Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 30. Jakabszállás változó arca ,.Szinte hihetetlen a fejlődés” Az a nagyarányú fejlődés, amely tíz éve jellemzi a magyar falüt, s amely megváltoztatta arculatát, lakói életét is, fölér egy forradalommal. Élő irodalmunk egyik legjelentősebb alakja, Sánta Ferenc beszélt erről, amikor felszólalt Kecskeméten a szociográfiai konferencián. Jakabszálláson járva, lakóival beszélgetve bizonyosodtam meg; hogy az író véleménye erre a községre vonatkoztatva mélységesen igaz. Történelem és jelen A mai középkorúak közül sem tudják sokan, hogy valaha közsé­güket Szabad-Jakabszállásnak ne­vezték és Szabadszállás külterüle­ti települése volt. Apáik, nagy­apáik elbeszéléséből tudják ők is. Gyermekeik, unokáik meg la­kóhelyismereti órán hallhatták a tanító nénitől, hogy Jakabszállás önálló településként csalk 1924 óta él, alig múlt ötvenéves. Ak­kor, 1100 lakost számláltak a 12 ezer 323 hold kiterjedésű tanya- világban; 1950-ben már 2300-ról, a legutóbbi népszámláláskor pe­dig 3 ezer lakosról tettek jelen­tést. Aki e település történelmével foglalkozna, jellegét úgy minősít­hetné még ma is: kiterjedt ta­nyavilág központja. A lakosság 77 százaléka — több mint 2300-an — a külterületen, tanyákon él; a község 297 lakóházában pedig 700-an. Képek, őszi napfényben A korszerű telepítésű gyümöl­csösök fái ősszel szinte díszúltet- vényeknek látszanak. Agaik már nem roskadoznak a termés alatt: megvolt a gyümölcsszedés, amely Jakabszálláson 'éppen úgy ünnep, mint munka. Az állomásra érkező kisvonat- ról többségben a kecskeméti piacról hazaérkezők szállnak le. Vajon ki mond köszönetét érte, ki tartja számon, hogy tavasz­tól őszig hány tonna és hány va­gon szőlő, gyümölcs és zöldség Indul útnak hajnalonként a vá­rosba? Zsigulik, Volgák, Warszavák, Fiat gépkocsik húznak el a Népfront Szakszövetkezet köz­pontja felé a főutcán. Milyen a bennük ülők arca? Napcserzette. A kormányon érdesre, keményre dolgozott inas kezek, s munkába menet-jövet gumicsizmás láb. ta­possa a gázpedált.... Holéczi Lászlóné becsukja a kiskaput, s kérdezi: — Ugye, szép a virágom? — Szép — mondom, s hozzá­teszem, hogy itt Jakabon lehet ültetni az utcára virágot, mert jó nagy hely van a járda és az úttest között. — Van, de a gyerekek nem nagyon becsülik, tudja?... — Ha mindenki ültetne a háza elé, akkor nem törődnének vele! — válaszolok. — Igaz kedveském. Mondani kellene mindenkinek, hogy ta­vasszal ültessenek, ide ki is vi­rágot. Egyetértünk. Holéczi néni szép hanglejtésű „Isten áldjá”-val el- közön. Háza mögött új utca épül, de a sarkon túl is két szép ház van közel a befejezéshez. Egy fiatalasszony jön, kisgyermekét tolja a babakocsiban; lassan, rá­érősen, a szülési szabadságon le­vők megejtő anyai nyugalmával. A Csepeli Motorkerékpárgyár it­teni telepén dolgozott? ... Gazdagodik, gyarapodik a község — Az igaz, elmúlt ötvenéves a község, de mégis az utóbbi tíz évvel számolunk. Kérem, ez alatt az idő alatt akkora volt a fejlő­dés, hogy az szinte hihetetlen. Hatvanötben volt a villamosítás, akkor itt a belterületen még csak 70—80 ház volt. Azóta épült több, mint kétszáz. Az iskolának 58- ban épült három tanterem, utá­na a régi pártházból kialakítot­tak még kettőt, és a régi gazda­kör épületéből is hármat. Másik jelentős dolog a falu életében: hatvanötven alakult öt