Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-19 / 194. szám

4 0 PETŐFI NE PE 0 1975. augusztus 19.

A lakáshelyzet Bács-Kiskun megyében

Nagyobb lakások — Korszerűbb a felsZ:erelés — Fejlődött a kommunális ellátottság

i ,^z 1973. évi népesség- és lakásösszeírás időszakában az ország lakásállományának 6 százaléka volt Bács-Kiskun megye területén, a 200 ezer lakás csaknem 95 százalékában laktak, s valamivel öt százalék feletti volt a lakatlan, illetve nyári épületek aránya. Az utóbbiak többsége külterületeken levő, elhagyott, romos tanya, bár az utóbbi években a nyarajó épületek száma is gyors ütemben emelkedett.

A lakásállomány növekedésének üteme 1970— 1973. között jóval magasabb volt bármely korábbi időszakénál: az évente felépített lakások száma meghaladta a négyezret. Ám az említett három év alatt 2515 lakást'meg is kellett szüntetni, nagyobb részét — csaknem 1900-at — elavulás miatt.

A lakásszám növekedése mellett a lakások nagyság szerinti összetétele is javult. Közel 16 százalékkal emelkedett a lakásokban levő összes helyiségek száma. Ezen belül hasonló arányban növekedett a lakószobák, s több mint másfélszeresére a fürdőszobák száma.

Részben az újonnan épített két- és többszobás lakások magas — 90 százalékos — aránya, részben a szoba-hozzáépítések révén a lakásállomány szobaszám szerinti összetétele kedvezően változott Az egyszobás lakások aránya 53-ról 44 százalékra csökkent, ezzel egyidejűleg a kettő, illetve három- és többszobás lakás 11-11 ezerrel több, mintamenynyi 1970-ben volt.

Bács megyében a lakott lakások száma 1970 óta megközelítően 5 százalékkal emelkedett, a lakók száma viszont mérsékelten (kb. fél százalékkal) tovább csökkent. Az ellentétes irányú változás hatására a laksűrűség az akkori 309-ről 293-ra csökkent, vagyis 1973-ban minden száz lakott lakásban 16 személlyel kevesebben éltek, mint 1970-bgn.

A lakások felszereltsége, kommunális ellátottsága évről évre sokat fejlődött. A villannyal rendelkező otthonok száma 23 ezerrel nőtt, aránya — három év alatt — az 1970. évi 71-ről 79 százalékra emelkedett. Vízvezetékkel 1973. év elején egynegyedük — kb. '50 ezer lakás — rendelkezett. A gázellátás a hatvanas évek második felétől egyre gyorsuló ütemben terjedt Bács-Kiskunban is. Egyrészt a megye területén húzódó gázvezeték és a feltárt fyldgáz adta lehetőség, másrészt a nagyarányú pro- pán-butángáz-fogyasztás hatására már 1970-ben is valamivel az országos átlag felett volt a gázzal ellátott lakások aránya. Az ezt követő három év alatt megközelítően újabb 28 ezerrel növekedett a gázzal rendelkező lakások száma. Változatlanul rossz a helyzet a csatornázás, valamint a korszerű vízöblítéses WC-vel való ellátottság terén. Az ilyen jellegű felszereltség 19. illetve 16 százalékkal alacsonyabb az országosnál.

A felszereltség javulása 1970. óta tízezrek lakás- és életkörülményeit tette kedvezőbbé, a kommunális ellátás három legszükségesebb tényezője alapján az alábbi változások történtek:

Az 1970. évi 150 ezerrel szemben 1973-ban már csak 103 ezren éltek villanyáram nélküli lakásban, arányuk az akkori 27 százalékról 19 százalékra csökkent.

Hatvanötezerrel nőtt a gázzal ellátott és százti- zenháromezerrel a vízvezetékkel rendelkező lakások lakóinak száma. Az előbbiek áránya 57-ről 69 százalékra, az utóbbiaké pedig 17-ről 37 százalékra emelkedett.

Az a tény, hogy Bács megye lakásállományának minősége, műszaki állapota gyengébb az országos színvonalnál, jórészt abból adódik, hogy a 199 ezer lakásból 44 ezer — az állománynak több mint egy ötöde — a századforduló előtt épült. Ilyen kedvezőtlen helyzetben egyetlen alföldi megye sincs. Országosan is csak Báranya és Tolna megyében épült a lakások — Bács-megyeinél — nagyobb hányada a múlt században. A lakások további 41 százaléka (82 ezer) készült 1900—1945 között és nem sokkal több, mint egyharmada épült a felszabadulás után.

Az 1970. évi népszámláláskor a megye lakásainak 93 százaléka személyi, 7 százaléka állami tulajdonban volt. 1973-ban ez az összetétel némileg módosult: öt százalékkal csökkent a magán-, és ugyanennyivel nőtt az állami lakások részaránya.

A tulajdonjelleg változása mellett némileg módosult a lakásáilomány használati jogcíme is. A lakások túlnyomó részét (csaknem négyötödét) tulajdonosi, 13 százalékát főbérleti jogcímen lakták. Legnagyobb mértékben (35 ezerrel) a tulajdonosi címen lakott épületek száma emelkedett, ugyanakkor jelentősen (30, illetve 19 százalékkal) csökkent a főbérleti, valamint a szolgálati és egyéb jogcímen használt lakások részaránya. A társbérletek 1973-ig csaknem teljesen megszűntek.

A rhikrocenzus (1973.) óta eltelt két évben több mint kilencezer új lakást építettek Bács' megyében. Ugydnakkor mintegy 2300-at megszüntettek, illetve ennek nagy részét (a külterületeken levő elhagyott romos tanyákat) törölték a lakásnyilvántartásból. A kétségtelenül nagy javulás ellenére 1974. év végén a jogos lakásigénylők száma még mindig 9 ezer fölött volt. Bács megye a szükségesnél kisebb állami támogatáshoz jut lakásállományának fejlesztéséhez. Ezért az utóbbi években ismét erőteljesen előtérbe került a magánerős építkezés, illetve annak különböző módon történő támogatása. A lakásállomány területi elhelyezkedése, avultsá- ga. kevésbé jó felszereltsége és az egyszobás lakások még mindig magas aránya miatt a lakások számának növelése és minőségének javítása továbbra is fontos feladat.

Agó Erzsébet

a KSH közgazdásza

SZAKSZERVEZETI ÉLET

„Akadékoskodnak”?

Talán solia ilyen jól nem sikerültek szakszervezeti vezetó- ségvalasztások, mint legutóbb. Elénk érdeklődés, tartalmi színvonal. aktivitás, felelősségtudat, demokratizmus — általában minijén együtt volt. Akiket ismét megválasztottak, érdemesek voltak rá, az újakkal pedig nemcsak felfrissült, gyarapodott, — erősödött is a mozgalom. A leköszönök jórésze sem azért adta át a helyét, mert már nem tud lépést tartani, vagy elveszítette a tagság bizalmát. Sokuk éppen pártvonalra, magasabb funkciókba került — rátermettsége folytán.

De... Nem szabad azért „dicsfényben’' látni az egészet. Egyébként is vagyunk már olyan bölcsek, — saját, tapasztalatainkból tanultunk —, hogy több-kevesebb fenntartással fogadjuk, amit abszolút tökéletesnek, kifogástalannak állítanak be. *

Voltak a folyamatban — néhány helyen — falsok is. .

Ellentétben az általánosan jellemzővel, akadtak munkahelyek, ahol nem olyan személy lett tisztségviselő — mondjuk szb-tit- kár —, akit a nagv többség szeretett volna a szakszervezeti bizottság élére. Hanem olyan akit a gazdasági vezetés ..befuttatott’, hogy ezzel a ironikus, a köznyelvben régebbi rossz tapasztalatok hatására született kifejezéssel éljünk. Van még gazdasági vezető, aki az. olyan természetű szb-titkárt szereti partnerként maga mellett (ámbár kétséges, sőt nem is kétséges, hogy partner-e az ilyen ember a szó nemes értelmében), aki hűségesen rábólint mindenre, amikor ránéznék, hogy „ugye, az elvtárs is pontosan így gondolja?”

Ilyen helyen fogiák fel úgy, hogy „jó szb-titkárunk van, — ez nem akadékoskodik". Pedig van rá eset. hogy pont a tagság érdekében vitatkoznia kellene. esetleg még vétóznia is. Mert a véleménykülönbség nemcsak kiélezett helyzetekben nem baj, hanem éppen a finomítás, pontosítás kedvéért tartozéka minden egészséges vitának. S hányszor tapasztaljuk, hogy erre még „kisebb” ügyekben is szükség van, nem a vitatkozásért önmagáért, hanem a. döntés minél jobb fe- lelőségteljesebb megalapozásáért.

Ahol „akadékoskodásnak” veszik, hogy például az szb-titkárnak következetes elviséggel alátámasztott önálló véleménye van egy gazdasági vezető másféle álláspontjával szemben, ott több mint valószínű, hogy alárendelt szerep jut más — párt, KISZ, társadalmi — tisztségviselőknek is. Akik lassan maguk sem veszik észre, hogy beleszólási, képviseleti joguk csak elvileg létezik, gyakorlatilag nem érvényesül. Némelyiküknek talán épp ez a kellemes. Élvezik az állóvíz- langyosvíz állapotot, azon a cinikus, hallgatólagos alapon, hogy: „Te se nyugtalanítasz engemet, — én se bántalak tégedet... Hát nem így jó ez mindkettőnknek?”

De. Csupán az a baj, hogy csak kettőjüknek. (Ezt a „kettőt” tessék a hasonló álláspontot valló gazdasági-szakszervezeti „partnerekre” érteni.)

S ha erről egy üzemben, vállalatnál. intézménynél még nem kérték ki a szervezett dolgozók véleményét. — tegyék fel mielőbb a kérdést a szervezett dolgozók. Élükön a kommunistákkal.

Tóth István

Harmincezer kutató egy központban

Milyen átalakulásokon megy keresztül az Azovi-tenger, s mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ennek a ritkaságszámba menő — a világon halban leggazdagabb — beltengernek a halállománya továbbra se pusztuljon ki? Ezek a kérdések is ott szerepelnek ama sok probléma között, amelyeknek megoldásán az Észak-Kaukázusi Felsőoktatási Tudományos Központ tudósai jelenleg munkálkodnak.

Az észak-kaukázusihoz hasonló tudományos központok a Szovjetunióban élő tudósok új regionális tömörülései. Észak-Kauká- zusban például 44 felsőoktatási intézmény és több mint 150 tudományos kutatóintézet működik. Tudományos munkatársaik össz- létszáma harmincezer. A központ

az ő tevékenységüket hangolja össze, aminek eredményeként jelentősen növekszik a kutatások hatékonysága és gazdaságossága. A hatalmas kutatási potenciállal és kísérleti bázissal rendelkező központ a körzet termelőerőinek fejlesztésével összefüggő legoo- nyolultabb feladatok megoldására is képes.

Észak-Kaukázus természeti kincsekben gazdag, fejlett nagyiparral és intenzíven fejlesztett mezőgazdasággal rendelkezik. Különösen magas színvonalú a gépgyártás, a rádióelektronika, a műszergyártás, a kémia és még számos más. a műszaki haladást meghatározó iparág. Mindazok az alapkutatások, amelyeket a tudósok a matematika, a mechanika, a szilárd testek fizikája, a kibernetika és a kémia terén végeznek, alapul szolgálnak az ipari termelés ésszerűbb és gazdaságosabb módozatainak kidolgozásához.

A tudományos központ az észak-kaukázusi mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő témák kidolgozásával is foglalkozik. Tudósaik tevékenységi körébe tartoznak például a talajjavítással, az erózió elleni harccal, a genetikával, szelekcióval kapcsolatos problémák. Ugyanakkor új mezőgazdasági gépeket is terveznek. s munkatervükből nem hiányzanak a társadalmi, gazdasági kutatások sem. (BUDA- PRESS—APN)

P. Jascsenko

Sokmilliós értéket menthetünk meg évente, ha kellően törődünk állataink egészségével. Nem lehet közömbös, hogy egyegy meg- betegedett szarvasmarha, ló, I sertés vagy egyéb állat kény- szervágásra kerül, vagy továbbra is a termelésben marad. A korszerű tartás korszerű állategészségügyi hálózatot követel. Országszerte állatorvosok ezrei dolgoznak, kórházak épültek, amelyekben sokszor a menthetetlennek hitt jószágot is meggyógyítják. Ezt a célt szolgálja a kecskeméti állatkórház is.

Dr. Repkény István vezető állatorvos öt éve dolgozik az intézménynél. Ez idő alatt számtalan állatot meggyógyított.

— Korábban üzemi állatorvos voltam. Kint a gazdaságokban is műtöttem, de ott nem voltak meg a feltételek. Itt minden megvan, ami a .munkámhoz szükséges. A múlt hónap elején a röntgenhasználati engedélyt is megkaptuk, így komolyabb vizsgálatokat tudunk végezni. Állandóan fejlesztjük, korszerűsítjük a kórházat, mert a mi jövőnk összefügg a mezőgazdasággal. Ahogy az állattenyésztés változik, nekünk is úgy kell fejlődnünk. Reménytelen esetet alig ismerünk, pündent megteszünk azért, hogy az állatok gyógyultan távozhassanak a kórházból. Kényszervágásra csak ritkán kerül sor.

— Az évente behozott jószág 90 százalékát meggyógyítják. Mégis miben pusztul el a legtöbb állat?'

— Az ellés a legkritikusabb. Az elhullás' és a kényszervágás eléri a 25 százalékot, aminek oka, bogy a tulajdonosok sokszor egy-két napos késéssel hozzák be a jószágot.

— Ezek szerint még akadnak hanyag gazdák?

— Egyre kevesebben. A tisza- kécskei Oj Élet Termelőszövetkezetnek is azért nem lett nagyobb vesztesége két évvel ezelőtt, mert időben beszállította a 11 oszrák vöröstarka tehenet, amiből tízet sikerült megmenteni. Az állatok értéke darabonként meghaladta az 50 ezer forintot. A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet nek 150 ezer forintot érő Niese- vo nevű lovát gyógyítottuk meg. Ez az állat egyike az Európa- ’bajnokságot nyert négyesfogatnak.

— A beteg állatok száma állandóan növekszik, így néha

majdnem kicsinek bizonyul a kórház — mondja dr. Lakos Kálmán állatorvos. A sertéseknek és a juhoknak alig tudunk férőhelyet biztosítani.

— Kis állatokat is gyógyítanak?

— Ez a röntgenfelvétel egy

tacskó kutyáról készült — mutatja a filmet. Egy vietnami papucs leszakadt gumipántjának gombját nyelte le az állat és az elzárta a vékonybelét. A műtét után 10 napra már teljesen egészséges volt a kiskutya, gazdája örömmel vihette haza. Sok hasonló eset van nap mint nap, a tulajdonosok sokszor jelentkeznek kedvenc állataikkal. Gyót gyítunk kutyát, macskát, baromfit, madarakat, nyulat és még ki tudja mi mindent. Soltvadkert- ről például egy idős nő taxival szállította be papagáját. Az ambuláns rendelésünkön szakta- , nácsadással is ellátjuk az állat- i tartókat. '

•— Mint említette kutyát, macskát is gyógyítanak. Nem jelent ez veszélyt?

— A kutyát elaltatjuk, a macskát nehezebb kezelni. Az egyik kollégánkat három-négy évvel ezelőtt megharapta a városban szereplő vándorcirkusz megbetegedett majma. Két hétig volt táppénzen. Az igaz, hogy nem veszélytelen a munkánk, de az állatokra is lehet hatni simoga- tással és kedves beszéddel.

A múlt évben 554 állatot ápoltak a kecskeméti kórházban. Ezen kívül elláttak 1619 „bejárót”. Az állatok értéke meghaladta az 5,7 millió forintot. Az idén még több állat gyógyítására számítanak, mert már az "első fél évben 400 kórházi beteg volt.

A tenyésztők egyre jobban felismerik, hogy az állat érték és ezért betegség esetén orvost hívnak, vagy ha szükséges kórházba szállítják őket.

Béna Zoltán

0 Dr. Lakos Kálmán állatorvos egy sertés császármetszését végzi.

0 A tiszakécs- kei Üj Élet Tsz tehenének életét is a gyors beavatkozás a császármetszés mentette meg. Az állatot gyógyulása után a kórház mentőautóján szállítják haza. (Szilágyi Mihály felvételei.)

0 Dr. Repkény István a kórház vezető állatorvosa egy kétéves német juhászkutya combcsontja mellől eltávolítja a légpuskagolyót. Az állatot Kecelről szállította be gazdája. A műtétnél Takács Béla állategészségügyi technikus és Gömöri Lajos állatápoló segédkeznek.

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Egy elvált asszony az egyik vidéki járásbíróságon előterjesztett keresetében elpanaszolta. hogy volt férje, akit havi gvermektar- tásdíj fizetésére köteleztek, jogellenesen külföldre távozott és ,így a bíróság által megítélt ösz- szeget több mint egy éve nem kapja meg. Az anya állításai bebizonyosodtak és a járásbíróság elrendelte a gyermektartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását. Döntését azzal indokolta, hogy az apa disszidálása miatt a követelés behajthatatlan. A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a járásbíróság végzését hatályon kívül helyezve új eljárásra; valamint új határozat hozatalára utasította.

Az első ilyen ügyben hozott legfelsőbb bírósági határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a múlt évi miniszter- tanácsi rendelet értelmében, ha a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a gyermektar- tásdíj más okból átmenetileg behajthatatlanná válik és a gyermeket gondozó szülő nem tud kellő tartást nyújtani, a bíróság az illető kérelmére — az ügy ösz- szes körülményeinek alapos mérlegelése után — elrendelheti a tartásdíjnak az állam által történő ideiglenes folyósítását. Az előzetes eljáráshoz tartozik azonban, hogy a bíróság utasítására a végrehajtónak meg kell állapítania, hogy a tartásdíjat miért nem lehet behajtani. Ebben az esetben azonban az eljárt bíróság a végrehajtási lapot nem töltötte ki, és így nincs bizonyítva, hogy a disszidens apa rendelkezik-e vagy sem, olyan vagyonnal. ami a tartásdíj fedezetéül szolgálhat. A bíróság azt sem tisztázta, hogy az illetővel szemben alkalmaztak-e vagyonelkobzást. illetve van-e olyan vagyona, ami — jogszabály alapján — ellenérték nélkül az állam tulajdonába került. Ebben az esetben ugyanis az állam felel az apát terhelő, s lejárt, illetve a jövőben esedékes tartásdíjért. Az sincs tisztázva, milyenek az anya jövedelmi viszonyai, ami pedig a döntés egyik előfeltétele. Mindezeket a járásbíróságnak az új eljárásban kell megállapítania, s csak azután hozhat megfelelő új határozatot.

Tragikus baleset történt az egyik dunántúli város határában. Egy személyautó vezetője — előzés közben — későn vett észre egy menetirány szerint gyalogo- gosan, szabályosan haladó idősebb férfit. Hiába fékezett, a szerencsétlen embert elütötte, s az illető oly súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítása után meghalt. Az autóvezetőt kétévi szabadságvesztésre ítélték és a vezetéstől három évre eltiltották.

Ilven előzmények után az elhunyt özvegye mind az autóvezető, mind az Állami Biztosító ellen a járásbíróságon pert indított. Előadta, hogy a társada lombiztosítási szervek részére ideiglenes havi özvegyi nyugdijat folyósítanak, de a kiskorú gyermekük részére iáró árvajara- dék ügye még elintézetlen. Ezért kérte a bíróságot: kötelezzék a gázolót. illetve a biztosítót, hogy gyermekének havi járadékot fizessenek. A járásbíróságnak a keresetet elutasító jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött:

— A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 1970. évi kormányrendelet értelmében a károsult igényét az Állami Biztosítóval szemben a bíróság előtt közvetlenül is érvényesítheti. Ez azonban a balesetet okozó jármű üzembentartójával szemben nem szolgálhat alapul a kereset elutasítására. Az anya részére megállapított özvegyi nyugdíj a gázolót nem mentesíti' az árvával szembeni járadékfizetési kötelezettsége alól. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a baleset okozójával szemben a keresetet ezen a címen is elutasította. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra: az árvajáradék kérdésében mindaddig nem lehet határozni, amíg nincs megállapítva.. hogy az elhunytat terhelte-e gvermektartási kötelezettség, továbbá, hogy a kiskorú részére valóban nem állapítottak-e meg árvaellátást. Azt is tisztázni kell, hogy a gyermek milyen körülmények között folytatja iskolai tanulmányait, részesül-e ösztöndíjban, kollégiumi elhelyezésben, stb., mert ez az összegszerűség megállapításánál jelentős tényező. Mindezeket a járásbíróságnak az uj eljárásban kell tisztáznia.

H: E.