Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-11 / 161. szám
1975. július 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Elrettentő palota <■ Kecskés Béla halmajugrai mezőőr különös módon tiltakozik a környezetszennyezés ellen. A munkaterületéhez tartozó utak mellől összeszedte a „turisták” által eldobált kon- zerves- és olajosdobozokat, és belőlük elrettentésül „cifra palotát” épített' a 92-es fő- közlekedési út mentén. Űj raktár a makói hagymának A világhírű makói hagyma tárolásának régóta húzódó gondjai végre megoldódnak. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának makói telepén olyan raktár épül, amelyben 700 vagon, de szükség esetén — átmenetileg —, 1000 vagon termés helyezhető el. Előre gyártott elemekből szerelik össze a 4300 négyzetméter alapterületű csarnokot, amelynek már a tetőzete készül. Az új termést már fogadja majd az eddigra elkészülő óriás tároló. A létesítményt a fűszernövény iparszerű termelési rendszerének gazdája, a helyi Lenin Tsz veszi majd birtokba. A szövetkezet asszonyai dolgoznak benne, osztályozzák, válogatják, hazai piacra és exportra készítik majd elő a gazdaságban megtermett vöröshagymát. Gyógyítás, betegségmegelőzés - az évezred végéig Június végén tartott ülésén hagyta jóvá a megyei tanács az egészségügyi és szociális ellátás hosszú távú fejlesztésének irányelveit. A terjedelmes anyag csaknem az évezred végéig körvonalazza a tennivalókat az egészségügy megannyi ágazatában. így valóban csak a teljesség igénye nélkül lehet belőle kiragadni néhány főbb, a népesség széles rétegeit érintő és érdeklő célkitűzést. ) A település-egészségügyre egyre több teendő vár a környezet- védelem — ezen belül is a levegő és a vizek tisztaságának védelme, a talaj tisztaságának megóvása, a zajártalmak kiiktatása — érdekében. Ami a munkt.egészségügyet illeti, széles körű intézkedésekre van szükség a foglalkozási ártalmak megelőzésére, illetve megszüntetésére. Az eddigieknél is intenzivebben kell foglalkozni a mezőgazdaság kemizálásával ösz- szefüggő ártalmak csökkentésével. Fokozott felelősség hárul az iskolaegészségügyre, a tanyai iskolások, a mezőgazdasági szak- és szakközépiskolák tanulói higiénés helyzetének vizsgálata során. Már a következő tervidőszakban a KÖJÁL keretein belül gyermek- és ifjúság-egészségügyi osztályt hoznak létre. Szükséges a megyei KÖJÁL székházának bővítése. 1980-ig pedig a városi közegészségügyi szolgálatok szakosítása. A gyógyító-megelőző ellátás fejlesztésének egyik kulcskérdése az V. ötéves tervidőszakban a gyógyintézetek rekonstrukciója, az ágyszámnak a lehetőség szerinti fejlesztése. Meg kell szervezni ezenkívül az intézményekben a fokozatos (progresszív) betegellátást, amelynek lényege, hogy minden beteg mindenkor megfelelő szintű és mérvű ellátásban részesüljön. A megye öt városának kórházában 1() ezer lakosra jelenleg 62—63 ágy jut. Ezt az arányt 1990-re 31-re növelik majd, de már a következő tervidőszakot záró évben is a mostaninál lényegesen előnyösebb lesz a helyzet. A balesetnövekedés ellensúlyozására három kórházunkban traumatológiai állomást létesítenek, a főközlekedési utak mellett pedig úgynevezett elsősegélynyújtó láncot alakítanak ki. A betegellátó intézmények zsúfoltságának csökkentésével párhuzamosan kulturáltabb körülményeket teremtenek majd ezek étkező- és társalgóhelyiségei ben, valamint betegkönyvtárakat létesítenek. Sokoldalú tervek szolgáljak a kórházi élelmezés javítását: nagyfokú gépesítés. löreKvés az egyéni tálalási rendszer bevezetésére stb. Hasonlóan korszerűsíteni kívánják az egészségügyi mosodákat is. A megye tíz szakorvosi rendelőintézetében a jelenleg napi 2,7. szakorvosi óráival szemben 1999- ben már 4 óra jut ezer lakosra. Erőteljes fejlesztést terveznek a fogászati ellátásban is, nem utolsósorban. ami az iskolafogásza- tot illeti. A körzeti orvosi ellátással kapcsolatos távlati tervek fontos célul tűzik, hogy egy orvosi körzetre 2200—2500 lakos jusson. Az elkövetkező másfél évtized végére — a szándékok szerint — a mostani 214 helyett 236 orvosi körzet áll majd a lakosság szolgálatára. Sokrétű intézkedések igyekeznek javítani emellett a külterületi, tanyai lakosság egészségügyi ellátását is. Az eddig dióhéjban elmondottak végső summája, hogy 3ács- Kiskun megye egészségügyi intézményeinek hálózata, s az ezzel kapcsolatos szolgáltatások gyakorlatilag 1990-ig teljes egészében kiépülnek. A gyógyító- megelőző munkában a fő szerep a megelőzésé. Az intézmények egységben működnek, s a beteg- ellátásban maradéktalanul érvényesül majd a korábban már említett progresszivitás. Évszázadunk utolsó évtizedének küszöbére meghosszabbodik az életkor, tovább lesz megtartható a munkaképesség, s kialakulnak az egyre egészségesebb életkörülmények. A szocialista egészségügyi ellátás érvényre juttatásával az egészségügy dolgozói tevőlegesen vesznek részt a szocialista társadalom felépítésében. J. T. Aranyat ér, kincseket szállít Épül a Bajkál—Amur vasútvonal. Nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy valamilyen formában ne jelennék meg tudósítás a munkákról. Űjabb kilométerek, újabb akadályok legyőzéséről folyamatosan érkeznek a hírek a grandiózus építkezésről. A BAM (már az első perctől kezdve így rövidítették a vasútvonal nevét) sikere jóformán mindenki személyes ügye a Szovjetunióban. Az idősebbek olyan vállalkozáshoz hasonlítják, mint amilyen annak idején a Donycc-medence meghódítása, a szűzföldek feltörése, vagy a kraszno- jarszki vízi erőmű megépítése volt. A Komszomol — híven a hagyományokhoz — védnökséget vállalt az építkezésért. Fiatalokból álló brigádok százai, ezrei lepik el a kijelölt szakaszt, hogy megvalósítsák közös céljukat, felépítsék a BAM-ot. Néhány adat a Bajkál—Amur vasútvonalról: 3150 kilométer hosszú lesz; a teljes távolságon 1982-ben robog végig az első vonat. Uszty-Kut, Nyizsnyean- garszk, Tindinszkij, Komszo- molszk na Amuré lesznek a fontosabb állomásai. Az új fővonal 180—500 kilométerre északra halad majd a már működő Transzszibériai Vasúttól. A teljes pályaszakasz hegyes, dombos, tajgás vidékeket szel át, amelynek kétharmad része az örök ,fagy birodalma. Az út egy része lavinaveszélyes, nyugati szakaszán 7—9 erősségű földrengéseket is észlelnek. A Bajkál—Amur vasútvonal építését indokolja és sürgeti, hogy Kelet-Szibéria és a Távol- Kelet egyre nagyobb szerepet tölt be a Szovjetunió gazdasági vérkeringésében. A geológusok már évtizedek óta tanulmányozzák az északi területek, Irkutszk, Csita Burjatija és Habarovszk körzetét. Az eddig ritkán lakott, vagy éppenséggel lakatlan területeken sok ásványikincs-lelőhe- lyet tártak fel, amely Kelet-Szibéria és Távol-Kelet nyersanyagforrásának széles perspektíváját vázolja fel. Az eddigi ismeretek szerint minden feltétel adott olyan hatalmas bányák megnyitásához, mint a kurszki anomália, a hatalmas vasérclelőhelyek, vagy a donyecki szénmedence. De csak a vasútvonal megépítésével férnek hozzá az igen ritka ásványi kincsekhez, teremtődik meg dúsítókombinátok, fémkohászati üzemek és más ipari létesítmények megépítésének a feltétele. Az ipartelepítés következtében megváltozik a vidék arculata is, új városok, települések nőnek ki a földbc’.. Milyen ásványkincseket ismernek ezen a vidéken a geológusok? Első helyre kívánkozik az Észak-Burjátiában található un- dokani rézlelőhely. Hatalmas, nagy réztartalmú rétegek vannak ott, amelyeket a részletes feltárások után külszíni fejtéssel is kitermelhetnek. A geológusok eddig a lelőhelynek csak egy részét vizsgálták meg. Any- nyira gazdag, hogy máris érdemes oda kombinátot telepiteni. Ugyanakkor, további számottevő két csak .akkor tárják majd fel, amikor az undokaid bányát .magkor az undokani bányát megnyitották. A földkéreg kutatói úgy vélik, hogy az érckészletek egész medencét alkotnak, tehát nem túlzás, hogy Kelet-Szibé- riáról mint hatalmas réztartalékok körzetéről beszéljünk. Dél-Jakutiában, Aldan környékén vasércmezőket találtak, gazdagságukat 1,5 milliárd tonnára tartják. Az érc jó minőségű: vastartalma több mint 40 százalékos. Máris felkészültek három lelőhely kiaknázásához. Ebben az övezetben van a gyeszovi, valamint a tit-ergini vasérckészlet is, amelynek létezéséről először az ötvenes években szereztek tudomást. Most azokat is tanulmányozzák, s pontosan meghatározzak az ércmennyiséget. Közvetlen közelében kokszolható szén hatalmas lelőhelyeit tárták fel. A bányászati feltételek rendkívül kedvezőek, ugyanis a szén külszíni fejtéssel elérhető. Pl. Csulmn mellett a szénréteg vastagsága a 30 métert is eléri. A két ásványkinccsel kedvező alap teremtődött új, hatalmas fém- kohászati bázis létrehozásához. rlrlMJtSZ V **\ , _ _ V r.% __J vV Szovjetszkaji iw-Gavany] MONGÓLIA / Habarovszk* KÍNA A Bajkál-Amúr fővasútvonal (BAM)'*’'* ■^4> meglevő szakasza épülő szakasza **Transsziberiai vasút amely világviszonylatban is számottevő lenne;t.„- i A.. Bajkál—Amur vasútvonal ümenténÁméreteiben, és minőségében egyedülálló azbeszt-előfordulásokra is bukkantak. A lelőhely olyan minőségű nyersanyagot tartalmaz, amely megfelel a textilipari feldolgozás követelményeinek. A keleti körzetekben — különösen a Bajkál-tó és az Amur mellett már régóta bányásznak aranyat. A földtani kutatómunkák kiterjesztésével az aranyérc-előfordulások nagysága kiterjeszthető, s újabb ipari létesítményeket építhetnek feldolgozásukra. A már ismert ásványi előfordulások korántsem merítik ki a terület (nyersanyag-potenciálját. A geológusokra további megfeszített munka vár, hogy a vasútvonal mentén és a kapcsolódó körzetekben is feltárják a hatalmas lelőhelyeket. A Bajkál északi része nagy polifém-lelő- helyeket ígér. Alsó-Angarszk környékén szulfit-réz-nikkel érceket gyanítanak. A vasútvonal mentén keletre. Csat és Olek- minszk környékén vasszerű kvarcitot találtak, feltételezik, hogy a föld mélye legalább any- nyi érckincset rejt. mint a kurszki mágneses anomália. A geológusok arra következtetnek, hogy ezen a vidéken molibdén-, wolfram-, bauxit-előfordulásokat is találnak más ritka elemekkel együtt. A habarovszki körzetben foszfor-előfordulásokat találtak. És természetesen kedvező távlatai vannak az olaj- és gázkutatásnak, -feltárásnak is Sok tudós szerint egész Szibéria alatt szénhidrogéntenger található. A BAM építése, amint a felsoroltakból is kitűnik, nagy hatással lehet majd az eddig még jószerivel ismeretlen vidék gazdasági fejlődésére 3200 kilométer hosszúságban, és mintegy 300— 400 kilométer szélességben. Az ebbe a zónába tartozó több mint egymillió négyzetkilométer terület a Szovjetunió földterületének egyötöde. A vasútvonal gazdasági jelentőségét értékelhetjük más oldalról is. Nagyon fontos szerepet tölt majd be az átmenő forgalomban. A szovjet—japán árucsereforgalom a múlt években átlag 30—35 százalékkal növekedett. Hasonlóan dinamikusan fejlődnek a szovjet külgazdasági kapcsolatok Ázsia más országaival is. Az eddigi szállítási vonalak ma már nem tudnak lépést tartani a kívánalmakkal. Ha figyelembe vesszük a Szibéria és Távol-Kelet fejlesztésére kidolgozott közös terveket, még inkább „aranyat” ér a Bajkál— Amur vasútvonal. F. A. A szőrmebundától a faragott kulacsig A budapesti nemzetközi vásárközpontban szerdán meg-* nyílt bolgár nemzeti kiállítás sokoldalúan bemutatja az orr szág gazdasági fejlődését, a felszabadulás óta eltelt 30 eszten- dő eredményeit. Érzékelteti az ipar és a mezőgazdaság fejr lődésén túlmenően a hagyományos népművészet, a bolgáp folklór virágzását is. • Jó hírneve van a gyapjú- és a selycmtcxtil-. valamint a konfebr cióiparnak is. A modern szabású ruhákat népi hímzések díszítik. • Állandóan bővíti termelését a szőrmeipar. íme néhány szép modell. • Egyre növekszik a gyermekruházati cikkek választéka. bolgár konfekcióipar nagy gondot fordít a gyártás fejlesztésére. • ősi idők óta a fa a bolgár népi épitészet alapanyaga. Majdnem teljes egészében fából épültek a lakóházak, és a gazdasági épületek. Fából készültek a termelőeszközök, bútorok, háztartási edények. A fafaragó művészet különösen a XVIII. és XIX. században virágzott. Hagyományait ma is őrzik. Képünkön egy kollekció a bolgár népművészek alkotásaiból. (Pásztor Zoltán felvételei)