tsz-cso- portDÓl a Népfront Szakszövet­kezet. Rá három évre költözött Ide a motorkerékpárgyár telepe, utána lett kész a Népfront pá- linka-palckozója. ' így volt. A szakszövetkezettől a tagok elta­nulták az intenzív gazdálkodást: törpegyümölcsös, magas szőlő ... Otthon is van, hogy csak ezeket említsem. Három éve épült a törpe vízmüvünk. Az idén a Marx utcában is bevezettük a vizet; hozzájárult a szakszövet­kezetünk 120 ezerrel, a vízmű vállalat meg majdnem 200 ezer­rel — mondta Perregi Pál ta­nácselnök. — Tudják fogadni a beköltö­zőket — kérdezem az elnököt. — Az első ütemben — a ta­nyapolitikai határozatot követő­en — 40 telket jelöltünk ki, a második ütemben 42-t. A Nép­front is eladott a tagjainak 29- et, s most folynak a tárgyalá­sok a harmadik ütem megvaló­sításáról: a Kun Béla és a Dobó István utca között jelölünk ki újabb 36 telket, de a Népfront is újakat alakít ki... Villany és a tanyai ember P. Kovács Mihály Görbeszéki dűlői lakos tanyájában is ki­gyulladt a villany. öregségére gyulladt ki, ami­korra már tíz gyereket felne­velt. öregségére alakultak át a tanyai emberre évszázadok óta jellemző szokásai is. Most es­ténként sietnek a feleségével vé­gezni az aprójószággal, mert a tv-ben jó műsor lesz. Igen, ott kint a Görbeszéki dű­lőben történik ez, s önmaguk eredményeit becsüljük, ha azt mondjuk: nincs ebben semmi kü­lönös. Az értelmesebb, a kitel- jesedettebb emberi életért van­nak az olyan társadalmi erőfe­szítések, mint amilyen a tanya- viliamosítás. Három év alatt a P. Kovács Mihályoknak Jakabszállás kül­területén összesen 18 kilométer villanyvezetéket építettek állami segítséggel. A következő ötéves tervben pedig az ő unokáiknak építenek még négy iskolai tan­termet és zsibongót, ahol télen sem fáznak a tízpercekben. A szellem napvilága Tudjuk, fölragyogása az isko­lapadokban kezdődik. Jakabszál­láson pedig még három tanyai iskola működik. A Határútiban például villany sincs. Talán ez­zel is jól érzékeltethető, hogy miért kell a következő öt év szinte teljes tanácsi fejlesztési alapját a belterületi iskola bő­vítésére fordítani? A salakos iskolaudvaron a be­tontetejű kút mellett üldögél az egyik fiatal pedagógusnő, a Köz­nevelés című folyóiratot olvas­gatja. Sok a kerékpár, látni; messziről jönnek a gyerekek is- koláDa. Az igazgatónál az iránt érdek­lődöm, miként alakult a tovább­tanulók aránya? Megtudom, az elmúlt négy év­ben 173-an végezték el a nyolc általánost. Közülük 103-an ipari szakmát tanultak; 32-eri kerültek középiskolába. Az elmúlt tíz év­ben tanítványaik közül mindösz- sze négyen szereztek diplomát. A műveltség emberformáló, életformáló, társadalomformáló — fűzöm gondolatban a sort —, amikör az iskola kapujában nagy, tisztaszemű kisfiú köszön rám: „Jónapot kívánok!” — Viszontlátásra — válaszo­lom gyorsan és nézem, hogy sza­lad át a salakos udvaron. Csató Károly Gyárak falun KKNOÍj/,l TLKNÜL A hernyók áldozatai • Bevezetőként egyetlen adat: az ország lakosságának 20 százaléka él a fővárosban, de itt, a kétmilliónyi ember lakókörze­tében van az ország iparának 40 százaléka. Még rosszabb az arány, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy néhány nagyvárosunk a fővároshoz hasonló mértékben rendelkezik iparral. A következ­mény: Budapesten és a nagyvá­rosokban kevés a munkarerő, gé­pek állnak kihasználatlanul, a két-három műszakban termelni képes üzemek egy részében még az is gondot okoz, hogy egyetlen műszak létszámigényét biztosít­sák. Az ország sok vidékén vi­szont kevés, a jelentkezőkhöz ké­pest, a munkaalkalom. A megoldás már évek óta köz­ismert: ipartelepítés vidékre. Számtalan községbe jutott el így munkalehetőség. A több éves ta­pasztalatok bizonyítják azt is, hogy a vidéki ipartelepítés, a nagyüzemek egyes részlegeinek, műhelyeinek meghonosodása a falvakban, mindkét fél számára hasznos, előnyös. Nem is az aka­ratban van a hiány. Inkább az a baj, hrígy sok helyen nem készül­nek fel megfelelően a vidéki ipartelepítés „következményeire”. Röviden megfogalmazva, sok­kal többről van szó a vidéki ipartelepítésnél, minthogy azt csupán gazdasági mutatókkal mérhetnénk. Emberek tíz- és százezrei válnak ipari munkássá, s egyéni életük is ezzel párhu­zamosan változik. Nem lehet kö_ zömbös egyetlen család számára sem, hogy a helyi ipar létrejötte után megszűnik a fizikailag, ide­gileg fárasztó napi-heti ingázás, az eddig utazásra fordított idő szabaddá lesz. • • A családok életének válto­zása egyre Inkább kihat a társa­dalomra. És erről a tényről sem szabad megfeledkeznünk. Az üze­mi élet mindennapjai szervezett közlekedést kívánnak. Nem le­het úgy ipart telepíteni vidékre, hogy ne teremtsék meg az ille­tékesek a megfelelő szociális kö. rülményeket. Mindezek azonban azt is bizo­nyítják, hogy az ipar megtelepü­lése a falvakban nem csupán egy­szerűen, forintban mérhető ten­nivalókat sürget. Tapasztalat pél­dául, hogy az ipartelepítés első évei után érzékelhetően megvál­tozik a település közösségi arca. És nyilvánvaló, hogy nem csu­pán a külső jelek változnak, ha­nem az emberek belülről is for­málódnak, igényeik is változnak, növekednek. Felgyorsul a községben a tár­sadalompolitikai, kulturális fej­lődés, a fiatal pályakezdők közül egyre többen válhatnak szakmun­kássá, elindulhatnak a társadalmi, közéleti ranglétrán. Az az igaz­ság, hogy nincs falusi család, amely az ipar megtelepedésének anyagi haszna mellé, ne tudna felsorakoztatni forinttal nem mért, de az életüket szebbé, job­bá formálódó tényeket. • Az MSZMP XI. kongresszu­sán az ipartelepítésnek az a fo­rintokkal nem mérhető haszna így fogalmazódik meg: „Azop munkálkodunk, hogy tovább csök­kenjenek a különbségek az azo^ nos jellegű települések, valaminf a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásá­ban. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embernek mind kedvezőbb feltételeket. „Íme, az ipartelepítés így éri el igazi célját. (E. Gy.j Azok figyelmébe, akik az ut­cán nyitott szemmel járnak, s azokéban, akik nem, noha köte­lességük volna... Hatalmas volt az idei hernyó­termés. Ha netán bizonyításra szorulna ez a nem hivatalos meg­állapítás, úgy tanúként idézném a kiskunfélegyházi főutca szebb napokat is megért fáit. Nem a park aszfaltútjait, vagy a házfa­lakat, ahol ezrével sütkéreznek- masíroznak az apró, szőrös jószá­gok, nem. A fákat. Azt a tucat­nál is több,-derék példányt, amely napokkal, hetekkel ezelőtt meg- adóan tűrte az inváziót, s viseli azóta is hősiesen a garázda lá­togatók okozta életveszélyes se­beket. .. Rengeteget tudnának beszélni ezek a fák! Hanyagságról, nem­törődömségről, tékozló felelőt­lenségről. Vádat emelnének gon­datlan gazdáik — ha egyáltalán vannak ilyenek —, 5 minden arra- járó közömbös ember ellen. Fe­jükre olvasnák, hogy szemléljük tétlenül, sőt titkon tálán várjuk is nap mint nap halálükat. A Kossuth utcai veaetáció, kü­lönösen a nemes platánok a kis­kun város lakóinak büszkeségei. Részben örökölték, részben ma­guk is gyarapították, vigyáztak évtizedek során. Nem ' egyszer szálltak csatába az emberi értet­lenség, vandálság ellenében — értük, miattuk. A nóta révén egy kicsit a hírüket is köszön­hetik nekik. Érthetetlen hát, miért ily mostoha mostanában a fák sorsa, miért nem ápolják rendszeresen őket Évek óta nél­külözik az értő kertész keze­ket: bozótosak, nincsenek tisz- teségesen megmetszve, rengeteg a száraz águk, némelyikük fia­talon is alig lombosodik már, többségük szemmelláthatóan beteg. A szívósabb, ellenállóbb egyedeket pedig augusztustól kártevők serege pusztítja, s kopasztja meg idejekorán min­den zöldjétől. Nem- most írjuk le először: a fák mentésével magunkat, jö­vőnket védjük. Fokozott óvásuk tehát nem munkaerő, vagy per- metlé kérdése, hanem életbevá­gó ügy. Semmi más választás nincs. Nem lehet. Fél egy házán sem. Kutas! Ferenc Olajszennyeződés ellen - papír Olajszállító hajók kisebb sérü­léseinél igen hatékony módszert találtak á vízben keletkezett olajfoltok eltávolítására. Az olaj­jal szennyezett területei rostjaira őrölt hulladékpapírral szórják be. A papír saját súlyánál 20-szor több olajat köt meg és Sokkal nagyobb a szívóhatása az olaj­jal szemben. A papírt természe­tesen előre el kell készíteni. Fon­tos e rostok nagysága, ennek meghatározása n papírmalomban történik. A kísérletek szerint 0.01-0.1 mm átmérőjűnek és 0.75­10.0 mm hosszúságúnak kell len­nie a rostoknak, hogy felhaszná­lásuk a legmegfelelőbb legyen. A vízen úszó olajjal átitatott rostok minden nagyobb nehézség nélkül a vízből kiszűrhetők, sőt kipréselésükkel az olaj egy ré­sze is visszanyerhető. Most vizs­gálják, hogy ez az eljárás na­gyobb katasztrófáknál is sikere­sen alkalmazható-e? A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KÖZÜTI JELZŐTÁBLÁK (5.) Az Előzési tilalom vége jelző­tábla (1. ábra) és a Tehergépko­csira vonatkozó előzési tilalom vége (2. ábra) a tilalom feloldá­sát jelzi. Ezzel kapcsolatban sze­retnénk megemlíteni, ha, a tilal­mi jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblák időszakot jelöl­nek meg, a tilalom az ebben az időszakban áll fenn: azzal a jár­művel, amellyel a nem tiltott időszakban az útra behajtottak, a tiltott időszak kezdetéig az utat el kell hagyni. S. ábra 4. ábra a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei — az úttest laza szerkezete miatt — kavics- felverődést idézhetnek elő. Oldalszél (10. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az úton gya­kori az erős oldalirányú szél. Gyalogosátkelés (11. ábra) a táb­la azt jelzi, hogy az úttesten út­burkolati jellel kijelölt gyalogos átkelőhely van. Megállási és várakozási tilal­mat jelző táblák: a járművek megállását, vagy várakozását til­tó jelzőtáblák: Megállni tilos (3. ábra) azt jelzi, hogy — a forgal­mi vagy műszaki okból szüksé­ges megállást kivéve — megállni valamint várakozni tilos. A Vá­rakozni tilos (4. ábra) azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtáb­la alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki. A kiegészítő táblán tehát meghatározott vagy szimbólum­mal jelzett járműfajtákat (pl. „kivéve” és személygépkocsi szimbóluma) és üzembetartókat is. (pl. „Rendőrség”). 5. ábra E táblákkal összefüggés­ben említésre méltó, hogy a tilalom hatá­lyának ponto­sabb jelzésére a KRESZ új­fajta kiegészítő táblákat rend­szeresít. (5. ábra). Miután eze­ket a kiegészítő táblákat az em­lített jelzőtáolák síkjára merő­legesen kerülnek alkalmazásra, a nyíl mindig a tilalom hatálya alá eső úttestrész felé mutat. Alkal­mazás akkor praktikus, ha a ti­lalom nem útkereszteződéstől út­kereszteződésig tart. E kiegészí­tő táblákon a tilalom hatálya métertávolság feltüntetésével kiegészíthető. 6. ábra 7. ábra Veszélyt jelző táblák. E táb­lák köre bővült a nemzetközi egyezményekből átvett új táb­lákkal, nagyobb a választási le­hetőség a veszély pontos jelzé­sére. Csak azokat a táblákat is­mertetjük, amelyek újak. illet­ve jelentésük megváltozott. Rak­part, vagy meredekpart (6. ábra). A tábla azt jelzi, hogy az út köz­vetlenül a vízparton, vagy sza­kadék mellett vezet. Bukkanó (7. ábra) azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a ki­látás korlátozott. Egyenetlen úttest (8. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van. Kavicsfelverődés (9. ábra) Nem új tábla, csupán tartalma változott az Egyenrangú utak ke­reszteződése (12. ábra) ez a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan út­kereszteződés van, amelyben a jobbról érkező járműnek van el­sőbbsége. A Villamos (13. ábra) tábla azt jelzi, hogy az utat vil­lamospálya keresztezi. Ezt a táb­lát csak olyan helyen szabad el­helyezni, ahol az utat keresztező villamosnak — az általános sza­bályoktól eltérően — elsőbbsége van. Ahol a villamosnak nincs elsőbbsége, ott az Egyéb veszély jelzőtáblát kell elhelyezni, az alatta elhelyezett kiegészítő táb­lán a villamos szimbólumának feltüntetésével. A veszélyt jelző tábla és a .veszéy helye (a veszélyes . út­szakasz kezde­te) között a tá­volság autópá­lyán 250—500 méter, lakott területen kívül egyéb úton 150 _250 méter lak ott területen 50—100 méter, kivéve a jelzőtábla alatt elhe­lyezett kiegészítő tábla rövidebb távolságot jelöl meg. A jelzőtáb­la alatt elhelyezett kiegészítő táblán (14. ábra) — két felfelé mutató nyíl között — levő felirat jelzi ha a veszély hosszabb út­szakaszon áll fenn. 14. ábra 15. ábra 16. ábra A Vasúti átjárót a következő táblák jelzik (15—16. ábra), a korábban már ismert előjelző táblákon kívül. Ezek a táblák (Andráskereszt) azt jelzik, hogy a vasúti pálya a tábláktól 30 mé­ter távolságban van. Továbbra is érvényben marad a háromsávos tábla tetején elhelyezett veszélyt jelző tábla, amely a vasúti átjáró milyenségét jelzi. Zenehallgatás vezetés közben Orvosok és közekedés-pszi- chológusok világszerte vizsgál­ják a zene hatását az autóvezető­re. Annak ellenére, hogy tudo­mányosan alátámasztott eredmé­nyekről ma még korai volna be­szélni, annyi bizonyos, hogy ve­zetés közben nem célszerű válo­gatás nélkül hallgatni a zenét. Az eddigi kutatási eredmények sze­rint a jazz, a beat és az indulók növelik a vérnyomást, egyben serkentik a vezető agresszivitását. A lassú zene viszont álmosít. A kutatók szerint célszerű az emberi beszéd hallgatása a hosz- szú távú egyhangú országúti uta­zás alatt. Sűrű forgalomban azon­ban a beszéd is elvonja a figyel­met a vezetéstől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom