Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. szeptember 16. Ä követelmények kapcsolódnak egymáshoz Egy KISZ-tanfolyani tanulságai A mozgalmi feladatok elvégzését legjobban az adott termelési környezet ösztönzi, .hisz ott születnek meg azok az egyéni és közösségi igények, amelyek a munkahelyi politikai testületek akcióprogramjában mint feladatok fogalmazódnak meg. A termelőmunka feltételezi a szakmai ismeretek bővülését, mert a munkaeszközök, a technológiák szüntelen fejlődnek. Az általános műveltség mélyítése nélkül viszont szakmailag sem lehet fejlődni. A követelmények kapcsolódnak egymáshoz. Éppen úgy, mint a termelőmunkában, vagy az élet egyéb területén, a KISZ-feladatok is rendszert alkotnak; egyik feltételezi a másikat. Adatok távfeldolgozása Nemrégiben zajlott le a kecskeméti vállalatok, üzemeik és intézmények alapszervezeti és csúcsvezetőségi titkárai részére szervezett vezetőképző tanfolyam. Az ott szerzett tapasztalatok szerint a fiatalok tisztában vannak a gazdasági feladatokkal, annak elvégzéséért felelősséget éreznek, közvetlenül érdekeltek abban is, hogy megszervezzék azokat az akciókat, amelyek célja a termelés segítése. Néhány példát említünk csupán, amelyek rávilágítanak arra, hogy a „mit miért csináljunk”, tudata a legjobb szervező erő. A selejt csökkentése a ZÍM- ben is gazdasági érdek. A fiatalok minőségi őrjáratot szerveztek és például zománcozás előtt átvizsgálják a kádakat. Amelyik hibás, nem zománcozzák be. Tehát anyagot és munkát takarítanak meg azzal, hogy selejt nem megy végig a gyártási folyamaton. A SZIM gyáregységében kísérletképpen négy esztergapadon bevezették az önmeó- zást. Az ellenőrzésnek ez a formája nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy szakképzett munkaerő szabadul fel és kapcsolódhat be a termelésbe, hanem azzal is, hogy növeli az egyén felelősségét., jócskán megváltoztatja munkához való viszonyának minőségét. Ez pedig sajátos politikai nevelőmunka is. Ilyen és hasonló kezdeményezésekről beszéltek egymásnak a KISZ-vezetők. A jó példák, amelyeket a gazdasági munka igazol, szintén ösztönző erők. A Habselyem és Kötöttárugyár kecskeméti gyárának egyik alapszervezeti titkára például elhatározta, hogy náluk is megszervezi a minőségi őrjáratot. Bizonyára sikerülni fog. A KISZ-alapszervezetek termelést segítő tevékenységének értéke persze nemcsak gazdasági mutatókban jelentkezik, de erkölcsi haszna is van. Az ilyen akciókban résztvevők egyéni felelőssége növekszik a jobb, a gazdaságosabb termelés iránt, de a közösség érdekei iránt is. Itt már politikai nevelésről, az alapszervezeti munka másik fontos területéről beszélünk, amely szervesen összetartozik az előbbivel. Elmondtuk, hogy az általános műveltség tágítása, a szakmai műveltség fokozása közös munkából fakadó igény. így az is igény, hogy azok a KISZ- tagok, akik nem végezték el a nyolc általánost, iratkozzanak be az üzemi osztályokba, az esti iskolákba, a szakmunkások pedig vegyenek részt a Szakma ifjú mestere cím elnyerésére indított versenyen stb. A KISZ KB határozata ezt úgy foglalja össze, hogy minél többen vegyenek részt a művelt ifjúságért indított akcióban. Szorosan idetartozik, hogy az egyéni feladatvállalások rendszere, a megbízatások teljesítése kisugárzik. Azokat a fiatalokat is érinti — közvetlenül vagy közvetve — akik nem tagjai az alapszervezetnek. A minőségi őrjárat, vagy az önmeózás a ZIM-ben és a SZIM-ben —, hogy az előbbi példáknál maradjunk — nemcsak azoknak az érdeke, akik az alapszervezet tagjai. Éppen ezért őket is be kell vonni ezekbe az akciókba, számítani kell munkájukra is. Milyen tanulságokkal szolgált a vezetőképző tanfolyam? Az alapszervezeti munka feladatainak egymáshoz kapcsolódását összefüggésben ismerhették meg az ifjúsági vezetők, akiknek többségét az idén választották meg először. Csató Károly ORSZÁGOS ELSŐK A BÁCS-KISKUN MEGYEIEK Magánkisipari szolgáltatás A kisiparosok jelenleg a KIOSZ országos vezetőségének ‘,1971-ben hozott 70. számú határozata szerint végzik javító- szolgáltató munkájukat. Ennek alapján négy évvel ezelőtt a 'Kisiparosok Országos Szervezetének megyei titkárságai helyi intézkedési tervet készítettek, amelynek megvalósítását Bács- Kiskunban a szeptember 15-én sorra kerülő küldöttgyűlésen értékelik majd. Rehák Lászlótól, a KIOSZ megyei titkárától arról kértünk tájékoztatást, hogy mit sikerült végrehajtani az elmúlt négy év alatt a javító-szolgáltató tevékenység színvonalának emelésére kitűzött feladatokból. A megyei intézkedési tervben 1971-ben megfogalmazott fő feladat így hangzott: Tovább kell bővíteni és korszerűsíteni a javító-szolgáltató hálózatot, szélesí. teni kell a Kisiparosok a lakosság szolgálatában mozgalmat. — Bármennyire hihetetlenül is hangzik, de korábban sok helyütt nem tudta a lakosság, hogy a helység kisiparosai milyen szolgáltatást végeznek, és hogy hol keresse a szükséges szakembert •— mondotta Rehák László. — Ezen úgy segítettünk, hogy ahol szükséges volt, a KIOSZ alapszervezetei a település forgalmas pontjain hirdetőtáblákat állítottak íel név-, szakma- és címjegyzékkel. A lakosság tájékoztatására több alkalommal kisipari kiállításokat is rendeztek. 1971-ben 5159 javító-szolgáltató kisiparos dolgozott a megyében, számuk jelenleg 5361. Négy évvel ezelőtt a kisiparosok a megyében elvégzett javító-szolgáltatásból 41 százalékkal vették ki részüket, az idén pedig már meghaladja a részarányuk az 50 százalékot. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrző Bizottság ebben az évben vizsgálta a megyei építőipari szolgáltatást. s megállapította, hogy B lakáskarbantartó munkából 1974-ben a magánkisipar 52 százalékkal vette ki részét. Elismerésként könyveljük el a bizottság összefoglaló jelentésének következő részletét: „A helyi tanácsok az érdekképviseleti szervek közül a KIOSZ helyi szerveivel tartanak legszorosabb, rendszeres kapcsolatot. Az elmúlt években igyekeztünk b hálózatot úgy bővíteni, hogy a településeken a fontosabb szakmákban ne legyen hiány. Ehhez támpontot az alapszervezetek és B területükön működő iparhatóságok közös, negyedévenkénti felmérései adtak számunkra. Ami a szolgáltató kisiparosok számának növelését Illeti, elsősorban a munkaviszony melletti ipargyakorlást ösztönözzük. Abban, hogy a legtöbb üzem gazdasági vezetői engedélyezik a dolgozók művelődési engedéllyel való szolgáltató tevékenységét, nagy szerepe van a területi pártbizottságoktól kapott segítségnek. Sok nyugdíjast Is meggyőztünk róla, hogy érdemes működési engedélyt váltani, hiszen nyugdíjuk csökkentése és kereseti korlátozás nélkül dolgozhatnak Javító- szolgáltató — nem árutermelő — Iparosként. Számuk a munkaviszony melletti ipargyakorlókkal együtt az összlétszámon belül 1 .1200, szemben a négy évvel ezelőtti 872-vel. Eredményeink közé tartozik, hogy az úgynevezett kijárásos mozgalom kiszélesítésével koráb. ban ellátatlan területeket számoltunk fel, továbbá, hogy egyes településeken a kisiparosok ügyeletet szerveztek a munkaszüneti napokra rádió-, televízió- és autószerelő szakmában. A magániparosok közül sokan éltek azzal a lehetőséggel, amelyet az OTP nyújt műhely-korszerűsítési hitel címén. Az utóbbi két évben 5,5 millió forint kisipari kölcsönt folyósítottak a megyében. Szem előtt tartottuk, hogy a lakosság megelégedésére csak jó felkészültségű szakember képes dolgozni, ezért folyamatossá tettük a szakmai továbbképzést. A legutóbbi téli oktatási időszakban például 113 továbbképzési rendezvényünk volt, amelyeken 2104 kisiparos vett részt. A jó minőségű, zavartalan szolgáltató tevékenységhez folyamatos apyagellátásra van szükség. Ennek érdekében az elmúlt időszakban szervezetünk együttműködési megállapodást kötött 15 ÁFÉSZ-szel. A megállapodás jelentősége az, hogv a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek az anyagok eladásakor előnyben részesítik a lakosságnak dolgozó iparosokat, s lehetőségeikhez mérten ellátják őket valamennyi szükséges kellékkel. Az elmúlt négy évben két —. a kisiparosok helyzetét jelentékenyen befolyásoló — változás történt. A KIOSZ megyei szervezete adóközösségének jogkörébe került a személyi jövedelemadó összegének megállapítása. Ez társadalmi testületek, valamint a véleményező, kivető- és felszámolási bizottság közreműködésével történt. A cél az, hogy mindenki igazságosan, valóságos jövedelme után adózzon. 1974-ben az adózó kisiparosok 90,3 százaléka az össz- adóterhek 52,3 százalékát viselte, a fennmaradó, nagyobb Jövedelmű 9,7 százalékuk pedig az össz- adó 47,7 százalékát fizette. Az adóztatás még igazságosabbá, reálisabbá tételében vannak még tennivalók, de úgy érezzük, hogy az utóbbi években sikerült közelebb Jutni a célhoz, A KIOSZ 1971. évi 6. országos küldöttértekezlete óta régi vágya teljesült a kisiparosoknak azzal, hogy a társadalombiztosításban csaknem azonos elbírálás alá esnek a bérből és fizetésből élőkkel. A befizetett járulék ellenében ingyenes orvosi kezelésben, kórházi ellátásban, s ami igen jelentős: üzemi baleseti táppénzben részesülnek. A nyugdíj összegének kiszámítása részükre a jövedelmük és a szolgálati idejük alapján törénik. Hogy a magánkisipari szolgáltatás színvonalának emelésére tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. azt a tanácsi és pártszervek elismerésein és a lakossági panaszok számának csökkenésén kívül igazolja az is. hogy a KIOSZ országos, — a szolgáltató munka javítását célzó —, hathónapos ciklusokban folyó versenyében legutóbb első helyezést ért el a megye. Azt sem tartjuk véletlennek, hogy a kisiparosok kongresszusi és felszabadulási versenyében az ország 97 körzeti csoportja közül egy megyénkben, a kecskeméti körzeti csoport került az első helyre. A jövő feladatának a lakossági szolgáltatás még hatékonyabbá tételét továbbá a tisztességesen dolgozó kisiparosok érdekeinek védelmét tartjuk — fejezte be tájékoztatóját Rehák László. A. T. S. PANORÁMA Az elektronikus adatfeldolgozást fokozott mértékben vezetik be olyan üzemekben és intézményekben is. amelyeknek adat- mennyisége nem indokolja egy külön feldolgozó gép beszerzését Ilyenkor meg kell oldani a decentralizáltan „termelődő” adatok átvitelét egy adatgyűjtőhelyre, s onnan a feldolgozó központba. Az adatok távátvitele és távfeldolgozása új feladatok elé állítja a híradástechnikát. Meg kell oldania az adatoknak a távközlési hálózaton át való átvitelét, s megfelelő adatgyűjtő és adatátviteli berendezéseket kell a távfeldolgozásban érdekeltek rendelkezésére bocsátania. NDK-beli szakemberek olyan távadatberendezést fejlesztettek ki, amely 5—20 adatállomásból (adatfelvevő berendezésből) és egy vevőből áll. A képen látható központi felvevő lehetővé teszi az adóállomásokról befutó adatok 8 csatornás lyukszalagon való tárolását. Lecsapolás — csatornázás Nagyarányú lecsapolási munkálatok folynak a Szovjetunió területén — különböző éghajlatú vidékeken és különböző magasságokban. A balti köztársaságokban és Belorussziában áthatolhatatlan mocsarakból nagy területek válnak művelhetővé lecsapolás- sal. A Volga mentén, ahol viszont állandó a szárazság, 12 nagy öntözőrendszer épül,, s ugyancsak öntözőcsatomák épülnek a közép- ázsiai sivatagos vidékeken, ösz- szesen 55 helyen folynak olyan munkálatok a Szovjetunió területén, amelyek a megművelhető föld területét növelik majd. Az égbenyúló óriás neve A dnyepropetrovszki alpinisták egyik csoportja meghódította a Pamir több mint 6000 méter magas. eddig névtelen csúcsát, amelyet emberi láb eddig nem tapo- dott. A csúcs meghódítói a Dnyep- ropetrovszk-csúcs nevet adták a hóval fedett óriásnak. Városuk egyébként a közeljövőben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. NYOLCEZER KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ LAJOSMIZSÉN Tanácselnök a turizmusért Tetszetős külsejű, három nyelven megírt, színes fényképekkel is illusztrált idegenforgalmi prospektus került ki ez év elején a „hírős város” nyomdájából. A húszezer példányos kiadvány két teljes oldalon invitál a Lajosmizse határában levő, az E—5-ös útvonal mentén fekvő, s az országban egyedülállónak tekinthető Tanyamúzeum állandó kiállításának megtekintésére. A vele egybeépült csárdát pedig — ahol ölelés italkűlönlegességek kaphatók — hangulatos szórakozóhelyként ajánlja. Vajon meghozta-e a kívánt eredményt a bizonyára költséges propaganda? ÜUit mutat a rövidesen véget érő turista- szezon gyors mérlege? Válaszért a lajosmizsei tanácselnökhöz, dr. Havasi Lászlóhoz fordulunk. — örvendetesen sols a látogatónk — mondja. — Tavasz óta legalább nyolcezer külföldi járt itt Európa és a Közel-Kelet szinte minden országból, sőt a tengeren túlról is felkerestek bennünket. Merem mondani, nem kis részük van abban, hogy a messze földről érkezettek jól megismerhetik hazánk e táját, a Duna-Tisza köze homokhátsági vidékének torié nelmét, az erre élő emberek mai életét. — Hol fogadják a vendégeket és ki tájékoztatja őket a településsel kapcsolatos főbb tudnivalókról? — teszem fel az újabb kérdést, mire az elnök órájára pillant, felpattan íróasztala mellől, s arra kér, kísérjem el oda, ahol konkrét feleletet kaphatok mindenre. Elindulunk. A tanácsháza gondosan tisztán tartott folyosóján pergő ritmusban társalgó hölgyeket és urakat pillantok meg. Olaszok. Lehetnek vagy félszázan. A nagyterembe igyekeznek. Mögöttük a tanácselnök, aki a hallgatóságnak saját nyelvén köszön, majd tolmácscsal a jobbján szól mindarról, amit a látogatónak is illik tudni Lajosmizséről. Rutinról árulkodó, csak a lényeget taglaló előadása olyannyira figyelmet keltő, hogy hamar előkerülnek a jegyzetfüzetek, a fényképező és filmfelvevő gépek. Dehát miről is értesülnek Itália polgárai a néhány perc alatt? Többi között arról, hogy a honfoglalás után a fejedelmi törzs szállásbirtoka volt e környék, amelyet a lakosságot súlyosan megtizedelő tatárjárás után a Balkánról visszahívott kunok népesítettek be ismét. Am a törökvilág sajnos újra menekülésre kényszerítette az itt élőket. A visszatelepülés csak a XVIII. század elején kezdődött meg, s a mintegy 40 ezer hektáros hatalmas terület sokáig a gulyák, nyájak és mének legelője volt, a pásztorokat gyakorta megtámadó rablókkal, betyárokkal szemben az úgynevezett pusztahadnagyok és -bírák próbáltak védelmet nyújtani — változó sikerrel. A tanyák építéséhez kétszáz évvel ezelőtt fogtak hozzá, s közülük napjainkban is fennáll másfél ezer... Aztán megtudják, hogy az egykor csaknem terméketlen futóhomokot a szorgalmas emberi munka változtatta aranyhomokká, amely jelenleg ötvenezer gazdagon termő kajszibarackfát éltet. De számottevő errefelé az egyéb növények termesztése, valamint az állattenyésztés is... Hallhatják, hogy manapság a helység közös gazdaságaiban, ipari üzemeiben és más munkahelyein dolgozik a 13 ezres összlakosság munkavállalóinak zöme. Kiépítettek az utak, járdák, teljes közművesítés, szépek a parkok, színvonalas a kereskedelmi, a vendéglátóipari, az egészségügyi és a kulturális ellátás. A tanyákban is jórészt villany világít. Es egyre többen költöznek a vásárolt, vagy az önerőből épített modern lakásokba, családi házakba. Nos, ilyesféle információt kapnak a turisták — közöttük állami tisztviselők, jogászok, mérnökök, orvosok. Ezután az ízlésesen berendezett, a helyi amatőr festők munkáival és a fafaragók paraszti ihletésű alkotásaival díszített teremből a kétszáz éves épület — a hajdanában volt vendégfogadó- — pincéjébe vonul a csoport, hogy megízlelje e táj világszerte híres italát, a barackpálinkát. Innen vezet az út a helyi Almavirág Szakszövetkezet látványos lovasparádéjára, majd a régi paraszti élet használati tárgyait bemutató múzeumba, végül a mellette lévő csárdába. Minden szervezetten zajlik. Mintha nem is az idén kapcsolódtak volna be először a lajosmi- zsiek a turistaforgalom lebonyolításába. .. — Mindig belefér napi programjába a külföldi látogatókkal való foglalkozás? — fordulok az őszülő halántékú — a közigazgatási pályán immár harminc esztendeje tevékenykedő és a kimagasló munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült tanácselnökhöz. Mikor visszatér dolgozószobájába, leül íróasztalához, kötegnyi elintézendő iratanyagot vesz elő, s így felel: — Mint a nagyközség tanácsának első számú felelős vezetője, bizony sok a dolgom. A településfejlesztéssel, meg az emberi sorsokkal kapcsolatos feladatokon túl azonban roppant fontosnak tekintem az idegenforgalmunk érdekében teendőket is. És nem anyagi meggondolásból, hiszen ebből nekünk nincs bevételünk. A dolog erkölcsi-politikai értékét tartom én lényegesnek. Azt, hogy a szíves vendéglátás révén alkalmunk nyílik hitelesen bemutatni egy vidéki települést, a magyar múlt és jelen egy jellemző darabkáját, s ily módon talán komoly szolgálatot tehetünk a népek közötti barátság, megértés, tisztelet elmélyítése nemes ügyének Elköszönök. S miközben a hivatali telefon felberreg, az ajtón ügyfél kopog, futó pillantást vetek az előjegyzési naptárra, s látom, hogy négy nemzetet képviselő turistacsoport érkezik Lajosmi- zsére. Annyi bizonyos, ha teheti, dr. Havasi László nem mulasztja el a velük való találkozást sem..» Veiket Árpád Az ekétől az ásógépig Alig érnek a mezőgazdaságban az aratás végére, máris újabb nagy feladat jelentkezik a növénytermesztés területén: a talajművelés. S ez ismétlődik évről évre. Az évekkel azonban nemcsak a feladat ismétlődik, hanem a megoldását segítő ismereteink, a gépesítési lehetőségek is tökéletesednek. Az egyik legforradalmibb új irányzat a talajművelésben az, hogy a jó szerkezetű, vagy nehezen szántható, sziklás, lejtős talajokon elhagyják a szántást, helyette gyomirtó vegyszerezést és közvetlen — direkt — vetést alkalmaznak. Ez a „no-tillage”-nelk nevezett, 1987-ben feltűnt, először a kukoricánál, majd a szójánál követett és ma már nálunk is vizsgált eljárás, különösen ott lehet jelentős a jövőben, ahol év közben rendkívül egyenetlen a csapadékelosztás és a nyári melegben gyakoriak az olyan nagy záporok felhőszakadások. Ezek a hagyományos módon művelt talaj fedetlen, növényekkel nem borított felszínét lehordják, folyamatosan koptatják. Arányukban hasonlóak a talaj- művelés hagyományos eszközeinél, az ekéknél, az utóbbi évtizedben kidolgozott módosítások, a hatékonyabb és energiatakarékosabb munkavégzés érdekében. Közülük a legfigyelemreméltóbb hogy amíg a közismert ekékkel a talajból kivágott és oldalra fordított barázdasáv keresztmetszete derékszögű idom, az újabb rombuszekénél ez a keresztmetszet hozzávetőleg rombusz alakú. A kimetszett talajszeleteket az eketestek teljesen átfordítják, a felszínen kevés porhanyó, vagyis szél által felkavarható és elhordható talaj marad, a rögök pedig mélyre kerülnek. A növénymaradványok és a kijuttatott trágya alátakarása tökéletes, jól el is keverédnek a talajjal, nem halmozódnak fel a barázda alján, és altalaj sem kerül a felszínre. Semmivel sem kisebb jelentőségű az a próbálkozás, amelynél a hagyományos ekevasak alatt néhány cm mélységben ferdén lefelé álló, hegyes vaslemezdarabokat „járatnak”. Ugyanis ezek a megközelítőleg mindig azonos mélységben végzett szántásnál gyakori víznek és gyökereknek útját álló, és ezért nagyon káros, úgynevezett eketalp kialakulását meggátolhatják. Az a sajátos újítás, hogy az ekét alátámasztó kereket a trator erőleadó tengelycsonkjáról meghajtják, vagyis közvetlenül hajtott lesz az eke, ezért érdemel fokozott figyelmet, mert ez növelhetné a szántásnál a vonóerőt, vagy tapadást, amit eddig csak a traktor leterhelésével és négykerékhajtással sikerült fokozni. • Hategységes ásógép • A legváltozatosabb módosítások az ekék kormánylemezének felváltására hivatott szerkezeteinél tapasztalhatók. Próbálkoznak már a gumibevonatú hengerektől kezdve, a nyújtott csavarszerű, és az ugyancsak függőlegesen forgó tengely mentén sugárirányban felerősített lemezdarabokból ösz- szeállitott formáig, számtalan változattal. Ezek szerepe — azonkívül, hogy használatukkal meg lehetne növelni a szántás sebességét — még a földszeletek tökéletesebb átfordítása és aprítása lenne. Az ezzel kapcsolatos alapos és ismételt vizsgálatok szerint a szántás több esetben helyettesíthető sekélyebb talajműveléssel, így elsősorban tárcsázással. Ezenkívül számításba vehetők az eke pótlására rotációs talajművelő szerszámok is. Ennek alapján áll az a törekvés Is, hogy az egyébként viszonylag csak rövid időszakban kihasználható kombájnokat alkalmassá tegyék az alvázuk megfelelő kialakításával nagy teljesítményű és tekintélyes munkaszélességű talajmarók üzemeltetésére. Azt már régóta tudjuk, hogy az: ásás, különösen nedves időjárásnál, nagyszerűen konzerválja a talaj fizikai—kémiai szerkezetét a következő növény számára. Ennek kihasználásáról az utóbbi években egymás után állítják elő a megfelelő teljesítményű traktorokra függeszthető, a kézi ásás műveletét utánzó forgó-, illetve csuklópántos, 4—8 ásóegységből álló gépeket. Egyes típusuk már sorozatban készül. Az eddigi — még csak kezdeti — hazai tapasztalatok is Igazolják azt a máshol! már kialakult véleményt, hogy az ásógépek különösen a kötött,, agyagos és rögösödésre hajlamos talajokon, valamint az üveg- és fóliaborítású termesztő berendezések talajainak művelésénél végeznek kitűnő, a hagyományos talajművelő eszközökkel sokkal kedvezőbb minőségű munkát. Komiszár Lajos
