Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-23 / 197. szám
.PE • 19 .augusztus 23. Arcok forradalmi múltunkból A Kossuth Könyvkiadó nemrégiben juttatta az olvasó kezébe „A Szocialista forradalomért” című kötetet, amely a magyar forradalmi , munkásmozgalom kiemelkedő harcosairól szól. A szerkesztői előszó jelzi a vállalkozás méreteit, hiszen „háromszáznegyvennyolc olyan forradalmár életútját ismerteti, akik a szocialista hazáért, a kommunista Magyarországért éltek, harcoltak és ha kellett, meg is haltak.” Bár a könyv megjelenése óta számos recenzió méltatta a már elhunyt legkiválóbbak életrajzgyűjteményét, mégis mi a megyében, úgy érezzük, hogy hallatni kell szavunkat a kötet dicsérői között. Hallatni kell elsősorban azért, mert felsorakoztatja a munkásmozgalom volt nagyjait, de azért is, mert számos megyénkben született, vagy a megyében tevékenykedő harcos neve is közöttük szerepel. Ez a nem mindenre kiterjedő méltatás a teljesség igénye nélkül csupán útbaigazítást ad a könyvet forgatónak, hiszen rajtuk kívül számos olyan nevet is említenénk, akik az elmúlt hosszú évtizedek alatt sokszor megfordultak megyénkben és nevük mindmáig emlékezetes. Ezért szándékosan mindenekelőtt azokat • említjük, akik erőteljesebben kötődtek Bács- Kiskunhoz. A MEZŐGAZDASÁGI PÁRTHATÁROZATOK NYOMÁBAN (I.) Gyakorlatiasabb pártmunkát A SZOCIALISTA FORRADALOMÉRT BAJAKI FERENC. Kecskeméten született és 1946-ban a Szovjetunióban halt meg. Neve nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalorrtban is ismert, hiszen 1921-"ben a népbiztosperben életfogytiglani fegy- házra ítélték és fogolycsere útján került a Szovjetunióba. Szerény, egyszerű harcosa volt a munkás- mozgalomnak. „Nem bivatkozha- tom nagy tettekre, de ahhoz, hogy az épületet felépítsük, téglahordókra is szükség van. En csak téglahordó lettem, de a szocialista építés téglahordozója'’. BÖJTI IMRE ugyan Karcagon született, de 1950 végétől Kecskeméten teljesített szolgálatot, majd a Budapesti Műszaki Egyetemre került, a katonai tanszék vezetője lett. 1953-ban szerelt le, Kecskeméten. Részt vett az ellenforradalom leverésében és szolgálatteljesítés közben vesztette életét. BOKÁNYI DEZSŐ ugyan Budapesten született, de apja, Bokányi Mihály, híres kőfaragó, a szakma művésze volt Baján. A munkásmozgalom nagy szónoka, az akkori időben Hartán a kép- selőválasztáson többséget kapott, de megválasztását érvénytelenítették. BRAUN SOMA ugyancsak Kecskeméten született. A Tanács- köztársaság megdöntése után ötévi börtönbüntetésre ítélték. 1933-ban, amikor az MSZDP átszervezte a pártoktatást, Braun Somát hívták meg az oktatás vezetőjének. A háború idején behívták munkaszolgálatra és a Dohnál sok más mozgalmi társával együtt vesztette életét. BUDAI DEZSŐ Pécsett született ugyan, de életének legjelentősebb szakasza Kecskeméten játszódott le. A kecskeméti direktórium elnöke és a központi intézőbizottság tagja volt. 1919 novemberében Héjjas István terrorcsapata elhurcolta és Budai Dezsőt sok más társával együtt az orgoványi erdőben meggyilkolták. BUSI VINCE, a Bács-Kiskun megyei Tanácsnak volt egy ideig a dolgozója. 1933-ban megbízást kapott arra, hogy Cegléden, Kecskeméten, Szegeden és Kiskunfélegyházán szervezze meg a KMP kerületi bizottságait. Küldetése nem járt sikerrel, mert első útját, Kecskeméten letartóztatták. Egyszerű kubikos ember létére jó íráskészséggel rendelkezett és újságíróvá lett, és maradt is élete végéig. DARVAS JÓZSEF író, politikus, a népírók mozgalmának egyik legjelentősebb alakja, a Maguknak építették Az alkotmánynapi ünnepségek keretében avatták fel Ajkán a társadalmi összefogással épülő 40 hektáros városi emlékpark első szakaszát. A lakosság hétmilliónyi értékű társadalmi munkával járult hozzá a 13 millió forintos beruházásból épült csónakázótó és strand építéséhez. (MTI Fotó — JRózsás Sándor felv. —’ ’KB.) polgári iskola elvégzése után Kiskunfélegyházi Tanítóképzőbe iratkozott be, de az 1932-ben megszerzett oklevelével mitsem kezdhetett, mert nyílt ellenzéki magatartása miatt tanítói állást nem kapott. FONYÖ SÁRI Dusnokon született. A politikai életben a Tanács- köztársaság idején talált igazán magára. A direktórium megdöntése után elítélték, majd fogolycsere révén a Szovjetunióba került. GOMBOS FERENC Fülöpszál- láson született", majd felnőve Csepelen dolgozott, és egyik alapító tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A direktórium idején a budapesti forradalmi törvényszék tanácselnöke volt. Az ellenforradalom hatalomra jutása után Corvin Ottóval és társaival együtt kivégezték. HARUSTYÁK JÓZSEFFEL kapcsolatosan a könyv ugyan nem említ megyei vonatkozásokat, feljegyzéseink azonban arról szólnak, hogy mint a MDP Politikai Bizottságának tagja és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke, személyesen részt vett az 1949. május 15-én lezajlott első népfront-választások Bács- Bodrog megyei irányításában. HOLLER MIHÁLY Foktőn született, s 1918-ban Kalocsán az ifjúmunkás mozgalomban tevékenykedett és részt vett a földosztásban. A felszabadulás után a FÉKOSZ kubikos szakosztályának vezetője lett. HONTI LAJOS Kunszentmikló- son látta meg a napvilágot és 1932-ben lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Küldött volt a kommunista In- ternacionálé VII. kongresszusán. 1944 végén a dachaui koncentrációs táborba szállították, ahonnan többé nem tért vissza. LIGETI KAROLY Kiskőrösön született, égy kovácsmester fiaként. Orosz hadifogságba kerülve, kapcsolatot teremtett a bolsevikokkal. Később részt vett a szovjet hatalomra törő ellenforradalmi erők leverésében. 1919 júniusában a fehérek fogságába kerülve, életét vesztette. „Végrendeletem” című versében ezt írta: „Míg lelketekben egy szikra tűz fog égni / Addig mindig előre vörös magyarok!” MOLNÁR ERIK Fiumében született, később 1924-ben Kecskeméten ügyvédi irodát nyitott. 1928-ban lett a párt tagja, s egy évvel az újjáalakult kecskeméti MSZDP szervezet titkára. A fel- szabadulásig tudományos munkát végzett, majd 1944 novemberében Kecskemét helyettes polgármestere volt. Sok állami funkciót töltött be, azután életét teljes mértékben a tudománynak szentelte. PÁLFl GYÖRGY neve annyiban kötődik a megyéhez, hogy a harmincas évek elején Kecskeméten tüzértisztként szolgált. 1944 szeptemberétől a Kommunista Párt katonai bizottságának vezetője volt. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, halálra ítélték és kivégezték. SAFRANKO EMANUEL molnársegédként 1919-ben lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Tanácsköztársaság idején a kecskeméti direktórium egyik vezetője és a Jielyi nép- gazdasági tanács elnöke volt. 1945 tavaszán, hazaérkezve a Szovjetunióból, a kecskeméti területi bizottság titkára lett. SZALVAl MIHÁLY Zagyvarónán született, majd a forradalmárok hosszú, küzdelmes útját megjárva, 1945 januárjában már Debrecenben az új Magyar Néphadsereg megszervezésén fáradozott. Az 1950-es évek elején altábornagyként Kecskeméten, a néphadsereg egyik hadosztályának parancsnoka volt. VÁGÓ BÉLA ugyancsak Kecskeméten született, iskoláit Kecskeméten és Budapesten végezte. 1900-ban már tagja a Szociáldemokrata Pártnak és a megyeszékhely pártszervezetének hetedmagával egyik alapítója volt. A proletárdiktatúra idején, mint az első hadtest parancsnoka, sokszor megfordult Kecskeméten. 1937-ben a Szovjetunióban, koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. Ha csupán ennyi megyei vonatkozást említünk, akkor is nagyon elégedettek lehetünk a könyv szerkesztőivel és ' szerzőivel. Egyetlen hiányérzetünk azért mégis van. Ez Berkes Ferenc nevét idézi fel, aki Kiskunfélegyházán született, de 1919 júniusában Kecskeméten lett kormányzótanácsi megbízott, ugyanakkor az első hadtest politikai megbízottja is. Ebben az időben ha összehasonlítást akarunk tenni, talán Budai Dezső jelentős alakjához mérhetjük. Sajnos, élete idejekorán megszakadt, mert ellenfarradal- márok Pesten elfogták, majd a gyűjtőfogházból Kecskemétre hozták. A Héjjas-különítmény az orgoványi erdőben vetett véget életének. összegezve: A szocialista forradalomért kötet jelentős mű a magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozó kiadványok .között és a hivatásos történészek, a helytörténet iránt érdeklődők és még sokan mások nagy haszonnal forgathatják lapjait. A Központi Bizottság 1974 decemberi határozatát követően « termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok pártszervezetei is késedelem nélkül megkezdték a határozat ismertetését, a végrehajtás szervezését. Az intézkedési tervek legtöbbje az anyag- és energiatakarékosságot, a melléktermékek és hulladékok hasznosítását, a termelőberendezések jobb kihasználását, a beruházások gyorsítását, a költségek csökkentését foglalja magában. A határozat következetes végrehajtására való törekvésnek is szerepe van abban, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás okozta sok-sok nehézség ellenére is idejében elvégezték az időszerű mezőgazdasági munkákat, a növénytermesztésben a terméskilátások kedvezőek. A gondok és nehézségek ellenére sikerrel vívták és vívják kenyércsatájukat a kombájnosok. vontató- és gépkocsivezetők, raktári munkások, terményátvevők. Tekintve azonban, hogy a mező- gazdaságban is megszűnőben van a munka idényjellege. a következő öt hónapban szinte valamennyi állami gazdasági dolgozóra, termelőszövetkezeti tagra és alkalmazottra további nehéz feladatok Várnak. A párt központi szervei, a megyei és járási pártbizottságok a közelmúltban megvizsgálták a Központi Bizottság • decemberi határozatának végrehajtását, s .számos olyan tapasztalatot szereztek, amelyeket a jövőben hasznosítani kell annak érdekében, hogy népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének stabilizálásában jobb eredmények szülessenek. Mint kitűnt, a mezőgazdasági üzemekben is számos helyen egyes vezetők a tartalékok feltárását, a takarékosságot kampányleladatként fogják fel és nem tekintik a gazdálkodás állandó reszenek, az elérhető eredmények forrásának. Nem egy mezőgazdasági nagyüzemben a deceniDeri határozat végrehajtását úgy értelmezik, hogy annak végrehajtása csupán a vezetők feladata. Az ilyenfajta értelmezés súlyos hiba, ezzel ugyanis lebecsülik a oolgozókat. Az ilyen vezetők nem támaszkodnak beosztottaik politikai érettségére, a társadalom iránt érzett felelősségérzetére, kezdeményezőkészségére. Az is elég gyakori, hogy az intézkedési terveket nem bontották le a munkahelyekre, a termelő kollektívákra. Emiatt az üzem feladata a határozat végrehajtásában az egyes üzemegységekben. ágazatokban dolgozók számára megfoghatatlanna váltak. » A Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása a pártszervezetektől gyakorlatias munkát igenyel. Irányítóinak, cselekvő részeseinek kell lenniük a működési területükön folvo politikai, társadalmi, gazdasági munkának. Karolják fel a jó kezdeményezéseket és határozottan lépjenek fel a párt politikájának megvalósítását akadályozó jelenségekkel szemben. Hogyan kell értelmezni a pártmunka gyakorlatiasabbá tételét, továbbfejlesztését? A pártszervezetek nem lehetnek passzív szemlélői annak, hogy területük gazda-ági vezetői vagy az ott működő társadalmi szervek hogyan látják .el feladatkörüket. Irányítaniuk kéül e tevékenységet, közbe kell avatkozniuk, ha problémát tapasztalnak. Nem úgy, hogy önmaguk próbálják a feladatokat megoldani, hanem, hogy segítő^ munkájukkal képessé teszik a vezetőket és ezeket a szerveket teendőik ellátására. Sok gond, probléma adódik a következetlen, a szubjektív és nem tényekre alapuló elhatározásokból, a könnyebb ellenállás, a „kiskapuk” kereséséből. Nem könnyű szemléletet és azzal együtt vezetői stílust változtatni, de meg kell tenni. Napjainkban ugyanis nagyon fontos feladat a vezetés színvonalának emelése, A kommunista vezetés morálja nem ott kezdődik, hogy valaki összeütközésbe kerül vagy sem a törvényekkel, a szabályokkal, hanem ott kezdődik és folytatódik, hogy miként szervezi meg a tennivalókat, mennyire igényes magával és munkatársaival szemben, mennyire képes a népgazdasági érdekek összhangját elősegíteni és képviselni, 'röilyen hatást gyakorol és vált ki környezetéből. A kommunista vezetőtől, legyen az igazgató, tsz-elnök, szocialista brigád vezető, a gazdasági élet szocialista morálja azt követeli, hogy következetesen érvényesítse a párt gazdaságpolitikáját, oldja meg a rábízott feladatokat. A pártszervezeteknek ennek elérésére is nagy a felelősségük. De rendelkezésükre állnak* azok az eszközök, módszerek, amelyekkel ezt biztosíthatják. Meg kell azonban azt is mondani, hogy feladatuk gyakorta nem könnyű. Számos alapszervezet nem kap kellő információt felsőbb pártszervétől. A „végeken” — a telephelyeken —, működő pártszervezeteknek a jövőben nagyobb segítséget kell kapniuk a pártbizottságoktól, az üzemi pártvezetőségtől. A mezőgazdasági üzemek termelésükkel közvetlenül hatnak az .életszínvonalra. Sok még a tennivaló, s ebben nagy felelősség háru' a mezőgazdaságban dolgozó pártszervezetekre, kommunistákra. M. S. Mindig hiányzik valami... Mit tesz a naiv ember, ha táskarádiójában kimerül az elem. hűtőszekrényében kiég a kislám- pa? Bemegy a szaküzletbe és kéri azt, amire szüksége van. És a gyanútlan vevő kénytelen napjában többször tudomásul venni, hogy előbb kap egy önjáró holdbiciklit, mint banándugót, kapukulcsot, lábasfedőt. Sokféle hiánycikk létezik. Nincs például hónapok óta holland márkájú Lux szappan, kisebb lett a választék márkás és méregdrága külföldi italokból, s előfordulhat, hogy néhány embert ez igen érzékenyen érint. Ettől persze még gondtalanul és vidáman élhet az ország lakosságának jelentős többsége, sokkal nagyobb baj, amikor filléres, ám nélkülözhetetlen apróságok után keresgél hasztalan, az üzletek polcain. Biztos például, hogy valamilyen elem soha sincs. Nincs félliteres tej. hetekig hiányzott a kecskeméti üzletekből a fogvájó, eltűntek a fedők, csak lábossal együtt kaphatók, természetesen magas áron. Mondhatná erre valaki, mi ez ahhoz képest, amivel az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági fejlődés sújtja az emberiséget, a világ elmaradottabb részein? Így igaz, belátom, megértőnek és türelmesnek kell lennünk. elvégre nekünk igazán megvan mindenünk, legfeljebb nem használhatjuk, mert az üzemeléshez nélkülözhetetlen vacak kis alkatrész, tartós hiánycikk. A múltkor például arra panaszkodott valaki, hogy vásárolt volna egy villany vasalót, ha kap hozzáillő csatlakozót is. De nem kapott. Ugyanabban a boltban volt vasaló is rengeteg, csatlakozó is ugyanannyi, csak nem illettek egymáshoz. Apróság, elis- fnerem, de felmegy tőle a vásárló vérnyomása. Sok felesleges bosszúságtól — és súlyfeleslegtől — kímélhetjük meg magunkat, ha lemondunk az édességvásárlásról. Kecskeméten ugyanis az utóbbi időben nagyon romlott a kilós aprósütemények választéka. A közkedvelt pilótakeksz például teljesen eltűnt az édességboltokból. Mi ennek az oka? — kérdeztük meg Csonka Kálmánt, az Élelmiszer, és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjét. — Hát kérem, mit tegyünk, ha az ipar csak a 20—25 százalékát adja a megrendelt mennyiségnek? Pilótakekszet például 150—200 kilót küldtek csak. Kérdem én, mi jut ebből a boltokba? Tiz- hú»z kiló. Percek alatt elfogy. l.itAIr hrtflV V». rekdombi víz sincs mindig. Érthetetlen. amikor itt készül, 30 kilométernyire Kecskeméttől? — A kerekdombi víz. az egy külön szám. Mindenütt van az országban, csak nálunk nincs. A tsz. a felét sem szállítja annak, amit mi megrendelünk tőle. Tőlük kérdezze, hogy miért r — Ennek is utánanézünk. És arról vajon ki tehet, hogy alig van csípős fűszerpaprika u Dóitokban? , — Mi csak veszünk és eladunk kérem, nem tudunk gyártani. Illetve csak vennénk. Még kocsit is küldenénk érte. ha kapnánk, egyelőre Szeged ígért pár mázsát, Kalocsa semmit. Készlet híján nagy. reményeket fűzünk az idei paprikaterméshez.: Az érvelés logikus. Azért nincs valami, mert nem gyártják, vagy nem gyártanak eleget belőle Az ipar tájékozatlanságának, vagy felkészületlenségének következtében egész nyáron nem kaptak az üzletek pamuttrikót, holott mindenki ezt kereste. Az élelmes maszekok mindenesetre megtalálták a rejtett forrásokat, hatalmas készleteket vásároltak lel és az ízléstelen mintákkal kidekorált trikókat borsos áron juttattak el a fogyasztókhoz. Az olcsó és praktikus divatcikkből így lett elriasztó bazárholmi, ellenreklám az ioarnak, busás jövedelem néhány ügyes magánvállalkozónak. Olyan panaszokat is hallottunk, hogy siralmasak az iskolaköpenyek! Olyan sötét a színük, hogy a gyerek úgy lest bennük, mint valami gyászjelentés. ráadásul beleragad a rosszul szellőző nylonanyagba. Kelemen Ferenc, a kecskeméti Pajtás Aruház vezetője megnyugtatott: — Soha ekkora választékunk nem volt. mint az idén. Tavaly csak 2—3. az idén 5—6 féle köpenyt kínált a nagykereskedelem. valamennyit megvásároltuk. Kapható minden méretben, a középkéktől a sötétkékig és nemcsak nylonból. Akinek ez is kevés. annak nem ártana felhívni a figyelmét, hogy az iskolaköpeny nem divatcikk. hanem munkaruha. Az extra igényeket nem a mi dolgunk kielégíteni, hogy a többségnek megfelel ez a választék, mi sem bizonyítja jobban. naponta több száz iskola- köpenyt adunk el. Ennek csak örülni lehet. Végre valami, ami csak a „rossznyei- vek” szerint nincs, a valóságoan létezik. Jó volna ugyanezt elmondani a többi, bosszantó hiánycikkről is. Pedig ami ma nincs, az tulajdonképpen évek óta, kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan hiányzik az üzletekből. Nem váratlanul; jelentkező, hanem makacsul visszatérő jelenséggel állunk szemben, amelyen iparágakon belüli szervezéssel, vagy a kisipar tervszerűbb és célirányosabb bevonásával, mindenképpen lehetne segíteni... V. Zs. Minden szolgáltatást H a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet szolgáltatóliázáliao Lakáskarbantartás Épületek javítása egyéb szakipari munkák megrendelhetők a lakáskarbantartó részlegnél. Férfi- és női ruhát a legújabb divat szerint készít a Méretes szabóság Győződjön meg ön is a Vegytisztító mosószalon megbízható munkájáról. Nem érdemes otthon mosni! Gyorstisztítást is vállalunk! S47
