Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
1975. július 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Önarckép az űrből • Donald Slayton amerikai és Alekszej Leonov szovjet kozmonauta a Szojuz —19 űrhajóban tett amerikai látogatás alkalmával önkioldó fényképezőgéppel felvételt készített. A kép címe: Barátok az űrben. (Teíefotó — AP — MTI — KS.) Az udvarias szemetesláda Hazai gyártmányú műanyag szemüveglencsék AZ IDEGENFORGALMI SZEZON KÖZEPÉN Határmenti tapasztalatok Megyénk déli határán két átkelőhelyen. Hercegszántón és Kelebián bonyolódik le az idegenforgalom. Naponta sok száz hazai és külföldi turista jelentkezik ezeken az állomásokon, hogy átlépje a határt. Az utazók legnagyobb része vagy jól ismeri a magyar vám- és devizarendelkezéseket, vagy ha nincsenek tisztában ezzel, óvatosságból még a megengedettnél is kevesebb külföldi vagy hazai fizetőeszközt, vagy árut visznek ki, vagy hoznak be. Akadnak azonban jó néhányan, akik a rendelkezések ismeretében is megpróbálják kijátszani a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak éberségét, s különböző árucikkeket, fizetőeszközöket igyekeznek be-, illetve kicsempészni. s hogy ez mennyire így van, azt egy-két adat bizonyítja. Ez év első felében Kelebián 563, Hercegszántón 116 darab 500 forintos bankjegyet foglaltak le. A vám- és pénzügyőrség dolgozói éberségére jellemző, hogy ez idő alatt egymillió 47 ezer forint értékű vám- és deviza-szabálysértést, illetve bűntettet derítettek fel. Egy nap alatt kétszer A kelebiai határállomáson nemrégiben egy rendkívül érdekes, figyelemre méltó eset történt. Reggel a Jugoszláviába tartó gyorsvonaton, vámvizsgálat közben Orosz Józsefné nyugdíjas, Debrecen, Selyem utca 151. szám alatti lakosnál 12 darab 500 forintos bankjegyet találtak. Mondani sem kell, hogy a pénzt elkobozták, de tekintettel az asz- szony idős korára, kiengedték Jugoszláviába. A pénzügyőrök legnagyobb meglepetésére, ugyanezen a napon délután ismét összeakadtak Orosz Józsefné- vel, akinek a bőröndjében — s ez a meglepő — 21 darab női pulóvert, 6 kilogramm mohair fonalat, 10 darab férfipulóvert, 30,7 méter jersey ruhaanyagot és 3 darab arany gyűrűt találtak. A behozott áru értéke meghaladta a 21 500 forintot. E gátlástalan csempészés ügye a bíróságon fejeződik majd be. Ugyanezen a vonaton ellenőrizték Horváth Gyuláné debreceni lakos poggyászát, amelyből 8 darab női esernyő, 10 női pulóvette amerikai partnerétől e lencsetípus licencét és gyártási technológiáját. A műanyag lencsék legnagyobb előnye, hogy súlyuk a hagyományos üveglencséknek körülbelül a fele. Ezért elsősorban azoknak érdemes hordaniuk, akik erős, nagy dioptriaszámú szemüveget viselnek. A MOM-ban jelenleg a menis- cus-lencsékből plusz-mínusz 20 dioptriáig, a tórikus lencsékből ugyancsak 20 dioptriáig, a bifokális típusokból pedig egyelőre 10 dioptriáig gyártják a lencséket. Megkezdték a külön receptre felírt műanyag szemüveglencsék egyedi előállítását is. (MTI) Nemcsak a magyarok, külföldiek is magyar forintja, illetve külföldi fizetőeszköze van?” az asszony ezt válaszolta: „Négyszáz forintom.” Az ellenőrzés során azonban kiderült, hogy az asszony 8 darab 500 forintost, 200 USA dollárt, 100 kanadai dollárt rejtett el. A 10 155 forint értékű fizető- eszköz kicsempészése már bűntettnek számít, s ezért nem hagyhatta el az országot. Sokan az utazás lehetőségét a jogtalan haszonzerzésre használják fel. Szerencsére egyre kevesebb az ilyenek száma, de a pénzügyőrök gyakorlatában szinte óránként előfordul. Kakuk Kovács Gáspárné Jugoszláviából Lucfalvára utazott volna, megrakodva 28 méter jersey ruhaanyaggal, 6 darab női pulóverrel, 3 női fürdőruhával és még egyéb aprósággal. A behozott áruk értéke meghaladta a 11500 forintot. akárcsak honfitársa, Pesity Szve- tozár, aki 95 liter tiszta szeszt csorgatott száz üvegbe, s azt elrejtette gépkocsijába. A száz üveg tiszta szeszen kívül még nyolc garnitúra komplett gépkocsidugattyút is megpróbált értékesíteni. Az árukat lefoglalták. Az idegenforgalmi szezon közepén tartunk, s rengeteg honfitársunk indul külföldre, hogy a jól megérdemelt szabadságát kellemesen, hasznosan töltse el. Nem érdemes néhány női pulóverért, egy-két méter jersey anyagért, vagy pár darab 500 forintosért elrontani a szépnek ígérkező élményeket. Érdemes és szükséges is betartani a vám- és devizaelőírásokat, amelyekről mindenki tudomást szerezhet az IBUSZ-irodákban, vagy a vám- és pénzügyőrség kirendeltségeinél. Gémes Gábor Nyaralunk A Fáklya új száma ; A Fáklya új • -áma vezető helyen foglalkozik a Szojuz—Apollo közös szovjet—amerikai űrrepüléssel. A legszakavatottab- bak — Alekszej Leonov űrhajós, James Flacher, a NASA igazgatója és mások — ismertetik az űrrepülés előkészítésén fáradozó szovjet és amerikai „agytrösztök” tevékenységét. Megemlékezik a lap a Szovjet Haditengerészeti Flotta napjáról, méltatva a flotta érdemeit a Nagy Honvédő Háború nehéz éveiben, s ismertetve a modern szovjet hadiflottát. Színes — riport-cikk-interjú — összeállítás mutatja be Lvov és Pécs sokoldalú kapcsolatait. A technikai-tudományos érdekességek között a lap bemutatja az elmés szerkezetű „csendszűrő berendezést”, s megszívlelendő tanácsokat ad a szívműködés és időjárás kapcsolatáról. A kulturális rovat az augusztusban Budapestre látogató szovjet cirkusz csillagait mutatja be; a sportrovatban az emlékezetes Kijevi Dinamo—Fradi mérkőzés egyik szereplőjével, a fiatal futballtehetség Oleg Blo- hinról kapunk képet; a pályázati rejtvény aktuális fejtörőt közöl. (APN—>KS) A vevő kívánságára kötelező a dinnye lékelése A Belkereskedelmi Minisztérium most megjelent állásfoglalásában igyekszik elejét venni a görögdinnye lékelése körüli vb iáknak. A minisztérium rámutat, hogy a görögdinnyének — az I. és II. osztályúnak egyaránt — frissnek, egészségesnek és élvezhetőén édesnek kell lennie. Ezért valamennyi elárusítóhelyen kötelesek a görögdinnyét a vevő kívánságára meglékelni. Kifogás esetén a vevőt nem lehet kötelezni a lékelt dinnye megvásárlására. A rendelkezés az állami és szövetkezeti boltokra, őstermelőkre és a magán- kereskedőkre egyaránt vonatkozik. (MTI) A Magyar Optikai Művekben nemrég kezdték meg a műanyag szemüveglencsék szériagyártását, s várhatóan az év végéig 400 ezer ilyen lettese készül. Ezek rnár megrendelhetők az OFO- TÉRT-mál, de nagy részüket az jElektroimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül exportálják, elsősorban Olaszországba, Finnországba és ,•héhány közel-keleti államba. Ttövidesen megkezdik kivitelüket a szocialista országokba iá. A műanyag szemüveglencséket Budapesten és Mátészalkán gyártják, annak a megállapodásnak az értelmében, amely szerint a MOM tízmillió forintért megAz utóbbi időben nyugtalanul alszom, ami magánügynek tűnik. De ha jobban belegondolok, beszélni kellene embertársaimmal, mert lehet, hogy mégis komoly dologról van szó. Hallgassanak hát végig: A történet így kezdődik: Megyek az utcán, rágyújtanék egy cigarettára. Lehámozom a celofánt a doboz végéről, hajítanám el. De nem addigi — kél föl lelkiismeretem. Itt egy szemetesláda. Célzok, talál... ♦ — Köszönöm, hogy észrevett! — szólalt meg szerényen a szeméttartó, és elpirult illendően. Én is zavarba jöttem, habár nem illendőségből. — Ugyan, semmiség — dadogtam. — Igazán örülök a szerencsének, hogy összetalálkoztunk. — Tudja — folytatta á szemetes, megörülve közvetlenségemnek —, nem könnyű manapság az emberekkel kiegyezni. Ritka az, aki figyelemre méltatja a magamfajta hulladéktárolót. — Hogyan, hát gondjai vannak? — Hajaj! — sóhajtott. — Van, aki rám se néz, csak elhajítja a papirt. csikket, almacsutkát. A másik meg direkt packázik velem: céloz jó messziről, nem talál, de a szemetet utána nem ózik felvenni. Itt hever a .„oamnál. Jó, ha az incidens után máig le nem köp az illető. A múltkor is mondom valakinek: „Köszönöm, hogy észrevett!’’ — mire kioktatott. Hogy ■ ne mace- ráljam, elege van már így is a „Ne nyúlj hozzám!”, „Csukj be!”, „Kímélj meg!” s az ehhez hasonló felszóitásokból. Azt is mond- ta, egyetlen szerencsém, hogy nem tegeztem, mert akkor igazán nem áll jót magáért. Hát ilyenek.., — És mondja — faggattam —, hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy az emberekkel társalogjon? — Nem én találtam ki. Így születtem, ezzel a felirattal. Idősebb kollégáim még csak anyit tudnak, hogy „szemét”, „hulladék” esetleg „hulladéktároló”. De legtöbbjük egy kukkot sem szól, csak álldogál. Én még tulajdonképpen nagyon fiatal vagyok, nem is volt időm eltöprengeni létezésem értelmén. De ahogy most mondja, kicsit megvilágosodik ... — Fejtse ki bővebben! — Nézze — mondja, s hangjából érződött az igazságra való ráeszmélés öröme —, ha csak úgy személytelenül, ridegen ráírják vaamire, hogy szemét, vagy hulladék, az nem jó. Mennyit hallunk, olvasunk manapság arról, hogy elhidegülneh ver, 10 női kardigán, 9 férfiingpulóver és 12 kilogramm mohairfonal került elő. Ezeket a külföldi holmikat Horváthné nyilván nem saját szükségletére hozta be — azon túl, hogy meg szegte a vámrer.delkezéseket. ö is a bíróság elé kerül. Megy a forint, jön az áru A magyar fizetőeszköz külföldre való kivitelét a devizarendelkezések szabályozzák. Az előírások szerint magyar állampolgár külföldre 400 forintot vihet ki. Külföldi fizetőeszközök kivitele is megengedett, azonban ehhez kiviteli engedély szükséges. Erős Árpádné Dunaharaszti, Bercsényi utca 30. szám alatti lakos is, aki a kelebiai határ- állomáson jelentkezett kilépésre. A pénzügyőr ..kérdésére: „Mennyi A különböző árucikkek hiánya, vagy feltételezett olcsósága, illetve a másik országban történő „jó” értékesítése, a külföldi állampolgárok közül néhányat arra ösztönöz, hogy itt Magyarországon értékesítsék a becsempészett portékákat. Ilyen üzlet lebonyolítására készült Jancsity Radmilla jugoszláv állampolgár, aki 140 darab kasmír női fejkendőt próbált behozni 9800 forint értékben. Salyed Ali Mohamed Famin szíriai állampolgár nyilván nem ajándékozási célból rakott a bőröndjébe 11 női pulóvert, 7 farmernadrágot és 3 farmerkabátot, hanem azért, hogy azt Magyar- országon értékesítse. Nem rajta múlott, hogy az üzlet dugába dőlt. Sokan italcsempészéssel foglalkoznak. Unics Ruzica szabadkai lakos 40 liter konyakot próbált áthozni a határon. Pórul járt, az ember és ember, ember és tárgy közötti kapcsolatok. Hallom, hogy az emberek között gyakran még a szomszédok sem veszik észre egymást. Melegebb, értőbb szóra van tehát szükség. Köszönetre. Mert nagy szó ám az a mai viszonyok között, hogy észrevesznek engem, pláne, ha belém is dobnak valamit! * Elgondolkodva bólogattam, majd búcsút intettem. Lehet, hogy ennek a szemétládának igaza van? De — ágaskodott bennem az ellenérzés — mi lesz, ha elszaporodnak? (Jártam már olyan városban, ahol minden húsz lépésre jutott egy szemetes. Igaz, egyik sem köszönt.) És majd megyek az utcán, húsz lépésenként észreveszek egy ládát, az megköszöni, megint egy láda, megint egy hálarebegés... Te jó isten! Lehetetlen, hogy az ember ne unjon bele! Egy idő után akad, aki elfordítja a fejét. Juszt se dobja bele! Micsoda lelki tusák, konfliktusok bontakoznak ki! Azon az éjjel nyugtalanul aludtam. Elszemtelenedtek a szemetesládák. Már egyáltalán nem magázódtak, sőt, gúnyosan rászóltak a mellettük szemlesütve eloldalgó járókelőkre, hogy „mi van, hapsikám, már észre sem veszed a drága jó szemetest?” Aztán valaki kitalálta, hogy lábat szerkeszt a ládáknak, amivel váratlanul jó fenéken rúgja a közelébe kerülőket. Ha az illető nem vigyáz, akkor elvileg minden húsz lépésben. Ekkora agresszivitás láttán mindenki elkerülte a ládákat, a járdán senki sem közlekedett, és hatalmasan elszaporodott az utakon a hulladék. Újra felvirágzott az utcaseprő szakma. Csupán a gyerekek élvezték a helyzetet. Egyesek kitalálták, hogy mézesmázoson megközelítik a ládát, az dölyfösen várja az adományt, ők meg belepöckölnek egy égő gyufaszálat. Mondani sem kell, hogy a hír futótűzként terjedt el a szemetesek között, azonnyom- ban bizalmatlanokká váltak, s már a jószándékú adakozókat is rugdosni kezdték. Hát igen... Végre azonban akadt egy józan ember, aki kicseréltette az agresszív ládákat a régi hagyományosra, amely nem rúg, nem is köszön. Egyszerűen csak van, és bele lehet dobni a szemetet. * Így hát még álmomban jóra fordult minden. Csak amikor újra a láda felé járok, fog el valami szorongás, és elfordítom a fejem Meg rosszul alszom néha — de ez mégiscsak n tgánü^ L. A. Tömöttek pályaudvarok, a strandok, az üdülőházak, hajrázik a vendéglátóipar nyaralunk. A kirándulókat, országjárókat fuvarozó autóbuszsofőrök sűrűn tö- rölgetik arcukról a verejtéket, csakúgy, mint a kombájnosok a földeken. A pincérek, a bolti kiszolgálók fáradhatatlanul szaladgálnak. A kedves vendég pihen. Délelőtt a strandon kinyitja a táskarádiót, és az üdülőknek szóló zenés műsor hírei között hallja, hogy a szeszélyes időjárás megnehezített» az aratást. Sértődött, ha valamit hiába keres a boltokban, bosszús, ha este a vendéglőben lassan hozza a sört a fáradt pincér. Képeslapot ír kollégáinak, üdvözlő sorai tanúsítják, hogy gondol rájuk. A színes levelezőlapra nem vár választ, az egyoldalú levelezés is a nyaralás szertartásai közé tartozik. Két-három hét elteltével, amikor reggelenként már újra munkaruhába öltözik és ő olvassa a többiek üdvözleteit, eszébe sem jut, hogy ezekre a nyári képeslapokra mégis érkezik válasz. Nem gondol rá, mert dolgozik, ahogy az ő pihenése idején a sofőr, az eladó, a pincér, s nem utolsósorban éppen az üdvözölt kollégák is dolgoztak. Írott sorok helyett munkájukkal válaszoltak a nekik címzett lapra. Most ilyen üzenetet küld ő is. Visszaadja, amit szabadsága alatt mások vállaltak helyette. Most ő dolgozik a szokásosnál többet. Vagy jobban is? Célszerűbben, az energiák okosabb csoportosításával? Tanakodhatunk, a menyiségé, a minőségé-e az elsőbbség. A tény annyi, hogy a nyári szabadságok idején sem bénul meg az élet a gyárakban, intézetekben, hivatalokban. Az üres íróasztalok gazdáinak legfontosabb ügyei is elintéződnek. A vállalati tervekben nincs külön nyári, téli, tavaszi időszámítás, mégis teljesítik, pedig ilyenkor a sokat emlegetett létszámhiányos létszámnál is keMegalakult a új vállalata A Csepel Művek Motorkerékpárgyára. valamint Kerékpár- és Varrógépgyára egyesült, s a napokban megalakult a két gyár összevonásával a tröszt új vállalata. a Jármű- és Konfekcióipari gépgyár. Ezzel megszűnik hazánkban az időközben gazdaságtalanná vált Pannónia motorkerékpár valamennyi típusának előállítása. Az utolsó motorkerékpár-sorozatok szeptember végéig kerülnek le a futószalagokról. Az összevont vállalatnál azonban az elkövctkeA régi típusú Ikarusz autóbuszok vezetői sokszor panaszkodnak amiatt, hogy a napi munkavégzésük igen fárasztó. A tengelykapcsoló lábbal történő kezelése ugyanis nagy erőkifejtést kíván. A Volán 10-es számú Vállalat csongrádi üzemfőnökségének Delta nevű szocialista brigádja most véglegesen megoldotta e problémát egy praktikus újítás révén. Bővebbet a DÉLMAGYAR- ORSZÁG-ból tudunk meg: Mint a lap írja, a kollektíva Pécsi szerzők reformtankönyve Három pécsi szerző — olvassuk a DUNÁNTÚLI NAPLÓ-ban — dolgozott annak az új állampolgári ismereteket tartalmazó tankönyvnek a megírásán, amely most készült el a Pécsi Szikra Nyomdában. Az MSZMP oktatáspolitikai határozatának végrehajtása keretében az Országos Pedagógiai Intézet többféle kísérletet. végez abból a célból, hogy az állampolgári ismeretekből jobban felkészítse a tanulókat. Az egyik változat szerint önálló tárgyként, a másik szerint pedig a történelemmel együtt lehet ezt a célt elérni. A tankönyv az utóbbi változat szellemében ENSZ-szakember foglalkozik Szintén a Baranya megyei napilapban bukkantunk egy figyelmet érdemlő interjúra, amely N. L. Nemerow egyetemi professzorral készült, aki az ENSZ Ipar- fejlesztési Szervezetének, az UNIDO-nak megbízásából tartózkodik hazánkban, hogy az ipari szennyvizek tisztításának módjaira keressen megoldást. A New York-i vendég ellátogatott a Pécsi Bőrgyárba is. ahol szintén jelentős vízszennyezéssel jár a termelés. Emiatt évi 20 millió forintot fizet bírságként a gyár* A szakember egyebek között elvesebben vannak. Az üzemek dolgoznak, a termelés „szinten marad”, a hivatalok működnek, miközben a nyaralók nyugodtan nyaralnak. Hogyan lehetséges ez? Létszámhiányról panaszkodunk, és lám, mégis pótolható, aki szabadságra megy?! Pedig nem történik csoda. Mindenki egyet akar. Mindenki nya- . ralni szeretne, alig várja, hogy „kedves vendég” lehessen. Ez a közös akarat ismerteti fel a kölcsönös egymásrautaltságot, ez változtat segítőkésszé akadékoskodó kollégákat, ez gyorsítja a halogatott döntéseket, az ügyintézést, az anyagkiadást, ez hozza ki a brigádokból, hogy „na, most ráverünk egy kicsit”. Ma te, holnap ő, holnapután én nyaralok: másképp nem lehet, csak ha segítünk egymásnak, ha a szabadság alatt is rendben tudhatjuk a dolgainkat. Tegyünk kicsivel többet, csináljuk jobban, ne toljuk másnapra, ne várjunk a raktárból az új szerszámra, hozzuk rendbe a régit... Ha mégis van, ennyiből áll a csoda. Mivel műhelyekben, irodákban egyaránt nyaralni akarnak, hivatásos munkaszervezők nélkül is kitaláljuk, mit, hogyan lehetne ésszerűbben megvalósítani. Sokszor nem is kell mást tenni, mint mindent pontosan, időre elvégezni. A teljesített feladatok napról napra bizonyítják, hogy az emberi teherbírás véges — mert mindenki sürgősen szükségét érzi a pihenésnek —, de azt is, hogy a találékonyság végtelen; hiszen biztosítani tudja a nyugodt Pihenés feltételeit. Bűnös pazarlás lenne megfeledkezni a nyári ötletekről, ha vége a szabadságoknak. Magunk is elcsodálkoznánk, mekkora csodákra vagyunk képesek, ha nemcsak nyaralni akarnánk egy emberként. V, E. Csepel Művek « zendő tíz évben még gyártani fogják az alkatrészeket, hogy biztosítsák a több tízezer Panno- nia-tulajdonos részére a folyamatos pótalkatrész-előállítást. A kerékpárgyártó részleg teljes rekonstrukciója előreláthatólag 1978-ra befejeződik, ekkorra várható a gyártás felfutása és a hazai igények maradéktalan kielégítése is — a tervek szerint abban az «évben több mint félmillió kerékpár hagyja el a csepeli gyárat. KaUai János műszaki vezető és Bátki Mihály szerelő irányításával — és a harmadéves szakmunkástanulók közreműködésével — a hidraulikus kuplungkiemelő működését egy görgős rendszerű, mechanikus emelővel egészítette ki, ezáltal minimálisra csökkentette a buszvezetők lábmunkáját. A súlyos foglalkozási ártalmat, a bal láb megbetegedését megelőző szerkezetet már valamennyi csongrádi autóbuszra felszerelték. íródott, vagyis a diákok történél-, mi tanulmányaira alapoz. A könyvet az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa. Bállá Árpád szerkesztette és szerzői között van Bernáth János, a Pécsi Tanárképző Főiskola történelmi tanszékének adjunktusa. Lajtai László, a pécsi kertvárosi általános iskola igazgatója, valamint Básthy Enikő, a pécsi Építők úti általános iskola rajzszakos tanárnője. Kétezer példányban jelent meg, s az ország 30—40 általános iskolai nyolcadik osztályában oktatják majd kísérletképpen az új tanévben. szennyvízgondjainkkal mondotta, hogy a magyar üzemeknek legsúlyosabb problémája a nátriumszulfid és az oldott szerves anyagok okozta vizszeny- nyezés. E sajnálatos helyzet megszüntetésének egyik alapteltételeként a szükség szerint kell változtatni a jelenlegi termelési technológiákon és az eddigi szennyvíztisztítási eljárásokon. Észrevételeiről, javaslatairól tanulmányt ír és juttat el a magyar Könnyűipari Minisztériumhoz. összeállította: Velkei Árpád Miről írnak megyei laptársaink? A csongrádi Volán-osok hasznos újítása
