Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
4 9 PETŐFI NEPE O 1975. július 9. A közös Szojuz—Apollo űrutazás előtt számos esetben alálkoz- tak a szovjet és az amerikai űrhajósok, hogy pontosan begyakoroljanak minden mozdulatot, amely a bonyolult feladat végrehajtásához szükséges. A találkozókat a szovjet, illetve amerikai előkészítő központokban hajtották végre. A technikai jellegű gyakorlatokon kívül alkalmuk volt az űrhajósoknak egymás nyelvének a gyakorlására is. Az egyik közös edzésen készült a fénykép: az első sorban balról jobbra: D. Slaighton (USA, fordító), A. Leonov, a szovjet űrhajósok vezetője, D. Stafford és W. Brand (USA). V. Kubászov (szovjet). R. Ewans (USA), A. Filip- csenko (szovjet), D. Lawsma (USA), N. Rukavisnyikov (szovjet.) (Foto: APN—KS) Az űrtalálkozó új szerkezetei Federico Genitoni, a CGIL tartományi főtitkára Korszerűsítés, három műszak a Finomposztó bácsalmási üzemében A megyei pártbizottság még a Ili. ötéves terv időszakában célul tűzte a nagyközségek iparosítását. Ennek igen szép példája a Bajai Finomposztó Vállalat bácsalmási üzeme, amely azóta is gyors ütemben fejlődik. Dolgozóinak létszáma ma már meghaladja a négyszázat. Tgaz, ebből hetvenen (miután az üzem dolgozóinak túlnyomó többsége nő) szülési szabadságon vannak, ám ez is örvendetes statisztika. Mint tipikusan nőket foglalkoztató üzemben, a vezetők természetesen törekedtek a nők helyzetét javító párthatározatok végrehajtására. Több intézkedésük mellett az egyik 'egjelentősebb éppen a kismamák helyzetének megkönnyítésére vonatkozott. Tavaly kivarróműhelyt hoztak létre, amelyben 20 kismamát tudnak könnyű munkával foglalkoztatni. Képünk a kismama-műhelyben készült. A bácsalmási üzem időközben „nagykorú lett”. Ezt a megállapítást alátámasztja többek között — amit kevés gyár mondhat el magáról —, hogy 180 dolgozója három műszakban dolgozik. Szakmunkásgárdája is évről évre gyarapszik, az idén nyolc fiatal szerzett a szakma kitanulásáról bizonyítványt. Emellett itt is érthető a textilipari rekonstrukció, egyre több korszerű gép, berendezés érkezik hozzájuk Bajáról. Rózsák a konzervgyárban A Hazafias Népfront Kecskemét Városi Bizottsága és a városi tanács kommunális költségvetési üzeme tiszteletreméltó tevékenységet folytat a Tiszta, virágos Kecskemétért mozgalom sikere érdekében. Gyakorlatilag hozzájuk futnak be az igények, a felajánlások, javaslatok, ők összegezik a végzett munkát, köszöntik a legszorgalmasabbakat, ösztönzik a nehezen mozdulókat. Kovászai ennek a mozgalomnak. Lelkesedésükről, tájékozottságukról akkor is meggyőződtünk. amikor „körülnéztünk a megyeszékhelyen”. Adatok százait, lelkes lokálpatrióták tucatjait sorolták. Egyszer informálták pontatlanul az észrevételeiket, megjegyzéseiket gondosan rögzítő újságírót. Amikor a Kecskeméti Konzervgyár Szolnoki úti telepe előtt hiába kerestük a szépítő buzgalom friss jeleit, így panaszkodott a városi tanács kommunális és költségvetési üzemének a vezetője; „válaszra sem méltatták a konzervgyáriak a virágos, tiszta Kecskemétért mozgalom felhívását”. A megállapítás megjelenése után derült ki, hogy 1972 októberében szocialista szerződést kötöttek a konzervgyárral. E tény azért „eshetett ki” az emlékezetből. mert azóta ■„ mozgalom irányítói és a gyár között nincs kapcsolat. Nem tudtak arról, hogy a nagy élelmiszerpiari üzem vezetői, dolgozói is fontosnak tartják üzemük környékének csinosítását. Tavaly 105 ezer, az idén, eddig 50 ezer forintot költöttek parkosításra. A Szolnoki úti telepen rózsabokrokkal beültetett parkosított részek üdítik, gyönyörködtetik a dolgozókat. Elkészültek a a további tervek. Hantos József igazgató közlése szerint a „gyár Békéscsabai út felőli részét is rendbe tesszük, amikor ott az építkezés befejeződik”. Örömmel egészítjük ki a virágos Kecskemét mozgalomról cikkünkben vázolt képet, azzal hogy a valóság kedvezőbb, mint a társadalmi akció nyilvántartásából. gondolható. A Kecskeméti Konzervgyár is szépül, csinosodik. H. N. Érlelődik a gondolat Az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet 1590 hektáron gazdálkodik, ebből 378 hektár a szőlő és 135 hektár a gyümölcsös. Ez a közös gazdaság mindig a kezdeményezők között volt a homokhasznosításban. Jó példát szolgáltat arra. miként lehet egy adott területről a lehetőségekhez képest a legmagasabb, termelési értéket produkálni. — Minden évben egy-egy darabot elhódítottunk a homoktól. Az idén 32 hektáron szőlőt telepítünk —. tájékoztat Vikor István elnökhelyettes. A további tervekről szólva hozzáteszi : — 1977-ben és 1978-ban évenként 35—40 hektáron szeretnénk újabb ültetvényeket létesíteni. Ezek még csak elképzelések. Nem könnyű a kivitelezés, mert egy- egy hektár beltelepítése évről évre drágul. Az államtól fix összeget. 50 ezer forintot kapunk támogatásként a szőlőtelepítésnél minden hektárra. A teljes összeg 160—170 ezer forint, a különbséget nekünk kell előteremteni. Megjegyzem, a meliorációs beruházásokhoz. a talajjavításhoz is kapunk 70. illetve 50 százalékos támogatást. Alaposan meg kell gondolni, ha hozzáfogunk az ilyen telepítéshez. Tetemes összeget jelent a szövetkezetnek az említett támogatások ellenére is. Az Aranyhomok tagsága küzd a mostoha körülményekkel. A jövedelmezőséget ipari tevékenységgel próbálják állandósítani. A hazai Fésűsfonóval, valamint a Duna Cipőgyárral megegyezve, mintegy háromszáz asszonynak, lánynak adnak elfoglaltságot egyúttal keresetet. — Az itt dolgozó nők segítenek a szőlő- és gyümölcsszedésben, azonkívül más fontosabb munkában is. Ezzel enyhítjük a kertészeti ágazatok munkaerő-gondjait. — magyarázza az elnökhelyettes. Kisebb mértékben foglalkoznak gyümölcstelepítéssel is. Az idén először teljesen gépesítik a burgonyatermesztést. Tavaly jó termést adtak a külföldi fajták Ez évben a tavalyinál nagyobb területen. 90 hektáron ültettek burgonyát. Izsákon is érlelődik a gondolat. hogy a község három tecme- lőszövetkezete egyesítése erőit. Sokat beszélgetnek erről mostanában a vezetőség és a tagok egyaránt. A telepítéseknél már mérlegelik azt a lehetőséget, hogy a következő esztendőkben az egész községben csak egy termelőszövetkezet fog gazdálkodni. K. S. 1970. április 14-én az Apollo— 13 már útban volt a Hold felé, amikor csaknem tragikussá váló műszaki hiba történt. Felrobbant két üzemanyagcella-rendszer és az oxigénkészlet jelentős része megszökött. Az űrhajósok életét végül csak úgy sikerült megmenteni, hogy átszálltak a holdkompba, hajtóműveinek segítségével megfordultak a Hold mögött és április 17-én „sikeresen” leszálltak a Csendes-óceánon. A szovjet és az amerikai szakemberek már 1969-ben felvetették g?t a gondolatot, hogy az űrhajókat és ai űrállomásokat egységesített összekapcsoló szerkezettel lássák' el. Ez mindenek előtt humánus célt szolgál, növeli az űrrepülésben résztvevők biztonságát. Azóta a Szojuz és Apollo űrhajók összekapcsolásának minden technikai részletkérdése megoldódott, így július 15—27. között tanúi lehetünk az első közös szovjet—amerikai űrkísérletnek. Az űrtalálkozót lehetővé tevő két új technikai megoldásról szólunk most, az összekapcsoló szerkezetről és a légzsilipről. Az eddig alkalmazott összekapcsoló szerkezetek az aktív és a passzív félből álltak. Az aktív részt a manőverező űrhajóra, a passzív részt az űrállomásra, vagy a holdkompra szerelték fel. (így szálltak át az űrhajósok pl. a Szojuz űrhajóból a Szaljut űrállomásba, az Apollóból a holdkompba, vagy a Skylabba.) Az összekapcsoláskor az aktív rész kúpos, hegyes, vagy félgömb végű csapjával a manőverező űrhajónak bele kellett találni a passzív rész hengeres szakaszába. Az illeszkedő peremek érintkezésekor működésbe léptek az összekapcsoló horgok és egymáshoz feszítették a két, illeszkedő peremet. A légmentes kapcsolat ellenőrzése után az összekapcsoló szerkezet közepén levő ajtókat megnyitották és végrehajtották az ún. belső átszállást. A mentési feladatok végrehajtásánál azonban az összekapcsoló szerkezetek kivitelének meg kell ■egyezni, „nemének" pedig különbözni kell. A közös űrrepülésnél tehát nem lehetett felhasználni az eddigi rendszert, két egyforma félből álló összekapcsoló szerkezetet kellett készíteni. Létrehozták tehát a „periferikus androgin” összekapcsoló szerkezetet. Á periferikus elnevezés jelenti, hogy az összekapcsolás a kerület mentén elhelyezett vezető elemekkel történik. Az androgén jelentése pedig az, hogy a szerkezet két egymással megegyező félrészből áll. amelyek egyaránt játszhatják az aktív, vagy a passzív szerepet. A kapcsoló horgokkal ellátott illeszkedő perem körül helyezkedik el a hosszirányban elmozdítható, rugós-tagokra felfüggesztett gyűrű, amelyből három egymástól 120 fokra elhelyezett egyenlőszárú trapéz alakú lapát áll ki. — Mi kapitalista körülmények között dolgozunk, tehát munkánk is más jellegű. A gyárakon belül a kizsákmányolás ellen tiltakozunk, illetve harcolunk. Ugyanakkor mindent megteszünk a mozgalmon belül, hogy radikális változások történjenek az ország életében. Vagyis nem korlátozzuk harcunkat a bérek, a munkakörülmények javítására, hanem a társadalmi forma megváltoztatására is törekszünk. Hogy milyen sikerrel, azt a baloldal legutóbbi választásokon elért nagyarányú előretörése is igazolja. Ügy gondolom, dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a kapitalista országok közül Olaszországban legerősebb jelenleg a szakszervezeti mozgalom. Célunk a demokrácia további szélesítése. Feladatunk még: állandó harc a neofasizmus ellen, folyamatos küzdelem a békéért. Támogatjuk a függetlenségükért, szabadságukért harcoló népeket. Mi például mindig nagy rokonszenvvel kísértük a vietnami nép harcát. Sokszor felemeltük szavunkat, s követeltük, hogy az amerikai imperializmus vessen véget a háborúnak. Most őszintén úgy érezzük, hogy a vietnami nép győzelme az olasz munkásosztály győzelme is. Feladatunknak tartjuk még, hogy jó kapcsolatokat teremtsünk minden ország szakszervezeti mozgalmával. Van egy pont, ami összekötő kapocs lehet az olasz és a magyar szakszervezetek között is. Amennyiben bizonyos együttműködés lehet a szolidaritás. ezenkívül az oktatás, a kultúra, a sport megszervezésében. Magyarországi látogatásunk célja az ilyen jellegű kapcsolatteremtés és hiszem, hogy ezzel is növeljük a nemzetközi munkásosztály erejét, egységét. N. O. Vezérlőberendezés segítségével a passzív űrhajón a gyűrűt az illeszkedő perem mögé húzzák hátra, az aktív űrhajón pedig a perem elé tolják, összekapcsoláskor a manőverező aktív űrhajó összekapcsoló szerkezetének lapátjait a passzív űrhajó hasonló lapátjai vezetik egészen az ütközésig. Közeledéskor a lapátokat tartó gyűrű rugós tagjai összenyomódnak, az illeszkedő peremek összeérésekor pedig működésbe lép a két fél 8—8 feszítő- horga és hermetikusan összezárja a peremeket. A közös űrrepülés technikai megvalósításakor nehézségeket okozott még az is, hogy a Szojuz és az Apollo űrhajóknak különbözik a belső légköre, más annak nyomása, és levegőösszetétele. A szovjet űrhajóban normális nyomású és összetételű a levegő. (1 atmoszféra, ill. 80 százalék nitrogén. 20 százalék oxigén). Az amerikai űrhajóban egy- harmad atmoszférás tiszta oxigén van. Az átszállás biztosítására ezért a két űrhajó közé légzsilipet iktattak. Ennek súlya kb. 2 tonna, hengeres formájú, 1,42 m. átmérőjű, és 3 m hosszú. A légzsilipet az Apollo viszi magával. A hordozórakétában a holdkomp helyén helyezik el, a Föld körüli pálya elérésekor pedig egy hagyományos összekapcsoló szerkezettel a parancsnoki fülkéjéhez kapcsolják. A henger másik végét az előbb leírt egységes összekapcsoló szerkezettel látták el. A légzsilip mindkét végén 1 m átmérőjű kerek ajtó biztosítja az átszállást. A légzsilip önálló belső légkör- és hőmérsékletszabályozó rendszert kapott. Ezek adagolják a levegőt, vagy a tiszta oxigént, megtisztítják a zsilip belső légkörét a széndioxidtól, a kívánt mértékben csökkentik vagy növelik a belső légnyomást. A levegőt és az oxigént tartalmazó nagy nyomású gömbalakú palackokat a légzsilip külső felére szerelték és borítólemezekkel zárják el. A légzsilipet még _ többek között — világító, rádiótelefon és televíziós berendezésekkel is felszerelték. Áramellátását az Apollo űrhajó biztosítja. A közös űrprogram befejeztével a légzsilipet az Apollóról leválasztják, és Föld körüli pályán hagyják. A zsilipelések időtartamának rövidítésére a Szojuz űrhajón az elmondottakon kívül még több kisebb módosítást is végrehajtottak. Így pl. korszerűsítették az összeköttetést biztosító rádióberendezéseket, a közelítéskor használható egységes tájoló iránymérő berendezéssel látták el. A közös űrrepülés szép példája a kozmikus tér békés célokra való fel- használására és kutatására kialakuló nemzetközi összefogásnak. A szovjet és amerikai kutatók erőfeszítései nem hiábavalóak. Az elért eredmények a tudomány és a technika fejlődését, vagyis az egész emberiség érdekeit szolgálják. S. Gy. • • Összekapcsolásra készen! A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Ürkísérleti Intézetében kikísérletezték a „Szojuz” és az „Apollo” űrhajók kapcsolóberendezéseit. Ezek a kísérletek bebizonyították, hogy az egységes kozmikus komplexumot alkotó berendezések kifogástalanul működnek. Az űrhajók személyzete látogatást tehet egymás űrkabinjában és közös kutatásokat végezhet. Képünk az összekapcsolható berendezés földi próbáján készült. (Fotó ÁPN—KS) Mint arról hírt adtunk lapunkban, az SZMT meghívására néhány napig olasz szakszervezeti küldöttség tartózkodott Bács- Kiskun megyében Federico Ge- nitoninak, a CGIL (olasz baloldali szakszervezet) Reggio Emilia tartományi főtitkárának vezetésével. Elutazásuk előtt látogatásukról, az olasz szakszervezetek tevékenységéről folytattunk a főtitkárral beszélgetést. — Milyen tapasztalatokat szereztek a magyar szakszervezeti mozgalomról, hogyan hasznosítják majd hazatérve a látottakat? —' Eddig csak hallomásból ismertem Magyarországot és szak- szervezetünk központi lapjából olvastam róla cikkeket. Nagy élmény volt a magam és társaim számára, hogy most személyesen is láthattuk mindazt a szépet és jót. ami a szocialista országokban történik. Minket természetesen elsősorban a magyar szakszervezetek munkája érdekelt. Nagy hatással volt ránk az a nagyfokú figyelem és felelősség, amely- lyel az itteni szakszervezeti vezetők az ország gazdasági helyzetének alakulását kísérik. Nálunk ez másként van, hiszen a tőkésekkel szembeni harcban tevékenységünk elsősorban a munkások érdekvédelmére irányul. Itt pedig a gazdasági élet fejlődése egyben a dolgozók jólétének emelkedésével jár együtt. Megragadott bennünket, hogy a szakszervezetnek milyen fontos szerepe van a társadalmi életben, a gazdasági munka, a termelés szervezettsége területén. Akikkel szót váltottunk, őszintén beszéltek a gondokról is. Éppen ezért az a benyomásunk, hogy a problémákat hamarosan meg is tudják oldani. Mindezen túl nagyon tetszett nekünk, hogy itt, Magyarországon a szakszervezetek milyen nagy gondot fordítanak a munkások kulturálódására, általános és szakmai műveltségének emelésére, s a tömegsportra. Nemcsak azon fáradoznak, hogy a bér- színvonal megfelelő legyen, hanem a jó munkakörülmények megteremtésén is. Ahogy nimnú- zett, mintha furcsállaná. amit mondok. Csupán arról van szó, hogy nálunk sok mindenért — ami itt természetes —, keményen kell harcolni. És még egyet. Ami nagyon tetszik nekünk önöknél, a minden magyar •állampolgárra kiterjedő orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Hegy mi ragadott meg még itt, Bács-Kiskun megyében bennünket? Nagyon korszerűek, gépekkel jól felszerellek a mezőgazdasági nagyüzemek. — Megkérem, jellemezze az olasz szakszervezetek tevékenységét. Milyen fő célkitűzések vezérlik az önök munkáját? VENDÉGÜNK VOLT Felkészülés az űrrepülésre
