Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 18.

A HATÁROZATOK NYOMÁN

Javultak a nők munkakörülményei

A homokhátsági közös gazdaságok tagjainak 35 százaléka asszony és leány. Ebből következően a további előrehaladásban, a termelés fejlesztésében döntő szerepük van a szövetkezetek nőtagjainak. A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének nőbizottsága áttekintette az utóbbi esztendőben elért eredményeket. Az MSZMP Központi Bizottsága még 1970 februárjában határozatot hozott a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről. A határozat nyomán a kormány is intézkedett ebben a témában.

A szövetkezeti mozgalomban is fontos társadalompolitikai feladat a nők helyzetének további javítása. A szövetség nőbizottsága vizsgálta, miként vesznek részt az asszonyok, lányok a választott testületek munkájában. A fejlődés nemcsak a számszerű adatokban mérhető, hanem abban is, hogy a testületekben tevékenykedő nődolgozók többsége érti a feladatát, felismeri a hátrányos megkülönböztetést, ami a beosztásban, fizetésbe?!, munka- körülményekben jelentkezik, s egyúttal orvoslásra terjeszti azt a vezetőség, esetenként a közgyűlés elé. Fontos, hogy a nők megfelelő számban legyenek képviselve a vezetésben. E tekintetben még van tennivaló, hiszen számuk a vezetői létszám 10 százalékát sem éri el.

A nőpolitikái határozatok végrehajtásához tartozik a munka- körülmények javítása. Bár van javulás — számos szociális beruházást valósítottak meg a szövetkezetek —, de még mindig sok a kívánnivaló. A közös gazdaságokban a tavalyi statisztika szerint 13 dolgozó tagra jut egy öltözőszekrény, 55 személyre egy zuhanyozórózsa, és 33 emberre egy mosdótál.

Az elmúlt években az alapszabályban rögzített juttatásokon túlmenően is javultak a munkakörülmények. A szövetkezetek anyagi helyzetükhöz mérten segítik a többgyermekes családokat. a gyermeküket egyedül nevelő nőket és az időseket. Hozzájárulnak a gyermekintézmények fenntartásához, sőt több helyen a tanácsokkal közösen építettek óvodákat, bölcsődéket, szociális otthonokat. Ezek fenntartásához anyagilag is hozzájárulnak.

A folyamatos foglalkoztatottság érdekében olyan segédüzemágakat létesítettek, ahol nagy számban tudják foglalkoztani az asszonyokat, lányokat. A la- dánybenei Zrínyi Szakszövetkezet rádiótechnikai üzemében csak nők dolgoznak. Az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet szintén három ipari üzemmel kötött szerződést a nők foglalkoztatására. Lajosmizsén műanyagfeldolgozó üzemet létesített a Kossuth Szakszövetkezet.

A felsorolt helyeken az asszonyok, lányok kulturált körülmények között végzik munkájukat. Öltözők, mosdók, zuhanyozók állnak rendelkezésükre. Hasonlóképpen a korszerű állattenyésztő telepeken is épültek ilyen létesítmények. A közös gazdaságokban legtöbb helyen gondoskodnak a munkahelyre történő ki- és hazaszáLlításról, a kedvezményes étkeztetésről. Sok helyen a szabadban dolgozók részére melegedőket építettek, amelyek egyben ebédlők is.

A területi szövetség a honvédkórház szakorvosainak a közreműködésével megszervezte az elsősegély-tanfolyamot is.

Vizsgálták a nők részvételét a továbbképzésben, és az oktatásban. Ezt befolyásolja a 10—12 órás munkaidő, az otthoni, családi munkamegosztás. Ahhoz, hogy a mezőgazdaságban dolgozó asszonyokat, lányokat nagyobb mértékben be tudják vonni a tanulásba és továbbképzésbe, még sok a tennivalója a szövetkezetek vezetőségének. Hasonlóképpen a községi vezetésnek is javítani kell a szolgáltatásokat, könnyíteni a háztartási munkát.

Jelentős eredmény, hogy 1972- höz képest a szocialista munkaversenyben részt vevő nők száma megkétszereződött. Tavaly 40 brigád 528 taggal vett részt a mozgalomban. A női szocialista brigádok többsége kisegítő üzemágakban dolgozik.

Az utóbbi négy évben tehát az asszonyok, lányok helyzete sokat javult a közös gazdaságodban. A szövetség nőbizottsága fontos feladatként határozta meg a továbbképzés segítését, azon túl, hogy a munkakörülmények állandó javítása folyamatos feladat. A tennivalókkal kapcsolatban a nőbizottság, a szövetség közreműködésével, ajánlásokat készít, hogy a jó tapasztalatokat általánossá tegyék.

K. S.

Kutak helyett olajbánya

Az azerbajdzsáni kőolajmezők -bányászati jellegű kiaknázására a köztársaságban működő Olajipari Kutató- és Tervezőintézet

— más szakemberek bevonásával

— tervet dolgozott ki. Mi az új módszer lényege? Mit jelent a „bányászati jellegű” kiaknázás?

Ismeretes, hogy az olaj és a földgáz a mélyben fekszik, s a felettük levő (rétegek hatalmas nyomása alatt tör felszínre a furaton át. A nyomás azonban idővel csökken, sűrített levegő be- fúvásával igyekeznek fenntartani. Ez az úgynevezett kompresszoros kitermelés. Amikor a mozgató- erő végképpen kimerül, az olajkút „meghal”. Ám ez korántsem jelenti, hogy a lelőhelyről az ösz- szes olajat kitermelték. A jelenlegi módszerekkel a készletnek csak 30—50 százalékát lehet a felszínre hozni. Ezért volt fontos új kutak keresése.

Nos, a bányarendszerű kitermelés alig különbözik a szén- bányászattól. Tágas aknát mélyítenek. s vízszintes vágatokat készítenek a föld mélyében. Csakhogy amíg a szénbányában a vágatok magában a szénrétegben haladnak, itt az olajréteg alatt helyezkednek el. A felszínről készített furatokon keresztül az olaj az alsó vágatokban összegyűlik. . valóságos tavakat képez. Az aknán keresztül aztán a felszínre szivattyúzzák. A művelet szinte teljes egészében megvalósítható az ember közvetlen közreműködése nélkül. Az új módszer lehetővé teszi a lelőhelyek 80—90 százalékos kiaknázását. A bánya kiépítése Azerbajdzsánban kifizetődő, a költségek igen gyorsan megtérülnek. Már 1975- ben kiépül az első olajbánya.

(BUDAPRESS—APN)

Havonta

négyszázezer

forint

A Szabadság téri népművészeti mintaboltot az idegenek és a kecskemétiek is egyaránt megkedvelték, pedig a városban nem egyedül kínál népművészeti tárgyakat.

— Havi bevételűn^, meghaladja a 400 ezer forintot — mondta Almási László, az üzlet vezetője. — Itt a nyári csúcsforgalom és most még többre számítunk.

— A legnépszerűbb cikkek? — kérdeztük.

— A kalocsai hímzések és a palóc szőttesek, ttiéprrdűvészeiti tárgyak, de kedveltek a Bajai Háziipari Szövetkezet termékei is. Kerámiák közül a karcagiakat és a mezőtúriakat szeretik legjobban, de más áru sem marad a nyakunkon. Készletünk nem lehet több egymillió forintnál. így két hónap alatt teljesen kicserélődik. Az alagsorban bemutatótermünk van, most csak az egyik részét rendeztük be, a másikat előkészítjük az őszi átalakításra. Akkor szeretnénk már itt is kiszolgálni a vásárlóinkat. A bemutatóterem másik részében reprezentatív áruinkat állítjuk ki, a galérián egy kisebb árubemutatót is rendezünk. Az árubeszerzésre mi 'szerencsére nem panaszkodhatunk.

Sz. I.

ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ SZOLGÁLTATÁS

Negyvenezer falikutat gyárt a fajszi ÁFÉSZ • • ••

vasipari üzeme

Fejlődik a közművesítés. Falun és városon egyaránt mind több lakásba vezetik be a központi vízmű szolgáltatta egészséges ivóvizet. Országszerte igen kelendőek ezért a zománcozott fa- likutak. amikből évente több tízezer darabra van szükség.

A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára öntvényből egyelőre nem gyárt zománcozott falikutat. A Fajszi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vasipari szolgáltató üzeme vállalkozott arra. hogv a családi otthonok és közületek számára lemezből zománcozott fali—

• Lénárt Lajos alakítja a forgópadon a falikút kiöntő medencéjét.

V Pata Sándor az ÁFÉSZ párttitkára és Kocsis Gáspár, a szövetkezet egyik

alapító tagja hegesztik a falikutat.

kutat készítsen. Ez évben 40 ezer ilyen szerelvény hagyja el a fajszi üzemet, amelynek idei termelési terve 12—13 millió forint.

A fajszi ÁFÉSZ szolgáltató üzeme eddig a bonyhádi zománe- árugyárba szállította a vaslemezből formált falikutakat zománcozásra. Az idén azonban elkészül a saját zománcozó] a és megszűnik a félkész termék ide-oda szállítása. Minden munkát helyben végeznek el az ÁFÉSZ vasipari dolgozói.

Ugyanitt fémnyomó gépeket is felállítottak. Ezek segítségével csilláralkatrészeket sajtolnak. A székesfehérvári finommechanikai műveknek pedig év végéig 90 ezer darab terménydarálóhoz készítik el a zárófedelet.

K. A.

1: lliiillilllliili

VANÍLIA ÉS CSOKOLÁDÉ

A sikkasztó postás

• Az idén fejeződik be a Sasad MG Tsz irányítása alá tartozó törökbálinti Budatej Üzemének építése. Az üzemben a dán jégkrém- készítő automatasoron megkezdődött a vanília és csokoládé ízű jégkrém gyártása. Évi 60 millió darab, változatos ízű jégkrém szerepel a gyártási programban.

Aligha férhet kétség a közmondás igazságához, amely szerint alkalom szüli a tolvajt. Tegyük hozzá azonban, hogy a sik- kasztót is. Számtalan bűnügyet ismertettünk már e hasábokon, amelyekből az derült ki, hogy a vádlottak padjára került tettes felismerve, majd kihasználva a „kedvező” alkalmat, több ezer, esetleg, tíz-, vagy százezer forintot sikkasztott, jelentős mennyiségű árut lopott,! építőanyagot hordott el.

Az a bűnügy, amelyben a közelmúlt napokban hozott ítéletet a Kalocsai Járásbíróság — nem nagy ügy. Mindössze alig harmincezer forintot sikkasztott Máté Sándor, a kalocsai postahivatal volt kézbesítője. A most 29 éves fiatalembernek az esetében nem nehéz megtalálni, majd nyomon követni azokat a mozzanatokat. „kihagyásokat”, amelyek elindították az oly sokszor emlegetett lejtőn. Kétségtelenül ott kezdődött, hogv nem tanult semmiféle szakmát, mesterséget, s mint alkalrói és segédmunkás kereste a helyét, s amikor 1968- ban a kalocsai postához került, úgy nézett ki. hogv meg is találta. Alaposabb környezeti felmérés eredményeként lehetne azt is megállapítani, hogy miért és mikor kezdett inni. Annyi kétségtelen. hogy 1970-ben ittas jármű- vezetés miatt már összeütközésbe került a törvényekkel. Pénz- büntetést kapott.

Említettük, hogy úgy nézett ki: a postánál megtalálta a neki való foglalkozást. Elvégezte a kézbesítői tanfolyamot és a munkahelyi vezetők véleménye szerint „hosz- szabb ideig jól ellátta munkakörét”. Tavaly azonban már nem egyszer előfordult, hogy mire elvégezte a napi munkáját, ittasan jelent meg a postán. Eleinte a címzettek látták vendégül, kínálták különféle italokkal, de később ezek már kevésnek bizonyultak. s ő maga tért be az italboltokba. A kétezer forint fizetésből viszont aligha csíphetett le annyit — családja is van —, hogy kielégíthette volna szomjúságát. Az orvosszakértői vélemény szerint Máté Sándor, idült alkoholistává vált, s a szenvedély ösztönzésére ráébredt arra, hogy az alkalom, a pénz ott lapul a táskájában.

Az italozáson túl másik szenvedélye is volt a postásnak: az autó. Azon i^em töprengett egy

pillanatig sem. hogy mint idült ' alkoholista, hogyan fog a volán íj mellé ülni. Gátlástalansága, a | küldemények elsikkasztása tekin- jj tétében odáig fajult, hogy írás- ! tudatlan öregasszonyt csapott be, j elsikkasztotta egy másiktól a ne- | hezen várt gyermektartási díjat, J Feladatai közé tartozott a televí- i zió előfizetési díjainak a besze- j dése is. Az említett hónapokban |,

— tavaly májusban és júniusban !

— ez az összeg Máté Sándor kör- ; zetében 7600 forint volt. amit el- | sikkasztott. Ebből a: pénzből vett j magának egy használt autót!

Módszerei közé tartozott az ok- I irathamisítás is. Egy alkalom- 1; mai például 100 forintot kézbe- : sített H. J. kalocsai lakosnak, aki jjij a pénzt szabályszerűen átvette, a íj nyugtát aláírta. Nos, a postás az | átvételi elismervényen a 100-as |1 elé egv kilencest írt és kijavítot- p ta a szöveget is. Más alkalommal j egy 400 forintos utalvánnyal járt j el hasonló módon: kilencest írt elé. Ügy látszik, hogy a kilen- ! eest tartotta szerencseszámnak, : Egy darabig valóban szerencséje is volt. A postán ugyanis, amikor munkája végeztével elszámolt, a 9100, illetve a 9400 forin- j tokát számolta el, így mindkét esetben 9—9 ezer forint „haszna” keletkezett Máté Sándornak. De a dolog kezdett gyanús lenni, s j hamarosan rájöttek a manipulációra. Két hónap alatt Máté Sándor összesen 29 610 forintot sikkasztott, amiből még közel ezer forint nem térült meg. I

A bíróság Máté Sándort egy | rendbeli, folytatólagosan és magánokirat-hamisítással elkövetett il sikkasztás miatt egyévi és két- hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell végrehajtani. Ugyanakkor kötelezte kétezer forint pénzbüntetés megfizetésére, két évre eltiltotta a köz- j| ügyek gyakorlásától és kényszerelvonó kezelésre utasította. Az | Ítélet kiszabásánál súlyosbító körülményként vette figyelembe a j| büntető tanács azt, hogy Máté cselekményeit a társadalmi tulajdon sérelmére követte el (a feladott pénzekért a posta felelősséggel tartozik), mint hivatalos személy. Ezzel a magatartásával a postával szembeni bizalom megrendítéséhez járult hozzá. Enyhítő tényező volt viszont beismerő, megbánó, vallomása, nős. családos állapota. Az ítélet még nem jogerős.

G. S.

>

A takarítóasszony szíve

A takarítóasszony régóta „haragban van” a házzal. Mondhatni, mióta az egyemeletes tár- sasiakban született gyerekek iskolába kezdtek járni. Tehát régóta, hiszen e „bűnös” nebulók egyike már férjhez ment, az Éva egyetemista, Gábor harmadik éve szakmunkás, Karesz az idén érettségizett. Egy kisfiú van csupán — Karesz öccse —, aki szemetelő, falra firkáló korszakát éli, képviselvén a „jogfolytonosságot” a takarítónéni „bűnügyi nyilvántartásában”.

Mi tagadás, hogy a többiek, akik elég rég kinőtték rongáló, lépcsőház-maszatoló, vakolatcsorbító, ablakkiverő szenvedélyüket, bizony jót nyűttek Bo- korné idegzetén. A végén már örökös volt a morgás, szidás, ripakodás. átkozódús a ház tisztasági biztosa és a neveletlen ifjúság kapcsolatában,

Szinte az ádáz fenekedés vált a két „fél” életformájává, mihelyst hang- és látóközeibe kerültek egymásai. Mert aztán az elrugaszkodott kölykök se mentek a szomszédba, míg művészi fokúvá fejlesztették feleselő képességüket.

Míg aztán Bokorné legenyhébb. ámbár szívből jövő óhaja is ez lett.

— Ö. hogy törjön ki kezetek, lábatok — életem meg- rontói!

S eljutott szegény asszony abba a stádiumba, hogy végül már a szülőknek is csak oda- dörmögött valami érthetetlent köszönés fejében; De jó ideje már ezt se. Bizonyára eljutott érzelmi logikájában odáig, hogy ahol ilyen kötözni valók a gyerekek, ott a papák, mamák is ludasok a fiatalság el- fajzásában.

Bekövetkezett hát a teljes elhidegülés állapota. Bokorné most már egyformán ostorozott gyereket, felnőttet, s még egy cigarettacsikk is kihozta öt a sodrából, ha ilyen a söprűjébe akadt a lépcsőn. Fennhangon szórta az áldásit mindenkire, aki csak létezett a házban. A Köszönést meg se hallotta, így a lakók is elhagyták. Ügy sompolyogtak el mellette reggelenként, mintha várnák, mikor kell vesszőseprűje elől félre- ugrani, ha netán derékon akarna hajintani valakit.

Megválni egyik fél sem akart a másiktól, hiszen Bokoménak is kell az a kis pénz az IKV- lól, s ezt népi is akarta tőle senki elvenni —, a ház népe pedig örült, hogy van valaki, aki mégiscsak rendben tartja a portát.

Hanem tegnap reggel csoda történt.

Megy le a legkorábban kelő első emeleti ingázó, s mit lát. Olt áll Bokorné — illetve a „takarítóasszony”, mert a jégkorszak beállta óta csak így emlegetik — a lépcső alján. Két kézzel kapaszkodik söprűje gircses-görcsös nyelébe, mint mikor a bőgős bánatában átöleli hangszerének nyakát, és rí, zokog, de annyira, hogy még a válla is rázkódik belé.

Fodor, a kakasokkal ébredő előbb megtorpan, majd óvatosan rakosgatja lentebb és lentebb lábát a fokokon. Mi rombolást talált már megint az asszony, ami ennyire kiborította? Az egyszem kisgyerek, a másodikos Zsolti egymagában aligha képes már annyi csínytevésre, mint a megembe- resedett elődök.

Na, ebből lesz hadd-el-hadd! Ha számított is a legrosszabbra, csak megesett a szíve a keservesen síró, szürke hajú Bükömén. Éppen megáll mellette, hogy vigasztalja, nyugtassa.

— Ne vegye annyira a szívére. A gyerekek már ilyenek — csitítja, bár a zaklatottság okát nem is tudja még.

S ekkor következett el a csodák csodája. Bokorné felemelte két összemarkolt, vastageres, szárazzá cserepesedett kezére borult arcát, s a könnyekkel szétmázolt szurtosság mögül először némán pislogott, intett a legeslegelső lépcsőfokra.

Fodor első pillantásra csak azt vette ki a félhomályban, hogy a szürke kő meresmere- vül be van írva krétával. Már- már újabb szókat . keresett, hogy hát ezért igazán nem érdemes annyira nekibúsulni, mikorra értelmes szöveggé változott a firka. Nem is ment nehezen, hiszen legalább tízcentis betűkből állt az írás. Ezt olvasta.

„10 000 puszi anyunak, apunak. Nagyon vártunk, nagyon örülünk. Zsolti.”

— Hát tessék mondani... Ki gondolta volna erről a pernahajderről? —* mutatott az üdvözlésre Bokorné, s alig tudta kimondani, úgy csukladozott a sírástól.

... Ehhez tudni kell, hogy

másfél hete autóbaleset érte az egész L.-családot Budapesten. Vasárnapra mentek föl — szülők, s a két fiú —, s egy útkereszteződésben két másik gépkocsival összeszaladtak. Zsoltinak, Karesznak, a sokkos rémületen kívül alig esett baja, őket másnap kiengedték a kórházból. Anya, apa azonban majd két napig feküdt eszméletlenül. Szem-, arcsérülés, bordatörés, agyrázkódás, meg mi minden volt, hiszen az égő autóból épp hogy ki tudta szabadítani övéit az apa, aztán összeesett.

Még nem gyógyultak meg teljesen, de tegnapelőtt este már hazahozhatták a szülőket is a kórházból. A gyerekek már előbb hazajöttek — nagymamájukhoz.

A kis Zsolti a lépcsőre „öntötte ki” határtalan örömét.

Bokorné is csak lecsillapodott. Dologhoz látott. Azt az első lépcsőfokot a puszta kezével tisztogatta meg. Ne csúfítsa még porszem se azt az istenhozott-at.

Tóth István