Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-21 / 222. szám

1975. szeptember 21. • PETŐFI NEPE • 3 ÉVFORDULÓ ELŐTT Tovább erősödnek az összekötő szálak Krím és Bács-Kiskun testvéri kapcsolatáról nyilatkozik Horváth István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Hazánk megyéi és a Szovjetunió területei között az elsők sorában alapozta meg testvéri kapcsolatát Bács-Kiskun az egyharmadnyi Magyarország nagyságú Krímmel. Azóta úgy érezzük, hogy a korábbinál is több közünk van egymáshoz. A csodálatos természeti adottságú, hősi történelmű félsziget — amely számos közismert nemzetközi jelentőségű ál­lami és párttalálkozó színhelye volt — nem­rég megyénk képviselőit fogadta, akik az Ukrán Kommunista Párt területi bizottsága és a területi tanács meghívásának tettek ele­get tíznapos ott-tartózkodásukkal. • Jellegzetes jaltai tengerparti panoráma. — Igen, közeledik a testvéri kapcsolatok fölvételének 15.' év­fordulója — mondta hazatérte utáni nyilatkozatában Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titká­ra, aki az öttagú hivatalos kül­döttséget vezette. — Látogatá­sunk nem korlátozódott a tár­sadalmi, gazdasági és kulturális élet valamilyen ágazatára. A program és a tapasztalatcsere átfogó jellegű volt. a krími terü­let általános politikai és gazda­sági helyzetéről, a IX. ötéves terv végrehajtásának tapasztala­tairól, az elért politikai és gaz­dasági eredményekről kaptunk képet. Tájékozódtunk a pártirá­nyításról, s összegyűjtöttük a gazdasági építés hasznosítható tapasztalatait. Sokoldalú munkálkodás — Vajon milyen eredmények­ről számoltak be barátaink az ötéves terv teljesítésének befe­jező szakaszában? — Krímbeli tartózkodásunk során megismerkedhettünk az üzemek, a kolhozok dolgozóival, a kulturális és tudományos élet műhelyeivel. Láttuk az embe­rekkel való törődés sokféle for­máját, a krími dolgozók töret­len lendületét, amellyel terüle­tük és az egész Szovjetunió épí­tésén munkálkodnak. Személye­sen győződhettünk meg árról a nagy természetátalákító tevé­kenységről, amely öntözésre fog­ja a vizeket, s az ember szolgá­latába állítja a föld méhének kincseit és a tengerek gyógyító vizét. A félszigeten élő kommu­nisták, a lakosság, a dolgozók a Szovjetunió Kommunista' Pártja XXV. kongresszusára készülnek, s a IX. ötéves terv sikeres tel­jesítéséért fáradoznak. Űjabb fel­ajánlásokkal tesznek hitet a párt politikája mellett. A területi pártbizottság, a tanács, a társa­dalmi és gazdasági szervek lel­kesen, nagy hozzáértéssel és eredményesen tevékenykednek az SZKP legutóbbi kongresszu­sa határozatainak következetes végrehajtásáért. A városokban és községekben egyértelműen érzé­kelhettük azt a nagy ütemű gaz­dasági és kulturális fejlődést, amely különösen az utóbbi évek­ben ment végbe. Mindenütt szá­mot adtak a IX. ötéves terv ered- ményés, sőt idő előtti teljesítésé­ről. Azt tapasztaltuk, hogy a fej­lesztési lehetőségeket mindenütt a helyi adottságok és viszonyok messzemenő figyelembevételével hasznosították. Több célravezető helyi kezdeményezéssel is meg­ismerkedtünk, mint például a szőlőbetakarítás és a szarvas- marhatartás gépesítésével. Maradandó hatást tett ránk a szőlő- és gyümölcstermesztés ro­hamos fejlesztése, s ezen belül is a legkorszerűbb módszerek al­kalmazása, valamint a szarvas­marha-tenyésztés komplex gépe­sítésére való törekvés. Figyelmet • érdemel az a tudatos tevékeny­ség, ami a növény- és zöldség- termesztésben az új, korszerű fajták elterjesztését eredményezi. Sikeresen alkalmazzák a kisállat- tenyésztés — nyúl, liba — nagy­üzemi módszereit. Meggyőződ­tünk róla, hogy a krími terület számára mennyire fontos az ön­tözés térhódítása, az öntözéses gazdálkodáshoz való gyors alkal­mazkodás az agrotechnikában, a termelési szerkezetben és a mű­szaki fejlesztésben egyaránt. Igen mély benyomást tett ránk a szer­vezettség. előrelátás, munkafe­gyelem és az emberi öntudat. Láthattuk, hogy a dinamikus változásokban milyen nagy sze­repet játszik a hajó- és gépipar. Egyre nagyobb méretű, szuper­tankhajókat állítanak elő. Magas •színvonalat ért el a televízió­gyártás és a könnyűipar több ága. Fejlett a vegyipar, amit a kén­sav, műtrágya, festékek és más termékek készítése fémjelez. Az egyik központi helyet foglalja el a húsfeldolgozás. A jevpatorijái kombinát évente nem kevesebb, mint 170 millió doboz konzervet bocsát ki. Számottevő helyet szerzett magának a díszműbőr­gyártás, a toll és pehely feldol­gozása is. A terület mezőgazdasági adott­ságainak megfelelően magas fej­lettségi fokot ért el a nagyüzemi zöldség-, gyümölcs-, és szőlőter­mesztés, valamint .a boripar. Mindinkább tért hódítanak a korszerű eljárások: a korábbi’ éveknél ma már jóval többet. 19 ezer hektárt foglalnak el a sö­vény-gyümölcsösök. Mintegy 400 kilométer hosszúságban elkészült az Észak-Krími csatorna, amely­nek a vizével 162 ezer hektárt öntöznek, s újabb területeket fognak mesterséges csapadékkal ellátni. Az öntözés rohamos fej­lődése hozzájárult a mezőgazda- sági átlagtermések jelentős, nem­zetközileg is elismert’ szintű nö­vekedéséhez. Búzából például 45,5, rizsből 57 mázsát takarítot­tak be hektáronként. A területen működő 119 kolhoz és 149 szov- hoz termelési értéke eléri az 1 milliárd rubelt. Ez az ipari ter­melési érték egyharmadát teszi ki. Nagyon nagy szükség van minden földdarabra, amit meg lehet menteni a szárazságtól, hi­szen a kétmillió lakosú félszi­get — össznépi üdülőterület lé­vén — az idén már több mint 6 millió vendéget fogad és lát el minden szükségessel. Kapcsolat, együttműködés — Milyen főbb eredményeket hozott az eddigi együttműködés? — Elöljáróban csak annyit, hogy jól ismerik nálunk a Krím iparának, mezőgazdaságának ter­mékeit, eredményeit. A mező- gazdasági és a technikai szakem­berek, a tudományos élet dolgo­zói között kölcsönös, szoros, elv­társi, baráti és szakmai kapcso­latok alakultak ki a személyes találkozásokon, a szakmai konfe­renciákon. Á Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár dolgozói, sze­relői . több szovjet beruházásnál működnek közre. A Zsiguli sze­mélygépkocsik gyártásához a Kis­motor- és Gépgyár bajai üzeme elektromos berendezéséket, szűrő­betéteket készít és szállít. A kecskeméti Fémmunkás az uszty- ilimszki nagy fafeldolgozóhoz állít elő különleges vasszerkeze­teket, amelyeket nagy elismerés­sel fogadnak. Szoros barátság szövődött a kecskeméti és a szimferopoli kon­zervgyárak dolgozói között. A Solton épülő, az egész országot besugárzó Kossuth-adó és a kecs­keméti házgyár építéséhez szov­jet szakemberek adják a tapasz­talataikat, helyszíni segítségüket. A művészet, a kultúra eszközei­vel, a két terület életét és mun­káját bemutató kiállítások szer­vezésével is tovább erősítjük a barátságot. A pártkapcsolatok mellett fon­tos szerepet játszik a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei tagcsoportjainak sora, a szakszer­vezetek és a KISZ munkája. Benyomások, tapasztalatok — Milyen benyomásokkal tér­tek haza a 10 napos tapasztalat- cseréről? — Mindenkit, aki a Krímben jár, elbűvül a vidék szépsége, természeti kincseinek gazdagsága. Számunkra is felejthetetlen a völ­gyek zöldje, a sztyeppék hatal­massága, a déli partvidék egzo­tikuma. Fontosabb viszont, hogy a_z út küldöttségünk tagjainak — azoknak is, akik már többször jártak a félszigeten, s azoknak is, akik először léptek a Krím föld­jére — egyformán maradandó politikai és emberi élményt je­lentett. Bármennyire természe­tesnek érezzük az elvtársi-testvéri kapcsolat hagyományos megnyil­vánulásait — nagyon jó érzés volt mindnyájunk számára, hogy újból és újból részesülhettünk ezekben. Jólesett a szívélyesség, a barátoknak szóló vendégszere­tet. Az eszmecseréken újabb is­mereteket és élményeket gyűjt- hettünk. Szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen vettünk részt, amely programunk jelentős, kimagasló eseménye volt. A találkozó a nyizsnyegorszkiji járás MihajlOv- ka nevű községében, a Krupsz- kaja kolhozban zajlott le, ahol több hozzászóló méltatta a két ország szocialista építőmunkájá­nak eredményeit. Felszólalt N. K. Kiricsenko, a területi pártbizott­ság első titkára is. Másfél évtized — Milyennek minősíti Horváth elvtárs a testvérmegyei viszonyt? — Nagyon jónak, amely még- inkább összefűz bennünket kö­zös törekvéseinkben azzal a te­rülettel, amelynek történelme a küzdelmek sorozata. Tiszteletet ébreszt bennünk az ott élő embe­rek bátorsága, hősiessége. Jel­képpé vált a legendás Szevasz- topol, amelynek védelmezői hal­hatatlan hőstetteket vittek véghez a krími háborúban. Majd alig 100 év múlva, a Nagy Honvédő Háborúban 250 napig tartotta magát a város, ami ámulatba ej­tette a világot. Büszkék vagyunk arra, hogy több mint fél évszá­zada, a százezernyi magyar in­ternacionalista között számos bácskai és kiskunsági vöröska­tona küzdött fegyverrel a szov­jethatalomért. Szevasztopol és Keres, a két hős város példáját követve, a forradalmi hagyomá­nyokat ápolva Krím a fejlett ipar, a sokágú mezőgazdaság, a virágzó kultúra, tudomány és mű­vészet, valamint az emberekről való gondoskodás sok minden­ben példát mutató félszigete lett. Ugyanakkor vannak a fejlődéssel együttjáró közös gondjaink, ame­lyeknek a megoldásában segítjük egymást. — A közeledés kezdeti lépései óta csaknem 15 év telt el... — Bács-Kiskun az 1960-as évek legelején egyik kezdemé­nyezője volt a testvérmegyei kap­csolatok kialakításának az or­szágban. Bebizonyosodott, hogy jó dolog, ha a szovjet és a ma­gyar nép, pártjaink és kormá­nyaink közti elvtársi, testvéri, internacionalista viszony a terü­letek és megyék — városaink, termelőüzemeink, szövetkezeteink, valamint intézményeink — kap­csolatában is konkrét formát ölt. Mindaz, ami az elmúlt csaknem másfél évtized alatt Bács-Kiskun és a szovjetunióbeli Krím terület kapcsolataiban történt, a szovjet —magyar barátság erősödését, fejlődésének új formákkal való gazdagítását szolgálta, és gya­korlati tartalmat nyert. — Miként bővülnek a szemé­lyes találkozási alkalmak? — Nagyon lényegesnek tartom, hogy kapcsolataink nem proto­kolláris megnyilvánulások, nem szűkülnek le a vezetők látogatá­saira, hanem valóban — a szó szoros értelmében — nagyon szé­les körűek. Rendszeresen, éven­ként egyeztetett programok alap­ján találkoznak egymással az ipari üzemek, a szövetkezeti és az állami gazdaságok, valamint az oktatási, kulturális intézmények szakem­berei. Gazdasági és képzőművé­szeti kiállítások mutatják be me­gyénk, illetve a 1 Krím életét. A szervezett társasutazásokon túl szélesedik a gyermekek csere­üdültetése. Húsz iskolai tanulónk például az idén is feledhetetlen heteket töltött el augusztusban a Fekete-tenger melletti, Artek ne­vű nemzetközi pionírtáborban. A tájékoztatásokkal egybekötött ven­dégfogadást idehaza igyekszünk viszonozni a testvérterületről ér­kezett párt-, szakszervezeti, szö­vetkezeti és más delegációk szá­mára előkészített programokkal. Program — két évre — Az idén lejár a két pártbi­zottság közötti megállapodás. Szü­letett-e újabb? — Előzetes egyeztetés után el­fogadták az 1976—77-re szóló együttműködési programot. A jól bevált formák fenntartása mellett előadókat hívunk meg — és kül­dünk Bács-Kiskunből —, akik majd a szocialista tudatformálás eredményeiről szólnak. Turista­csoportokat szervezünk azMSZBT aktivistáiból, propagandistákból. Folytatódik az úttörők üdültetése. Építőipari munkásokból és terve­zőkből. közművelődési, élelmiszer- ipari, kukoricatermesztő, állatte­nyésztő, baromfitenyésztő, kerté­szeti és szőlészeti dolgozókból, il­letve képzőművészekből álló cso­portok utazhatnak a napfényes félszigetre. Üzemek, -gazdaságok és intézmények szakemberei, élenjáró dolgozói látogatnak egy­máshoz a termelési tapasztalatok tanulmányozására. Bács-Kiskun- ban „Krím területi napok” lesz­nek. A forradalmi emlékhelyekre közös ifjúsági emlékmenetek in­dulnak. 20—20 napra színházi rendezőket is cserélünk. A test­vérmegyei kapcsolat felvételének 15. évfordulójára közös könyvet jelentetünk meg. S nem utolsó­sorban a Szimferopol és Kecske­mét, Dzsankoj és Kalocsa pél­dájára szélesednek a test­vérvárosi kapcsolatok. Test­véri összefogásunk — mint ahogy azt a történelem is igazolta — megsokszorozza erőinket, és növe­li jövőbe vetett bizalmunkat. Népünk áldozatkész munkájá­nak eredményei elválaszthatatla­nok barátaink és szövetségeseink: a Szovjetunió és a i többi szocia­lista ország népeinek sikereitől. Nincs a gazdasági ' építésnek, a kultúrának, a tudománynak olyan területe, ahol eredményeinkben ne lenne jelen valamilyen formá­ban a szovjet emberek tapasztala­ta és konkrét segítsége. Olyan szövetség ez — hadd idézzem Ká­dár János elvtárs szavait — amely a kis- és nagy ügyeikben, a hétköznapokon és sorsforduló­kon egyaránt feltétele előrehala­dásunknak. A krími terület és Bács-Kis-. kun meave szorosabbá vált kap­csolatának másfél évtizedét jó kezdetnek tekintjük, és együtt keressük a- testvéri szálak erősíté­sének további módjait, hogy mind tartalmasabbá váljék barátságunk — fejezte be nyilatkozatát Hor­váth István, a Bács-Kiskun me­gyéi pártbizottság első titkára. Halász Ferenc V A hazai viscosagyártás új termékei A tanyákról beköltözőknek SZÁZÖTVENEZER LITERES TEJFELDOLGOZÓ Kenyérgyárialapanyag-készítő üzem épül Bácsbokodon A hazai vegyiszálgyártás köz­pontjában, a Magyar Viscosa- gyárban 1980-ig a jelenlegi évi 21 000-ről 36 000 tonnára nő a ter­melés. Közben a választék is bő­vül. Ezt segíti a vállalatnál ta­valy üzembe helyezett kutatóin­tézet is. A vállalat kutatóintézetének sikeres kísérletei alapján több olyan új terméket gyártanak, amelyet az őszi BNV-n be is mu­tatnak. Ezek között lesz a haris­nyanadrágok alapanyagául szol­gáló úgynevezett poliamid 66 fo­nál, amelyet eddig importált a Budapesti Harisnyagyár. Az új fonál maximálisan megfelel a minőségi és gazdaságossági kö­vetelményeknek. A vállalat kutatóintézete szo­rosan együttműködik számos egyetemi tanszékkel, kutatóinté­zettel és a szocialista országok vegyiszál-gyáraival. Ezekből az együttműködésekből is sok új termék születik. A kiskunmajsai nagyközségi tanács nagy gondot fordít arra, hogy a tanyákról beköltözni szándékozóknak megfelelő számú és nagyságú telket tudjon átad­ni. A tanács úgy intézkedett, hogy ilyen célra évenként átlag­ban mintegy 60—80 házhelyet kell kialakítani, s az építkezések megkezdésének idejére a villany- hálózatot is kiépítik. Már külföldön is nagy az ér­deklődés az új magyar szabada­lom, a citopán iránt. Ami nem más, mint tejszármazék, és a korszerű kenyérgyártás egyik tartósított alapanyaga Hazánk első, évente 500 vagon citopán előállítására alkalmas üzemét a Csongrád megyei Tejipari Válla­lat hozza létre Bácsbokodon, az ott jelenleg működő vajüzem bő­vítése, teljes felújítása során. Az előirányzat szerint 320 mil­lió forintos beruházás szervesen illeszkedik az élelmiszer-feldolgo- 2ó ipar rövid távú fejlesztési prog­ramjába. A jelentős mértékben automatizált létesítményben a savóból, íróból ciltopánt készítő berendezések mellett helyet kap egy tejüzem, egy túró-, valamint egy sajtgyár. A tejipari kombinátban napon­ta 150 ezer liter tejet pasztőröz­nek, illetve dolgoznak fel. Ebből 50 ezer liter közvetlenül a lakos­ság tej ellátását szolgálja, 60 ezer liter tej bő) túrót, 40 ezerből pe­dig sajf"^ készítenek. E két utób­bi származékát használják fel a szabadalmazott termék gyártásá­ra. A létesítmény kivitelezésé­vel a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalatot bízták meg. A kombinát mind a négy üzemegy­ségében a termelés egyszerre, 1980-ban indul meg. • Városi jellegű település a Népek Barátsága nevű kolhoz területén. • A 150 ezer tonnás szovjet tartályhajó-óriás, amely a Krímben késsült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom