Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

• PETŐFI NEPE • 1915. szeptember 2. Iparszerű sertéstelepek - javuló gazdálkodás • Téeszközi vállalkozás keretében épült a bátyai sertéstelep. (Kiima Győző felvétele.) twmeS8 Az állatok biológiai igényének megfelelően vetkezetei és állami gazdaságai közül 1967-től, a sertésprogram meghirde­tése óta 284-ben épült szakosított, folyamatos termelésre al­kalmas, iparszerű sertéstelep. E telepekről az elmúlt évben csaknem 2 millió hízott sertést szállítottak a vágóhidakra. Annak ellenére, hogy sok kezdeti nehézséggel kellett meg- birkozniok az építőknek és az üzemeltetőknek — s ma is van még mit javítani például a kapacitás-kihasználáson, gazdasá­gosságon — a nagyüzemi sertéstartás bevezetése az elmúlt 7—8 évben nagyobb lendületet adott az ágazat fejlődésének, mint az ezt megelőző fél évszázad alatt végrehajtott módosí­tások. A sertéshúsellátás javulása, sőt az időszakos húshiány megszűnése is jórészt e telepek termelésének tulajdonít­ható. Ugyanakkor európai vonatkozásban is nagyra értékelt módszer megvalósításának voltak részesei a gazdaságok. Az iparszerű sertéstartás bevezetésével több fejlett tőkés orszá­got megelőztek, s a szocialista országok között elsők e tar­tásmód alkalmazásában. Az útkeresés jellemezte az el­ső időszakot, amit az is bizonyít, hogy csaknem harmincféle tele­pet építettek. A helyes utat — ma már egyértelműen megállapítha­tó — azok járják akik minden technikai, technológiai megoldást az állatok biológiai igényének rendelnek alá. Olyan telepeket építettek, amelyek kielégítették a sertések komfortigényét. Talán szokatlan, hogy az állat­tartásnál emlegetjük a „komfort” szót, ami régebben csak az ember kényelmes körülményeire utalt. Mégis el kell ismerni — a kuta­tók már régen bebizonyították — hogy az állatok csakis akkor ké­pesek maximális teljesítményre (a sertések például a napi átla­gos 50—90 deka súlygyarapodás­ra). ha az ehhez szükséges élet- feltételek megvannak, hőmérsék­let, páratartalom, az oxigén meny- nyisége, a fény, zaj, szag, és még sorolhatnánk mi minden befolyá­solja az állatok fejlődését, nem is beszélve a takarmányozásról, ennek minőségéről. A telepeken az intenzív hizlaláskor — a köz­nyelv „hajtatott hizlalásnak” mondja — sem lehet minden kül­ső zavaró körülményt kiiktatni. Ismét szükséges egy olyan fogal­mat említeni, ami korábban a hu­mán biológiában volt használa­tos: a stresszhatást. Az állattar­tók tapasztalhatják, hogy idővál­tozáskor, vagy ha vihar van. me­lyet dörgés, villámlás kísér, a ko­ca tejtermelése csökken, a hízók kevesebbet esznek. Idegrendszeri reagálása ez a sertéseknek, amely hatásoktól a telepeken is védtele­nek. Viszont az már megelőzhető, hogy például ,a túlzsúfoltság vagy az egyik helyről a másikra szál­lításkor a durva bánásmód miatt lépjen fel hasonló következmé­nyekkel járó stressz. Ha csak e néjiány elméleti alapfeltételt vesszük is számítás­ba. kitűnik, milyen nagy körülte­kintés. szakértelem szükséges epv- egy sertéstelep elkészítéséhez, üzemben tartásához. Minden feltételt maximálisan nem lehet teljesíteni — vagy csak gazdaságtalan beruházással — de az optimális megoldások elérhe­tők és ehhez a kiindulási alapot az állatok biológiai igényei ad­ják. A MÉM Termelési és Mű­szaki Fejlesztési Főosztálya négy éve értékelte az összes teleprend­szert — elsősorban a gazdaságos­ságot és a biológiai szempontokat véve figyelembe — s a négy leg­jobb sertéshús-termelési rendszer működését engedélyezte. Kétségtelen, hogy a kísérleti időszak „tanulópénzét” azoknak a gazdaságoknak kellett megfi­zetni, akik elsők között kezdtek komplex, iparszerű sertéstelep építésébe. Arra. hogy a MÉM szakemberei korábban eldöntsék, melyik teleprendszerek működ­tethetők a leghatékonyabban, ta­pasztalat híján nem volt lehető­ség. Ehhez legalább 3—4 éves fo­lyamatos figyelem kell. Az indu­lás első két éve nem lehet mérv­adó. Általában ebben az időszak­ban veszteségesen működtek a te­lepek. mivel a dolgozóknak sem volt meg a kellő felkészültségük, s a technológia sem „állt be”, il­letve a körülményekhez képest módosításokra volt szükség. A harmadik-negyedik évben azon­ban a tervezett eredményeket tel­jesíteniük kell a telepeknek, gaz­daságosan, sőt olyan nyereséggel, ami az első két év veszteségét pótolja. A jövőben csak olyan telepek építhetők — a MÉM is ezek működéséhez járul hozzá — amelyek az előbbi elvek szerint működtethetők, vagyis hatéko­nyak a modern közgazdaság ál­láspontja szerint is. Bács-Kiskun megyében az em­lített időszakba*-! huszonhárom iparszerű sertésteíetrdpkílt1. Éhek­ből tavaly több mint 200 ezer hí­zott sertést értékesítettek. A Du- namenti és Kiskunsági TESZÖV- höz tartozó gazdaságokban öt te­lep készült: a bátyai és a hartai téeszközi vállalkozások kereté­ben. valamint a solti Rákócziban és Szikrában, illetve a szalkszent- mártoni Petőfiben. A szövetség évente rendszeresen elemzi ezek működését, s megállapították, hogy a sertéstelepek között — bár négyféle rendszert képvisel­nek — a termelésben és a gazda­ságosságban nincs jelentős elté­rés. s évről évre sikeresen javíta­nak eredményességükön. Annak ellenére mondható mindez, hogy az öt telepről még tavaly is csak 38 ezer hízót értékesítettek a ka­pacitás teljes kihasználására ter­vezett 50 ezer helyett. Csabai István (Folytatjuk) Űj mezőgazdasági repülőgép A világon először szovjet re­pülők — lengyel kollégáikkal együttműködve — turboreaktív hajtóművel felszerelt M—15 tí­pusú repülőgépet alkottak a me­zőgazdaság számára. A gép két­szer annyi vegyszert emel fel, mint dugattyús elődje, az AN—2. Az új repülőgép nagyon mozgé­kony, s a legmodernebb navigá­ciós műszerekkel van ellátva. A hermetikusan elzárt kabin­ban a mikroklímát a repülő „íz­lése” 'szerint tartják fenn. Az M—15 típusú gép fölülmúlja az AN—2 teherbíró képességét és más fontos repülési jellemzőit, ugyanakkor megőrizte annak legjobb ..földi” sajátosságait. Mint az AN— 2-esnek. minimá­lis távolságra van szüksége a fel- és leszállásnál, ezért nem igényel különleges repülőteret. BIZTONSÁGI VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR A modern népvándorlás korát éljük, amikor nyaranta milliók kelnek útra járműveikkel isme­retlen tájak felfedezésére,; ki­kapcsolódást és pihenést keres­ve. Azok számára, akik lakóko­csit 'is vontatnak autójukkal, új­fajta visszapillantó tükröt hoz forgalomba egy nyugatnémet cég. A . 23XJ8. cm méretű tükröket rezgésr&entés' (eteszTiópekra erő­sítik fel az autó mindkét olda­lán, így a vontató gépkocsi ve­zetőjének kitűnő kilátása lesz hátrafelé, még a lakókocsi mögé is. A különleges — szabadalma­zott1 — rögzitöszerkezet révén az újfajta visszapillantó tükör pil­lanatok alqtt leszerelhető, ha az autó már nem vontat lakókocsit. Vontató személygépkocsinál mindeddig megoldatlan volt a kielégítő tájékoztatást nyújtó visszapillantás problémája. Te­herautóknál újabban a „szerel­vény” hátsó részére felerősített tv-kamera segítségével oldják meg a mögöttes terület áttekin­tését. A kis kamera a vezető mellett elhelyezett képernyőn fo­lyamatosan jeleníti meg a ve­zetés biztonságát szolgáló infor­mációkat. Személygépkocsiknál alkalmazva még túl drágának bi­zonyul ez a megoldás. TUDOMÁNY— TECHNIKA • TUDOMÁNY—TECHNIKA • TUDOMÁNY—TECHNIKA Korszerű hideghengersor A transzformátorlemez készí­tésénél a gyártástechnológia ap­ró „finomságai” nagy befolyás­sal vannak a termék minőségére. Éppen ezért a szakemberek gon­dos körültekintéssel alakították ki a legmegfelelőbb gyártási módot. A kísérletek során a lá­gyított szalagot az első fokozat­ban 0,7—0,3 mm vastagságúra hengerelték, majd lágyítás után egy újabb hengerlési fokozatnak vetették alá (0,35—0,28 mm vég­méretre), amit hőkezelés köve­tett. A lágyító hőkezelések hő­mérséklet 800—1050 C-fok között változtatták. Azt tapasztalták, hogy a második fokozatban vég­zett hideghengerlésnek van kü­lönösen nagy hatása az anyag­szerkezet kialakulására (szemcse­szerkezet, újrakristályosodás). • A képen látható hideghengeraoron, mcjyct a Verklised Fémkom - blnátban helyeitek üzembe, a transzformátorok, generátorok és más elektromos gépek gyártásához szükséges különleges acélleme­zeket állítják el«. Olaj porlasztás - ultrahanggal Üjfajta olaj­égőt fejlesztet­tek ki a japán Matsushita cég kutatói, amely az eddigiekénél jóval kedve­zőbb hatásfok­kal égeti el a tüzelőanyagot, ami azt ered­ményezi, hogy az égéstermé­kek kevésbé szennyezik a levegőt. E ket­tős előnyt azál­tal érték el, hogy az olajat ultrahangos porlasztással fi­nom köd formájában Juttatták be a tüzelőtérbe, A rezgésszám állandóságát automatikus frek­vencia-szabályozóval oldották meg, az olaj tökéletes elégésé­hez szükséges levegőmennyisé­get pedig külső és beláő csőből álló kettős keverőszerkezettel érték el. Az ultrahangos olajégő fűtőteljesitménye tág határok között — 4000 kalóriától 40 000 kalóriáig — szabályozható, ami a hagyományos konstrukciók egyikével sem valósítható meg. Az új olajégő további előnye, hogy jóformán alig hallható halk zümmögéssel működik. Fú- vókafurata — az eddigi 0,25— 0,30 mm-es fúvókák helyett — 4 milliméter átmérőjű, így az el­dugulástól nem kell tartani. Az oszcillátorral egybeszerelt égő súlya mindössze 12,5 kilogramm. Az élet árnyékában Idézet Zsigmond Ferenc hozzánk címzett leveléből: „Senkim és semmim nincs. 71 éves vagyok, Harkakötöny község egyik tanyáján laktam. Nem bírtam a nehéz munkát, melyet az eltartásomért kellett végeznem. Felkerestem a községi tanács vb-titkárát, elpanaszoltam nehéz helyzetemet. Segítségemre sietett és felvettek a kiskunmajsai szociális otthonba.” Az útmenti eperfa lombja alatt karosszékben idős férfi ül. De­reka körül takaró. Rámköszön, tüzet kér. Nyújtom az égő gyu- faszálat, s akkor veszem észre, mindkét lába hiányzik. Tőlünk párszáz méterre elrobog a maj- sai vonat. Szemével arrafelé int, csak sejthetem, talán így tör­tént ... Mögötte fehér kőporral vakolt takaros ház. Nemrég újíthatták fel. Falán jókora betűs felirat: Járási Szociális Otthon. □ o □ A Bács-Kiskun megyében mű­ködő szociális otthonok négy tí­pusba csoportosíthatók. A me­gyei tanács vb egészségügyi osz­tálya általános, beteg, elme- és tüdőbetegeket ellátó otthonokat alakított ki. A kiskunmajsai in­tézetbe általában idős, rendsze­rint gyógyíthatatlan betegek, testi fogyatékos emberek kerül­nek. Csaknem húsz évig a fél­egyházi járási tanács egészségügyi osztályának felügyelete alá tarto­zott, 1970-től a Kiskunhalasi Já­rási Hivatal egészségügyi osztá­lya utalja ide az arra rászoruló­kat. □ □ □ Herczeg Pálné húsz éve irá­nyítja az intézetet, amely 1951- ben jött létre. Azelőtt néhány szobás községi szegényház volt. — A szociális otthon jelenlegi 51 lakóját 9 szobában helyeztük el — magyarázza az intézetve­zető. — A szobák három-, négy-, öt-, illetve hatágyasak. A zsú­foltság megszüntetése nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A járás területéről jelenleg 39 jogos ké­relemnek helyhiány miatt nem tudunk eleget tenni. Pedig a já­rási hivatal szinte minden évben bővítteti az otthont, s új szociá­lis helyiségeket létesíttet. Nem­rég új derítőrendszer épült, ta­valy 2 millió forintért egyebek között mosókonyhával, vasalóhe­lyiséggel gyarapodott az intézet. Most a konyhát bővítik. Néhány hónapja festettek. □ □ □ ' ................. , F élköríves folyosóról, nyílnak a szobák. Az állandó szellőztetés céljából kinyitott ajtókat mintás függönyök helyettesítik. Itt is, ott is sok ágy bevetetlen. Az egyikben ősz hajú, idős néni fekszik. — 1959 januárjában agyvérzést kaptam, néhány hónap múlva ide kerültem, azóta nem tudok lábra állni. Több mint 16 éve ... Kezdetben az ágy végéhez erősí­tett kötél segítségével még vala­hogy csak fel-fel tudtam ülni, de ma már ez sem megy. Ha az ol­vasástól elfárad a szemem, be­szélgetek a társaimmal, a gondo­zó nővérekkel, vagy — egyre többet — alszom ... □ □ □ Az ebédlőben, ami egyben a társalgó is, többen beszélgetnek, kártyáznak, olvasnak. — Sok érdekes regény van a házi könyvtárban, két év alatt, amióta itt .vagyok már vagy hú­szat el is olvastam — magyaráz­ta egy idős férfi. — Ez is izgal­mas könyv — mutatott az előtte levő regény címlapjára: Verne, Nyolcvan nap alatt a Föld körül. Esténként a televiziót nézem, vagy rádlózok. □ □ □ A zenét legjobban az otthon legfiatalabb lakója, egy 28 éves fiatalember kedveli. Baleset mi­att mind a két lába béna. Két­kerekű kiskocsival közlekedik. Gyakran kijár a községbe, isme­rőseivel beszélget. Olvasni nem szeret. Többen is javasolták ne­ki, végezze el az általános iskola utolsó három osztályát, utána esetleg középiskolába mehetne, vagy szakmát is tanulhatna. Nincs kedve... □ □ □ Delet harangoznak, hozzák a konyháról az ételt, mindenki ebédel. Leves, főzelék hússal, édesség. Hetente új ágyneműt, másik váltás ruhát kapnak. Hat gondozó felügyel rájuk. Dr. Tö­rök László, a majsai szülőotthon főoryosa naponta megvizsgálja őket. Más látogatójuk ritkán akad. Néha azért jönnek a gyerekek, rokonok, ismerősök. Egy alka­lommal még kanadai vendége is volt egy idős néninek: a lánya és a kint született unokája. A régóta ágyban fekvő asszony bú­csúzáskor a bejárati kapuig kí­sérte látogatóit. Visszafelé jövet akkor látta először a szociális otthon 800 négyszögöles kertjét, amelyet a községi tanács dolgo­zói társadalmi munkában rend­ben tartanak. Fák, rózsabokrok, virágok övezik az idős emberek otthonát. További idézet Zsigmond Fe­renc leveléből: „Nem is tudom mily szavakkal adjak hálámnak és köszönetemnek kifejezést azért a jó, kedves és udvarias bánásért, melyben itt mindany- nyian részesülünk. Mindenki sze­retettel, kedvességgel vesz körül. Az élelmezés kitűnő, ízletes. A tisztaság elsőrendű. Ezek mind az itt dolgozó személyek lelkiis­meretes munkáját bizonyítják.” Tárnái László Ahol már nem vesznek fel mérnököt Néhány éve, hogy a Ívovi Elektron Egyesülés nem vesz fel mérnököket, mert a káderután­pótlás az egyesülés saját gyárai­ból és üzemeiből történik. — Lehetőséget adunk —mond­ta Sztyepan Petrovszkij, az Elektron vezérigazgatója —, min­den fiatal munkásnak, techni­kusnak és alkalmazottnak, hogy felsőfokú oktatási intézményben levelező, vagy esti tagozaton ké­pesítést szerezzen. Többségük olyan szakon végez, am ly le­hetővé teszi, hogy a későbbiek­ben mérnökként dolgozzon egyesülésünk gyáraiban. így 1974-ben 150 szakember szerzett diplomát. Jelenleg 1100 fiatal folytatja tanulmányait. Lvov Ukrajna nyugati hatá­rán fekvő nagyváros. Tizenegy felsőoktatási intézményben mint­egy 80 ezren tanulnak, ötven százalékuk levelező, vagy esti tagozatos. Vizsgaidőszakokban 10 napos fizetett szabadságot, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez pedig 4 hónap flr zetett szabadságot kapnak. A jö­vő mérnökei hetenként egy al­kalommal tanulmányi szabadsá­gol kapnak, erre a napra átlag- fizetésük 50 százaléka illeti meg őket. Nem nehéz kiszámítani, hogy az 5—6 évig tartó tanulmányi időszakban a levelező és esti ta­gozatosok csaknem 8 hónap ked­vezményt kapnak teljes fizetés­sel. A Elektron Egyesülés nem­csak a mérnökuténpótláara gon­dol. A kérdést tágabb horizont­ról- nézik. — Arra törekszünk, hogy mun­kásaink általános és szakmai képzettségének színvonalát emel­jük, — folytatta a vezérigazgató — Ez év végéig már nem lesz olyan munkásunk, akinek ne len­ne középiskolai végzettsége és ne ismerne tökéletesen egy, vagy több szakmát. Mindezt az élet kényszeríti ránk. Az egyesülés három gyá­rában és üzeméber. a termelést szinte száz százalékosan automa­tizáltuk és gépesítettük. Az ad­minisztrációt és a könyvelést pedig számítógéppel végezzük. Széles látókör és alapos szakmai ismeretek nélKül a legegyszerűbb műveleteket sem lehet végrehaj­tani. Az Elektron számára ezért elsőrendű a káderképzés. Külö­nösen a fiatalok képzése. Az egyesülés központi — tele­víziókészülék — gyára mellett a közelmúltban felépült egy négy­emeletes tankompléxum, amely 1 millió 700 ezer rubelbe került. Itt fogják oktatni az egyesülés minden dolgozóját. Az egyik tanteremben például a tévék miniatűr szerelőszalagja látható. Itt az elméleti foglalkozások után 150 fiú és lány szerzi meg a gyakorlatot Az intézményben munkavédelmi, tudományos munkaszervezési, műszaki infor­mációs tanterem U található. A tankomplexum igazgatója, Olga Badik mérnök véleménye szerint, Itt minden feltételt megteremtet­tek a szakmai ismeretek alapos elsajátításához. A tankomplexum a tízéves szociális fejlesztési terv kereté­ben létesült, amelyet az egyesü­lés gazdasági fejlesztési tervével összhangban állítottak össze. Jelenleg a tervnek megfelelően évi 200 ezer rubelt for lítanak erre. Vlagyimir Popov az APN tudósítója—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom