Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
4 I PETŐFI NÉPE # 1975 augusztus 29. OLCSÓBBAN, TÖBBET, JÖVEDELMEZŐBBEN Hogyan tovább a szőlőtermesztésben (I) Bács-Kiskun szőlő- és borgazdasága országosan is jelentős, de a megye szempontjából különösen meghatározó jellegű. Már többízben szó volt arról, hogy az ágazat lehetőségei# nem használják ki eléggé. Ennek több oka van. A mintegy 58 ezer hektár szőlőültetvényből csupán 30 százalék jó, körülbelül 45 százalék közepes termőképességű, a többi kiöregedett. A nyilvántartott területek mindössze 30 százaléka az üzemi szőlő. Ez utóbbinak pedig 60 százaléka van a mezőgazdasági szövetkezetek kezelésében. A megye szövetkezeti szőlőinek mintegy 70 százalékán kisüzemi, sok élőmunkát' igénylő, alacsony terméseket és nem kielégítő jövedelmet biztosító termesztés folyik. Ezen változtatni népgazdasági, üzemi, csoport- és egyéni érdek egyaránt.-a Az első lépések Ez év április végén alakult meg az ország első egységes kertgazdaságfejlesztési társulása, amelynek célja, hogy Kecskemét körzetében, egészen a Tiszáig segítse a nagyüzemi szőlő- gyümölcs- és zöldségtermesztést. A társulást a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság kezdeményezte. Tizenöt mezőgazdasági nagyüzem és intézmény nyilvánította ki együttműködési szándékát. Belépett többek között a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége is. Az alakulástól eltelt negyedév alatt sok minden történt. A szövetkezeti üzemi szőlőkben alacsonyak a termésátlagok, hektáronként 50 mázsa körül mozog, nak. Ennek okai: a kedvezőtlen fajtaösszetétel, a hibás, vagy elavult termesztéstechnikai gya. korlat, a technológia hiányos, fegyelmezetlen kivitelezése, a kertészeti szakemberek . üzemen belüli kedvezőtlen helyzete. A szövetkezeti üzemekben a szőlőterületek méretei alacsonyak, átlagosan 95 hektár nagyságúak. A szövetkezetek többsége* nem rendelkezik feldolgozóval, pincével, palackozóval. Így nem tudják kedvezően értékesíteni a termést, a bevétel alig haladja meg a ráfordítást. A fentiek csak általánosságban érvényesek. Néhány szövetkezet jó példája bizonyítja, hogy a szőlőágazat a tudomány eredményeit felhasználva, a technika eddig kínált lehetőségeit alkalmazva, vagy együttműködve a feldolgozásban, a borászatban és a forgalmazásban, jobb és biztonságosabb jövedelmezőséget nyújthat a közös gazdaságnak. Ma már kialakultak a nagyüzemi, intenzív szőlőtermesztés alapjai, a telepítési rendszerekkel, a tőkeművelési módokkal, a fajtákkal, gépekkel együtt. Beszélhetünk termelési rendszerről -is. - , | Néhányan megfogalmazták -már az előrelépés lehetőségeit. Számolnunk kell azzal, hogy a szőlő, szőlőlé iránti kereslet gyorsan emelkedik. A következő tíz esztendő alatt az egy személyre jutó fogyasztás 20—25 kilogrammal való emelését tervezzük, a borexport megkétszerezésére is megvan a lehetőségünk. Mindehhez természetesen az eddiginél több szőlő kellene. Ebből következik, hogy az 1960 után telepített szőlők további sorsa meghatározóbb, mint azt akár hivatalosan, akár a köztudatban elfogadják. A nagyobb jövedelmet, kevesebb gondot ígérő új telepítés azonban egyrészt drágább, másrészt lassúbb, mint a korszerűsítés. A fejlesztési célkitűzések szerint hármas feladatot kell megvalósítani. Egyrészt növelni kell a korszerű nagyüzemi szőlőterületet," a termesztési rendszerek keretében művelt területek nagyságát, fejleszteni az üzemek közötti együttműködést. A 8—12 éves — a mai értelemben már nem modern, de üzeminek tekinthető szőlőket — korszerűsíteni szükséges. A kisüzemi termelésben is különféle módon, eszközökkel kell segíteni a termelést, . a hozamok növelését. A kisüze • mek a terület 50, a termés 30—35 százalékát adják. Miért lehet érdeke a szőlőtermesztéssel foglalkozó szövetkezeteknek csatlakozni az ágazat teljes vertikumát magába foglaló rendszerhez. Jelenleg az ágazat termelési színvonalát úgy ítélhetjük meg, hogy nagyok a szóródások. Több év "átlagában 30 mázsa hektáronkénti hozamot felmutató szövetkezetek mellett megtalálhatók a 100 mázsa feletti termést betakarító gazdaságok is. Azért aggasztó ez, mert a 15—20 százaléknál nagyobb különbségeket a mezőgazdasági üzemek nem képesek a termékek órában elviselni sehol a világon. A termelési színvonal emelése érdekében tehát a szövetkezeteknek csatlakozniak érdemes valamelyik termelési rendszerhez. Jelenleg megyénkben öt állami gazdaságnak van ilyen elfogadott iparszerű módszere. Ezek: a kecskémét—szikrai, a kiskunhalasi, a kiskőrösi, a kunbajai és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Már eddig is nagy hatást gyakoroltak a partnerszövetkezetek szőlőtermesztési színvonalára és eredményességére. Ilyen együttműködés keretében már megindult az ültetvények alkalmassá tétele a korszerű technika bevezetésére. Emelkedett a termésátlag, csökkent az •élőmunkaigény. Kialakulóban van az együttműködők között a géppark. A helikoptert, a szőlőkombájnokat, a tápanyag-visszapótlás gépeit közösen használják. Legelőrehaladottabb a feldolgozásban, borászatban és forgalmazásban kiálakult, kölcsönösen jövedelmező kooperáció. Ez elsősorban a korszerű és a méreteiben is nagy borászati üzemmel nem rendelkező szövetkezeti partnergazdaságok számára előnyös. A nyereség meghatározott hányadát kapják vissza ezek az üzemek, a szerződés alapján a feldolgozó, palackozóüzemmel rendelkező partnertől. Ily módon a szőlőtermelés és a borászat együttesen nyújthat olyan jövedelmet, amely lehetőséget ad egy szerényebb, bővített újratermelésre. Huszta János kertészmérnök Kecskeméti TESZÖV (Folytatjuk) Erről beszélgettünk Magyar Ferenccel, a Kecskeméti-szikrai Állami Gazdaság igazgatójával. — Számbavettük, összegeztük a partnergazdaságok helyzetét, kívánságait. Június első napjaiban végigjártuk azokat a partnereket, akik foglalkoznak a telepítés és rekonstrukció gondolatával. Megállapítottuk azt is, hogy a part- nerrgazdaságok az idei szüret alkalmával várhatóan mintegy 50 ezer mázsa szőlőt szállítanak hozzánk feldolgozásra. A gyorsabb munka érdekében vásároltunk egy nagyteljesítményű francia folytonműködő szőlőprést, a napokban érkezik. — Űj vonás, hogy a területi szövetség is tagja a társulásnak. Miképp tudják az együttműködést javítani? — Ezt alaposan megtárgyaltuk a területi szövetség vezetőivel. A megbeszéléseken számos hasznos javaslat hangzott el, amelyek megvalósításához máris hozzáfogtunk. Néhányat felsorolok. A közös növényvédelem jobb megszervezésére a társulás helikoptert vásárolt. Megkötöttük a szerződést a következő évi munkákra. Négy termelőszövetkezet és egy szakszövetkezet, mint tulajdonos szerepel az együttműködésben, mert hozzájárul a vásárláshoz. Két partnerszövetkezet pedig szolgáltatásként kéri a helikopteres permetezést. Együttműködünk majd a csonthéjas és a bogyós programok megvalósításában a Magyar- Szovjet Barátság és más termelőTenni kell valamit az Afrika — közismerten — a költöző madarak hazája. Európából a téli szálláshelyre vonulás és a költőhelyre tavasszal történő visszaköltözés színtere az afrikai kontinens. A költöző énekesmadaraknál 1968 óta évről évre ismétlődően tömeges pusztulást észleltek. Az elpusztult madarak hulláiban háromszor annyi nö- vényvédőszer-maradványt találszövetkezetekkel. Előre akarunk lépni a zöldségágazatban is, Ezért épült az a kísérleti 600 négyzetméteres fóliaház, amelynek költségeihez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium saját fejlesztési alapjából hozzájárult. Épül a közös öntözőberendezés Borbáson, amely a környék két termelőszövetkezetének is segítséget ad a hozamok növeléséhez. Ezenkívül számos lehetőség van még a kooperációra. Még az elején vagyunk csak, a társulás számos tartalékot még nem aknázott ki. Egyik nagy tervünk az agrokémiai központ létesítése, amely jövőre kezdődik meg, a helyszínt már kijelöltük. Mintegy 30—35 millió forintos beruházás lesz. — A környező termelőszövetkezetekkel már több éves termelési kapcsolatot alakított ki az állami gazdaság. Tudomásunk szerint ezek eddig is mindkét fél számára eredményesen alakultak. — Valóban, a társuláson belül lehetőség van az együttműködés további elmélyítésére. 1975 végéig a lakiteleki Szikrával, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezettel, valamint a jakabszállási Népfront Szakszövetkezettel együttműködve 29 ezer hektoliter közös tárolót építettünk. A jakabszállási Népfront Szakszövetkezet még az idén szüretig további 10 ezer hektoliter pincetér építéséhez ad anyagi segítséget. A kölcsönös előnyökről szólva tak, mint a korábbi években. A magyarázat kézenfekvő: az afrikai országok ebben az időszakban kezdtek első ízben nagy mennyiségű növényvédő és gyomirtó szert használni. A vándormadarak ott-tartózkodása idején becslések szerint — 100—200 ezer tonna szert szórtak ki és ez a mennyiség azóta évi 600 ezerre növekedett. szükséges megemlíteni, hogy a közösen forgalmazott borok ossz- mennyiségéből egyre nagyobb az exportarány. 1971-ben kereken 45 százalék volt, 1974-ben pedig már 71 százalékra növekedett a közösen forgalmazott borokból az export mennyisége. Emelkedett a palackozási kapacitás, ami szintén az előnyös értékesítést segíti. 1971-ben 46 ezer hektoliter üvegekbe töltésére volt lehetőség, az idén már 74 ezer hektolitert palackozunk. — Milyen termelést növelő elképzeléseik vannak?' Ez ugyanis az egyik legnagyobb gondja á környező termelőszövetkezeteknek. Sajnos, a terméshozamok még nem érik el a kívánt mértéket. — Ez valóban így van. A partnerszövetkezetekkel együtt szakmailag értékeljük a szőlőültetvényeket. Legfőbb cél a hozam- növelés, a költségek csökkentése, valamint a minőség növelése. Ezzel függ össze, hogy tovább kívánjuk növelni az exportot. Céljainkat segíti, hogy bevontuk az együttműködésbe a Budapesti Kertészeti Egyetemet, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet lakiteleki állomását, az állami gazdaságok megyei szakszolgálatát. A területi szövetséggel együtt működve partnereink gazdasági helyzetét különböző módon igyekszünk majd segíteni, miután számbavettük lehetőségeinket. Előkészítjük az V. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit, a szőlő- és gyümölcstelepítést és a borászat korszerűsítését. Bővítjük faiskolánkat, amely a szaporítóanyagot adja. A partnerekkel való állandó kapcsolattartás egyik fő eszköze a szakmai fórum, amelyet rendszeresen megrendezünk. Előadásokat, bemutatókat tartunk a partnergazdaságok szakemberei részére — hangoztatta végezetül az állami gazdaság igazgatója. K. S. Nincs mód arra, hogy énekesmadarainkat a költözésről leszoktassuk, vagy a vonulás és telelés helyének megváltoztatására kényszerítsük. Ha viszont a tömeges madárpusztulásnak nem sikerül gátat vetni, Európában valóban „néma tavasz”-t tapa**» tálunk. „ énekesmadarak tömeges pusztulása ellen Látogatóban Csólyospáloson — SOK SZÉP HÁZZAL gyarapodott, egész rangon kisközséggé terebélyesedett az utóbbi időben Csólyospálos — mondom elismerően Siska Jánosnak, a helyi tanács vb-titkárának. ö pedig jólesően rávágja: — Nálunk sem hiányzik az építkező kedv! Évenként általában 12—13 házzal gyarapszik a belterület. És igényesek az építkezők; szinte természetes már, hogy az új lakások három szobafürdőszobásak. Nem egyben a központi fűtés is megtalálható. S ami a legörvendetesebb: a házépítők mintegy 90 százaléka a tanyai életformát váltja fel a beköltözéssel... Máris a tanya témájánál időzünk, Csólyospálosra ugyanis — belterületének szembetűnő fejlődése ellenére — ma is a tanyavilág a jellemzőbb. A falu 120 lakott és mintegy 70, egyelőre lakatlan (mert gazdáját a tanyai gazdálkodás is köti móg), illetve félkész házával szemben, a kiterjedt határban 729 tanya van még. A község lakosságának alig 17,5 százaléka él az önálló köz- igazgatási egységgé a felszabadulás után szerveződött Csólyospálos belterületén. A település fejlődésének egyéb vonatkozásairól szólva Siska János első helyen a tavaly jóváhagyott községrendezés! tervet említi. Az ennek alapján kijelölt házhelyek értékesítése után ugyanis mintha még ütemesebbé vált volna a beáramlás. A januárban rendelkezésre állt 50 telekből napjainkig 26 gazdára talált. S máris további 27 házhely kialakítását rendelte meg a tanács. TOVÁBBI egy kilométerrel bővítik az idén a vízvezeték-hálózatot. A villanyhálózatot ugyanennyivel. A három tanyacsoport közül egy villamosított már, a másik villamosítása most van folyamatban, s még a harmadiké marad hátra. Mindez együttesen 30 tanyát érint. A közlekedésre terelve a szót, informátorom megjegyzi, hogy e tekintetben igazán nincs okuk a panaszra; Kiskunmajsával, Kiskunhalassal és Szegeddel egyaránt jó a község összeköttetése. Mellesleg: mintegy 200 személyautó-tulajdonos van a faluban ... Aztán jelentőségteljesen az augusztus 20-án ünnepélyesen átadott óvodát megtekinteni invitál a vb-titkár. A HELYSZÍN csakugyan meglepetéssel szolgál. Mert korántsem csak az óvodaépület tárulkozik az ember elé. Az ötven személyes óvodával egy fedél alatt kétszobás lakásnak is jutott hely az óvónő számára. A jókora udvar túlsó vegén pedig száz személyes konyha épült, részint az óvodások, másrészt az iskolai napközisek étkeztetése szolgálatában. Nem szólva a babaházról, pancsolóról, homokozóról, s a tágas udvaron ezután kialakuló kis KRESZ-parkról, melynek létrehozását a község két KISZ-alapszervezetének fiataljai vállalták magukra. — Vajon mennyiért hozták létre ezt a gyermekbirodalmat? — tudakolom. Siska János pedig Jogos büszkeséggel feleli: — Ami itt látható, a helyi szakszövetkezet kőműves brigádját dicséri. Önköltségi áron a szakszövetkezet építette, így a tanácsnak 900 ezer forintjába került Ebben az összegben benne van az építőanyag, a munkabér, s mi több, a berendezések egy része is. Például a tanácsház folyosóján látott három új hűtőszekrény, a fektető és a plédek. VáUalati kivitelezésben legalább egymillióval többe került volna... Hasonló megoldással, tehát a szakszövetkezet közreműködésével tervezzük háromszáz személyessé bővíteni a soronkövetkező tervidőszakban a jelenleg egyetlen teremből álló művelődési házunkat is. Nagyon meg kell fontolni, hogyan hasznosítható a legjobban a rendelkezésünkre álló fejlesztési alap!... — Van annyi gyerek a faluban, be tudják népesíteni az ötven személyes óvodát? — Annyi bizonyos, hogy elutasítani egyetlen folyamodót sem kell. Szeptember 1-én harminc jelentkezővel nyit az intézmény. A születések száma viszont évenként folyamatos emelkedést mutat; jó ideig nem lesz gond az óvodai elhelyezés. Ebben is, mint sok egyébben közös a tanács és a szakszövetkezet érdekeltsége ... S ha már a szakszövetkezetet említem, hadd tegyem hozzá: a gazdálkodást nézve, az idei esztendő sajnos, nem- .sikerült. A szakszövetkezet vezetőinek becslése szerint mintegy 30 millió körüli a belvíz miatt, főleg a zöldségfélékben keletkezett kár. Ezzel függ össze, hogy a tanácsnál alig győzzük a munkakönyveket kiadni. Egy hónap alatt körülbelül húszat állítottunk ki, annyit, mipt máskor egy év alatt. Közel van Szeged, s az olaj- vállalatnak nagy a vonzása. Külön busz szállítja a csólyospálosi dolgozókat... MIELŐTT elköszönnék Siska Jánostól, eszembe jut a faluszéli, szemrevaló emeletes ház, s benne a magán-vegyeskereskedés. Megkérdezem tehát: vajon az ÁFÉSZ két vegyesüzlete mellett megtalálja a számítását a magánkereskedő? — A házából is arra lehet következtetni, hogy igen. Egyébként van még egy maszek vegyeskereskedő, s az is megél. Az ÁFÉSZ-nek konkurencia kellett, tudomásom szerint ez volt az előzménye a magánkereskedői engedélyek kiadásának ... Az ellátásban egyébként húshoz jutás jelent a legnagyobb gondot. Tőkehús hetente egyszer, pénteken kapható a faluban. Töltelékáruért pedig Majsára, vagy a legközelebbi városokba kellene utazni... Perny Irén • A faluszéli szemrevaló házban évi 4 millió forintot forgalmaz Hegedűs Antal vegyes, kereskedése. S mint szavaiból kitűnt, számára az ÁFÉSZ boltjai nem jelentenek konkurenciát.« • Játékjavítás Kapás Mária óvónő és munkatársa: Fodor Ferdinándné a kis növendékek fogadására készül. 41 Az óvoda és a szolgálati lakál egy fedél alatt. (Szilágyi Mihály felvételei.)
