Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-16 / 217. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. szeptember 16. Ä követelmények kapcsolódnak egymáshoz Egy KISZ-tanfolyani tanulságai A mozgalmi feladatok el­végzését legjobban az adott termelési környezet ösztönzi, .hisz ott születnek meg azok az egyéni és közösségi igények, amelyek a munkahelyi politikai testületek akcióprogramjá­ban mint feladatok fogalmazódnak meg. A termelőmunka feltételezi a szakmai ismeretek bővülését, mert a munkaesz­közök, a technológiák szüntelen fejlődnek. Az általános mű­veltség mélyítése nélkül viszont szakmailag sem lehet fej­lődni. A követelmények kapcsolódnak egymáshoz. Éppen úgy, mint a termelőmunkában, vagy az élet egyéb területén, a KISZ-feladatok is rendszert alkotnak; egyik feltételezi a másikat. Adatok távfeldolgozása Nemrégiben zajlott le a kecs­keméti vállalatok, üzemeik és intézmények alapszervezeti és csúcsvezetőségi titkárai részére szervezett vezetőképző tanfo­lyam. Az ott szerzett tapasztala­tok szerint a fiatalok tisztában vannak a gazdasági feladatok­kal, annak elvégzéséért felelős­séget éreznek, közvetlenül érde­keltek abban is, hogy megszer­vezzék azokat az akciókat, ame­lyek célja a termelés segítése. Néhány példát említünk csu­pán, amelyek rávilágítanak arra, hogy a „mit miért csináljunk”, tudata a legjobb szervező erő. A selejt csökkentése a ZÍM- ben is gazdasági érdek. A fiata­lok minőségi őrjáratot szervez­tek és például zománcozás előtt átvizsgálják a kádakat. Amelyik hibás, nem zománcozzák be. Te­hát anyagot és munkát takarí­tanak meg azzal, hogy selejt nem megy végig a gyártási fo­lyamaton. A SZIM gyáregysé­gében kísérletképpen négy esz­tergapadon bevezették az önmeó- zást. Az ellenőrzésnek ez a for­mája nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy szakképzett munkaerő szabadul fel és kapcsolódhat be a termelésbe, hanem azzal is, hogy növeli az egyén felelősségét., jócskán megváltoztatja munká­hoz való viszonyának minőségét. Ez pedig sajátos politikai neve­lőmunka is. Ilyen és hasonló kezdeménye­zésekről beszéltek egymásnak a KISZ-vezetők. A jó példák, amelyeket a gazdasági munka igazol, szintén ösztönző erők. A Habselyem és Kötöttárugyár kecskeméti gyárának egyik alap­szervezeti titkára például elha­tározta, hogy náluk is megszer­vezi a minőségi őrjáratot. Bizo­nyára sikerülni fog. A KISZ-alapszervezetek terme­lést segítő tevékenységének ér­téke persze nemcsak gazdasági mutatókban jelentkezik, de er­kölcsi haszna is van. Az ilyen akciókban résztvevők egyéni fe­lelőssége növekszik a jobb, a gazdaságosabb termelés iránt, de a közösség érdekei iránt is. Itt már politikai nevelésről, az alap­szervezeti munka másik fontos területéről beszélünk, amely szer­vesen összetartozik az előbbi­vel. Elmondtuk, hogy az általá­nos műveltség tágítása, a szak­mai műveltség fokozása közös munkából fakadó igény. így az is igény, hogy azok a KISZ- tagok, akik nem végezték el a nyolc általánost, iratkozzanak be az üzemi osztályokba, az esti is­kolákba, a szakmunkások pedig vegyenek részt a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére indított versenyen stb. A KISZ KB ha­tározata ezt úgy foglalja össze, hogy minél többen vegyenek részt a művelt ifjúságért indí­tott akcióban. Szorosan idetartozik, hogy az egyéni feladatvállalások rend­szere, a megbízatások teljesítése kisugárzik. Azokat a fiatalokat is érinti — közvetlenül vagy köz­vetve — akik nem tagjai az alap­szervezetnek. A minőségi őrjárat, vagy az önmeózás a ZIM-ben és a SZIM-ben —, hogy az előbbi példáknál maradjunk — nem­csak azoknak az érdeke, akik az alapszervezet tagjai. Éppen ezért őket is be kell vonni ezekbe az akciókba, számítani kell munká­jukra is. Milyen tanulságokkal szolgált a vezetőképző tanfolyam? Az alap­szervezeti munka feladatainak egymáshoz kapcsolódását össze­függésben ismerhették meg az ifjúsági vezetők, akiknek több­ségét az idén választották meg először. Csató Károly ORSZÁGOS ELSŐK A BÁCS-KISKUN MEGYEIEK Magánkisipari szolgáltatás A kisiparosok jelenleg a KIOSZ országos vezetőségének ‘,1971-ben hozott 70. számú határozata szerint végzik javító- szolgáltató munkájukat. Ennek alapján négy évvel ezelőtt a 'Kisiparosok Országos Szervezetének megyei titkárságai helyi intézkedési tervet készítettek, amelynek megvalósítását Bács- Kiskunban a szeptember 15-én sorra kerülő küldöttgyűlésen értékelik majd. Rehák Lászlótól, a KIOSZ megyei titkárától arról kértünk tájékoztatást, hogy mit sikerült végrehajtani az elmúlt négy év alatt a javító-szolgáltató tevékenység szín­vonalának emelésére kitűzött feladatokból. A megyei intézkedési tervben 1971-ben megfogalmazott fő fel­adat így hangzott: Tovább kell bővíteni és korszerűsíteni a ja­vító-szolgáltató hálózatot, szélesí. teni kell a Kisiparosok a lakosság szolgálatában mozgalmat. — Bármennyire hihetetlenül is hangzik, de korábban sok helyütt nem tudta a lakosság, hogy a helység kisiparosai milyen szol­gáltatást végeznek, és hogy hol keresse a szükséges szakembert •— mondotta Rehák László. — Ezen úgy segítettünk, hogy ahol szükséges volt, a KIOSZ alapszer­vezetei a település forgalmas pontjain hirdetőtáblákat állítottak íel név-, szakma- és címjegyzék­kel. A lakosság tájékoztatására több alkalommal kisipari kiállí­tásokat is rendeztek. 1971-ben 5159 javító-szolgáltató kisiparos dolgozott a megyében, számuk jelenleg 5361. Négy évvel ezelőtt a kisiparosok a megyé­ben elvégzett javító-szolgáltatás­ból 41 százalékkal vették ki ré­szüket, az idén pedig már megha­ladja a részarányuk az 50 száza­lékot. A Bács-Kiskun megyei Népi El­lenőrző Bizottság ebben az évben vizsgálta a megyei építőipari szol­gáltatást. s megállapította, hogy B lakáskarbantartó munkából 1974-ben a magánkisipar 52 szá­zalékkal vette ki részét. Elisme­résként könyveljük el a bizottság összefoglaló jelentésének követke­ző részletét: „A helyi tanácsok az érdekképviseleti szervek közül a KIOSZ helyi szerveivel tartanak legszorosabb, rendszeres kapcso­latot. Az elmúlt években igyekeztünk b hálózatot úgy bővíteni, hogy a településeken a fontosabb szak­mákban ne legyen hiány. Ehhez támpontot az alapszervezetek és B területükön működő iparható­ságok közös, negyedévenkénti fel­mérései adtak számunkra. Ami a szolgáltató kisiparosok számának növelését Illeti, elsősorban a mun­kaviszony melletti ipargyakorlást ösztönözzük. Abban, hogy a leg­több üzem gazdasági vezetői en­gedélyezik a dolgozók művelődé­si engedéllyel való szolgáltató te­vékenységét, nagy szerepe van a területi pártbizottságoktól kapott segítségnek. Sok nyugdíjast Is meggyőztünk róla, hogy érdemes működési en­gedélyt váltani, hiszen nyugdíjuk csökkentése és kereseti korláto­zás nélkül dolgozhatnak Javító- szolgáltató — nem árutermelő — Iparosként. Számuk a munkavi­szony melletti ipargyakorlókkal együtt az összlétszámon belül 1 .1200, szemben a négy évvel ez­előtti 872-vel. Eredményeink közé tartozik, hogy az úgynevezett kijárásos mozgalom kiszélesítésével koráb. ban ellátatlan területeket számol­tunk fel, továbbá, hogy egyes te­lepüléseken a kisiparosok ügye­letet szerveztek a munkaszüneti napokra rádió-, televízió- és autó­szerelő szakmában. A magániparosok közül sokan éltek azzal a lehetőséggel, ame­lyet az OTP nyújt műhely-kor­szerűsítési hitel címén. Az utóbbi két évben 5,5 millió forint kisipa­ri kölcsönt folyósítottak a megyé­ben. Szem előtt tartottuk, hogy a la­kosság megelégedésére csak jó felkészültségű szakember képes dolgozni, ezért folyamatossá tet­tük a szakmai továbbképzést. A legutóbbi téli oktatási időszakban például 113 továbbképzési ren­dezvényünk volt, amelyeken 2104 kisiparos vett részt. A jó minőségű, zavartalan szol­gáltató tevékenységhez folyama­tos apyagellátásra van szükség. Ennek érdekében az elmúlt idő­szakban szervezetünk együttmű­ködési megállapodást kötött 15 ÁFÉSZ-szel. A megállapodás je­lentősége az, hogv a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek az anyagok eladásakor előnyben ré­szesítik a lakosságnak dolgozó iparosokat, s lehetőségeikhez mér­ten ellátják őket valamennyi szükséges kellékkel. Az elmúlt négy évben két —. a kisiparosok helyzetét jelentéke­nyen befolyásoló — változás tör­tént. A KIOSZ megyei szervezete adóközösségének jogkörébe került a személyi jövedelemadó összegé­nek megállapítása. Ez társadalmi testületek, valamint a véleménye­ző, kivető- és felszámolási bizott­ság közreműködésével történt. A cél az, hogy mindenki igazságo­san, valóságos jövedelme után adózzon. 1974-ben az adózó kis­iparosok 90,3 százaléka az össz- adóterhek 52,3 százalékát viselte, a fennmaradó, nagyobb Jövedel­mű 9,7 százalékuk pedig az össz- adó 47,7 százalékát fizette. Az adóztatás még igazságosabbá, reá­lisabbá tételében vannak még tennivalók, de úgy érezzük, hogy az utóbbi években sikerült köze­lebb Jutni a célhoz, A KIOSZ 1971. évi 6. országos küldöttértekezlete óta régi vágya teljesült a kisiparosoknak azzal, hogy a társadalombiztosításban csaknem azonos elbírálás alá es­nek a bérből és fizetésből élők­kel. A befizetett járulék ellené­ben ingyenes orvosi kezelésben, kórházi ellátásban, s ami igen jelentős: üzemi baleseti táppénz­ben részesülnek. A nyugdíj össze­gének kiszámítása részükre a jö­vedelmük és a szolgálati idejük alapján törénik. Hogy a magánkisipari szolgál­tatás színvonalának emelésére tett erőfeszítéseink nem voltak hiába­valók. azt a tanácsi és pártszer­vek elismerésein és a lakossági panaszok számának csökkenésén kívül igazolja az is. hogy a KIOSZ országos, — a szolgáltató munka javítását célzó —, hathó­napos ciklusokban folyó versenyé­ben legutóbb első helyezést ért el a megye. Azt sem tartjuk vélet­lennek, hogy a kisiparosok kong­resszusi és felszabadulási verse­nyében az ország 97 körzeti cso­portja közül egy megyénkben, a kecskeméti körzeti csoport került az első helyre. A jövő feladatának a lakossági szolgáltatás még hatékonyabbá té­telét továbbá a tisztességesen dolgozó kisiparosok érdekeinek védelmét tartjuk — fejezte be tá­jékoztatóját Rehák László. A. T. S. PANORÁMA Az elektronikus adatfeldolgo­zást fokozott mértékben vezetik be olyan üzemekben és intézmé­nyekben is. amelyeknek adat- mennyisége nem indokolja egy külön feldolgozó gép beszerzését Ilyenkor meg kell oldani a de­centralizáltan „termelődő” adatok átvitelét egy adatgyűjtőhelyre, s onnan a feldolgozó központba. Az adatok távátvitele és távfeldolgo­zása új feladatok elé állítja a hír­adástechnikát. Meg kell oldania az adatoknak a távközlési hálóza­ton át való átvitelét, s megfelelő adatgyűjtő és adatátviteli beren­dezéseket kell a távfeldolgozás­ban érdekeltek rendelkezésére bo­csátania. NDK-beli szakemberek olyan távadatberendezést fejlesztettek ki, amely 5—20 adatállomásból (adatfelvevő berendezésből) és egy vevőből áll. A képen látható központi felvevő lehetővé teszi az adóállomásokról befutó adatok 8 csatornás lyukszalagon való táro­lását. Lecsapolás — csatornázás Nagyarányú lecsapolási mun­kálatok folynak a Szovjetunió te­rületén — különböző éghajlatú vidékeken és különböző magassá­gokban. A balti köztársaságokban és Belorussziában áthatolhatat­lan mocsarakból nagy területek válnak művelhetővé lecsapolás- sal. A Volga mentén, ahol viszont állandó a szárazság, 12 nagy ön­tözőrendszer épül,, s ugyancsak öntözőcsatomák épülnek a közép- ázsiai sivatagos vidékeken, ösz- szesen 55 helyen folynak olyan munkálatok a Szovjetunió terüle­tén, amelyek a megművelhető föld területét növelik majd. Az égbenyúló óriás neve A dnyepropetrovszki alpinisták egyik csoportja meghódította a Pamir több mint 6000 méter ma­gas. eddig névtelen csúcsát, ame­lyet emberi láb eddig nem tapo- dott. A csúcs meghódítói a Dnyep- ropetrovszk-csúcs nevet adták a hóval fedett óriásnak. Városuk egyébként a közeljövőben ünnep­li fennállásának 200. évfordulóját. NYOLCEZER KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ LAJOSMIZSÉN Tanácselnök a turizmusért Tetszetős külsejű, három nyelven megírt, színes fényké­pekkel is illusztrált idegenforgalmi prospektus került ki ez év elején a „hírős város” nyomdájából. A húszezer példányos kiadvány két teljes oldalon invitál a Lajosmizse határában levő, az E—5-ös útvonal mentén fekvő, s az országban egye­dülállónak tekinthető Tanyamúzeum állandó kiállításának megtekintésére. A vele egybeépült csárdát pedig — ahol ölel­és italkűlönlegességek kaphatók — hangulatos szórakozó­helyként ajánlja. Vajon meghozta-e a kívánt eredményt a bizonyára költ­séges propaganda? ÜUit mutat a rövidesen véget érő turista- szezon gyors mérlege? Válaszért a lajosmizsei tanácselnök­höz, dr. Havasi Lászlóhoz fordulunk. — örvendetesen sols a látoga­tónk — mondja. — Tavasz óta le­galább nyolcezer külföldi járt itt Európa és a Közel-Kelet szinte minden országból, sőt a tengeren túlról is felkerestek bennünket. Merem mondani, nem kis részük van abban, hogy a messze föld­ről érkezettek jól megismerhetik hazánk e táját, a Duna-Tisza köze homokhátsági vidékének torié nelmét, az erre élő emberek mai életét. — Hol fogadják a vendégeket és ki tájékoztatja őket a telepü­léssel kapcsolatos főbb tudniva­lókról? — teszem fel az újabb kérdést, mire az elnök órájára pillant, felpattan íróasztala mel­lől, s arra kér, kísérjem el oda, ahol konkrét feleletet kaphatok mindenre. Elindulunk. A tanácsháza gondosan tisztán tartott folyosóján pergő ritmus­ban társalgó hölgyeket és urakat pillantok meg. Olaszok. Lehetnek vagy félszázan. A nagyterembe igyekeznek. Mögöttük a tanács­elnök, aki a hallgatóságnak saját nyelvén köszön, majd tolmács­csal a jobbján szól mindarról, amit a látogatónak is illik tudni Lajosmizséről. Rutinról árulkodó, csak a lényeget taglaló előadása olyannyira figyelmet keltő, hogy hamar előkerülnek a jegyzetfüze­tek, a fényképező és filmfelvevő gépek. Dehát miről is értesülnek Itália polgárai a néhány perc alatt? Többi között arról, hogy a hon­foglalás után a fejedelmi törzs szállásbirtoka volt e környék, amelyet a lakosságot súlyosan megtizedelő tatárjárás után a Balkánról visszahívott kunok né­pesítettek be ismét. Am a török­világ sajnos újra menekülésre kényszerítette az itt élőket. A visszatelepülés csak a XVIII. szá­zad elején kezdődött meg, s a mintegy 40 ezer hektáros hatal­mas terület sokáig a gulyák, nyá­jak és mének legelője volt, a pásztorokat gyakorta megtámadó rablókkal, betyárokkal szemben az úgynevezett pusztahadnagyok és -bírák próbáltak védelmet nyújtani — változó sikerrel. A tanyák építéséhez kétszáz évvel ezelőtt fogtak hozzá, s kö­zülük napjainkban is fennáll más­fél ezer... Aztán megtudják, hogy az egykor csaknem terméketlen futóhomokot a szorgalmas embe­ri munka változtatta aranyho­mokká, amely jelenleg ötvenezer gazdagon termő kajszibarackfát éltet. De számottevő errefelé az egyéb növények termesztése, va­lamint az állattenyésztés is... Hallhatják, hogy manapság a helység közös gazdaságaiban, ipa­ri üzemeiben és más munkahe­lyein dolgozik a 13 ezres összla­kosság munkavállalóinak zöme. Kiépítettek az utak, járdák, teljes közművesítés, szépek a parkok, színvonalas a kereskedelmi, a vendéglátóipari, az egészségügyi és a kulturális ellátás. A tanyák­ban is jórészt villany világít. Es egyre többen költöznek a vásá­rolt, vagy az önerőből épített mo­dern lakásokba, családi házakba. Nos, ilyesféle információt kap­nak a turisták — közöttük álla­mi tisztviselők, jogászok, mérnö­kök, orvosok. Ezután az ízlésesen berendezett, a helyi amatőr festők munkáival és a fafaragók paraszti ihletésű alkotásaival díszített te­remből a kétszáz éves épület — a hajdanában volt vendégfogadó- — pincéjébe vonul a csoport, hogy megízlelje e táj világszerte híres italát, a barackpálinkát. Innen vezet az út a helyi Almavirág Szakszövetkezet látványos lovas­parádéjára, majd a régi paraszti élet használati tárgyait bemutató múzeumba, végül a mellette lévő csárdába. Minden szervezetten zajlik. Mintha nem is az idén kapcsolód­tak volna be először a lajosmi- zsiek a turistaforgalom lebonyolí­tásába. .. — Mindig belefér napi prog­ramjába a külföldi látogatókkal való foglalkozás? — fordulok az őszülő halántékú — a közigazga­tási pályán immár harminc esz­tendeje tevékenykedő és a kima­gasló munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült tanácselnökhöz. Mikor visszatér dolgozószobájába, leül íróasztalá­hoz, kötegnyi elintézendő irat­anyagot vesz elő, s így felel: — Mint a nagyközség tanácsá­nak első számú felelős vezetője, bizony sok a dolgom. A telepü­lésfejlesztéssel, meg az emberi sorsokkal kapcsolatos feladatokon túl azonban roppant fontosnak tekintem az idegenforgalmunk érdekében teendőket is. És nem anyagi meggondolásból, hiszen ebből nekünk nincs bevételünk. A dolog erkölcsi-politikai értékét tartom én lényegesnek. Azt, hogy a szíves vendéglátás révén alkal­munk nyílik hitelesen bemutatni egy vidéki települést, a magyar múlt és jelen egy jellemző darab­káját, s ily módon talán komoly szolgálatot tehetünk a népek kö­zötti barátság, megértés, tisztelet elmélyítése nemes ügyének Elköszönök. S miközben a hi­vatali telefon felberreg, az ajtón ügyfél kopog, futó pillantást ve­tek az előjegyzési naptárra, s lá­tom, hogy négy nemzetet képvise­lő turistacsoport érkezik Lajosmi- zsére. Annyi bizonyos, ha teheti, dr. Havasi László nem mulasztja el a velük való találkozást sem..» Veiket Árpád Az ekétől az ásógépig Alig érnek a mezőgazdaságban az aratás végére, máris újabb nagy feladat jelentkezik a nö­vénytermesztés területén: a ta­lajművelés. S ez ismétlődik év­ről évre. Az évekkel azonban nemcsak a feladat ismétlődik, ha­nem a megoldását segítő ismere­teink, a gépesítési lehetőségek is tökéletesednek. Az egyik legforradalmibb új irányzat a talajművelésben az, hogy a jó szerkezetű, vagy ne­hezen szántható, sziklás, lejtős ta­lajokon elhagyják a szántást, he­lyette gyomirtó vegyszerezést és közvetlen — direkt — vetést al­kalmaznak. Ez a „no-tillage”-nelk nevezett, 1987-ben feltűnt, elő­ször a kukoricánál, majd a szó­jánál követett és ma már nálunk is vizsgált eljárás, különösen ott lehet jelentős a jövőben, ahol év közben rendkívül egyenetlen a csapadékelosztás és a nyári me­legben gyakoriak az olyan nagy záporok felhőszakadások. Ezek a hagyományos módon művelt talaj fedetlen, növényekkel nem borí­tott felszínét lehordják, folyama­tosan koptatják. Arányukban hasonlóak a talaj- művelés hagyományos eszközei­nél, az ekéknél, az utóbbi évtized­ben kidolgozott módosítások, a hatékonyabb és energiatakaréko­sabb munkavégzés érdekében. Közülük a legfigyelemreméltóbb hogy amíg a közismert ekékkel a talajból kivágott és oldalra fordí­tott barázdasáv keresztmetszete derékszögű idom, az újabb rom­buszekénél ez a keresztmetszet hozzávetőleg rombusz alakú. A kimetszett talajszeleteket az eketestek teljesen átfordítják, a felszínen kevés porhanyó, vagy­is szél által felkavarható és el­hordható talaj marad, a rögök pedig mélyre kerülnek. A növény­maradványok és a kijuttatott trá­gya alátakarása tökéletes, jól el is keverédnek a talajjal, nem hal­mozódnak fel a barázda alján, és altalaj sem kerül a felszínre. Semmivel sem kisebb jelentő­ségű az a próbálkozás, amelynél a hagyományos ekevasak alatt néhány cm mélységben ferdén le­felé álló, hegyes vaslemezdarabo­kat „járatnak”. Ugyanis ezek a megközelítőleg mindig azonos mélységben végzett szántásnál gyakori víznek és gyökereknek útját álló, és ezért nagyon káros, úgynevezett eketalp kialakulását meggátolhatják. Az a sajátos újítás, hogy az ekét alátámasztó kereket a trator erőleadó tengely­csonkjáról meghajtják, vagyis közvetlenül hajtott lesz az eke, ezért érdemel fokozott figyelmet, mert ez növelhetné a szántásnál a vonóerőt, vagy tapadást, amit eddig csak a traktor leterhelésé­vel és négykerékhajtással sikerült fokozni. • Hategységes ásógép • A legváltozatosabb módosítá­sok az ekék kormánylemezének felváltására hivatott szerkezetei­nél tapasztalhatók. Próbálkoznak már a gumibevonatú hengerektől kezdve, a nyújtott csavarszerű, és az ugyancsak függőlegesen forgó tengely mentén sugárirányban felerősített lemezdarabokból ösz- szeállitott formáig, számtalan vál­tozattal. Ezek szerepe — azonkí­vül, hogy használatukkal meg le­hetne növelni a szántás sebessé­gét — még a földszeletek töké­letesebb átfordítása és aprítása lenne. Az ezzel kapcsolatos alapos és ismételt vizsgálatok szerint a szántás több esetben helyettesíthe­tő sekélyebb talajműveléssel, így elsősorban tárcsázással. Ezenkívül számításba vehetők az eke pótlá­sára rotációs talajművelő szer­számok is. Ennek alapján áll az a törekvés Is, hogy az egyébként viszonylag csak rövid időszakban kihasználható kombájnokat alkal­massá tegyék az alvázuk megfe­lelő kialakításával nagy teljesít­ményű és tekintélyes munkaszé­lességű talajmarók üzemeltetésé­re. Azt már régóta tudjuk, hogy az: ásás, különösen nedves időjárás­nál, nagyszerűen konzerválja a talaj fizikai—kémiai szerkezetét a következő növény számára. En­nek kihasználásáról az utóbbi években egymás után állítják elő a megfelelő teljesítményű trak­torokra függeszthető, a kézi ásás műveletét utánzó forgó-, illetve csuklópántos, 4—8 ásóegységből álló gépeket. Egyes típusuk már sorozatban készül. Az eddigi — még csak kezdeti — hazai tapasz­talatok is Igazolják azt a máshol! már kialakult véleményt, hogy az ásógépek különösen a kötött,, agyagos és rögösödésre hajlamos talajokon, valamint az üveg- és fóliaborítású termesztő berende­zések talajainak művelésénél vé­geznek kitűnő, a hagyományos ta­lajművelő eszközökkel sokkal kedvezőbb minőségű munkát. Komiszár Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom