Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

i\

,

1975. július 20. • PETŐFI NEPE • 3

Baján felkészültek a folklórfesztiválra

Az ötödik Duna menti folklőrfesztivál a hagyományokhoz híven az idén is a folyó áltat összekötött országok népi kultúrája reprezentatív seregszemléjének ígérkezik.

A közönség változatlan érdeklődésének homlokterében dolgoznak az előkészületeken mindkét rendező városban: Baján és Kalocsán.

A csütörtöki ünnepélyes megnyitóig már csak néhány nap áll 4» szervezők rendelkezésére. Kincses Ferencet, a Bajai Városi. Tanácsi elnökét arra kédttük, válaszoljon néhány kérdésünkre a 11 nemzetközi rangú rendezvénysorozat bajai előkészületeiről.

— A város az eddigi feszti- ; válókon minden esetben vezető I szerepet ijátszott. Miként ítéli

meg elnök elvtárs az eddigi találkozókat?

— Az igazán átgondolt és jól szervezett rendezvénysorozatot véleményem szerint négy évvel ezelőtt, a harmadik fesztiválon si: került először megvalósítani. A i jelenlegi ötödik folklórfesztivál ! már letisztulva jelzi a rendező- szervek törekvéseit. Egyfelől ki ! kell elégítenünk a nagyközönség i igényeit a látványos, zenés, táncos népi műsorok iránt. Ezt a ; különféle hazai és külföldi együt- i tesek fellépései valósítják meg.

S A találkozókhoz szorosan hozzá- ; tartozik az a lényegi tartalom,

; amelyet a fesztivál alkalmával i rendezett tanácskozások bontanak j ki: gondolok itt az írók, költők által megvitatott folklór és a | magyar líra közötti kapcsolatra, j vagy a Duna menti népek nép- | rajzi mozgalmairól rendezendő eszmecserékre. A megjelenési forma népszerűsége itt kapcsolódik a tartalom komolyságához, j Ugyanez mondható el a népdal- körök találkozójáról és az e témához csatlakozó megbeszélésekről is.

— Az idei folklórfesztivál tehát bemutatkozó és elemző rendezvények összhangját adja?

— Igen. A fellépő csoportok nem csupán versenyeznek, hanem tartalmi hatást is gyakorolnak egymásra. Ez nagyon fontos dolog. A legutóbb például a Népek barátsága-díjat elnyert Bácska Együttes különböző községeknek a csoportjait egyesíti. Sikerük mintegy szimbolizálta azokat a kapcsolatokat, amelyek a fesztivál résztvevői között keletkeznek a fellépések során, a menettánctól a gálaest hangula- .táig.

— Bizonyos mértékben csökkentek a programok. Tudatos törekvéseket láthatunk ebben?

— Ügy véljük, felesleges túlzsúfolni a rendelkezésünkre álló időt. A lehetőségek józan mérlegelése nyomán sok apróbb, nem is méltóképpen megrendezhető kiállítást kiiktattunk. Az eredmény: úgy véljük összefogottab- bá vált a fesztivál négynapos programja.

— Melyek a Baján vendégeskedő együttesek?

Hét népi tánccsoportot látunk vendégül. A hercegszántói- akon kívül a zempléni és a hosz- sz'úhegyi táncosok a hazai csoportok, a külföldiek pedig a Krím félszigetről, a Vajdaságból, Csehszlovákiából és Bulgáriából érkeznek. A meghívott nyolc magyar népdalkör a mozgalom legjobb együttesei.

— Miként alakul a fesztivál programja Baján?

— Július 25-én délelőtt 10 órakor a művelődési központban rendezik meg a népdalkörök országos találkozóját, melynek gálaestjét este 8 órakor tekintheti meg a közönség. Szombaton,

26-án a víziszínpadon a tánc- együttesek versenybemutatóját, vasárnap este 8 órakor pedig a Bácska Együttes „Jeles napok” címmel Bács-Kiskun megyei népi játékokból szerkesztett műsorát tekinthetik meg az érdeklődők.

Az említett tanácskozások: 24- én csütörtökön a folklór és a magyar líra, illetve a mai magyar líra, 25-én, pénteken a Duna menti népek néprajzi mozgalmai ; s 26-án, szombaton a Kórusok Országos Tanácsának parasztzenekari bizottsága vitatja meg a népdalkörök bemutatóját.

— Végezetül egy utolsó kérdés: miként állnak az előkészületek:

— Csak a „címszereplő” Duna okoz gondot. A magas vízállás ugyanis fenyegeti a víziszínpadi műsort. Kedden délelőtt bizottság dönti el, meg tudjuk-e rendezni a bemutatókat a Sugovica- parton, avagy a művelődési központ színháztermét kell igényije venni. Én Sugovica-párti vagyok. Az előkészületek befejeződtek, várjuk a vendégeket és a közönséget. Szeretnénk, ha az ötödik Duna menti folklórfesztivál szebb lenne, mint az eddigiek, és öregbítené a megye és a város hírnevét.

Pavlovits Miklós

Kiskunsági pásztor- és lovasnapok

Immár nyolcadszor rendezik I meg a Dömsöd határában levő i Kiskunsági Állami Gazdaság j apajpusztai kerületében a kis- I kunsági pásztor- és lovasnapo- ' kát.

Az idei rendezvénysorozat

i. azért is érdemel nagyobb figyelmet, mert Apajpuszta 1975. január 1-től a kecskeméti közpon- j tú Kiskunsági Nemzeti Parkhoz : -tartozik. A nemzetközi lovasversenyt előkészítő intéző bizottságnak tagja a nemzeti park képviselője is. titkára pedig Fülöp Sándor, a lovas hajtóvilágbajnok.

A szervező a budapesti Honvéd Sportegyesület. Eddig 55 versenyző jelentette be részvételét, köztük cseh, bolgár és német lovasok. A megyéből a fogatversenyen részt vesz a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin,, a solti Szik• Az apajpusztai ménes.

ra, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, valamint a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet.

A Kiskunsági Nemzeti Park vezetői támogatják a pásztor- és lovashagyományak ápolását, amely beleilleszkedik az ismeret- terjesztő programba. Emellett szórakozást' is nyújt. A nemzeti1 park vándordíját'-'18 alapitótt, amelyet a legjobb eredményt elért gazdaság kap majd.

A program tükrözi a törekvést, vagyis a lótenyészési hagyományok ápolását. Július 26-án lesz a négyesfogatok nemzetközi terepversenye. ezt követi a kettesfogatok minősítő versenye és' a nemzetközi díjugratás. Délután az úttörőlovasok bemutatója következik. Bizonyára érdeklődéssel figyelik majd a lovasfutbállt a résztvevők. Másnap, július

27-én a négyesfogatok nemzetközi hajtóbajnokságának akadály- versenye, nemzetközi díjugratás, a csikósok bemutatója szórakoztatja a közönséget, ezenkívül sok egyéb pásztorrendezvény.

Az elmúlt esztendőben mintegy 25 ezren vettek részt a kiskunsági pásztor- és lovasnapokon, az idén legalább 35 ezer érdeklődőre számítanak.

Milyen gépellátásra számíthatnak a gazdaságok

Beszélgetés az AGROKER igazgatójával

Pálfy Pált, az AGROKER igazgatóját kértük, tájékoztassa olvasóinkat a gép- és alkatrész- ellátás helyzetéről.

— Kombájnokból, aratógépekből van elegendő — mondotta. — Az SZK—5-ös kombájnok iránti kereslet nőtt azáltal, hogy ötvenezer forintos vásárlási utalványt adunk. Traktorokból nincs választék, csak néhány MTZ—50- es, valamint Rába-Mann 245 lóerős gép van. Ez utóbbiból az év végéig összesein 10 érkezik, sajnos a hozzávaló munkagépek még nem készültek el. E nagy erőgéphez használható legfontosabb talajművelő eszközök előreláthatólag októberig megérkeznek.

— Az elmúlt hetekben javult-e az alkatrészellátás?

— Az úgynevezett hiányalkatrészeket a központi ügyeleti szolgálatnál lehet beszerezni. A napokban egymás után érkeznek az alkatrészekkel megrakott szovjet kamionok. A hazai mezőgépgyárak is elkezdték néhány hiányzó alkatrész gyártását. Legnagyobb gondot az SZK—4-es kombájnok ékszíjhiánya okozza. A szigetcsépi Lenin Tsz gyártja. Gyönge minőségű, egy-két órás használat után szétszakad. Ráadásul naponta csupán kétszáz darabot készítenek az országban levő összes ilyen típusú kombájnokhoz. Nemrég intézkedés történt a minőség javítására, és a meny- nyiség növelésére. Szükségmegoldásként az SZK—5-ös ékszíját fél lehet használni; de ehhez az SZK—4es kombájnon apró átalakítást kell végezni.

— A gyors szállítás most az aratáskor is fontos, ősszel viszont a betakarítás csúcsidejében döntő. Az igények és az ellátás összhangban van-e a szállítójárművekből?

— A keresletet nem tudjuk kielégíteni. Főként 6,5 tonnás pótkocsikból és rendfelszedő pótkocsiból érkezett kevés. Ezekből csak jövőre számíthatunk elegendőre.

— AfZ L eddig lefiullotf. sok csapadék .ipáatt az idén nem sok gazdaságban öntöznek. A korszerű öntözőgépek iránt van-e kereslet?

— Kevesebb, mint az elmúlt esztendőben, s ez is eredményezi, hogy nagyon sok önjáró és vontatott kivitelű berendezés van raktárainkban. Jövőre több CK—100 típusú, vontatható, körforgó öntözőberendezést kapunk, amely az egyik legkorszerűbb.

— Az őszi betakarító, talajművelő és vetőgépekből milyen a választék?

— A szálastakarmány betakarítására alkalmas NDK-gépekből minden igényt ki tudunk elégíteni. Reméljük, hogy a burgonyaszedő gépek is megérkeznek a cseh és NDK mezőgépgyáraktól augusztus végére. Fű- szerpaprika- és zöldbab-betaka- rító kombájn most is van és lesz is elegendő. Kombájnadapterekből sincs hiány. A cukorrépabetakarító gépeket már átadtuk

m SZK—5-ös kombájnokból elegendő van a megyei AGROKER- nél.

• Az idén jobb minőségű anyagból készültek a szekszárdi egy- és hatsoros cukorrépabetakarító gépek.

1 Halmokban állnak az öntözőberendezések. (Szilágyi Mihály felvételei.)

a megrendelőknek. a szovjet KSZ—6-osakat is, amely teljesítményével és tartósságával felülmúlja a nyugati gyártmányú hatsoros betakarítókat. A MEZŐGÉP szekszárdi -gyára szerint az idén már jó minőségű anyagból készítették az egy- és hatsoros cukorrépa-kombájnokat. s ezekből most is tudunk adni a gazdaságoknak.

Sajnos, a hiánycikkek száma sem kevés. Gondot okozhat őszszel például, hogy gabona-vetőgépből nem lesz elegendő. A gazdaságoknak a régi gépeket kell kijavítaniok és használni. Hasonló a helyzet a Lajta ekéket illetően, egyik típusból sincs készlet. A MEZŐGÉP hódmezővásárhelyi gyára az idén alig szállított szervestrágyaszóró kocsikat, pedig sokan keresik, mivel a drága műtrágya miatt a saervestrágya-felhasználás egyre növekszik.

Nem mondhatom, hogy gond nélküli hónapok elé nézünk, de a gazdaságoknál, valamint az AGROKER-nél levő eszközökkel, gépekkel elvégezhetők az őszi munkák. A jövőben, a biztonságos termelés érdekében korábban kell „ébredniük” megrendelőinknek is, mert ha az év végéig bejelentik igényüket, biztosan megkapják a kért gépeket, s nem kell az utolsó pillanatban kapkodni — mondotta befejezésül Pálfy Pál. Cs. I.

M ire jó a hobbykert, a hét- végi telek, a birtok?

Mielőtt válaszolgatnánk, gyorsan szögezzük le. hogy az utóbbi időben mind gyakrabban „birtok” néven tisztéit kiskert, hob- byföld sem anyagi-erkölcsi, sem osztályszempontból nem vehető egy kalap alá a valamikori, csakugyan nagybetűs BIRTOK-kal. Azon a régin népelnyomók hatalma nyugodott, ezen a mai birtokon meg egy család próbál elbírni a 100—200 négyszögöllel.

Erkölcstelen tartalom legföljebb akkor tapad ehhez a birtokhoz, ha gazdája — mondjuk — nem győzte kivárni, míg a rá- valóért mégdolgozik, s olyan fondorlatokhoz folyamodott,

amik miatt a kacsalábon forgolódó víkendházban is nyugtalanok az álmai. „Kölcsönvett” KÖZTULAJDON feliratú kasszából, üzletelt a telkekkel, „kiskapun” slisszolt el a törvény paragrafusai mellett, hogy neki három- szor-négyszer akkora, valóban kisbirtpka ragadjon össze, esetleg három-négy országrészben elosztva, mint amennyi a közerkölcs, s a rendeletek szerint is illő. . No de nem a csúnya kivételekről akarunk szót ejteni.

Hanem arról a vidám ironikus

zöngével ' emlegetett birtokról, ahová hétvégeken, nyári szabadság alatt ezrek és ezrek szállnak ki manapság. Erre vonatkozólag tettük fel a kérdést: mire jó? Mert hogy egyre többen belesze- relmesednek ebbe az újfajta birtokosságba.

— Hej, öregem, de jól kikapáltam magam a birtokon! — nyújtózkodnak hétfőnként a kis- kerttulajdonosok — összeszerelvén a betonpanelt, lerakván a dolgozatfüzet-köteget a tanáriban, a napi posta beiktatása után. egy fárasztó tárgyalás végén, lazításként a tervezőasztalnál, avagy pont agrárszakem- , berek értekezletének szünetében.

A miből látjuk — s egyéb- ként is tudjuk —, hogy e birtokosság nincs foglalkozáshoz, társadalmi réteghez kötve.

„... De jól kikapáltam magam!” — mondják majdhogynem ábrándos mosollyal. S míg csontjukat, inukat ropogtatva izomlá?ra panaszkodnak, tündökölnek a boldogságtól. Hát erre jó a birtok? Erre is.

— Te, ilyen ragyogó az őszibarackom! — mutatja a másik a birtokon termesztett gyümölcs formáját is összeborított öblösí- tett két tenyerével, s olyan áhítattal, mintha a szívét tartaná oda ismerősének, aki szintén hobbykertes.

— Sajnos, én nem boldogulok az enyémmel, — ellenben a virágaim! Azt látnod kell.

—r Okvetlen arra kerülök szombaton ... Majd elviszem neked a

vegyszerek dobozait. Tudod, mit összeolvastam, míg kitanulmányoztam az optimális hatású permetezőszereket a barackhoz.

Tehát erre is jó a birtok. Szórakozva ismerkedni a „földműveléssel”. Búvárkodni. Vitatkozni metszési módszeren, műtrágyaadagon. Tanácsot adni, mikor kell szőlőt permetezni lisztharmat, illetve peronoszpóra ellen.

— Nem tudod, hol vehetnék jutányos áron kerítéslécet? — könyököl a szomszéd birtokos már kész drótkerítésére a hobby- telkes. És megindul a készséges tájékoztatás, eszmecsere, most már nem pusztán a deszka beszerzésről, hanem arról is, van-e hozzá elég szerszáma a birtoktársnak. Meg. hogv természetesen segíteni fog az oszlopbeállításban, mert az nagyon fontos és neki már gyakorlata van benne... Meg hát a gyerekek is élnek- halnak ilyen munkáért.

Ez is együttjár a kiskertje tel.

— Ha hiszed, ha nem, a kislányomat a birtokból stafírungo- zom fel az egyetemre. Epremet, meggyemet kápéra azonnal átvette a csemegeüzlet zöldségrészlege. Sóskát, zöldborsót adtam el a házban ... Mindenütt két kézzel kaptak rajta.

Itt is mindenki nyert a birtokon.

— Nézd, hogy feltört a tenyerem. Az asszonypajtás már két sor után nyafogott, pedig pa- rasztlány volt, helyette is kapáltam. Mondtam, menjen a madárkáihoz. Rettentő boldog, mert sikerült odaszoktam egy rigót. Most azon izgul, hogy a madár a párját is odacsalja aZ etetőhöz ... Már a hangjukat is ismeri. Fütyülhet öt rigó is, az „övét” meg tudja különböztetni mindtől.

— Az én feleségemnek se a munka tetszik a hobbyn. Örökké szervezkedik a szomszédasszonyokkal halászléfőzésre, szalonnasütésre ... Nem mondom, igazán jó összejönni... Csak hát a vállam. Tizenegyedszer permeteztem a szőlőt a sok eső után. Sajnos, mégis lemondhatok róla. Tudod, a peronosz...

U át igen, kebelbeli így is J-J- megérti: peronosz.

A kertszomszéd, a telekszomszéd, a szomszéd birtokos.

Szomszéd-e csak megközelítőleg sok bérházban a szomszéd, akivel évek óta csupán elmegyünk egymás mellett, mert kezdetben morogtunk — ha nem vakkantottunk — valami köszönésfélét egymásnak, de, hogy az egész olyan kelletlenül történt azt is abbahagytuk? Pedig csak egy fal választ el bennünket. A városi betonrengetegben, több száz lakásos kő-kasokban, ugye, így el tudunk idegenedni embertársainktól. Akikkel annyit tülekedünk a buszon, bevásárláskor munka után. Akik hozzánk hasonlóan kivannak a munkahelyi — nem munkától, hanem — intrikáktól, könyökléstől, s éppen „elegük van” a láthatatlan betartásokból, a kiparírozásukra fordított feszültségekből ahhoz, hogy hazatérésük után begubózzanak. Kinek van kedve szomszédolni? Mikor ők is fenik fogukat a jó tévé-krimire. Hogy nézett rám az a nő. mikor egy kis petrezselyemzöldjét kértem kölcsön; pont az Aranyrablók mellől zavartam fel!

'Tehát a nagyvárosi nyüzsgés,

A tülekedés, zsúfoltság elől is menedék a birtok, a hétvégi ház. De hiszen alig van már olyan üdülőterület, ahol ne látnának egymás fazekába a szomszédok, annyira egymás hegyén-hátán épültek a kis lakok. Nem hogy a beszélgetés, de a horkolás, avagy éjszakai gyöngédség puha suttogásai is áthallatszanak. És a hobbyn. a telken, a kiskertben mégis szomszéd a szomszéd. Még akkor is. ha ezen-azon előbb-utóbb ösz- szekoccannak. Sőt, ezzel még igazibbá melegszik a kapcsolat.

Nem lehet egy cikk keretében kategorikus, pontokba szedett válaszokat adni a feltett kérdésre — Miért jó a hobby, a birtok? Egy-egy tétel is annyiféleképpen árnyalható, ahány birtokos van. Ügy érezni mégis, e néhány kis- kertgazda-típus igen elnagyolt vonásainak felrajzolása után, hogy a hobby telek, kiskert egyik fő vonzereje az emberek barát- koztatásában van. Még akkor is örülnünk kell e felfedezésnek, ha több a „kívülálló”, mint a hobbykertes. Hiszen ez az — úgy lehet anyagi tehetséggel összehozott jószomszédi viszony, az esetleg még „kebelbeliek”, egy kasztbavalók barátkozása, közeledése egymáshoz mégiscsak dolgozó emberek összemelegedése. Akiknek a száma öt-hat év óta alaposan megemelkedett, köztük kispénzű, de nagy családi kapcsolatokban erős,összetartó emberekkel. S míg azelőtt sokan szemérmesen, és indokolatlan lelkifurdalással igyekeztek takargatni birtokos voltukat, mert azért ezt is nem egyszer túl-ideologizálták. akik az átkos, erkölcstelen magántulajdon „visszahozását”, konzerválását vélték csak megtestesülni a hobbykert-mániában — most már nincs rajta mit „szégyellni”. A hobbyföldesek jó szomszédságának barátkoztató hatása túlsugár- zik a birtok léc- vagy sövénykerítésén. Rokonok barátok, ismerősök, városi házbeli szomszédok is kezdik érezni melegét.

■Esetleg még arra is „iskola”

*-J a kiskert-szomszédság, hogy nemritkán olyan apróságokon” múlik a nagyvárosi élettel — persze, nem törvényszerűen — együttjáró zárkózottság, önelszigetelődés — elidegenedés, már akik ezt érzik — feloldása, mint kis figyelmességek egymás iránt, húsz forint vagy egy gumislag kölcsönzése. Megosztani egy pompás halfogás örömét. Nem sajnál- - ni negyedórát, hogy megérdeklődjük a másiktól, hogy szolgál az egészsége, és megtoldani olyan banális reflexióval, ami saját hogylétünkről szól... Már ez is párbeszéd; híd az eddig egymást túlpartról, s netán gyanakodva méregető emberek között.

Tóth István