Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
1975. június 1. O PETŐFI NÉPE O 3 Bács-Kiskun megye képviselőjelöltjei KÉT VÁLASZTÁS KÖZÖTT Törvényalkotás és ellenőrzés Amint arról már hírt adtunk lapunkban, ülést tartott az Országos Választási Elnökség. A választási törvény értelmében megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége nyújtott be, s megállapította: valamennyi jelölt megfelel a törvényes követelményeknek. A 352 országgyűlési választókerületben a jelölőgyűléseken 386 jelöltet állítottak, a kettős jelölések száma 34. A 872 jelölőgyűlésen 330 ezer választójogosult jelent meg, a résztvevők majdnem fele nő, s körülbelül egyharmada fiatal volt. A nagy érdeklődésre jellemző: sokan szólaltak fel — elsősorban a jelöltek személyével foglalkozva —, a hozzászólások többsége azonban közérdeklődésre számot tartó javaslatokat, észrevételeket is tartalmazott. Az Országos Választási Elnökség az országgyűlési képviselőjelöltek nevét, eredeti és jelenlegi foglalkozását a mai napon a sajtó útján teszi közzé, s rövidesen falragaszokon is a választók tudomására hozza ezeket az adatokat. Lapunkban a BácS-Kiskun megyei országgyűlési képviselőjelöltek említett adatait, valamint a jelöltek fényképét adjuk közre. Megyénkben, a korábbiakhoz hasonlóan, húsz választókerületben került sor jelölőgyűlésre, s ezek közül két helyen — Kiskunfélegyházán és Lajosmizsén — döntöttek úgy a választópolgárok, hogy két jelöltet indítanak a választáson, öszesen tehát 22 jelölt adatait és fényképét közöljük. ' 1. KECSKEMÉT 2. KECSKEMÉT Nyers Rezső munkás, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi intézetének igazgatója Bori Gyuláné munkás, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkása 3. KECSKEMÉT 4. KUNSZENTMIKLÓS 5. LAJOSMIZSE 6. IZSÁK Dr. Molnár Frigyes tanító, a SZÖVOSZ elnöke Selyem Zsigmond földműves, a kunszentmiMósi Egyetértés Tsz elnöke 7. TISZAKÉCSKE 8. KISKUNFÉLEGYHÁZA Czégai Valéria munkás, a Lajosmizsei ÁFÉSZ bolti eladója Dr. Klazsik Györgyné szemész szakorvos, kiskunfélegyházi iskolaorvos 13. BAJA Fáik Miklós mérnök, a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat üzemvezetője, Szánk 14. BÁCSALMÁS Besze Lászlóné tanár, a Kiskunfélegyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet tanára 12. JÁNOSHALMA Szendi ^Teréz munkás, a lajosmizsei Kossuth Szákszövetkezet Cóliaüzemének dolgozója 9. KISKUNMAJSA Dr. Várkonyi Imre róm. kát. lelkész, az Actio Catholica országos igazgatója 10. KISKUNHALAS Angyal János tanár, a tiszakécskei 2. sz. Általános Iskola igazgatója 11. TOMPA Nagy Csaba munkás, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat művezetője 15. GAKA Ispánovits Márton munkás, a Bács-Kiskun megyei MÉSZÖV elnöke Rauscher Györgyné munkás, a Mélykúti Vegyesipari KTSZ dolgozója 16. KALOCSA i7. Hajos Tóth Ferencné munkás, a Kalocsai Sütőipari Vállalat szakmunkása Raffai Sarolta tanító, író a Kalocsai Járási Könyvtár könyvtárosa Dr. Gajdócsi István földműves, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke 18. DUNAVECSE Dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, az (MTA Néprajzi Kutató- csoportjának igazgatója 19. KECEL Mándics Mihály tanár, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára \ 20. KISKŐRÖS Boza József mezőgazdasági mérnök, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottságának első titkára Vincze József földműves, a soltvadkerti s Jóreménység Szakszövetkezet elnöke Dr. Juhász Tibor jogász,, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke • Sokat változott az elmúlt években az országgyűlés munkája, s ennek külső jegyei is vannak. A képviselők parlamenti felszólalásaiból eltűntek a szólamok, az előre gyártott elemek, és amikor valamelyik egy-egy problémát kívánt szóvá tenni, nem a közismert eredmények hosszú sorsolásával kezdi, hanem — felismerve az idő értékét — mindjárt a lényegre tér. Csak elvétve találkozni ma már azzal is, hogy — rosszul értelmezve a képviselői megbízást — valaki saját kerülete olyan csip-csup ügyeit, bajait sorolná, amelyek megoldásához nincs szükség ilyen magas fórumra. S ha nálunk a képviselők nem is tanulnak retorikát, nagy részük már tud nemcsak az észre, de érzelmekre hatóan is beszélni, és gyarapszik azok száma, akik papír nélkül, igen hatásosan tudják előadni mondanivalójukat. Az aktivitást jelzi: egy-egy ülésszakon átlagosan 30—35 képviselő kér szót. A legútóbbi négyéves ciklust azonban még inkább jellemzi a képviselői munka tartalmi gazdagodása. Joggal állapította meg a tavaszi ülésszakon az országgyűlés elnöke. Apró Antal: „Or- szúeevűlésünk előmozdította áz államélet demokratikus fejlődését. a X. kongresszus által kitűzött célok valóra váltását, a Hazafias Népfront 1971-es választási programjának megvalósítását. Megfelelően gyakorolta törvényalkotó tevékenységét, a kormányzati munka alkotmányos irányítását és ellenőrzését.” Négy év alatt az országgyűlés nem kevesebb, mint 23 törvényt alkotott. Legjelentősebbnek az Alkotmányt módosító törvényt kell mondanunk, de a többi is az állampolgárok igen fontos jogait és kötelességeit érinti. Elég, ha csak utalunk a szövetkezetekről, az ifjúságról, a népgazdasági tervezésről. az egészségügyről, a külkereskedelemről szóló törvényekre. illetve a családjogi és a társadalombiztosítási törvényre. • Talán soknak is tűnhet ez a 23 új törvény, de ha mindegyiket külön-külön elemezzük, megállapíthatjuk: megalkotásukat társadalmi fejlődésünk igényelte. Nem kevésbé fontos, hogy igen gondos előkészítés után került mindegyik az országgyűlés plénuma elé. Ehhez az utóbbi esztendőkben a néofront által rendezett társadalmi viták is nagymértékben hozzájárultak. Mégis — s ez a képviselők felelősségét, szakértelmét bizonyítja — 1972-ben például az egészségügyről, a bíróságokról, valamint az ügyészségről szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosítások közül több mint húszat fogadott el az országgyűlés. A készülő környezet- védelmi törvény pedig egyenesen képviselői javaslatra került napirendre. A következő adat is sokatmondó: a kormányzati munka segítésére évente átlagosan több mint száz olyan javaslat érkezik a képviselőktől, amelyekkel külön is foglalkozik a Minisztertanács. Az országgyűlés törvényhozói munkájában azt is előrelépésnek kell tekinteni, hogy ma $nár a képviselők rendszeresen ellenőrzik is az új törvények gyakorlati alkalmazását; napirendi pontként, vagy azon kívül is elmezték, hol tartunk az ifjúsági, az egészség- ügyi, a külkereskedelmi és más törvények végrehajtásában. Az elmúlt év őszén például a tanácstörvény alkalmazásának tapasztalatait értékelték a Parlamentben. A törvény jó minősítést kapott. Megállapították: átgondoltabb, egységesebb város- és községpolitika megvalósításához nyitott utat. Az ifjúsági törvény jó hatását a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javulásában szintén kézzelfoghatóan lehetett tapasztalni, amire válasznak tekinthetjük: megnőtt a köz- ügvek iránti érdeklődésük. Az egészségügyi törvény is jól működik a gyakorlatban: elfogadása óta hatékonyabbá vált a gyógyító-megelőző munka, csökkenj: a bürokrácia, meggyorsulták az egészségügyi beruházások. • A kormányzati munka ellenőrzésében is hivatása magaslatán állt az országgyűlés. Utalunk itt például a 15 éves lakás- fejlesztési tervvel, a legnagyobb ipari vállalatokkal való megkülönböztetett foglalkozásra, az állampolgárok telek-, lakás. és üdülőtulajdonának mértékét szabályozó rendeletre, az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló jogszabályra és a sort hosszan folytathatnánk. A kormány nagy gondot fordít arra, hogy az országgyűlés plenáris ülésein elhangzó képviselői javaslatokat a miniszterek, a főhatások vezetői jegyezzék és valamennyire érdemben válaszoljanak. Többször előfordult, hogy a képviselői észrevételek számos minisztériumi utasításnak, intézkedésnek képetek az alapját, vagyis tucatnyi kisebb-nagyobb gondot, hiányosságot lehetett megszüntetni ily módon, anélkül, hogy törvényt vagy jogaszabályt kellett volna alkotni. Csaknem minden ülésszakon előfordul azonban, hogy egyik-másik képviselő nyomatékosan szeretné fölhívni a közvélemény, a kormány ás a tárcák vezetőinek figyelmét egy-egv problémára: ilyenkor élnek az interpelláció lehetőségével. A felvetett kérdésre az illetékes miniszternek. főhatóság vezetőjének még az ülésszakon választ kell adnia, vagy ha az ügy kivizsgálást. felmérést kíván akkor közölnie kell a válaszadás határidejét. Ám nemcsak interpellá- ciós esetben kötelességük a válaszadás. hanem az ülésszakon felvetett minden problémára, javaslatra 30 napon belül reflektálniuk kell. tájékoztatni a képviselőt. megalapozott-e az észrevétele, vagy sem, ha igen, milyen intézkedéseket szándékoznak tenni. • Ezt a határidőt szigorúan betartják, amit a most lezárult négyéves ciklus valamennyi vólt képviselője is igazolhat. K. E. Pedagógusnapi kitüntetések Az oktatási miniszteri kitüntetések közül a kiváló tanárokról, tanítókról és óvónőkről tegnapi lapszámunkban már .beszámoltunk. Az Oktatásügy kiváló dolgozója lett: Ambrus András (Kiskőrös), Bakos János (Duna- egyháza), Balogh Gyula (Kecskemét), Bencze Károlyné (Kalocsa), Bérei Benő (Akasztó), Borbély Ferenc (Kecskemét), dr. Búzás János (Kecskemét), Farkas Ferencnél (Csávoly), dr. Fodor István (Kecskemét), Gálity Istvánná (Hercegszántó), Gáspár Imré- né (Gara), Gergely József (Jánoshalma), Gerhard Zoltánná (Kiskőrös-Feketehalom), Gyukics Antal (Kiskunhalas), Hargitai Lajos (Fülöpszállás), Illyés Bálint (Kunszentmiklós), Járfás Istvánné (Kecskemét), Herényi Endréné (Kecskemét), Kiss Zoltánná (Kiskunhalas), Kneisz Istvánné (Izsák), Kovács Gergely (Kecskemét), Kovács Katalin (Kiskunfélegyháza), Laki István (Kiskunhalas), Lengyel Lászlóné (Kecskemét), Levicjiky József (Kecskemét), Mátyus Lajos (Solt- vadkert), Mezővári Józsefné (Soltszentimre), Mohácsi Ferenc (Ágasegyháza), V. Nagy Bálint (Kiskunfélegyháza), dr. Nagy Istvánné (Bácsalmás), Pigay Bertalanná (Baja), Poór Lászlóné (Vaskút), özv. Ritlop Pálné (Baja), Schauer János (Baja), Szabó Józsefné (Kecskemét), Szentjóbi Szabó Tibor (Baja), Szokolay Miklós (Soltszentimre), Tarján Levente (Baja), Varjú Istvánné (Foktő), Zsilinszky László (Kalocsa). A művelődésügyi miniszter a pedagógusnap alkalmából dr. Krajnyák Nándort, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet szakcsoportvezetőjét, Mezei Ferencné vezető óvónőt az Oktatásügy kiváló dolgozója címmel tüntette ki. A munkaügyi miniszter kitüntetettjeinek sorában a t Munkaügy kiváló dolgozója elismerést érdemelte ki Gay Mihály bajai A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Buday Dezső-díját szombaton vette át Kecskeméten Balogh Ödön (Kis- kunmajsa), Juhász Imréné (Kecskemét), Krékity István (Gara), Schoblocher József (Bácsszőlős, Tóth Istvánné (Orgovány). A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságánál?. Ifjúsági érdemérmét kapta meg a kalocsai Juhász Magdolna. Kiváló ifjúsági vezető lett: Csányi János (Lakitelek), Farkas Attila (Baja), Farkas Mária (Baja). Kanyik Árpádné (Kunfehértó), Kutasi Ferencné (Kiskunfélegyháza), Lakatos József (Tiszakécske), Molnár József (Bácsalmás). A Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének Úttörővezetői érdemérmében részesült: ' dr. Büki Tibor (Kiskőrös), dr. Fenyvesi Attiláné (Kalocsa), Fenyvesi József (Nemesnádudvar), Holman Péterné (Helvécia-Feketeerdő), Kispál Lajos (Kecskemét), Kocsis Sándor (Hetényegyháza), Kovács Ernőné (Kiskunfélegyháza), Nánai Istvánné (Jánoshalma), Pintér Andrásné (Kiskunhalas), Szatmári Jánosné (Baja), Szemző György (Rém). Az oktatásügyi, valamint a munkaügyi miniszter dicséretét érdemelték ki negyvenen. Harminckét adminisztratív és technikai dolgozó pedig a Kiváló dolgozó megtisztelő elismerésben részesült.
