Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-23 / 197. szám

1975. augusztus 23. • PETŐFI NÉPE e> «> Szüretelik a fűszerpaprikát Társadalmi összefogással az óvodai nevelésért Kettős felelősség Kalocsa környékén megkezdő­dött a fűszerpaprika szüretelése. Elsőként a dusnoki Munkás—Pa­raszt Termelőszövetkezet dolgo­zói láttak neki a munkának, de a miskei Március 15. Tsz tagjai sem tétlenkednek. Az idén közepesnek ígérkezik a fűszerpaprika-termés, minőség­ben viszont felülmúlja a múlt évit. Ezt az első laboratóriumi vizsgalatok bizonyítják. Megál­lapították, hogy az új_ paprika­csövek színe, íze és szárazanyag­tartalma kiváló, amit rövidesen tapasztalhatnak a fogyasztók is. Látszerész-kongresszus kezdődött A Magyar Látszerész-optikus Szövetség rendezésében kétnapos létszerész-kongresszus kezdődött pénteken a Magyar Optikai Mű­vek Szakasits Árpád Művelődési Központjában. A tanácskozáson 20 előadás hangzik majd el, ame­lyeken a legnevesebb hazai szem­orvosok, látsezrészek a szemészet fejlesztésében elért legújabb ku­tatási, módszertani eredményei­ket ismertetik. A kongresszussal egyidőben op­tikai cikkek kiállítása nyílik a MOM művelődési központjá­ban, ahol többek között látszeré- szeti megmunkáló gépeket és egyéb eszközöket mutattak be. (MTI) A közelmúltban néhány fény­kép kíséretében levelet kaptunk Kecelről, a belterületi óvoda dol­gozóinak közös aláírásával. Arra kérték a szerkesztőséget, tolmá­csoljuk köszönetüket a 'község gazdasági szerveinek az intéz­mény munkáját megkönnyítő se­gítségéért. Az óvoda nevelői ugyanis el­határozták, hogy a helyi üze­mek közreműködésével kialakít­ják a gyermekek testi nevelésé­nek célszerű- tárgyi feltételeit, és lehetőséget teremtenek az alap­fokú közlekedési ismeretek elsa­játítására, játékos gyakorlására. T?rvükhöz könnyűszerrel ta­láltak pártfogókat. A helybeli Vöi ös Zászló Termelőszövetkezet lakatosai elkészítettek és az ud­varon elhelyeztek egy nagymére­tű gombmászókát. A faipari üzem tornaszőnyeget ajándékozott a kirsinyeknek. A helyi ipari szö­vetkezet „Árpád” elnevezésű szó­2,3 MILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁS a sütőipar fejlesztésére, korszerűsítésére Az újonnan őrölt gabona nagyobbik része új ke­nyérgyárakba, korszerűsített sütödékbe kerül. A IV. ötéves tervben mintegy 2,3 milliárd forintos beru­házással új létesítményeket helyeztek üzembe, a ré­giekben rekonstrukcióra került sor, és modern gé­pekre. nagy teljesítményű kenyérgyártó berende­zésekre bízták a korábban igen fáradságos kézi munkát. Nagy gyárakat adtak át Miskolcon, Szol- ín,icon, Szegeden, Kaposváron és Egerben. A fővárosban új üze­mek látják el a lakótelepeket Óbudán, Újpalotán és Csepelen. A gépesítéssel az iparban sokat javítottak a tervidőszak kezdetén még kritikus munkaerőhelyzeten, és a fejlesztést úgy valósították meg — ami a fogyasztók szem­pontjából különösen fontos —, hogy az új berendezések jó mi­nőségű kenyeret és pékárut ké­szítenek. A legmodernebb gépek­ből kikerülő kenyér a legkénye­sebb. ízlést is kielégíti. A IV., ötéves terv fejlesztési programja összefüggésben volt a fogyasztói igények fokozatos el­tolódásával, vagyis azzal, hogy a vásárlók a kenyér helyett egyre inkább a péksüteményeket kere­sik. Évente 2—3 százalékkal esik vissza a kenyérfogyasztás, és ez­zel arányosan több zsemle, kifli és más péksütemény fogy. A korszerűsített sütőipar ter­melési értéke évente már meg­közelíti a hatmilliárd forintot. Az üzemek 1975-ben hozzávetőleg 1 millió tonna kenyeret adnak, en­nek 96 százaléka fehér kenyér. A • A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat szegedi új kenyérgyára. A korszerű üzemben, ha teljes kapacitással működik, napi 32 tonna kenyér készül. Képünkön a modern vonalú kenyérgyár átadása előtt készült. (MTI Fotó Kozák Albert felvétele — KS.) , péksüteményekből évente átlago­san 2,3—2,4 milliárd fogy, össze­sen több mint százféle péksüte­ményt és más lisztes árut állíta­nak elő. Édesipari és cukrászati termékeket szintén gyártanak. Az iparban alkalmazott kor­szerű technológia lehetővé teszi az új búza szakszerű, igényes sütőipari feldolgozását es a la­kosság ellátásának további ja­vítását. (MTI) A belkeres'delmi és a könnyű­ipari miniszter együttes rende­letben módosította a minőségvé­delem egyes kérdéseit szabályo­zó, 1968 óta érvényes belkeres­kedelmi rendelkezést. A módo­sítás kapcsolódik a minőségsza­bályozás rendszerének fejleszté­sével foglalkozó múlt évi minisz­tertanácsi határozathoz — amely előírta, hogy a kereskedelemben is fokozottabban kell ellenőrizni a minőségvédelem és a fogyasz­tói érdekvédelem követelményei­nek érvényesülését, — s bizo­nyos szigorító intézkedéseket is tartalmaz a magánkereskedőkre, illetve a kereskedelmi tevékeny­séggel is foglalkozó magánkis­iparosokra nézve. Az együttes rendelet — a ma­gánkisiparosokra vonatkozó sza­bályozás ugyanis a könnyűipari miniszter hatáskörébe tartozik — a meghatározott áruk forgalom- bahozatalát megelőző minőség- vizsgálati kötelezettséget az ér­tékesítő magánkisiparosokra is kiterjesztette. Ennek megfelelően a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet feljogosítja a kisiparo­sok által gyártott, illletve for­galomba hozott termékek hatósá­gi ellenőrzésére, s arra, hogy a minőségileg nem megfelelő vagy a közérdeket veszélyeztető termékek íorgalombahozatalát megtiltsa. Előírta a, rendelet, hogy a kisiparosok is csak a hi­bátlantól elkülönítve tárolhatják és csak a kereskedelemre érvé­nyes feltételekkel árusíthatják a minőségileg kifogásolható cikke­ket. A rendelet a KERMI intéz­kedéseinek jogkörét is kiterjesz­tette: feljogosítja az intézetet ar­ra, hogy az új termékek árusí­tását vagy a forgalomban levő cikkek további értékesítését a vásárlók, a fogyasztók érdekében meghatározott feltételekhez kös­se. Végül a rendelet szélesíti az előzetes minőségvizsgálatra köte­lezett cikkek körét, egyebek kö­zött egyes finomkerámiaipari termékekkel, üvegipari árukkal, fémszerelvényekkel, fémtömeg­cikkekkel, biztonsági övvel, autó­ápolási cikkekkel. Bővítették a csak előzetes minőségellenőrzés alapján forgalomba hozható gép­ipari és vegyipari termékek, va­lamint élelmiszerek és mezőgaz­dasági cikkek körét is. Az együttes rendelet'hatályba lépett, a mellékletében előírtak október elsejétől érvényesek. Szibéria legnagyobb könyvtára Hétmillió szovjet és külföldi könyv található a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Szibériai Ta­gozatának könyvtárában, Novo- szibirszkben. Ez Szibéria legna­gyobb tudományos-műszaki könyvtára. Olvasóinak száma több mint 30 ezer, közöttük Szi­béria és Távol-Kelet számos tu­dományos kutatóintézetének munkatársa. A könyvtár 45 kül­földi országgal tart kapcsolatot. A novoszibirsZki tudományos­műszaki könyvtár munkatársai komoly kutatómunkát folytatnak a bibliográfia, a könyvtártudo­mány, a könyvtörténet területén. A tudományos-műszaki könyvtá­rak összeállítására vonatkozó ta­nácsaikat felhasználják Szibéria és a Távol-Kelet legnagyobb könyvtárai. A novoszibirszkl könyvtárnak cialista brigádja társadalmi mun­kában ötletes, a szabadban és a belső helyiségekben egyaránt fel­állítható KRESZ-táblákat és közlekedési lámpákat küldött. Az érdekelt szülők révén több más üzem kollektívája is csatla- 1 ozott az óvoda korszerűsítését eegítő társadalmi munkásokhoz. Az ipari szövetkezet Dobó szo­cialista brigádja építőkockakész­letet ajándékozott a gyerekek­nek, a téglagyáriak salakot szál­lítottak az udvar rendezéséhez, a tőzegkitermelők pedig virág­ágyások elkészítéséhez adtak alap­anyagot. Az óvónők kérésének örömmel teszünk eleget, mert úgy véljük, hogy az egyre szélesedő társa­dalmi összefogás keretében más települések üzemei, szövetkezetei és gazdaságai is hasznosíthatják a keceli példát. (—ts) Siiketfajd-tenyésztés A biológia történetében első íz­ben sikerült fogságban süketfaj- dot tenyészteni Belorussziában, a Berezina folyó mentén létesített tenyésztelepen. Az első; tavaly felnevelt madaraknak idén 17 fió­kája kelt ki. A süketfajdok te­nyésztése kedvező lehetőségeket teremt az állatvilág gazdagítá­sára. A süketfajd a berezinai termé­szetvédelmi területen élő 288 féle vadállat- és madárfaj egyike. A rezervátum a folyó mentén hú­zódik. 80 kilométer hosszúságban; szélessége 40 kilométer, ötven év­vel ezelőtt alapították, a hódok kihalásának megakadályozására. Az akkori, alig húsz hód utódai­nak száma ma már több ezer. s őzek, jávorszarvasok és más ér­tékes állatok is élnek itt. A legközelebbi város Minszk; ez a világ egyetlen nagyvárosa — lakosainak száma megközelíti az egymilliót —, melynek száz kilo­méteres körzetében medvék is élnek. (BUDAFRESS—APN) Az utóbbi húsz esztendő legsi­keresebb tervidőszaka ér véget december 31-én Kunszentmikló- son. Minden eddiginél többet köl­tenek a település szépítésére, közművesítésére. Eredetileg 19,5 millicy forint volt a tanács fejlesz­tési alapja a negyedik ötéves terv kezdetén. A lakosság áldozat- vállalása azonban , megsokszo­rozta a község erőforráséit A kunszentmiklósi. ipari üzemekben kezdeményezett, majd -más gaz­dasági egységekre is kiterjedt Két nap gyermekeinkért mozga­lom például 400 ezer forinttal gyarapította a közös pénzt. Mil­liókat ért az a társadalmi munka, amelyet a helyi lakosság a tettre- kész tanácstagokkal együtt az út-, a járda-, valamint a vízvezeték építésénél elvégzett. összegyűlt . a pénz a százsze­mélyes óvodára, amelyet a ta­nács költségvetési üzeme épít fél, a kétezer személyes központi konyhával együtt. Ez utóbbi a környéken egyedülálló létesít­mény lesz, amelyben az óvodák, iskolák, közöttük a kunszentmik­lósi gimnázium növendékei és a tanács intézményei számára főz­nek. Emellett 1977-től kezdve el­látják ebéddel a Villamos Beren­dezés és Készülék Művek • kun­szentmiklósi gyáregységeinek dol­gozóit is. A helyi üzemek jelen­tős összeggel járultak hozzá eh­hez a munkához. öt esztendő alatt 13 kilométer földút kapott a nagyközségben aszfaltburkolatot. Az érintett ut­cákban nincs már égig érő por­felhő. ősztől tavaszig meg fene­ketlen sár. A helyi Egyetértés Termelőszövetkezet végezte el a munkát. Bővül a vízszolgáltatás. Ebben az évben hat utca lakói ásták ki az árkot, és fizették be előre a közműfejlesztési hozzá­járulást. Így még a negyedik öt­éves' terv során készen lesz ná­luk a vízvezeték. Jövőre nyolc iftca lakói fognak majd össze ha­sonló szándékkal, és 1976-ra már harminc kilométer hosszan hálóz­za be a vezeték Kunszentmiklós utcáit. A nag.yk ég ötven tanácstag­éi, közöttük Ájpli Mihály tevé­kenyen részt vett ebben a társa­dalmi összefogásban. Így vált le- netővé, hogy a majdan városi rangra emelkedő településen 1970 és 1975 között 19.5 millió helyett 45 millió forintnál töb­bet költsenek kommunális beru­házásokra, a lakosság érdekeit közvetlenül szolgáló létesítmé­nyekre. Ájpli Mihály a kunszentmik­lósi Szabadság Termelőszövetke­zet tagja nem hiába fáradozik a közösségért. 1950-ban ■ választot­ták először tanácstagnak. Azóta minden alkalommal megkapta választóinak bizalmát. Eleinte külterületen lakott, Kunszentmik- lóstól 13. kilométerre fekvő Boda- kúton. Az ő közbenjárására ve­zették be a telefont az iskolába. Az iskolát körzetesítették, a tele­fonnak azonban változatlanul nagy hasznát veszik a bodakútiak. A Szabadság Termelőszövetkezet vásárolta meg az épületet, és mű­velődési otthonná alakította át. Ájpli Mihály később beköltö­zött Kunszentmiklósra. A mun­kahelye elég távol esik otthoná­tól, még többet fáradozik a kö­zösségért. mint korábban, ami­kor külterületen lakott. 1963 óta a Bacsó Béla és a Hunti Lajos utca lakóit képviseli a nagyköz­ségi tanácsban, ősei Dunántúlról költöztek ide, ő már tősgyökeres kunszentmiklósinak vallja magát. A település lakóinak gondjában, bajában osztozik, és örül minden eredményének. Évente rendszere­sen beszámol választóinak ta­nácstagi munkájáról, eljár érde­kükben. részt vesz a közösség társadalmi megmozdulásaiban. Bösztörön dolgozik á Szabadság Termelőszövetkezet 3. számú üzemegységében. 1300 hektárra és a tanyaközpont gazdasági épüle­teire vigyáz. A szövetkezet me­zőőre. A széles kunszentmiklósi határban itt terem a legjobb bú­za, kukorica. Sőt ipari növénynek is alkalmas a talaj, ami ritkaság ezen a szikes vidéken. Nagy a mezőőr felelőssége, hogy senki és semmi se tegyen kárt a közösség vagyonában. A tanácstag ezt, és a társadalmi kötelezettségéből ere­dő megbizatását is lelkiismerete­sen ellátja. K. A. TÖRVÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁROKÉRT 111. A nyugdíjak rendszere A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN Fokozottabb minőségvédelem i A novoszibirszkl könyvtár. (APN foto: J. Nabatov felvétele — KS.) hatalmas olvasóterme mellett, kü­lön olvasóterem szolgál azok szá­mára, akik könyvritkaságokkal kívánnak foglalkozni. (APN—KS) A törvény részeletesen felso­rolja a nyugellátások fajtáit. A sajátjogú nyugellátások között az öregségi nyugdíjat, rokkant­sági nyugdíjat, az öregségi és munkaképtelenségi járadékot, a hozzátartozói nyugellátások kö­rében pedig az özvegyi nyugdí jat, a végkielégítést, az árvael­látást, a szülői nyugdíjat és az özvegyi járadékot. A korábbi szabályokkal azo­nosan továbbra is lázárja a tör­vény a rokkantsági nyugdíjra tegosultságból azt, aki rokkant- ragát, a hozzátartozói nyugdíj ra jogosultságból pedig azt, aki hozzátartozója halálát szándéko­san okozta. Fenntartja a törvény azt a szabályt, amely szerint a több nyugellátásra jogosultat választási jog illeti meg. Öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj változat­lanul 10 évi szolgálati idő alap­ján a 60.. nőnél az 55. életév be­töltésétől jár. a törvény átvet­te a korkedvezménynek az 1973. január 1-ével korszerűsített sza­bályait. A szabályzat kimondja, hogy á korkedvezményre jogo­sító munkakörök jegyzékében felsorolt munkaköri meghatáro­zásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az öregségi nyugdíjjal kapcso­latban alapvető változás, hogy a törvény az egyenlő jogok és kö­telezettségek elvének érvényre juttatása érdekében a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok öregségi nyugdíjra jogosító korhatárát a 65., nőnél a 60. életévről 1976. Január 1-től kezdődően évente úgy-egy évvel leszállítja. A kor­határ 1980. január 1-én azonos­sá válik a munkások és alkalma, zottak öregségi korhatárával. A korhatár csökkentésének átme­neti időszaka alatt is a 60., nő­nél az 55. életév betöltésétől jo­gosult a mezőgazdasági szövet­kezeti tagként szervezett szolgá­lati idő figyelembe vételével öreg­ségi nyugdíjra az, aki szövetke­zeti tagságának a megszűnése után munkaviszonnyal legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Ebbe a 10 évbe azonban a me­zőgazdasági szövetkezetnél fenn­állott munkaviszonya nem szá­mítható be. A törvény továbbra sem teszi lehetővé öregségi nyugdíj meg­állapítását annak számára, aki rokkantsági nyugdíjban, vagy baleset rokkantsági nyugdíjban részest Megengedi viszont a nyugdíjak újbóli megállapítását, ha erihek a feltételei fennálla- nak. A szolgálati idő Korábban a dolgozók társada-^ lom biztosítási nyugdíjáról szóló' jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj 10 évi szolgálati idő ese­tén a nyugdíj alapját képező munkabérátlag 22 százaléka volt. A mérték a 25 évi szolgá­lati idő eléréséig' évente átlago­san 2,7 százalékkal növekedett, úgy, hogy a 25. év megszerzésé­vel a munkabérátlag 62,5 szá­zalékát érte el. Ezt követően a mérték a munkabér átlagához vi­szonyítva minden további év után 0,5 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíj mértéke 10 év titán az átlagjövedelem 33 szá­zaléka, ami minden további év után a 25. év eléréséig 2 száza­lékkal, ezt követően pedig 1 szá­zalékkal emelkedett úgy, hogy a mérték a 70 százalékot nem ha­ladhatta meg. Az új törvény jelentős fejlesz­tési intézkedése az eltérő mér­tékszabályok egységesítése. E szerint 10 évi szolgálati idő alapján a nyugdíj a havi átlag- kereset 33 százaléka. A mérték a 25 év megszerzéséig minden további év után 2 százalékkal, a 26—32 évek után 1—1 százalék­kal, a 33—42 évek után pedig 0,5—0,5 százalékkal emelkedik. A nyugdíj legmagasabb mértéke 75 százalék, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. Az új mértékszabály elsősor­ban a munkásoknál és alkalma­zottaknál jelent előrelépést. Emeli a rövidebb szolgálati idő után járó nyugdíj mértékét, s ez­zel mérsékli a klsösszegű nyug­díjak újratermelődését. Kedvező a hosszú szolgálati idővel nyug­díjba menők számára is, mivel magasabb mértékű nyugdíjat biztosít. Nyugdíjpótlék Azok számára, akik az öreg­ségi nyugdíjjogosultság megszer­zése után a nyugdíj igénybevé­tele nélkül tovább dolgoznak, a törvény a továbbdolgozás ará­nyában nyugdíjpótlékot biztosít Á pótlékkal a nyugdíj — ahosz- szú szolgálati idővel rendelkező­nél az átlagkereset 75 százalé­kát meghaladhatja. A végrehaj­tási rendelet szerint a termelés­ben és a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcso­latban álló fizikai munkakörben töltött minden év után az öreg­ségi nyugdíj 7. egyéb munkakör­ben 3 százaléka az ösztönző nyugdíjpótlék. Az 1972. január 1-ét megelőzően munkában töl­tött időre az ösztönző nyugdíj- pótlék mértéke fizikai munka­körben az öregségi nyugdíj 3, egyéb munkakörben 1 százaléka. Az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített öregségi nyugdíj ösz- szege, ha a 7 százalékos mértékű ösztönző nyugdíjpótlékra jogosí­tó idő fegaláb 1 év, a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 95 százaléknál, egyéb esetben pe­dig 90 százaléknál több nem le­het. Az 1973-tól bevezetett reform eredményeként a nyugdíjazást megelőző 5 naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt ás a nyugdí­jazás évében elért kereset havi átlaga képezi a nyug­díj alapját ha ez számára előnyösebb. Továbbra is megál­lapítható azonban az öregségi nyugdíj — az igénylő kérelmére — az öregségi korhatár betölté­sét megelőző kereset alapján, ha az említett életkor betöltéséig az igénylő legalább 10 évi szolgálati időt szerzett. Kedvezmény a szakmunkásoknak A törvény fenntartja és egyút­tal korszerűsíti a szakmunkásolvr ra vonatkozó kedvezményt. Az öregségi nyugdíjat ugyanis a szakmában irányadó besorolási bértételek középarányosa helyett az igénylő szakképzettségének megfelelő munkakörben foglal­koztatottak átlagkeresete alapján lehet megállapítani. Az átlag­kereset megállapításánál annál a munkáltatónál elért keresetet kell alapul venni, ahol az igénylő szakmunkásként utoljára dolgo­zott. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész (Folytatjuk). I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom