Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-31 / 204. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1975. augusztus Ti. huszonnyolcmillió darab kéziszerszám Teljesítette negyedik ötéves tervét a kecskeméti reszelőgyár A hatvanas években sok gonddal, bajjal küzdött a Kézi- szerszámgyár kecskeméti reszelőgyáregysége, a termelés is hosszú időn át stagnált. Az üzemi pártszervezet, a gyáregység kommunistái azonban ebbe nem törődtek bele, nem tartották megváltoztathatatlannak ezt a helyzetet. A gazdasági és tömegszervezeti vezetőkkel összefogva elhatározták, hogy kimozdítják a mélypontról az üzemet. Fáradozásaikat siker koronázta, a IV. ötéves terv időszakában egyenletesen és dinamikusan növekedett a gyáregység termelése, javultak a gazdasági eredmények, s mind a belföldi, mind a külföldi megrendelők meg voltak elégedve gyártmányaikkal. Csupán néhány adat ennek érzékeltetésére: míg 1970-ben 53 millió, addig tavaly már 88 millió forint értékű árut állítottak elő. Exportjukat pedig 89,5 százalékkal növelték. * Mindezt egészen kismértékű létszámemeléssel érték el. amit az is tükröz, hogy az egy főre eső termelési érték 51,6 százalékkal nőtt. A kecskeméti gyáregység tevékenysége egyébként nem közömbös a népgazdaság szempontjából sem. hiszen az egész ország reszelő- és franciakulcs-szükség- letét itt gyártják, s 13 millió forint értékben még a tőkés országokba is szállítanak. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata. amely az anyaggal és energiával való takarékosságra a minőség javítására, a gazdaságta. lan termékek gyártásának csökkentésére. a termelés hatékonysá gának^ további növelésére hívta fel a vállalatok figyelmét, a kecskeméti reszelőgyár kollektíváját is tettekre sarkallta. Nem volt könnyű1 újabb vállalásokat kidolgozni, hiszen a IV. ötéves terv időszakában szinte semmiféle korszerűsítést és bővítést nem hajtottak végre az üzemben. Sőt, gépeinek elhasználódása révén állóeszköz-állományának értéke inkább csökkent. Ugyanakkor munkaerőgondokkal is küzdöttek A pártszervezet a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés azonban úgv ítélte meg, hogy ha hasonló problémák mellett a tervidőszak első négy évében tudtak jó eredményeket elérni, akkor 1975-ben sem hátrálhatnak meg az újabb feladatok elől. A Kohó- és Gépipari Minisztérium. valamint a vállalati központ a termelés 10 százalékos növelését kérte a kecskeméti üzemtől, mivel a termékei iránti kereslet bel- és külföldön évről évre nő. A gyáregység gazdasági és tömegszervezeti vezetői a munkaerőgondok ellenére vállalkoztak a többlettermelésre, ugyanakkor a KB-határozgt végrehajtására — a kollektívával együttműködve — intézkedési tervet dolgoztak ki. Egyes anyagok hiánya miatt helyettesítő anyagokat szereztek be. s azok felhasználási technológiáját is kidolgozták. Az eredmény: az új eljárással készült reszelők minősége még jobb. mint a régieké. Eleget tettek annak az igénynek is,- hogy a tőkés exportot 1,2 millió forint értékű áruval növeljék. Az intézkedési tervben éves szinten 2.2 millió forint értékű olaj. szén, villanyáram, víz és anyag megtakarítása szerepel. Az első félév végéig vállalásukat 68,2 százalékra teljesítették. A reszelőgyáregység dolgozói — ezen belül a 300 tagú törzsgárda, s a 22 szocialista brigád — az év második felében is töretlen lendülettel dolgozik a termelési feladatok végrehajtásán. Ezúttal ú jabb sikerekről számolhatnak be, az üzem a napokban teljesítette IV. ötéves tervét, s az előirányzott 28 millió darab reszelőt, fran1 Nagy nehézségekbe ütközik a speciális gépek beszerzése, ezért a reszelőgyáriak házilag is szerkesztenek berendezéseket. Képünkön Sztakó István gépészmérnök és Tódor András szerszámkészítő egy új köszörűgép szerelésén dolgozik. tf'f > • A galvánüzem ezüst fokozatot elnyert Takács Éva szocialista brigádja nemcsak a termelésben ér el sikereket, hanem a társadalmi munkában is a legjobbak között van. Képünkön Kelemen Katalin, Patlk Eszter és Kállai Mihályné brigádtag munka közben. (Opauszky László felvételei.) i Kasnyik Pál, a Latinka Sándor szocialista brigád vezetője esípőfo. gók edzését végzi. ciakulcsot, csípőfogót és egyéb különböző kéziszerszámokat legyártotta. Az év hátralevő részében már a terv jelentős túlteljesítésén dolgoznak. A kecskeméti reszelőgyár *— képletesen szólva — már a következő ötéves tervén dolgozik. Csakhogy az előirányzatok szerint 1980-ig 35 százalékkal kell növelnie termelését. Ez pedig elképzelhetetlen beruházások nélkül. Elsősorban a meglevő géppark korszerűsítésére, az elavultak újakkal való kicserélésére, a széntüzelésről a földgáztüzelésre való átállásra, új lágyítóüzem építésére és berendezésre lenne szükség. Erre 43 millió forint fejlesztést terveznek, amelynek megvalósítására már tárgyalások foly. nak, s a korszerűbb gépekre a megrendeléseket is elküldték, .Sőt szó van arról, hogy a beruházás összegét 61 millióra növelik — főleg gépek beszerzése miatt — amennyiben a tömegcikkipar rekonstrukciójára is sor kerül az elkövetkező tervidőszakban. N. O. Az első évtized • Hozzáértő ember, ha fát ültet, nagy . gonddal választja ki a csemetét. Fejlett, egészséges legyen a gyökérzet, erőteljes a korona. Sok minden az ültetésnél dől el, milyen fa válik a csemetéből, de — tapasztalatból mondhatom — azért nem akkor dől el minden. Csenevész, kis fácskák is, jó talajba, jó gondozó keze alá kerülve erőre kaphatnak később, s egyáltalán nem ritka, hogy a fejlődésben megelőzik életképesebb faiskola-társukat. Az ember életében sem ritka eset az ilyen; véznácska gyerekekből akár élsportolók . lehetnek. A tizenéves kor, a biológiai érés, sok meglepetést tartogat. Szép gyermekekből ormótlan kamaszok válnak, csúnyácska bakfisokból érett, bájos nők; az egészséges fiatal szervezet hihetetlen átalakulásokra képes. De vajon a tehetség, a jellem fejlődésének melyik életkorban keressük a kritikus pontjait? Igen-igen sokféle hatás működik közre a nevelésben a pólyától a nagykorúságig. Olykor fölerősítik egymást ezek a hatások, olykor semlegesítik, de abban meglehetősen egyetértenek a pszichológusok, hogy a belső fejlődés legfontosabb eredői a gyermekkorban keresendők. Bizonyosra vehetjük tehát, hogy a jellemtorzulások, a bűnözési hajlam, a közösségellenes magatartás gyökerei is általában visszanyúlnak az első évtizedbe, így is mondhatnám: hosszú a lappangási idő. Érdemes ezért odafigyelnünk, milyen korai fertőzéseket lajstromoznak leggyakrabban a pszichiáterek. • Például: a rossz családi környezet. Marakodó szülők, nagyszülők, züllő, széthulló család, alkoholizmus, prostitúció, terheltség, bűnözés a felmenőágban — széliében ismert okok; „alma nem esik messze a fájától”. Tíz éven alul a leghatásosabban nevelő környezet kétségkívül a család. És a züllő család, ha nem is törvényszerűen, de igen általánosan a maga képére és hasonlóságára neveli az utódait. A másik leggyakoribb fertőző góc kevéssé ismert a laikusok —- tehát: a családi nevelésben legilletékesebbek, a szülők — körében. Maga a szó is idegen, amely a kórokozót jelöli: hos- pitalizáltság. Neves pszichológusok egybehangzó megállapítása szerint a korai eltávolodás az anyától —, ha tehát az első testi-érzelmi kapcsolatok megszakadnak vagy létre sem jönnek — tartós, nem ritkán helyrehozhatatlan torzulásokat okozhat a személyiség lelki-szellemi fejlődésében. Kossuth-díjas gyermekpszichiáterünk, György Júlia, könyvvében olvasom („Az, antiszociális személyiségek”): a családon kívül „nevelkedők szellemi fejlődése minden Vonalon meglas- suí, vagy megakad ... • Az érzelmileg kielégítetlen gyermek ... semmiféle érzelmi kapcsolatot nem létesít sem a környezetében élő személyekkel, sem a tárgyakkal. Ennek következménye egyik oldalról a fogalomképzés szegényessége, beszűkülése ... A másik még döntőbb károsodás, hogy az érzelmi kapcsolatok a külvilággal o szerető anya, vagy anyafigurája híján (tekintve, hogy még a gondozók személye is állandóan változik) nem alakulhat ki. Minthogy nincs kiért és miért elfogadnia a társadalom normáit — melyeket e korban az anya közvetít.. A szerző igen gazdag tapasztalati anyag birtokában, s a nemzetközi szakirodalom áttekintő ismeretében jut ezekre a következtetésekre. De más neves pszichiáterek írásaiban is hasonló megállapításokra bukkanunk. A legjobb nevelő sem pótolhatja a gondos szülőt — még a gondatlant is nehezen. A szoros, személyes, érzelmi kapcsolat — legtermészetesebben a szülőkké!, az anyával. — kétségkívül a legfontosabb feltétele a gyermek további érzelmi-értelmi fejlődésének. Bár önmagában a szeretet sem elég, sőt nagyon is kevés lehet, ha nem okos — erre egy harmadik nagy tünetcsoport figyelmeztet. A körülrajongott egyke, a kivételezés a testvérek között, a szülők — különösen az elvált szülők — versengése a gyermekért, a mostoha probléma... • No, de hát szó sincs arról, hogy egy rövid cikkben akár csak fel is sorolhatnám az érzel- mi-lelki-jellembeli fejlődés korai kórokozóit. Nem is célom ez. Csupán néhány mostanában forgatott könyv legfontosabb következtetéseit szeretném — magamnak is — megfogalmazni: több figyelmet az ßlsö évtizedre! A tizenévesek válságairól, a kamaszkor modern gondjairól sok szó esik a sajtóban és egyebütt. Ez a sok szó mintha elterelné a figyelmet a kamasz- gondok-bajok leggyakoribb eredőiről: a fejlődő gyermek jóval korábbi érzelmi-jellemi sérüléseiről, torzulásairól. Mint ahogy a fiatalkori bűnözést, a huligánkodást, a garázda agresszív hajlamokat és általában a megrögzött társadalomellenes magatartást sem érthetjük meg az első tíz év feltérképezése nélkül. Neves hazai tudósok — Gegesi- Kiss, Libermann, Popper — értekezése, Bozoky Éva könyve pedagógiai tapasztalatairól ugyanúgy erre figyelmeztet, mint az idézett szerző. • De lássunk még két fontos, hasonlóan egybehangzó következtetést. Először is: a gyermek elva- dulásának a családtól, a társadalomtól — végeredményben az antiszociális, a bűnözői alkat kialakulásának — mindig összetettek az okai, mindig több tényező együttes hatására, és rendszerint az érzelmi védettség hiánya miatt következik be a nevelési csőd. A másik, az úgynevezétt^ífiii- nosulás hihetetlenül nargy jelentőségű. Az érzelmi kötődésű szülőkhöz, családbeliekhez — később: iskolatársakhoz, nevelőkhöz — a minél Inkább azonos, annál inkább nevelő társadalmi és földrajzi környezethez. Ha az azonosulás ösztöne, igénye, képessége az első években szorosan köti a gyermeket az anyához, a szülőkhöz, s ha ez a kötődés számára felnőtt koráig érzelmi menedék marad —, akkor a későbbi azonosulásoknak is egyenesebb az útja a java iskolatársakhoz, a java pedagógusok, felnőttek, a java fiatalkori eszmények felé. • Az aprócska gyermek még ki van szolgáltatva a felnőtteknek. Bosszantó „rosszaságait” könnyű megtorolni — nem válnak közüggyé. Észre sem igen vesszük kezdetben az eltávolodást, az érzelmi elkülönülést, — nem ritkán épp a megtorlások miatt —, a jellembeli fertőzéseket; talán ezért sem olyan súly- lyal közügy még az első tfz esztendő, ahogyan érdemelné. Fekete Gyula Tejtermelés futószalagon Tehenészet a tiszaalpári Tiszatáj Tsz-ben • A higiéniai követelményeknek megfelelően a vemhes üszőket kötetlenül, külön istállókba helyezik el. Az állatok így szabadon járhatnak- kelhetnek az istálló és a karám között. A központi intézkedés után nagy fejlődést tapasztalhattunk az állattenyésztésben. Az idei évre tervezett 145 ezer szarvasmarhánál már jóval több van a megye gazdaságaiban. Kedvező jelenség, hogy a tehénállomány nagyobb az előirányzottnál és megindult a szakosodás is. Egyes mezőgazdasági üzemek a hús-, mások pedig a tejtermelésre specializálódtak. Az elmúlt négy esztendő alatt csaknem 6 ezer tehénnek építettek korszerű istállót a megyében, 6100-nak pedig most készül. A kezdet kezdetén A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetben 1972 őszén kezdték meg a szakosított szarvasmarha-istállók tervezését. — Az építkezéssel a következő év januárjában indultunk — mondja Badacsonyi Péter elnök. — A helyi adottság, a gyenge minőségű talaj, a megosztott, szétszabdalt táblák, a hagyományok, a népgazdaság követelményei mind arra ösztönöztek bennünket, hogy fejlesszük a szarvasmarha-állományunkat. Az 1972-es esztendő az útkeresés éve volt, a termelési szerkezetek és arányok kialakításában. Több termelőszövetkezetet is meglátogattunk, hogyan csinálják a nagyüzemi tehéntartást. Tanulmányoztuk a fejőrendszereket, az állatok elhelyezésének formáját és az istállónként optimális tehén- létszámot. Még a belgrádi szarvasmarha-kombinátban is jártunk tapasztalatcserén, ezenkívül voltunk Dániában és Angliában is. A tanulmányutak során rájöttünk, hogy nekünk a szabadtartásos rendszer nem megfelelő, mert a magyartarka tehénre, amit mi tenyésztünk, nem jól lehet, alkalmazni a technológiát. A terelés és hajtás közben ugyanis az állatok szarvukkal könnyen megsérthetik egymást. A szarvnélküli holsteinfriz vagy a lapálymarhák vásárlása viszont sokba került volna. Ezért úgy határoztunk, hogy marad a magyartarka és ennek megfelelően alakítottuk ki az istállórendszerünket is. Az állatok a Grábner-féle lekötőláncos áthajtó etetőutas ÜLT trágyakihúzó rendszerű istállókban helyeztük el, a fejést pedig a svéd gyártmányú ALFA-LAVAL gépekkel végezzük. így a tej emberi kéz érintése nélkül csöveken keresztül jut el a tejházba. Az istállórendszert pavilon formában 976 férőhelyre terveztük. Ezekbe az év végére már 600 tehenet kötünk be. Ugyanakkor a többi férőhelyre is megvannak a vemhesüszők. Egészséges tehénállomány — A tbc-vel és brucellózissal feitőzött teheneket korábban kiselejteztük és a tejtermelés növelésére állandó és szigorú szelekciót végzünk az állatok között. Kiválogatjuk a jó egyede- ket, és vásároltunk egy holland vöröstarka lapály bikát az állomány javítására. Az utódok jó tejelők és húsformájuk is kiváló. Szeretnénk, ha tejtermelésünk istállóátlaga elérné a 3500—4000 litert. Ez a célunk, és ezért telepítettünk 500 hektáron lucernát, Ezenkívül úgynevezett falközi silókat is készítünk kukoricából és egyéb növényi szárakból, ami az állatok jó takarmányozásához nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazza. Készül a hízó marha-telep — Jelenleg mennyi a szarvasmarha-állomány ? — összesen 2890, amiből a tehén és az üsző 1100, a többi növendék- és hízómarha. Ez utóbbiról, ha gazdaságosan akarunk termelni, nem szabad lemondani. Ezért egy 1820 férőhelyes kötetlen tartásmódú hízómarha-telepet is építünk. Így évente 800 hízómarhát tudunk átadni az állatforgalmi és húsipari vállalatnak. A jószágok többségét exportálják. — Mikorra készül el ez a létesítmény? — A tervezett jövő évi átadás helyett most november hetedikére szeretnénk elkészíteni. A szövetkezet építőbrigádja dolgo- gozik éjjel-nappal. Felszámolták a sertéstenyésztést — A többi állattenyésztési ágazatot nem fejlesztik? — A mintegy 160 hektárnyi szétszórt gyepet juhokkal hasznosítjuk, de 1500 anyánál többet, amit ez a terület el tud tartani, nem nevelünk. A 150 hektáros intenzíven művelhető legelőnket a tehenekkel hasznosítjuk. A gazdaságtalan sertéstenyésztést pedig teljesen felszámoltuk. A vetésszerkezetünket is állatállományunknak megfelelően alakítottuk ki. — A tehenészeti telep 42, a növendékistálló pedig 36 millió forintba kerül. Az összeg 30 százalékát a gazdaság önerőből fedezi, a többit állami támogatás és hitel formájában kapja. A beruházás tehát jelentős és jó néhány év beletelik, mire kigaz- dálkodja a szövetkezet. A tagság azonban vállalta a terhet, mert tudják, hogy idővel kaphatóstul megtérül a befektetés. A megye pedig egy újabb, korszerű szakosított szarvasmarha-teleppel lett gazdagabb. Béna Zoltán
