Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

í MíiPE 0 l': ;ö. augusztus 12. A bácskai körzet termelőszövetkezeteiben a IV. ötéves terv elő­irányzatai időarányosan megvalósultak. Több ágazatban — búfca- kukoricatermesztés, sertéstenyésztés — az elképzeléseket meghaladó eredmények születtek. A gazdálkodásban egyre inkább előtérbe ke­rült az intenzív fejlesztés, amiben jelentős szerepe van a szakoso­dásnak, s a termelési eszközök koncentrációjának. A fejlődést mutat­ja, hogy a bácskai közös gazdaságok fennállásuk óta — az elmúlt ősz kedvezőtlen időjárása ellenére — a legmagasabb termelési ér­téket és bruttó jövedelmet érték el tavaly. Ráadásul az elmúlt év­ben is csökkent a közös munkában részt vevő aktív tagok száma és a felhasznált élőmunka mennyisége. Tartalékok kiaknázása Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy javult az üzem- és munkaszervezés színvonala. E témával több vonatkozásban fog­lalkozott a párt XI. kongresszu­sa és a megyei pártértekezlet is. A hatékonyabb gazdálkodásnak számos feltétele van. A termelés korszerűsítését elősegítette a ter­melési rendszerek elterjedése. A körzet termelőszövetkezetei 14 gépsorral a bajai, 13 gépsorral a nádudvari és 2 gépsorral a bá­bolnai kukoricatermesztési rend­szerben vesznek részt, a kuko­rica- és napraforgó-termesztés 80, a szójatermesztés 100 száza­lékban a rendszerekben történik. Az idén először a cukorrépa-, búza- és lucematermesztés egy részére is kiterjesztették a kor­szerűsítésnek ezt a formáját. A gazdálkodással, az egyes ágazatok helyzetének elemzé­sével összefüggő tapasztalatok alapján javasoltuk a termelőszö­vetkezeteknek, hogy a termelési rendszerben még meglevő jelen­tős tartalékokat az eddigieknél alaposabban aknázzák ki. Csökkenteni a veszteségeket Az iparszerű termelés térhódí­tásával mind több nagy gép ke­rül a földekre. Munkacsúcsok idején indokolt több műszakos üzemeltetésük Az üzemanyag- és élőmunkametakarításon túl­menően ezzel gyorsítják a munka elvégzését, javítják a gé­pek kihasználásának hatékony­ságát. Ez utóbbihoz tartozik a technológiai előírások eddiginél fegyelmezettebb betartása. Az iparszerű termesztésnél is indo­kolt fokozott figyelmet fordítani az egységnyi hozamra jutó anyag- és eszközfelhasználás vizsgálatára, illetve annak ala­kulására. Tényszámok bizonyít­ják ugyanis, hogy a többletkölt­ség nem minden esetben térül meg az elért termelési többletek­ben. Tavaly a közös gazdasá­gokban átlagosan hektáronként 57 mázsa volt a kukorica átlag­termése májusi morzsoitban szá­mítva. Egy mázsa termés előál­lításához átlag 7.2 kilogramm .műtrágya-hatóanyagot használ­tak fel. A felsőszenliváni Új Élet Termelőszövetkezetben vi­szont 5 kilogrammot, itt az át­lagtermés 74,3 mázsa volt hek­táronként. A bátmonostori Kos­suth Termelőszövetkezetben pe­dig 52 mázsa hektáronkénti át­lagtermés mellett 1 mázsa ku­korica előállításához 12 kiló- gramm műtrágya-hatóanyagot használtak fel. Ez is bizonyítja, hogy a tápanyagot megfelelő vizsgálatok után ésszerűen kell adagolni. Az igényesebb üzem- és mun­kaszervezéssel lehet csökkenteni a betakarítási, szállítási, tárolási és feldolgozási veszteségeket. Ha a körzetben várhatóan megter­melésre kerülő kalászos, kuko. rica, ipari növény, pillangósok, szálas és tömegtakarmányok vonatkozásában 2—3 százalékkal csökkennek a veszteségek, ez növelné a rendelkezésre álló árualapokat, 3—4 százalékkal a bruttó jövedelmet. Rendszeres ellenőrzés , Javasoltuk a termelőszövetke­zeteknek, hogy a tervezett gaz­dasági célok elérése érdekében alaposabban fontolják meg a be­ruházási döntéseket. Csak akkor kezdjenek új építkezésekhez, ha a meglevőket ki tudják használ­ni. A konkrét elemzések arra utalnak, hogy bár javul az állati fehérjék kihasználása, növek­szik az árukibocsátás, mégis egyes termelőszövetkezetékben az üzembe helyezett új létesítmé­nyek teljes kihasználása hosszú ideig elhúzódik. Főként emiatt kedvezőtlen az ágazat jövedel­mezősége. Az üzem- és munkaszervezés nc külözhetetlen része a hatékony belső ellenőrzése. A tapasztala­tok arra utalnak, hogy nem vált még mindenütt rendszeressé a termelő berendezések, az ipari eredetű anyagok, energiafelhasz­nálás hatékonyságának ellenőr­zése. Többször tapasztaljuk, hogy az egyes ágazatok vezetői nem ismerik azokat a legfontosabb mutatókat, amelyek alapján a teljesítményeket értékelni lehet. Ezért lordul elő, hogy a tech- nalógiai fegyelemmel összefüg­gő hiányosságokat, eredményte­lenségeket indokolatlan anyagi többletráfordítással próbálják megszüntetni. Ehhez a témakörhöz tartozik a testületi tevékenység további javítása. Helyes, ha a szövet­kezetben még jobban alapoznak a tagok észrevételeire, javasla­taira, mindenekelőtt a szocialista brigádokban dolgozó kollektívák véleményére, kezdeményezőkész­ségére. Az üzem- és munkaszervezés javításánál jól támaszkodhatunk az eddigi tapasztalatokra, arra, hogy az elmúlt négy év során a közös gazdaságokban megkétsze­reződött a felsőfokú végzettségű szakemberek száma. Könnyíti a feladatok végrehajtását az is, hogy kialakult a megfelelő üzemnagyság. Jelenleg a körzet közös gazdaságainak átlagos te­rülete meghaladja a 4 ezer hek­tárt. Dr. Varga Antal a Bácskái TESZÖV titkára • Az új óvoda heteken belül megnyílik. (Tóth Sándor felvételei) kitevő társadalmi munkát ter­veztek Lakiteleken. Ezzel szem­ben a lakosság már az első fél­évben ennél 80 ezerrel többet teljesített. Mint látjuk, a győztes község lakói nem pihennek a babéro­kon. Aki belekóstolt a siker jó ízébe, abban valamilyen egész­séges telhetetlenség munkálko­dik. Tudván, hogy a fejlődés mindegyik újabb mérföldköve a saját hasznukra van, valameny- nyiük javát szolgálja. Es ha min­den a reményeik szerinti úton halad, szeretnének legközelebb is a dobogó felső fokán végezni! Jóba Tibor Különleges világatlasz Befejezéséhez közeledik annak az egységes világatlasznak az elkészítése, amelynek összeál­lításához 1956-ban kezdett hozzá a bolgár, a magyar, NDK-beli, lengyel, román, szovjet és cseh­szlovák geodétákból és térké­pészekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeállí­tására először 1891-ben tettek kí­sérletet, ez az atlasz azonban soha nem készült el. Az új atlasz térképei a szo­kásos adatokan kívül feltünteti majd a működő vulkánokat és gleccsereket, a mocsarakat és a kősivatagokat, a természetvédel­mi területeket és a nemzeti par­kokat, a legfontosabb vasútvo­nalakat és országutakat, a nem­zetközi repülőtereket és tengeri kikötőket, valamint a népsűrű­séget. És még valamit mutat a világ­atlasz: hogy a szocialista orszá­gok együttműködése a tudo­mányban is elősegíti a tökélete­sebb, sokoldalúbb, korszerűbb művek születését — a megnöve­kedett igényeknek megfelelően. (BTJDAPRESS—APN) HOLLÓHÁZA HÍRE • A FIM Hollóházi Porcelángyárában az idén 88 millió forint ér­tékben készítenek porcelánedényt és díszműárut a hazai és kül­földi megrendelők részére. A kongresszusi munkaverseny másó­ul k szakaszának eredménye, hogy első féléves tervüket számot­tevően túlteljesítették. (MTT-fotó: Bara István felvétele — KS) a nagyközségek között első lakitelek A cél: továbbra is dobogón maradni! — Szoros kapcsolat a lakos­sággal, a tanácstagok és a nép­frontaktivisták segítségével. A feladatok meghatározása, a ten­nivalók megszervezése után pe­dig minél többek spontán össze­fogásával cselekedni... Valaho- gyan így foglalta össze sikerük titkát Major Józsefné, lakiteleki nagyközségi vb-titkár. A megyei településfejlesztési verseny nagy­községi kategóriájában kivívni az első helyet: nem kis teljesít­mény; rangos és ugyanakkor to­vábbi eredmények kivívására ösztönző — úgy is mondhatnánk: kötelező — tény. — Már a megelőző években is megközelítettük az 1—3. helye­ket, de most először sikerült a dobogó csúcsára feljutni — tá­jékoztat a titkárasszony, majd a célhoz vivő módszerekről beszél. A negyedévenként rendszeresen megtartott koordinációs értekez­letekről, amelyek résztvevői — a gazdasági egységek vezetői, a tár­sadalmi szervek képviselői — a községfejlesztés hatékony szak­mai segítőinek bizonyultak. S a rész-falugyűlésekről, amelyeken egy-egy nagyobb feladat küszö­bén megbeszélik a többi közt a hozzájárulás mértékét. — Tavaly 13 kilométerrel bő­vült a villanyhálózat, s ennek köszönhetően 150 család jutott fényhez, került közelebb a kul­túrához, s vált könnyebbé szá­mukra a háztartási munka. A vízellátás okozza a lakiteleki­eknek a legkevesebb gondot. A múlt évben ugyanis elkészült az 500 köbméteres víztorony, a Ti­sza menti regionális vízmű ki­egészítője. A nagyközség belte­rületén mindössze egy kilométe­ren vár még kiépítésre a vízhá­lózat, s ennek megvalósítása már helyet is kapott a jövő évi ter­vekben. Tőserdőn 1974-ben több mint két kilométer vízvezeték épült. — Bár a társadalmi munkák értékét elsősorban pénzzel lehet lemérni, mégis, szinte hihetetle­nül nagy az összefogás, az ön­zetlen segítés erkölcsi jelentősé­ge. Ami az összegszerűséget ille­ti: az 1974. év társadalmi mun­kája megközelíti az egy és ne­gyed millió forintot. Egy főre félezer forintnál is több jut. A Tőserdőben létesített 19-es mártíremlékművön néha kétszá­zan dolgoztak egyszerre: a tsz, az állami gazdaság, a kutatóinté­zet, az ÁFÉSZ, az iskola, a nö- bizotfság, a népfront, a tanács — s ki tudná felsorolni, még há­nyán képviseltették magukat. — Szeptember 1-én nyílik az új, százszemélyes óvoda, amely­nek felépítéséhez a Szikra Tsz 0 Ezrek pihenőhelye a méreteiben már-már községnek tűnő Tőserdő. 0 Befejeződött az egyik külterületi ■ rész, Kapásfalu villamosítása. díjmentesen adott 80 ezer tég­lát, a kutatóintézet pedig az in­gyenes anyagfuvart vállalta. A sportolók és a szurkolók a sportpálya körülkerítésében, s az egyesületi székház felújításában tevékenykedtek. Csupán a lakásépítés eredmé­nyei 200 ponttal járultak az első­ség eléréséhez, a díszes zászló és a 300 ezer forint elnyeréséhez. Az eredetileg tervezettnek két­szerese, 40 családi ház épült fel a nagyközségben. A belterületen kiosztandó telkekből — amelye­ken 120 földszintes családi ház és 24 társasházi lakás épül majd — 50 már gazdára talált. A fő ten­nivalók közé tartozik a már ki­osztott telkek közmüyesítése. Szívügye, a tanácsnak a Tős- c-rdő fejlesztése, hiszen az üdülő- terület is a község szerves része. Eddig 960 telket osztottak ki, amelynek több mint a felét a tulajdonosok már beépítették. Szerepel a fejlesztési tervek közt — egyelőre még terminus nélkül — a strand nagy medencéjének a megépítése. Régi óhaj és jogos igény ez. A tőserdei ifjúsági ta­lálkozóhely kiépítéséhez, korsze­rűsítéséhez a DUTIB jelentős összeggel járul hozzá. A nagyközség számos termelő egységével való szoros kapcso­lat, a szocialista szerződések is biztos alapjai a szándékok valóra váltásának. A közeli jövőben ese­dékes könyvtárbővítést például a tsz 30 ezer téglával, a szőlészeti kutatóintézet és a tanácsi költ­ségvetési üzem pedig a szállítá­sok elvégzésével segíti. Kitűnő partner a Szikrai Állami Gazda­ság is, amely különféle munkák­kal, _§ évente több százezer fo­rinttal veszi ki részét a tenni­valókból. — Äz"ősszel hozzáfogunk a fá­sításhoz, a családi kiskertek ki­alakításához — sorolja tovább a vb titkára. — A távolabbi el­képzeléseink pedig: tornaterem építése, az ÁFÉSZ-szel közösen vágóhíd létrehozása, a költségve­tési üzemünk műszaki fejleszté­se, az általános iskola nagy­arányú bűvítése mellett bölcső­debővítés, valamint iskolai nap­közi otthon létesítése. Erre az évre 300 ezer forintot Egyre mélyülő barátság A történet már régebben és tőlünk távol kezdődött, de pilla­natnyilag olyan happy end-nél tart, amely ha boldog is, meg sincs lezárva, sőt újabb, ígéretes fejezetek követik. . Annak idején, pár eve, a szan- tóvilágverseny alkalmával az or­szágos hírű hartai traktoios, Brenner Márton NDK-beli kol­légákkal ismerkedett össze, akik a vetélkedő során hasznos szak- mai támogatást, útbaigazítást ad­tak neki. Az ismeretség később barátsággá mélyült. A személyes kapcsolatokat pedig kollektívák együttműködése váltotta tel. _ Á németek hartai látogatása nyomán a baráti-testvéri jó vi­szony hivatalosan is megpecséte­lődött. A Saale járásban fekvő Teutschenthal község Sieg der Sozialismus (A szocializmus győ­zelme) termelőszövetkezete, va­lamint a hartai Lenin Tsz szocia­lista brigádjai szerződésre lep­tek egymással. A magyar brigád Ernst Thälmann, míg az NDK- beli Münnich Ferenc nevét vette fel. Az ünnepélyes névadáson Teutschenthalban — részt vett Nánai András, hartai tanácsel­nök. A két község első vezetői nemsokára otthonukban is meg­látogatták egymást. Ekkor és így született meg az ötlet az általá­nos iskolások, úttörők csereüdül- tetésének megszervezésére. Idén a szándék tetté érett. Au­gusztusban Haltáról és a járás több más községéből húsz gye­rek utazik az NDK-ba, többsé­gükben olyanok, akik a Harta felszabadulásával kapcsolatos jubileumi emlékversenyen jól szerepeltek. Mint az elnök mond­ja, a szerencsés üdülni utazók személyét illetően bizony nehéz volt dönteni, hiszen a tanulók többsége igen jól ismeri szülőfa­luja történelmét. Az NDK-beli két hét gazdag programot ígér: Lipcse, Potsdam és még számos nevezetes hely megismerését. A pajtások teljes ellátásáról a vendéglátók gon­doskodnak, az utazás költségeit pedig a községi tanács vállalta magára. Jövőre viszonzásként a teutschenthali gyerekeket látják májd vendégül a Szelidi-tó part­ján. Mind a két nép barátságának elmélyítése, mind a nyelvtanulás szempontjából feltétlenül hasz­nos a két községnek az a kapcso­lata, amely mindinkább bővül. Nemcsak a mar említett szocia­lista brigádok tagjai látogatják meg gyakran egymást, hanem még augusztusban — a gyerekek üdülését követő héten — a har­tai Lenin Tsz nőbizottságának húsz tagja is útnak indul Teut- schenthalba. J. T. A TÁ K(,V ALÓI KRIMBÖl Bajonett és bicska Két bűnügyben hozott ítéletei az utóbbi hetekben a kecskemé­ti megyei bíróság, mindkettőt em­berölés bűntettének kísérlete miatt. Az esetek sokban hasonlí­tanak egymáshoz, s a belőlük le­vonható következtetések indokol­ják. hogy együtt beszéljünk róluk. Mindkettő kocsmában — azaz italboltban — kezdődött, onnan indult el és a bicskával, illetve bajonettel történt szurkolás után a vádlottak padján, a börtönben végződött. Holczer József, Kecskemét. Tal- fája 2-11. szám alatti lakos — kétszeresen büntetett előéletű. 45 éves férfi, aki letartóztatásakor már a tizedik munkahelyén dol­gozott — 1975. március 13-án a déli órákban betért a katonatele­pi italboltba, ahol ismerőseivel rexezett. A munkaidő különöseb­ben nem izgatta, hiszen körülbe­lül öt óra tájban indult haza. Közben azonban betért az ital­boltba Dudás Imre. aki a tüdő­kórházból kapott egv nap eltá­vozást. Első útja a rumos po­hárhoz vezetett, s miután elfo­gyasztott egy féldecit, szólt Sz. 1-nek. hogy menjenek haza. úgy­is egy irányban laknak. Nem sokkal ezután Holczer is kerékpárra pattant és mert ő is arra tartott, elindult Dudásék Jtán. Egv kilométert megtéve. utolérte a kél fférfit. megállt és szidalmazni kewite Dudás Imrét egy régi sérelem miatt Sz. I. azonban lecsillapította őket. Hol­czer pedig tovább hajtott a bi­ciklivel. Hazaérve tanyájába, el­határozta. hogy visszamegy egy ismerőséhez, de nem biciklivel, hanem motorral. Tudtam hogy út­közben találkozni fog Dudásék- kal. Ezért magához vette légen rejtegetett bajonettjét s azt tok­jával együtt ruházatában elrej­tette. A 24 centiméter hosszú késsel elindult az úton. s való­ban találkozott is .haragosával”. Megállt és szidalmazni kezdte Dudás Imrét, de Sz. I. karon ra­gadta Dudást és otthagyták az it­tas Holczer Józsefet. Több. mint száz métert tehettek meg. amikor Holczer utánuk eredt és bajonett- jével megtámadta Dudást, aki el­hajolt a nagy erejűnek szánt szú­rás elöl s a támadó egyensúlyál vesztve elesett. Dudás oda ment. hogy elve­gye tőle a bajortettet. de közben egy szúrás érte, amitől megszé­dült' és ő is a földre esett; Hol­czer felugrott és több helyen megszúrta a sértetett. Végül is Sz. I. hívott segíséget, akitől meg­ijedve Holczer a helyszínről el­menekült. Természetesen elfog­ták. Dudást pedig kórházba vitték. Szerencsére életveszélyes sérülés nem jött létre, a sebek nyolc na­pon belül gyógyultak. A bíróság Holczer Józsefet három és fél évi szigorított börtönre ítélte, továb­bi négy évre pedig eltiltotta a köz.űgyekben való részvételtől. Az ítélet jogerős és végrehajtható. Szintén márciusban történt a másik bűncselekmény is. Rácz Péter 29 éves. Alsólászlófalva 6. szám alatti lakos ugyancsak bün­tetett előéletű alkalmi napszámos volt a tettes. Az illető gyenge­elméjű és idült alkoholista. Gyen­geelméjűsége azqnban nem olyan fokú. hogy beszámítási képességét érintené. Március 30-án Karcsii Ferencnél tartózkodott, ahol két liter bort ittak meg közösen szó­dával. Ezután megebédeltek, majd Rácz egy másik ismerősénél folytatta az ivást. Délután az italboltban sört ivott. Ugyancsak a kocsmában volt Borsos László sértett. szintén meglehetősen .•./.eszes állapotban. Borsos külön­böző kifejezésekkel sértegetni kezdte Rácz Pétert, s megjegyez­te, hogy „ ... miért nem taka­rodsz haza?” Végül is Rácz a többszöri hazaküldés, sértegetés miatt méregbe gurult és — már az italbolt előtt — bicskáját elő­rántva azzal a szemben álló Bor­sos felé csapott. A szúrás a sér­tett nyakának jobb oldalát érte. s azonnal vérezni kezdett. Bor­sos ekkor megragadta Rácz ka­bátját és rángatni kezdte, de a támadó tovább szurkolta az előb­bi sértetgetőt. aki érezve sérülé­seit. bemenekült az italboltba. Akik ott tartózkodtak, nyomban intézkedtek a sérült kórházba szál­lítása iránt. Ráczot elfogták, bics­káját elvették, őt pedig átadták a rendőrségnek. Borsos László sérüléseinek gyó­gyulása két hetet vett igénybe, de összesen egy hónapig volt táp­pénzes államánvban. A megyei bíróság Rácz Pétert emberölés bűntettének kísérlete miatt négy­évi fegyházra ítélte, s további négy évre eltiltotta a közügyek­től. Súlyosbító körülményként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy már két esetben volt bün­tetve testi épség elleni bűncse­lekmény miatt, s többször volt ellene szabálysértési eljárás is, valamint, hogy az ilyen cselek­mények elszaporodtak a megyé­ben. Enyhítő tényező volt vi­szont a vádlott teljes beismerése, S az. hogy Borsos László sértege­téseivel közrehatott a cselekmény elkövetésében. Végül a bíróság Rácz Pétert kényszerelvonó keze­lésre is kötelezte. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Az eddigi tapasztalatokra támaszkodva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom