Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-08 / 185. szám
1975. augusztus 3. 5» PETŐFI NÉPE 9 3 Hol nyaralunk, miben fürdünk? Minisztérium . v ' A A míurviip mpírwri'/niKatM hun nov; I. Üdülőterületek Vízpart, napfény, meleg. Elengedhetetlen kellekei az üdülőterületeknek, ahová a hétvégét vagy a nyári szabadságot pihenéssel eltölteni szándékozó emberek többsége igyekszik. Elengedhetetlen, de vajon elegendő is? Korántsem. A természet nyújtotta örömök maradéktalan élvezete, a kellemes közérzet még számtalan lényeges forrásból táplálkozik . . A közegészségügyi és járványügyi állomások munkatársai szigorú őrökként elsősorban higiéniai, de nem ritkán esztétikai szempontok szerint vizsgálják rendszeresen a strandokat, kempingeket. Vegyelemzik a fürdővizet, szemrevételezik a víz- és partrendezettséget, a közösségi létesítményeket, feltérképezik a vidék ivóvízellátását, szennyvíz- elvezetését, az élelmiszer-kiszolgálás viszonyait. A Bács-Kiskun- ban tapasztaltakról, az évek óta makacsul visszatérő, valamennyi "természetes közfürdőket és környékét jellemző észrevételekről az alábbiakban essék szó! Hiányoznak a gazdák A természetes fürdőcentrumokban általában nincs egy állandó, felelős, a terület egységes, rendezett képét szavatoló gondnok. A gyakorlat az, hogy minden szezonban mást jelöl ki a fenntartó szerv erre a feladatra, így aztán rendszerint nem adják át egymásnak az előző évi problémákat. Például említhető a Vadkerti-tó, ahol a tavalyi hiányosságok az idén ugyanúgy megtalálhatók voltak. Ezenkívül — lásd a Szelidi-tó — egészség- ügyi vizsga nélkül alkalmaznak dolgozókat fürdős munkakörökben. A pázsit és a pihenőparkok ápolatlanok, elhanyagoltak; igen sok helyen elgazosodik, kiég a fű, illetve a növényzet. A szemetet viszont következetesen összeszedik és ez már haladás. Szelíden például 110 hulladékgyűjtőt helyeztek ki ebben az évben, s a tárolás és a szállítás is szépen meg van szervezve. De ugyanott — tereprendezés, fásítás hiányában —. nem használják a 3-as számú strandbejáróval szembeni kempinget. Ezen a körülkerített részen — ahol négy mosdó, négy zuhanyozó, továbbá nemenkénti árn.yékszék-csoport található kielégítő állapotban — hétvégi és más csúcsforgalmi napokon autók parkíroznak. A másik kempingben pedig most, az idény közepén fogtak bele az építkezésbe. Kifogásolt öltözők A közösségi létesítményekkel egyöntetűen baj van. Rendkívül • kevés a zuhany és a mosdó: nincs megteremtve a fürdőzés utáni tisztálkodás lehetősége. A Szelidi-to vendégeinek ivóvíz- ellátása abszolút elégtelen, a vízmű által szolgáltatott folyadék ihatatlanul sós. Sokfelé nem tiszták, elhanyagoltak az öltözők, Kunfehértón a fogasos „közösben” egyúttal kempingcikkek kölcsönRendelet az építési adóról Megjelent a Minisztertanács rendelete az építési adóról, s ezzel egyidőben adta ki ennek végrehajtási jpgszabályait a pénzügyminiszter. Az új intézkedés szerint a vállalati döntési jogkörbe tartozó beruházások építési-szerelési munkái után építési adót kell fizetni. A rendelet célja, hogy orientálja a vállalatok döntéseit: beruházásaikban minél kisebb legyen az építési hányad, tehát elsősorban új gépek beszerzésével, korszerűsítéssel oldják meg a fejlesztést. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, az önálló elszámolás rendszerében működő más állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira és a szövetkezetekre, valamint ezeknek és más szocialista gazdálkodó szervezeteknek társulásaira. Ha egyesülésben végeznek beruházást, akkor a vállalatok részvételük arányában fizetik az építési adót. Az építési adó kulcsa 10 százalék, ami a fejesztési — amortizációs — alapot terheli, és nem minősül beruházási költségnek. Az építési adó alapja íi beruházásként elszámolt építési-szerelési munkák számlaértéke. A végrehajtási rendelet melléklete felsorolja az építési adó alól mentes beruházásfajtákat. Ebből kitűnik, hogy a lakosság közvetlen kői nyezetét, kereskedelmi és művelődési ellátását és a részére nyújtott szolgáltatásokat érintő beruházások mentesülnek az építési adó alól. Így többek között nem kell fizetni építési adót lakóházak, művelődési és oktatási épületek, utak, vasutak, hidak, állami — és szövetkezeti kiskereskedelmi üzletek, közterületi parkok építése után. Ezenkívül mentesülnek az építési adó fizetése alól különféle községgazdálkodási szolgáltatást végző vállalatok, továbbá talajerőgazdálkodási, parkosítási és városi kertészeti, lakásszolgáltatási és más közszolgáltatást végző vállalatok. A rendelet 1976. január elsején lép hatályba, s ettől az dő- ponttól kezdve az 1975. augusztus 1-e után kötött szerződések szerint, a ténylegesen kifizetett építési-szerelési teljesítményérték alapján kell, alkalmazni e jogszabályokat, fizetni az építési adót. (MTI) TJJ TANTÁRGYPÁROSÍTÁS A TANÁRKÉPZÉSBEN Diploma gép- és gyorsírásból Három tantárgy: magyar nyelv és irodalom, gyorsírás és gépírás 'tanítására jogosító diplomát kapnak majd azok a fiatalok, akik ennek az új formájú felsőfokú képzésnek a hallgatói lesznek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. Az első évfolyamot a szeptemberben kezáődő tanévvel indítják. Ehhez még azt is elmondták az Oktatásügyi Minisztériumban, hogy a létszám már betelt. Az oktatás egyelőre a főiskola magyar nyelvi tanszékének keretében történik, a későbbiekben önálló gyorsírási és gépírási tanszéket szerveznek. Arra is lehetőség nyílik majd, hogy akik korábban a gyorsírás- és gépírás-tanítókat vizsgáztató állami bizottság előtt oklevelet szereztek, magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatására is képesítést szerezzenek levelező tagozaton a nyíregyházi főiskolán. A tanárképzés ezen új formája megszervezésének hátteréhez tartozik — amint ezt nemrégiben az oktatási miniszter is hangsúlyozta, a Gyorsírók- és Gépírók Nemzetközi Szövetségének Budapesten megrendezett világkongresszusán —. hogy a tudományos és technikai forradalom korában sem nélkülözhetjük a jól képzett gyorsírók és gépírók munkáját. Ezt a gazda-' ság, a politika, a mindennapi élet legkülönbözőbb területeinek gyakorlata meggyőzően bizonyítja. Ezért a magyar oktatásügy nagy gondot fordít a gyorsírók és gépírók képzésére, szakmai műveltségük állandó emelésére. Magyarországon már a 60-as évek elején olyan szakközépiskolai forma született, amelyben a közismereti tárgyak mellett gyorsírásból és gépírásból is érettségiznek a tanulók. A legutóbbi tanévben az ország mintegy 60 közgazdasági szakközép- iskolájában 7300-an tanultak gyorsírást és gépírást. Évenként 1700-an szereznek középfokú képesítést. Az ország több mint 60 — kétéves képzési idővel működő — gépíró és gyorsíró iskolájában évente csaknem 5000 gyorsíró és gépíró tanul. Oktatási rendszerünk korszerűsítésével lehetővé vált,' hogy a gimnáziumi tanulók fakultatív tantárgyul választhassák a gyorsírást és a gépírást. A Magyar Gyorsírók és Gépírók Szövetsége rendszeresen foglalkozik a munkájukat hivatás- szeretettel és magas színvonalon végző gyorsírók és gépírók szakmai továbbképzésével. Ezt a célt szolgálják az évente rendszeresen megrendezett versenyek is, amelyeknek régi hagyományai vannak Magyarországon. A tanulói gyorsíró és gépíró versenyeket — az eddig elért magas színvonalok alapján — beiktatták az egyéb tantárgyakból is rendezett országos tanulmányi versenyek közé. A legutóbbi tanévben már nem kellett érettségi vizsgát tenniük gyorsírásból, illetőleg gépírásból azoknak a végzős szakközépiskolai tanulóknak, akik az országos tanulói versenyen kiváló eredményt értek el. (MTI) zése is folyik: a ruhák mellé szerszámokat, járművet, mindenféle lim-lomot zsúfoltak össze. A WC-kre nemhogy kellő, de jóformán semmi gondot nem fordítanak sehol. Megintcsak Kunfehértót említhetjük. Az árnyékszékek ülőkéin, s a falakon többnyire piszok és pókháló díszeleg a kemping WC-je pedig annyira elhagyatott, hogy a padlózatra madarak raktak fészket. Igaz, itt a büntetés sem maradt el: a strandfelügyelőnek 600 forintjába került a nemtörődömség. Egyáltalán nem tartják be a ruhakölcsönzési előírásokat sem. Nem gondoskodnak a ruhaneműk megfelelő mosásáról, fertőtlenítéséről. a gyakorlat azt mutatja: hogy hideg vízben kiöblítik és máris továbbadják a nadrágokat. fürdődresszeket. Ne csak közművesített ivóvizet! S végezetül a hűsítő habokról néhány megjegyzés. A vizek minősége — már ami a fertőzött- séget illeti — úgy ahogy elviselhető. Talán csak néha a Vadkerti-tónál és állandó jelleggel Baján, a Sugovicán uralkodnak tűrhetetlen állapotok. A közismerten sekély vizű Vadkerti-tó evesen túlterhelt napok után képtelen a biológiai öntisztulás folyamatát elvégezni, a Kama- rás-Dunán pedig az olaj mellett az ipari és a lakossági szennyvíz is előidézője az állandó veszélyhelyzetnek. Ide kapcsolódik, hogy valamennyi üdülőkörzetben régóta égető szükségszerűség a szennyvízelvezetés. Az egyes épületeknél a hatóságok csak teljesen zárt gyűjtők építését engedélyezik — amiket szippantással lehet üríteni — mégis majd' mindenhol oldalt nyitott, a talajba szivárogtató emésztőgödröket, derítőket ásnak. Pedig egészségünk szempontjából a közművesített szennyvízelvezetés legalább olyan súlyú követelmény, mint a vízművek és kutak kiépített rendszere. Kutasi Ferenc pályázata A Kulturális Minisztérium — az Állami Ifjúsági Bizottsággal, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségével és a Közalkalmazottak Szakszervezetével egyetértésben — pályázatot hirdet „Alkotó ifjúság” címmel. Az „Alkotó ifjúság” pályzat célja: mozgósítsa a fiatalokat arra, hogy munkaköri, illetve tanulmányi kötelességeiken túlmenően járuljanak hozzá az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak, valamint a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló központi bizottsági határozat végrehajtásához. A pályázatnak feladata az is, hogy elősegítse a fiatalok alkotókészségének kibontakozását, továbbá szakmai és politikai ismereteinek gyarapodását. Részt vehet a pályázaton minden — a kulturális területen tevékenykedő, vagy témáját innen merítő — 35. életévét be nem töltött fiatal, illetve az ilyen korú fiatalokból álló alkotó közösségek. A pályázaton két kategóriában — művészeti alkotásokkal (írói művek, képző- és iparművészeti alkotások, zenei művek stb.), továbbá dolgozatokkal (tanulmányokkal, egyéb írásos munkákkal — lehet részt venni. Elsősorban az olyan alkotások, illetve dolgozatok nyújthatók be a pályázatra, amelyek nyilvános bemutatásra (közzétételre) még nem kerültek. A pályaműveket december 31- ig kell a Kulturális Minisztérium ifjúsági bizottságához benyújtani. Az írásban foglalt pályamű- veket két példányban kell megküldeni. A pályázatokat díjazzák, a díjak odaítéléséről a Kulturális Minisztérium ifjúsági bizottsága által felkért szakemberekből álló bíráló bizottság dönt. A díjakat a kulturális miniszter 1976. március 21-én adja át. A pályázatra benyújtott dolgozat közzététele esetén a pályamű szerzőjét az érvényes jogszabályokban megállapított díjazás illeti meg. A Kaukázustól délre (2.) Baku egykor és most Örményország fővárosából, a szépséges Jerevánból alig egyórás repülőúttal jutottam el egy másik kaukázusi szovjet köztársaságba", Azerbajdzsánba. Régi útleírások ijesztő képet festettek az azerbajdzsáni fővárosról, a Kaszpi-tengerbe nyúló Apseron-félszigeten épült Bakuról. Gorkij így jellemezte a század eleji várost. „Ciszternák tömege, fekete, fojtó levegőjű olajos ciszternáké, amelyek kormot és tüzet lehelnek; fekete magas kémények, amelyek szüntelenül okádják a füstöt és a pernyét. Minden mélyedést megtölt a fojtó szagú kenőolaj ... Tartálykocsik ezrei álldogálnak mindenütt... A sűrű csőhálózattal befont város felett ott lebegett a fekete füstős koromfelhő, amely eltakarta az eget és fojtogató árnyat vetett az amúgyis füstös, levegőtlen városra.” Eltűnt a füst Mindez már régen a múlté. Az olajkutak kiszorultak a város peremére vagy a tengerbe épültek, de ott sem szennyezik a levegőt, a vizet. Erről gondoskodik az a sokféle eljárás, amellyel védik az ember környezetét. Bakuban alkalmam volt erről a kérdésről beszélgetni Alijev Azsdar iparépítésügyi miniszterhelyettessel. Elmondotta, hogy mind a lakóházaknál, • A magyar mezőgazdasági árutermelés 35 százalékát nem a nagyüzemek állítják elő, de sokan azt hiszik, hogy ez a 35 százalék mind a háztáji gazdaságokból származik. Ezzel szemben tény. hogv a kisüzemekből kikerülő, 44 milliárd forintnyi termelési értéknek mintegy a 60 százalékát valóban a tsz-tngok háztáji gazdaságai adják, de a többi, hozzávetőlegesen 40 százalék, az úgynevezett kisegítő gazdaságokból származik. A kisegítő gazdaságok területe Magyarországon 553 ezer hektár, ez már nem jelentéktelen terület. Itt található a kertek negyvenhárom, a szőlő tizenhat. a gyümölcs tizenegy százaléka, a sertésállomány egynegyede. a szarvasmarha-állomány mintegy tizenöt százaléka, innen jön a tojás jelentős része. Mik ezek a kisegítő gazdaságok? Nem mezőgazdasági foglalkozású emberek földjei, istállói, udvarai. Két forrásból jöttek létre. A vasutasok, tanítók, falusi iparosok mindig is igyekeztek egy kis földet szerezni. Legtöbbjük kicsi „birtoka” nem is kerüli be a nagyüzemekbe. megmaradt. A másik, forrás: az elmúlt évtizedekben kereken egvmilliónyi parasztember hagyta el a földet és vált munkássá. Hajdani ..birtokából” azonban igyekezett valamennyit megtartani. • így alakult ki a mai helyzet, amelynek politikai-társadalmi vonatkozásai sem jelentéktelenek. Egymillióra becsüljük azoknak a számát, akik nem pnrsztemberek, de valamilyen mórion gazdálkodnak. Más oldalról megközelítve: minden öt munkásból kettőnek kisegítő gazdasága van. Ennek szerepe túlnyomórészt az Önellátás. Milliárd forintokra rúg azonban a kisegítő gazdaságok árutermelése is. termékeik egy részének még az exportban is szerepe van. Nem mondhatjuk, hogy ezek a kisegítő gazdaságok elhanyagoltak, különösen nem, hogy elnyomottak lennének. Számol velük az agrárpolitika, az ipar, a kereskedelem. Dicséret illeti elsősoroban a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat. Az AFÉSZ-ek évente kerek egymilliárd forint értékű eszközzel látják el a kisüzemi gazdaságokat és 4—5 milliárd forint értékű .terményt vásárolnak fel tőlük. • Sokat javult, s alapjában véve ma már nem rossz a helyzet, elégedettek mégsem lehetünk. Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a kisegítő gazdaságok termelését az ország egyelőre nem nélkülözheti. Viszont azzal is számolnunk kell. hogy ezek a ,.gazdák” munkaidejüket gyárakban, iskolákban, hivatalokban töltik, kevés idejük marad arra, hogy beszerzés, értékesítés, szerződés- kötés után futkossanak. Nem szándékozunk visszavonni a7, elismerést az ÁFÉSZ-ektől. De ténv hogy a mezőgazdasági termeléshez legközelebb a tsz-ek vannak és ezek jelentős része már megszervezte a háztáji üzemágat. tehát a tagok kisüzemi gazdálkodásnak sokoldalú támogatá- sát-ellátását. Hajlandók lennének a tsz-ek arra is. hogy ebbe a körbe bevonják a vasutast vagy a falujukból eljáró ipari munkást. aki esetleg egy ideig a tsz-nek is tagja volt. A mostani szabályok azonban nem vagy csak nagyon körülményes ügyintézéssel teszik lehetővé ezt a tevékenységet. • Jó lenne valahogy megköny- nyíteni a tsz-eknek — esetleg ösztönözni is őket —. hogy a kezükön levő nagyüzemi terülelet és a jogliag-érzelmileg hozzájuk tartozó háztáji terület mellett a kisegítő gazdaságok gondjainak könnyítéséhez is hozzájáruljanak. Mert ismételjük, a kisegítő gazdaságok termelésére szükségünk van és a kisegítő gazdaságok tulajdonosai túlnyomórészt munkások. vagyis a Kisegítő gazdálkodás támogatását úgy is felfoghatjuk. mint a munkás-paraszt szövetség részét. F. B. m un írj iiii iiij mi un mi mi iiii mi au mi mind az ipartelepeknél a legszigorúbban betartják a környezetvédelemről szóló 1969-es kormányhatározatot. A legnagyobb szennyezési veszélyt itt, az egy és negyed milliós lakosú Bakuban természetesen az olajszállítás és -feldolgozás jelenti. A miniszterhelyettes szerint ma már olyan berendezésekkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy sem a kitermelés, sem a szállítás során egyetlen csepp olaj se kerüljön a tengerbe. Igaz — ismerte be, s erről magunk is meggyőződtünk — az öbölben itt-ott látni még olaj- foltokat a víz felszínén. Ez azonban, sajnos, a múlt öröksége. Az évszázadok során a tengerben levő kövek olajossá váltak és ezt teljesen eltávolítani ma még technikailag lehetetlen. A levegő tisztaságának védelmére pedig kiváló új módszert alkalmaznak: az olaj feldolgozásakor keletkező gázt lángnélküli eljárással semmisítik meg. A miniszterhelyettes elmagyarázta ennek műszaki megoldását, de magam laikus lévén, ezúttal engedjék meg nekem, hogy a részletekbe belemenjek. A régi, fekete Baku tehát eltűnt, nincs füst, nincs korom és az ég ott tartózkodásom ideje alatt olyan kék volt, amilyent csak az Adrián láthat az ember. A város telve parkokkal, fasorokkal szegélyezett utcákkal. De a legszebb a több kilométer hosszú parti sétány, olajfákkal, • Baku. A nizami múzeum palotája. (A szerző felvételei) • Ikarusz-busz a bakul várfal tövében. pálmákkal, tujákkal, dús bokrokkal, ápolt pázsittal és sze- metgyönyörködtető virágágyakkal. A park útjain mindig rengeteg a sétáló, a korszerű eszpresszók, éttermek, leázók nappal és este látogatottak. Gyógyítás virágillattal S ha már a parkoknál tartok, engedjék meg, hogy beszámoljak egy egyedülálló egészség- ügyi intézményről, amelyet éppen itt, a parti sétányon kerestem fel. Iszmajlöva Ztber asz- szony, a Bakui Egészségvédelmi Központ főorvosa kalauzol végig a gyógyintézeten, amelyet Gaszanov professzor, az azerbajdzsáni Orvosi Továbbképző Intézet vezetőjének javaslatára hoztak létre 1961-ben. A jelszó: gyógyszer nélküli gyógyítás. Évente tízezer beteget kezelnek itt: a társadalombiztosítási orvosak beutaltjait. Kezelnek asztmás és hipertóniás, reumás , és szívbetegeket, idegbántalmakban és még sok más betegségben szenvedőket. A gyógyítás számomra legkülönösebb módszerével, a fito-terápiával, a virágok illatával való kezeléssel Kotnas- vili Szima orvos — és egyben gyógyszerésznő ismertet meg. Pavilonjában különlegesen előkészített, de egyébként közismert virágok, növények; muskátli, rozmaring, babér és még kilencféle más virág illatoznak. A betegek az orvosi diagnózisnak megfelelő növényeket szagolnak, ezt meghatározott távolságú séta, egy-másfél órás tengeri hajókázás, esetleg inhalálás, masszázs és más módszerek egészítik ki. Esetenként éneklést, zenehallgatást is előírnak, amelyet ugyancsak kétdiplomás: orvos és zenetanáráé, Szultano- va Ljamia, a zeneterápiás osztály vezetője irányit. Amikor a kezelések eredményességéről érdeklődöm, a főorvosnő büszkén mutatja a statisztikát: az elmúlt évben a betegek 96,2 százalékánál jelentős javulást értek el. Erről tanúskodnak a gyógyultan távozó betegek hálás levelei is. Gáti István
