Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám
1 .<{■« Ní.PE © ií)75. augusztus 8. Termékek - minden piacra Tizenhárommillió forint bevételt terveznek erre az évre az állattenyésztésből a hartai Lenin Termelőszövetkezetben. A gazdaságban a régi istállókban és ólakban tartják az állatokat, így igencsak jól kell gazdálkodni, hogy teljesíthessék a tervet. Nagy a fertőzésveszély A szarvasmarha-állományt szétszórt telepeken helyezték el. Ez kedvezőtlen, mert ápolásuk nehezebb és nagyobb a fertőzés veszélye is. Ezért a szakemberek arra törekednek, hogy a jelenlegi öt helyett két zárt telepet létesítsenek. Kétszázhetven tehén az új majorba, hatszáz növendékmarha pedig a járáspusztai üzemegységbe kerül. Ha ezt a tervüket megvalósítják, remélhetőleg növekedni fog a havi átlagos tejtermelés is, ami most 2400—2500 liter tehenenként. Kevés ez még akkor is, ha az állatok takarmányozása nem sokba kerül a gazdaságnak. A szövetkezetnek ugyanis kiterjedt legelője van. Növelik a juhállományt A jókora legelőt a juhászattal is hasznosítják. Ennek hagyományai vannak, a téesztagok szívesen foglalkoznak vele. A hízóbárányexport jól jövedelmez, ezért tovább fejlesztik a juhtenyésztést. A jelenlegi 1400- as törzsállományt az év végére állott ön a Szittyahegyi-féle légtisztító berendezésről? A Balaton-környék másik arca A Balaton környékén számos értékes műemlék, népi építészeti remek található: régi templomok, parasztházak, várak és romok. Képeink az egyik kevéssé ismert érdekességet, a balatonszentgyörgyi Csillagvárat (jobb oldali képünk) és múzeumának két helyiségét (bal alsó kép) — az egyik Festetisch gróf építtette 1820 körül —, valamint a gyenesdiási 200 éves Szfint Ilona kápolnát, s előtérben a nádból készült 100 éves jégvermet ábrázolják (jobb alsó kép). (MTI-fotó: Fénves Tamás felvétele — KS) Többet költ az ország, mint amennyire bevételeiből futja. A fogyasztás és a felhalmozás összege meghaladja a terme- ést. A hiány azonban nem szűnik meg, sőt növekszik, ha felszámolását csupán mennyiségi (termelési) feladatnak te- kmtjük. A túlköltekezés ugyanis szinte kizárólag tőkés devizában jelentkezik. S a még több termeléssel- automatikusan növekednének az ország devizakiadásai. (Mivel a szükséges nyersanyag- és energiatöbblet beszerzése kizárólag a tő- kés fizetési mérleget terhelné, a szocialista import az államközi megállapodásokon túl ugyanis nem növelhető.) Csak a hatékonyság fokozásával javulhat tehát lényegesen és tartósan a népgazdaság egyesúlyi helyzete. A hatékonyság kétféleképpen fokozható: • 1. A meglevő erőforrások (anyag, energia, munkaerő, gépek, készletek stb.) ésszerűbb, takarékosabb felhasználásával. Különösen fontos az ún. világpiaci kemény cikkek (a többnyire nagy állami importár-támogatást is igénylő nyers, és alapanyagok, energiahordozók) felhasználásának viszonylagos csökkentése. De nem feledhetjük, hogy tulajdonképpen minden eszköz, készlet, fogyasztási cikk előállításához tőkés import közvetve vagy közvetlenül szükséges. • 2. A termelés, a gazdálkodás hatásfokát nem mérhetjük persze egyoldalúan csak a ráfordításokkal. Korszerű, keresett, jó minőségű '.minden piacon értékesíthető termékekre van szükség. Csak így érhető el a ráfordítások lehető legkedvezőbb megtérülése. A szocialista exportnál is fontos követelmény a kedvezőbb eladási feltételek megteremtése, az idén megindult cserearányromlási folyamat ellensúlyozása. De a gazdasági egyensúly javításának. a dinamikus fejlődés megalapozásának mindenképpen alapvető feltétele a lehető legjövedelmezőbb tőkés export fokozása. A hatékonyság fokozásán tehát lényegében termékeink gazdasági. műszaki piaci versenyképességnek növekedését értjük. A mostani helyzetben, amikor a világjelenségek hatására lanyhult a tőkés piaci kereslet, az export kellő szinten tartása, az eladások fokozása talán a legnehezebb feladat. A gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása feltételezi a Made in Hungary termékek használati értékének viszonylag gyors javítását, a mindenkori kereslethez való rugalmas alkalmazkodást. 9 Némely nyersanyagokban, főleg kőolajban gazdag ország •*> ...... . .t:v .k-ama t» m képe zhet kellő devizatartalékokat, s hosszú távra elodázhatja a versenyképesség műszaki-gazdasági feltételeinek megteremtését. Hazánk még a kedvező mezőgazda- sági lehetőségeivel is csak részben élhet. (Ismeretes, hogy a Közös piac országai leállították a húsbevitelt.) Így tehát a növekvő tőkés importért fokozott mértékben főleg olyan termékekkel kell fizetnünk, amelyek használati értékét nem a természet, hanem az emberi tudás, a szakértelem, a tapasztalat, a korszerű technika alakítja. • Venni könnyebb, mint eladni. S a részben tőkés devizáért is vásárolt nyers- és alapanyagok energiahorozók vásárlásának fékezését esetenként szigorú központi intézkedések is szolgálhatják. Ám a tőkés export fokozását centralizált módszerekkel legfeljebb segíteni, ösztönözni lehet. Az alkotó gyártmányfejlesztő munkában, a változó piaci igények rugalmas követésében a vállalati helyi öntevékenység és kezdeményezőkészség a döntő. Parancsszóra semmiféle versenyben nem születhetnek csúcsteljesítmények, csupán jó felkészültséggel és belső meggyőződéssel. • Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a szocialista alapokon álló magyar népgazdaság, szemben a tőkés világgal, töretlen dinamizmussal fejlődik. De arról már keveset beszélünk, hogy ez önmagában, ha nem párosul dinamikus irány, és módszervállozással. a gazdasági ‘ egyensúlyjavítással, akkor nem előny, hanem hátrány. A lépésváltás pozitív tapasztalatai viszont meggyorsíthatják az üzemek, az egész népgazdaság felzárkózását a nemzetközi élmezőnyhöz, s a tőkés konjuktúra felélénkülésével rendkívüli előnyök forrásává válhatnak. K. J. A kedves olvasó válasza minden bizonnyal: nem. Ugyanis Szittyahegyi Imre kecskeméti nyugdíjas asztalos találmányáról csak azon kevesek tudhatnak, akik az Országos Találmányi Hivatal lapjának, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőnek januári számát átböngészték. A 22. oldalon Fizikai és vegyi eljárások és készülékek (általában) cím alatt, T/9255 számmal ismertetik a szabadalmazott találmányt, a légtisztító berendezést. ,.A találmány környezetvédelmi célt szolgáló, olyan légtisztító berendezés, amely a levegő — elsősorban ipari gőzök és porok formájában szennyező kémények és elszívó berendezések a légtérben kiürülő tartalmának megtisztítására szolgál. A berendezés lényege, hogy közös tengelyre szerelt, több lépcsőben egymás után elhelyezkedő forgó rotorszárnyakon kilépő porlasztót! folyadékkal köti meg a szennyezést, ugyanakkor a kilépő folyadék reaktív impulzusnyomatéka hozza forgásba a rotorszárnyakat, ami átal a tisztítandó gázt az szivattyúzza is. A mosófolyadék célszerű megválasztásával vegyi szennyeződések is megköthetők, valamint több, szerkezetileg azonos berendezés soros üzemben működtetve a szennyezők egész sorát kü- lön-külön távolítja el.” A fenti leírásból kitűnik, hogy a Szittyahegyi-féle találmány úgy tisztítja meg a szennyezett levegőt, hogy többszörös folyadékfüggönyön vezeti át. Ami viszont hiányzik a bemutatásból: a szükség szerinti összetételű mosófolyadék körforgást végez a gyárkéményre, vagy máshová szerelt légtisztító és a földön levő, a folyadékot megtisztító berendezés között. A találmány terve 1973 júniusában született meg Szittyahegyi Imre fejében. Építők napjára a fiáékhoz látogatott Egerbe, ahonnét kirándultak és útjuk Bélapátfalván át vezetett, ahol cement- és mészmű található. v — Nem tudtam megállapítani a lerakódott szennyeződés miatt, hogy mivel vannak a háztetők befedve — mesélte a feltaláló. — A növényzet is mintha be lett volna permetezve mésszel. Este, amikor a tévében befejeződött a Maigret felügyelő, egyedül maradtam a szobában. És akkor, anélkül, hogy azelőtt egy percig is gondolkodtam volna a problémán, felvillant bennem a megoldás a szennyeződés lekötésére. A nyugdíjas asztalos — aki egyébként korábban munkahelyén többször újított — még akkor papírra vetette a légtisztító berendezés tervét. Hazajőve Kecskemétre, meggyőződött elképzelése helyességéről. Egyéb eszközök híján egy 5 kilogrammos paradicsomos dobozt, egy használt gépkocsi- gömbcsuklót, a kerti vízcsapot, valamint kátrány- és szurokfüstöt használt a kísérletekhez. Azután találmánya műszaki rajzainak elkészítésére hozzáértő embert keresett és talált dr. Dutkay György, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola adjunktusának személyében. Találmányának bejelentése 1973. augusztus 14-én 9 óra 35 perckor érkezett az Országos Találmányi Hivatalba. Ott jegyzik a perceket is, hogy az elsőség kérdésében vita ne lehessen, ameny- nyiben valaki ugyanazzal az ötlettel jelentkezne. Az OTH 1975. V. 14-én hivatalosan is értesítette Szittyahegyi Imrét találmánya szabadalmazásáról. Július 8-án újabb levelet kapott, amelyben az OTH közli, hogy találmányát 167 048 lajstromszámon a szabadalmi lajstromba bejegyezte. Elégedett ember lehet Szity- tyahegyi Imre — gondolhatja az olvasó. De téved. Mert nem elég megalkotni egy találmányt. Találni kell hozzá egy vállalatot is, ameiy gyártmányt készít belőle. Ez pedig nem olyan egyszerű dolog. Szittyahegyi Imre találmánya eddig még egyetlen vállalatnak sem tetszett meg, bár az is lehetséges, hogy megszületéséről nem is tudnak olyan cégek, mint például a Lajosmizsei Víz- 'gépészeti Vállalat, amely környezetvédelmi berendezések gyártásával is foglalkozik. Akikhez Hivatásuk: pártfogó Kriminológiai felmérések adatai szerint a társadalomra különösen veszélyes bűnözők jelentős része a bűnöző tevékenységet fiatalon, sokszor már gyermekkorban elkezdte. Ennek oka többnyire a környezetében kereshető és található. Így a szülők szerencsétlen házassága, az általuk okozott súlyos érzelmi konfliktusok, a szülők morális magatartása, a bánásmód, a végletekben mozgó családi nevelés, a szeretet nélküli környezet stb. egyaránt okozója lehet a fiatalkorú bűnözésének. Ezért a bűncselekményt elkövetők múltjának vizsgálata kapcsán az ezzel foglalkozó szakembert nem készteti mosolyra, ha az illető „nehéz gyermekkorra” hivatkozik. A gyermek a családban ismeri fel és tanulja meg azokat az érintkezési alapformákat, amelyek később alkalmassá teszik őt arra, hogy a társadalomba beilleszkedjen, abban eligazodjon. Az elénk került fiatalkorúnknak a társadalmi érintkezés alapformáit gyakran nem is áll módjukban kialakítani, mert a család — amelyben élnek — rendezetlen. Elsősorban érzelmileg és erkölcsileg, de sok esetben jogilag is. A negatív hatás nap mint nap éri, előle kitérni nincs lehetősége. Később ezt a viselkedést, magatartást tartja helyesnek. Gyakran tapasztaljuk, hogy a hiszékeny fiatalkorúakra rendkívül rossz hatással vannak a lumpen, munkakerülő, bűnöző felnőttek, akik a hatóságokkal szembeni „okosságukkal” ■ kérkednek, s cselekményeik elkövetésére vonatkozó „legendájuk” nyomán a fiatalok romantikusnak látják a bűnöző életét. A hiszékeny fiatalokat újabb bűn- cselekményeiknél felhasználó, magukat dicsfénnyel övező „okos” bűnözők, arról persze mélyen hallgatnak, hogy milyen érzés volt 8—10 évet a rácsok mögött tölteni. Elsősorban ezért kell a káros környezeti hatásoktól megvédeni, elszigetelni a fiatalokat. Ez azonban rendkívül nehéz feladat. Mivel a veszélyeztetett, vagy bűnelkövető fiatalok nem tehetnek a környezetükről, ezért fő cél a környezetük rendezése Olyan intézményre volt tehát szükség — és az ifjúságpolitikai párthatározat nyomán ez létre is jött —, amely e feladatokat túlnyomórészt pedagógiai módszerekkel, eszközökkel képes elérni. Ennek érdekében hozták létre hazánkban az 1971 januárjától működő hivatásos pártfogói hálózatot. A pedagógus képesítésű pártfogó személyek — a megyénkben 6 ilyen van — nagy munkát végeztek az elmúlt 4 év alatt és nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy csökkent nálunk a fiatalkorúak és gyermekkorúak bűnözése, kevesebb fiatalkorú „esik vissza” és kerül ismét bíróság elé. A hivatásos pártfogók foglalkoznak a bíróság elé került fiatalok nagy részével, a súlyos fokban veszélyeztetett és a 14. életévüket még be nem töltött gyermekkorú bűnelkövetőkkel. Visszavezetik — megfelelő pedagógiai módszerekkel — a megtévedt, vagy főként a rossz környezet hatására bűncselekményt elkövető fiatalkorúakat* a társadalom rendes tagjai sorába. Ha kell munkahelyet keresnek, visszaviszik őket az iskolába, esetleg kiemeltetik a rossz környezetből. Nagyon sok eszköz áll rendelkezésükre, segítőjük a rendőrség, gyámhatóság és valamennyi társadalmi szerv. Elmondásukból tudjuk, hogy az emberek többsége nem zárkózik el, ha egy-egy utógondozot- tukon segíteni kell. Számos statisztikai adat támasztja alá azt a pozitív társadalmi jelenséget, amelyet megyénkben a gyermek- és ifjúságvédelem élvez. Korábban a legfertőzöttebb megyékhez tartoztunk, de közös összefogás eredményeként lejjebb mentünk „a ranglistán”. Az utóbbi két évben 31,9 százalékkal csökkent a fiatalkorú bűnözők száma. A gyermekkorú elkövetőké pedig egy év alatt — ugrásszerűen — 37,1 százalékkal. E számok nem a demográfiai csökkenés függvényei, hisz 153- ról 111 főre csökkent a 10 000 fiatalkorúra jutó bűnelkövetői arány is. Hivatásos pártfogóink munkájának jó hatását bizonyítja, hogy a korábbi években — még működésük előtt — 20—22 százalékos volt az ismét bíróság elé kerülő fiatalkorúak aránya, ma már ez csupán 10—12 százalék körű mozog. A pártfogók egy- egy járás vagy város területén felügyelnek. Kijárnak a községekbe, kapcsolatban állnak a rendőrség körzeti megbízottai- val, gyámügyi előadókkal, vállalatokkal, iskolákkal. Jelzik a kiskorúakat veszélyeztető szülői magatartás felbukkanását, intézkednek a munkakerülő, züllésnek indult fiatalkorúak megóvásáról. Nagy segítségére vannak a bűnüldöző hatóságoknak, rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak egyaránt. Nem veszélytelen munkát végeznek. Hatniok kell az alkoholista, garázda apára, vagy a huligán magatartást természetesnek tartó fiatalokra, akik sokszor a rendőrrel is szembeszáll- nak. Persze nem büntetlenül. Mi — a fiatalkorú bűnözéssel, családvédelemmel, hivatalból foglalkozó szakemberek — tudjuk értékelni igazán a pártfogók hihetetlen pedagógiai optimizmusát, amikor egy-egy „védencükért” — noha az csalódást okozott nekik — ismételten kiállnak, mert nincs számukra javíthatatlan, elveszett ember. Ez a bizalom sokszor j megtérül és egyre kevesebb azoknak a száma, akik nem fogadják el segítő kezüket. Ezért érdemlik meg, hogy minden állampolgártól, hivataltól és társadalmi szervezettől megkapják a maximális támogatást és segítséget. Azt mondják, az a legnagyobb öröm számukra, ha a bíróságot arról értesítik, hogy az elítélt fiatalkorú próbaideje eredményesen telt el. Dr. Babay Imre a fiatalkorúak ügyésze Szittyahegyi Imre. a feltaláló. • A találmány rajza. a feltaláló január óta fordult, kitérő vagy elutasító választ adtak. Tévedés ne essék, cikkünkkel nem Szittyahegyi Imrét akarjuk segíteni találmánya értékesítésében, hanem a közösségi ügy, a környezetvédelem egyik égető problémájának megoldásához szeretnénk hozzájárulni. Oly módon, hogy valamennyi illetékes szerv és vállalat figyelmébe ajánljuk a légtisztító berendezést. Mert a levegő tisztaságának megőrzéséhez ä rendeleteken, környezetvédelmi bizottságokon kívül megfelelő eszközökre is szükség van. A. Tóth Sándor Szétszórt telepeken korszerűtlen állattartás 2 ezerre, három év múlva pedig 5 ezerre növelik. Még ebben az évben egy 500 férőhelyes juh- hodályt építenek, amit újabb négy követ majd. Saját vágóhídon... Az évente meghizlalt 1500— 1700 sertést a saját vágóhídján dolgozza fel a termelőszövetkezet. A malacokat jobb híján korszerűtlen telepeken nevelik, így a sertéstenyésztés kevésbé jövedelmező. Hogy a húsüzem kapacitását kihasználják, a bojári sertéstenyésztő és hizlaló közös vállalkozástól, még 3 ezer vágóállatot vásárolnak. A baromfitenyésztést a múlt év második felében kezdték, az erre a céra átalakított épületekben. Az eredmények biztatóak, mégis elégedetlenek a szakemberek. Tavaly egy kilogramm súly- gyarapodáshoz 2,65 kilogramm tápra volt szükség, ezt az adagot csökkenteni szeretnék. A Tetra BA húshibrid fajtából az idén 120 ezer élőbaromfit szállítanak a kecskeméti feldolgozó vállalatnak. A szövetkezetiek, tervezik, hogy a jövőben tovább bővítik a csirkefarmot, két és fél millió forintért újabb ólakat építenek. A hagyományos tartási mód mellett a hartai Lenin Termelőszövetkezet állattenyésztésének bevételi terve valóban jelentős, de vajon megelégedhetnek-e ennyivel? Bóna Zoltán Csavargó halak Annak érdekében, hogy kimutassák, hogyan élnek a, lazacok és más halfajták, angol tudósok zseniális rendszert dolgoztak ki. Lényegében arról van szó, hogy befognak bizonyos mennyiségű halat, és testükre apró ultrahangos leadót rögzítenek. A kutató- csoport eső eredményei nyomán megtudtuk, hogy a hal általában „csavargóbb” természetű, mintsem a halászok gondolták volna. A lazac pl. egy hét leforgása alatt több mint 30 km-et is megtehet. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL:
