Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
4 9 PETŐFI NEPE • 1975. július 17. A LEGFŐBB FELADAT Elmozdulni a holtpontról Megyénkben régi hagyományai vannak a juhtenyésztésnek. Az összes rét és legelőterület, —■ amely megközelíti a 140 ezer hektárt —, mintegy fele javítás nélkül csak juhtar- tással hasznosítható gazdaságosan. Nem szabad figyelmen kívül hagyni — még a korszerű juhtenyésztés viszonyai között sem más lehetőségeket. Tavasztól—őszig a betakarított táblák tarlóit, út- és erdöszéleket, amelyek költségek nélkül takarmányt adnak. t A jó adottságok ellenére az elmúlt esztendőkben a megye juhállománya jelentősen csökkent, minőségileg leromlott, mivel a közgazdasági szabályozók nem a tenyésztői munkát segítették, hanem a spekulatív gazdálkodást. A húsbárány- értékesítés kedvező volta miatt az üzemekben teljesen háttérbe szorult a tenyészanyag-utánpótlás. Emiatt a IV. ötéves terv célkitűzései nem valósultak meg ebben az ágazatban. KILENC NAGYBERUHÁZÁS A gyorsabb kivitelezés ösztönzése Érdemes összefogni Tíz év alatt a megye juhállománya a felére csökkent, és alig haladja meg a kétszázezer darabot. Legszembetűnőbb ez a jelenség az állami gazdaságokban, valamint, a szövetkezeti üzemekben. Kisebb a csökkenés a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt évek során a juhtartó épületek megóvására sem fordítottak megfelelő gondot. összegezve a juhtartás helyzetét. megállapíthatjuk, hogy számos intézkedés szükséges ahhoz, hogy ez az ágazat ismét fejlődésnek induljon. Ehhez a gazdasági alapot megteremtette a kormány erre vonatkozó határozata, további előrelépést jelent, hogy 1976. január 1-től felemelik a gyapjú árát. A jelenlegi holtpontról csak úgy lehet kimozdulni, ha a gazdaságok összefognak. A (,sepre- gető” birkatartás kora lejárt. Iparszerűvé kell tennünk a juhtenyésztést is. Ehhez nagy anyaállományra van szükség, amit csak társulással lehet létrehozni. A Homokhátságon, ahol kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodnak — egyébként itt. van a legkisebb állomán.vcsökke nés — érdemes bázisgazdaságokat létrehozni. Itt nagyobb az állomány, régebbiek ai tenyésztési hagyományok. Célszerű lenne például Lajosmizse. Kunszent- miklós. Kiskunfélegyháza, Fü- löpszállás. Akasztó. Harkakötöny, Homokmégy, és Rém körzetében ilyen összefogást létrehozni. Harkakötöny környékén mar történtek kezdeményezések. A rémi Dózsa Tenuelőszövel- kezet még 1971-ben ifjúsági klubot létesített. A klub négyéves működése jól bizonyítja: a gazdaság vezetőinek kezdeményezése helyes volt. Megoldották a fiatalok nevelését, oktal ásót, szórakozását. Működése óta- sokan léptek be az ifjabb korosztály ból a közös gazdaságba. Ezt látva határozta el a termelőszövetkezet .párt- és gazdasági vezetése, hogy az agrár- szakemberek, valamim az asszonyok, lányok részére is külön klubot létesít. A gazdaságban több mint harminc agrárszakember szakmai továbbfejlődését, szórakozását ily módon akarják megoldani. A szövetkezeti asszonyoknak is régi igényük egy olyan helyiség berendezése, ahol megtalálják szórakozásukat, kézimunkázhatnak, kicserélhetik tapasztalataikat. Egy használaton kívüli gazdasági épületből 200 ezer forint beruházással nemrég kél klubhelyiséget alakítottak ki. A nagyobbik szobát az. agrárszakemberek. részére rendezték be. A nőknek a szobán kívül egv konyha is rendelkezésükre áll, ahol kedvük szerint kipróbálhatják főzési! tudományukat ■ Az agrar ki ub-» nak havonta egy napon van kötött programja. Ilyenkor avatott szakemberek tartanak előadásokat időszerű mezőgazdasági kérdésekről. Megvitatják, a gazdaság eredményeit, illetve azokat a hibákat, amelyekre fel kell Mintegy negyven, termelőszövetkezet társulhatna az. említett körzetekben. Megközelítőleg 50 ezer anyajuhval rendelkeznek ezek a gazdaságok, s az. állományt a következő öleves terv időszaka alatt fokozatosan fejleszthetnék. A következő ötéves terv időszakában mérsékelt állománynövekedés mellett meg lehet valósítani a társulásokra alapozott, korszerű tenyésztést. Meghökkentő kép Az elmúlt évek során ;j kedvező húsbárányexport olyan mértékű utánpótlás-értékesítésre ösztönözte a gazdaságokat-, aminek következtében az anyuúllomány állandóan csökken. Még meg- hökkentőbb a kép. ha az exportszámokat összevetjük az anyaállománnyal. 1972-ban például az export — az élő- és vá- gottbárány — az anyaállomány- nak 94 százalékával volt egyenlő. Ha ehhez még a a belföldi fogyasztást is hozzászámítjuk, kitűnik. hogy tenyésztői munkáról nem beszélhetünk. A feladatok az említettekből következnek. Az anyaállomány- utánpótláson kívül gondoskodni kell a törzskönyvi ellenőrzésről, a mesterséges megtermékenyítés a ítalános bevezetéséről. Egyes szakemberek elfeledkeztek arról, hogy a magyar fésűs merinói fajta tervszerű szelekcióval, megfelelő tartási és takarmányozási viszonyok mellett sokkal többre képes. A fajta termelési mutatói könnyebben ja- víthatók, mint egyes import ju- hoké. Célszerű tehát a korszerű figyelni. A nöklubban évente több alkalommal bálát is rendeznék, amelynek jövedelmét merino:' tip anyaállomány kialakítása, amely elsősorban hús- és gyapjútermelésre alkalmas. Emellett természetesen — a kedvező export vágójuheladási lehetőségek miatt — érdemes foglalkozni a keresztezésekkel, kihasználva azok biológiai előnyeit. A tenyésztő munka színvonalának emelésével jobb gazdasági mutatókat érhetnek el a juhtenyésztő üzemek. Korszerűsítési lehetőségek Az egyszerű társulások anyagi erőinek centralizálása előrelépést jelent. Módot ad arra, hogy szakosított tenyésztő, nevelő és hizlaló telepeket építsenek, kialakítsák a korszerű tartástechnológiát. Egy-egy nagyobb juhállománnyal rendelkező üzemen belül is korszerűsíteni lehet a tenyésztést. Mindehhez természetesen szükséges az is, hogy a juhok számára megfelelő takarmányról gondoskodjanak? Van lehetőség a juhlegelők javítására. Alkalmazni kell a jól bevált bárányhizlaló receptúrákat. A már feledésbe merült téli vetett juhlegelő létesítését is érdemes újra bevezetni. Megfontolandó, hogy az értékesítést miként lehetne jobban megszervezni. Az élőexport esetleges hullámzásainak kiegyenlítésére célszerű lenne a megyében 2—3 vágóhidat építeni, akár társulással. Vágóhíd építésével foglalkozik már a kunszentmik- lósi Egyetértés Termelőszövetkezet, amely bundafeldolgozóval is kiegészítené a vágóhelyet, A har- kakötönyi juhtenyésztő társulás tagszövetkezetei hasonló témában tárgyalnak a Gyapjúforgalmi Vállalattal, mivel saját erőből nem tudják a beruházást megvalósítani. Fontos tennivaló a szakmunkásképzés. Ma már egyre kevesebben vállalják a nyáj körüli összes teendők egyedüli ellátását, A jobb munkakörülmények megteremtése a juhászaiban is követelménnyé vált. Ennek szem előtt tartásával szükséges megszervezni az ágazat számára a szakmunka slcépzést. Hallók Dénes megyei állattenyésztési szakfelügyelő. hasznos célra főnül jak. iskolabővítésre. emlékpark, játszóterek lUalakilásai'i. • A kormány olyan fejlesztéseket helyezett reflektorfénybe, amelyek elkészülési határideje 1975 és 1978 közé esik és a jelenlegi energia- és nyersanyaghiányos világhelyzetben életbevágóan fontosak. Így a körülbelül 34 milliárd forintnyi fejlesztés — ennyi a kilenc beruházás összköltsége — között találjuk a szénhidrogén-bányászat és - feldolgozás. a villamoscnergia-ter- melés. az acélgyártás, a henge- reltáru-gyártás, az alumínium félkésztermék, a papír-. a' hústermelés bővítését. A fejlesztések egy része a tőkés importot csökkenti, illetve az exporthoz szükséges árualapokat növeli. A gyorsítás elsőszámú címzettje a beruházó. A most bevezetett pótlólagos ösztönzők másodlagos voltára rámutat az a tény is, hogy elsősorban szervezési feladat a kijelölt nagyberuházások gyorsítása. Az ilyen nagy méretű beruházásokon a tervezők, építők, szerelők vállalatainak tucatjai, a munkások ezrei dolgoznak több éven keresztül. Formailag a gyorsításra szánt ösztönzők pénzbeni ellenértékét a beruházók kapják, azoktól azután átvándorol a kivitelezőkhöz, a szerelőkhöz, és nem egy esetben a fontosabb berendezést gyártó vállalathoz. Például a Gyulai Húskombinát esetében a Diósgyőri Gépgyár kapja a prémiumot a hűtőberendezések Légkondicionáló pálinkából Ez év február 21-én a Vám- és Pénzügyőrség járőre felkereste Bondor Dezsőné Pirtó, II. kerület 48. szám alatti tanyáját, ahol egy pálinkafőzőt, 20 liter pálinkát és egy csehszlovák gyártmányú légpuskát foglalt le. Még egy hónap sem telt el. amikor ismét meglátogatták, s nem tévedtek, mert működésben volt a pálinkafőző, amelyből már öt liter pálinka, kifőtt. E két cselekedetéért, pénzügyi és vámszabálysértés miatt 4400 forintra büntették. Májusban ismét megjelentek a pénzügyőrök, s a férj kijelentette: megszűnt a pálinkafőzés. Hihetetlenül hangzott, s ezért a pénzügyőrök ellenőriztek. Jogosap, hiszen ismét megtalálták a pálinkafőzőt és a 37 liter pálinkát. Szegény tanyasiak, mondhatná valaki, aki nem tudja, hogy Bondoréknak 3 hold szántójuk, személygépkocsijuk, szépen berendezett házuk van. A pálinkafőzés nyilván anyagi haszonszerzésből történt. Kazánfűtőként dolgozik havi 2200 forintért Trisztyinszki Pál Kiskőrös. Tompa utca 32. szám alatti lakos. Ezen kívül 800 négyszögöl szőlőn gazdálkodik. Amikor a pénzügyőrök kint jártak nála. meglepődtek, hiszen a házban uj bútorok, légkondicionáló berendezés, háztartási gépek. és személygépkocsi szolgálta a család kényelmét. Miből? A kamrában ez is kiderült, ugyanis éppen javában működött a pálinkafőző és 72 liter pálinka ott kotyogott a müanyagkan- nákban. Pedig Trisztyinszki Pált már egyszer, 1972-ben adócsalás miatt 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre» ítélték, mégsem tanult. Most hatezer forintra büntették. Terménykereskedés és két személykocsi Jó anyagi körülmények között él Slraubl Sándomé Kiskőrös, Pozsonyi út 75 szám alatti lakos. A családi ház, az 1300 négyszögöl szőlő biztosítja a jó megélhetést. ám ez nem volt elég, hiszen a kamrában egy pálinkafőző, készülék, s 108 liter pálinka volt eldugva. Az. asszony az ellenőrzőknek azt mondta: saját. és munkatársai részére főseié a szeszt. Kissé furán hiúig zott a védekezés, hiszen az asszony háztartásbeli, vajon milyen munkatársak számára készült a pálinka? gyártásáért és szereléséért. Hangsúlyozni kell, nem beruhárási „borravalóról” van szó, hanem az eredetileg megállapított határidőkhöz képest történő, pótlólag jelentkező nagyobb erőfeszítésről. Aki viszont nem . teljesíti ígéretét, azt felelősségre vonják. 9 A beruházók, illetve az őket képviselő tárcák néhány héttől egy évig terjedő időben adták meg a határidő-rövidítés tartamát. A megcélzott gyorsítás többnyire elfogadható volt. de például a még kezdeti állapotban levő gyulai építkezésnél az Állami Tervbizottság kevesellte az ígért hat hónapot, és lám a későbbi sorozatos egyeztetések eredményeként a kitűzött határidőnél 10 hónappal hamarabbi befejezést ígérnek ma a beruházók. Nem lebecsülendő sok esetben a néhány hetes gyorsítás sem, hiszen a beruházások nagy részénél ma még jelentős lemaradás mutatkozik, és ha ezt behozzák már az is nagy eredmény. A már említett és pótlólagos ráfordításként jelentkező ösztönző juttatások három részből állnak. Ennek keretében mód nyílik arra, hogy a beruházók a kivitelezők részére olyan berendezéseket vásároljanak, amelyekre az építőipari vállalatoknak nincs pénzük. Az így beszerzett gépeket a beruházók forMolnár Péterné Kecskemét, Szélmalom utca 30. szám alatti Jakos a kecskeméti Kisbugaci csárdában dolgozik, havi 1400 forintért. A pénzügyőrök ellenőrzésekor mindenáron meg akarta akadályozni a helyiségekbe való bejutást, de végül is ráakadtak a pálinkafőzőre, s a 30 liter pálinkára. Az asszony, hogy a bizonyítékokat megsemmisítse, ki akarta önteni a szeszt. Más tapasztalattal is gazdagodtak a pénzügyőrök. Az asszony férje terményekkel és sertésekkel is kereskedik, amelyet bizonyít a kamrában tárolt másfél-két va- gonnyi kukorica. A család egyébként két személygépkocsival, saját házzal és szőlővel is rendelkezik. Vizet a tengerbe ? Tabdi, Erdőalja 24. Lengyel Sándor, amikor a pénzügyőrök tilos pálinkafőző után érdeklődtek, önként előadta a készüléket és azt a 64 liter pálinkát, amelynek egy része már Volga személygépkocsijának csomagtartójában volt, szállításra előkészítve. Nem mondta meg, hogy hová kívánta vinni a pálinkát, de nyilván olyan helyre, ahol megfelelő felárral tudta volna értékesíteni. Schmidt József Panonnhalma, Árpád út 58. szám alatti lakost Kecel és Kiskőrös között állította meg a .rendőrjárőr, s igazoltatta. A rendőrök úgy vélték, ha a gépkocsi megállt, érdemes benézni a csomagtartóba is. Érdemes voit! Hat műanyag kannában, 66 liter pálinka utazott volna Kecelre ■— legalábbis Schmidt állítása szerint. Arról próbálta meggyőzni a rendőröket, hogy ott élő nőtestvéréhez viszi. Schmidt úgy látszik elfelejtette, hogy Ke- celen vásárolta a pálinkát, s azt a nagyon egyszerű tényt is, hogy általában nem szoktak vizet önteni a tengerbe, vagyis Kecelre pálinkát vinni, ahol köztudomásúan sok a tilos pálinkafőző, s az olcsó pálinka. E néhány tény uizonyítja, hogy akadnak emberek a megyében, akik jó anyagi körülményeik mellett, kihasználnak minden lehetőséget, hogy pénzt, anyagi előnyt szerezzenek. Ezek leleplezése az egész társadalom ügye, s visszaszorításuk, a jogtalanul megszerzett anyagi javak elkobzása államhatalmi feladat. S ez már nem várat sokáig magára! Gémes Gábor mailag bérbe adják a kivitelezőknek, majd az építkezés befejezése után — a terv szerint — az építők a bérleti díjjal, vagy az amortizációval. "Csökkentett mértékben átveszik a berendezéseket. 9 A többletjuttatások keretében a hátralevő munkák — im- portberendzés nélküli — költségének 0,3 százaléka jutalmazásra fordítható. Ott, ahol a befejezéshez nagyon közel állnak — és nem egy esetben ez a jellemző — ez az összeg nem túl nagy, tehát kár lenne hatalmas jutái-, makra gondolni. Ennél jelentősebbnek látszik az az engedmény. mely szerint az építkezésen részt vevő vállalatok megadhatják túlóraigényeiket és amennyit ebből .elfogadnak, az oly módon fizethető ki. hogy nem számít bele a vállalat bérszínvonalába. A körülbelül 34 milliárd forint beruházást képviselő és gyorsításra kijelölt fejlesztések pótlólagos költségben jelentkező igénye körülbelül 150 millió forint Ez az összeg — éppen a gyorsítás következtében, nem jelent egyértelműen többletköltséget — és ez a legfontosabb —, a többletráfordítás. a pótlólagos erőfeszítés sokszorosan megtérül. a beruházások gyorsabb kivitelezése és termelése révén.' B. M. Tizenöt kilométer mélységben Azerbajdzsán olajbányászok rekord mélységű — tizenöt kilométeres olajkút fúrását kezdték meg. A Föld mélyének vallatása komoly tudományos és gyakorlati jelentőségű. Lehetővé teszi, hogy alaposabban tanulmányozzuk a Föld mélyebb rétegeinek geológiai felépítését. A mélyfúrás ugyanakkor a legújaibb olajfúró berendezések vizsgája is. Szaatli mellett egy olajkutató expedíció befejezte azt a kutatófúrást, melynek segítségével az első hat kilométer geometrikai viszonyait tanulmányozta. A próbafúrástól nem messze megkezdődött a kísérleti fúróberendezés szerelése, melynek segítségével a fúrások történetében egyedülálló feladatot kívánnak megoldani: le akarják küzdeni a 10 kilométeres mélységen túl íekvő gránitréteget, hogy elérjék a földköpeny felső részét. A fúróberendezést — a 68 méter magas fúrótornyot, a hatalmas emelő és süllyesztő berendezést. a szivattyúkat — a Szovjetunió különböző gyáraiban készítettéit. A fúrás valamennyi folyamatát automatizálták. Az egyes gépcsoportok. valamint a fúrás teljes folyamata televíziós kamerák segítségével ellenőrizhető. Az azerbajdzsán olajbányászok komoly mélyfúrási tapasztalatokkal rendelkeznek. A különleges fúrást úgy kívánják megvalósítani, hogy a Föld felső rétegein szokványos fúrásokkal, az alsóbb rétegeken pedig gyémántfúrókkal haladnak keresztül. (APN —KS) 9 Szerelik a tizenöt kilométer mélységű fúrólyukat készítő fúrótornyot. (Foto: V. Kulinyin felvétele — APN—-KS) Klub a termelőszövetkezetben 9 Az asszonyok, lányok is megtalálják szórakozásukat a jól berendezett klubszobában. (Kovács János felvételei.) Nyerészkedők! Nyerészkedők, írtuk a címben, s nem alaptalanul, hiszen a megyében jónéhányan arra rendezkedtek be, hogy kihasználva a gazdasági életben itt-ott jelentkező hiányosságokat, munka nélkül jelentős anyagi előnyre tegyenek szert. Ezek az emberek nem a mindennapi élelmükért, a legszükségesebbekért teszik ezt, hanem — mint majd kitűnik—, semmitől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy minél vastagabbra tömjék pénztárcájukat. A gazdasági élet e vámszedői cselekményükkel megkárosítják a népgazdaságot, s a családokban — ahol a fizetés jelentős részét italra költik — bánatot, nélkülözést, olykor tragédiát is okoznak. Lássuk azonban a tényeket.
