes szólni meggyőzően, azok számára, akik szeretnek visszatekintve elmerengni a múl­ton, élvezetes lehet ma is. Ám Csacsinszky úr csacsi történetei csaknem másfél órán keresztül — sokszor ismétlődő, gyakran unal­mas — képekben, bizony meg­engedi a tévénézőnek, hogy köz­ben egészen másutt járjon az esze. Például azon, hogy tulaj­donképpen kinek is készül az ilyen filmalkotás? Jogosan várjuk, hogy az ilyen, tőlünk már szerencsére annyira idegen — és ne szépítsük — pos- hadt világot valamennyi műfaj­ban mai szemmel közelítsék meg az alkotók. S ha valaki azt tart­ja, hogy legalább jelen volt a szórakoztatás igénye-lehetősége a filmben, azt mondom: a buta- suta-naiv-gyermekded képek, me- sécskék és helyzetek még akkor sem szórakoztatnak, ha a film­ből erősen „kilógó” paródiával (Hofi-Koós) igyekeznek színt be­levinni a lassan csörgedező cse- lekmény-erecskébe. Ezért mondanék nemet a lila- alkonyos, lila-szirupos, lila aká­cos filmre. Varga Mihály Az ásványi kincs keletkezése Az azerbajdzsán! Szaatla vá­rostól nem messze megkezdődött egy fúrótorony i szerelése, ameäy- íyel ‘ 15 'kilométeres mélységig szándékoznak hatolni. A kísérleti fúrás célja a Föld kérge felső rétegeinek tanul­mányozása. az ásványi kincs ke­letkezése törvényszerűségének kutatása. A geológusok feltéte­lezése szerint félúton bazaltré­teget fognak találni. A különbö­ző ércek valószínűleg e rétegben keletkeznek. (APN—KS) SZEPTEMBERI NYÁR (Pásztor Zoltán felvétele) TOVÁÓBI KEDVEZMÉNYEK A FIATALOKNAK Ifjúsági takarékbetét módosított feltételekkel A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a pénz­ügyminiszter rendeletben módo­sította az ifjúsági takarékbetét felételeit, s ezzel további ked­vezményeket nyújt a fiataloknak — közölte hétfői tájékoztatóján az OTP-ben Hoffmann József vezérigazgató-helyettes. Az új feltételek szerint az ed­digi havi 400 forint helyett ja­nuár elsejétől maximálisan 800 forint helyezhető el ifjúsági ta­karékbetétben, amelyre változat­lanul évi 5 százalék kamatolt; s a feltételek teljesítése után 1 százalék prémiumot adnak. Meg­változnak' a költsön ■’fettételeMsr’ A korábbi legfeljebb 22 ezer fo­rint helyett a betett összegtől maximálisan 56 ezer forint köl­csön vehető fel. A kölcsön nem­csak lakásépítkezésre, illetve vá­sárlásra. hanem áruvásárlásra, elsősorban bútorbeszerzésre is felhasználható — az általános feltételektől eltérően kisebb ka­mattal. s nagyobb törlesztési idő­vel. A vezérigazgató-helyettes el­mondotta, hogy az OTP 5 éve vezette be az ifjúsági takarékbe­tétet. Eddig mintegy 240 ezren kötöttek ilyen 5 évre szóló meg­állapodást az OTP-vél, amely 1,3 milliárd forintot tart nyilván az ifjúsági takarékbetét-számlán. Az első takarékossági periódus most lejárt. 'Az- idén '“mintegy 30 ezer fiatal rendelkezhet összegyűjtött pénzével, amelyre már kölcsönt is igényelhet. (MTI) Visszavárta őket a megye Minden évben több száz hall­gató fejezi be tanulmányait, az agráregyetemeken és főiskolákon. Miképpen alakul ezeknek a fia­taloknak a sorsa a termelésben? Erre kerestem a választ a kis­kunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben, ahol két 25 év körüli kezdő szakemberrel találkoztam. , — Tavaly fejeztük be a gödöl­lői Agrártudományi Egyetemet — mondja Szalai Mihály. — Csak én gépészmérnökiin, a László meg növénytermesztési szakon vég­zett. Visszavárt a megye, ezért fogadtuk örömmel, amikor a gaz­daság főágazat-vezetője megke­resett bennünket a kollégiumban. Abból az évfolyamból tízen jöt­tünk ide a szövetkezetbe és azó­ta csak egyik szabolcsi fiú ment el közülünk. Az otthonához kö­zelebb helyezkedett el. Mint kez­dők, 3200 forint havi fizetést és összkomfortos lakást kaptunk. Igaz, az elég messze van a vá­rostól, de a téli fűtéshez is hoz­zájárul a gazdaság. A közlekedés megkönnyítéséne pedig szolgála­ti motorkerékpárt biztosítottak. Azóta már lemondtam róla, mert vetem egy Trabantot és most az­zal járom a határt. — Én használom a motort — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss László agrármérnök. Még az egye­temen megnősültem, azóta szü­letett egy családunk. Bár most már 3600 forint a havi fizetésem, autóra mégsem tellett. Nem is ez a fő célom, lakásra gyűjtök, mert a tanyáról szeretnék beköl­tözni a városba. Ebben a szövet­kezet is segít. — Milyen megbecsülést kap­nak a munkában, figyelembe ve­szik-e javaslataikat? — A vezetőség többsége is fia­tal, így azonosak a gondjaink, a problémáink és könnyebben szót értünk. Kikérik véleményünket, közösen döntünk egy-egy kérdés­ben. A kezdeményezést szívesen fogadják, sőt erre ösztönöznek bennünket. Az iparszerű búza- termesztést rámbízták, de nem hagynak egyedül. A feladatot örömmel vállaltam, mert ez mér­nöki munka, de néha a brigád­vezetőnek is kell lenni. Most a műtrágyaszórást irányítom ezer hektáron. — Itt a gyakorlatban tanuljuk meg igazán a szakmát — veszi vissza a szót Szalai Mihály. — Mikor idekerültem, akkor egy szárítót építettek. Oda osztottak be, utána műszakvezetőként én vezettem a szárítás. Dolgoztam műhelyben, ahol a gépek téli nagyjavítását irányítottam. Ta­vaszon a műszaki fejlesztési és üzemeltetési munkával bíztak meg. Sokat tanultam ez alatt az egy év alatt és megismertem a szakma sajátosságait. Rövid idő telt el azóta, hogy a fiatalok befejezték egyetemi tanulmányaikat, és kikerültek a termelésbe. Sikerült beilleszked­niük a szövetkezet kollektívájá­ba, megbecsülik őket, munkáju­kat elismerik, számítanak rájuk. Béna Zoltán Pályázati felhívás Az SZMr Elnöksége, a Megyei Ta­nács VB és a KISZ megyei Bizottsá­ga kOzdsen pályázatot hirdet a műn- kásművelődés támogatása és Javítása érdekében. A pályázat célja, hogy a munkahelyi kulturális életet és ne­velő tevékenységet fokozzák, a szín­vonalat tovább emeUék, s hozzájárul­janak a munkásmOvelOdésben ered­ményesen tevékenykedő értelmiségiek és társadalmi munkások megbecsülé­séhez. A pályázaton részt vehet minden 300 dolgozónál többet foglalkoztató mun­kahely (üzem, Intézmény stb.), amely 1075. november 30-ig eljuttatja éves nevelési munkatervét az SZMT kul­turális munkabizottságához (6001, Kecskemét. Rákóczi út 1. szám). Be­nevezhetnek a városi közművelődési Intézmények is. A megadott határidő­re Ok is küldjék be a fenti címre az éves tervüket.­A pályázat értékelésének szempont­jai a munkahelyi művelődéssel kap­csolatban : a nevelőtevékenység folya­matossága, terszerüsége; a kulturális alap célszerű felhasználása; a felnőtt- oktatásban elért eredmények; az ol­vasómozgalom és könyvtári munka eredményei; a szocialista brigádok te­vékenysége; a művelődési intézmé­nyekkel való kapcsolat, s végül a sza­bad Idő hasznos eltöltésére Irányuló törekvés, különös tekintettel a klub­mozgalomra. Az intézmények esetében: a munka­helyekkel való eredményes kapcsolat, a munkahelyi művelődés segítése, a kulturális szolgáltatások színvonala, a szocialista brigádok kulturális segíté­se stb. A pályázatokat a megyei szervek képviselői a helyszínen tapasztaltak alapján fogják értékelni. Az eredmé­nyesen szereplő kollektívák háromtól hétezer forintig terjedő jutalomban részesülnek. Eredményhirdetés: 1976. december 31. • •, -. :■ -i-J; .í Bács-Klskun megyei Tanács V. B. KISZ megyeit Bizottsága SZMT megyei Elnöksége Szibéria tájain 6. Egy új város a Tajgán • Ilyen Ideiglenes lakóházakban élnek az építők Uszty-Ilimszkben. Irkutszkból Braitszkba érkez­tem. A következő állomás a tőle 300 kilométerre északra fekvő Uszty-Ilimszk volt, a tajga kel­lős közepén épült legifjabb vá­ros. Uszty-Ilimszkben tulajdon­képpen az ismétlődik. ami Bratszkban már befejeződött: vízierőmű az Angarán. és egy ha­talmas fafeldolgozó. A bratszki vízierőmű és fafeldolgozó jelen­tősége és méretei már sokszor szerepeltek a magyar sajtó ha­sábjain. Róluk röviden csak annyit, hogy .a bratszki erőmű a világ legnagyobb villamos ener­giát szolgáltató egysége. Negyed­századdal előbb még senki sem gondolhatott arra. hogy ezen az apró településien majd, amelyről a lexikon csak annyit árult, el, hogy vajköpülő üzeme. róka- farmja és mozija van — az An­gara folyása elé a világ legna­gyobb gátja áll. Lev Alekszeje- vios Ablodkin igazgatóhelyettes büszkén mutatta be az 560 mé­ter hosszú, 18 aggregátort magá­ban foglaló géptermet, ahol évente a turbinákra zúdult 94 milliárd köbméter víznyomással 28' rpilliárd kilowattóra villa- r.iosenérgiát termelnek. Ez egy­ben a Szovjetunió legolcsóbb energiája hiszen 1 kilowattóra az országos átlag — 4 kopejka — helyett a környéken 2 kopej. káért fogyasztható. De óriási a faipari komplexum is. Nikolaj Oszovojnovics Sjap- renko hüszkén szól a méretek­ről. Csupán néhány adat: 5 mil­lió köbméter fát dolgoznak fel évente, amiből 200 ezer tonna kordcellulóz, 200 ezier tonna pa­pírcellulóz. 200 ezer tonna visz- kozacellulóz és 240 ezer tonna u karton. Mechanikai úton 2 mil­lió köbméter fát dolgoznak fel, ebből 200 ezer köbméter fumir, s 40 millió négyzetméter rostle­mez készül. Az üzem nyers- anyag-bázisa 6 millió hektár er­dő. amely pontosan 90 évre ad munkát. Szibériában az erdő nö­vekedésének időtartama 90—400 "ztendő. ami azt jelenti, hogy idővel a kiirtott területekre visz. sza lehet térni. Az üzemben 47, nemzetiség dolgozik, 70 százalé­kuk 30 év alatti fiattal. « Ezek előrebocsátása csupán azért történt, mert ugyanez va­lamivel még nagyobb méretben, de természetesen modernebb fel­szereléssel Uszty-Ilimszkben is megvalósul. Uszty-Ilimszkről egyébként azt mondják, hogy tu­lajdonképpen Bratszkban szüle­tett. Innen érkeztek az első épí­tők még 1962-ben, helikopteren. Az Angara menti kis falucskában akkor nagy volt a csodálkozás. Mindenki az utcára tódult, az asszonyok karjukon vitték ki a miitsem értő gyerekeket. Egyszó­val nagy volt az őslakosság lel­kesedése. Nem sokkal később kijelölték a vízierőmű helyét, megtörtént az alapkőletétel és 1967 februárjában lezárták az Angara medrét. Bratszk építői Uszty-Ilimszkbe érkeztek az egész gépparkkal, temérdek da­ruval és teherautóval. S most, nyolc év múltán, már arról be­szélnek, hogy Uszty-Ilimszk adja kezdetét egy új város. Bobucsán építésének is. ahol ipari köz­pont. fafeldolgozó épül az ország legnagyobbikaként. Nem olyan régen a KGST tagállamai elhatározták, hogy kö­zös erővel cellulózgyárat építe­nek, hiszen valamennyi szocia­lista országnak nagy szüksége van a papírría. Ez a fafeldolgo­zó 1978-ban kezd működni, majd 1980-ra teljesen felépül. Ahogyan az építkezés területére érkezünk, a be jár altnál* egy nagy kerek KGST-embléma fogad bennün­ket. jelezvén azt, hogy ez a szo­cialista országok közös vállal­kozása. Egyelőre még keveset látni a -leendő gigantikus üzem- 4>ől, mindenütt az alapozás és a' földmunka folyik, de azt pon­tosan tudják, hogy az elkövet­kező időszakban program szerint mint lesz. Sikerült találkozni az építkezés vezérigazgató-helyette­sével, Borisz Nyikolajevics Izju- movval. aki korábban hat éven át Bratszkban dolgozott és részt vett a fafeldolgozó komplexum építésében. Sol* helyen járt éle­tében, ezért mondta humorosan: „Bizonyos, hogy engem az öreg, kor nem ér otthon, hiszen min­dig úton vtagyok”. A KGST-országök között, ter­mészetesen Magyarország is részt vesz az építkezésben. Hazánk a tárak építéséhez fémszerkeze­teket szállít. Ezek gyártásával a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára foglalkozik, amelynek alapján 13 raktárcsarnok acél- szerkezetét készíti majd el 60 ezer négyzetméter alapterületen. Éhből 8 raktár speciális hőszige­teléssel- készül. Erre azért van szükség, mert Uszty-Ilimszk időjárás szempontjából rendkí­vüli zónába esik. A hőmérséklet télen elérheti a mínusz 50 és nyáron a plusz 35 fokot, össze­sen 700 vagon szükséges a csar­nokszerkezetek szállításához ami­ből eddig 340 vagon acélszerke­zetet indítottak útnak. Az első kérdésem természetesen az volt, hogy időben kapják-e a szállít­mányokat és milyen azok minő­sége. Izjumov vezérigazgató-he­lyettes a legnagyobb elismerés hangján szólott a magyar ter­mékek minőségéről és időben való odaérkezéséről. Ezt jó ér­zéssel rögzítettem jegyzetembe. A vízierőmű a bratszkihoz ha­sonló méretű. A gát már áll, két turbina megkezdte az áramszol­gáltatást és még hat turbina dol­gozik majd ebben az évben. A / gátépítéshez több mint 4 millió i-öbméter földet mozgattak meg, négy és fél millió köbméter vasbetont használtak fel. A gát magassága 105 méter. hossza csaknem 4 kilométer, a szélessé­ge pedig 80 méter. Uszty-Ilimszkben egyelőre mindenki épít. Szükség van el­sősorban sok-sok lakásra. Ebben az évben 140 ezer négyzetméter új lakrészt adnak át, s a város lélekszámát a mostani 42 ezerrel szemben 60 ezerre- tervezik. Mint minden újszülött városra. így Uszty-Ilimszkre is jellemző la­kosságának fiatalsága. 90 száza­léka a város lakódnak 30 év alat­ti. S mint Alekszander Szurkov, a városi pártbizottság titkára mondja, a városban nyugdíjas­sal még nem találkozott. Bratszk, Uszty-Ilimszk és más új települések is mind azt bi­zonyítják. hogy Szibéria hatal­mas változáson megy át. Nem­csak a táj, az emberek élete változik, de átalakul a környék mikroklímája is, hiszen a mé­rések megállapították, hogy a bratszki tenger környékén (hosz- szúsága 570 kilométer), a téli középhőmérséklet emelkedett. Te­hát jelentős átalakulás folyama­tában él Szibéria. De a változások még nagyobbak lesznek. Sinka- rev Szibériáról írott könyvében idézi Viktor Boriszovics Szocsav akadémikussal folytatott beszél­getését.. amely elsősorban arra vonatkozik, hogy a mai tudá­sunk szerint időben meddig le­het előre tekinteni Szibéria át­alakulásában. Szocsav véleménye szerint a XXI. század végéig le­hetséges a prognózis, ami ma még fantasztikusnak tűnik. de egyre inkább reálissá lesz. En­nek a nagy természeti átalaku­lásnak a lényege a Behring-szo- ros gáttal való átívelése. az arktiszi jég megsemmisítése. Ami tulajdonképpen nem mást jelent, mint azt, hogy a Golf­áramlatot felhasználják az Észa. ki-sarkvidék felmelegítésére. Bizonyos, hogy ez a ma még fantasztikusnak tűnő elképzelés megvalósul, és Szibéria a gaz­dagság. a jólét, s az embernek kedvező éghajlat földrésze lesz. (Vége) • Vasszerkezetek a kecskeméti Fémmunkás Vállalattól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom