Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

1975 augusztus 29. PETŐFI NEPE • 3 Óvári Miklós cikke a Béke és Szocializmus augusztusi számában „Vizsgázik” az új Zsiguli X\ Vetőmagtermesztési, növénynemesítési együttműködés a KGST-ben A Béke és Szocializmusnak, a kommunista és munkáspártok el­méleti és tájékoztató folyóiratá­nak augusztusi száma ismét igen sok olyan cikket közöl, amely a haladó erők harcát mutatja be a világ minden táján az impe­rializmussal szerhben. A fő csata a gazdaságban fo­lyik címmel Carlos Costa, a Por­tugál Kommunista Párt KB Po­litikai Bizottságának tagja írt cikket a portugál forradalom ed­digi tapasztalatairól. Mint megál­lapítja: a portugál forradalom menete ismét igazolja a forra­dalmi folyamatnak azt az. álta­lános törvényszerűségét, hogy bármilyen úton fejlődik a forra­dalom — békés vagy nem békés, fegyveres vagy nem fegyveres úton —, ez mindig az osztály­harc útja, a tömegek megnyeré­sének az útja. Argentin, indonéz, iraki, mon­gol, és szovjet szerzők vállalkoz­tak arra, hogy az NSZK-ba utaz­zanak az ottani kommunisták meghívására és tanulmányozzák a Német Kommunista Párt gazda­sági munkájának tapasztalatait, melyet most közös cikkükben összegeznek. Közli a folyóirat a latin-ame­rikai és karib-tengeri országok kommunista pártjainak tanácsko­zásáról szóló nyilatkozatot. Po­litikai körkép című rovatában többek között a perui kommunis­ták elszánt küzdelmeiről, az or­szágban végbemenő átalakulásról olvashatunk elemző cikket. Sza- rada Mitra, a lap szerkesztő bi- zottságánk tagja arról számol be, hogyan akadályozták meg, hogy beutazhasson az USA-ba, ahol tu­dósítóként kellet volna részt ven­nie az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának kongresszu­sán. A folyóirat közli Övári Miklós­nak, az MSZMP Központi Bizott­sága titkárának cikkét, melynek címe: A fejlett szocialista társa­dalom építésének útján. Ebben Óvári elvtárs összegezi a párt XI. kongresszusának legfőbb meg­állapításait, melyek a fejlett szo­cialista társadalom építésének közvetlen feladatait határozzák meg. A cikk, mely elsősorban a testvérpártok tagjai, a külföldi olvasók tájékoztatására íródott, számunkra is igen hasznos útba­igazításul szolgál, mivel tömör és világos áttekintését adja a címé­ben is jelzett témakörnek. A Béke és Szocializmus ezút­tal is felhívja a figyelmet a moz­galom életével foglalkozó köny­vekre, lapok és folyóiratok cik­keire, szemelvényeket adva ezek­ből. T. P. i'.r ,\ ir­• A KERMI szakemberei terepen próbálják ki az újtipnsű, 1300 köb­centis gépkocsit. (MTI Fotó — Danis Barna felvétele — KS.) Bővül az Iskolarádió műsora FILMVETÍTÉSEK a TELEPEN. TALÁLKOZÓK Cigányklub Kalocsán Másfél évvel ezelőtt alakult Kalocsán a cigány klub, Villányi Antalné munkájának eredménye­ként, aki a városi tanács gyám­ügyi osztályának munkatársaként dolgozik. A tervek, célok, egyszerűek: olyan közösségben formálni a cigányfiatalokat, hogy együtt ke­reshessék a választ közös prob­lémáikra, miközben kulturált szó­rakozást találnak. Már a meg­alakuláskor alapvető feltétel volt, hogy aki a klub tagja akar len­ni, az vállalja az általános iskola befejezését és legyen érvényes munkaviszonya is. Jelenleg harmincketten tanul­nak, szórakoznak együtt. Kutat­ják a cigánykultúra kincseit, nép­szokásokat, meséket, dalokat, tán­cokat gyűjtenek városuk környé­kéről, amelyeket be is mutatnak másoknak. Gazdagítják magyar nyelvi ismereteiket, ami nagyban segíti őket az iskolai és munka­helyi beilleszkedésben. Kapcsola­tokat igyekeznek kialakítani a város többi közösségével is. Első­nek a Fegyveres Erők Klubja hívta közös rendezvényre a ci­gányfiatalokat, műsoros esten is­merkedtek egymás életével. Vil­lányi Antalné elmondta: a talál­kozás sikeres volt, a közeledés jó kapcsolattá fejlődhet. Terveikben továbbra is a tanu­lásra való ösztönzés maradt a fő cél. A kulturális munka gaz­dagításával .ugyanakkor színvona­las szórakozást, közösségi élmé­nyek sorát ígéri a program. Film­vetítést rendeznek a cigánytele­pen, újabb találkozókat szervez­nek a város fiataljaival. Az elképzelések megvalósulása 'azonban nem csak rajtuk múlik. Mindeddig nem kaptak anyagi segítséget, foglalkozásaikat köl­csönkért teremben tartják, s minden szervezési munkát Villá- nyiné végez a szabad idejében. A klub kétségtelenül nagyobb figyelmet érdemel, rászolgál a támogatásra. H. Z. Javában folynak az előkészü­letek a szeptember 8-i tanévnyi­tóra az ország legnagyobb isko­lájában, az Iskolarádióban. A már ismert és megszokott műsorok mellett az idén több új sorozatot indítanak. Az idén már magnószalagon is meg lehet sze­rezni az állampolgári nevelés című sorozat anyagát, amelyet az általános iskolák VIII. osztá­lyának sugároznak. Ugyancsak kísérleti jelleggel indul az idén a „Felkészítés a családi életre” cí­mű sorozat is, amelyet a közép- iskolásoknak közvetítenek. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés tárgykörében is gazdagabb prog­ram jelentkezik az új tanévben, mint a korábbiakban: az alsó tagozatban megkezdett „Tanuljunk magyarul” című sorozat folyta­tása mellett két új középiskolás soroza lesz hallható. Az egyik „Jót, s jól” címmel beszéd- és stílusgyakorlat, amely a szép és szabatos magyar beszéd megho­nosítását, illetve „visszahonosítá- sát” szeretné elősegíteni. A má­sodik félév feladata az önálló fo­galmazás gyakorlása. „Költőtől az olvasóig” címmel az érettsé­gizőknek készítenek esztétikai so­rozatot a lírai műfajok tárgykö­rében. A természettudományok vonat­Előkészületek a nők világkongresszusára Magyarországon és az NDK-ban Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1975-öt a nők nemzet­közi évének nyilvánította, s annak fő tartalmát három szó­ban foglalta össze: egyenlőség, fejlődés, béke. E jelszó je­gyében tevékenykednek a különböző országok nőmozgalmai, s készülnek a nők világkongresszusára, amelyet ez év októ­berében Berlinben rendeznek meg. A nők világkongresszu­sára való felkészülésről közös tudósításokban számolnak be az MTI és az ADN munkatársai. Magyarországon az elmúlt év decemberében alakult meg a nők nemzetközi évének előkészítő bizottsága. Elnöke Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja,, az országgyűlés el­nöke, s a bizottságban helyet kaptak politikai, társadalmi, kul­turális életünk ismert tagjai, személyiségei. A , rangos testület tevékenységéről dr. Makoldi Mi- hályné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke nyilatko­zott: — Országunkban az elmúlt 30 esztendőben alapvetően megvál­tozott s állandóan tovább javul a nők, a családok és a gyer­mekek helyzete, jelentősen fej­lődött érdekeik védelmé. Ügy véljük tehát, hazánkban a nők nemzetközi éve alkalmából nincs szükség külön intézkedésekre, vagy akciók kezdeményezésére, mégis az ENSZ felhívása szá­munkra is jó alkalmat kínál ar­ra, hogy fokozottan ellenőriz­zük és számonkérjük a nők hely­zetének javítását célzó párt- és állami határozatok, döntések vég­rehajtását. öt ’ évvel ezelőtt országszerte nagy visszhangra talált a párt nőpolitikái határozata. Elmond­hatjuk, hogy a dolgozó lányok, asszonyok érdekében végzett munka azóta az élet minden te­rületén sokat fejlődött. A gyá­rakban, üzemekben jelentős ösz- szegeket fordítottak a munkás­nők terheinek csökkentésére. Szinte általánossá vált például az a gyakorlat, hogy a kismamá­kat a vállalatoknál könnyebb munkára helyezik. A vállalati al­kotmányok valamennyi iparág­ban előírják, hogy a családfenn­tartó, sokgyermekes anyákat le­hetőleg mentesíteni kell az éj­szakai műszak .alól. Az utóbbi két esztendő alatt a három- vagy több gyermeket nevelő családok egyharmada köl-. tözhetett új otthonba. Az elmúlt esztendőben 830 000 család, 1 650 000 gyermek után kapott családi pótlékot. Az alig két esz­tendeje érvényben levő népese­déspolitikai határozat bevezeté­se óta az állam összesen 700 mil­lió forintot fordított családi pót­lékra. Jelenleg több mint 240 000 édesanya veszi igénybe a gyer­mekgondozási segélyt; tavaly nem kevesebb, mint 2,4 milliárd forintos állami támogatással biztosították, hogy az anyák ott­hon nevelhessék kicsinyeiket. — A gyermekintézmények to­vábbfejlesztése Magyarországon társadalmi ügy. Ebben az esz­tendőben már 47 000 bölcsődés, s csaknem 300 000 óvodás gondo­zására van lehetőség. — Magyarországon a lakosság­nak valamivel több mint a fele nő. Országosan a munkaképes korú lányok, asszonyok 70 szá­zaléka, Budapesten 90 százaléka dolgozik. Helyzetük, éffeti- és munkakörülményeik vizsgálatá­ra a nők nemzetközi évének magyar bizottsága számos javas­latot tett. Még ebben az eszten­dőben megtartja ülését a II. or­szágos nőkonferencia, amely összegzi majd az utóbbi öt év eredményeit és kijelöli a női egyenjogúság teljes érvényesíté­sének további feladatait. — A nők nemzetközi évében a Magyar Nők Országos Tanácsa fokozottan törekszik arra, hogy minél szélesebb körben megis­mertesse a szocialista Magyar- ország fejlődését, ezen belül a nők, a családok helyzetét, meg­változott életét. Aktívan részt veszünk a nők világkongresszu­sának előkészítésében, és minden olyan rendezvényen, amelyek közös céljainkat szolgálják. A nők világkongresszusának sikeres megrendezését a vendég­látó országban, az NDK-ban tár­sadalmi ügynek tekintik. A kor­mány bizottságot hozott létre, amely 'Alfred Neumann-nak, az NSZEP KB PB tágjának, az NDK Minisztertanácsa első el­nökhelyettesének vezetésével ösz- szehangolja a központi állami szervek és a társadalmi szervek tevékenységét. A Német Szocialista Egység­pártnak, az államnak és az or­szág társadalmi szervezeteinek a nők támogatását célzó politi­kája eredményeként egyre több asszony és leány vesz részt aktí­van a társadalmi életben és az állami vezetésben. Az NDK kül­döttei a nők világkongresszusán példaként hivatkoznak majd ar­ra, hogy a népképviseletekben a küldöttek egyharmada nő. A Né­met Demokratikus Nőszövetség­nek a népi kamarában 35 kép­viselője van. Minden ötödik pol­gármester, és iskolaigazgató, a bírák egyharmada, a népi ülnö­kök fele, az iparban minden tizedik vezető nő, s a népgaz­daság irányító funkciók egyne­gyedét szintén nők töltik be. A Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetségben, a dolgozók legnagyobb tömegszervezetében az 1974/75-ös választásokon az egyes iparágak szakszervezeti ve­zetőségeiben 50,2 százalékban1 nők kerültek. Több mint húsz év óta az NDK üzemeiben és intéz­ményeiben az üzemi .vezetőségek és az üzemi szakszervezeti veze­tőségek külön terveket dolgoz­nak ki a nők támogatására. kozásában is új kezdeményezé­sekkel gyarapodik az Iskolarádió. Mini-expedíció címmel komplex jellegű (gazdasági, biológiai, geo­lógiai, ökológiai, néprajzi, ember­tani stb.) földrajzi sorozatot su­gároznak az általános iskolák fel­ső tagozatosai számára. A „Kollégiumi órák” helyett az idén az általános iskola felső tagozatosainak új komplex műve­lődéstörténeti sorozatot állítottak össze „Messziről messzire” cím­mel. Az idegen nyelvet tanulókat is több adással segíti az Iskolarádió. Az oroszul tanulók számára köz­vetítik a Varázslépés előre! „Hal­ló, itt újra Iván!” „Irodalmi hangképek a XIX. századból”, illetve a „Trojkával orosz föl­dön” című leckéket. Több adás között válogathatnak az angolul, illetve a „Trojkával az orosz föl- Utóbbiaknak a Magyar Televízió En Francais sorozatához kapcso­lódva külön leckéket is adnak. Javában folynak az előkészüle­tei azoknak a sorozatoknak is, amelyeket az általános iskola VII., illetve VIII. osztályát végző fel­nőtteknek szánnak. Ezúttal is szorosan együttműködnek a tele­vízióval, egyelőre történelem és magyar nyelvi sorozatok összeál­lításában. (MTI) Lebegő villanyoszlopok Nemrégiben Nyugat-Szibériá- ban, a Tyumenytől Szurgutig hú­zódó útvonalon „úszó-lebegő” oszlopokat állítottak fel és elekt­romos távvezetékeket szereltek rájuk. Az útvonal jelentős része ugyanis itt erősen mocsaras te­rületeken húzódik, keresztül. Az oszlopok felállításához tehát nem volt szükség az ilyenkor szo­kásos cölöptalapzatok építésére. Mindegyik oszlop három darab lapos fenekű acélpontonon nyug­szik. A pontonokat acélgerendák fogják közre. A korrózió veszélye sem fenyeget, mert az egész konstrukció ilyen védelmét gon­dosan biztosították. (BUDA- PRESS—APN) A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottságának budapesti ülésén a sokoldalú nemzetközi vetőmag- és szaporítóanyag-termesztésről is tanácskoznak. A szakemberek körében egyön­tetű a vélemény, hogyha KGST keretében a tagországok vetőmag- és szaporítóanyag-szügségletének kölcsönös kielégítésére olyan ma­gas színvonalú együttműködés jött létre, amely jelentőségében és tartalmában felülmúlja a nyu­gat-európai tőkés országok ilyen ' irányú koordinált tevékenységét. A közös munka páratlanul sok­rétű nemzetközi vetőmagforgal­mat tett lehétővé; mindennél töb­bet mond például, hogy Magyar- ország kalászos gabona vetéste­rületének több mint 80 százalé­kán nem helyi nemesítésű, ha­nem szovjet búzafajtákat — pél­dául Bezosztaja 1. búzát — ter­mesztenek. Az új növényfajtákról, hibri­dekről világszerte azt tartják a mezőgazdászok, hogy magas át­lagtermést adnak, előállításuk azonban nemcsak igen költséges, hanem túlságosan hosszú időt vesz igénybe. A KGST-országok széles körű munkamegosztása, sza­kosodása ezen a helyzeten kí­ván változtatni — a tapasztala­tok szerint igen eredményesen. A mezőgazdászok egyebek között figyelemre méltónak tartják, hogy az új fajták és hibridek beveze­tésének idejét sikerült jelentősen lerövidíteni, nem is szólva arról, hogy esetenként közös erőfeszí­téssel új fajták kinemesítése vált lehetővé. Az együttműködés során kiala­kították az egyes növényi kultú­rák és szaporítóanyagok termesz­tésére szakosodó Országok körét. A szakosodás ebben az esetben is azt jelenti, hogy egy-egy KGST-ország nemcsak néhány növényi kultúrával kapcsolatban jegyezte el magát a specializáló­dással, hanem szerződéses köte­lezettséget vállalt arra, hogy me­lyik ország részére, milyen nö­vényfajtát és annak milyen sza­porulati fokát és mennyiségét továbbítja. Természetesen a szakosításnál messzemenően figyelembe vették az országok speciális növényter­mesztési adottságait, hagyomá­nyait, ökológiai lehetőségeit; en-* nek megfelelően vállalta el pél­dául a magyar fél a kukorica, a lucerna, a vöröshere, a kertészeti magvak és más szaporítóanyagok termesztésével, nemesítésével kap­csolatos szakosodást. Hasonló meggondolás vezette a munkacso­portot akkor, amikor például Bul­gáriát kérte fel a paradicsom, a paprika, a hagyma, a szőlő- és gyümölcsfatermesztési specializá- cióra, vagy amikor a szovjet szakemberek támogatását kérte és kapta meg az őszibúza és a napraforgó-termesztés felkarolá­sára. A lengyel mezőgazdasági szakemberek vállalkoztak egye­bek között a burgonya, a takar­mányrépa és a cukorrépa-terme­lési szakosodásra, az NDK kuta­tói és gyakorlati gazdái pedig nem kevesebb, mint tíz növényt, közöttük számos fűfélét „vállal­tak el”. Igen széles körű meg­bízást teljesítenek a csehszlovák és román mezőgazdászok, akik egyebek között a zöldségek és más szántóföldi növények ter­mesztésére, nemesítésére és a vetőmagok, szaporítóanyagok szál­lítására vállalkoztak. Az aláírt egyezmények keretében a tagor­szágok évente több tízmillió ru­bel értékben exportálnak egy­másnak vetőmagot. (MTI) Nagyüzemi pattogatott kukorica Ki ne ismerné az utcasarki ku­koricapattogtató „technológiáját” ? Az egész művelet olyan egysze­rű, hogy nem látszjk nehéznek ugyanezt nagyüzemi körülmények között megvalósítani. A „gyár­tás” során azonban hamarosan kiderült, hogy a feladat nem is olyan egyszerű. A kisszállási Pe­tőfi Tsz kollektívája hosszú kí­sérletsorozattal alapozta meg a nagyüzemi módszert, mert a hi­giénikus, csomagolt pattogaított kukorica iránt, amely ráadásul ízesítve van, megnőtt a belkeres­kedelmi érdeklődés. Persze, nemcsak a pattogatás „nagyüzemesítéséről” van szó. Tudni kell, hogy a kedvelt cse­mege készítéséhez speciális ku­koricára. az úgynevezett popcorn- ra van szükség, amelynek jó a térfogatnövekedése, és ízletes cse­mege készíthető belőle. A koráb­ban a köztermesztésben elterjedt magyar pattogatni való kukorica sem a termőképesség, sem a tér­fogatnövekedés szempontjából nem jöhetett számításba. Az első két évben amerikai hibriddel pró. bálkoztak, majd a CPS-vállalko- zás hozott be ötfajta vetőmagot az országba, s ezekkel már lénye­gesen jobb eredményeket értek el. A popcorntermelésnél új feltéte­leket kellett megteremteni; a magnak például százszázalékosan tisztának kell lennie, és a ned­vességtartalom is csak nagyon szűk határértékek között inga­dozhat. A morzsolásnál sem sé­Szerelőcsarnok épül Bácsbokodon • Erőgépjavító- és szerelőcsarnokot építenek két és félmillióért Bács­bokodon. Az Aranykalász .Tsz beruházása bőven visszatérfil, mert a jobb minőségű munka feltételeit teremti meg. (Szabó Ferenc felvételei.) rülhetnek meg a szemek, ellen­kező esetben sok lesz a „selejt”. A pattogatás módszere csak részben volt ismert. A tartós „frisseséget” sajátos eljárással le­het csak megadni. Az ehhez szük­séges gépeket részben külföldről hozták be, egy részüket pedig az országban állították elő. A tsz- nek ki kellett dolgozni a csoma­golás, a gyűjtőcsomagolás és a szállítás, valamint az áruterítés összes módszerét. Mert nem kis feladat volt, hogy a csomagolt pattogatott kukoricát a kereske­delmi hálózat megismerje és „be­fogadja”. Meg kellett oldani a márkanév és a védettség kérdé­sét is. Így kapta a termék a „Pu- ki” fantázianevet és a védjegyet. A gyártás, a nagyüzemesítés olyan sikeres volt. hogy a magyar pat­togatott kukoricát már exportra is szállítják, egyelőre Csehszlová­kiába. Érdekes folyamat figyelhető meg: hazánkban már szinte tel­jesen eltűnt a kukorica az élek mezésből, viszont lassan előtérbe kerül a kukorica csemegeként való fogyasztása. Külföldön is ez az irányzat, az ízesített kukorica- táplálékok. például Nyugat- és Észak-Európában egyre kereset­tebbek A magyar termelők úgy látszik, idejében megtették a szükséges lépéseket a várható belföldi és külföldi igények kielé­gítésére. J. F. Kórház az autógyárban A moszkvai Lihacsov gépkocsi­gyár saját kórházat létesít dől-« gozói számára. A modern, 12 emeletes épületben több mint 600 orvos és nővér felügyelete alatt* egy-kétágyas szobákban 1100 be­teg számára lesz hely. Az osztá­lyokat a legmodernebb berende­zésekkel szerelik fel, s így gya­korlatilag bármilyen orvosi fel­adatot meg tudnak oldani, egé­szen a legkomolyabb szívműtéte­kig. Az egészségügyi létesítményt nemcsak a gyár dolgozói, de csa­ládtagjaik is igénybe vehetik. A Lihacsov-gyárban már évti­zedek óta működik az üzemor­vosi hálózat. Minden műhelyben van elsősegélynyújtó hely, a dolgozók számára rendszeres szű­rővizsgálatokat szerveznek. Az üzemorvosok széles jogkör­rel rendelkeznek. A munkafelté­telekről adott értékelésük meg­határozó szerepet játszik a dön­tések meghozatalában. Az új kórház egyik fontos feladata lesz a munkafeltételek további javí­tásával kapcsolatos javaslatok kidolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom