Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 31. A nyolc általánost - becsületből is Lapunkban is hírt adtunk arról, milyen érdekes adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal — az 1973, évi mikrocen- z us alapján — társadalmunk osztályszerkezetéről és rétegződéséről. Az adatok, a változások különböző területeit átfogva, azt is szemléltetik, hogy a munkás- osztály aktív keresőinek iskolázottsági színvonala jelentős mértékben javult. 1949 és 1973 között mintegy hatszorosára nőtt a befejezett általános iskolával rendelkező munkások száma, ará-„ rtyuk a munkásosztályon belül 18 százalékról 56 százalékra emelkedett. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező munkások aránya ugyanakkor 2 százalékról 8 százalékra nőtt. A szakképzettség szerinti ösz- szetétel szemponjából: 1949-ben a munkások többségének nem volt képzettsége, a szakmunkások aránya 30, a betanított munkásoké pedig 14 százalék volt. A legutóbbi mikrocenzus (kis népszámlálás; a lakosságnak csak egy részére kiterjedő, reprezentatív jellegű népszámlálási adatfelvétel) idején már a munkásosztály döntő részét, 71 százalékát alkották a szakmunkások, illetve betanított munkások (arányuk 40, illetve 31 százalék; a szakképzetlenek aránya tehát erősen csökkent). Miként tükröződik ez az általános fejlődés egy vállalat életében Is, arra jellegzetes példával szolgált a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat mostani, szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezlete. Az. átalános vélemények szerint igen jól sikerült tanácskozáson a szakszervezeti élet más kérdései mellett, elemző módon foglalkoztak az iskolázottság, szakképzettség színvonalával. Amikor tények meggyőző felsorakoztatásával mutatták fel az eredményeket, kritikus szemmel irányították a figyelmet az oktatási munka gyenge pontjára. Eredményes üzemi akadémia Sikeres volt az 'üzemi akadémia keretében alap-, közép- és felsőfokon megvalósított szakemberképzés. 1974-ben 82 résztvevővel indult szakmunkásképző, 103 emberrel pedig betanított-munkásképző tanfolyam. Elgondolkodtató, hogy e tanfolyamokat 27, illetve 60 ember fejezte be. A szakemberszükséglet tervszerű biztosítására az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán 1971-ben kilenc, 1972-ben tizenegy, 1973-ban 16, s 1974-ben ugyancsak 16 hallgatóval; az egyetemek, főiskolák, középfokú iskolák levelező tagozatán pedig 1972-ben hatvannyolc, 1973-ban negyvenöt és 1974-ben harminchárom hallgatóval kötöttek tanulmányi szerződést. Csak 1974-ben 124 ezer, illetve 270 ezer forint ösztöndíjat folyósítottak részükre. Egyetemi előkészítő kurzusra 3 fiatal szakmunkást küldött a vállalat. Ennek elvégzése után egyikük a Budapesti Műszaki Egyetem építőipari szakán, a másik kettő pedig a pécsi Pol- lach Mihály Műszaki Főiskolán kezdte meg tanulmányait, s azóta félévi vizsgakötelezettségüknek eleget is tettek. A Kecskeméti Házgyár üzembe helyezéséhez és működtetéséhez szükséges speciális oktatási feladatok keretében 136 emberrel Indult betanító — képző tanfolyam. További 307 személlyel szervezték meg és sikeresen le is bonyolították különböző szak- májú dolgozók — munkacsoportirányítók, panelszerelők, résalapozók, művezetők, víz. és gázszerelők, technikusok, teljesít- ményelszámolók és anyagkezelők — továbbképzését, ötvenketten vesznek részt művezetőképző tanfolyamon. Csupán e felsorolás is szemléletes képet nyújt arról, milyen összetett, sokoldalú munka egykét év során is az* oktatás, szakképzés ekkora vállalatnál, mint a BÁÉV, A feladatokat mind számszerűség, mind színvonalbeli követelmények dolgában tetemesen szaporította a házgyár belépése. 5 millió forint oktatásra Hatalmas költségkihatással is jár mindez, hiszen 1974-ben, tehát egyetlen esztendő alatt, több mint 5 millió forinttal járult hozzá a vállalat a különböző oktatási célkitűzések sikeres megvalósításához. A küldöttértekezleti beszámoló szerint széles körű tájékoztatást fejtett ki a vállalat avégett is, hogy az általános iskolát el nem végzett dolgozók rövidített — 4 hónapi — állami oktatásban szerezzék meg a »8. osztály végbizonyítványát. Biztosítottak ehhez munkaidő-kedvezményt. Akik 1973- tól kezdődően bemutatják az általános iskola 8. osztályának befejezését igazoló bizoinyítványt, egyszeri anyagi juttatásban részesülnek. Mindemellett az 1973/ 1974- es iskolai évben 14-en végeztek, az 1974/75-ös tanévben pedig 16-an iratkoztak be ilyen képzésre. A felszólalók érzékenyen reagáltak erre a helyzetképre. Nemcsak Némedi Sándor, az SZM’f titkára tért ki rá, hogy jóllehet, elismerésre méltóak az üzemi akadémia eredményei, ám a 8. általános iskolát végzettek száma a fizikai dolgozók körében igen alacsony, tehát az oktatás előterébe kell állítani ennek megváltoztatását. Rámutatott, hogy a hatalom gyakorlására minden szinten fel kell készülni, s ennek fontos feltétele az általános műveltség megszerzése, fokozása is. 37 százalékának nincs! Molnár Miklós a pártvezető- ségválasztó küldöttértekezlet megállapításaival gazdagítva fejtegette a témát. Abból indult ki, hogy az 1974. évi munkásállományi átlaglétszám a vállalatnál 3378. A párt küldöttértekezletének beszámolójából emlékeztetett arra, hogy az említett létszámból 37 százalék, azaz körülbelül 1200.ember nem rendelkezik az általános iskola 8, osztályának végbizonyítványával. Nem lehet hát pusztán tudomásul venni azt a tényt, hogy évente mindössze 14—15 ember pótolja általános iskoláinak hiányát. Javasolta, hogy a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság, a műhelybizottságokkal karöltve szervezzen a vállalatnál is kihelyezett általános iskolai osztályokat. Mások is egyetértettek e kritikus észrevételekkel, ami a jóval több mint négyezres kollektíva pártmunkásainak, szakszer- zeti tisztségviselőknek felelősség- tudatát fejezi ki. Ismerve a vállalat — s vele most már a házgyár — előtt álló feladatokat, megértik, átérzik, hogy ez a megye életében történelmi program. Akik ennek végrehajtásában részt vesznek, történelmet formálnak. Ez nemcsak tervszámokat jelent hanem egzisztenciális biztonságot is. Munka lesz, s mivel annak kivitelezését mindig magasabb színvonalon várja a megye társadalma is azért érdemes, sőt kötelesség tanulni. A 8 általánost becsületből is, hogy alap — és könnyebbség legyen a továbbképzésre. Tóth István Szakmát választanak a fiatalok A Szovjetunióban nagy figyelmet fordítanak az iskolai tanulók szakmai tájékoztatására. A gyerekeket már az általános iskolában megismertetik az egyes szakmák alapjaival. A kilencedik és tizedik osztályosok a kiválasztott szakmák szerint az iskolaközi tanuló—termelő kombinátokban szakmai előkészítőkön vesznek részt. Ezekben a mun- káskáder-utánpótlás és a meglevő termelői bázis helyi szükségleteinek figyelembevételével határozzak meg a tanulók szakoktatási ‘profilját. A szakmák kiválasztásában igen nagy segítséget nyújtanak a kombinátok mellett működő tájékoztató központok. Az egyes munkafolyamatok szemléltetésére a diákoknak gyárlátogatásokat szerveznek, valamint találkozókat a kiváló dolgozókkal. 1975-ben a Szovjetunióban a középiskolai végzős tanulók száma körülbelül 3 millió. Egy részük felsőfokú oktatási intézményekben tanul tovább, a többiek, pedig elsajátított szakmájuknak megfelelően a népgazdaság legkülönfélébb ágazataiban kezdik meg a munkájukat. Kosztroma 35. számú középiskolájának tanulói szövőgyár! látogatáson. Az ilyen kirándulások az ifjúság szakmai tájékoztatási programjának fontos részét képezik. (Foto: APN — F. Grlnberg felvételei — KS) KÉPEK A HALASI KÓRHÁZBÓL Kórteremtől a laboratóriumig Közel tíz hónappal ezelőtt, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a kiskunhalasi Semmelweis Kórházat, a megye egészségügyének új büszkeségét, Bács-Kiskun legkorszerűbben felszerelt gyógyító intézményét. Az átadás óta már több száz ember hagyta el gyógyultan, egészségét újra visszanyerve ezt a modern, az igényeket magas színvonalon kielégítő kórházat, ök már tudják, hogy milyen belülről, hogyan van felszerelve műszerekkel, s miként zajlik az élet a falakon belül: a kórtermekben, a műtőkben, a laboratóriumokban és a rendelőintézetben. Most azért látogattunk oda, hogy olvasóink is képet kapjanak arról a munkáról, amelynek minden perce, minden mozzanata az egészséget, a gyógyulni vágyó embert szolgálja. • Régi óhajt elégít ki az újszülöttek és koraszülöttek életműködésére felügyelő műszer: a dán gyártmányú Astrup vérsav- meghatározó készülék. • Világszínvonalon is a legkiválóbbak közé tartozik a MEDIROL—I elnevezésű, hordozható röntgenkészülék. Segítségével lehetővé válik a mozgásképtelen beteg pontos és megbízható vizsgálata is. • Irigylésre méltóan Ideális környezetben, a kórház épületében kapott helyet a szakorvosi rendelőintézet is. A kényelmes padokon üldögélve bizonyára türelmesebben várják a páciensek, hogy vizsgálatukra sor kerüljön. (Jóba—Tóth) • A légkondicionált inkubátor a koraszülötteknek teremt előnyős hőmérsékletet megfelelő levegőt és páratartalmat. • Ugyancsak az újszülött osztályon bevezetett újítás a régi, kisméretű ágyak helyébe felszerelt kosaras babafektető. Az országban az elsők közt itt alkalmazott mini-ágyakat a budapesti Fodor József Kórház rehabilitációs műhelyében készítik. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Mérleghamisítók Négy vádlottja volt annak az ügynek, amelyben néhány héttel ezelőtt hozott ítéletet a Kecskeméti Megyei Bíróság egyik büntető tanácsa. Az elsőrendű vádlott dr. Sándi Ottó a kis- szállási Petőfi Termelőszövetkezet volt elnöke (a tsz egyébként 1975-ben egyesült a helyi Bácska Tsz-szel), a másodrendű dr. Czár Imre, a közös gazdaság főállattenyésztő állatorvosa, s egy ben elnökihelyettese, továbbá Bundity Józsefné főkönyvelő és Barr József sertéstelep-vezatő. A négy ember közül csak a két utóbbi lakik Kisszálláson. A volt elnöknek — aki 1975 márciusában kilépéssel szüntette meg munkaviszonyát — Érd-Parkvá- rosban van egy háromszobás családi háza, a volt elnökhelyettes, aki a tsz-ben felmondással szüntette meg munkaviszonyát, Kiskunhalason lakik. Valameny- nyien egy rendbeli társtettesként, magánokirat-hamisítással elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt kerültek a vádlottak padjára, de az első három vádlottat ezen túl még egy rendbeli, társtettesként elkövetett gazdasági ellenőrzés akadályozásának vétségében is bűnösnek találta a bíróság. A jogi nyelven megfogalmazott törvényi minősítés köznapi szó- használatban — ebben az esetben — mérleghamisítást jelent. Nem új jelenség ez sem a megye, sem pedig az ország pénzügyi szakemberei és bíróságai előtt. Mégis némi csodálkozással veszi tudomásul az ember azt a „nagyvonalúságot”, amivel például a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezet vezetői hamisították meg a szövetkezet mérlegét. Azon hasonlóképpen csodálkozik, hogy ezt két alkalommal is megtették: 1972-ben és 1973-ban. Az már a rejtélyek birodalmába tartozik, hogy miért nem vették észre az 1972 decemberében meghamisított mérleget mondjuk 1973 elején, s miért csak 1974 decemberében kerültek bíróság elé az elkövetők. Természetesen nem ez a lényeg, hanem, hogy végül is a törvény előtt feleltek tetteikért. Elöljáróban tudni kell, hogy a szóban forgó termelőszövetkezet 1968-tól a gyengén gazdálkodó tsz-ek közé tartozott. Az 1970-es évet például hétmillió forint mérleghiánnyal zárta, s emiatt szanálták; leváltották az elnököt, a főkönyvelőt, s ekkor kerültek a vádlottak a közös gazdasághoz — kivéve Bundity Jó- zsefnét, aki már korábban is ott dolgozott, mint beosztott könyvelő. Nos, ez a vezetőcsere nem érte el a célját: az 1971-es évet is hiánnyal zárták, noha „csak” 2,5 millióval. Az 1972-es év első felében végzett munka eredményes gazdálsdást mutatott. Ekkor a tsz vezetősége tervbe vette, hogy az alaprészesedésen felül kiegészítő részesedést is fizet majd tagjainak. Októberben már az egyes szakágakban — növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, műszaki ágazat és az immár országosan ismert kukoricapattog- tatás — felméréseket végeztek annak megállapítására, hogy az év végére milyen eredmények várhatók. De még ezt a leltárt megelőzően Sándi Ottó elnök utasította beosztottjait, hogy a hízóknál és a malacoknál a ténylegesnél nagyobb súlyt mutassanak ki. Erről Czár Imre is tudott, hasonlóképpen Bundity Józsefné is. . Az állatállomány és ezen belül a sertéstelep leltározását az elnök 1972. december 14-re tűzte ki. A leltározás során azonban a legelemibb rendelkezéseket sem tartották be. így például a növendék és ihízóállatok súlyát — a kötelező mérlegelés helyett — becsléssel állapították meg, amire gyakorlatilag alig volt szükség, hiszen korábban az elnök már „utasítást” adott ki, hogy a hízók átlagsúlyát meg kell emelni körülbelül nyolcvan kilóra. Megállapították a leltár során, hogy 1672 hízósertés van, amelynek összesített súlya 795 mázsa, így az átlagsúly 48 kilóra jött ki. Ezt azonban „megemelték”, s a jegyzéket meghamisítva 1359,9 mázsát tüntettek fel, ami viszont 81,3 kilós átlagsúlynak felel meg. A leltárt követően súlygyarapodást már nem számoltak el, holott fél hónapra (december 31-ig) még 137 mázsa lett volna elszámolható. Ha a tényleges súly és a megemelt súly közötti különbségből — ami 564 mázsa — levonjuk a félhónapos súlygyarapodást (137 mázsa), kiderül, hogy a hízósertéseknél 427 mázsával nagyobb súlyt számoltak el. mint amennyi a valóságban volt. Hasonlóképpen csinálták a manipulációt a szopósmalacoknál is, amelyből a leltár idején ténylegesen 1063 darab volt 14,8 kilós átlagsúlyban. A tényleges súlynál 74,5 mázsával többet számoltak el a tsz vezetői. Ezek a megemelt súlyok azt eredményezték, hogy a szövetkezet 1972. évi mérlegébe l millió 142 ezer 599 forinttal nagyobb nyereséget állítottak be. A hízók kilóját ugyanis 21,50 forintos áron, a malacok kilóját pedig 30 forintos áron mutatták ki. Ez a több, mint egy millió forint azt is eredményezte. hogy a vádlottak a kiegészítő részesedésből nem 17, hanem 18 százalékban részesültek. Az ismertetett módon — a hízósertések és a szopósmalacok súlyának megemelésével — hamisították meg az 1973-as mérleget is, összesen 884 ezer forinttal. Az ügyhöz tartozik még a termelőszövetkezet bérhizlalása. Anélkül, hogy a manipulációt részleteiben Ismertetnénk, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a vádlottak — élükön a szövetkezet elnökével, Sándi Ottóval — Itt is a sertések súlyával „játszadoztak”, vagyis többet számoltak el a ténylegesnél, a lehetségesnél. A megyei bíróság dr. Sándi Ottót két év hat hónapi börtönre és húszezer forint pénzbüntetésre ítélte, ugyanakkor három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Dr. Czár Imrét két év és négy hónapi börtönre és tízezer forint pénzbüntetésre ítélték, s szintén három évre tiltották el a közügyektől. Bundity Józsefnét két év és két hónapi szabadságvesztésre és hát ezer forint megfizetésére ítélte a bíróság, további három évre pedig eltiltotta a közúgyektől. Bundity Józsefné azonban az El- nöki Tanácsnak a közkegyelem» ről szóló törvényerejű rendelet« alapján végrehajts! kegyelmet kapott. Barr JÓlAí >t két év tönre és harc r. ti er forint pé. a- büntetésre itt 'ék, *v a Mrőséte a szabadságvt >.:,tés ét:■ e1«jté-vát négy évre fel • ítélésé. \ ft. ■.üggé sütette. A bíróság az ítélet k nál figyelmbe vette, hogy a lottak vezetése alatt a tsz § ről évre romlott ! az 1974--. évet már io millió torim uiany- nyal zárta. Ebből a mélységből csak az erők összefogása és a másik tsz-szel való egyesülés emelhette ki. Mindhárom vádlottnál csupán családos állapotuk volt enyhítő körülményként figyelmbe vehető. Barr Józsefnél viszont családos állapota mellett azt is enyhítő tényezőként vette figyelembe a büntető tanács, hogy tényfeltáró, beismerő vallomást tett, amellyel igazolta megbánását. Az ítélet Barr József vonatkozásában jogerős, a többiek fellebbeztek. G. S. Egy uránváros az idő sodrában A Német Demokratikus Köztársaság déli részén, közvetlenül a csehszlovák határ mentén fekszik Johanngeorgenstadt, amely az utolsó 30 évben nagy jelentőségre tett szert: 1945 után egy szovjet bizottság megvizsgálta a meddővé vált régen leállított bányaüzemet, s a nem sokkal ezután megalakult Bizmut Német- Szovjet Társaság megkezdte az urán fejtését. Az uránércet a Szovjetunióban dolgozták fel. A bányászok ma is büszkék arra. hogy azokban a nehéz kezdeti években hozzájárultak az amerikaiak atomfegyver-monopóliumának letöréséhez és az emberiség békéjének megőrzéséhez. Ezek az évek megváltoztatták Johanngeorgenstadt életét. A lakosság lélekszáma pár hónap alatt 7000-ről 45 000-re növekedett; lakóházak, köz. és kultúr- épületek emelkedtek megszületett egy modern új város. Amikor azonban az érclelőhelyet az ötvenes években felszámolták, a legtöbb uránbányász eltávozott. Megint fordulat következett: a megmaradt 11 000 lakos Johann- , georgenstadtot téli és nyári üdülőhellyé léptette elő. A régi ércöntőmű helyett gyermekruha-, cipő- és bútorgyár létesült. Az üdülőhely hírnevének gyarapítására síugrósáncokat és korcsolyapályát építettek; a sok kedves vendéglő, igazi vendég- szeretettel várja látogatóit. Az egykori uránbánya egyike lett az Érchegység legérdekesebb látványosságainak: üdülők és iskolásgyermekek csoportjai szinte naponta keresik fel és ismerkednek meg föld alatt a bánya történetével. A 900 méteres tengerszint fölötti magasságban fekvő üdülőhelyen ötezer téli sportoló és üdülő töltheti el jól megérdemelt szabadságát. (BUDAPRESS—PANORAMA)
