Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

1975. augusztus 20. tt PETŐFI NEPE • S Az ünnep igazi politikai tartalma Új kenyér az ünnepi tanácsülésen a munkás-paraszt szövetség Losonczi Pál beszéde Szolnokon Alkotmánynapi megemlékezés Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról.) puló bevételt és béremelést, jö­vedelemnövekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresén az. hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. • — Központi Bizottságunk leg­utóbbi ülésén — a tavaly de­cemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve —. arra Jiívta fél nagy nyomatékkai a fi­gyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb vég­zésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fo­kozásához, népgazdaságunk ki­egyensúlyozott fejlődéséhez. — Alkotmánynapi ünnepsége­ink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése al­kalmából — természetesen —, mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. — A legfontosabb mondani­valónk az idén is az, hogy mag­tárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy-nagy nehézsé­gek, társadalmi erőfeszítés, ösz- szefogott munka árán sikerült megvívni kenyércsatánkat az idő­járással. De most már elmond­hatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségé­vel és örömével is. — Szolnok megye a gabonater-’ mesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fó­rum arra, hogy az alkalmat fel­használva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és el­ismerését azoknak, akiknek a vál­lát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehéz­sége nyomta: szocialista mező- gazdasági nagyüzemeink derék kombájnosainak, gépkezelőinek, az aratás irányítóinak és mind­azoknak, akik munkájukkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy a gabo­na, népünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a rak­tárakig. — Általában a mezőgazdaság­ról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problé­mák és feladatok híján. — A megnövekedett üzemmé­reteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenbe másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gond­dal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket, a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság­nak ma egyidejűleg kell megbir­kóznia a megfontolt, a lehetősé­gekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tar­talékok kihasználásával. — Különösen áll ez az állatte­nyésztésre. A legnagyobb üzem­ben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés elle­nére sem mondhatunk le a ha­gyományos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, miként tarthatjuk fenn és erősít­hetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetkezeti demokrá­cia formái változatlanok, a lé­nyegnek maradnia és fejlődnie kell. A tagság anyagi érdekelt­ségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését, a közösségi szellem fokozását, az emberi viszonyok és kapcsolatok elmélyítését. Azon kell lennünk, hogv a kockázat­' vállalásra alapozott szövetkezeti önkormányzat előnyei a maguk teljességében kibontakozzanak, mert ez fokozhatja csak a mun­kakedvet. serkentheti a kezde­ményezőkészcéget, és gyarapít­hatja a felelősségtudatot. (MTI) A Himnusz elhangzása után a kecskeméti városi tanács díszter­mének padjaiban elfoglalták he­lyüket a Hazafias Népfront Kecs­kemét Városi Bizottsága és Kecs­kemét Város Tanácsának tagjai, valamint a meghívott vendégek, hogy együttes ünnepi ülésen em­lékezzenek meg az Alkotmány 26. évfordulójáról. A tegnap délelőtt 10 órától tartott ülés elnökségé­ben foglalt helyet Gádor József, Kecskemét Város Tanácsának él­• Gódor József, a városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi tanácsülést. nöke, Fehér Sándor, a HNF vá­rosi bizottságának elnöke és Gyapái József, a városi tanács elnökhelyettese. A napirendi pontokra tett ja­vaslat elfogadása után Gódor Jó­zsef az Alkotmánynak a szocia­lista fejlődésben betöltött szere­pét, a párt szövetségi -politiká­jának eredményeit méltatva adta át a szót Fehér Sándornak, aki ' ünnepi beszédet mondott. A szónok meleg szavakkal em­lékezett államiságunk megalko­tójára I. István királyra, a nem­zet első alkotmányára. amely 1919 forradalmi napjaiban szüle­tett, s amely tovább épült az 1949. évi XX. törvényben, a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá­nyában. A szövetségi politika célja, hogy államunk alaptörvé­nye a nép közkincse legyen, amely harminc éve építi eredmé­nyesen a szocializmust. Fehér Sándor ünnepi beszédében a me­gyeszékhely gazdasági és ezen keresztül társadalmi fejlődését méltatta. Az ünnepi beszéd befejeztével a Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet dolgozói nemzeti színű szalaggal átkötött, új búzá­ból sütött kenyeret adtak át a népfront elnökének. A hagyományos ünnepi gesztus után Gódor József „Tanácsi köz- szolgálatért” kitüntetéseket adott adott át Fekete Antalnak, aki 40 - i- éve. Nagy Lászlónénak, Csapiár yilmosnénak. dr. Hegedűs János- nénak és dr. Soponyai Dezsőné- nek, akik 30 éve tanácsi alkalma­zottak. Négyen még 20, hárman pedig 10 éves szolgálattal érde­melték ki az oklevelet és a ju­talmat. i i Fehér Sándor átveszi Unyi Lajostól és Seres Arankától, a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz dolgozóitól az új lisztből sütött kenye­ret. (Tóth Sándor felvételei.) 'mmmmmmrnm Debrecenben a Tanyaszinház Az Augusztus 20-án megrende­zésre kerülő hagyományos deb­receni virágkarnevál színpom­pás programja idén -újabb ese­ményei gazdagodik. A Bács-Kis- kun Megyei Művelődési Központ támogatásával létrejött Tanya- színház mutatkozik be a karne­vál közönségének. Kecskeméten, Nagybaracskán, Akasztón és Kis­kunfélegyházán már jól ismerik a társulatot. Előadásaikban a kö­zépkori vásárok vidám forgata­gát idéző, vaskos humorú fran­cia „farce’-okat újították fel. Nagy sikerük bizonyítja. hogy ezeket a harsány komédiákat a ma embere is tetszéssel fogadja. Megyénkben szerzett népszerűsé­gük reményt ad arra, hogy si­kerrel szerepelnek a debreceniek előtt is. Látogatás a törökbálinti építőtáborban Tíz nap óta több mint hétszáz Bács-Kiskun megyei középisko­lás lány őszibarackot szed, válo­gat és csomagol a Budapesti Kertészeti Egyetem törökbálinti kísérleti telepén működő önkén­tes nyári ifjúsági építőtáborban. A naponta hat órát dolgozó diákokat tegnap meglátogatta Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára és Németh Fe­renc, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára. A lányok el­mondták, hogy két műszakban dolgozhak. Szabad idejükben színvonalas, érdekes kulturális program várja a táborlakókat, akik a hét végén utaznak haza Bács-Kiskun megyébe. Kitüntetések a közművelődési munkáért Az eredményes közművelődési munkát végző dol­gozókat köszöntötte kedden délelőtt a Bács-Kiskun megyei Tanács székházában Tövis Ferenc, a mű­velődési osztály helyettes vezetője. Az eseményen megjelent Kelle György, az MSZMP megyei bi­zottsága propaganda és művelődési osztályának munkatársa. Ünnepi beszédet dr. Major Im­re, a rhegyei tanács elnökhelyet- tése mondott. A népművelés há­rom évtizedes fejlődéséről szólva kiemelte: eljutottunk oda, hogy kialakulóban van Bács-Kiskun sajátos kulturális arculata. A jellegzetességek között sorolta fel á Duna menti folklórfeszti­vált, az óvodapedagógiai és víz­gazdálkodási nyári egyetemeket, a népzenei találkozókat, a Ko- dál^-szemináriumot és az idén létrejött Zománcművészeti Alko­tótelepet. Külön szólt a munkás­művelődés fontosságáról, amely alapvetően az üzemekben zajlik. Ezt követően elismerését fejez­te ki mindazoknak, akik tevékenyen közreműködtek az eredmények elérésében, majd a kulturális miniszter megbízá­sából átnyújtotta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést tizenhét kiemelkedő közművelődési tevé­kenységet kifejtő, főhivatású nép­művelőnek, pedagógusnak^ taná­csi és gazdasági dolgozónak. Ti­zenegyen miniszteri dicséretben részesültek. „Kiváló dolgozó” jel­vényt kapott három technikai alkalmazott, akik az átlagosnál nagyobb segitséget adtak a meg­felelő körülmények kialakításá­hoz. A „SZOCIALISTA KULTŰRÁ- ÉRT” kitüntetést kapták: Alexy Rezső (Fülöpszállás, Általános Is­kola), Bencsik Gáspár (Bajé, Vá­rosi-Járási Könyvtár), Bense Jó­zsef "(Kecskemét, megyei műve­lődési központ), Bogácsi Mihály (Kiskunfélegyháza, városi könyv­tár), Bolvári Istvánná (Sükösd, községi művelődési ház), Czérna tt Az ünnep­ség után baráti beszélgetés kezdődött. A képen: Dolezsál Ferenc, Bolvári Istvánná, dr. Major Imre és Alexy Rezső. Jánosné (Kiskőrös, ÁFÉSZ-köny- vesbolt), Cserni Kálmánná (Kecskemét, Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat), Csinger Sán- dorné (Lakitelek, általános isko­la), Dolezsál Ferenc '(Akasztó, Béke Szakszövetkezet), dr. Had­nagy Jánosné (Baja, József At­tila Általános Iskola), Kiss Ist­ván (Baja, Felsővárosi Általános Iskola), Kovács Irén (Kaskan- tyú, községi tanács), Lalák Ede (Kecel, nagyközségi tanács), Pi- Varcsi János (Csengőd, általános iskola), Révész Mihályné (Mada­ras, községi könyvtár), Török Lajosné (Kalocsa, városi tanács művelődésügyi osztály), Wilhelm József (Baja, művelődési köz­pont). MINISZTERI DICSÉRETBEN részesült: András András (Kalo­csa, - városi tanács kommunális üzeme), Bakota Antalné (Fülöp­szállás, általános iskola), Fekete György (Orgovány, általános is­kola), Gazsó Lajosné (Lajosmizse, nagyközségi tanács), Grajczjár Az ünnepi ülésen ezt követő­en Gyapai József ismertette a „30 év, 30 óra” mozgalom eredmé­nyeit. a megyeszékhely dolgozói 14 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek, s 31 mun­kahelyről 1 millió 227 ezer fo­rintot fizettek-be a megfelelő számlára. Gódor József a moz­galomban önzetlenül résztvevő 45 munkahely és 43 brigád, vala­mint szocialista kollektíva részé­re emlékplaketteket és okleve­leket adott át. Az ünnepi ülés rövid műsorral ért véget. Cs. K. Néptront-aktivisták kitüntetése István (Kecskemét, TIT megyei szervezete), Halas László (Baja, városi tanács művelődésügyi osz­tály), Herbály Jánosné (Bugac, általános iskola), Kónya Józsefné (Tázlár, általános iskola), Pálin­kás Albertné (Izsák, Táncsics Mihály Általános Iskola), Sugár Józsefné (Kiskunhalas, városi könyvtár), Szulyovszky Gabriella (Lajosmizse, Központi Általános Iskola). A megyei ünnepséget megelőző napon, hétfőn a „SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT” kitüntetést vet­te át a SZOT székházéban élen­járó szakszervezeti kulturális munkája elismeréseképpen Si­mon Éva. az SZMT Művelődési Központ női kamarakórusának tagja és Terecskei János, a mű­velődési központ gondnoka, a bábcsoport tagja. „A NÉPMŰVÉSZET MESTE­RE” kitüntető címet Egry Ká- rolyné, a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet pingáló- asszonya érdemelte ki. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának székházában ünnep­séget rendeztek. Dr. Bodóczky László, a Népfront megyei elnö­ke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát és Szemők Józsefet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnökét, a meghívottakat. Ezután Farkas József, a Népfront megyei titká­ra tartott rövid ünnepi beszé­det, amelyben emlékeztetett az 1975-ös év nagy politikai évfor­dulóira, majd augusztus 20. és az alkotmány jelentőségét mél­tatva rámutatott annak fontos­ságára, hogy jogainkra és köte­lességeinkre gondolva- emlékezünk az elmúlt évekre, eredményeink­re. Elmondta azt is, hogy erre a napra, augusztus 20-ra esik az új kenyér ünnepe, amely immár évek óta mindig egybekapcsoló­dik a munkás—paraszt szövetség erősítésével tartalmának gazda­gításával. Az ünnepség további részében kitüntetések átadására került sor. A Népfront Munkáért kitün­tetést kapta Fekete András, a Hazafias Népfront dusnoki bi­zottságának elnöke, Fehér Sán­dor, a Hazafias Népfront kecs­keméti városi bizottságának el­nöke, Földvári Imre, a Hazafias Népfront bajai városi titkára, Jámbor Jánosné, a kecskeméti kisfái tanyakerületi Népfront bi­zottság titkára, Stachó Károly, a Hazafias Népfront kiskunhalasi jáiási bizottságának alelnöke, Ti­hanyi Antalné, a Hazafias Nép­front bátmonostori bizottságának elnöke** és a községi nőbizottság elnöke, továbbá Tóth Antal, a Hazafias Népfront lajosmizsei községi bizottságának elnöke. Az idén először adták át a Széchenyi István kitüntető pla­kettet a környezetvédelem, a környezetalakítás terén kiemel­kedően jó munkáért. Ezt a ki­tüntetést kapta meg tegnap dr. Csetényi Artur, a Hazafias Nép­front kiskunhalasi járási bizott­ságának elnöke, főorvos és Vu­• A Hazafias Népiront Országos Tanacsanas elnöksége az Alkotmány Napja alkalmából ' kitüntető jelvényeket adományozott kiemelkedő munkál végzett személyi­ségeknek. Képünkön: Szemők József tsz-elnök, a HNÖT alelnöke átveszi a kitüntetést Sarlós Istvántól, az MSZMP PB tagjától, a HNOT főtitkárától. (MTI Fotó — KS.) tt Jámbor Jánosné Népfront Munkáért kitüntetést kapott. kővári Attila, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhe­lyettese. A kitüntetéseket Sze­tt Vukővári Attila átveszi a Szé- chenyi-plakettet. mők József nyújtotta át, aki a Népfront Munkáért kitüntetést hétfőn vette át Budapesten. Számítóközpontot adtak át Baján Alkotmányunk ünneplésének keretében tegnap adta át Kin­cses Ferenc. Baja Város Taná­csának elnöke az Alsó-dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság újonnan elkészült számítóközpontjának épületét, gépi berendezéseit a ter­melő- és kutatómunka számára. Az átadási ünnepségen megje­lent Papp György, a bajai vá­rosi .pártbizottság első titkára, a központ építésében és szerelésé­ben közreműködő vállalatok, szövetkezetek vezetői, a számító­gép munkáját hasznosító szak­emberek és tanárok. Az átadás Szenti Jánosnak, az Aisó-dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság igazgatójának rövid tájé­koztatójával kezdődött. Ismertet­te a központ rendkívül gyors és fegyelmezett felépítésének, fel­szerelésének történetét. A 17,5 millió forint értékű munkát a tervezéstől a műszaki átadásig alig kilenc hónap alatt végezték el. Az igazgató ezután a számí­tóközpont céljáról és munkater­véről beszélt, felsorolta a köz­pont működési területeit: az or­szágos vízügyi számítógéphálózat keretében elvégzendő feladatokat, a műszaki és kutatási progra­mot, a termelést és ügyvitelt elősegítő munkákat és a számí­tógépnek az oktatásban betöltött szerepét. A számítóközpont folyosóját elzáró nemzetiszínű, perforált lyukszalagot Kincses Ferenc vág­ta át, k kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy a központ munkájával a termelés közvetlen segítésével, a létesítéséért hozott áldozat többszörösét adja vissza a nép­gazdaságnak. < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom