Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1975. július 31. ♦ Urho Kaleva Kekkonen megnyitja az európai biztonsági konferencia záró szakaszát. (Telefotó —MTI—KS.) • A FINLANDIA-HAZ földszinti alap­rajza. Jelzések a rajzon: A — ezen a kapun lépnek a Flnlandi&ba a kül­döttségek vezetői és tagjai; B — a konferencia titkársága tagjainak fönn­tartott bejárat; alul, nyíllal jelzett be­járat — a sajtó munkatársaié; 1, 2 — a 2-es és a 3-as számú tárgyalóterem; 3 — a titkárság helyiségei; 4 — első­segélyhely; 5 — telexek és telefonok a küldöttségek részére; 6 — tájékoz­tató szolgálat; 7 — tévéstúdió; 8 — rádióstúdiók; 9 — bank- és postahi­vatal; 10 — rendőrség. (CENTRO­PRESS — archív) 0 A biztonság és együttműködés okmányai. Alfred Rappard, az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia főtitkárának svájci munkatársa átnyújtja az értekezlet dokumentumait magában foglaló zöld bőrkötéses könyvet Joel Pekuri finn főtitkárnak. A delegációk vezetői augusztus 1-én írják alá az okmányokat. (Telefotó—AP —MTI— KS.) Megkezdődött Helsinkiben az EBK zárószakasza (Folytatás az 1. oldalról.) teljes, hogy ma mindnyájan itt vannak ebben a teremben. A ma­gam szemszögéből nézve azonban mindezek az országok elsősorban és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy csa­ládjának tagjai. Azért mondom ezt, mert nyilvánvaló, hogy azok az elvek, amelyeknek megvalósí­tásán az ENSZ fáradozik, termé­szetszerűleg belekerültek ennek a konferenciának záródokumen­tumába is. Kurt Waldheim végezetül őszin­te köszönetét fejezte ki a ven­déglátó Finnországnak és sze­mély szerint Kekkonen köztár­sasági elnöknek, amiért kimagas­lóan hozzájárult az együttműkö­dés és a biztonság kialakulásához Európában, .és mindazokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehe­tővé tették az értekezlet megren­dezését Helsinkiben. Ezután helyi idő szerint néhány perccel 12.30 után a megnyitó ülést berekesztették. A délutáni ülés helyi idő sze- Tint 14.30 órakor kezdődött. Az ülésen a Vatikán küldöttségének vezetője elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök, utá­na Görögország. Izland, Kanada, Bulgária, az NDK, Olaszország, Svájc, s végül az NSZK küldött­ségének vezetője szólalt fel az értekezleten. A biztonsági értekezlet záró­szakaszának szerda délutáni ülé­se — kis késéssel — 14.50 óra­kor nyílt meg. Az ülésen Agos- tinho Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az Egy­házi Közügyek Tanácsának tit­kára elnökölt. Elsőnek Harold Wilson brit miniszterelnök emelkedett szó­lásra. Hangsúlyoz­va, hogy a kon­ferencia az enyhülés szel­lemében ülése­zik, a brit kor­mányfő kije­lentette: az enyhülés csak annak a köl­csönös eltö­kéltségnek a révén vált le­hetségessé, hogy „közülünk minden egyes integritásának a megőrzése a kulcsa valamennyiünk jövőjé­nek”. A békés egymás mellett élés fontosságát a néhai Cle- ment Attlee angol munkáspárti miniszterelnök szavaival ecsetel­te: „Az együttélésnek egyetlen alternatívája az együtt megha- lás.” Ismertetve a konferencia előz­ményeit — különösen az NSZK és a szocialista országok kö­zött létrejött szerződések jelen­tőségét — Wilson kijelentette: „Nem állítom, hogy az itt alá­írásra kerülő okmány önmagá­ban képes lesz csökkenteni a fe­szültséget és megszüntetni a bi­zonytalanságot, amely a máso­dik világháború befejezése óta Európa népeit sújtja.” Felszólalásában Wilson támo­gatta a leszerelési világkonferen­cia összehívásának szovjet javas­latát. „Milyen Európa kialakítására törekedjünk? Olyan Európa ki­alakítására, amelynek népei tü­relemmel vannak egymás iránt, békében élnek egymással, jó szomszédokként és egyesítik erői­ket, hogy fennmaradjon a nem­zetközi béke és biztonság” — fejezte be beszédét Wilson. Ezután Konsztantin JCaramanlisz görög minisz- tenelnök mon­dotta el be­szédét. s amint az várható volt, a ciprusi kérdést helyez­te mondaniva­lójának közép­pontjába. A görög kormányfő hangoztat­ta, hogy Görögország sokkal na­gyobb megelégedéssel tekintene az aláírásra kerülő záróokmány­ban foglalt 10 alapelvre, ha meg­felelő szankciókat tartalmazna a dokumentum az alapelvek megsértésének esetén. Ezután kormánya nevében ki­ábrándultságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miközben Genfben ülésezett a biztonsági értekezlet második, szakértői sza­kasza, egy olyan ország, amely ugyancsak részt vett ezen az ér­tekezleten, katonai inváziót haj­tott végre Ciprus ellen. Így tehát — mondotta a görög kormányfő — tanúi lehettünk ama tíz, alap­elv egyike megsértésének, amely alapelveket oly fáradságos mun­kával fogalmazták meg a szak­értők Genfben. Utalva arra, hogy a görög kor­mány véleménye szerint mind­ezeket a fejleményeket a konfe­renciának figyelembe kell ven­nie, Karamanlisz hangsúlyozta, hogy mindennek ellenére Görög­ország úgy határozott, továbbra is tevékenyen részt vesz a kon­ferencia munkájában és egyet­értését fejezte ki a Genfben ki­dolgozott záróokmánnyal kapcso­latban. Befejezésül hangsúlyozta: képtelenség megállapodásokat aláírni Európa biztonságáról és ugyanakkor fenntartani az igaz­ságtalanság állapotát, amely ál­landóan fenyegeti a békét a Földközi-tenger térségében.” Geir Hall- grimsson izlan­di miniszterel­nök a konfe­rencia jelentő­ségét hangsú­lyozva kiemel­te, hogy az in­kább valami­nek a kezdete, mint a vége. Az értekezlet megmutatta, hogy van lehetőség megállapo­dásra jutni bonyolult és fontos kérdésekben. A következő­nek felszólaló Pierre Elliott Trudeau kana­dai miniszter­elnök Európa és a világ töb­bi része közti kapcsolatok fontosságát ki­emelve arra mutatott rá, hogy a bizton­ságot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezési hajsza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegy­verek csökkentéséről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások (SALT II.) eredményes befejezését és a SALT III, tárgyalások mielőbbi megkezdését. Trudeau végül kijelentette: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következmények­kel lenne Kanadára. Egy kivételével török tisztek ellenőrzik a puccs után egy nappal a törökországi amerikai támaszpontokat Nigériában nyugodt a helyzet Török katonatisztek ellenőrzé­sük alá vonták egy kivételével valamennyi, az országban talál­ható amerikai katonai támasz­pontot és létesítményt, megtorlá­sul az amerikai fegyverszállítási embargó fenntartása miatt. Orhan Eralp, Törökországnak a NATO-nál akkreditált nagykö­vete kijelentette, hogy egy olyan új katonai szerződésre van szük­ség, amelyet nem fenyegethet­nek a jelenlegihez hasonló fegy­verszállítási embergók. Ellenke­ző esetben — mondotta — a Tö­rökországban állomásozó katonai személyzetnek távoznia kell az országból. Eralp rámutatott arra is. hogy az Egyesült Államok a tárgyalások esetleges sikere el­lenére sem fogja ugyanazokat a privilégiumokat élvezni, mint ko­rábban. Kilátásba helyezte an­nak lehetőségét, hogy a támasz­pontok közös török és amerikai irányítás alá kerülnek, nem ma­radnak egyedül amerikai ellen­Egy különleges katonai . bíró parancsára kedden késő este le­tartóztatták a spanyol hadsereg hét tisztjét, egy őrnagyot és hat századost. A madridi katonai kör­zet főparancsnoksága által ki­adott közlemény semmilyen egyéb részletet nem árult el. politikai körökben azonban bizonyosra ve­szik, hogy a tiszteket politikai tevékenység miatt tartóztatták le, őrzés alatt. A nagykövet határo­zottan leszögezte: Törökország nem hajlandó semmilyen enged­ményre Ciprus vonatkozásában, hogy ily módon próbálja rábírni az amerikai kongresszust az em­bargó esetleges feloldására. Demirel török miniszterelnök a finn fővárosban előreláthatólag ma tárgyalásokat folytat Ford el­nökkel a törökországi amerikai támaszpontok kérdéséről. Mind­azonáltal török hivatalos szemé­lyiségek azt hangoztatták, hogy nem várnak sokat a kétoldalú megbeszélésektől, mivel a török álláspont megváltoztatása a kong­resszus által kimondott embargó feloldását feltételezi. Washingtonban ugyancsak lá­zas tanácskozások folynak a kér­désről. A szenátus és a képvise­lőház vezetői több órás megbe­szélést folytattak, hogy a kong­resszust az elrendelt embergó legalább is részleges feloldására bírják. (UPI) és esetleg valamelyik törvényen kívüli szervezet tagjai. A kor­mány és a katonai vezetés az utób­bi időben többször is figyelmez­tetéseket intézett a fegyveres erőkhöz, hogy semmiféle politikai tevékenységet nem, folytathatnak. Madrid1 likai körökben azt feltété hogy a hét tiszt különböző madridi egységeknél szolgál. (UPI, Reuter) Nyugalom van a nigériai fő­városban a Gowon elnököt meg­buktató puccs után — jelen­tette szerdán Kanada lagosi nagykövetsége. Az AP amerikai hírügynök­ség közreadta annak a nyilatko­zatnak a szövegét, amelyet Jo­seph Garba ezredes olvasott fel kedden a lagosi rádióban. „Honfitársaim! Én. Joseph Garba kollégáimmal egyetértés­ben ezennel bejelentem, hogy az országban az utóbbi néhány hó­napban lezajlott eseményekre való tekintettel a nigériai fegy­veres erők úgy döntöttek, hogy változtatást hajtanak végre a szövetségi katonai kormány ve­zetésében. Yakubu Gowon tá­bornok megszűnt a szövetségi katonai kormány vezetője és. a nigériai fegyveres erők főpa­rancsnoka lenni. Az ország la­kosságát felszólítjuk, hogy őriz­ze meg nyugalmát és folytassa munkáját.” Az ezredes közölte, hogy a hatalomátvétel vértelen .volt, de figyelmezteti rá, hogy a közren­det megsértőket azonnal kivég- zik. A Kampalában tartózkodó, az AESZ ülésén részt vett nigériai delegátusok kedd este az MTI tudósítójával folytatott beszélge­tésen elmondták, hogy Muritala Rifai Mohammed, a nigériai ha­talomátvétel megszervezője Go­won testőrségének volt parancs­noka , és az elnök bizalmasának számított. Az eredeti tervek sze­rint neki is a delegációval kellett volna tartania^ de az utolsó pil­lanatban lemondta a kampalal utat. A delegátusok véleménye szerint Gowonnak még esélyei vannak arra, hogy visszatérjen a hatalomba: az ország északi­északkeleti részén a katonák fel­tétlen hűségére számíthat. Jel­lemzésük szerint az államcsíny vezetője „tipikus katona, erős, határozott ember, de kapcsolata a britekkel kevésbé jó, mint Gowoné volt”. Nyugat hírügynökségek jelen­tése szerint az ugandai főváros­ban tartózkodó Gowon kijelen­tette, hogy nem nyugszik bele eltávolításába, és „harcolni fog”. Szerdán délután tartott sajtó- értekezletén azonban — az MTI kiküldött tudósítójának jelenté­se szerint — már engedéke­nyebb hangot ütött meg. Beje­lentette: Nigéria népének érde­keit figyelembe véve úgy dön­tött, elfogadja az ország új kor­mányát és minden együttmű­ködésre hajlandó vele. A brit sajtó igen élénken fog­lalkozik a Nigériában kialakult helyzettel. Ennek legfőbb okát nyilvánvalóan az afrikai ország­ban rejlő lehetőségekben kell keresni. A nigériai olajjövedel­mek nagy része a londoni City pénzforgalmába áramlott. A Times szerint Nigéria bel­politikai helyzete feszült, és nagy a veszélye annak, hogy újabb erőszakos cselekmények, frakciós harcok robbannak ká. POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÜK MIATT Letartóztatott spanyol tisztek A délutáni ülés következő szónoka Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommu­nista Párt Köz­ponti Bizottsá­gának első tit­kárai a Bolgár Államtanács elnöke volt. Felszólalásában hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság, amely más európai szocialista orszá­gokkal együtt kezdeményezte az értekezlet összehívását, sokra ér­tékeli az elért nagyszerű eredmé­nyeket, a fórumon résztvevő ál­lamok közös erőfeszítéseinek gyümölcsét. Nagy győzelem ez — mindazok győzelme, akik a bé­két és nem a háborút, a békés egymás mellett élést és nem a konfrontációt, az alkotást, és nem a rombolást választják. Ez az ér­tekezlet bizonyítéka annak, hogy napjainkban nincs olyan problé­ma, amelyet ne lehetne megol­dani tárgyalások útján. „Mi azért jöttünk ide, hogy lefektessük egy jobb Európa alap. jait. Ezekben az ünnepi napok­ban valamennyiünket mélysége­sen áthat az a felismerés, hogy kontinensünk sorsa szempontjá­ból történelmi jelentőségű ügy részesei vagyunk” — mondotta Zsivkov. Az aláírásra kerülő dokumen­tumról szólva Todor Zsivkov rá­mutatott: .„Meggyőződésünk sze­rint e dokumentum magva azoknak az elveknek a meghir­detése, amelyek alapján fejlesz­tenünk kell kölcsönös kapcsola­tainkat — a békén és a stabili­táson, az együttműködésen és a barátságon, a tiszteleten és a bizalmon alapuló kapcsolatokat. Ezek az elvek megtestesítik né­peinknek azt a közös törekvését, hogy megszabadítsák a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket a háború rémétől, szavatolják szá­mukra a békés, boldog életet. A gazdasági együttműködés fejlődése, objektív folyamat, ame­lyet azonban meg lehet gyorsí­tani vagy le lehet lassítani. Az értekezlet határozatai megterem­tik a feltételeket a kereskedelem­ben támasztott akadályok és hátrá­nyos megkülönböztetések elhárí­tásához, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés ösztönzéséhez — jegyezte meg Todor Zsivkov, majd hangsúlyozta, hogy Bulgária a kultúra, a népművelés, a tájé­koztatás és az emberek közötti kapcsolatok területén is nagy je­lentőséget tulajdonít a nemzet­közi együttműködésnek. A továbbiakban Todor Zsiv­kov megjegyezte, hogy az elért nagy haladás nem leplezheti el azokat a kérdéseket, amelyeket illetően nem sikerült teljes vá­laszt kapni. A zárószakasz tükrö­zi a 70-es évek közepén kialakult enyhülés állapotát. Elértük azt ami elérhető, de az élet új kér­déseket is felvethet. Ezért to­vábbi erőfeszítésekre van szükség, hogv megteremtsük az európai biztonság és együttműködés rend­szerét. Jövendő munkánk egyik döntő célja lesz a politikai eny­hülésnek a katonai téren megle­vő feszültség csökkentésével való kiegészítése — hangsúlyozta Zsivkov. A BKP Központi Bi­zottságának első titkára a bolgár nép nevében köszönetét mondott Európa, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada népeinek, a politikusoknak, az államférfiak­nak és a közéleti személyiségek­nek, a tudomány, a kultúra kép­viselőinek. az üzleti köröknek, minden jóakaratú embernek, mindazoknak, akik elősegítették az értekezlet összehívását és akik­nek nevében aláírják a történel­mi jelentőségű dokumentumokat. Ezután Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK kül­döttségének vezetője szó­lalt fel. Beszédében a többi között kije­lentette: „A Német Demokratikus Köz­társaság megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres befe­jezését. A közösen elfogadott zá­ródokumentummal teljes mérték­ben egyetértünk Szimbolikus je­lentőséget tulajdonítunk annak, hogy az európai államok, vala­mint az Egyesült Államok és Ka­nada első értekezletére éppen 30 évvel azután került sor, hogv Európa népei a Szovjetunió és a Hitler-ellenes koalíció többi álla­ma révén felszabadultak a hitleri fasizmus alól, A Német Demokratikus Köz­társaság. mint a szocialista kö­zösség elválaszthatatlan része, eredményesen járult hozzá a biz­tonsági konferencia sikeres befe­jezéséhez. Az értekezlet ellent­mondásoktól nem mentes alaku­lása folyamán az NDK bebizonyí­totta, hogy tevékenységét a béke és az enyhülés iránti érdekeltség hatja át, s az európai béke szem­pontjából stabilizáló tényezőt képvisel. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az értekezlet .".áj ‘ iok'-----— t uma összmrgban van a N i e Demokratikus Köztársaság alap­vető érdekeivel és külpolitikai céljaival. Azoknak a Keserű a* pasztalatoknak a nhtokában, amelyeket a német földről '.tó­dult két pusztító világháborúi, vont le, a Némer. Demokratikus Köztársaság elsői , ndű kötelessé­gének tartja, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európai béke és biztonság tart« ;sa tétele érdekében. Éppen ezéic all ttr V nyunk megállapítja: A Német . Demokratikus Köztársaság olyan külpolitikát folytat, amely a szo­cializmust, a békét és a népek kö­zötti megértést szolgálja.” „A történelem tanulságait és az európai politika jelenlegi köve­telményeit tekintve, meghatározó jelentősége van a határok sérthe­tetlenségét szavatoló elvnek. Az európai államok biztonsága a múltban és a jelenben egyaránt el­sősorban határaik biztonsága volt és marad. A határok sérthetet­lenségének szavatolása továbbra is próbaköve annak, hogy egy po­litika valóban a békét és ezzel az emberiség érdekeit szolgálja-e vagy sem.” „A Német Demokratikus Köz­társaság valamennyi állammal kész békésen együttműködni a gazdaság, a tudomány, a techni­ka. az oktatás, a kultúra és a sport területén. Ugyanakkor aggoda­lommal látjuk, hogy a jól fejlődő politikai enyhülés mögött elmá- rad a katonai enyhülés. A fegy­verkezés folytatása veszélyeztet­heti a politikai enyhülés terén oly nehezen elért eredményeket. A Német Demokratikus Köztár­saság úgy véli, hogy a leszerelés és a fegyverkezés korlátozása te­rén olyan határozott és hatékony intézkedésekre van szükség, ame­lyek valamennyi fél érdekeit szol­gálják. s egyik felet sem juttatják egyoldalú előnyökhöz. E téren ké­szek vagyunk tevékenyen és 'al­kotóan együttműködni. * A délutáni ülésen Olaszország, Svájc és a Német Szövetségi Köz­társaság képviselőjének felszóla­lása hangzott el még. Az ülés ma­gyar idő szerint háromnegyed öt­kor zárult. A konferencia csütörtökön reg­gel 9.30 órakor (helyi idő) foly­tatja munkáját. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom