Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

1975. szeptember 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Együttműködési Hazautaztak Baja testvérvárosi vendégei A múlt héten csütörtökön Suzic Bozso, Zombor város képviselőtestülete elnökének vezetésével pár napos látogatásra Bajára ér­kezett Öttagú zombori küldöttség vasárnap Budapesten járt. Délelőtt megtekintette a Parlamentet, majd meglátogatva az országos mezőgazdasági kiállítást, visszatért Bajára. A két város, illetve járás képviselői a délutáni órákban ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy aláírják az 1976. december 31-ig szóló, im­már 10. évi együttműködési szerződést. Figyelemre méltó a megálla­podásban a két város gazdasági egységei együttműködésének — a korábbiakhoz képest szélesebb körű előirányzata. Így például a ■bájai hűtőipari vállalat és a zombori Poljoprivredno-Indust- rijskí Kombinat, a Bajai Ganz Művek és a zombori Rade Kon­cár, a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat bajai üzeme és a Bezdani Hajógyár, stb. kö­zötti együttműködést, a kapcso­latok fejlesztését célozza. Tovább bővül a szerződés ér­telmében. a két város kulturális kapcsolatainak köre. A többi között a képzőművészek kölcsö­nös kiállításait, a bajai és a zombori tánítóképző intézetek munkakapcsolatát, a bajai szak­munkásképző intézet és a zom­bori műszaki iskola-központ szakmai vetélkedőit, kölcsönös diáküdültetést irányozták elő. A megállapodás befejező passzusa szerint a két város 10 évi együtt­működéséről jövőre külön kiad­ványban is megemlékeznek. megállapodás Egyhetes KÉPERNYŐ előkészítő Emlékező műsorok A zombori küldöttség eluta­zása előtt interjút kértünk Mil- jevic Ljubinko elvtárstól, a Vaj­dasági Kommunisták Szövetsé­ge Zombori Bizottságának titká­rától ... — Hogyan értékeli a két város között 1966 óta fennálló együtt­működést? / — Ha még újat mondhatok: úgy vélem, hogy Baja és Zom­bor együttműködése az országa­ink közötti kapcsolatok egyik drágakövét jelenti. Különösen azért, mert nemcsak a két vá­ros vezető képviselőinek együtt­működésére, szótértésére szorít­kozik ez a kapcsolat, hanem a dolgozó emberekkel való széles körű találkozásokra is lehetősé­get nyújt. Miután számos sajátossággal rendelkező, két szocialista or­szág kapcsolatairól van szó, együttműködésünkben a sajátos­ságokat kölcsönösen és messze­menően tiszteletben tartjuk. Ép­pen ezért sokat tanulunk egy­mástól. A cserelátogatások újabb és újabb alkalmak arra, hogy lássuk, megismerjük mit csinál, mit ér el a szomszéd, hogy köl­csönösen örüljünk az eredmé­nyeknek, s hogy tapasztalatokat cseréljünk a problémák megol­dására. Hiszen akadnak gondok is mindkét oldalon. .Hadd tegyem hozzá: magán­emberként is rendkívül örülök kapcsolataink fejlődésének. Vé­leményem szerint számos olyan terület kínálkozik még, amelyre az együttműködést ki lehetne terjeszteni. Csupán a közművelődési dol­gozók cseréjéről szólva, ami nemrégi keletű: úgy vélem, en­nek jó hasznát látják a szakem­berek is. Igen gyümölcsözőnek ígérkezik a bajai tanítóképző és zombori testvérintézményé­nek kapcsolata. Újat és haszno­sat kapott az első zombori cso­port, amely Baján a matemati­ka oktatásának módszerét tanul­mányozta. A módszert bevezet­jük. Az idei őszön a bajai ta­nulókat várjuk Zomborba ... Elmondhatom még, hogy a Szerb Autonóm Köztársaság és a Magyar Népköztársaság együtt­működésének keretében nemrégi­ben a magyar nagykövet három­száz kötetnyi könyvvel, magyar klasszikusok műveivel ajándékoz­ta meg a zombori kétnyelvű Velj- ko Petrovic Gimnáziumot. Mi­után mindkét nyelvet mindkét oldalon tanulmányozni lehet, s erre az .ösztönzés sem hiányzik, ez nagy haladás, nagyszerű do­log, jó szolgálata népeink barát­ságának, testvéri együttműkö­désének — fejezte be nyilatko­zatát Mfljevic Ljubinko. P. I. (Tóth Sándor felvétele.) „Gólyák” a műszaki főiskolán A kecskeméti Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskolán az elsőévesek számára' az idén is megszervezték a már hagyo­mányosnak számító tanévelőké­szítő tanfolyamot. Az új főis­kolások, a „gólyák” szeptember 1. és 6-a között előadásokon, konzultációkon, szórakoztató és sportrendezvények sorozatán vesznek részt, hogy minél köny- nyebben beilleszkedhessenek az intézmény életébe. A főiskola és a diákotthon ve­zetősége a KISZ-szervezettel kö­zösen dolgozta ki az átgondolt, tartalmas és színes programot. A kollégiumba érkező elsőévese­ket tegnap idősebb társaik fo­gadták. Segítettek elhelyezkedé­sükben, és tájékoztatták őket a diákotthon rendjéről, mindenna­pi életéről. Az egyhetes tanfolyamon vala­mennyi új főiskolás részt vesz. Az egésznapos foglalkozások so­rán a diákok tájékoztatást kap­nak az intézmény szervezeti és működési szabályzatáról, és a KISZ-szervezet szerepéről. A legfontosabb tantárgyak, így a matematika, a fizika, a mecha­nika, a politikai gazdaságtan, valamint az anyag- és gépszer- kezettan előadói megbeszélik a hallgatókkal a jegyzetelést és a tanulás követendő elveit, gya­korlatát. Előadások is bővítik a fiata­lok ismereteit. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára a hazafi- ság, nacionalizmus és interna­cionalizmus témaköréből, dr. Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője pedig -időszerű nemzetközi kérdésekről tart tá­jékoztatót és konzultációt. Az előkészítő tanfolyam szer­vezői lehetőségeket teremtettek a művelődésre és a sportolásra is. (—ts—) Erőművek az Angarán Az uizty-ilimi vízierőmű első két aggregátora megkezdte a vil­lanyáram termelését. Ha majd az erőmű mind a 18 blokkja műkö­désbe lép, évente összesen több mint 20 milliárd kilowattóra vil­lamos energiával fog hozzájá­rulni a kelet-szibériai egyesített energiarendszer zavartalan mű­ködéséhez. Az uszty-ilimi vízierőmű a an- garai erőműsoir harmadik lépcső­je, s egyben az ország harmadik legnagyobb vízierőműve a krasz- nojarszki és a bratszki vízierő­mű után. Ez a telep központi magja lesz annak az új energe­tikai komplexumnak, amelynek Elégedettek lehetnek a tanévnézők a hétvégi műsorokkal. Gondolom, kevesen mérgelődtek a televízió szombat-vasár­napi programja miatt. Bizonyára inkább a változatosságot és a színvonalat dicsérték többen ez alkalommal — jogosan. Ezen a két napon kz emlékező műsorokban gyönyörködhet­tünk elsősorban. segítségével hozzá lehet majd fogni a természeti kincsekben rendkívül gazdag Közép-Angara- vidék tervszerű kiaknázásához. Uszty-Ilim-ből indul majd ki az a nagyfeszültségű távvezeték, amely energiával fogja ellátni a most épülő 3200 kilométer hosszú Bajkál-Amur vasúti fővonalat. Áz uszty-ilimi vízierőmű tel­jesen új fogalom a szovjet ener­giagazdálkodásban. Bár aggregát- jai — méreteiket tekintve — ki­sebbek, mint mondjuk a bratsz­ki erőműé, turbináinak hasznos működése mégis két százalékkal nagyobb. (BUDAPRESS—APN) Színészmúzeum A mai fiatalok keveset tud­nak Ladányi Ferencről, a tíz esztendővel ezelőtt elhunyt nagy művészről, aki évtizedeken át annyi szép élménnyel ajándékoz­ta meg tisztelőinek népes tábo­rát. Már a harmincas években feltűnt —• először Miskolcon — egyéni karakterével, vonzó egyé­niségével, tehetségével. Sikerek­ben gazdag, változatos színészi pályát mondhatott a magáénak, míg annyi nagyszerű szerep ra­gyogó eljátszásával elért a Kos- suth-díjas kiváló művész címig, pályafutásának ritka szép betel­jesüléséig. A tévé színészmúzeuma végig­kísérte életútján Ladányit, aki Rajz János találó szavaival „min­dent el tudott hitetni a közön­séggel”. A Rómeó és Júlia, a Bánk bán, az Egerek és embe­rek, A kertész kutyája, A néma levente és sok más, kitűnő darab főszerelőjeként varázslatos ala­kításokat nyújtott a színpadon; és sok-sok szerepet játszott el a filmvásznon is. A pályatársak, az egykori ba­rátok és munkatársak különös melegséggel szóltak róla, felele­venítve *az együtt töltött idők legszebb óráit, napjait. Valljuk be, hogy mi, kiknek megadatott, hogy élőben láthassuk és hall­hassuk őt, elérzékenyültünk a múltbeli képek felelevenítése láttán, s ismét dicséret illeti a műsorvezető, rokonszenves Fa- rády Istvánt közvetlen fellépé­séért, szép beszédjéért. A mozgalom tanúja Amikor a nemrégiben meghalt Nádass Józsefet hallgattam va­sárnap délután filmfelvételről a képernyő előtt, azon tűnődtem: vajon miért maradt el ennek az oly szemléletes előadású, oly nagy hévvel izgalmas dolgokat mesélő embernek a többszöri szerepeltetése a Magyar Televí­zióban? Hiszen mindaz, amit lá­tott, tapasztalt, minden, amit hosszú évtizedeken keresztül a mozgalom cselekvő részeseként átélt, s alkotásokban kifejezett, annyira tanulságos és érdekes, hogy nem csak kívánja de kö­veteli — még így, utólag is — a nagy nyilvánosságot. Nádass József költő, író, pub­licista és irodalomszervező fiatal korától kezdve aktívan részt vett a munkásmozgalomban, a forradalmakban. Sok éven ke­resztül az emigrációban hallatta szavát a haladásért. Televíziós vallomásában tömören, találóan és sokféleképpen jellemezte ön­magát, saját szerepét. „Boldog voltam, hogy vitt a hullám, hogy tettem, amit kellett.” "Vagy: „Nyugtalan voltam mint az ör­dög, és angyali szegény”. Az­után: „Voltak kemény csatáink és derűs élményeink”. Emberi hitvallását így fogalmazta meg: „Az ember ott kezdődik, ahol ki tud lépni esendő önmagából és másokért képes élni”. Nos, ő így tudott élni. Mondom a magamét... Komlóst lehet szeretni vagy nem szeretni. Egy dolog nem * változik semmiképpen: az, hogy a társadalmi visszásságok, az emberi gyengésége^jés hibák os- torozója. S ez az alapállás és törekvés már önmagában is di­cséretes. Éppen ezért jó ötletnek mu­tatkozik, hogy a tévé Mondom a magamét címmel hét szombat estén át feleleveníti a humoris­ta, a publicista, s a szatíraíró Komlós másfél évtizedes mun­kásságának legemlékezetesebb műsorait és magánszámait. Em­lékezés tehát a maga nemében ez a sorozat is. Emlékezés legutóbbi történelmünk ti­zenöt esztendejének bírálni va­ló furcsaságaira, elítélendő visz- szásságaira. A kezdet biztató. Az első rész megtekintése után bi­zonyára sokan várják a folyta­tást. Nyitott boríték Ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy Molnár Mar­git bizonyos esetekben hasonlóan „csípős nyelvű”, mint Komlós. A hangja keményre vált, amikor az emberek lelketlenségét, kö­zömbösségét, nemtörődömségét ostorozza. Vagy a féktelen ha- rácsolást, mely ellen, úgy lát­szik, nem lehet eleget hadakoz­ni. S különösen ott változik a szigorúra ez a hang, ami­kor a bürokratizmust veszi cél­ba. Ha öt család romos lakásban él másfél év óta^ ha ötszáz em­ber nem kaphat melegvizet; s ha az életveszélyes állapotban levő beteget ide-oda küldözge­tik, akkor megszületnek ezek a mindenkit érdeklő, s az indulato­kat felkavaró riportok. És jó, hogy megszületnek. Varga Mihály V i t o s ngerig Karcsú, takaros minaret. Hó­fehér palástján szikrázik a nap­fény. Hosszú .bádogcsúcsa össze­ér a szürkéskék éggel. Káprázik a szemem, aztán belezuhan te­kintetem a terasz virágainak ezínpompájába. Balról sejtelmes függőkertek, hűvös illatot árasztó délszaki nö­vényekkel. Nyolc-tíz lépésenként szeszélyesen kanyargó kétkönyök- nyi keskeny folyosók. Kikopta­tott kerengői, botladozó kőlép­csői újabb és újabb szubtrópikus növényeket tápláló sziklakertbe, pergolás sétányokra vezetnek. Látszatra szertelenül, valójában a szükség által alakított rend­ben ember nagyságú, vagy maga­sabb kőkorsók, víztároló cserép­edények. Ma már csak dísz. Mögöttem vérvörös rózsa kú-. szik a kőpárkányra. Mélyzöld levélcsipkéi rezegve kínálkoznak a 'napfénynek. A terasz virágágyásait a leg­különbözőbb rózsafajták díszítik. A bársonyos sötétbordó, az égő vörös, a lángoló piros, a tűzszí- nű és a parázsló fréz, a hízelgő sárga, a színek sok-sok árnyalata a hűvös, légies. hófehérig. Tárt sziromkelyhük a kiteljesedett élet,, feszülő bimbójuk sejtelmes reménység. Van közöttük sok olyan, amelyiknek egyetlen szá­ra hatalmas fürtökben virulva, egész csokrot kínál. A terasz közepén mintegy hu­szonöt négyzetméternyi kőmeden­ce. Sekély mélyedés, dudva és fű lepte. Mellette embernél maga­sabb cserépkorsó. A tenger fe­lől rózsával befuttatott kőtornác. Félköríves könyöklőiről a nyu­godt, végtelen tenger, balra te­kintve pedig Balcsik látszik. Mintegy két kilométerről az egész város, ahova ez a tündér­kert is tartozik. Két és fél ezer esztendeje a Hellaszból messze vándorolt gö­rög telepesek találtak itt üde forrást. És reményt. A hegyek oldalába tüzes bort termő szőlőt oltottak. Olyan híre lett hatal­mas szőlői és bortermése által, hogy a görögök jókedvű istenéről Dionüszopolisznak nevezték el a várost. Mostani neve sem homá- lyosította hírét, fényét. Akár a XIV. században itt uraskodó kun Bálik után kapta, akár a török bal, balalc (méz, hal). szavakból származott, a bolgár tengerpart egyik ékessége. A tenger sötéten kéklő végtelenjéből érkező hul­lámokra hatalmas fehér sziklák i könyökölnek, a vad természet kedvelőinek vonzó vidéke. Mél­tó nevéhez: Ezüstpart. Nem véletlen hát, hogy a sze­szélyes Mária királyné ide épít­tette nyaralóját. S hogy ez a kastély most a bolgár művészeti dolgozók üdülője. Itt minden olyan romantikus, hogy már inkább mesterkélt. A román népi építészet stílusát őr­ző, a pravoszláv kolostor építé­szeti jegyeivel vegyes palota, a fölötte magasodó mohamedán mi­narettel. A főépület alatti virág­díszes terasz a vízeséssel. A te­rasz végén a bizánci stílusú ká­polna. Szentképfala, berendezése, ikonosztáza, melyek ősi ciprusi templomból származnak. Innen fentről vizsgálgatom az 9 Mária királyné nyaralójának tornya. alsó teraszt. Főhelyén tengerre néző kőtrónus. A rávetődő nap­sugárban kivehető a támlájára vésett félhold árnyéka. Túlzot­tan romantikus a környezet, nemkülönben a • történet is, a mind színesebb legenda, amely Viktória királynő egzaltált lelkű unokája, Mária királynénak itt töltött életét körülfonja. A misztikum iránt fogékony királyné nyaranta szívesen hall­gatta a torony szűk ablakain át­süvöltő légáramlat „túlvilági” dallamait, az éterben kóválygó lelkek üzeneteként. Egy napon mindjobban erősö­dött a szél, majd hirtelen vi­harrá vált. Elsötétült az ég, és az imént szelíd vízen szörnyű hullámok tajtékzottak. Mária el­borzadva látta, hogy kedvenc lá­nya Iliena a felkorbácsolt ten­ger foglya. Bár közel volt a part­hoz, ereje nem bírt a megvadult elemekkel, és gondolni sem le­hetett rá, hogy bárki, a segítsé­gére siessen. Am mégis. Valaki csónakba ve­tette magát. Izmos karja szapora evezőcsapásaival sikerült elérpi és hajójába vonszolni a már ful­dokló lányt. Hasszán volt. A legenda sze­rint a királyné kertésze, akit később e tettéért, bátorságáért szerelmesévé tett. És amikor Hasszán tengerre szállt, Mária a kőtrónusból szem­lélte a messzi vizet, leste a hajót, várta a bársonyos tekintetű tö­rököt. A trónusnak azóta varázsereje van: aki beleül, szerelmes lesz. íme a legenda. Mintha a kö­zépkorban sarjadt volna. Ä kör­nyezet is, épületek is, akárha századok terhelnék falait, kőkoc­káit a talpunk alatt. Pedig a kastély és függőkertjei, ember 9 A teraszról pompás kilátás nyílik a tengerre. A háttérben az ősi Balcsik. alkotta környéke mindössze 44 esztendős. Bizony. 1931-ben épít­tette ide olasz mesterekkel Ferdi- nánd özvegye, Mária királyné. A legenda még ennél is fiata­labb. Magva is másként hang­zik a tényeket ismerők szavai nyomán. Hasszán ma is él. Gazdag ke­reskedő. Isztambulban. Az is volt, mikor Iliena valóban veszélybe került a tengeren egy vihar al­kalmával. Hasszán megkísérelte kimentését, motorcsónakja azon­ban nem bírt az erős hullám­zással és partra kényszerült. A leány is úgy menekült, hogy a tengerről zúduló ár partra vetet­te. Hasszán azonban ettől kezd­ve bejáratos lett a kastélyba, amit Mária szintén romantikus legendává színezett halála után meg is vásárolt. A mese azonban tovább bur­jánzik ebben a mesterkélten ro­mantikus környezetben. Nem az ott élők táplálják, akik küzde­nek, teszi a mindennapok dolgát. Nem. ők a tények ismerői, a reálisan látók. Hanem akik a hétköznapi kötelességek elől üdülni, felújulni jönnek ide, ha hiszik, ha csak megmosolyogják, valamiképpen belemerülnek, tet­szésükre van. Mint ahogy tetszik mindaz, amit az Ezüstpart, az Aranyhomok, a Druzsba, a Na­pospart, és az egész bolgár ten­gerpart nyújt. Hogy miért legendával, és ép­pen ezzel a mesével kezdtem? Mert beleültem Mária kőtrónu­sába. És most bulgáriai kirán­dulásom végén, úgy érzem, be- leszerelmesedtem mindabba, amit Szófiától idáig láttam, tapasztal­tam. Budavári Antal (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom